Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 56/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés b) és g) pontjában valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 148. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában, az Szt. 2. §-ában, 25. § (3) bekezdés b) pontjában és 140/R. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól a következő rendeletet alkotja:

E rendelet célja, hogy az Szt-ben, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) valamint a Gyvt-ben foglalt elvek és feladatok figyelembevételével, az egyének és a családok szociális biztonságának megőrzése és elősegítése érdekében, megállapítsa a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások fajtáit, azok megállapításának, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályait.

(1)¹ E rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XV. kerületében lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, és életvitelszerűen is Budapest Főváros XV. kerületében lakó

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,

e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolják.

(2) A rendelet hatálya a 6. § szerinti Palota önkormányzati segély vonatkozásában az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed

a) az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Budapest Főváros XV. kerületében jogszerűen tartózkodó állampolgáraira, és azok gyermekeire, továbbá

b) a Budapest Főváros XV. kerületében tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekre is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(1) Az önkormányzat a szociálisan rászorulók részére

a) pénzbeli ellátásként Palota rendszeres szociális segélyt, Palota ápolási díjat, és Palota önkormányzati segélyt,

b) természetbeni ellátásként köztemetést, Palota étkezési térítési díjkedvezményt, méltányossági közgyógyellátást és – a külön rendeletében szabályozottak szerint – adósságkezelési szolgáltatást

nyújt.

(2) A pénzbeli ellátások közül a Palota önkormányzati segély természetbeni ellátás formájában is a nyújtható.

Palota rendszeres szociális segélyre jogosult, az az aktív korúak ellátására jogosult személy, akinek – a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján – egészségkárosodásának mértéke eléri a 30 %-ot, de nem haladja meg 49 % -ot.

(1) Palota ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi.

(2) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) az ápolt személy (bejelentett) lakó- vagy tartózkodási helye Budapest 30 km-es vonzáskörzetén kívül van.

(3) Az ápolási díj havi összege:

a) az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a,

b) a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének különbözete, de legalább ezer forint.

(4) A Palota ápolási díjra való jogosultságról a polgármester dönt.

(5) Az ápolási és gondozási feladatok teljesítését az Egyesített Szociális Intézmény évente ellenőrzi.

(1) A polgármester Palota önkormányzati segélyt állapíthat meg elsősorban

a) gyermekvédelem (különösen a gyermek, illetve köz- vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt élelmezése, ruházattal ellátása, iskolázása, gyógyíttatása) – a továbbiakban: Palota gyermekvédelmi segély –,

b) időszakos vagy tartós létfenntartási gond megszüntetése, vagy rendkívüli élethelyzet (különösen betegség, elemi kár, gyógyszerszükséglet) rendezése – a továbbiakban: Palota átmeneti segély –,

c) elhunyt hozzátartozó eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás – a továbbiakban: Palota temetési segély –

céljából, feltéve, hogy kérelmező vagy családjának létfenntartása veszélyeztetett.

(2) Palota önkormányzati segély eseti jelleggel, – az (5) bekezdés szerinti Palota temetési segély kivételével – havonta legfeljebb egy, évente legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg. Az alkalmanként adható Palota átmeneti és Palota gyermekvédelmi segély összegét, valamint az annak alapjául szolgáló jövedelemsávokat az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Nem nyújtható Palota önkormányzati segély annak, aki, vagy akinek családtagja az Szt. szerinti vagyonnal rendelkezik.

(4) A Palota gyermekvédelmi- és a Palota átmeneti segély megállapításának további feltétele, hogy az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) kiskorú családtaggal rendelkező család esetén a 63.000,-Ft-ot,

b) nem egyedül élő esetén a 70.000,-Ft-ot,

c) egyedül élő esetén a 80.000,-Ft-ot.

(5) Palota temetési segélyre jogosult, aki meghalt hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 85.500,-Ft-ot nem haladja meg.

(6) Nem jogosult Palota temetési segélyre, aki az eltemettetésre – ellenszolgáltatás fejében – szerződésben kötelezettséget vállalt.

(7) Palota temetési segély eseti jelleggel állapítható meg, összege nem haladhatja meg a temetés igazolt költségét, és legalább a helyben szokásos temetési költség 10 %-a, legfeljebb a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség

a) 50 %-a, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg,

b) 35 %-a, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

c) 20 %-a, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

d) 10 %-a, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(8) A Palota temetési segély iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 90 napos, jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.

