Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2013. (IV.16.) önkormányzati rendelete

1. §

2. § Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

3. § (1) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgálja, azt a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon: forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(3) A törzsvagyonnak a helyi önkormányzati kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyai: a helyi közutak és műtárgyaik, a helyi önkormányzati tulajdonában álló terek,

(4) A törzsvagyon további forgalomképtelen vagyontárgyai:

4. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak körét a rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.

(3) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai: közművek és középületek, mindazon ingó és ingatlan vagyon, amelyet a képviselő-testület annak nyilvánít.

(4) Az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes vagyonával törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételekkel rendelkezhet.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a rendelet 2.sz. melléklete tartalmazza.

5. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona a telkekből, földrészletekből, nem lakás célú ingatlanokból, ingóságokból és mindazon vagyontárgyakból áll, amelyek nem tartoznak a törzsvagyon– körébe.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes

(3) AZ üzleti vagyonba tartozó forgalomképes ingtlanok körét a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonost megillető jogokat aMötv. a 106-110. §.-ában foglaltak szerint a Képviselő testület gyakorolja, ezt a jogát szerveire, intézményeire és hivatalára átruházhatja.

(3) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonraa Mötv.109. §-a és az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről, annak változásairól ésértékéről nyilvántartást kell vezetni (vagyonkataszter), amelyről a jegyző gondoskodik.

(5) Bruttó 15 millió forint forgalmi érték feletti, a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti ingatlan vagyont bruttó 200.000 forint értékhatárt elérő ingó vagyont elidegeníteni, a használat, a hasznosítás- , illetve tulajdonjogát átengedni, átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(6) Nem kötelező versenyeztetési eljárást tartani:

7. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére tett javaslatot csak forgalmi értékbecslésselmegalapozva lehet előterjeszteni a képviselő-testület felé.

(2) Amennyiben a földterület vagy épület piaci értéken történő értékesítése az értékbecslő által megállapított áron nem lehetséges, a Képviselő-testület a megállapított árhoz képest legfeljebb 10 %- 50% közötti alacsonyabb áron értékesítheti az ingatlant.

(3) Az önkormányzat szabad rendelkezésű vagyona – az e rendeletben szabályozott feltételek szerint - üzleti vállalkozásba fektethető. Az üzleti vállalkozásba adott vagyonnal a legnagyobb jövedelmet biztosító és vagyongyarapodással járó módon kell gazdálkodni.

(4) Az önkormányzati vagyonleltárba tartozó vagyont ingyenesen átruházni, továbbá önkormányzati követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetben lehet, kivéve, ha az ingyenes átruházás, vagy követelés fejében munkahelyteremtő beruházás valósul meg.

(5) Az önkormányzati vagyon védelme, az előre nem számolható rendkívüli események hatásainak védelme érdekében a vagyontárgyakra biztosítást kell kötni.

(6) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonról és a nevesíthető vagyoni értékű jogokról – figyelmet fordítva a vagyon gyarapodására, vagy esetleges csökkenésére – a jegyző évente készít átfogó leltárt, s annak eredményét a polgármester az előző évi zárszámadással együtt terjeszti a képviselő-testület elé.

8. § (1) A képviselő-testület rendelkezik a 4. § (4) bekezdésében felsorolt önkormányzati vagyonszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba való beviteléről. A gazdasági társaságba bevitel előkészítése és arra javaslattétel a polgármester feladata.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetőek el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy magas fenntartási költségeik miatt rendkívül nagy terhet jelentenek az önkormányzat számára.

(3) Az önkormányzat vagyonának kezelője a képviselő-testület. Ha az önkormányzat intézményt alapít, az alapító okiratba foglalt vagyontárgyak használati jogát gyakorolja az alapító okiratban meghatározott módon.

(4) A bérbeadás útján történő hasznosítás az intézmény alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, az csakis a feladatellátás színvonalának megtartása vagy javítása mellett történhet.

9. § (1) Az önkormányzati ingatlan vagyon tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő hasznosításáról a képviselő-testület,

(2) Az önkormányzati ingó vagyontárgyak tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő hasznosításáról a polgármester dönt.

10. § (1) A képviselő-testület rendelkezik az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlan vagyonról, valamint a bruttó 300.000,- Ft –ot elérő vagy azt meghaladó egyedi forgalmi értékű önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármilyen más tulajdonjog-változásról. A döntés előkészítéséről és képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A polgármester rendelkezik az üzleti vagyon körébe tartozó, bruttó 300.000,- Ft egyedi forgalmi értékhatár alatti önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról a képviselő-testület előzetes véleményének kikérésével.

11. § (1) Az önkormányzat pénz- és értékpapírvagyonával költségvetésében meghatározottak szerint gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat pénz- és értékpapír vagyonát a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján vállalkozhat.

(4) E rendelet alkalmazásában a vagyontárgy hasznosítása: tulajdonjog átruházása, vállalkozásba való bevitele, bérbeadás és használatba adás.

12. § (1) A képviselő-testület dönt: vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról, vagyontárgyak forgalomképessé, korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképessé nyilvánításáról, törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy üzleti vagyoni körbe átsorolásáról, ha a vagyontárgy minősítése az önkormányzat érdekei szempontjából már nem szükséges és azt sem a Mötv, sem a Nvtv nem sorolja a törzsvagyoni körbe.

(2) Ha az önkormányzat tulajdonába olyan vagyontárgy kerül, amely egyértelműen nem sorolható be valamelyik kategóriába, a képviselő-testület a tulajdonba-vétellel egyidejűleg dönt a minősítéséről és e rendelet mellékleteinek módosításáról. Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely az önkormányzati célok és feladatok ellátását szolgálja.

13. § (1) E rendelet a kihirdetés napján. lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Cserháthaláp Község Önkormányzat tának az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól - szóló 7/1994 (VIII. 18. ) önkormányzati rendelete