Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelete

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1)-(3) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C. § (1) bekezdés a) pontjában, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontjában, 18. § (2) és (5) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, 148. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § E rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3.§-ában foglalt személyekre terjed ki Várpalota város közigazgatási területén.

2. § (1) Rendszeres pénzbeli ellátások:

a) aktív korúak ellátása

b) ápolási díj

(2) Átmeneti pénzbeli ellátások:

a) önkormányzati segély

b) krízissegély

c) elemi károsultak segélye

d) gyermekvállalási támogatás

(3) Természetben nyújtott ellátások:

a) közgyógyellátás

b) köztemetés

c) adósságkezelési szolgáltatás

d) lakásfenntartási támogatás

e) gazdálkodást segítő támogatás

(4) Gyermekvédelmi támogatások

a) óvodáztatási támogatás

b) gyógykezelési támogatás

3. § (1) Az Sztv. 37. § a)-c) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő Szolgálattal.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt személy az együttműködés keretében köteles:

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül felkeresni a Családsegítő Szolgálatot

b) a nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodást kötni

c) a beilleszkedést segítő programról szóló megállapodásban foglaltaknak eleget tenni

d) a Családsegítő Szolgálatnál a beilleszkedést segítő programban meghatározott időben, illetve időközönként megjelenni.

(3) A Családsegítő Szolgálat a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint megjelent személyt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

(4) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) munkaképesség javító programok: munkára és pályára állítási, pályaorientációs csoportfoglalkozások, munkavállalási és munkakeresési tréningek, tanfolyamok

b) egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerepek erősítésére irányuló tevékenységek

c) közösségi szakmai programok

d) csoportfoglalkozások: önismereti, önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, orientációs, kommunikációs tréning

e) tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs.

(5) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a (2) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, az Sztv. 37/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.

(6) A (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt határidő elmulasztása esetén a fel nem róhatóság igazolásaként kizárólag orvos, vagy hivatalos szerv által kiállított igazolás fogadható el.

4. § (1) Az aktív korúak ellátása megállapításának, valamint folyósításának feltétele, hogy a kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy (továbbiakban: ellátásra jogosult személy) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.

(2) Az ellátásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás, vagy ház előtere, udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn (tulajdonos, bérlő stb.)

(3) A kérelmező, illetve a jogosult a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó kötelezettségét megszegi, különösen ha:

a) a lakáshoz tartozó udvart, kertet és a kerítésen kívüli utcafronti rész gyommentesítését elmulasztja, a fűfélék magassága meghaladja a 20 cm-t, és a gyomnövények mennyisége a hasznosítható terület 15%-ánál nagyobb területet foglal el,

b) a hulladékot, szemetet nem zárt szeméttároló edényben tárolja, a lakóház környezetében jelentős mennyiségű - a szeméttároló edény (120 l) űrtartalmánál nagyobb mennyiségű - hulladékot halmoz fel az udvaron,

c) az állattartásra vonatkozó szabályokat nem tartja be,

d) az ingatlan előtti járda por-mentesítéséről, hó- és jég mentesítéséről nem gondoskodik,

e) az ingatlan előtti vízelvezető árkot nem tartja tisztán,

f) a lakóház környezetében az emberi egészségre ártalmas veszélyes hulladékot halmoz fel

g) egészségügyi kártevők elszaporodása meggátolását elmulasztja.

(4) A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó feltételek teljesülését a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Iroda folyamatosan figyelemmel kíséri a településen, és szükség esetén jelzéssel él a Szervezési, Intézményirányítási és Szociális Iroda (továbbiakban: Szociális Iroda) felé.

(5) Amennyiben bejelentés, vagy hivatalos tudomásszerzés alapján, és annak helyszíni ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy az e rendeletben megállapított rendezett lakókörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, a kérelmezőt, illetve a jogosultat a Szociális Iroda annak teljesítésére megfelelő, de legalább öt napos határidő kitűzésével, az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével felszólítja.

(6) A helyszíni ellenőrzést hivatalból, vagy a Szociális Iroda megkeresésére a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Iroda végzi, melyről jegyzőkönyvet készít.

5. § (1) A rendszeres szociális segélyt és a foglalkoztatást helyettesítő támogatást természetben kell nyújtani, ha a védelembe vett gyermek családgondozója erre irányuló javaslatot tesz.

(2) A családgondozó javaslatát megküldi a Szociális Irodának. A javaslatnak tartalmaznia kell, hogy a segélyből milyen összegű támogatást tart indokoltnak természetben nyújtani, figyelemmel az Sztv. 47. § (2a) bekezdésében foglaltakra.

