Bánd Község Önkormányzata

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Étv. 9. § (2), (3) és (6) bekezdésében, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 5. §-ában megjelölt területileg illetékes Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze, Közép- dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelősége, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Győr- Moson- Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Főnöke, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitánysága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósága véleményének kikérésével, az Étv. 10. § (3) bekezdésében, megjelölt Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének véleményének kikérésével, az Étv. 9. § (2) és (3) bekezdésében és az Étv. 10. § (3) bekezdésében megjelölt Márkó község Önkormányzata, Nemesvámos Község Önkormányzata, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szentgál Község Önkormányzata és Herend Város Önkormányzata véleményének kikérésével, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23) Korm. rendelet 2. §-ban megjelölt Herend Város Jegyzőjének, mint elsőfokú építésügyi hatóság, véleményének a kikérésével a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Bánd Község Önkormányzata az alábbi rendeletet alkotja.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

(2) E rendelet csak az M1 jelű, „HÉSZ I. sz. melléklet - belterület” megnevezésű, M 1:4000 léptékű melléklettel, az M2 jelű, „HÉSZ II. sz. melléklet - külterület” megnevezésű, M 1:10000 léptékű melléklettel, az Sz1 jelű „Szabályozási terv” megnevezésű, M 1:1000 léptékű és az Sz2 jelű „Szabályozási terv” megnevezésű, M 1:2000 léptékű tervlappal együtt érvényes.

Az előírások alkalmazása

Telekalakítás

(2) Az övezeti előírásoknál kisebb méretű telkeken történő építési (bontási) tevékenységre a hatósági engedély kiadható, ha az, az egyéb előírásoknak megfelel.

Kerítés létesítése

2. A kerítés helyben szokásos anyagokkal és kivitelben létesíthető.

Zöldfelületek kialakításának általános elvei

Területfelhasználás

{cke_protected_1}a) Beépítésre szánt területek:

Vt településközpont vegyes terület,

Lf falusias lakóterület,

Lke kertvárosias lakóterület

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területfelhasználási egységek határát a Településszerkezeti Terv U1 jelű tervlapja, valamint e rendelet M1 jelű melléklete állapítja meg.

Építmények elhelyezése

(2) A 8. sz. főúttól mért 100 m-es területsávban meglévő építmény bővítése csak egyszeri alkalommal engedélyezhető, legfeljebb 30 m ² nettó bővítmény területig, a Közútkezelő hozzájárulásával.

(3) A 8. sz. főúttól mért 100 m-es területsávban meglévő építményt felújítani csak akkor lehet, ha az épület, vagy annak része a rendeltetésszerű használókat állékonysági, tűzvédelmi vagy egészségvédelmi szempontból veszélyezteti.

(4) Beépítésre szánt területen, a főrendeltetésű épület közterület felöli homlokzata és a közterület felöli telekhatár közötti területen, a főrendeltetéstől eltérő rendeltetésű önálló épület nem helyezhető el. ​

Vt jelű településközpont vegyes terület

a. legfeljebb 4 lakásos lakóépület,

b. igazgatási épület,

c. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

e. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f. sportlétesítmény

2. A területen az alábbi építmények nem helyezhetők el:

a. parkolóház, üzemanyagtöltő,

b. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára

(3) Az övezet építési telkeit beépíteni csak közműves villamosenergia ellátás, közműves ivóvízszolgáltatás, közműves szennyvízelvezetés és új beépítésre szánt területen legalább nyílt árok rendszerű csapadékvízelvezetés biztosítása esetén szabad. A csapadékvíz kezelését a közterületi csapadékvíz-elvezető megépítéséig, saját ingatlanon kell biztosítani.

4. Az övezet telkeinek minimális elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK alapján kell meghatározni.

5. Az övezetek építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket és szélességet, a telek legnagyobb beépítettségét, továbbá az építménymagasság legnagyobb mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni: III. sz. melléklet

6. Szintszám:

A megengedett maximális szintszám: 3 (pince + földszint + emelet vagy tetőtér).

7. Zöldfelületek:

a) Az övezetben a telek teljes területének 10 %-át háromszintű növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

b. A teljes telekterület minden 300 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fa legyen a telken.

