Kifejezéskereső
DABRONC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
6/2013. (VII.2.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról1
Dabronc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, a 109. § (3)-(4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, az 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában és (4) bekezdésében, a 6. § (5) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében a 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) Dabronc Község Önkormányzatának Képviselő-testületére,
b) az önkormányzati társulásra,
c) a költségvetési szervre, önkormányzati intézményre,
d) az önkormányzat által, illetve részvételével alapított, vagy működő gazdasági társaságra.
(2) Az önkormányzat vagyona:
a) ingatlanok,
b) ingó vagyontárgyak,
c) vagyoni értékű jogok,
d) értékpapírok,
e) társasági részesedések.
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatára.
Az önkormányzati vagyon, minősítése és nyilvántartása, értékének meghatározása
1. Az önkormányzati vagyon
2. § (1) Az önkormányzati vagyon áll:
a) forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból; és
b) üzleti vagyonból, amely forgalomképes.
(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített forgalomképtelen önkormányzati vagyontárgyakat a Képviselő-testület nem határoz meg.
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét, valamint a forgalomképes üzleti vagyontárgyak körét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. Az önkormányzati vagyon minősítése és nyilvántartása
3. § (1) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követően a képviselő-testület dönt a vagyontárgy minősítéséről, amennyiben azt a törvény nem minősítette.
(2) Az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik a vagyontárgyak forgalomképességének megváltoztatása.
4. § (1) Az önkormányzat a vagyonát az önkormányzat hivatala útján tartja nyilván valamennyi, a tárgyban hatályos jogszabályi előírás, így különösen a számviteli törvény, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteik előírásai figyelembe vételével. Az önkormányzat vagyonát illetően az önkormányzat hivatala az eszközök és források állományáról, és azok változásáról folyamatos részletező nyilvántartást vezet, ezért elegendő a leltározást kétévenként végrehajtani. A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források leltározását úgy kell szervezni, hogy a leltározás legalább kétévente teljes körűen végrehajtásra kerüljön.
(2) A leltározás (1) bekezdésben írt gyakorisága vonatkozik az önkormányzat költségvetési szerveire, intézményeire is.
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlan vagyon kataszterben kerül nyilvántartásra.
5. § (1) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt önkormányzati vagyonleltárban kell kimutatni. A vagyonleltár alapján összeállított vagyonmérleget az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a képviselő-testület elé kell beterjeszteni elfogadásra.
(2) A polgármester köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni, és azt évente a testület elé beterjeszteni.
(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.
(5) Az önkormányzat hivatalának ügyintézője munkakörében ingatlanvagyonnal kapcsolatos feladatokat lát el, különösen:
a) gondoskodik az ingatlanvagyon kataszter felfektetéséről, adatainak folyamatos vezetéséről, a statisztika elkészítéséről;
b) a vásárolt ingatlanokat felveszi, az eladott ingatlanokat törli a nyilvántartásból;
c) elkészíti az éves vagyonleltárt;
d) részt vesz az önkormányzat vagyonrendeletében szabályozott vagyongazdálkodási tevékenység végrehajtásában;
e) az analitikus nyilvántartásban a vagyont forgalomképesség szerinti bontásban szerepelteti, valamint egyedi nyilvántartást vesz fel;
f) az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő nyilvántartási adatokat, a főkönyvi könyvelésen szereplő adatokat, valamint az analitikus nyilvántartásban szereplő adatokat egyezteti, az egyeztetést írásban rögzíti
g) gondoskodik a földhivatali nyilvántartással való egyezőségről.
(6) A leltározási kötelezettség teljesítésére vonatkozó előírásokat a Leltározási és Leltárkészítési szabályzat írja elő. Ez tartalmazza a jegyző, a leltározás vezetője, a leltározási körzet felelőse, a leltárellenőr, a leltározók, az analitikus nyilvántartást illetve a leltárkiértékelést végző, a főkönyvi nyilvántartást végző pontos feladat-meghatározását, valamint a leltározás teljes lefolytatását, eljárásrendjét. A leltározásban részt vevők tevékenységükért felelősséggel tartoznak, melyet munkaköri leírásuk is tartalmaz.
3. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
6. § Az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása vagy megterhelése esetén a vagyontárgy forgalmi értékét:
a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi szakértő értékbecslése, illetve ha rendelkezésre áll, 2 évnél nem régebbi ingatlanforgalmi szakértői értékbecslés, ennek felülvizsgált változata alapján,
b) ingó vagyon esetében a könyv szerinti nyilvántartási érték szerint,
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § (1)
bekezdésének e) pontja ec) alpontjában foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
4. Közös szabályok
7. § (1) Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint az önkormányzat Képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlását a Képviselő-testület az önkormányzat vagyonkezelő szerveire e rendelet szerint ruházhatja át.
5. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
8. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, dologi jogokkal nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete, továbbá azon osztott tulajdon nem létesíthető.
(2) A forgalomképtelen vagyon elsősorban határozott idejű bérlettel, vagy eseti - egyszeri vagy többszöri visszatérő és előre meghatározható időtartamra vonatkozó - bérleti vagy (közterület) használati szerződéssel hasznosítható. Használati szerződésnek minősül az olyan megállapodás is, amely során a használó vállalja az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy felújítását, és folyamatos jó karbantartását a használat fejében.
(3) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő koncessziós pályázat, vagy közszolgáltatási szerződés kötésére irányuló pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
6. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
9. § (1) E rendeletben meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármely megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről
a) 100.000,- Ft forgalmi értékhatárig a polgármester;
b) 100.000,- Ft forgalmi értékhatár felett, valamint vagyonkezelői jog létesítéséről a Képviselő-testület határoz.
(2) A polgármester döntéséről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(3) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat elidegeníteni csak akkor lehet, ha az a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához, vagy hatáskör gyakorlásához a továbbiakban nem szükséges, avagy a vagyontárgy elidegenítése nem veszélyezteti e feladatok ellátását, hatáskörök gyakorlását. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy elidegenítése akkor is lehetséges, ha az kifejezetten valamely kötelező önkormányzati feladat ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.
(4) Önkormányzati vagyonkezelő gondoskodik – a rábízott vagyontárgy esetében értékhatárra tekintet nélkül - a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy bérbe vagy használatba adásáról.
(5) A Faluház megnevezésű korlátozottan forgalomképes ingatlan alkalmi bérleti hasznosításáról (legfeljebb 6 havi egy alkalommal történő, amely további egyszer 6 hónapra meghosszabbítható) az értékhatárra tekintet nélkül – versenyeztetési eljárás nélkül - a polgármester dönt.
(6) A korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.
(7) Az önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaság, közhasznú társaság, köztestület, egyesület (továbbiakban: Társaság) vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja oly módon, hogy az egyszemélyes Társaság legfőbb szervének törvény által hatáskörébe tartozó jogait a Képviselő-testület közvetlenül gyakorolja, a többszemélyes Társaságnál a meglévő tagsági jogai és részesedései vonatkozásában a társaság tagját megillető jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
(8) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő koncessziós pályázat, vagy közszolgáltatási szerződés kötésére irányuló pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
7. A forgalomképes üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
10. § (1) Ingatlan megszerzéséről, valamint forgalomképes vagyontárgy Társaságba történő beviteléről a Képviselő-testület dönt.
(2) Az önkormányzat által fenntartott önkormányzati költségvetési szervek, mint vagyonkezelők, a költségvetési szerv jóváhagyott költségvetésében, amennyiben az beépül az önkormányzat költségvetésében, úgy a Képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározottak szerint gondoskodnak az önkormányzati költségvetési szervek működéséhez szükséges forgalomképes vagyontárgyak, eszközök beszerzéséről és állaguk fenntartásáról.
(3) A forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, terheléséről
a) 100.000,-Ft forgalmi értékig a Polgármester,
b) 100.000,-Ft forgalmi értéket meghaladó vagyontárgy esetében a Képviselő-testület
dönt.
(4) A polgármester döntéséről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
11. § (1) Forgalomképes vagyontárgy egyéb módon történő hasznosításáról
a) 500.000,- Ft értéket meg nem haladó ingatlan esetében – az elidegenítés, megterhelés, biztosítékul adás kivételével – a polgármester;
b) az a.) pontban meghatározott forgalmi értékhatárt meghaladó hasznosítás esetén, valamint vagyonkezelői jog létesítéséről a Képviselő-testület
dönt.
(2) A forgalomképes ingatlan alkalmi bérleti hasznosításáról (legfeljebb 6 havi egy alkalommal történő, amely további egyszer 6 hónapra meghosszabbítható) az értékhatárra tekintet nélkül – versenyeztetési eljárás nélkül - a polgármester dönt.
(3) A polgármester döntéséről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
8. Az önkormányzati vagyon ingyenes használatba adása, tulajdonjogának ingyenes átruházása
12. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. A nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt - amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges - a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja.
(3) Az önkormányzati vagyon ingyenes használatba adása, tulajdonjogának ingyenes átruházása a Képviselő-testület hatásköre.
9. Felajánlott vagyon elfogadása
13. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület határoz.
(2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az Önkormányzat vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalási lehetőségét.