(3) A javaslat alapján Várpalota Város Jegyzője a javaslat megérkezését követő hó 1. napjától rendelkezik a rendszeres szociális segély, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás meghatározott részének természetbeni nyújtásáról.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a természetben nyújtandó összeget a gyámhatósági határozattal kirendelt családgondozó veszi fel, és folyamatosan gondoskodik annak a gyermek szükségleteire történő felhasználásáról.

(5) A támogatás felhasználható különösen

a) ruházat, tanszer, élelmiszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet, a gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök természetbeni biztosítására

b) a gyermek lakhatási feltételeinek megteremtése érdekében közüzemi díjak kifizetésére, ideértve a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből eredő törlesztő részletet, feltéve, hogy a családnak járó más támogatásból ezek nem fedezhetők

c) gyermekétkeztetés térítési díjának befizetésére

d) a gyermek szabadidejének hasznos eltöltésére.

(6) A kirendelt családgondozó a tárgyhónapra járó támogatás felhasználásáról a következő hónap 10. napjáig számlákkal, bizonylatokkal igazoltan elszámol a Várpalotai Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája felé.

6. § (1) A rendszeres szociális segély teljes hóra járó összegéből, amennyiben az a tízezer forintot meghaladja, ötezer forintot természetben, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában kell nyújtani.

(2) Az utalványok juttatása a rendszeres szociális segély pénzben folyósított összegének személyes átvétele esetén személyes átvétellel, a rendszeres szociális segély pénzben folyósított összegének bankszámlára utalása, illetve postai kézbesítése esetén postai úton történik.

(3) Az utalvány beszerzéséről, a jogosultak részére történő átadásáról, postázásáról a Várpalotai Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája gondoskodik.

7. § (1)[3] Az Sztv. 43/B §-a alapján annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, kérelemre, méltányosságból ápolási díj állapítható meg.

(2)[4] A 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolása esetén – a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével – az Sztv. 44. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget kell ápolási díjként folyósítani.

(3) Kettő vagy több tartósan beteg személy, valamint fekvőbeteg (tartósan ágyhoz kötött) ápolása esetén az ápolási díj összege az alapösszeg 130%-a.

(4) Az ápolási díj megállapításának feltétele, hogy a jogosult (ápoló) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 100%-át, egyedülálló esetén annak 150%-át.

(5) Az ápolási díj megállapítása során az Sztv. ápolási díjra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

8. § (1) Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Eseti jelleggel, vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel önkormányzati segélyben lehet részesíteni azt a rászorulót, - kivéve az (5) bekezdés d) pontjában meghatározott önkormányzati segélyt -

a) akinek a családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

b) egyedül élő esetében az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(3) A létfenntartáshoz havi rendszerességgel megállapítható önkormányzati segély összege 3000,- Ft.

(4) Eseti jelleggel megállapítható önkormányzati segélyben részesíthetők azok a rászorulók,

a) akik nem rendszeres jelleggel használnak gyógyszert (gyógyászati segédeszközt) és egy-egy alkalommal költségeik meghaladják a legkisebb összegű öregségi nyugdíj 30%-át,

b) azon családok gyógyszerkiadásainak csökkentésére, amelyekben az egyes családtagok esetenkénti gyógyszer (gyógyászati segédeszköz) költségei együttesen elérik vagy meghaladják a legkisebb összegű öregségi nyugdíj 50%-át,

c) szabadságvesztésből szabadult személyek támogatására, amennyiben legalább 30 nap időtartamot elzárásban töltött,

d) azokat a rendkívüli élethelyzetbe kerülő gyermeket nevelő családokat, ahol a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd,

da)[5] azok a nagykorú nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermekek, akik saját ellátásukról gondoskodni nem képesek,

e) azon személyek részére, akik az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodtak és a költségek viselése a létfenntartásukat veszélyezteti,

(5) Az eseti jelleggel megállapítható önkormányzati segély összege:

a) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez szükséges összegben kell megállapítani, de a segély összege naptári évenként és családonként a 10.000,- Ft-ot nem haladhatja meg,

b) amennyiben a szabadságvesztésből szabadult személy a szabadulása napján igazoltan nem rendelkezik legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, a szabadulását követő 30 napon belül benyújtott kérelemre önkormányzati segélyben részesíthető, melynek összege naptári évenként nem haladhatja meg a 10.000,- Ft-ot,

c) a gyermeket nevelő családok részére megállapítható önkormányzati segély összege naptári évenként egy gyermek esetében 8000,- Ft és minden további gyermek esetében 1000,- Ft-tal emelkedik, de a 15.000,- Ft-ot nem haladhatja meg,

d) a temetési költséghez kapcsolódó önkormányzati segély összege

da) 26.000,- Ft

daa) ha a kérelmező egyedül él és jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, vagy

dab) ha a kérelmező nem egyedül él és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át

db) 13.000,- Ft

dba) ha a kérelmező egyedül él és jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át

dbb) ha a kérelmező nem egyedül él és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(6) Amennyiben az eseti jelleggel megállapított önkormányzati segély rendeltetésszerű felhasználása nem látszik biztosítottnak, a jogosult részére elszámolási kötelezettséget lehet előírni.

(7) Az Sztv. 7. §-ában előírt, hatáskörre és illetékességre tekintet nélküli kötelezettség alapján pénzben adható támogatás maximális összege 1000,- Ft.

(8) Az önkormányzati segély iránti kérelmet az e rendelet 1. mellékletét képező nyomtatványon kell benyújtani.

9. § (1)[6] Krízissegélyben részesíthető az a személy, aki előre nem látható esemény következtében rendkívüli élethelyzetbe került, ezáltal a mindennapi megélhetése súlyosan veszélyeztetett, és egyszeri, gyors segítséggel a nehézségek áthidalhatóak.

(2) A támogatásra a Családsegítő Szolgálat, vagy a Gyermekjóléti Szolgálat írásban tesz javaslatot. A javaslatnak a folyósítandó segély összegét és rendeltetését is tartalmaznia kell.

(3)[7] A krízissegély igényléséhez jövedelemigazolást nem kell csatolni, de csatolni kell a krízishelyzet bekövetkezését, fennállását alátámasztó dokumentumokat.

(4) A javaslatot kizárólag a tárgyévi költségvetésben e célra rendelkezésre álló keret erejéig lehet tenni.

(5) Indokolt esetben a krízissegély természetbeni ellátásként is nyújtható. Ebben az esetben a javaslatnak tartalmaznia kell a természetbeni ellátás megnevezését, a természetbeni ellátás megvásárlásához szükséges pénzeszköz felvételére jogosult családgondozó nevét, aki gondoskodik a felvett készpénz meghatározott természetbeni célra történő felhasználásáról.

(6) A természetbeni juttatás jogosult részére történő átadását, átvételét írásban igazolni kell.

(7) A kijelölt családgondozó a felhasználást követő 15 napon belül bizonylatokkal elszámol a Szociális Iroda felé, egyidejűleg megküldi a természetbeni ellátás átvételét igazoló iratot.

10. § (1) Elemi kár esetén a kár bekövetkeztekor az egy háztartásban élők részére adható eseti gyorssegély összege 25.000 Ft, tekintet nélkül a rászoruló jövedelmi viszonyaira.

(2) Elemi kár: tűzeset, földrengés, vihar (felhőszakadás), jégverés, hónyomás által okozott olyan kár, amelynek következtében a támogatásra szoruló lakhatást szolgáló javai oly mértékben károsodtak, hogy lakhatása veszélyeztetett, illetve életveszély alakult ki.

(3) Az elemi károsultak segélye iránti kérelmet az e rendelet 1. mellékletét képező nyomtatványon kell benyújtani.

11. § (1) Az újszülött gyermek megszületésével megnövekedett anyagi terhek csökkentése céljából, szociális alapon gyermekvállalási támogatásra jogosult az a szülő, akinek a gyermekének a születésekor a lakcímnyilvántartásba várpalotai lakóhelyet jegyeznek be.

(2) A támogatás nyújtására a gyermek lakcím-nyilvántartási rendszerben történő regisztrálását követő 30 napon belül hivatalból sor kerül.

(3) Gyermekvállalási támogatásra külön kérelemre jogosultak azok a 2008. január 1. után született gyermekek örökbefogadó szülei is, akiknek örökbefogadott gyermekét a születésüket követően ideiglenes hatállyal náluk, mint leendő örökbefogadó szülőnél helyeznek el, és az örökbefogadást követően várpalotai lakóhelyet jegyeznek be számukra a lakcím-nyilvántartásba.

A kérelemhez mellékelni kell a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről szóló gyámhatósági határozatot, valamint a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és lakcímkártyáját.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás iránti kérelmet a gyermek születését követő 1 éven belül lehet benyújtani. Ennek elmulasztása jogvesztő.

(5) A gyermekvállalási támogatás nyújtása 20.000,- Ft értékű vásárlási utalvány formájában történik, amit a gyermek megszületését követő 1 éven belül lehet átvenni.

(6) Ikerszülés esetén gyermekenként kell a támogatást biztosítani.

12. §[8] Közgyógyellátásra jogosult az Sztv. 50. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakon túl:

a. az az egyedül élő személy, akinek a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, és a havi összes gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át, vagy

b. az a nem egyedül élő személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és a havi összes gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

13. § (1) A Várpalota város területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről gondoskodni kell, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) A közköltségen történő temetés a városban szokásos temetési módok közül a legolcsóbb, hamvasztásos módon történhet. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a rendőrség bűncselekmény gyanúja miatt nem járul hozzá a holttest elhamvasztásához.

(3) Az eltemettetésre köteles személy - az Sztv. 48. § (3) bekezdés b) pontja szerinti - a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben - 50 %-ban - mentesíthető, ha

a) egyedül élő személy esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, vagy

b) nem egyedül élő személy esetén a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(4) Az eltemettetésre köteles személy teljes egészében mentesíthető a köztemetés költségeinek a megtérítése alól, ha

a) egyedül élő személy esetében az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagy

b) nem egyedül élő személy esetén a családban az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 100 %-át nem haladja meg.

(5) Amennyiben az eltemettetésre kötelezett személy jövedelme a (3)-(4) bekezdésben foglalt jövedelemhatárt meghaladja, azonban a köztemetés költségeinek egy összegben történő megfizetése számára nehézséget okoz, indokolt esetben - kérelemre – annak részletekben történő megfizetése engedélyezhető.

14. § (1) Adósságkezelési szolgáltatásban részesíthető az a személy, akinek

a) a (3) bekezdésben meghatározott adóssága meghaladja az 50.000,- Ft-ot, és ezen adósságok közül bármelyiknél fennálló tartozása legalább 6 havi, de nem haladja meg a 400.000,- Ft-ot, vagy

b) közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás az (1) bekezdésben foglaltakon túl akkor állapítható meg, ha a kérelmező az alábbi együttes feltételeknek is megfelel:

a) háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át, és vállalja az általa kezelni kért adósság legalább 25 %-ának egy összegben vagy részletekben történő megfizetését, valamint az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt,

b) a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik,

c) sem ő, sem a háztartásában élők nem rendelkeznek az Sztv. 4. § (1) bek. b) pontjában meghatározott vagyonnal, vagy lakhatást biztosító másik ingatlannal, és

d) életkörülményei nem minősülnek átlagot meghaladónak.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősülnek:

a) a lakhatási költségek körébe tartozó következő közüzemi díjtartozások:

aa) vezetékes gázdíj tartozás

ab) áramdíj tartozás

ac) távhőszolgáltatási díjtartozás

ad) víz- és csatornadíj tartozás

b) az önkormányzat tulajdonában álló lakáson fennálló lakbértartozás

c) közösköltség-tartozás

(4) Adósságkezelési támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha a (3) bekezdésben megnevezett szolgáltatások nyújtói (a továbbiakban: szolgáltatók) az Önkormányzattal adósságkezelési megállapodást kötnek.

(5) A településen elismert minimális lakásnagyság a háztartásban élő

a) l-2 személy esetében 60 m2

b) 3 személy esetében 65 m2

c) 4 személy esetében 70 m2

d) 5 személy esetében 75 m2

e) 6 személy esetén 80 m2 és minden további személy esetében a lakásigény mértéke 5 m2-rel emelkedik.

(6) A szolgáltatás bármely komfortfokozatú és lakásnak minősülő, illetőleg lakhatás célját szolgáló épület fenntartásával kapcsolatos adósság rendezésére kérhető.

15. § (1) Átlagot meghaladó életkörülménynek kell tekinteni, ha a család gépkocsit tart fenn, kivéve, ha azt súlyosan fogyatékos (Sztv. 41. § (3) bekezdés a) pontja) vagy tartósan beteg (Sztv. 41. § (3) bekezdés b) pontja) vagy súlyos mozgáskorlátozott (a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet 2. § szerinti) kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő ugyanilyen személy szállítására használják, vagy bizonyítottan munkavégzéshez szükséges. A személygépkocsit fenntartónak az üzembentartót kell tekinteni.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke legfeljebb az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-a, de maximum 300.000,- Ft lehet.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás egy összegben nyújtható abban az esetben, ha a kérelmező a 25%-os önrész befizetését egy összegben vállalja. Havi részletekben, de legfeljebb 18 hónapra nyújtható az adósságcsökkentési támogatás, ha a kérelmező a 25%-os önrész befizetését havi törlesztéssel vállalja. Az adósságkezelés időtartama indokolt esetben – az adósságkezelési tanácsadó javaslatára – egy alkalommal, 6 hónappal meghosszabbítható, ha az adós fizetési kötelezettségének rajta kívül álló okok miatt átmenetileg nem tud eleget tenni, de reális esély mutatkozik arra, hogy a módosított feltételekkel az adósságkezelés eredményes lesz.

(4) Az adósságkezelési szolgáltatás megállapítása iránti kérelmet a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadójánál az e rendelet 9. számú mellékletét képező nyomtatványon lehet benyújtani.

(5) A kérelemhez mellékelni kell az alábbi iratokat:

a) a háztartásban élő személyek jövedelemigazolását,

b) a 11. § (3) bekezdésben meghatározott adósságok szerinti szolgáltatók igazolását a hátralék összegéről, keletkezésének időszakáról, vagy a szolgáltatás kikapcsolásának tényéről, illetve tartozás hiányában ennek tényére vonatkozó igazolást,

c) a lakás nagyságát, lakáshasználat jogcímét igazoló okiratot, illetve annak a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadója által készített fénymásolatát. Ez utóbbi esetben a tanácsadó igazolja, hogy a fénymásolat az eredeti irattal megegyezik.

d) tankötelezettséget betöltött gyermek tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást,

e) közüzemi számlákat a havi lakásfenntartás kiadásairól és

f) a háztartásban élő - korhatárra tekintet nélkül – tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos személyről, a fogyatékosságáról, rokkantságáról szóló orvosi igazolást.

(6) Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat látja el.

16. § (1) A Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadója (a továbbiakban: tanácsadó) a kérelmet mellékleteivel és javaslatával együtt juttatja el a Várpalotai Polgármesteri Hivatal Szervezési, Intézményirányítási és Szociális Irodájához. A tanácsadó javaslata hiányában a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság nem állapítható meg.

(2) A Családsegítő Szolgálat javaslatának tartalmaznia kell:

a) a kezelendő adósság típusát, összegét

b) az adósságcsökkentési támogatás mértékét

c) az önrész összegét, megfizetésének módját, időtartamát

d) az adós számára a szolgáltató által biztosított egyéni kedvezmények körét, mértékét és

e) a lakásfenntartási támogatás felhasználásának módját

(3) A tanácsadó haladéktalanul értesíti a Szociális Irodát a 14. § (5) bekezdésben foglalt megszüntetési okról.

(4) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő az adósságkezelési tanácsadást a tanácsadóval kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint és az abban foglalt gyakorisággal, személyesen köteles igénybe venni.

(5) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő mind a tanácsadónak, mind a Szociális Irodának bejelentési kötelezettséggel tartozik a jogosultságát érintő bármely változással, illetőleg lakcímének, vagy tartózkodási helyének megváltozásával kapcsolatban, a változást követő 15 napon belül. Ennek elmulasztása jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételnek minősül. Erre az ügyfelet a jogosultságot megállapító határozatban figyelmeztetni kell.

(6) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítása

a) az ügyfél által egy összegben vállalt törlesztés esetén egy összegben

b) az ügyfél által részletekben vállalt törlesztés esetén részletekben történik.

17. § (1) A megállapított adósságkezelési támogatásnak az adósságkövetelés jogosultja részére történő folyósításáról a jegyző a Várpalotai Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája útján gondoskodik.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás egy összegben történő teljesítésére csak az önrész egyösszegű befizetése esetén, azt követően kerülhet sor.

(3) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós részletfizetési kötelezettségének minden hónap 20-ig köteles eleget tenni, amelyről az adósságkövetelés jogosultja igazolást állít ki. A Pénzügyi Iroda a támogatást ezt követően utólag, a következő hónap 5. napjáig utalja az adósságkövetelés jogosultjának.

(4) Az adósságcsökkentési támogatás folyósításának időtartama alatt újabb jogosultságot nem lehet megállapítani.

(5) Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság megszűnik, és a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett adósságcsökkentési támogatást pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 232. § (3) bekezdésében meghatározott kamatokkal megemelt összegben kell visszatéríteni

a) az Sztv. 55/B. § (1) bekezdésében foglaltak esetén,

b) ha e rendeletben foglalt jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,

c) ha a támogatott a szolgáltatásra való jogosultság megállapításakor vagy a szolgáltatás tartama alatt valótlan adatokat közöl, vagy a jogosultságot érintő változást nem jelenti be, vagy

d) ha a támogatott a lakásból kiköltözik.

(6) Akinek az adósságkezelési szolgáltatását az (5) bekezdés a) pontja alapján kellett megszüntetni, a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 48 hónapon belül újabb adósságkezelési szolgáltatásban nem részesülhet.

Adósságkezelési szolgáltatási ügyekben újrafelvételi eljárásnak nincs helye.

18. § Az önkormányzat a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez az Sztv. 38. §-a alapján normatív lakásfenntartási támogatást, illetőleg az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy részére e jogcímen lakásfenntartási támogatást nyújt.

19. § (1) A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy (továbbiakban: ellátásra jogosult személy) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.

(2) Az ellátásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás, vagy ház előtere, udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn (tulajdonos, bérlő stb.)