8. Tető, héjazat:

a. Az övezetekben az épületeket minimum 30-45° hajlású magastetővel kell kialakítani.

b. A héjazat anyaga – előpatinásított, korcolt síklemez kivételével – fém, bitumenes zsindely és hullámpala nem lehet.

a. legfeljebb kétlakásos lakóépület,

b. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

c. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d. szálláshely szolgáltató épület,

e. kézműipari építmény,

f. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

2. A területen az alábbi építmények nem helyezhetők el:

a. sportépítmény,

b. üzemanyagtöltő

(3) Az övezetek építési telkeit beépíteni csak közműves villamosenergia ellátás, közműves ivóvízszolgáltatás, közműves szennyvízelvezetés és legalább nyílt árok rendszerű csapadékvízelvezetés biztosítása esetén szabad.

4. Az övezet telkeinek minimális elő-, oldal- és hátsókert méretét - meglévő nyeles telek kivételével - az OTÉK alapján kell meghatározni, kivéve ahol az építési hely rögzítésre került.

5. Az övezetek építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket és szélességet, a telek legnagyobb beépítettségét, továbbá az építménymagasság legnagyobb mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni: III. sz. melléklet

6. Szintszám:

A legnagyobb megengedett szintszám 3 (pince + földszint + tetőtér).

7. Zöldfelületek:

a. Az övezetekben a telek teljes területének 10 %-át háromszintű növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

b. A teljes telekterület minden 300 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lomb-koronát növelő fa legyen a telken.

8. Tető, héjazat:

a. Az övezetekben az épületek meghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 25°-45° lehet.

b. Az épületek meghatározó tömegén a héjazat anyaga – előpatinásított, korcolt síklemez kivételével – fém, bitumenes zsindely és hullámpala nem lehet.

c. Tetőtérbeépítés esetén a tetőfelület megnyitása (tetősíkablak, „kutyaól”) legfeljebb a tetőfelület 10 %-a lehet.

9. Meglévő nyeles telek esetében az építményeket szabadon álló beépítési móddal kell elhelyezni. Az elő-, oldal- és hátsókert mérete 3 m.

a. legfeljebb négylakásos lakóépület, kivéve Lke-1 jelű övezet, ahol legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el

b. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

2. A kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

a. legfeljebb hatlakásos lakóépület, kivéve Lke-1 jelű övezet, ahol legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el

b. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

c. sportépítmény,

d. üzemanyagtöltő, kivéve Lke-1 jelű övezet, ahol üzemanyagtöltő nem helyezhető el

e. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

3. A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

a. szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

b. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

c. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

4. Az övezet építési telkeit beépíteni csak közműves villamosenergia ellátás, közműves ivóvízszolgáltatás, közműves szennyvízelvezetés és új beépítésre szánt területen legalább nyílt árok rendszerű csapadékvízelvezetés biztosítása esetén szabad.

5. Az övezet telkeinek minimális elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK alapján kell meghatározni, kivéve ahol az építési hely rögzítésre került.

6. Az övezetek építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építménymagasság legnagyobb mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni: III: sz. melléklet

7. Szintszám:

A legnagyobb megengedett szintszám 3 (pince + földszint + tetőtér).

8. Zöldfelületek:

a. Az övezetekben a telek teljes területének 10 %-át háromszintű növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

b. A teljes telekterület minden 300 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lomb-koronát növelő fa legyen a telken.

9. Tető, héjazat:

a. Az övezetekben az épületeket minimum 25-45° hajlású magastetővel kell kialakítani, kivéve Lke-1 jelű övezet, ahol a tető megengedett hajlásszöge 30-45°.

b. A héjazat anyaga – előpatinásított, korcolt síklemez kivételével – fém, bitumenes zsindely és hullámpala nem lehet.

a. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c. igazgatási, egyéb irodaépület,

d. parkolóház, üzemanyagtöltő,

e. sportépítmény.

2. A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

a. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

b. egyéb közösségi szórakoztató épület.

3. Az övezet telkeinek minimális elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK alapján kell meghatározni.

4. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság legnagyobb mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni: III. sz. melléklet

5. Szintszám:

a. A legnagyobb megengedett szintszám 3 (pince + földszint + emelet vagy tetőtér)

6. Zöldfelületek:

a. Az övezetekben a telek teljes területének 10 % -át háromszintű növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

b. A teljes telekterület minden 300 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lomb-koronát növelő fa legyen a telken.

(2) Az egyéb ipari területen - a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület kivételével kivételesen elhelyezhető:

a. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

b. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

3. Az övezet telkeinek minimális elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK alapján kell meghatározni.

4. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság legnagyobb mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni: III. sz. melléklet

5. Szintszám:

a. A legnagyobb megengedett szintszám 3 (pince + földszint + emelet vagy tetőtér).

6. Zöldfelületek:

a) Az övezetekben a telek teljes területének 10 %-át háromszintű növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

b) A teljes telekterület minden 300 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lomb-koronát növelő fa legyen a telken.

(7) Kötelező fásítás a temető felöli oldalon.

Kt és Kb jelű különleges területek

a) Kt temető

b) Kb bányaterület

2. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek)

3. A Kt jelű építési övezet (temető) területén elhelyezhető:

a. legfeljebb 1 db lakás,

b. egyházi épület,

c. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület.

4. A Kb jelű bányaterületek rekultiválása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást kell megvalósítani.

5. Az övezetek telkeinek minimális elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK alapján kell meghatározni.

6. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság legnagyobb mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni: III. sz. melléklet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖu jelű közúti és KÖk jelű kötöttpályás közlekedési terület

2. A területen elhelyezhető(k) a közlekedést kiszolgáló:

a. közlekedési építmények

b. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

c. igazgatási épület

d. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás

3. A területen a telek területének be nem épített és nem burkolt részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) A települést érintő országos közutak:

8. sz. Székesfehérvár-Jánosháza-Rábafüzes I. rendű, kiemelt főút 2x2 sávos, fizikai elválasztású, emelt sebességű 110 km/ó, új külön szintű csomóponttal. Tervezési osztály jele: 8. sz. főút külterületen: K.III.B, 8313 Márkó-Herend összekötőút 8. sz. főút felett: K.V.B.

(2) A 8. sz-ú I. rendű főút védőtávolsága külterületen úttengelytől 100-100 m; az összekötő úté 50-50 mA Petőfi Sándor utca szabályozási szélessége 16 m, az Sz1 jelű Szabályozási tervvel érintett területen a tervezett kiszolgáló utak szabályozási szélessége 12 m.

(8) Lakóterületeken a közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei nappal 65 dB, éjjel 55 dB. A 8 sz. főút fejlesztésével egyidőben a jogszabályban előírt határértéket biztosító zajárnyékoló fal – közút területén történő - megépítéséről gondoskodni kell.”

Mezőgazdasági terület

2. A területen:

a. a 720 m² –t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

b. a 720-1500 m² közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep, és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,

c. az 1500 m² –t meghaladó területű telken kizárólag a mezőgazdasági hasznosításhoz kapcsolódó építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.

Z jelű zöldterület

2. A zöldterületen elhelyezhető:

a. a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)

b. vendéglátó épület

c. a terület fenntartásához szükséges épület

A zöldterületen az épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők ​

Eg jelű erdőterület

2. Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:

gazdasági, Eg

3. A 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken, a gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

4. Erdőterületen elhelyezhető épület legnagyobb építménymagassága 4,5 m, beépítési mód: szabadon álló.

V jelű vízgazdálkodási terület

[1] 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásró

KÖZMŰÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

2. A villamosenergia-ellátás hálózatát földkábelként kell megépíteni.

a) A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó minősítés felülvizsgálatát.

b) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talaj szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok és (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

{cke_protected_1}(2) Levegőtisztaság-védelem

a) A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenység céljára építmény nem helyezhető el.

b) A fentiekben nem említett, a levegőtisztaság védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

{cke_protected_2}(3) A víz védelme

a) A területen vízvételi hellyel ellátott létesítményt - a felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében - csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

b) A területen a felszíni vizek védelme - a bemosódás elkerülése - érdekében a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható

{cke_protected_4}(4) Zaj- és rezgésártalom elleni védelem

A lakóövezetben a közlekedésből származó zaj- és rezgésterhelés megengedett határértékeinek betartását biztosítani kell. A zaj- és rezgésterhelés határértékre történő csökkentését a lakások zajvédelmét szolgáló épületakusztikai technológiák alkalmazásával, a lakóhelyiségek megfelelő tájolásával, valamint forgalomtechnikai eszközök alkalmazásával kell elérni.

{cke_protected_5}(5) Az élő természet védelme és a zöldfelületek kialakítása

A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek).

{cke_protected_6}(6) Hulladékgazdálkodás

A területen keletkező hulladék átmeneti (elszállításáig) történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje. A területen keletkező veszélyes hulladék kezelését, elszállítását a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell végezni.

[1] 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

22.§ A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a védett területen a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.

2. Bánd község közigazgatási területén a Natura 2000 hálózat által érintett helyrajzi számokat a 3. sz. függelék tartalmazza.

(2) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató munkavégzéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

2. A Helyi védelem alatt álló építményeket a 6. sz. függelék tartalmazza.

3. Utcakép védelem alatt álló területek:

Hrsz: 96-116 (Kossuth L. utca páratlan oldala: 1, 3, 5, 7, 15, 17, 19, 21, 23, 25, 27, 29, 31, 35, 37, 39, 41, 43, 45, 47), hrsz: 77, 78, 79, 80, 82, 83, 84, 85, 90.

4. Telekszerkezet védelmi terület:

A Kossuth Lajos utca hrsz: 96-116 terjedő része.

1. Az Önkormányzatnak meg kell alkotni helyi értékvédelemi rendeletét. A helyi védelem tényét az önkormányzatnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie. A helyi értékvédelem alatt álló építészeti értékek megőrzése érdekében törekedni kell az eredeti vagy az ahhoz közelálló rendeltetésnek megfelelő használatra, ha ez nem lehetséges, akkor közcélú hasznosításra.

2. Védett épületek bontása esetén az épületet fel kell mérni, és a terveket, valamint a fotódokumentációt archiválni kell. Az archiválás az I. fokú Építéshatóság feladata.

3. Ezen épületek homlokzatának felújítása, átalakítása, bővítése, portál ki- vagy átalakítása csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével, hagyományos anyagok használatával és a homlokzati rajzon való ábrázolásával történhet.

4. Felújítás, átalakítás, bővítés esetén értékelemző, állapotrögzítő tanulmány (épületfelmérés) készítendő, melyet az építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell.

5. Ezen épületek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén az eredeti állapotnak megfelelően pótlandók.

6. Ezen épületek felújítása, átalakítása csak az épület eredeti formavilágának megtartásával engedélyezhető.

7. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.

8. Az (1) – (7) pontok teljesülésének elbírálásához a KÖH szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni!

2. A területen a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti és építészeti megoldások nem alkalmazhatók.

3. A területen új épületek elhelyezése, meglévő épületek átalakítása, illetve bővítése esetén a kialakult beépítési vonalat kell követni. Új építmény(rész) építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell megtervezni (kialakítani):

az építménymagasságot,

a tető hajlásszögét,

a tetőgerinc irányát,

a nyílászárók méretét és formáját,

a kerítést,

az alkalmazott építőanyagokat,

az építmények színezését.

4. Kötelező a hagyományos anyagok és szerkezetek használata. (vakolt architektúra, színezett homlokzatfelület, fa nyílászárók, kő vagy vakolt lábazatok, az utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok).

5. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.

6. Az épületeket magastetősen kell kialakítani. Az épület meghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 30-45° között változhat.

7. A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására. Fémburkolatú és/vagy külső fémvázas kémény nem építhető.

8. Tetőtérbeépítés esetén kizárólag tetősíkablak létesíthető.

Záró rendelkezések

29. §

(1) Jelen rendelet 2011. október 27-én lép hatályba.

(3) A 10. § (8) bekezdésének a) pontja 2013. július 23-án lép hatályba.

polgármester körjegyző

Kihirdetve: 2011. szeptember 27-én.

Láng Zsanett

körjegyző