10. Önkormányzati követelésekről való lemondás, követelések elengedése
14. § (1) Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet részben vagy egészben lemondani:
a) csődegyezségi megállapodásban;
b) bírói egyezség keretében;
c) a Polgári Törvénykönyv 240. §-ának (3)-(4) bekezdései szerinti egyezséggel;
d) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg;
e) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető;
f) ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermekei fedél, lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani;
g) a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel;
h) az önkormányzat Képviselő-testülete a jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja;
i) ha a kötelezett kötelezettségének teljesítése a község foglalkoztatási helyzetét oly módon befolyásolná, hogy várhatóan munkahelyek szűnnének meg;
j) amennyiben a követelés behajtása során felmerült költségek összege eléri vagy meghaladja öt év alatt a követelés értékét.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a követelésről lemondás további feltétele, hogy az ne veszélyeztesse az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását, vagy hatáskörök gyakorlását.
(3) A Képviselő-testület mondhat le a követelésről (engedheti el a tartozást) 100.000,-Ft-ot meghaladó összeg esetén, ez alatt a polgármester jogosult. A polgármester döntéséről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(4) Az önkormányzat – a helyi adótartozási ügyeket kivéve - (költségvetési szerv) megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében arról, hogy az önkormányzat (költségvetési szerv) követelésének alapjául szolgáló jogviszony szerinti szolgáltatás helyett egyéb, meghatározható értékkel bíró és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatást teljesítsen az önkormányzat (költségvetési szerv) felé. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés, stb.).
Önkormányzati vagyonkezelő szervek
15. § A Képviselő-testület a vagyonkezelő szervek esetében az alapításról, létrehozásról szóló okiratban, megállapodásban határozza meg a közfeladat ellátásának biztosítása érdekében rendelkezésre bocsátandó vagyoni kört.
11. Vagyonkezelő szervek vagyonnal kapcsolatos jogai és kötelezettségei
16. § (1) Az önkormányzat vagyonkezelő szerveit megilleti a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga.
(2) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani és gyarapítani.
(3) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek jogosultak, illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:
a) birtoklásra, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,
b) bérbeadásra és egyéb hasznosításra, használat engedélyezésére,
c) ingó vagyontárgyak szerzésére, elidegenítésére,
d) közterhek viselésére.
(4) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek – eltérő megállapodás kivételével - kötelesek a kezelésükben, használatukban lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(5) Az önkormányzati vagyonkezelő beruházást, felújítást csak az elfogadott költségvetésében, amennyiben az beépül az önkormányzat költségvetésében, úgy a Képviselő-testület éves költségvetési rendeletében szabályozott módon és keretekben végezhet.
17. § (1) A vagyonkezelő szerv vezetője - a vagyonkezelő szervezet alapító okiratában, vagy társasági szerződésében, illetve a vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységi körén és mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül – jogosult a feleslegessé vált ingó vagyontárgyakból értékesíteni:
a) a számviteli előírások alapján készletnek minősülő vagyontárgyakat értékhatárra tekintet nélkül;
b) a számviteli előírások alapján a 100.000,- Ft értéket meg nem haladó tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyakat, vagyoni értékű jogokat.
(2) A vagyon értékesítését megelőzően az értékesítést bonyolító köteles az önkormányzatot, valamint a többi vagyonkezelő szervet a feleslegessé vált vagyonról, és annak értékesítési szándékáról értesíteni. A megkeresett szervek legkésőbb 15 napon belül kötelesek választ adni, hogy igényt tartanának e az értékesíteni kívánt vagyonra. Ha a megadott határidőn belül nyilatkozat nem érkezik, vagy valamennyi megkeresett szervezettől nemleges válasz érkezik, a feleslegessé vált vagyon értékesíthető.
(3) A vagyon hasznosításából származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg. Vagyonkezelő a fenti bevételt a rendelkezésére bocsátott vagyon megőrzésére, karbantartására, illetve egyéb tárgyi eszközök vásárlására köteles fordítani.
12. Vagyonkezelői jog alapítása
18. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő – forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és az üzleti - vagyonára az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A Képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházhatja át a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdése 19. pontjának ba), valamint bc)-bd) alpontjaiban, valamint c) pontjában meghatározott átlátható személyekre.
(3) A vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető.
(4) A vagyonkezelőt - ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy
a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint - jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelheti meg,
b) a vagyont biztosítékul nem adhatja,
c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,
d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint
e) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást.
(5) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell a vagyonkezelő részére átadandó közfeladat ellátásának vállalását a vagyonkezelő részéről.
(6) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyon
a) biztosítására,
b) közterheinek, üzemeltetési költségeinek viselésére,
c) rendeltetésszerű használatára, jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) az általában elvárható gondossággal történő gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
e) állagmegóvásával, fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, amortizálódást követően pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok ellátására,
f) visszaadására a szerződés megszűnésekor.
