Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Csopak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013. (III.28.) önkormányzati rendelete

Csopak Község településképi védelméről

2013.04.01.
Csopak Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 3., 4. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja
1. § Csopak Község településképi védelme, ennek érdekében a településkép megőrzésére és formálására vonatkozó sajátos jogintézmények bevezetése, az építési tevékenységekkel összefüggő, de más jogszabályban nem szabályozott szakmai szempontok meghatározása, valamint az eljárás helyi szabályainak rögzítése.
2. Településképi véleményezési eljárás
2. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárás keretében hozott településképi véleménye az 1. mellékletben meghatározott esetekben a települési főépítész (továbbiakban: főépítész), a 2. mellékletben meghatározott esetekben – működtetés esetén - a helyi építészeti és műszaki tervtanács szakmai állásfoglalásán alapul. Amennyiben a Tervtanács működése nem áll fenn, a hatáskörébe rendelt építmények szakmai állásfoglalását is a főépítész végzi.
(2) A településképi vélemény kialakítása során – a vonatkozó kormányrendeletekben meghatározottakon túl – az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség,
b) a védendő (megmaradó) adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,
c) a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,
d) vertikális megfelelőség,
e) területfelhasználás megfelelősége.
3. Településképi bejelentési eljárás
3. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Csopak Község teljes közigazgatási területén – közterületről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről vagy közforgalom által használt területről látható – építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek, reklámelhelyezések, továbbá az építmények rendeltetésének megváltoztatásának a 3. mellékletben meghatározott egyes eseteiben.
(2) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során – különösen – az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) építési szabályok,
b) kialakult település-szerkezet (telek-szerkezet),
c) a védendő (megmaradó) adottságok,
d) a tervezett, távlati adottságok,
e) vertikális adottságok,
f) területfelhasználás.
(3) Amennyiben a tevékenység megfelel az (2) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről igazolást állít ki, melynek érvényességi ideje – ha az igazolás másképpen nem rendelkezik:
a) állandó építmény esetén végleges,
b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén 1 év
d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig,
e) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig.
(4) A településképi bejelentés igazolása az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
(5) Amennyiben a polgármester igazolást nem állít ki 8 napon belül, azt megadottnak kell tekinteni a (3) bekezdés szerinti érvényességi időtartamra vonatkozóan.
(6) A bejelentés elmulasztása, a polgármester döntésének megszegése esetén e magatartás megszegőjével szemben 50.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.
(7) A településképi bejelentési eljárásért az építtetőnek 5000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj befizetésének tényét igazoló bizonylatot a bejelentéshez mellékelni kell, ennek hiányában a polgármester a bejelentés tudomásulvételét megtagadja.
4. Településképi kötelezési eljárás
4. § (1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:
a) a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése érdekében (elhelyezés, létesítés, megjelenés, méret, stb.), különösen, ha a hirdetmény és hirdető berendezése:
aa) állapota nem megfelelő,
ab) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető,
ac) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;
(b) az építészeti értékek védelme érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi építmény és/vagy telek-területi) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg különösen vonatkoztatva ezt
ba) az épületek
jókarban tartására,
homlokzati elemeinek, színezésének védelmére,
egységes megjelenésének biztosítására,
rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzésére,
bb) az építési övezetre előírt zöldterület, valamint az ingatlanokra előírt zöldfelület biztosítására,
bc) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használatára,
bd) építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítésére, rendben tartására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben 50.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.
5. Helyi építészeti-műszaki tervtanács
5. § (1) A polgármester a település környezete, illetve épített és táji környezetének védelme, alakítása szempontjából jelentős, a helyi építészeti értékek védelmét és a településkép alakítását jelentősen érintő építészeti-műszaki tervek magas minőségi színvonala, valamint a vonatkozó jogszabályok és a településtervezési érdekek összehangolt érvényre juttatása érdekében építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtethet, melynek eljárási szabályait a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet keretei között a következőkben határozza meg.
(2) A Tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész.
(3) Az elnök tervtanácsi tagot határozott időre bízhat meg. Ha a megbízást kizáró körülmény, feltétel a megbízást követően merül fel, az elnök a megbízást haladéktalanul visszavonja.
(4) A Tervtanács 3-5 taggal és az elnökkel vagy helyettesével határozatképes.
(5) A Tervtanács e rendelet 2. mellékletében meghatározott esetekben alakít ki szakmai álláspontot, melyet a polgármester a településképi véleménye kialakítása során figyelembe vesz.
(6) A beterjesztett építészeti-műszaki tervdokumentációról – az elnök jóváhagyásával – az üléssel egy időben, a napirend tárgyalásának bezártáig, elektronikus úton (faxon, interneten, illetve videokonferencia jelleggel) is lehet véleményt nyilvánítani, illetve szavazni. Az ily módon történő véleménynyilvánítás, illetve szavazás további szabályait a Tervtanács ügyrendje tartalmazza.
(7) A tervtanácsi tagok álláspontját az elnök foglalja össze. A Tervtanács többségi szavazással hozza meg a véleményt.
(8) A tervtanácsi ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jelenlévő tagok és a jegyzőkönyvvezető aláírással hitelesítenek.
(9) A Tervtanács működéséhez szükséges forrásokat az Önkormányzat biztosítja, melyek fedezetét a mindenkori éves költségvetési rendeletében állapítja meg.
(10) Az elnök a beterjesztések részletes vizsgálatára bírálót kérhet fel.
(11) A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a főépítész látja el.
(12) A Tervtanács tagjait, elnökét részvétel esetén ülésenként, valamint a felkért bírálót megbízásonként tiszteletdíj illeti meg, melyek összegét az önkormányzati Képviselő-testület külön határozatban állapít meg, évenként.
(13) A Tervtanács működésének és eljárásának egyéb szabályait – ideértve az elnök és a tagok vonatkozásában az összeférhetetlenségi szabályozást is – a Tervtanács ügyrendje határozza meg, melyet a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Tervtanács fogad el.
6. Záró rendelkezések
6. § Ez a rendelet 2013. április 1-jén lép hatályba.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás