Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

41/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény 32.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 1.§ (1) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32.§ (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 1.§ (2) bekezdése és a 2.§ tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az 5.§ tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 6.§ tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 28/B.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 7.§ tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 8.§ (1)-(8) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 8.§ (9) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 9.§ (1)-(4) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 9.§ (5) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 10.§ tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 11.§ tekintetében a lakások és helyiségek bérletére valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 12-14.§ tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában kapott felhatalmazás alapján, 15.§ (1) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 16.§ (1) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132.§ (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 16.§ (3)-(9) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132.§ (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 17.§ (1) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 17.§ (2) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§ (1) A támogatások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani hivatali időben személyesen, vagy postai úton, melyhez az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány is használható.

(2) Hajléktalan személy esetében a kérelemhez csatolni kell a hajléktalan ellátást biztosító intézmény javaslatát az önkormányzati segély megállapítására vonatkozóan.

2.§ A kérelmezőnek nyilatkoznia kell családja jövedelmi viszonyairól és igazolnia kell azokat. A jövedelemszámításnál irányadó időszakként a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2)-(5) bekezdésben meghatározottakat kell tekinteni.

3.§ Környezettanulmányt kell készíteni a kérelmező lakásán az önkormányzati segély iránt benyújtott kérelem esetében – ide nem értve a haláleset bekövetkeztére tekintettel benyújtott önkormányzati segélyt – feltéve, hogy két éven belül a kérelmező ugyanazon lakásában nem készült környezettanulmány.

4.§ (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére való kötelezés esetében engedélyezhető:

a) részletfizetés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg,

b) csökkentés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

c) elengedés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60 %-át.

5.§ A pénzbeli támogatást a kérelmező lakcímére kell folyósítani, kivéve a lakbértámogatást és az albérleti támogatást.

6.§ A rendeletben szabályozott hatósági ügyekben az elektronikus ügyintézés kizárt.

7.§ A pénzbeli és természetben nyújtott ellátások megállapításával, megszüntetésével, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatás visszafizetésre kötelezéssel és a visszafizetésre kötelezés csökkentésével, elengedésével, vagy annak részletekben történő engedélyezésével kapcsolatos eljárásokban a Közgyűlés átruházza a hatáskörét a Polgármesterre.

8.§ (1) Önkormányzati segélyre jogosult az az időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személy, akinek családjában:

a) legfeljebb 4 személy él és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át,

b) 4-nél több személy él és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,

feltéve, hogy nem minősül egyedül élőnek.

(2) Egyedül élő személy esetében a jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át.

(3) Az önkormányzati segély összege

a) gyermeket nevelő család esetében alkalmanként és gyermekenként nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-nál és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-nál,

b) gyermeket nem nevelő család esetében alkalmanként és személyenként nem lehet kevesebb 2 000 Ft-nál és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 %-nál.

(4) Önkormányzati segélyt ugyanazon családban élők részére évente legfeljebb 4 alkalommal lehet megállapítani, feltéve, hogy az előző támogatás megállapítása óta 90 nap eltelt.

(5) Ha a család a kérelem benyújtásának időpontjában:

a) egyféle rendszeres ellátásban részesül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani,

b) kétféle rendszeres ellátásban részesül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb 1 alkalommal lehet megállapítani,

c) háromféle rendszeres ellátásban részesül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást nem lehet megállapítani.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában rendszeres ellátásnak minősül:

a. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

b. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti lakásfenntartási támogatás,

c. az albérleti díj támogatás és

d. az intézményi térítési díj támogatásként megállapított önkormányzati segély.

(7) Az (1)-(2) és a (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően évente egy alkalommal, legfeljebb 30 000 Ft összegű önkormányzati segélyt lehet megállapítani, ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet áll elő.

(8) A (7) bekezdésében meghatározott létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában igazoltan:

a. tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem kiesés következett be, vagy egyszeri kiadásra kényszerülnek,

b. elemi kár vagy baleset következett be, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből, szabálysértésből anyagi kár keletkezett,

c. legfeljebb 3 havi közüzemi díjhátralék, lakbérhátralék, közös költség tartozás halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni,

d. a nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik.

