Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 56/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés b) és g) pontjában valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 148. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában, az Szt. 2. §-ában, 25. § (3) bekezdés b) pontjában és 140/R. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól a következő rendeletet alkotja:

E rendelet célja, hogy az Szt-ben, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) valamint a Gyvt-ben foglalt elvek és feladatok figyelembevételével, az egyének és a családok szociális biztonságának megőrzése és elősegítése érdekében, megállapítsa a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások fajtáit, azok megállapításának, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályait.

(1) E rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XV. kerületében bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, és életvitelszerűen is ott lakó

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,

e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolják.

(2) A rendelet hatálya a 6. § szerinti Palota önkormányzati segély vonatkozásában az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed

a) az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Budapest Főváros XV. kerületében jogszerűen tartózkodó állampolgáraira, és azok gyermekeire, továbbá

b) a Budapest Főváros XV. kerületében tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekre is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(1) Az önkormányzat a szociálisan rászorulók részére

a) pénzbeli ellátásként Palota rendszeres szociális segélyt, Palota ápolási díjat, és Palota önkormányzati segélyt,

b) természetbeni ellátásként köztemetést, Palota étkezési térítési díjkedvezményt, méltányossági közgyógyellátást és – a külön rendeletében szabályozottak szerint – adósságkezelési szolgáltatást

nyújt.

(2) A pénzbeli ellátások közül a Palota önkormányzati segély természetbeni ellátás formájában is a nyújtható.

Palota rendszeres szociális segélyre jogosult, az az aktív korúak ellátására jogosult személy, akinek – a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján – egészségkárosodásának mértéke eléri a 30 %-ot, de nem haladja meg 49 % -ot.

(1) Palota ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi.

(2) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át,

b) az ápolt személy (bejelentett) lakó- vagy tartózkodási helye Budapest 30 km-es vonzáskörzetén kívül van.

(3) Az ápolási díj havi összege:

a) az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a,

b) a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének különbözete, de legalább ezer forint.

(4) A Palota ápolási díjra való jogosultságról a polgármester dönt.

(5) Az ápolási és gondozási feladatok teljesítését az Egyesített Szociális Intézmény évente ellenőrzi.

(1) A polgármester Palota önkormányzati segélyt állapíthat meg elsősorban

a) gyermekvédelem (különösen a gyermek élelmezése, ruházattal ellátása, iskolázása, gyógyíttatása) – a továbbiakban: Palota gyermekvédelmi segély –,

b) időszakos vagy tartós létfenntartási gond megszüntetése, vagy rendkívüli élethelyzet (különösen betegség, elemi kár, gyógyszerszükséglet) rendezése – a továbbiakban: Palota átmeneti segély –,

c) elhunyt hozzátartozó eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás – a továbbiakban: Palota temetési segély –

céljából, feltéve, hogy kérelmező vagy családjának létfenntartása veszélyeztetett.

(2) Palota önkormányzati segély eseti jelleggel, – az (5) bekezdés szerinti Palota temetési segély kivételével – családonként havonta legfeljebb egy, évente legfeljebb négy alkalommal állapítható meg. Az alkalmanként – és a Palota gyermekvédelmi segély esetében gyermekenként – adható segély összegét, valamint az annak alapjául szolgáló jövedelemsávokat az 1. melléklet tartalmazza. A gyermekvédelmi segély összege egy naptári évben, gyermekenként nem haladhatja meg az 54.000,-Ft-ot.

(3) Nem nyújtható Palota önkormányzati segély annak, aki, vagy akinek családtagja az Szt. szerinti vagyonnal rendelkezik.

(4) A Palota gyermekvédelmi- és a Palota átmeneti segély megállapításának további feltétele, hogy az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) kiskorú családtaggal rendelkező család esetén a 63.000,-Ft-ot,

b) csak nagykorúakból álló család esetén a 70.000,-Ft-ot,

c) egyedül élő esetén a 80.000,-Ft-ot.

(5) Palota temetési segélyre jogosult, aki meghalt hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 85.500,-Ft-ot nem haladja meg.

(6) Nem jogosult Palota temetési segélyre, aki az eltemettetésre – ellenszolgáltatás fejében – szerződésben kötelezettséget vállalt.

