Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelete
a szociális, gyermekvédelmi és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról
2014.01.01.
Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés a), b), c), f) és g) pontjában, az a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 20/C. § (9) bekezdésében, a 29. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. 10. § (1) bekezdésében, a 26. §-ban, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, a 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, a 43/B. § (1) és (2) bekezdése, az 50. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, a 86. § (1) és (2) bekezdésében és a 140/R. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy Borzavár községben a szociális biztonság megteremtése, illetve megőrzése érdekében a képviselő-testület szabályozza a hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.
2. Hatásköri rendelkezések
2. § (1) Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a méltányossági ápolási díjjal, az önkormányzati segéllyel, a méltányossági közgyógyellátási jogosultság megállapításával, a szociális étkeztetési kérelmek elbírálásával, és a szociális étkezési térítési díj csökkentésével, illetve elengedésével, a gyermekszületési támogatás megállapítással, a tanulók tankönyvtámogatásával kapcsolatos hatáskörét.
3. § A polgármester negyedévente rendes testületi ülésen köteles beszámolni arról, hogy ellátási formánként
a) összesen hány személy részesült segélyben, illetve támogatásban,
b) hány kérelmet utasított el, és
c) mekkora összeg került a beszámolás időpontjáig felhasználásra.
3. Az ellátások kifizetésének, folyósításának, valamint
ellenőrzésének általános szabályai
4. § (1) A havi rendszerességgel folyósított támogatásokat, ellátásokat a Zirci Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: ZKÖH) Pénzügyi Osztály Pénzügyi Csoportja (a továbbiakban: Pénzügyi Csoport) folyósítja, a jogosultság megállapítását követő hónap 5. napjáig.
(2) Az esetenként megállapított ellátásokat a Pénzügyi Csoport a döntést követő 10 napon belül folyósítja.
(3) Az ellátások kifizetése történhet – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, készpénzben pénztári kifizetéssel, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, és a Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítés és Gyermekjóléti Szolgálatának (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) családgondozóin keresztül, valamint természetben.
(4) Az adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell utalni
a) egy összegben, ha az adós az önrészt egy összegben fizette meg vagy
b) havi részletekben, az adós vállalásától függően
5. § (1) Az e rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását – a jogosultság megállapítását követően is – a ZKÖH Igazgatási Osztályának (a továbbiakban: Igazgatási Osztály) szociális feladatokat ellátó ügyintézője bármikor jogosult ellenőrizni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, úgy a Igazgatási Osztályának szociális feladatokat ellátó ügyintézője az ellátás megszüntetése iránt intézkedik.
6. § A hatáskör gyakorlója a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás és kamatai megtérítésétől eltekinthet, azt csökkentheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, és a visszafizetés teljesítése a kötelezett létfenntartását súlyosan veszélyeztetné.
7. § Amennyiben a hatáskör gyakorlója hivatalos tudomására, vagy kérelmező életkörülményeire alapozva a nyilatkozatában vagy jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, kérelmezőnél környezettanulmányt végezhet.
4. Eljárási szabályok
8. § (1) Az e rendeletben foglalt ellátási formákra a kérelmet az Igazgatási Osztálynak címezve személyesen vagy postai küldeményként az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani az alábbi mellékletekkel:
a) igazolások, nyilatkozatok: az igénylő és vele közös lakásban, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók jövedelemi-, vagyoni viszonyairól,
b) ha az érintett személy semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, erről szóló nyilatkozata, és
c) a kért ellátás igényléséhez jogszabályban előírt külön igazolások.
(2) A jövedelem-igazolás tartalmi elemei:
a) a munkáltató adatai,
b) a munkavállaló személyes adatai,
c) a munkaviszony kezdete, munkakör,
d) a kérelem benyújtását megelőző egy havi bruttó jövedelem,
e) a bérből történő levonások,
f) a kérelem benyújtását megelőző egy havi nettó jövedelem, és
g) az igazolás kiadásának helye, ideje, munkáltató aláírás és bélyegzőlenyomata.
(3) A formanyomtatvány az Igazgatási Osztályon vagy a ZKÖH Borzavári Kirendeltségén kérhető, vagy a www.zirc.hu honlapról letölthető.
