Udvari Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (V. 6.) önkormányzati rendelete

1. §³ (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed;

(2) A rendelet tárgyi hatálya a (3) bekezdésben foglaltak kivételével kiterjed a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. § (2) bekezdés a) — d) és g) pontjaiban foglaltakra.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya;

2. §⁴ (1) Az önkormányzati vagyon:

(2) A képviselő-testület nem minősít önkormányzati vagyont nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná.

(3) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona:

(5) Az önkormányzati forgalomképes vagyonát e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

2/A. §⁵ (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Udvari Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület), míg a vagyonnal kapcsolatos ügyekben a képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.

(3) Vagyon, vagyonrész, részvény, vállalkozásba történő bevitelére csak előzetes hozamszámítás alapján lehet javaslatot tenni a képviselő-testületnek.

2. § (1) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(2) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely

(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyak köre:

(5) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak:

(6) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartoznak:

4. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvény ki bocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a tulajdonjog megtartása mellett kezelésre, üzemeltetésre átadhatók.

(4) - (5)

6. § (1) Önkormányzat vagyonáról a számviteli törvényben és ennek végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt nyilvántartásokat kell vezetni. Az önkormányzat vagyoni állományáról az államháztartási törvényben és a végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben előírt mérlegeket és kimutatásokat kell készíteni és a költségvetés előterjesztésekor, valamint a zárszámadáskor a képviselőtestületnek előterjeszteni.

(2) A vagyon - ezen belül a törzsvagyon elkülönített- az érvényes számviteli előírások szerinti nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

7. § (1) A vagyongazdálkodás során az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről a képviselőtestület rendelkezik.

(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(3) Nem önkormányzati feladat megoldását célzó vállalkozásban csak az önkormányzati feladatok ellátása során nélkülözhető vagyonnal lehet részt venni.

8. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jog létesíthető. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre ingyenesen csak kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társasággal létesíthető.

(2) A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést. A vagyonkezelési szerződés, versenyeztetés nélkül köthető. A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonkezelési szerződés megkötéséről, tartalmának meghatározásáról hozandó döntés.

(3) A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.

(4) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog - ha a szerződés másként nem rendelkezik - a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(5) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a vagyonkezelő köteles gondoskodni a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül. A jogerős bejegyző határozatot a vagyonkezelő a kézhezvételt követően köteles haladéktalanul megküldeni az önkormányzatnak.

(6) A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról, működtetéséről gondoskodni, továbbá díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.

(7) Vagyonkezelői jog ellenérték megállapítása és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat ellátásához való szükségességét és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, továbbá a vagyon értékét, műszaki állapotát.

(8) A (7) bekezdésre figyelemmel a felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő ellenértékként előre meghatározott pénzösszeget fizet meg. A díjfizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza azzal, hogy a felek a díj egyösszegű megfizetésében is megállapodhatnak. Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján díjfizetésre köteles, annak elmulasztása esetén az önkormányzat, amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett - a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(9) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít ellenértékként, azaz valamely előre meghatározott tevékenységet lát el, vagy más ellenszolgáltatást nyújt.

(10) Amennyiben a felek a szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a vagyonkezelő ellenértékként a vagyon értékét növelő beruházást, felújítást, illetve új - Önkormányzati vagyonba tartozó - eszköz létrehozását végzi el, annak a vagyonkezelési szerződésben előírt módon meghatározott és az önkormányzat részére kiszámlázott értékét a vagyonkezelő - a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint - az önkormányzattal szembeni kötelezettségébe beszámíthatja.

(11) Az önkormányzati vagyon kezelőjét, haszonélvezőjét, használóját megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az önkormányzat a közös önkormányzati hivatal útján ellenőrzi. Az ellenőrzési eljárás lebonyolítására a közös önkormányzati hivatal belső ellenőrzési szabályzatában foglaltak az irányadók.

9. § (1) Az önkormányzati vagyont hasznosítani, a hasznosítás jogát átengedni 1.000.000,- Ft értékhatár felett, csak versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a hasznosítás az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik.

(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott, átlátható szervezet részére lehet. 1.000.000,- Ft értékhatár felett, csak versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2a)⁶ A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az önkormányzat tulajdonát képező jármű vagy gépjármű tulajdonjoga természetes személy vagy a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott, átlátható szervezet részére ruházható át, amelyre 3.000.000,- Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával kerülhet sor.

(3) Az ingatlan értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a közös önkormányzati hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a használó költségvetési szerv feladata a versenyeztetés lebonyolítása.

(4) A versenyeztetési eljárásban a pályázati felhívás tartalmát a képviselő-testület állapítja meg, tartalmaznia kell azonban legalább a következőket:

(5) A pályázati ajánlatokról a képviselő-testület dönt.

(6) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

(7)⁷

10. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

11. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

12. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon - az Nvtv. ⁸ 13-14. §-ban foglaltakra figyelemmel - lehet.

(2) Az önkormányzat és szerve csak törvényben meghatározott módon és esetben, valamint az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

14. § (1) A képviselőtestület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések:

(2) Az önkormányzat intézményvezetőjének hatáskörébe tartozik: a használatában, kezelésében lévő, 100.000,- Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése.

(3) A polgármester jogosult:

15. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésével, hasznosításával kapcsolatos ügyekben az Önkormányzat által e témakörben alkotott rendeletek alkalmazásával kell eljárni.

15/A. § (1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.

(3) A vagyonkimutatás elkészítéséért a jegyző a felelős.

(4) A vagyonkimutatásban az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint üzleti vagyon bontásban kell kimutatni.

(5) A vagyonkimutatás szerkezeti, tartalmi követelményeit az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(l.1.) Korm. rendelet 30. §-a tartalmazza.

16. § (1) E rendeletben meghatározott értékek ÁFA nélkül értendők.

(2) E rendeletben a polgármester hatáskörébe utalt és bizottsági véleményezéshez kötött döntések esetén, ha a jogosítottak között nincs egyetértés, akkor az adott ügyben a döntés a képviselőtestülete hatáskörébe tartozik.

(3) E rendeletben meghatározott és képviselőtestület hatáskörébe utalt döntések elfogadása során a megválasztott képviselők több, mint felének igenlő szavazata szükséges.

(4) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(5) Ez a rendelet a 2006/129/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.