(3) A kérelmező, illetve a jogosult a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó kötelezettségét megszegi, különösen ha:

a) a lakáshoz tartozó udvar, kert és a kerítésen kívüli utcafronti rész gyommentesítését elmulasztja, a fűfélék magassága meghaladja a 20 cm-t, és a gyomnövények mennyisége a hasznosítható terület 15%-ánál nagyobb területet foglal el

b) a hulladékot, szemetet nem zárt szeméttároló edényben tárolja, a lakóház környezetében jelentős mennyiségű - a szeméttároló edény (120 l) űrtartalmánál nagyobb mennyiségű - hulladékot halmoz fel

c) az állattartásra vonatkozó szabályokat nem tartja be

d) az ingatlan előtti járda por-mentesítéséről, hó- és jég-mentesítéséről nem gondoskodik

e) az ingatlan előtti vízelvezető árkot nem tartja tisztán

f) a lakóház környezetében az emberi egészségre ártalmas veszélyes hulladékot halmoz fel

g) egészségügyi kártevők elszaporodása meggátolását elmulasztja.

(4) A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó feltételek teljesülését a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Iroda folyamatosan figyelemmel kíséri a településen, és szükség esetén jelzéssel él a Szociális Iroda felé.

(5) Amennyiben bejelenté,s vagy hivatalos tudomásszerzés alapján, és annak helyszíni ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy az e rendeletben meghatározott rendezett lakókörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, a kérelmezőt, illetve a jogosultat a Szociális Iroda annak teljesítésére megfelelő, de legalább öt napos határidő kitűzésével, az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével felszólítja.

(6) A helyszíni ellenőrzést hivatalból, vagy a Szociális Iroda megkeresésére a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Iroda végzi, melyről jegyzőkönyvet készít.

20. § (1) Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete a szociálisan rászorulók részére szociális földprogramot indít, amelyhez természetbeni ellátásként gazdálkodást segítő támogatást biztosít.

(2) A gazdálkodást segítő támogatással kapcsolatos hatáskört a Polgármester gyakorolja.

(3) A szociális földprogram megvalósítását a Hétkéz Szociális Szövetkezet (Várpalota) koordinálja.

(4) A szociális földprogram meghirdetéséről, a program keretében biztosított támogatásokról minden évben a Polgármester dönt.

(5) Az önkormányzat a Polgármester döntését követően a hivatalos lapjában, a városi TV-ben és az önkormányzati honlapon felhívást tesz közzé, amely tartalmazza a programra jelentkezés határidejét.

21. § (1) Gazdálkodást segítő támogatásra jogosult az a Várpalota városban legalább egy éve lakcímmel rendelkező személy, aki

a) aktív korúak ellátására jogosult

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

c) álláskeresőként nyilvántartott

d) olyan megváltozott munkaképességű, akinek egészségi állapota a programban való részvételt lehetővé teszi.

(2) A gazdálkodást segítő támogatás iránti kérelmet a Családsegítő Szolgálathoz lehet benyújtani.

(3) A Családsegítő Szolgálat a kérelmeket véleményével, javaslatával együtt a Polgármesterhez továbbítja.

(4) A Polgármester a kérelmet elutasítja, ha:

a) a kérelmező nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek

b) a szociális földprogram végrehajtásához megjelölt földterületek már nem adnak lehetőséget a kérelem teljesítésére.

22. § (1) A gazdálkodást segítő támogatás magába foglalhatja:

a) személyenként legfeljebb 1 ha területnagyságú, termelésre előkészített (felszántott) földrészlet határozott időre szóló használatát

b) a kérelmező tulajdonában lévő föld programba való bevonása esetén a földterület művelésre való előkészítését

c) szaktanácsadás ingyenes igénybevételét

d) vetőmag, illetve a palánta térítésmentes igénybevételét

e) kézi szerszámok, védőfelszerelés, segédanyagok igénybevételét

f) a megtermesztett termények egészének tulajdonjogát.

(2) Az önkormányzat a program működéséhez szükséges talajmunkák elvégzését és a szaktanácsadást külső megbízottal történő megállapodás alapján biztosítja.

(3) A szociális földprogramban, a közös háztartásban élő személyek közül egy személy vehet részt.

(4) A gazdálkodást segítő támogatásban való részvétel feltétele 1 év határozott időre kötött támogatási szerződés/haszonbérleti szerződés megkötése, amelyben a támogatott vállalja a szociális programban való részvételt.

23. § (1) A gazdálkodást segítő támogatásban részesülő személy köteles:

a) a használatába adott, illetve a programba bevont saját tulajdonában álló földet jó gazda gondosságával művelni, beleértve a gyommentesítést, a kártevők elleni védekezést

b) a terményt betakarítani

c) az önkormányzat által biztosított képzésen, szaktanácsadáson részt venni

d) a szaktanácsadó által meghatározott technológiai előírásokat megtartani.

(2) Amennyiben a támogatott a programban való részvétele során a támogatási szerződésből/haszonbérleti szerződés eredő kötelezettségeit nem teljesíti, úgy a Polgármester jogosult azt azonnali hatállyal felmondani. Ebben az esetben a támogatott a programban való részvételből 2 évi időtartamra kizárásra kerül, és köteles az addig felmerült költségeket megtéríteni.

24. § A szociális földprogram végrehajtására, a támogatottak általi ingyenes használatra a képviselő-testület az alábbi megművelhető önkormányzati tulajdonú földterületeket biztosítja:

a) 4144/1. hrsz-ú területből 2,7124 ha

b) 4146. hrsz-ú területből 1,5 ha.

25. § Az első alkalommal nyújtott óvodáztatási támogatást a Gyvt. 20/C. § (9) bekezdése alapján természetben, cipő, ruhanemű vásárlására jogosító utalvány formájában kell biztosítani, amit a jogosult a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája házipénztárában vehet át.

26. § (1) Gyógykezelési támogatás adható - az alábbi pontokban felsorolt feltételek együttes fennállása esetén - annak a 18. életévét be nem töltött gyermeknek, aki

a) betegsége miatt állandó, vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,

b) jogán a törvényes képviselő magasabb összegű családi pótlékban részesül,

c) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét,

d) egészségi állapotának javítása, kialakult állapotának fenntartása érdekében

da) olyan kezelésre, gyógykezelésre, élelmezésre van szüksége, melyet a társadalombiztosítás nem támogat, vagy

db) olyan gyógyszer, gyógyászati segédeszköz használata indokolt, melyet közgyógyellátás terhére nem lehet biztosítani, és

e) a da) vagy db) pontban foglaltak biztosítása nagy anyagi terhet jelent a családnak.

(2) A támogatás összege egy naptári évben 40.000,- Ft.

(3) A támogatás összegét a rászorulók igényének megfelelően kell folyósítani, de maximum 4 részletben.

(4) Azt a tényt, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására irányul a kérelem, a háziorvossal, kezelőorvossal - az e rendelet 4. mellékletét képező nyomtatványon - igazoltatni kell.

(5) A gyógykezelési támogatás iránti kérelmet az e rendelet 3. mellékleltét képező nyomtatványon kell benyújtani.

(6) A támogatás megállapításáról a Humán Erőforrás Bizottság dönt.

27. § (1) Az e rendelet alapján megállapítható ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Szervezési, Intézményirányítási és Szociális Irodájához kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja, illetve a vele életvitelszerűen közös háztartásban élő személyek rendszeres jövedelméről szóló igazolást. A jövedelem az e rendelet 2. mellékletét képző nyomtatvány munkáltató általi kitöltésével is igazolható. Amennyiben a kérelmező vagy családtagja nem rendelkezik jövedelemmel, az illetékes Munkaügyi Központ igazolását kell csatolni arról, hogy munkába helyezése érdekében a Munkaügyi Központtal együttműködik.

(3) Az e rendelet alapján megállapítható önkormányzati ellátások igényléséhez a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelemről kell igazolást becsatolni. A rendszeresen nem mérhető jövedelmek számításakor, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén az Sztv. 10. § (2) bekezdés b) pontjában, a 10. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni és a kérelemhez az adóbevallást csatolni.

Egyebekben a jövedelemszámításra az Sztv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában és a 10. § (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Amennyiben a kérelmező munkanélküli, nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül, illetőleg gyermekneveléssel kapcsolatosan fizetés nélküli szabadságát tölti, a kérelem beadásának hónapját megelőző vagy tárgyhavi jövedelmét kell hitelt érdemlő módon bizonyítani.

(5) Amennyiben kérelmező a Polgármesteri Hivatal által folyósított ellátásban részesül, annak igazolására nem hívható fel.

28. § (1) A tárgyév január 31-éig benyújtott kérelemre a havi rendszerességgel nyújtott önkormányzati segélyt a tárgyév január 1-jétől kell megállapítani.

(2)[9] Az e rendelet alapján nyújtott önkormányzati segélyt egy családon belül csak egy személy részére lehet megállapítani. A 8. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt esetben amennyiben a Családsegítő Szolgálat vagy a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára kell megállapítani az önkormányzati segélyt, annak felvételére kiskorú jogosult esetében az illetékes családgondozó jogosult, aki gondoskodik a megállapított összeg cél szerinti felhasználásáról.

(3) Amennyiben az önkormányzati segély iránti kérelem gyógyszerköltség támogatására irányul, igazolni kell a közgyógyellátás terhére fel nem írható gyógyszerek után fizetendő térítési díjat.

(4) A Polgármesteri Hivatal Szervezési, Intézményirányítási és Szociális Irodája a kérelmező szociális helyzetéről tájékozódik. Környezettanulmányt kell végezni fellebbezés előterjesztése előtt, méltányossági kérelem elbírálása előtt, valamint minden olyan esetben, amikor a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a rászorultság nem állapítható meg egyértelműen. Ha a környezettanulmány és egyéb adatok alapján megállapítható, hogy a kérelmező önhibája miatt szorul ellátásra, a kérelmét el kell utasítani és más ellátási formával kell biztosítani a megélhetését.