II. Fejezet
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások
5. Aktív korúak ellátása
9. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezete rendezettségének biztosítására köteles az alábbiak szerint:
a) a jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlannak rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban lévőnek kell lenni, az ingatlan állagmegóvását biztosítani kell.
b) az ingatlan (lakás vagy ház) rendszeres tisztán tartása, takarítása, az ingatlanban, valamint annak udvarán egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása,
c) az ingatlanhoz tartozó udvar, kert, a kerítésen kívüli utcafronti rész rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található gaz, szemét és lom eltávolítására,
d) az ingatlan előtti járdának – ennek hiányában két méter széles területsávnak –, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, valamint az ároknak a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, a hó eltakarítása, síkosság mentességről való gondoskodás, valamint az ingatlan előtti árok rendszeres tisztán tartása,
e) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó udvar, kert rágcsálóktól, kártevőktől, való mentesítése.
(2) Az aktív korúak ellátásában részesülő személynek az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a jogosultság fennállása alatt folyamatosan biztosítania kell.
(3) A lakókörnyezet rendezettségét a ZKÖH ügyintézője helyszíni szemlén szúrópróbaszerűen ellenőrzi.
(4) A kérelmet el kell utasítani és az ellátás folyósítását meg kell szüntetni, amennyiben a kérelmező a jegyzői felszólítás ellenére az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a felszólítás kézhezvételétől számított 10 napon belül nem teljesíti.
6. Rendszeres szociális segély
10. § (1) A jegyző rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, akinek az egészségi állapota indokolja.
(2) Egészségi állapota miatt jogosult az ellátásra, aki
a) a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH.) rehabilitációs szakigazgatási szerve, vagy annak jogelődje által kiadott, még érvényes szakvéleménye alapján egészségkárosodott és annak mértéke 30 %-40 %
b) szakorvosi igazolás birtokában a várandós nő,
c) pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, és erről szakorvosi véleményt csatol, vagy
d) a közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 6 hónapon belül legalább 2 alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott.
11. § (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy (a továbbiakban: jogosult) részére együttműködésre kijelölt szerv: a Családsegítő Szolgálat Zirc, Alkotmány u. 14.)
(2) A Zirci Járási Szociális Szolgáltató Központtal - az együttműködés intézményi feltételeinek megteremtése érdekében - kötött együttműködési megállapodás a Rendelet 1. függelékét képezi.
12. § (1) A jogosult köteles:
a) rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba vetetni magát.
b) a beilleszkedést segítő programról 60 napon belül írásban megállapodást kötni és
c) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.
(2) A Családgondozó:
a) folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal, és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a programban foglaltak betartását, erről esetnaplót vezet,
b) évente írásos értékelés készítésével tájékoztatja a jegyzőt és
c) az együttműködési kötelezettség megszegéséről haladéktalanul tájékoztatja a jegyzőt.
13. § A Családgondozó a jogosult részére, szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alább felsorolt beilleszkedést segítő programokat szervezi:
a) egyéni képességeket fejlesztő
b) életmódot formáló
c) egyéni életvezetési
d) mentálhigiénés
e) rehabilitációs
f) álláskeresésre irányuló
g) munkára-, pályára állítási
h) továbbtanulási
i) pályakorrekciós tanácsadások szervezése.
14. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult a 11. § (1) bekezdésben foglaltaknak számára felróható okból nem tesz eleget.
(2) Nem minősül felróhatónak az együttműködési kötelezettség megszegése, ha a mulasztás okát a jogosult hitelt érdemlően igazolja.
(3) A (2) bekezdés vonatkozásában fel nem róható ok:
a) betegség,
b) kórházi kezelés vagy
c) hozzátartozó halála.
(4) A mulasztás hitelt érdemlő igazolása történhet:
a) orvosi igazolással,
b) zárójelentéssel vagy
c) a hozzátartozó halotti anyakönyvi kivonatával.
7. Méltányossági ápolási díj
15. § (1) Ápolási díjra jogosult- kivéve a jegyes - az a nagykorú hozzátartozó (Polgári Törvény 685. § b) pont), aki egészségi állapota alapján alkalmas a tartósan beteg, 18. életévét betöltött (a továbbiakban: ápolt) gondozására, ápolására, amennyiben családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át.
(2)Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.
(3) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos
a) igazolását arról, hogy az ápolt
aa) súlyosan fogyatékos, vagy
ab) tartósan beteg,
b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.
(4) A háziorvos az (3) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást
a) az orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy
b) a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy
c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki.
(5) A háziorvos az (3) bekezdés aa) pontjában foglalt igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.
(6) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti akkor, ha
a) az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítését,
b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosítását,
c) az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzését.
(7) A kötelezettség teljesítését a Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központ vezetője által kijelölt szakembere és a ZKÖH jegyző által kijelölt ügyintézője ellenőrizheti. Az ellenőrzésről környezettanulmányt készítenek.
(8) Az ápolási díjra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.
8. Önkormányzati segély
16. § Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek és családok részére e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően önkormányzati segélyt nyújt.
17. § (1) A hatáskör jogosultja azt a személyt, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, amely elemi kár, lakásban történő meghibásodás: csőtörés, gázrobbanás, elektromos hálózatba bekövetkezett kár, belvíz okozta kár bekövetkezéséhez kötődik – jövedelemhatártól függetlenül önkormányzati segélyben részesítheti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati segély évente legfeljebb 100.000,- Ft-ig terjedhet és egy lakásban élő személyek és háztartások számától függetlenül csak egy jogosultnak állapítható meg.
18. § (1) A hatáskör jogosultja önkormányzati segélyben részesítheti azt a személyt, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi teljes nyugdíj legkisebb havi összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg.
(2) Egy naptári éven belül ugyanazon rászoruló részére az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati segély nem haladhatja meg a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi teljes nyugdíj legkisebb havi összegét.
(3) Amennyiben egy határozatban többszöri kifizetés kerül megállapításra, a határozatban rendelkezni kell a későbbi kifizetések időpontjáról, a kifizetendő összegről és a kifizetés módjáról.
19. § (1) Elhunyt személy eltemettetési költségeihez való hozzájárulásként, önkormányzati segélyben részesítheti a hatáskör jogosultja, azt a személyt, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre eső nettó jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének 400 % - át, egyedülálló személy esetén annak 500 % - át.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati segélyt a temetést követő 30 napon belül lehet igényelni az Igazgatási Osztályon.
(3) Eltemettetési költséghez történő hozzájárulás esetében nyújtott önkormányzati összege 15.000 forint.
(4) Az (2) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a halott anyakönyvi kivonatot, valamint a kérelmező nevére szóló temetési költségek igazolásáról szóló számlát.
20. § (1) A hatáskör jogosultja önkormányzati segélyben részesítheti, azokat a gyermeket nevelő, vagy gyermekkel rendelkező személyeket, akik időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdenek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati segély nyújtható az alábbiakhoz:
a) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
b) gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadáshoz,
c) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,
d) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadáshoz
e) tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek ellátásához kapcsolódó jelentős alkalmi többletkiadáshoz,
f) iskoláztatáshoz és
g) a gyermek hátrányos helyzetéhez kapcsolódóan felmerülő többlet kiadáshoz.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott önkormányzati segély akkor nyújtható, ha a kérelmező családjában
a) az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi teljes nyugdíj legkisebb havi összegének 140 %-át, ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ha gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, a öregségi teljes nyugdíj legkisebb havi összegének 130%-át és
b) sem ő, sem családtagjai nem rendelkeznek az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján vagyonnak minősülő hasznosítható ingatlannal, vagy vagyoni értékű joggal és
c) sem ő, sem családtagjai nem rendelkeznek gépjármű tulajdonjogával és/vagy üzembentartói jogával, kivéve, ha a gépjármű számított forgalmi értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy a gépjármű mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati segély egyszeri összege gyermekenként legalább 5.000 forint.
(5) Az (1)-(4) bekezdés alapján megállapított önkormányzati segély összege tárgyévben nem haladhatja meg gyermekenként a 20.000 forintot.
21. § (1) A 17-18. §-ban és a 20. §-ban meghatározott segély annak célja elérésének biztosítása érdekében a hatáskör jogosultjának döntése alapján nyújtható természetbeni ellátás formájában, mely lehet:
a) Erzsébet-utalvány, élelmiszer, tankönyv és tanszer, továbbá közüzemi díj, intézményi és gyermekintézményi térítési díj intézmény számlájára történő közvetlen utalása,
b) napi egy alkalommal a segélyezettnek becsomagolva eljuttatott ebéd, meleg étel formájában,
c) Családsegítő Szolgálat családgondozóin keresztül, a családgondozónak történő pénzbeli ellátás kifizetése útján, és
d) a segély céljának megjelölésével, a felhasználás számlával történő igazolásával.
9. Közgyógyellátás
22. § Közgyógyellátásra jogosult méltányosságból az a személy
a) akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%- át, egyedülálló kérelmező esetében 200%- át és
b) akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%- át.
III. Fejezet
Szociális személyes gondoskodást nyújtó ellátások
10. Szociális alapellátások
23. § (1) Borzavár Községi Önkormányzat a szociálisan rászorultak részére
a)étkeztetés,
b)házi segítségnyújtás
c)családsegítés,
d)nappali ellátás,
e)támogató szolgálat és
f)közösségi ellátás
személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosít.
(2) Borzavár Községi Önkormányzat az (1) bekezdés b)-f) pontjaiban szereplő szociális alapszolgáltatásokat a Zirci Járás Önkormányzati Társulás útján biztosítja.
11. Étkeztetés
24. § (1) Az étkeztetést az önkormányzat szociális étkeztetés formájában biztosítja, melynek keretében azoknak a szociálisan rászorult személyeknek a napi legalább egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani
(2) Az étkeztetés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az a személy, akinek önellátó képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem tud, így különösen
a) aki a nyugdíjkorhatárt elérte, vagy meghaladta,
b) korhatárra tekintet nélkül, akinek
ba) egészségi állapota, vagy
bb) fogyatékossága, vagy
bc) pszichiátriai betegsége, vagy
bd) szenvedélybetegsége, vagy
be) hajléktalansága
ezt indokolja.
(3) A (2) bekezdés ba)-be) alpontjaiban foglaltak szerint szociálisan rászorultnak kell tekinteni
a) egészségi állapota miatt azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud
b) fogyatékossága miatt azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény rendelkezései alapján fogyatékossági támogatásban részesül
c) pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes
d) hajléktalansága miatt azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.
(4) A (2) bekezdés ba)-be) alpontjaiban foglalt szociális rászorultság igazolására az alábbi igazolások fogadhatók el:
a) a (2) bekezdés ba) és bd) alpontokban foglaltakra vonatkozóan szakorvosi igazolás, illetve az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, valamint jogelőd intézményei szakvéleménye
b) a (2) bekezdés bb) alpontjában foglaltakra vonatkozóan a fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító határozat, valamint ezek folyósítását igazoló irat
c) a (2) bekezdés bc) alpontjában foglaltakra vonatkozóan pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleménye
d) a (2) bekezdés be) alpontjában foglaltakra vonatkozóan a kérelmező lakcímét igazoló igazolvány
(5) A szociális étkeztetés történhet
a) Borzavár Községi Önkormányzat által történő házhoz szállítással
(6) A térítési díjat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg az Sztv. 116. § (3) bekezdésének figyelembevételével az igénybe vevő személy jövedelmétől függő mértékben.
(7) Az étkeztetés bármely okból történő lemondását legkésőbb a tárgynapot megelőző nap 9 óráig lehet megtenni a ZKÖH Borzavári Kirendeltségében.
25. § (1) Az étkeztetés igénybevétele önkéntes, a szociális étkeztetést igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.
(2) Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványát – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta – önállóan terjeszti elő.
(3) Az ellátást kezdeményezheti még a háziorvos és a lakókörnyezetből bárki, aki ellátatlan, idős, vagy szociálisan rászorult személyt észlel.
(4) Az igénylők az ellátásra vonatkozó kérelmüket írásban a ZKÖH Borzavári Kirendeltségén 8428 Borzavár, Fő u. 43. szám alatti címen nyújthatják be az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. Az igénylőnek nyilatkoznia kell, hogy más szolgáltatótól vesz-e igénybe más szociális alapszolgáltatást.
(5) A kérelemhez jövedelemigazolást és amennyiben szükséges, orvosi igazolást kell csatolni.
(6) Az ellátott jövedelme figyelembe vételével megállapított személyi térítési díj havi összegét utólag, a következő hó 10-ig kell a ZKÖH Borzavári Kirendeltségének házipénztárába befizetni.
26. § A szociális étkeztetés ellátása megszűnik:
a)a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmére,
b)ha a szociális szolgáltatást a jogosult szándékosan akadályozza,
c)a jogosultnak a településről történő elköltözésével,
d)a jogosultsági feltételek megszűnésével,
e)a jogosult halálával.
IV. Fejezet
Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások
12. Gyermekszületési támogatás
27. § (1) A hatáskört gyakorló gyermekszületési támogatást állapít meg a borzavári állandó bejelentett lakcímmel rendelkező családnak, egyedül álló szülőnek, aki gyermek születését születési anyakönyvi kivonattal igazolja.
(2) A támogatásra vonatkozó kérelmet a gyermek születésének napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani a Hivatalba. A kérelemhez mellékelni szükséges a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.
(3) A születési támogatás összege gyermekenként 20.000,- Ft.
(4) Gyermekszületési támogatás nem állapítható meg annak a családnak, egyedül álló szülőnek, akinek a gyermekét állami gondozásba vették.
13. Tanulók tankönyvtámogatása
28. § (1) A hatáskörre jogosult tankönyvtámogatásban részesítheti azt a borzavári állandó lakóhellyel rendelkező tanulót, aki
a) a Borzavár-Porva Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola tanulói jogviszonyával rendelkezik,
b) szakiskolai és középiskolai (gimnázium és szakközépiskola) jogviszonnyal rendelkezik,
c) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény tanulói jogviszonnyal rendelkezik, és
d) nappali rendszerű képzésben első diplomáját szerzi felsőfokú oktatási intézményben.
(2) Az (1) bekezdésben nyújtott támogatás adható közvetlenül a támogatott számára átadott pénzbeli ellátásként, vagy az oktatási intézményen keresztül természetben, tankönyv formájában.
(3) A tankönyvtámogatás mértéke:
a) a 28. § (1) bekezdés a) és c) pont esetén a számlával igazolt teljes tankönyvköltség, és
b) a 28. § (1) bekezdés b) és d) pont esetén tanulónként 7.500,- Ft.
(4) A tankönyvtámogatás kifizetése történhet:
a) augusztus, szeptember vagy október hónapban történik, az intézményen keresztül természetben nyújtott támogatás esetén az intézmény számára való átutalással, vagy
b) közvetlenül pénzbeli támogatásként nyújtott ellátás esetén pénzben a tanulónak vagy törvényes képviselőjének való utalással bankszámlára vagy postai utalvánnyal.
(5) A tanulói jogviszonyt iskolalátogatási igazolással igazolnia kell. A tanulói igazolás csoportosan az intézménytől is megkérhető.
14. Óvodáztatási támogatás
29. § Az óvodáztatási támogatást az első alkalommal természetbeni formában kell biztosítani.
V. fejezet
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátás
15. A gyermekjóléti alapellátások
30. § (1) Borzavár község közigazgatási területén a gyermekjóléti alapellátások keretében a következő személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat kell biztosítani:
a) gyermekjóléti szolgálat,
(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról évente egy alkalommal április hónapban összegző értékelést kell az önkormányzat részére biztosítani.
16. A gyermekjóléti szolgáltatás
31. § (1) A gyermekjóléti szolgálat helyi feladatainak ellátását a Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata (a továbbiakban: Gyermekjóléti Szolgálat) útján biztosítja. A Családsegítő Szolgálat – a védőnők, oktatási intézmények ifjúságvédelmi felelősei, családgondozók, jogász és pszichológus bevonásával szervezi a feladatait.
(2) A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét a Zirc, Alkotmány u. 14. szám alatt látja el alapító okirata szerint, illetve az általa megkötött együttműködési megállapodás, valamint a Zirci Járás Önkormányzati Társulás alapításáról szóló Megállapodás alapján.
VI. fejezet
Záró rendelkezések
32. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 10/2013.(V.1.) önkormányzati rendelet.
(3) Hatályát veszti a gyermekek védelméről szóló 11/2013. (V.1.) önkormányzati rendelet.
Változott rendelkezések
Megváltozott
Nincs változás
Változni fog
Nincs változás
Eszköztár
Nyomtatás
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás