Kifejezéskereső
Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013.(III.22.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól
Úrkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. § és 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva- a következőket rendeli el.
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) Úrkút Község Önkormányzatára (továbbiakban: önkormányzat), annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (továbbiakban: intézmények);
b) mindazokra a dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (továbbiakban önkormányzati vagyon).
2. Az önkormányzat vagyona
2. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonában levő ingatlanokból, közművekből és ingókból, valamint a pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
(2) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból, valamint üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.
(3) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként vagyonelemet nem minősít.
(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának felsorolását az 1. melléklet tartalmazza
(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(6) [1] Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, mely nem tartozik a (4) és (5) bekezdésben meghatározott törzsvagyon körébe.
3. § (1) A rendelet alkalmazásában vagyonhasznosítás a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott fogalom.
(2) A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai eredményes ellátásának elősegítése.
(3) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.
4. § (1) A Képviselőtestület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyonára szerződéssel vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelésbe adó és a vagyonkezelő nevét, székhelyét, statisztikai azonosítóját, a képviseletre jogosult nevét és beosztását,
b) a vagyonkezelésbe adott ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait,
c) a vagyonkezelő részére átadandó közfeladat ellátásának vállalását a vagyonkezelő részéről,
d) a tulajdonos ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés gyakoriságát,
e) a vagyonkezelői szerződés megszűnésének eseteit, továbbá
f) mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály kötelező szerződési tartalomként előír.
(3) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyon
a) biztosítására,
b) közterheinek, üzemeltetési költségeinek viselésére,
c) rendeltetésszerű használatára, jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) az általában elvárható gondossággal történő gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
e) állagmegóvásával, fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, amortizálódásukat követően pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok ellátására,
f) visszaadására a szerződés megszűnésekor.
(4) Az Önkormányzat megbízásából a tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:
a) a vagyonkezelés alatt álló vagyonba tartozó ingatlanba, annak helyiségeibe belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön az adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, vagy tanúsítványt készíttetni,
c) a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(5) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bc)-be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértékét a képviselőtestület a vagyonkezelésbe adott, értékcsökkenés elszámolásában érintett vagyonelemeket figyelembe véve egyedileg határoz meg.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően az Nvtv. 11. § (13) bekezdése alapján a vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik.
4/A. § (1) A vagyonkezelő az általa kezelt vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, és értékében bekövetkezett egyéb változásokat és az elszámolt költségeket.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésében meghatározott adattartalommal, gyakorisággal, az abban előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt vagyon változásáról.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot, ha
a) megszűnik az a közfeladata, melynek ellátása biztosításához kapta vagyonkezelésbe a vagyont,
b) ellene csőd, felszámolási, végelszámolási eljárást vagy jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedést kezdeményeznek,
c) köztartozása több mint 3 hónapja lejárt.
3. Törzsvagyon használata, hasznosítása
5. § (1) A törzsvagyon használati jogát azok az önkormányzati költségvetési szervek gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok, amelyeket a Képviselő-testület a használatra egyéb okból feljogosít.
(2) A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott forgalomképtelen, és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. Az 1 hónapot meghaladó időtartamú bérbeadáshoz a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
6. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó vagyontárgyak hasznosítása a polgármester, míg a rendelkezési jog a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.[4]
(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy az átminősítését követően akkor jelölhető ki elidegenítésre, ha azt a közfeladatot, amely célját szolgálja a vagyontárgy, más vagyontárggyal látja el az elidegenítést követően vagy a közfeladat ellátására más szervezettel köt megállapodást és a közfeladat ellátásához az értékesítésre kijelölt ingatlan nem szükséges.
7. § (1) Az Önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása az alapfeladat sérelme nélkül a használó vagyonkezelő szervet illeti meg.
(2) A költségvetési szervek a használatukban lévő ingóságokat, valamint pénzvagyont (az alapfeladataik sérelme nélkül) gazdasági társaságba és alapítványba csak a Képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be.
(3) A költségvetési szervek a 20.000 Ft-ot meghaladó értékű eszközük értékesítését vagy selejtezését 100.000,-Ft értékhatárig a polgármesternek, ezen felüli érték esetén a képviselő-testület hozzájárulásával, versenytárgyalás nélkül végezhetik, ha az a Költségvetési törvényben meghatározott értéket nem éri el.
(4) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás miatt a használó vagyonkezelő szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a képviselő-testület az Úrkúti Polgármesteri Hivatal bevonásával gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.
4. Az üzleti vagyon hasznosítása
8. § (1) Az üzleti vagyon körébe tartozó tulajdon kezeléséről, hasznosításáról a Képviselő-testület gondoskodik.
(2) Az üzleti vagyon hasznosításának előkészítése az Önkormányzat hivatalának a feladata.
(3) Az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanokkal, üzletrészekkel, részvényekkel, ingóságokkal és vállalkozási célú pénzeszközökkel kapcsolatos döntések, valamint a gazdálkodási koncepcióval összefüggő kérdések a Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak.
9. § (1) Az Önkormányzat költségvetését illeti az üzleti vagyona utáni részesedés és osztalék, amelynek felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.
(2) Az üzleti vagyonnal veszteséges vállalkozásban részt venni nem lehet. A veszteségessé váló vállalkozásból az önkormányzati vagyonkört ki kell vonni, illetve az Önkormányzat vállalkozási részvételét a veszteséges tevékenységről való tudomásszerzést követő 60 napon belül meg kell szüntetni.
5. Önkormányzati ingatlan elidegenítése
10. § Elidegenítésre csak a törzsvagyonba nem tartozó ingatlan jelölhető ki.
11. § (1) Ingatlan elidegenítésre történő kijelölését követően meg kell határozni annak becsült forgalmi értékét.
(2) Az ingatlan becsült forgalmi értékét minden esetben ingatlanforgalmi értékbecslő bevonásával és a könyv szerinti nyilvántartás alapján kell meghatározni.
(3) A nyilvános pályázat útján történő ingatlanértékesítés során a hirdetményt:
a)1 20 millió Ft becsült érték alatt az önkormányzat honlapján,
b)2 20 - 100 millió Ft becsült érték között az önkormányzat honlapján, és a megyei napi lapban is
c) 100 millió Ft becsült érték között az a)-b) pontokban meghatározottak mellett országos napilapban, vagy ingatlanforgalmi szaklapban kell közzétenni.,
(4) Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha az ajánlattevő részére meghatározott hasznosítási célt kíván a képviselő-testület meghatározni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a zártkörű pályázatra az esélyegyenlőség biztosítása mellett legalább három olyan szervezetet kell meghívni, amely képes a meghatározott hasznosítási célt teljesíteni.
(6)3 Nem kell nyilvános pályázati eljárást lefolytatni az ingatlan értékesítésére, amennyiben a becsült érték nem éri el a 5 millió,- Ft-ot.
6. Jogról való döntés
12. § (1) Az önkormányzatot megillető követelésről, jogról ingyenesen akkor lehet lemondani, ha a jog érvényesítéséhez szükséges költség várhatóan meghaladja a követelés, jog értékét.
(2) A joglemondásról szóló döntés
a) 50 ezer Ft-ot el nem érő követelés esetén a polgármester,
b) 50 ezer Ft-ot elérő és meghaladó követelés esetén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(3)4
9. Záró rendelkezések
13. § Ez a rendelet 2013. március 25-én lép hatályba, rendelkezései azonban nem érintik a hatálybalépés előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét. Hatálybalépésével egy időben hatályát veszti Úrkút Község Önkormányzati Képviselő-testülete az Önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló 6/2008 (IV.30.) önkormányzati rendelete.
A 11. § (3) bekezdés a) pontja az Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdés b) pontja az Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (6) bekezdése az Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdését az Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 38. §-a hatályon kívül helyezte.