(9) Házipénztárból készpénzben a (7) bekezdés szerinti jogerősen megállapított önkormányzati segélyt lehet kifizetni.

9.§ (1) A gyermekintézmény térítési díjának kifizetéséhez önkormányzati segélyre természetbeni ellátásként jogosult az adott nevelési év vagy tanév időtartamára a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben részesülő, vagy iskolai nevelésben-oktatásban (a továbbiakban együtt: intézmény) a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek, fiatal felnőtt, ha:

a) az őt gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló szülő vagy törvényes képviselő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

a. nem nevelésbe vett gyermek és

c) nem jogosult 100 %-os normatív étkezési kedvezményre.

(2) A támogatás összege a ténylegesen igénybe vett étkezések után fizetendő térítési díj 50 %-a.

(3) Ha a jogosult a jogosultság időszaka alatt intézményt vált, jogosultsága az új intézményben változatlanul fennáll.

(4) Meg kell szüntetni a gyermekintézmény térítési díjának kifizetéséhez nyújtott önkormányzati segélyt, ha:

a. a gyermeket a gyámhatóság nevelésbe vette,

b. a gyermek 100 %-os normatív étkezési kedvezményre szerez jogosultságot.

(5) A támogatást két részletben, utólag, az intézmény által közölt igénybevétel alapján kell folyósítani az intézménynek vagy annak pénzügyeit bonyolító szervezetnek, az első részletet a december 23-ig terjedő időszakra, a második részletet a január 1-jétől a nevelési év vagy a tanév végéig terjedő időszakra vonatkozóan.

10.§ (1) Önkormányzati segélyt kell megállapítani haláleset bekövetkeztekor az eltemettetőnek, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) A segély összege koporsós temetésnél 20 000 Ft, hamvasztásos temetésnél 15 000 Ft.

(3) Nem állapítható meg önkormányzati segély az eltemettetőnek, ha az elhunyt olyan életbiztosítással rendelkezett, melynek kedvezményezettje az eltemettető, és a biztosítás összege meghaladja a temetés költségét.

(4) A haláleset bekövetkeztére tekintettel igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet a halálesetet követő három hónapon belül kell benyújtani.

11.§ (1) Lakbértámogatásra jogosult a szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakás bérlője, ha:

a) nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte,

b) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, ha legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50 %-os mértéket, vagy

c) saját háztartásában legalább 3 kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el,

feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) A lakbértámogatás összege megegyezik a bérlő által fizetendő lakbér 10 %-val.

(3) A lakbértámogatást havonta utólag, minden hónap 10. napjáig a „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. részére kell folyósítani.

(4) Ha a lakbér összege változik, a lakbértámogatást a változásnak megfelelő összegben a változást követő hónap első napjától kell folyósítani.

(5) Meg kell szüntetni a lakbértámogatást, ha a jogosult:

a. lakbérfizetési kötelezettségének két egymást követő hónapban nem tesz eleget,

b. a felülvizsgálat alkalmával nem működik együtt az eljáró hatósággal.

(6) A lakbértámogatásra való jogosultság megszűntetése esetén a jogosultság a megszüntető határozat meghozatala hónapjának utolsó napján szűnik meg.

12.§ (1) Albérleti támogatás állapítható meg a hallgatónak, ha az őt eltartó családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve hogy:

a) nem Veszprémben lévő felsőfokú oktatási intézménnyel áll nappali tagozaton államilag finanszírozott első alapképzésben hallgatói jogviszonyban,

b) 25. életévét nem töltötte be,

c) albérletben él és

d) kérte kollégiumi felvételét és az elutasításra került.

(2) Az albérleti támogatás összege havi 4 000 Ft, melyet utólag, minden hónap 10. napjáig kell a kérelmező albérleti címére utalni.

(3) Az albérleti támogatás a hallgatót a kérelem benyújtása hónapjának első napjától az albérleti szerződés érvényességének időtartamára, legfeljebb azonban a tanévre illeti meg.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel megszűnik, az albérleti támogatást a feltétel megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(5) A kérelemhez csatolni kell a hallgató nevére szóló albérleti szerződést.