(9) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költséget a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. évente kiadott tájékoztatója tartalmazza.

(10) Palota önkormányzati segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható a közüzemi vagy egyéb szolgáltatások (pl. temetés, intézményi szolgáltatás) díjainak szolgáltató részére történő kifizetésével.

(11) Vásárlási utalvány – a (2)-(4) bekezdés szerinti jogosultsági feltételekre tekintet nélkül – a (2) bekezdésben meghatározott összegen felül, szóban előadott kérelemre, azonnal nyújtható, ha annak hiánya a rászoruló életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti. Vásárlási utalvány egy hónapban, egy családnak legfeljebb 6.000,-Ft értékben adható. Az átvételi elismervényen fel kell tüntetni az átvevő személyének azonosításához szükséges adatokat, és azt egy évig meg kell őrizni.

(12) Elemi kár vagy más rendkívüli esemény alkalmával a polgármester eltekinthet a (2)-(7) bekezdésben foglaltaktól, és családonként egy naptári évben, összesen legfeljebb háromszázezer forint pénzbeli vagy természetbeni méltányos Palota segélyt állapíthat meg.

(13) A Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) egy naptári évben legfeljebb két alkalommal az (2)-(7) bekezdésekben foglaltaktól eltekinthet, és egy naptári évben, családonként, összesen legfeljebb százezer forint bizottsági Palota segélyt állapíthat meg

a) többletkiadással járó hosszantartó betegség, baleset,

b) megélhetést veszélyeztető rendszeres kiadások (pl. a család jövedelméhez képest magas rezsiköltségek),

c) munkahely elvesztés, elemi kár esetén,

d) természetbeni szociális ellátás formájában a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásban részesülőknek táborozáshoz, üdüléshez, kiránduláshoz, továbbá

e) egyéb különös méltánylást érdemlő helyzetben.

(1) Palota önkormányzati segély Palota szociális kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) formájában is nyújtható, ha a kérelmező, azt:

a) vízóra felszereléséhez kéri,

b) elemi vagy bűncselekményből származó káresemény károsultja, és a kár vonatkozásában biztosítással nem rendelkezik,

c) OKJ-s tanfolyamot, képzést, vagy előírt továbbképzést szeretne elvégezni,

d) orvosi segédeszközt kíván vásárolni,

e) rendkívüli élethelyzetbe (például kórházi ellátás, súlyos betegség, gyermekáldás) került.

(2) A kölcsön (1) bekezdésben meghatározott célját a kérelemben meg kell jelölni, és azt megfelelően (eredeti okirattal) igazolni kell.

(3) Kölcsön az (1)-(2) bekezdésekben meghatározottakon túl, csak azok részére nyújtható, akik a kérelem benyújtásakor (igazolt) rendszeres havi jövedelemmel rendelkeznek, és az egy főre jutó havi nettó jövedelmük meghaladja

a) egyedül élőknél az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át,

és nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.

(4) A kölcsön egy családon belül csak egy személynek állapítható meg.

(5) A kölcsönre való jogosultságról a Bizottság dönt.

(6) Ha a kölcsön jogosultja munkaviszony megszűnése miatt nem tudja visszafizetni a kölcsönt, a Bizottság – két hónap türelmi idő után – a hátralévő törlesztő részletek összegét jogosult – egészben vagy részben –elengedni, mely esetben az elengedett törlesztő részletek összege beszámít a 6. § (2) bekezdése szerinti Palota önkormányzati segély maximális összegébe, továbbá sem a jogosult, sem családjának egyéb tagja nem kaphat újabb kölcsönt a tárgyévet követő évben.

(7) A kölcsön összege nem haladhatja meg a 96.000,-Ft-ot.

(8) A kölcsön futamideje legfeljebb 12 hónap, mely időtartam a jogosultság megállapítása hónapját követő 2. hónap 1. napján kezdődik. A havi törlesztő részlet összege a kölcsönösszeg és a futamidő hónapjai számának hányadosa.

(9) A kölcsön visszafizetését kérelemre a Bizottság méltányosságból – egészben vagy részben – elengedheti, amennyiben a visszafizetés ideje alatt kérelmező elhalálozik, vagy életkörülményeiben előre nem látható krízishelyzet, vagy méltányolható jelentős negatív változás következik be.

A Bizottság a köztemetés költségének megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti a kötelezettet, ha

a) a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200%-át, és

b) a fizetési kötelezettség teljesítése a kötelezett vagy családja megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(1) A Gyvt. 151. § (1) bekezdése szerinti intézményekben (a továbbiakban: intézmények) a gyermekétkeztetés személyi térítési díjából a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, de ingyenes étkezésben nem részesülő gyermek az alábbi kedvezményekben részesülhet:

a) ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, a kedvezmény mértéke 40 %,

b) ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át, a kedvezmény mértéke 25 %,

(2) Ha a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre kizárólag jövedelmi okból nem lenne jogosult, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, 25 % kedvezményre jogosult az (1) bekezdés szerinti térítési díjból.

(3) Az önkormányzat által szervezett gyermektáborokban és nyári napközis táborban a gyermek ugyanazt a – Gyvt. szerinti normatív és az (1)-(2) bekezdések szerinti önkormányzati – kedvezményt veheti igénybe, amire tanév során jogosult.

(4) A Palota étkezési térítési díjkedvezmény iránti kérelmet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülője vagy más törvényes képviselője nyújthatja be a polgármesterhez, az (1)-(2) bekezdés szerinti kedvezmény iránti kérelmet év közben folyamatosan, a (3) bekezdés szerinti kedvezmény iránti kérelmet pedig a tábor kezdetét megelőző hónap első napjáig, mely határidő jogvesztő.

(5) Az önkormányzat által működtetett intézményekben az (1)-(2) bekezdések szerinti kedvezményeket a Gazdasági Működtetési Központ (a továbbiakban: GMK) az I. félévre vonatkozóan július 15-ig, a II. félévre vonatkozóan tárgyévet követő január 10-ig, míg a gyermektáborokban és a nyári napközis táborban biztosított kedvezmények összegét az Ifjúsági és Sport Központ a GMK-val együttműködve a táborozást követően összesíti, és terjeszti a polgármester elé. Az összesített igényekről a polgármester dönt, és a jogos igényeket a GMK részére, elszámolás alapján utólag megtéríti.

(6) Az (5) bekezdés szerinti intézményekben a kedvezményekről vezetett nyilvántartást és annak mellékleteit egy évig meg kell őrizni.

(7) A nem az önkormányzat által működtetett intézménybe beíratott jogosult részére a megállapított kedvezmény az arról hozott határozat kiküldésével egyidejűleg kerül folyósításra, az intézmény számlájára történő átutalással.

(8) Egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén az (1)-(3) bekezdések szerinti kedvezmény annak a fiatal felnőttnek is megállapítható, aki középfokú nappali oktatás munkarendje szerint folytat tanulmányokat és 23. életévét még nem töltötte be.

(1) Méltányossági közgyógyellátásra jogosult, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége legalább ezer forint, és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át,

b) egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.

(2) A méltányossági közgyógy-ellátásra való jogosultságról a polgármester dönt, továbbá a polgármester hatáskörébe tartozik az Szt. 50. § (6) és (4) bekezdésében meghatározott döntések meghozatala is.

(1) E rendeletben szabályozott ellátások megállapítása, – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kérelemre történik, melyet – amennyiben annak tartalmát magasabb rendű jogszabály nem határozza meg, és e rendelet eltérően nem rendelkezik – az erre rendszeresített, polgármester által jóváhagyott formanyomtatványon kell benyújtani a polgármesterhez.

A kérelem-nyomtatványok beszerezhetőek a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, valamint letölthetőek az önkormányzat honlapjáról.

(2) A kérelem benyújtására az ellátás igénylője, vagy annak törvényes képviselője jogosult. A fiatal felnőtt vonatkozásában benyújtott Palota gyermekvédelmi segély iránti kérelmet a szülő is kérheti, azzal a feltétellel, hogy a kérelem-nyomtatványt az érintett fiatal felnőttnek is alá kell írnia.

(3) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a kérelmeket év közben folyamatosan lehet benyújtani.

(4) Palota önkormányzati segély hivatalból is megállapítható, különösen nevelési-oktatási intézmény, gyám-hatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, és természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére.

(5) A kérelemhez mellékelni kell:

a) rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap (nettó) jövedelméről szóló igazolást az erre rendszeresített nyomtatványon,

b) nem rendszeres jövedelem, vagy vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap (nettó) jövedelméről szóló igazolást,

c) rendszeres pénzellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó igazolást,

d) nyugdíj és nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás esetén a folyósító szerv, ellátás összegére vonatkozó tárgyévi értesítését és az előző havi igazolást,

e) gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások esetén a folyósító szerv, kérelem benyújtását megelőző hónapról szóló igazolását,

f) a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó egyéb jövedelmekről (ösztöndíj, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből származó jövedelem stb.) szóló igazolást,

g) ha a családban 18. életévét betöltött gyermek él, az oktatási intézmény igazolása a tanulói, hallgatói jogviszonyról,

h) tartósan beteg, autista, vagy a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

i) amennyiben a kérelmező a pénzellátást folyószámlára kapja, akkor az ellátást folyósító szerv vagy személy igazolását,

j) gyámság, vagy gondokság alatt álló személy esetén a gyám-, vagy gondok kirendelő határozatot,

k) a család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezőről szóló igazolást,

l) a szociális és gyermekvédelmi támogatás megállapításához szükséges egyéb dokumentumról szóló igazolást, nyilatkozatot,

m) a vagyoni helyzettől függő ellátásoknál a Vhr. szerinti vagyonnyilatkozatot.

(6) A kérelemben foglaltak ellenőrzése céljából környezettanulmány készíthető, valamint a gyermeket nevelő családoknál e célra a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő, és a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó szervek javaslata, környezettanulmánya is felhasználható.

(7) A jogosultságot megállapító hatóság a Palota önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése céljából a felhasználást igazoló dokumentumok bemutatására kötelezheti a jogosultat.

(8) A megállapított ellátás folyósításáról a jegyző gondoskodik. A rendszeres ellátásokat utólag minden hónap 5-éig, az eseti ellátásokat a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani.

(9) A pénzbeli ellátások folyósítása általában postai úton, vagy – külön kérésre, a számlaszám megadása mellett – lakossági folyószámlára utalással történik a jogosult, vagy törvényes képviselője részére. Kivételes esetben a polgármester házipénztárban történő kifizetést engedélyezhet. A (4) bekezdés szerinti esetben, a polgármester döntése alapján a segélyt a kezdeményező képviselője is átveheti, aki a segély jogosult részére történt átadását vagy a jogosult érdekében történt felhasználását, 30 napon belül átvételi elismervénnyel, vagy közületi számlával köteles igazolni.

(10) A közüzemi díjhátralék vagy szolgáltatási díj rendezéséhez kért Palota önkormányzati segély folyósítása a hátralékot nyilvántartó szolgáltató, társasház részére történik, átutalás útján.

(11) A rendszeres ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

a) a jogosult Budapest Főváros XV. kerületéből elköltözött,

b) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy a jogosultságot kizáró körülmény következett be,

c) a jogosult meghalt.

(12) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,

b) természetben nyújtott ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére.

(13) A (11) bekezdés a) pontja szerinti visszafizetés elrendelése az Szt. vonatkozó rendelkezései szerint történik.

(14) Ha a polgármester vagy a Bizottság a hatáskörébe tartozó ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, vagy pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti, vagy

c) részletekben fizettetheti meg.

(15) E rendeletben szabályozott azon ellátásoknál, ahol a jogosultság megállapítása a Bizottság hatáskörébe tartozik, az eljárás során felmerült egyéb kérdésben a polgármester jogosult dönteni.

(16) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a magasabb rendű szociális és gyermekvédelmi tárgyú jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) A hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekre a 2013. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy 2014. január 1-jétől a magasabb rendű szociális és gyermekvédelmi jogszabályok valamint e rendelet alkalmazásában az átmeneti segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és a temetési segély önkormányzati segély ellátásnak minősül.

(3) Hatályát veszti a szociális és gyermekvédelmi pénzbeni és természetbeni ellátásokról szóló 1/2004. (I. 30.) ök. rendelet.