Kifejezéskereső
Bánd Község Önkormányzata
Képviselő-testületének 6/2013. (VII.3.) rendelete a szervezeti és működési szabályzatról
Bánd Község Önkormányzat képviselő testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Bánd Község Önkormányzata. Az Önkormányzat székhelye: 8443 Bánd, Petőfi Sándor utca 60.
(2) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú Bánd Község Önkormányzata felirattal, Magyarország címerével.
(3) A képviselő testület hivatala: Márkói Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 8441 Márkó, Padányi Biró Márton tér 5. Pecsétje kör alakú: Márkói Közös Önkormányzati Hivatal felirattal, Magyarország címerével.
(4) A polgármester pecsétje: kör alakú, Bánd Község Önkormányzat Polgármestere felirattal, Magyarország címerével. A jegyző pecsétje kör alakú, Márkói Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője felirattal, Magyarország címerével.
(5) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Az Önkormányzat lapja az Igéző Jelek.
2. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásának mértékét és módját a képviselő-testület az önkormányzat ciklusprogramjában, az éves költségvetési rendeletben, valamint eseti döntéseiben határozza meg.
(2) Bánd Község Önkormányzata az alapfokú nevelésről és oktatásról a Herendi Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola útján gondoskodik.
(3) Az óvodai nevelést a Bánd Község Önkormányzata Német Nemzetiségi Napköziotthonos óvodája látja el.
3. § A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a német nemzetiségi önkormányzattal, a megyei önkormányzattal és a környék települési önkormányzataival, a Herend Környéki Önkormányzatok Család- és Gyermekjóléti Szolgálatával és a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulásával.
4. § (1) A képviselő-testület által át nem ruházható hatásköröket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.
(2) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlását az alábbi ügyekben ruházza át a polgármesterre:
a) temetési segélyek megállapítása
b) közterület használati engedély kiadása
c) gondoskodik a házi segítségnyújtás működéséről
d) a közút más célú használata esetén a tulajdonosi hozzájárulás kiadása
e) a községi szabályozási terveknek megfelelő közműhálózatok-ivóvíz, közcsatorna, elektromosság, földgáz, telefon, kábeltévé, felszíni vízelvezetés, közút- létesítése esetén tulajdonosi jogok gyakorlása, hozzájárulások, nyilatkozatok megadása
f) építéshatósági eljárások körében nyilatkozik-mint érintett ügyfél-az önkormányzati vagyont érintő ingatlanok szomszédságában történő engedélyek kiadásánál, a határozat tartalmát megismerve él az ügyfél jogával: lemond a fellebbezési jogról, vagy fellebbezést nyújt be.
g) víz és szennyvíz egyedi bekötő vezetékek önkormányzati tulajdonba vétele és üzemeltetésre adása a víziközmű szolgáltatást ellátónak.
(3) A képviselő- testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetve visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
5. § A képviselő-testület tagjainak száma: 4+1 fő (polgármester) 1. melléklet
6. § (1) A képviselő-testület alakuló és évente legalább 10 rendes ülést tart. Indokolt esetben rendkívüli ülés is összehívható.
(2) A képviselő-testület az üléseit az Önkormányzat hivatalának épületében, vagy a Steierlein Katalin Közösségi Házban, vagy a Márkói Közös Önkormányzati Hivatal épületében tartja.
(3) A képviselő- testület összehívására és üléseinek vezetésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. Ha a képviselő- testületi ülést a települési képviselők ¼-ének vagy a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára kell összehívni, az ülés összehívására a rendkívüli ülés összehívásának szabályait kell alkalmazni.
(4) A polgármester és az alpolgármester egyidejű távolléte, akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze és vezeti.
(5) A képviselő-testület nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
7. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének napirendjének és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 4 nappal, rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kézbesíteni kell. Sürgős esetben szóbeli meghívást is lehet alkalmazni.
(3) Az ülés időpontjáról a település lakosságát a meghívónak az önkormányzati hivatal hirdető tábláján történő kifüggesztésével és a település honlapján kell értesíteni.
(4) A képviselő-testület üléseire a települési képviselőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét;
c) az önkormányzat intézményvezetőit;
d) a napirendi pontok előadóit;
e) a polgármesteri hivatal szakelőadóit,
f) akiket a polgármester, illetve a képviselő-testület indokoltnak tart és jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.
(5) A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.
8. § A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben rendkívüli ülést köteles összehívni.
9. § (1) A polgármester programot készít a képviselő - testület megbízatásának időtartamára, mely a településfejlesztés a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.
(2) A polgármester programját a megválasztását követő 6 hónapon belül terjeszti elő.
10. § (1) A képviselő-testület működésének alapja - a program végrehajtását is célzó - éves munkaterv.
(2) A következő év munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti az év utolsó ülésén a testület elé.
(3) A munkaterv tartalmára javaslatot tehetnek a képviselők, a bizottságok külső tagjai,a helyi civil szervezetek, az intézményvezetők.
11. § A munkaterv főbb tartalmi elemei: az év fő feladatainak felvázolása, a képviselő testületi ülések tervezett időpontja, napirendjei, a közmeghallgatás időpontja.
12. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, vagy a képviselő testület bizottsága, a polgármester, a jegyző által javasolt napirendi témában előterjesztett rendelet tervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerülhet benyújtásra. A határozati javaslatot, és a rendelet tervezetet írásba kell foglalni..
(3) Az előterjesztés két részből áll.
a) Vizsgálati és elemző részből, melyben meg kell határozni:
aa) az előterjesztés címét, tárgyát, a témával kapcsolatos testületi előzményeket,
ab) a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztésben résztvevők nevét és véleményét és mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket adatokat, melyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést.
b) A második rész tartalmazza a határozati javaslatot, melyben meg kell fogalmazni:
ba) a rendelkező részt,
bb) az esetleges alternatív döntési javaslatot,
bc) a végrehajtásért felelősök megnevezését a határidők meghatározásával.
(4) A polgármester - különleges szakértelmet igénylő ügyekben a képviselő testület tájékoztatása mellett - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.
(5) A testületi döntések tervezetét kiküldés előtt a jegyző törvényességi szempontból felülvizsgálja, negatív észrevételeit írásban, vagy szóban közli a képviselő testülettel.
(6) A testületi ülésre csak olyan határozati javaslatot lehet beterjeszteni, melyet az ülés előtt 10 nappal a jegyző megkapott, kivétel a sürgősségi indítvány esete.
13. § (1) A képviselő testület - a polgármester javaslatára - soron kívül dönt a sürgősségi indítvány felvételéről.
(2) Sürgősségi indítványt a képviselő legkésőbb az ülést megelőző nap 15:30 óráig írásban nyújthat be a polgármesternél.
(3) A sürgősségi indítvány testületi elfogadása után kerül sor a tárgyalásra.
14. § (1) A képviselő testület ülésének vezetésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti a képviselő testület ülését.
(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez szóban kiegészítést tehet, a képviselő testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők az előterjesztőhöz kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.
(3) A képviselők és a tanácskozási joggal jelenlévők a napirendhez kapcsolódóan hozzászólást tehetnek. A hozzászólás időtartama maximum 5 perc. Ugyanazon napirendhez az ismételt hozzászólás időtartama 2 perc.
(4) Az előterjesztő a javaslatát, a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásig megváltoztathatja, illetve visszavonhatja.
(5) A vitát a polgármester zárja le, majd a napirend előterjesztője válaszolhat a hozzászólásokra, módosító javaslatokra.
(6) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(7) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd a javaslatokkal és a módosításokkal kiegészített teljes határozati javaslatról.
(8) A napirendek megtárgyalása után a polgármester az ülést berekeszti.
15. § (1) A képviselő testület határozatképességére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó.
(2) Minősített többséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amelyekről Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény arról rendelkezik. A minősített többség meglétére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó.
(3) A képviselő testületi döntések nyilvánosságára vonatkozóan( nyílt szavazás, titkos szavazás, név szerinti szavazás) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(4) A képviselő testület név szerint szavaz azon önkormányzati vagyon értékesítéséről, melyet a képviselő testület az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló rendelet szerint pályázati úton értékesíthet.
(5) A név szerinti szavazás során a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. A képviselő testület tagja nevének kimondásával és döntésének szóbeli kimondásával szavaz. A jegyzőkönyvvezető a szavazatokat név szerint rögzíti a jegyzőkönyvben. A polgármester megállapítja a képviselő testület döntésének eredményét.
(6) A nyílt szavazás során a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. A képviselő testület tagjai kézfeltartással szavaznak. A polgármester megállapítja a képviselő testület döntésének eredményét.
(7) A titkos szavazás külön helyiségben, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(8) A szavazásnál háromtagú szavazatszámláló bizottság jár el, amelynek tagjait a polgármester javaslatára a képviselő testület választja meg tagjai sorából.
(9) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, amelyről a képviselő testületnek jelentést tesz.
(10) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját
b) a lebonyolítást végző bizottsági tagok nevét és tisztségét
c) a szavazás során felmerült körülményeket és
d) a szavazás eredményét.
(11) Szavazategyenlőség esetén az ügyet a következő testületi ülésen ismét elő lehet terjeszteni de a testület - vita nélküli határozattal - dönthet úgy, hogy azonnal folytatja az ügy tárgyalását és egy ismételt szavazásra kerülhet sor.
(12) A képviselő köteles a döntéshozatalt megelőzően személyes érintettségét bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a települési képviselőt az ülés vezetője a jövőre nézve írásban figyelmezteti a szervezeti és működési szabályzatban valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak betartására.
16. § (1) A képviselők az ülésen -az önkormányzat feladat- és hatáskörében - a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhetnek, valamint magyarázat kérése céljából interpellációt terjeszthetnek elő.
(2) A kérdésre és az interpellációra - ha nem lehetséges az ülésen - írásban kell válaszolni 15 napon belül. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.
(3) Az interpellációra adott válaszról az interpelláló nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, a képviselő testület vita nélkül dönt. Írásban történő válaszadás esetén, ha azt a képviselő nem fogadja el a képviselő testület a következő ülésen dönt. Írásbeli válaszadás esetén az interpellálónak nyilatkoznia kell arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.
17. § Napirend előtti felszólalásra, napirenden nem szereplő települési jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben a napirendi pontok tárgyalása előtt - a felszólalás okát megjelölve - bármely képviselő kérhet engedélyt a polgármestertől.
18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Az ülés vezetése során a következő intézkedések megtételére jogosult:
a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, megszegte az időkorlátot vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, azt a képviselőt, aki a képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót.
b) Tartós lárma, rendzavarás vagy a tanácskozást ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester félbeszakítja, felfüggesztheti, illetve elnapolja a testületi ülést.
c) A polgármester belátása szerint rendelhet el tanácskozási szünetet.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.
(3) Rendzavarás, illetve ismételt rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarót a hallgatóság soraiból a terem elhagyására kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.
19. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotására a Magyarország Alaptörvénye, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet rendelkezései az irányadóak.
(2) A képviselő testület az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatát Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint végzi el.
(3) A rendelet tervezeteket a polgármester egyetértésével a jegyző készíti el. Különleges szakértelmet igénylő rendelet elkészítéséhez külső szakértőt is bevonhat.
(4) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendelet aláírására és kihirdetésével kapcsolatos feladat ellátására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó.
(5) Az Önkormányzat rendeleteit a Márkói Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és a bándi hivatali helyiség hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(6) A jegyző gondoskodik a rendeletek hatályos jegyzékének naprakész állapotban történő vezetéséről.
20. § (1) A képviselő testület a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel, alakszerű határozattal dönt.
(2) A képviselő testület jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozathozatal nélkül dönt:
a) a feladatmeghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
b) információs jelentés tudomásulvételéről, tájékoztató tudomásulvételéről,
c) interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(3) A határozat megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló közigazgatási és igazságügyi miniszteri rendelet szabályai az irányadóak.
21. § (1) A jegyzőkönyv elkészítésére és a jegyzőkönyv aláírására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A képviselő testület üléséről készült jegyzőkönyvekhez mellékelni kell Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat, továbbá a meghívó és a jelenléti ívet.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül :
a) az ülés kezdetét és végét,
b) távolmaradt képviselők nevét,
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) a képviselő testület határozatképességének megállapítását.
(4) A jegyzőkönyveket a Közös Önkormányzati Hivatalban és a bándi hivatali helyiségben lehet megtekinteni.
22. § (1) A települési képviselő - választói érdekek képviseletével a képviselő testület döntéseinek előkészítésével, végrehajtásuk szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos - feladataira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásával kapcsolatos jogkövetkezményekre Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(4) Az önkormányzati képviselőnek a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi ok bejelentésére, megszüntetésére, az összeférhetetlen tisztségről való lemondásra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
23. § (1) A vagyonnyilatkozatot az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság tartja nyilván, valamint az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság folytatja le a képviselő polgármester, valamint az alpolgármester összeférhetetlenségérnek kivizsgálásával és vagyonnyilatkozatának ellenőrzésével kapcsolatos eljárást. 3. melléklet.
(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. 1
(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(4) A bizottság üléseit az elnök az ülést megelőzően legalább három munkanappal előbb hívja össze.
(5) A bizottság tagjai:
a) szavazati joggal részt vesznek a bizottság ülésein.
b) részt vesznek a bizottság döntéseinek előkészítésében, javasolhatják a bizottság feladatkörébe tartozó témakör napirendre tűzését,
c) a bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhetnek a jegyzőtől.
24. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester a tisztségének megszűnése estén Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően adja át a munkakörét. Új polgármester, alpolgármester hiányában a legidősebb képviselőnek adja át munkakörét.
(3) A képviselő testület 1 fő alpolgármestert választ, aki megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(4) A polgármester és az alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó szabályokat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.
(5) Az alpolgármester munkarendje az alábbi: Hétfő 17 órától 18 óráig.
(6) A polgármester és az alpolgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(7) A polgármesterrel és az alpolgármesterrel felmerülő összeférhetetlenségi ok megszüntetésével kapcsolatosan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(8) A polgármester önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatainak, hatásköreinek ellátására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(9) A polgármesternek a közös hivatallal kapcsolatos irányítási jogkörére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(10) A polgármesternek a hivatali - önkormányzati döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos- tevékenység meghatározásával, a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyek, hatósági jogkörök ellátásával összefüggő jogaira és kötelezettségeire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(11) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az óvodavezető esetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(12) A jegyzőt távolléte, akadályoztatása esetén az igazgatási előadó helyettesíti.
25. § (1) A közmeghallgatásra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A közmeghallgatás helyét és időpontját 15 nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(4) A közmeghallgatás vezetésére a képviselő testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni.
(5) A közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.
26. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése céljából - lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.
(3) A lakossági fórum időpontjáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.
(4) A lakossági fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
27. § (1) A képviselő testület az önkormányzat vagyonára és a vagyon működtetésére, a vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályokat önállóan önkormányzati rendeletben állapítja meg.
(2) Az önkormányzat az éves költségvetése alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, a költségvetési törvényben, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott feltételek mellett gazdálkodik. 2. melléklet. Az önkormányzat költségvetési előirányzatának év közbeni átcsoportosítására a feladatok ellátása érdekében a polgármester kezdeményezésére a képviselő testület engedélyével kerülhet sor.
28. § (1) Az Önkormányzat biztosítja Bánd Német Önkormányzat működésének személyi és tárgyi feltételeit:
a) Ingyenes iroda és helyiséghasználatot biztosít a bándi hivatali helyiség épületében
b) Vállalja a helyiség, a berendezési és felszerelési tárgyak fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos költségeket.
c) A képviselő-testületi ülések előkészítéséhez kötődő feladatok ellátását, (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) a Márkói Közös Önkormányzati Hivatal útján biztosítja.
d) A Márkói Közös Önkormányzati Hivatal útján látja el a képviselő testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.
e) Biztosítja, hogy a képviselő testületi üléseken a jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja a települési önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
(2) Az Önkormányzat biztosítja Bánd Német Önkormányzat gazdálkodási feladatainak ellátását.
a) A gazdálkodási ügyekre vonatkozóan a nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra a jegyzőt jelöli ki.
b) A Márkói Közös Önkormányzati Hivatal megbízott munkatársa a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint előkészíti a költségvetési koncepciót, költségvetési határozattervezetet, annak szükség szerinti módosításait, az elemi költségvetést az éves költségvetési beszámolót, adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez. Ellátja a gazdálkodásával, költségvetése végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
c) A Márkói Közös Önkormányzati Hivatal megbízott munkatársa a nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti. A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylatokat, szerződéseket, bankszámla kivonatokat, számlákat) megőrzi.
d) Az Önkormányzat és intézményei belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok vonatkoznak a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodására.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt feladatok végrehajtásának rendjét az Önkormányzat és Bánd Német Önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás tartalmazza.