13.§ (1) Lakossági szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási díj (a továbbiakban: közszolgáltatási díj) támogatást kell megállapítani annak a személynek, akinek háztartásában:

a) az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és

b) a jövedelem kizárólag öregségi nyugdíjból, özvegyi nyugdíjból, rokkantsági ellátásból vagy rehabilitációs ellátásból származik,

feltéve hogy a háztartás bármely tagja havi 3 000 Ft összeget meghaladó normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult.

(2) A közszolgáltatási díj támogatás összege havi 1 000 Ft.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl kérelemre egyszeri 3 000 Ft összegű támogatás állapítható meg annak a közszolgáltatási díj támogatásra jogosultnak, aki a nevére szóló három hónapnál nem régebbi keltezésű számlával igazoltan a 120 vagy 240 literes hulladékgyűjtő edényét zárt, szabványos 60 literes gyűjtőedényre cseréli.

(4) A közszolgáltatási díj támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően a normatív lakásfenntartási támogatás időtartamára, de legfeljebb egy évre kell megállapítani.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás háztartásonként egy személy részére állapítható meg.

(6) Meg kell szüntetni a közszolgáltatási díj támogatást, ha a jogosult az ingatlanból kiköltözik.

(7) A közszolgáltatási díj támogatást utólag, minden hónap 20. napjáig kell folyósítani.

14. § (1) Humán papilloma vírus (a továbbiakban: HPV) elleni oltásra térítésmentesen jogosult az a leánygyermek, aki tárgyévben a tizenkettedik, tizenharmadik, tizennegyedik vagy tizenötödik életévét betölti és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult.

(2) A HPV elleni oltás iránti kérelmet a szülő vagy törvényes képviselő 2014. december 31. napjáig nyújthatja be.

(3) A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul a gyermek azonosításához szükséges adatok – a gyermek neve és születési ideje – gyógyszertárhoz történő továbbításához.

(4) A kérelemhez csatolni kell a gyermekorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a gyermek a HPV elleni vakcinával oltható.

(5) A jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell arról, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított legkésőbb nyolc hónap elteltével köteles a szülő vagy törvényes képviselő igazolni a gyermek háromszori oltásának megtörténtét.

(6) A (5) bekezdésben meghatározott igazolás benyújtásának elmulasztása esetén – ide nem értve, ha a gyermek egészségi állapotában következik be az oltást kizáró körülmény - a szülőt, törvényes képviselőt a gyermek oltására kiváltott vakcina költségének megtérítésére kötelezni kell.

15.§ (1) Közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek:

a. családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és

b. a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(2) A közgyógyellátásra a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

16.§ (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt rendszeres szociális segélyre jogosult, ha

a) legalább 40 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 60 %-os mértéket,

b) munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette,

c) mentális állapota vagy pszichiátriai betegsége következtében legalább hat hónap időtartamban folyamatosan munkaképtelen, vagy

d) várandós.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt állapot fennállását:

a) az a)-b) pont esetében a rehabilitációs szakigazgatási szerv vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalásával vagy szakvéleményével,

b) a c) pont esetében pszichiáter vagy addiktológus szakorvos által kiállított egy hónapnál nem régebbi keltezésű igazolással,

c) a d) pont esetében a terhesgondozási kiskönyvvel

kell igazolni.

(3) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult köteles:

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vetetni magát,

b) a beilleszkedését segítő program kidolgozásában részt venni,

c) a beilleszkedését segítő programról a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül írásban megállapodni, és

d) teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(4) A beilleszkedési programok típusai:

a. egyéni tanácsadás,

b. szociális esetkezelés,

c. komplex családgondozás,

d. álláskeresési motiváció erősítése,

e. tájékoztatás a munkaerő-piaci képzésekről, szolgáltatásokról,

f. mentálhigiénés tanácsadás, családi kapcsolati problémák kezelése,

g. egyéb ellátásba jutás segítése.

(5) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy neki felróhatóan a (3) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.

(6) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy részére az együttműködési kötelezettség teljesítésére kijelölt szerv a Családsegítő és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(7) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Családsegítő Szolgálat a kitűzött határidő lejártát követő 8 napon belül értesíti a rendszeres szociális segélyre jogosultat a határidő elmulasztásáról, és új határidő kitűzésével felhívja az együttműködési kötelezettség teljesítésére. Az értesítésben tájékoztatja a jogosultat az együttműködési kötelezettség két éven belüli ismételt megszegésének jogkövetkezményeiről is.

(8) A Családsegítő Szolgálat az együttműködési kötelezettség ismételt megszegése esetén az együttműködési kötelezettség megszegését igazoló iratok egyidejű megküldésével 8 napon belül értesíti a jegyzőt.

(9) Az együttműködési kötelezettség elmulasztása csak orvosi igazolással igazolható.

(10) A rendszeres szociális segélyre a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

17.§ (1) A köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól kérelemre az eltemettetésre köteles személyt mentesíteni kell:

a) részben, ha

aa) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, vagy

ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

b) egészében, ha

ba) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagy

a. családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.

(2) A köztemetés költségének megtérítési kötelezettségével kapcsolatos valamennyi eljárásban a Közgyűlés átruházza hatáskörét a polgármesterre.

18.§ (1) A rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

1. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 24/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelete.

2. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 24/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 27/2011. (IX.16.) önkormányzati rendelete.

3. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 24/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 8/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete.

4. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 24/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 21/2012. (IV.26.) önkormányzati rendelete.

5. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 24/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 48/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete.

polgármester jegyző

41/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény 32.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 1.§ (1) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32.§ (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 1.§ (2) bekezdése és a 2.§ tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az 5.§ tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 6.§ tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 28/B.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 7.§ tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 8.§ (1)-(8) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 8.§ (9) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 9.§ (1)-(4) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 9.§ (5) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 10.§ tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 11.§ tekintetében a lakások és helyiségek bérletére valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 12-14.§ tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában kapott felhatalmazás alapján, 15.§ (1) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 16.§ (1) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132.§ (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 16.§ (3)-(9) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132.§ (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 17.§ (1) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 17.§ (2) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§ (1) A támogatások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani hivatali időben személyesen, vagy postai úton, melyhez az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány is használható.

(2) Hajléktalan személy esetében a kérelemhez csatolni kell a hajléktalan ellátást biztosító intézmény javaslatát az önkormányzati segély megállapítására vonatkozóan.

2.§ A kérelmezőnek nyilatkoznia kell családja jövedelmi viszonyairól és igazolnia kell azokat. A jövedelemszámításnál irányadó időszakként a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2)-(5) bekezdésben meghatározottakat kell tekinteni.

3.§ Környezettanulmányt kell készíteni a kérelmező lakásán az önkormányzati segély iránt benyújtott kérelem esetében – ide nem értve a haláleset bekövetkeztére tekintettel benyújtott önkormányzati segélyt – feltéve, hogy két éven belül a kérelmező ugyanazon lakásában nem készült környezettanulmány.

4.§ (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére való kötelezés esetében engedélyezhető:

a) részletfizetés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg,

b) csökkentés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

c) elengedés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60 %-át.

5.§ A pénzbeli támogatást a kérelmező lakcímére kell folyósítani, kivéve a lakbértámogatást és az albérleti támogatást.

6.§ A rendeletben szabályozott hatósági ügyekben az elektronikus ügyintézés kizárt.

7.§ A pénzbeli és természetben nyújtott ellátások megállapításával, megszüntetésével, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatás visszafizetésre kötelezéssel és a visszafizetésre kötelezés csökkentésével, elengedésével, vagy annak részletekben történő engedélyezésével kapcsolatos eljárásokban a Közgyűlés átruházza a hatáskörét a Polgármesterre.

8.§ (1) Önkormányzati segélyre jogosult az az időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személy, akinek családjában:

a) legfeljebb 4 személy él és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át,

b) 4-nél több személy él és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,

feltéve, hogy nem minősül egyedül élőnek.

(2) Egyedül élő személy esetében a jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át.

(3) Az önkormányzati segély összege

a) gyermeket nevelő család esetében alkalmanként és gyermekenként nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-nál és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-nál,

b) gyermeket nem nevelő család esetében alkalmanként és személyenként nem lehet kevesebb 2 000 Ft-nál és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 %-nál.

(4) Önkormányzati segélyt ugyanazon családban élők részére évente legfeljebb 4 alkalommal lehet megállapítani, feltéve, hogy az előző támogatás megállapítása óta 90 nap eltelt.

(5) Ha a család a kérelem benyújtásának időpontjában:

a) egyféle rendszeres ellátásban részesül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani,

b) kétféle rendszeres ellátásban részesül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb 1 alkalommal lehet megállapítani,

c) háromféle rendszeres ellátásban részesül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást nem lehet megállapítani.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában rendszeres ellátásnak minősül:

a. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

b. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti lakásfenntartási támogatás,

c. az albérleti díj támogatás és

d. az intézményi térítési díj támogatásként megállapított önkormányzati segély.

(7) Az (1)-(2) és a (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően évente egy alkalommal, legfeljebb 30 000 Ft összegű önkormányzati segélyt lehet megállapítani, ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet áll elő.

(8) A (7) bekezdésében meghatározott létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában igazoltan:

a. tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem kiesés következett be, vagy egyszeri kiadásra kényszerülnek,

b. elemi kár vagy baleset következett be, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből, szabálysértésből anyagi kár keletkezett,

c. legfeljebb 3 havi közüzemi díjhátralék, lakbérhátralék, közös költség tartozás halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni,

d. a nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik.

(9) Házipénztárból készpénzben a (7) bekezdés szerinti jogerősen megállapított önkormányzati segélyt lehet kifizetni.

9.§ (1) A gyermekintézmény térítési díjának kifizetéséhez önkormányzati segélyre természetbeni ellátásként jogosult az adott nevelési év vagy tanév időtartamára a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben részesülő, vagy iskolai nevelésben-oktatásban (a továbbiakban együtt: intézmény) a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek, fiatal felnőtt, ha:

a) az őt gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló szülő vagy törvényes képviselő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

a. nem nevelésbe vett gyermek és

c) nem jogosult 100 %-os normatív étkezési kedvezményre.

(2) A támogatás összege a ténylegesen igénybe vett étkezések után fizetendő térítési díj 50 %-a.

(3) Ha a jogosult a jogosultság időszaka alatt intézményt vált, jogosultsága az új intézményben változatlanul fennáll.

(4) Meg kell szüntetni a gyermekintézmény térítési díjának kifizetéséhez nyújtott önkormányzati segélyt, ha:

a. a gyermeket a gyámhatóság nevelésbe vette,

b. a gyermek 100 %-os normatív étkezési kedvezményre szerez jogosultságot.

(5) A támogatást két részletben, utólag, az intézmény által közölt igénybevétel alapján kell folyósítani az intézménynek vagy annak pénzügyeit bonyolító szervezetnek, az első részletet a december 23-ig terjedő időszakra, a második részletet a január 1-jétől a nevelési év vagy a tanév végéig terjedő időszakra vonatkozóan.

10.§ (1) Önkormányzati segélyt kell megállapítani haláleset bekövetkeztekor az eltemettetőnek, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) A segély összege koporsós temetésnél 20 000 Ft, hamvasztásos temetésnél 15 000 Ft.

(3) Nem állapítható meg önkormányzati segély az eltemettetőnek, ha az elhunyt olyan életbiztosítással rendelkezett, melynek kedvezményezettje az eltemettető, és a biztosítás összege meghaladja a temetés költségét.

(4) A haláleset bekövetkeztére tekintettel igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet a halálesetet követő három hónapon belül kell benyújtani.

11.§ (1) Lakbértámogatásra jogosult a szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakás bérlője, ha:

a) nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte,

b) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, ha legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50 %-os mértéket, vagy

c) saját háztartásában legalább 3 kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el,

feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) A lakbértámogatás összege megegyezik a bérlő által fizetendő lakbér 10 %-val.

(3) A lakbértámogatást havonta utólag, minden hónap 10. napjáig a „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. részére kell folyósítani.

(4) Ha a lakbér összege változik, a lakbértámogatást a változásnak megfelelő összegben a változást követő hónap első napjától kell folyósítani.

(5) Meg kell szüntetni a lakbértámogatást, ha a jogosult:

a. lakbérfizetési kötelezettségének két egymást követő hónapban nem tesz eleget,

b. a felülvizsgálat alkalmával nem működik együtt az eljáró hatósággal.

(6) A lakbértámogatásra való jogosultság megszűntetése esetén a jogosultság a megszüntető határozat meghozatala hónapjának utolsó napján szűnik meg.

12.§ (1) Albérleti támogatás állapítható meg a hallgatónak, ha az őt eltartó családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve hogy:

a) nem Veszprémben lévő felsőfokú oktatási intézménnyel áll nappali tagozaton államilag finanszírozott első alapképzésben hallgatói jogviszonyban,

b) 25. életévét nem töltötte be,

c) albérletben él és

d) kérte kollégiumi felvételét és az elutasításra került.

(2) Az albérleti támogatás összege havi 4 000 Ft, melyet utólag, minden hónap 10. napjáig kell a kérelmező albérleti címére utalni.

(3) Az albérleti támogatás a hallgatót a kérelem benyújtása hónapjának első napjától az albérleti szerződés érvényességének időtartamára, legfeljebb azonban a tanévre illeti meg.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel megszűnik, az albérleti támogatást a feltétel megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(5) A kérelemhez csatolni kell a hallgató nevére szóló albérleti szerződést.

13.§ (1) Lakossági szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási díj (a továbbiakban: közszolgáltatási díj) támogatást kell megállapítani annak a személynek, akinek háztartásában:

a) az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és

b) a jövedelem kizárólag öregségi nyugdíjból, özvegyi nyugdíjból, rokkantsági ellátásból vagy rehabilitációs ellátásból származik,

feltéve hogy a háztartás bármely tagja havi 3 000 Ft összeget meghaladó normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult.

(2) A közszolgáltatási díj támogatás összege havi 1 000 Ft.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl kérelemre egyszeri 3 000 Ft összegű támogatás állapítható meg annak a közszolgáltatási díj támogatásra jogosultnak, aki a nevére szóló három hónapnál nem régebbi keltezésű számlával igazoltan a 120 vagy 240 literes hulladékgyűjtő edényét zárt, szabványos 60 literes gyűjtőedényre cseréli.

(4) A közszolgáltatási díj támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően a normatív lakásfenntartási támogatás időtartamára, de legfeljebb egy évre kell megállapítani.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás háztartásonként egy személy részére állapítható meg.

(6) Meg kell szüntetni a közszolgáltatási díj támogatást, ha a jogosult az ingatlanból kiköltözik.

(7) A közszolgáltatási díj támogatást utólag, minden hónap 20. napjáig kell folyósítani.

14. § ¹(1) A helyi közúti közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybe vételéhez természetbeni ellátásként havi időszakra szóló gyermekes bérlet váltására jogosult havonta egy alkalommal

a) kedvezményesen az, aki:

aa) várandós, vagy

ab) 18 év alatti súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg személy gondozására tekintettel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint ápolási díjban részesül, vagy

ac) gyermeknevelési támogatásban, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül, vagy

ad) három év alatti gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozási segélyben részesül,

b) térítésmenetesen az, akinek családjában három év alatti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek nevelkedik,

feltéve, hogy vállalja a bérletigazolvány kiállításával kapcsolatos költségeket.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben kizárólag egy személynek állapítható meg a jogosultság.

(3) A támogatás havi mértéke megegyezik:

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a havi összvonalas és a havi tanuló/nyugdíjas bérlet árának különbözetével,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a havi összvonalas bérlet árával.

(4) A kérelemhez csatolni kell

a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben a várandósság fennállását igazoló orvosi vagy védőnői igazolást, vagy a várandósgondozási könyv másolatát,

b) az (1) bekezdés a) pont ab)-ad) alpontja szerinti esetben az ellátásra való jogosultság fennállásáról a folyósító szerv igazolását.

(5) A jogosultságot a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától kezdődően 12 hónap időtartamra, de legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennállása hónapjának utolsó napjáig kell megállapítani.

(6) Meg kell szüntetni a jogosultságot, ha a jogosultsági feltételekben változás következik be. Ebben az esetben az ellátást a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(7) A havi bérlet kiváltására a tárgyhót követő hónap 8. napjáig van lehetőség.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott támogatást a helyi közúti közforgalmú személyszállítást biztosító szervezet részére utólag, minden hónap 20. napjáig kell folyósítani.

9. A gyermekes bérlet iránti kérelemről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell dönteni.

15.§ (1) Közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek:

a. családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és

b. a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(2) A közgyógyellátásra a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

16.§ (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt rendszeres szociális segélyre jogosult, ha

a) legalább 40 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 60 %-os mértéket,

b) munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette,

c) mentális állapota vagy pszichiátriai betegsége következtében legalább hat hónap időtartamban folyamatosan munkaképtelen, vagy

d) várandós.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt állapot fennállását:

a) az a)-b) pont esetében a rehabilitációs szakigazgatási szerv vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalásával vagy szakvéleményével,

b) a c) pont esetében pszichiáter vagy addiktológus szakorvos által kiállított egy hónapnál nem régebbi keltezésű igazolással,

c) a d) pont esetében a terhesgondozási kiskönyvvel

kell igazolni.

(3) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult köteles:

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vetetni magát,

b) a beilleszkedését segítő program kidolgozásában részt venni,

c) a beilleszkedését segítő programról a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül írásban megállapodni, és

d) teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(4) A beilleszkedési programok típusai:

a. egyéni tanácsadás,

b. szociális esetkezelés,

c. komplex családgondozás,

d. álláskeresési motiváció erősítése,

e. tájékoztatás a munkaerő-piaci képzésekről, szolgáltatásokról,

f. mentálhigiénés tanácsadás, családi kapcsolati problémák kezelése,

g. egyéb ellátásba jutás segítése.

(5) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy neki felróhatóan a (3) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.

(6) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy részére az együttműködési kötelezettség teljesítésére kijelölt szerv a Családsegítő és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(7) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Családsegítő Szolgálat a kitűzött határidő lejártát követő 8 napon belül értesíti a rendszeres szociális segélyre jogosultat a határidő elmulasztásáról, és új határidő kitűzésével felhívja az együttműködési kötelezettség teljesítésére. Az értesítésben tájékoztatja a jogosultat az együttműködési kötelezettség két éven belüli ismételt megszegésének jogkövetkezményeiről is.

(8) A Családsegítő Szolgálat az együttműködési kötelezettség ismételt megszegése esetén az együttműködési kötelezettség megszegését igazoló iratok egyidejű megküldésével 8 napon belül értesíti a jegyzőt.

(9) Az együttműködési kötelezettség elmulasztása csak orvosi igazolással igazolható.

(10) A rendszeres szociális segélyre a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

17.§ (1) A köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól kérelemre az eltemettetésre köteles személyt mentesíteni kell:

a) részben, ha

aa) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, vagy

ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

b) egészében, ha

ba) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagy

a. családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.

(2) A köztemetés költségének megtérítési kötelezettségével kapcsolatos valamennyi eljárásban a Közgyűlés átruházza hatáskörét a polgármesterre.

18.§ (1) A rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

1. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 24/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelete.

2. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 24/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 27/2011. (IX.16.) önkormányzati rendelete.

3. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 24/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 8/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete.

4. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 24/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 21/2012. (IV.26.) önkormányzati rendelete.

5. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 24/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 48/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete.

polgármester jegyző