(7) A vagyonkezelő köteles az önkormányzat felhívására a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést adni az ellenőrzésre jogosultak részére.
Eljárási szabályok
13. Egyes jogügyletek megkötésére irányadó speciális szabályok
19. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak üzemeltetésére a Képviselőtestület - a vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések betartása mellett – koncessziós pályázatot, vagy közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázatot írhat ki.
(2) A pályázatot a Képviselő-testület írja ki és bírálja el. A Képviselő-testület jognyilatkozatait e körben - a testület döntése alapján - a polgármester írja alá. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a polgármester felügyeli a megkötött szerződés teljesítését.
20. § (1) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, értékpapír, illetve részvény vagyon hasznosítására, eladására kiírt pályázat alapján a döntés
a) 100.000,-Ft névérték felett a Képviselő-testület,
b) 100.000,-Ft névérték alatt a polgármester hatáskörébe tartozik.
(2) A polgármester döntéséről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
21. § (1) Mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbe adás útján is hasznosítható.
(2) A haszonbérleti szerződés legrövidebb időtartama 1 év.
22. § A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál fizetési eszközként az önkormányzat pénzt, illetve külön képviselő-testületi jóváhagyással csereingatlant, vagy értékpapírt fogadhat el.
14. Eljárás a tulajdonos képviseletében
23. § (1) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása közben felmerülő feladatokat (igazgatási, előkészítési és döntés végrehajtási feladatok) a Képviselő-testület rendelkezései szerint az önkormányzat hivatalának az illetékes ügyintéző látja el. Ilyen feladatok ellátásával a Képviselő-testület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.
(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, illetve annak megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonostársakat megillető jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket.
(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával, bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy bérbeadó jogait és kötelezettségeit.
15. Versenyeztetési eljárás
24. § Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni az önkormányzat tulajdonában álló:
a) 2.500.000 Ft értékhatár alatti vagyon hasznosítása esetén;
b) 2.500.000 Ft értékhatár alatti vagyon tulajdonjogának átruházása esetén.
25. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítása és elidegenítése – a 24. §-ban meghatározott kivételekkel – versenyeztetési eljárás útján történik. A pályázati kiírás feltételeit a jelen rendelet alapján rendelkezni jogosult személy, testület vagy szervezet határozza meg, pályázati dokumentáció közzétételével.
(2) A pályázatot írásban kell benyújtani.
(3) A pályázatból ki kell zárni azt a pályázót, aki
a) a pályázati dokumentációban meghatározott határidőt követően nyújtja be pályázatát,
b) a pályázat során hamis nyilatkozatot tesz,
c) a hiánypótlási felhívást nem teljesíti.
(4) A pályázatok beérkezését követően az önkormányzat jogosult felszólítani a pályázókat az esetleges hiányok pótlására. A hiánypótlás részletes szabályait a pályázati dokumentációban kell meghatározni.
(5) Az önkormányzat indokolás nélkül jogosult a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani.
(6) A pályázatot kiíró a pályázati dokumentációban meghatározza a pályázat elbírálásának szabályait is.
(7) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont hasznosítani, a vagyon tulajdonjogát átruházni az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
16. A vagyonkezelés ellenőrzésének szabályai
26. § (1) A vagyonkezelő az általa kezelt vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, és értékében bekövetkezett egyéb változásokat és az elszámolt költségeket.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott adattartalommal, gyakorisággal, az abban előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt vagyon változásáról.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot, ha
a) megszűnik az a közfeladata, melynek ellátása biztosításához kapta vagyonkezelésbe a vagyont,
b) ellene csőd, vagy felszámolási eljárás indul,
c) végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre kerül sor,
d) köztartozása több mint 3 hónapja lejárttá válik,
e) a tulajdonosi szerkezetében bekövetkező változás miatt a vagyonkezelési szerződés megszüntetésének lenne helye.
(4) Az Önkormányzat megbízásából a tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:
a) a vagyonkezelés alatt álló vagyonba tartozó ingatlanba, annak helyiségeibe belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – az adatok és titokvédelmi előírásokra vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot vagy tanúsítványt készíteni,
c) információt, adatot kérni.
Hatályba léptető rendelkezések
27. § (1) E rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba, egyben az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 7/2004. (VII.01.) önkormányzati rendelete a hatályát veszti.
(2) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően létrejött jogviszonyokra, illetve az e rendelet hatálybalépését követően megindított eljárásokra kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e törvény rendelkezései nem érintik.
Az önkormányzati rendeletet a Dabronc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 28. §-a hatályon kívül helyezte 2025. február 28. napjával.