(7) Palota temetési segély eseti jelleggel állapítható meg, összege legalább a helyben szokásos temetési költség 10 %-a, és legfeljebb a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség

a) 50 %-a, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg,

b) 35 %-a, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

c) 20 %-a, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

d) 10 %-a, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(8) A Palota temetési segély iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 90 napos, jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.

(9) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költséget a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. évente kiadott tájékoztatója tartalmazza.

(10) Palota önkormányzati segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható a közüzemi vagy egyéb szolgáltatások (pl. temetés, intézményi szolgáltatás) díjainak szolgáltató részére történő kifizetésével.

(11) Vásárlási utalvány – a (2)-(4) bekezdés szerinti jogosultsági feltételekre tekintet nélkül – a (2) bekezdésben meghatározott összegen felül, szóban előadott kérelemre, azonnal nyújtható, ha annak hiánya a rászoruló életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti. Vásárlási utalvány egy hónapban, egy családnak legfeljebb 6.000,-Ft értékben adható. Az átvételi elismervényen fel kell tüntetni az átvevő személyének azonosításához szükséges adatokat, és azt egy évig meg kell őrizni.

(12) Elemi kár vagy más rendkívüli esemény alkalmával a polgármester eltekinthet a (2)-(7) bekezdésben foglaltaktól, és családonként egy naptári évben, összesen legfeljebb százezer forint pénzbeli, vagy háromszázezer forint természetbeni méltányos Palota segélyt állapíthat meg.

(13) A Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) egy naptári évben legfeljebb két alkalommal az (2)-(7) bekezdésekben foglaltaktól eltekinthet, és egy naptári évben, családonként, összesen legfeljebb százezer forint bizottsági Palota segélyt állapíthat meg

a) többletkiadással járó hosszantartó betegség, baleset,

b) megélhetést veszélyeztető rendszeres kiadások (pl. a család jövedelméhez képest magas rezsiköltségek),

c) munkahely elvesztés, elemi kár esetén,

d) természetbeni szociális ellátás formájában a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásban részesülőknek táborozáshoz, üdüléshez, kiránduláshoz, továbbá

e) egyéb különös méltánylást érdemlő helyzetben.

(1) Palota önkormányzati segély Palota szociális kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) formájában is nyújtható, ha a kérelmező, azt:

a) vízóra felszereléséhez kéri,

b) elemi vagy bűncselekményből származó káresemény károsultja, és a kár vonatkozásában biztosítással nem rendelkezik,

c) OKJ-s tanfolyamot, képzést, vagy előírt továbbképzést szeretne elvégezni,

d) orvosi segédeszközt kíván vásárolni,

e) rendkívüli élethelyzetbe (például kórházi ellátás, súlyos betegség, gyermekáldás) került.

(2) A kölcsön (1) bekezdésben meghatározott célját a kérelemben meg kell jelölni, és azt megfelelően (eredeti okirattal) igazolni kell.

(3) Kölcsön az (1)-(2) bekezdésekben meghatározottakon túl, csak azok részére nyújtható, akik a kérelem benyújtásakor (igazolt) rendszeres havi jövedelemmel rendelkeznek, és az egy főre jutó havi nettó jövedelmük meghaladja

a) egyedül élőknél az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át,

és nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.

(4) A kölcsön egy családon belül csak egy személynek állapítható meg.

(5) A kölcsönre való jogosultságról a Bizottság dönt.

(6) Ha a kölcsön jogosultja munkaviszony megszűnése miatt nem tudja visszafizetni a kölcsönt, a Bizottság – két hónap türelmi idő után – a hátralévő törlesztő részletek összegét jogosult – egészben vagy részben –elengedni, mely esetben az elengedett törlesztő részletek összege beszámít a 6. § (2) bekezdése szerinti Palota önkormányzati segély maximális összegébe, továbbá sem a jogosult, sem családjának egyéb tagja nem kaphat újabb kölcsönt a tárgyévet követő évben.

(7) A kölcsön összege nem haladhatja meg a 96.000,-Ft-ot.

(8) A kölcsön futamideje legfeljebb 12 hónap, mely időtartam a jogosultság megállapítása hónapját követő 2. hónap 1. napján kezdődik. A havi törlesztő részlet összege a kölcsönösszeg és a futamidő hónapjai számának hányadosa.

(9) A kölcsön visszafizetését kérelemre a Bizottság méltányosságból – egészben vagy részben – elengedheti, amennyiben a visszafizetés ideje alatt kérelmező elhalálozik, vagy életkörülményeiben előre nem látható krízishelyzet, vagy méltányolható jelentős negatív változás következik be.

A Bizottság a köztemetés költségének megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti a kötelezettet, ha

a) a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200%-át, és

b) a fizetési kötelezettség teljesítése a kötelezett vagy családja megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(1) A Gyvt. 151. § (1) bekezdése szerinti intézményekben (a továbbiakban: intézmények) a gyermekétkeztetés személyi térítési díjából a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, de ingyenes étkezésben nem részesülő gyermek az alábbi kedvezményekben részesülhet:

a) ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, a kedvezmény mértéke 40 %,

b) ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át, a kedvezmény mértéke 25 %,

(2) Ha a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre kizárólag jövedelmi okból nem lenne jogosult, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, 25 % kedvezményre jogosult az (1) bekezdés szerinti térítési díjból.

(3) Az önkormányzat által szervezett gyermektáborokban és nyári napközis táborban a gyermek ugyanazt a – Gyvt. szerinti normatív és az (1)-(2) bekezdések szerinti önkormányzati – kedvezményt veheti igénybe, amire tanév során jogosult.

(4) A Palota étkezési térítési díjkedvezmény iránti kérelmet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülője vagy más törvényes képviselője nyújthatja be a polgármesterhez, az (1)-(2) bekezdés szerinti kedvezmény iránti kérelmet év közben folyamatosan, a (3) bekezdés szerinti kedvezmény iránti kérelmet pedig a tábor kezdetét megelőző hónap első napjáig, mely határidő jogvesztő.

(5) Az önkormányzat által működtetett intézményekben az (1)-(2) bekezdések szerinti kedvezményeket a Gazdasági Működtetési Központ (a továbbiakban: GMK) az I. félévre vonatkozóan július 15-ig, a II. félévre vonatkozóan tárgyévet követő január 10-ig, míg a gyermektáborokban és a nyári napközis táborban biztosított kedvezmények összegét az Ifjúsági és Sport Központ a GMK-val együttműködve a táborozást követően összesíti, és terjeszti a polgármester elé. Az összesített igényekről a polgármester dönt, és a jogos igényeket a GMK részére, elszámolás alapján utólag megtéríti.

(6) Az (5) bekezdés szerinti intézményekben a kedvezményekről vezetett nyilvántartást és annak mellékleteit egy évig meg kell őrizni.

(7) A nem az önkormányzat által működtetett intézménybe beíratott jogosult részére a megállapított kedvezmény az arról hozott határozat kiküldésével egyidejűleg kerül folyósításra, az intézmény számlájára történő átutalással.

(8) Egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén az (1)-(3) bekezdések szerinti kedvezmény annak a fiatal felnőttnek is megállapítható, aki középfokú nappali oktatás munkarendje szerint folytat tanulmányokat és 23. életévét még nem töltötte be.

(1) Méltányossági közgyógyellátásra jogosult, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége legalább ezer forint, és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át,

b) egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.

(2) A méltányossági közgyógy-ellátásra való jogosultságról a polgármester dönt, továbbá a polgármester hatáskörébe tartozik az Szt. 50. § (6) és (4) bekezdésében meghatározott döntések meghozatala is.

(1) E rendeletben szabályozott ellátások megállapítása, – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kérelemre történik, melyet – amennyiben annak tartalmát magasabb rendű jogszabály nem határozza meg, és e rendelet eltérően nem rendelkezik – az erre rendszeresített, polgármester által jóváhagyott formanyomtatványon kell benyújtani a polgármesterhez.

A kérelem-nyomtatványok beszerez-hetőek a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, valamint letölthetőek az önkormányzat honlapjáról.

(2) A kérelem benyújtására az ellátás igénylője, vagy annak törvényes képviselője jogosult.

(3) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a kérelmeket év közben folyamatosan lehet benyújtani.

(4) Palota önkormányzati segély hivatalból is megállapítható, különösen nevelési-oktatási intézmény, gyám-hatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, és természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére.

(5) A kérelemhez mellékelni kell:

a) rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap (nettó) jövedelméről szóló igazolást,

b) nem rendszeres jövedelem, vagy vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap (nettó) jövedelméről szóló igazolást,

c) rendszeres pénzellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó igazolást,

d) nyugdíj és nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás esetén a folyósító szerv, ellátás összegére vonatkozó tárgyévi értesítését és az előző havi igazolást,

e) gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások esetén a folyósító szerv, kérelem benyújtását megelőző hónapról szóló igazolását,

f) a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó egyéb jövedelmekről (ösztöndíj, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből származó jövedelem stb.) szóló igazolást,

g) ha a családban 18. életévét betöltött gyermek él, az oktatási intézmény igazolása a tanulói, hallgatói jogviszonyról,

h) tartósan beteg, autista, vagy a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

i) amennyiben a kérelmező a pénzellátást folyószámlára kapja, akkor az ellátást folyósító szerv vagy személy igazolását,

j) gyámság, vagy gondokság alatt álló személy esetén a gyám-, vagy gondok kirendelő határozatot,

k) a család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezőről szóló igazolást,

l) a szociális és gyermekvédelmi támogatás megállapításához szükséges egyéb dokumentumról szóló igazolást, nyilatkozatot,

m) a vagyoni helyzettől függő ellátásoknál a Vhr. szerinti vagyonnyilatkozatot.

(6) A kérelemben foglaltak ellenőrzése céljából környezettanulmány készíthető, valamint a gyermeket nevelő családoknál e célra a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő, és a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó szervek javaslata, környezettanulmánya is felhasználható.

(7) A jogosultságot megállapító hatóság a Palota önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése céljából a felhasználást igazoló dokumentumok bemutatására kötelezheti a jogosultat.

(8) A megállapított ellátás folyósításáról a jegyző gondoskodik. A rendszeres ellátásokat utólag minden hónap 5-éig, az eseti ellátásokat a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani.

(9) A pénzbeli ellátások folyósítása általában postai úton, vagy – külön kérésre, a számlaszám megadása mellett – lakossági folyószámlára utalással történik a jogosult, vagy törvényes képviselője részére. Kivételes esetben a polgármester házipénztárban történő kifizetést engedélyezhet. A (4) bekezdés szerinti esetben, a polgármester döntése alapján a segélyt a kezdeményező képviselője is átveheti, aki a segély jogosult részére történt átadását vagy a jogosult érdekében történt felhasználását, 30 napon belül átvételi elismervénnyel, vagy közületi számlával köteles igazolni.

(10) A közüzemi díjhátralék vagy szolgáltatási díj rendezéséhez kért Palota önkormányzati segély folyósítása a hátralékot nyilvántartó szolgáltató, társasház részére történik, átutalás útján.

(11) A rendszeres ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

a) a jogosult Budapest Főváros XV. kerületéből elköltözött,

b) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy a jogosultságot kizáró körülmény következett be,

c) a jogosult meghalt.

(12) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,

b) természetben nyújtott ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére.

(13) A (11) bekezdés a) pontja szerinti visszafizetés elrendelése az Szt. vonatkozó rendelkezései szerint történik.

(14) Ha a polgármester vagy a Bizottság a hatáskörébe tartozó ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, vagy pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti, vagy

c) részletekben fizettetheti meg.

(15) E rendeletben szabályozott azon ellátásoknál, ahol a jogosultság megállapítása a Bizottság hatáskörébe tartozik, az eljárás során felmerült egyéb kérdésben a polgármester jogosult dönteni.

(16) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a magasabb rendű szociális és gyermekvédelmi tárgyú jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) A hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekre a 2013. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy 2014. január 1-jétől a magasabb rendű szociális és gyermekvédelmi jogszabályok valamint e rendelet alkalmazásában az átmeneti segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és a temetési segély önkormányzati segély ellátásnak minősül.

(3) Hatályát veszti a szociális és gyermekvédelmi pénzbeni és természetbeni ellátásokról szóló 1/2004. (I. 30.) ök. rendelet.