(5) A kérelmező saját hibájául róható fel, különösen a rendszeres és nagymértékű alkoholfogyasztás, vagy amennyiben bizonyíthatóan nem tett meg mindent annak érdekében, hogy saját és családja létfenntartását előmozdítsa.

(6) A kérelmező köteles a szociális helyzetéről való tájékozódást elősegíteni, annak feltárásában közreműködni.

29. § (1) A szociális és gyermekvédelmi ellátásban részesülő személy a lakcímében bekövetkező változást, a változást követő 8 napon belül a Szociális Irodán bejelenteni köteles.

(2) A szociális és gyermekvédelmi ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (pl. jövedelmi, vagyoni viszonyai, családi állapot stb.) megváltozását a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatal Szervezési, Intézményirányítási és Szociális Irodánál. Erre az ellátást megállapító határozatban az érintetteket fel kell hívni.

(3) Az e rendeletben foglalt feltételek hiányában, vagy megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.

(4) Amennyiben a támogatásban részesülő személy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a rendeletben foglalt ellátások igénybevételére irányuló kérelme során jövedelmi vagy vagyoni viszonyairól valótlan adatot közöl, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőnek minősül.

Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, illetve a természetben nyújtott ellátásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére, a szociális ellátások tekintetében az Sztv. 17. §-ban, a gyermekvédelmi ellátások tekintetében a Gyvt. 133. (2)-(5) bekezdésében meghatározottak szerint.

(5) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül benyújtott kérelemre méltányosságból a polgármester a hatáskörébe tartozó ellátásokra vonatkozóan engedélyezhet:

a) részletfizetést, ha a kötelezett

aa) egyedül él, és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem éri el, vagy

ab) nem egyedül él, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem éri el,

b) csökkentést, ha a kötelezett

ba) egyedül él, és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem éri el, vagy

bb) nem egyedül él, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem éri el

c) elengedést, ha a kötelezett

ca) egyedül él, és havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem éri el, vagy

cb) nem egyedül él, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

(6) A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60%-át. A fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.

30. § (1) Várpalota város polgármestere a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, a rendelkezésre álló költségvetési keret felhasználásról negyedévente, a negyedévet követő hónap testületi ülésén beszámol a Képviselő-testületnek.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatást, a rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat, a lakásfenntartási támogatást, a pénzbeli ellátást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája utalványozza a megállapító határozat rendelkezése szerinti címre, számlára.

(3) A (2) bekezdésben említett támogatásokat havonta utólag, a tárgyhónapot követő hó 1-5. között kell utalványozni.

(4) A havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segélyt a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája havonta előre, a tárgyhó 1-5 napja között utalványozza a jogosult részére, a megállapító határozat rendelkezése szerint.

(5) A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája az eseti jelleggel megállapított önkormányzati segélyt, az elemi károsultak segélyét, a krízissegélyt, a gyógykezelési támogatást az egyedi határozatban foglaltaknak megfelelően készpénzben vagy utalványozás formájában teljesíti.

31. § (1) A gyermekvállalási támogatásra való jogosultság megállapításához a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája minden hónap 15. napjáig eljuttatja a Szociális Irodának a 8. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, a megelőző hónapban regisztrált gyermekek névsorát, amely tartalmazza a gyermekek lakóhelyét, a bejelentkezés időpontját.

(3) A gyermekvállalási támogatásra szolgáló utalványokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodáján a házi pénztárban veheti át a szülő jogosultságának igazolását - személyazonosító igazolványának, illetve a gyermek születési anyakönyvi kivonatának a bemutatását – követően.

Minderről a Szociális Iroda értesíti a jogosultakat.

(4) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény után járó, a Gyvt. 20/A. §-ban meghatározott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás után járó, a Gyvt. 20/B. § (4) bekezdés szerinti pótlékot, valamint a pénzben folyósított óvodáztatási támogatást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája a jogosult lakcímére utalványozza.

32. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 23/2010. (VI.29.) önkormányzati rendelet.

(3) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben, a szociális ellátások vonatkozásában az Sztv., a gyermekvédelmi támogatások vonatkozásában a Gyvt., valamint az e törvények végrehajtására kiadott kormányrendeletekben és miniszteri rendeletekben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Ha e rendelet másként nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott szociális ellátásokra az Sztv. 4. §-ában, a gyermekvédelmi támogatásokra a Gyvt. 5. §-ában meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.

(5) Az e rendelet alapján folytatott eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A gyermekvédelmi ellátások megállapításánál a gyermek fogalmába beletartozik a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti kiskorú, továbbá – ha e rendelet másként nem rendelkezik - a 23. életévét még be nem töltött, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek, valamint a 25. életévét még be nem töltött felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek.