Kifejezéskereső
Vilonya Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról1
Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az önkormányzat neve, székhelye, jelképei
1. Az önkormányzat elnevezése és székhelye
1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Vilonya Község Önkormányzata.
(2) Az Önkormányzat székhelye: 8194 Vilonya, Kossuth u. 18.
(3) Az Önkormányzat bankszámlaszáma: 10402953-50515054-56541017.
(4) Az Önkormányzat adószáma: 15431480-1-19.
2. Az önkormányzat jelképei
2. § A település jelképei a címer és a zászló. A címer és a zászló leírását, és azok használatára vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat feladatai
3. Alapfeladatok
3. § (1) Az önkormányzat és szervei által ellátott alapfeladatok szakágazati besorolását az 1. melléklet tartalmazza. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott alapfeladatokat az önkormányzat a következők szerint látja el: Településfejlesztési, településrendezési feladatokról, a Képviselő-testület, polgármester, jegyző hatáskörébe utalt hatáskörök, feladatok és nyilvántartások ellátásáról a Berhidai Közös Önkormányzati Hivatal és Vilonyai Kirendeltsége gondoskodik.
(2) Településüzemeltetési feladatai körében
1. mivel köztemetővel nem rendelkezik, az egyházi tulajdonban lévő temető használatáról megállapodás szerint gondoskodik. Az önkormányzat tulajdonában lévő ravatalozó épületét működteti.
2. A közvilágításról a következőképpen gondoskodik:
a) a közvilágítás tárgyi létesítményei létesítésének, korszerűsítésének, üzemeltetésének koordinációját a Berhidai Közös Önkormányzati Hivatal Vilonyai Kirendeltsége (a továbbiakban Közös Hivatal Vilonyai Kirendeltsége),
b) a közvilágítás létesítményeinek üzemeltetését az EON Zrt útján látja el. Az áramszolgáltató gondoskodik a részére átadott közvilágítást szolgáló létesítmények karbantartásáról.
3. A helyi közutak fenntartásáról a következőképpen gondoskodik:
a) A helyi közutakhoz kapcsolódó – a Képviselő-testület, polgármester, jegyző hatáskörébe utalt - hatósági hatáskörök, feladatok és nyilvántartások ellátásáról a Berhidai Közös Önkormányzati Hivatal és Vilonyai Kirendeltsége gondoskodik.
b) A közutak fenntartásával - karbantartását, korszerűsítését, síkosság-mentesítését, üzemeltetését - kapcsolatos feladatokat, ezen feladatok koordinációját a Közös Hivatal Vilonyai Kirendeltsége látja el.
4. A közparkok és egyéb közterületek, parkolóhelyek kialakításával és fenntartásával kapcsolatos feladatait a Közös Hivatal Vilonyai Kirendeltsége koordinációjával látja el.
5. Az egészséges ivóvízellátással, vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok közül
1. a víziközművek építésének, korszerűsítésének, üzemeltetésének koordinációját a a Közös Hivatal Vilonyai Kirendeltsége látja el,
2. a víziközművek üzemeltetését a 100 %-ban önkormányzatok tulajdonában lévő Bakonykarszt Zrt. útján biztosítja..
(3) Az egészségügyi alapellátással kapcsolatos feladatai közül
1. a háziorvosi, házi gyermekorvosi, iskola-egészségügyi és fogászati ellátást egészségügyi szolgáltatóval kötött feladat-ellátási szerződés útján,
2. az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátást társulás keretén belül,
3. a védőnői szolgáltatást Berhida Város Önkormányzata szervezeti keretein belül biztosítja.
(4) Köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítását a Közös Hivatal Vilonyai Kirendeltsége útján, a rovar- és rágcsálóirtást az érintett költségvetési szervek vezetői megrendelése szerint biztosítja.
(5) Az óvodai nevelést Hétszínvirág Napközi-otthonos Óvoda és Bölcsőde Vilonyai tagintézményében működő Óvoda fenntartása útján, megállapodás alapján látja el.
(6) A kulturális szolgáltatások keretében
1. a közművelődési feladatok szervezéséről, koordinálásáról, közösségi tér biztosításáról és rendezvények lebonyolításáról, az előírt nyilvántartási és adatszolgáltatási tevékenység ellátásáról a Kultúrház működtetése útján,
2. közkönyvtári feladatok ellátásáról a Kultúrház épületén belül a Megyei Könyvtárral kötött megállapodás alapján működtetett közkönyvtár útján gondoskodik.
3. civil szervezetek, egyesületek tevékenységét megállapodás alapján pénzeszköz átadással támogatja az éves költségvetési rendeletében meghatározott mértékig.
(7) A szociális alapellátással kapcsolatos feladatok közül
1. a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a Berhidai Szociális és Gyermekjóléti Szolgálattal kötött megállapodás útján,
2. a pénzbeli és természetbeni szociális alapellátást, valamint a közfoglalkoztatást a Közös Hivatal Vilonyai Kirendeltsége döntés-előkészítő, végrehajtó, a kapcsolódó nyilvántartásokat vezető közreműködésével látja el.
(8) A gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások körében
1. a gyermekjóléti szolgálat működtetéséről a Berhidai Szociális és Gyermekjóléti Szolgálaton belül elkülönített szakmai tevékenység fenntartása útján, megállapodás alapján gondoskodik,
2. a gyermekek védelméhez kapcsolódó pénzbeli és természetbeni ellátást a Közös Hivatal Vilonyai Kirendeltsége döntés-előkészítő, végrehajtó, a kapcsolódó nyilvántartásokat vezető közreműködésével látja el. A hatáskör gyakorlásáról az SZMSZ szerint gondoskodik.
(9) Az önkormányzat lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladatait a Közös Hivatal Vilonyai Kirendeltsége döntés-előkészítő, végrehajtó tevékenysége mellett látja el.
(10) Környezet- és természetvédelmi, vízkárelhárítási feladatait a Berhidai Közös Önkormányzati Hivatal és Vilonyai Kirendeltsége útján látja el.
(11) Honvédelemmel, polgári védelemmel, katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatait a Közös Hivatal Vilonyai Kirendeltsége szervezésében látja el.
(12) A hulladékgazdálkodási feladatokat a Depónia Hulladékkezelő és Településtisztasági Kft. (8000 Székesfehérvár, Sörház tér 3.) útján látja el. A feladatellátásra vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
(13) A közbiztonság helyi feladatainak megoldása érdekében a Vilonyai Polgárőr Egyesület részére megállapodás alapján pénzeszköz átadással anyagi támogatást nyújt az éves költségvetési rendeletében meghatározott mértékig.
(14) Sportfeladatok ellátását
1. Tulajdonában lévő sportlétesítmények fenntartási és működtetési költségeinek vállalásával, sportszervezetekkel való együttműködéssel, pályázatok koordinálásával a Közös Hivatal Vilonyai Kirendeltsége szervezésével,
2. helyi sportszervezetek részére - megállapodás alapján - pénzeszköz átadásával biztosítja az éves költségvetési rendeletében meghatározott mértékig.
(15) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről az Mötv-ben és a Nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, igény szerint gondoskodik.
4. Egyéb feladatok
4. § (1) Nemzetközi kapcsolatok ápolását Nyitracsehi település önkormányzatával kötött testvértelepülési megállapodás alapján látja el.
(2) Felsőoktatásban résztvevők támogatása érdekében részt vesz a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázatban.
(3) Kitüntetések leírását és az adományozás rendjét helyi önkormányzati rendelet alapján szabályozza.
5. § A 3. §-ban foglalt alapfeladatok közül a (2)-(8) bekezdéseiben, (10)-(12) bekezdéseiben, (14) bekezdés 1. pontjában, (15) bekezdésében szabályozottak kötelezően ellátandó feladatok, a 3. § (1) bekezdésében, (9) bekezdésében, (13) bekezdésében, (14) bekezdés 2. pontjában, valamint a 4. §-ban foglaltak önként vállalt feladatok.
Önkormányzati hatáskörök gyakorlása
5. Az önkormányzati hatáskörök átruházása
6. § (1)2 A Képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre:
1. polgári jogi szerződés megkötése, kötelezettségvállalás a kiemelt előirányzatok, illetve a felújítási, beruházási feladatok esetében a Képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok erejéig, esetenként 300.000.- Ft forint értékhatárig,
2. a költségvetés kiemelt előirányzatai, illetve elfogadott alcímei között történő előirányzatok átcsoportosítása azon képviselő-testületi ülések közötti időszakban, melyben éves költségvetést nem tárgyalják, időszakonként maximum 300.000.- Ft összeg erejéig, melyet a költségvetési rendeleten át kell vezetni,
3. az átmenetileg szabad pénzeszközök kedvező kamatozású betétben történő elhelyezése a biztonságos gazdálkodás feltételeinek biztosítása mellett,
4. Vilonya Község Önkormányzata költségvetéséről szóló rendeletében meghatározott sport és civil keretből nyújtott közösségi támogatás összegének meghatározása az államháztartási forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló önkormányzati rendelet alapján,
5. a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendelet alapján a lakhatási támogatás, a rendkívüli települési támogatás, a tüzelőanyag támogatás, a köztemetés, továbbá a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott, az arra rászorulónak adandó rendkívüli települési támogatás, étkezés, illetve szállás biztosításával kapcsolatos döntés,
6. a gyermekszületési támogatásról szóló önkormányzati rendelet alapján a támogatás biztosításával kapcsolatos döntés,
7. a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet alapján a közterület használatának engedélyezése, közterület-használati díj megállapítása, a közterületet engedély nélkül használó felszólítása kérelem benyújtására, közterület használatának megszüntetésére kötelezés, eredeti állapot helyreállítása, a közterületet használó kötelezése a felmerült költségek viselésére,
8. a jelképekről és használatukról szóló önkormányzati rendelet alapján önkormányzati jelkép előállításának, forgalomba hozatalának megtiltása,
9. a belterületi utak járműforgalmának szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti – az önkormányzat kezelésében lévő belterületi utakra - 3,5 tonnát meghaladó összsúlyt meghaladó járművek behajtásának engedélyezése,
10. a közúti közlekedésről szóló törvényben foglaltak szerinti döntés a helyi közút forgalmi rendjének kialakításáról, a feladatai ellátása érdekében elektronikus megfigyelőrendszer működtetéséről, a kihelyezés helyszíneiről, a helyi közút felbontásához, nem közlekedési célú igénybevételéhez közútkezelői hozzájárulás kiadásáról,
11. a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjkedvezmény megállapítása,
12. döntés az önerőt nem igénylő pályázat benyújtásáról összességében 5 millió forint összeghatárig, feltéve, hogy a döntés szükségessége két - munkatervben meghatározott – ülés között merült fel, és a döntés meghozatala a következő munkatervben meghatározott ülésig nem halasztható, a Képviselő-testület következő ülésén történő utólagos tájékoztatása mellett,
13. vis maior esemény felmerülésekor az azonnali kárelhárítás, nagyobb kármegelőzés érdekében, az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeg erejéig, de legfeljebb 500.000.- Ft összeghatárig polgári jogi szerződés megkötése, kötelezettségvállalás,
14. döntés a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó, 1 millió Ft-ot el nem érő beszerzések esetében a műszaki dokumentáció tartalmáról, a beszerzési eljárásba bevont ajánlattevők kijelöléséről,
15. az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján az abban rögzített értékhatárok szerinti döntések meghozatala.
(2)3
6. Az átruházott hatáskörök gyakorlása
7. § (1) A polgármester az átruházott hatáskör gyakorlása során köteles figyelembe venni a Képviselő-testület általános érvényű iránymutatásait.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója a következők szerint köteles beszámolni:
a) szociális és gyermekvédelmi ügyekben a negyedévet követő testületi ülésen,
b) egyéb ügyekben a soron következő képviselő-testületi ülésen.
8. § A döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételekről a jegyző – a Berhidai Közös Önkormányzati Hivatal és Vilonyai Kirendeltsége útján – gondoskodik.
A Képviselő-testület működése
7. A Képviselőtestület létszáma, ülései
9. § A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együttesen 5 fő.
10. § A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
11. § Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a)
b) Polgármester valamint a képviselők eskütétele
c) Alpolgármester megválasztása
d) A polgármester illetményének megállapítása
e) Az alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítása
12. § (1) A Képviselő-testület fél évre előre elkészített munkaterv alapján havonta ülésezik, július hónapban ülésszünetet tart.
(2) Az ülések általában 16 órakor kezdődnek.
13. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja.
(2)4
(3)5
(4)6 A képviselő-testület tagjai által benyújtott indítvány esetében szükséges, hogy az indítványt a települési képviselők saját kezűleg aláírják.
(5) Az indítványt az előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani.
(6) A rendkívüli ülésre az indítványozók által megjelölteket, valamint a polgármester szerint szükségesnek tartott személyeket kell meghívni.
(7) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes képviselő-testületi ülés időpontjára is.
14. § (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját 8 nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(3) A közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.
8. A Képviselő-testület összehívásának rendje
15. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén az alpolgármester jogosult az ülés összehívására. A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén, vagy ha a két tisztség egyidejűleg betöltetlen, az ülés összehívását és vezetését a korelnök látja el. Ez esetben a korelnök személyének megállapításakor a polgármester és az alpolgármester korát nem kell figyelembe venni.
(2) A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni.
(4) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak
a) a Polgármesteri Hivatal Vilonyai Kirendeltsége hirdetőtábláin történő kifüggesztésével és
b) a www.vilonya.hu honlapon történő megjelenítésével
kell értesíteni.
(5) A Képviselő-testület rendes üléseire meg kell hívni
a) a települési képviselőket,
b) a körjegyzői feladatokat ellátó jegyzőt és aljegyzőt,
c) a településen működő civil szervezetek képviselőit,
d) a napirendi pontok előadóit,
e) akiket a polgármester indokoltnak tart és
f) azokat, akiknek törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet tanácskozási jogot biztosít.
(6) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket:
a) a képviselők részére elektronikus úton, illetve papír alapon,
b) más jogosultak részére általában papír alapon, igény esetén elektronikus formában.
(7) Az (5) bekezdés c) és e) pontjában meghatározottak részére meghívót kell kézbesíteni, míg a d) pontban meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.
9. A Képviselő-testületi ülés elnöke és jogköre
16. § (1) A polgármester akadályoztatása esetén a települési képviselők közül választott alpolgármester látja el az ülés elnökének teendőit.
(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.
17. § (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését
1.
2. összehívja, megnyitja, vezeti, berekeszti, szünetet rendel el,
3. megállapítja a határozatképességet, továbbá a 24. §-ban meghatározottak szerint számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket és
4. figyelemmel kíséri a Képviselő-testület munkájából való kizárási okot, kizárási ok felmerülése esetén a képviselő-testület döntését kezdeményezi..
(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) az ülés vezetése,
b) a szó megadása, megtagadása,
c) a szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás
d) napirend előtti és ügyrendi kérdésben szó megadása és megtagadása
e) az ülés félbeszakítása,
f) javaslat a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
g) tárgyalási szünet elrendelése, vagy
h) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.
(3) Az elnök vitavezetési feladatai:
a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,
b) szavazást rendel el,
c) megállapítja a szavazás eredményét és
d) kimondja a határozatot.
(4) Az elnök egyéb feladatai, jogköre:
a) felszólítási jog a Képviselő-testület ülésén bármikor,
b) az ülés rendjének biztosítása,
c) az aktuális ügyek utolsó napirendjeként tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és
d) az aktuális ügyeket követően feltett képviselői kérdésekre tájékoztatást ad.
18. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
19. § Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az elnök rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, elhagyja az elnöki széket; az ülés ezzel félbeszakad, és elnöki összehívásra folytatódik.
20. § (1) Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) Ha az előterjesztő az elnapolást követő nyolc napon belül nem kéri a vita folytatását, azt visszavontnak kell tekinteni.
21. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.
(2) Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Képviselő-testület a kérésben vita nélkül határoz.
(3) Az elnök a napirendek között, de legalább 2 óránként tárgyalási szünetet rendel el a koncentrált munkavégzés érdekében.
22. § (1) Ha valamely képviselő felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, vagy más módon e rendeletnek a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendreutasítja, melyet az adott ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
(2) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
10. A Képviselő-testület ülése
23. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők közül legalább 3 fő jelen van.
(2) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.
24. § A Képviselő az akadályoztatását az ülés előtt köteles bejelenteni az ülés elnökének. A nem bejelentett távollét igazolatlan hiányzásnak minősül és a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.
25. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit féléves munkatervek szerint tartja. A munkaterv előkészítéséről a polgármester a Közös Hivatal Vilonyai Kirendeltsége útján gondoskodik.
(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni
a) valamennyi képviselő-testületi tagtól,
b) az alpolgármestertől
c) a polgármestertől,
d) a helyi érdekképviseleti szervektől,
e) a jegyzőtől.
(3) A véleményeket, javaslatokat a munkatervhez a polgármesternél kell benyújtani.
26. § A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülésnapok várható időpontját,
b) a napirendek címét, előadóját,
c) az előkészítésért felelős nevét,
d) a közmeghallgatás időpontját és az érintett napirendeket,
27. § (1) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára előző év decemberében és a tárgyév júniusában egyszeri szótöbbséggel határoz.
(2) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a Képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe be nem került javaslatokról.
28. § A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg. A napirendhez bármely képviselő tehet módosító, kiegészítő indítványt. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
29. § (1) A Képviselő-testület elnöke köteles az ülés napirendjére felvenni
a)
c) az előterjesztéseket,
d) az önálló indítványokat és
e) az interpellációt.
(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) rendeletek,
b) beszámolók,
c) tájékoztatók,
d) aktuális ügyek, ezen belül:
da) önálló indítványok,
db) módosító javaslatok és
dc) interpellációk.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől a Képviselő-testület eltérhet, ha a napirendhez meghívott és jelenlévő személy az ülésen ezt kéri. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjéről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A határozati javaslatok tárgyalására a b), c) és d) pontokhoz kapcsolódóan kerül sor.
30. § A 15. § (3) bekezdésében jelölt határnapok után az ülés elnöke a napirendet csak az írásbeli anyag kézbesítését követően érkezett, halasztást nem tűrő ügyekben, valamint az e rendeletben meghatározott esetekben egészítheti ki, ennek felvételéről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
31. § A Képviselő-testület a tavaszi és őszi ülésén köteles napirendjére felvenni a költségvetés megállapításáról, módosításáról, végrehajtásáról szóló előterjesztést, rendelet-tervezetet.
32. § (1) Előterjesztésnek minősülnek a munkatervbe felvett, a Képviselő-testület vagy a Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt
a) rendeletek,
b) beszámolók,
c) tájékoztatók és
d) aktuális ügyek, ezen belül:
da) önálló indítványok,
db) sürgősségi javaslatok,
dc) interpellációk.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt b), c) és d) pontok szerinti előterjesztés szóbeli is lehet.
33. § (1) A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a
a) polgármestertől
b) alpolgármestertől
c) jegyzőtől, távollétében aljegyzőtől
önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) A települési képviselők kérdéseiket, interpellációkat szóban, vagy írásban a nyilvános ülés napirendjeinek megtárgyalását követően tehetik meg.
34. § Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő nem önálló indítványok nyújthatók be:
a) sürgősségi javaslat,
b) módosító javaslat.
35. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a jegyző (távollétében az aljegyző) javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.
(2) A sürgősségi indítvány kérdésében a Képviselő-testület a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt.
36. § (1) A rendelet-tervezethez és a határozati javaslathoz a polgármester, a képviselő, a jegyző, illetve az aljegyző módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslat írásban és szóban előterjeszthető.
(2) A módosító javaslatról a Képviselő-testület vita után dönt.
37. § (1) A napirendi pont beterjesztéséről a Képviselő-testület elnöke gondoskodik. A 13. §-ban meghatározott indítványozó egy képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését megindokolhatja.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározottakat követően egyszerű többséggel dönt arról, hogy kívánja-e tárgyalni az indítvány tárgyát.
38. § A 29. § és 35. §-ban foglaltakon kívül más a Képviselő-testület ülésére tárgyalás céljából nem nyújtható be.
39. § (1) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntéshozatalból történő kizárására az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(2) Amennyiben a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a Képviselő-testület azt megállapítja, a jegyzőkönyvben határozatban rögzíti, hogy a törvényi kötelezettségnek nem tett eleget.
40. § (1) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesz részt:
a) akinek jogszabály tanácskozási jogot biztosít,
b) akinek az elfogadott napirend keretében az ülés elnöke szót ad,
c) a Testület nyilvános ülésén a 15. § (5) bekezdés szerinti meghívottak.
(2) A (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt azon meghívott, akit valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak az adott napirendi pont vitájában vehet részt tanácskozási joggal.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
41. § A felszólalások típusai:
a)
f) napirend előtti felszólalás,
g) felszólalás ügyrendi kérdésben,
h) napirendhez kapcsolódó felszólalás vagy
e) határozathozatal előtti felszólalás.
42. § (1) A Képviselő-testület ülésén bármely képviselő napirenden nem szereplő, de a települést érintő önkormányzati témában napirend előtt röviden szót kérhet. A napirend előtti felszólalás tárgyát és annak indokát az ülés kezdete előtt legalább 1 órával a polgármesterhez írásban vagy e-mailben kell benyújtani.
(2) A napirend előtti felszólalás maximum 5 percig tarthat.
(3) Határozathozatalt igénylő felszólalások csak az aktuális ügyek keretében tárgyalhatók.
43. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet és javaslatot tehet.
44. § (1) A napirend előadója szóbeli kiegészítést tehet, amelyben az előterjesztést az időközben felmerült új tényekkel kiegészítheti.
(2) Az előadóhoz a képviselők kérdéseket intézhetnek, melyekre az előterjesztő köteles rövid, tárgyszerű választ adni.
(3) A napirendi pont tárgyalása során a képviselő 2 alkalommal szólhat hozzá. A napirendi pont vitája során a képviselő-testület tagjai a témához kapcsolódóan, lényegre törően kötelesek kifejteni álláspontjukat, megtenni észrevételeiket, valamint egyértelműen meg kell fogalmazniuk a döntéstervezetre vonatkozó esetleges javaslataikat.
(4) A polgármester esetenként javaslatot tesz a képviselő-testületnek a témakörben meghívott nem tanácskozási joggal résztvevő személy hozzászólásának engedélyezésére vagy megtagadására.
(5) A hozzászólások a kézfeltétellel történő jelentkezések sorrendjében követik egymást.
(6) A vita lezárását követően a napirendi pont előadója szükség szerint válaszol a vitában elhangzott észrevételekre és a felvetett javaslatokra. Amennyiben a jegyző a helyi önkormányzatokról szóló törvényben biztosított jogkörében törvényességi észrevételt kíván tenni, a szavazás előtt a polgármester szót ad részére.
45. § A tárgytól eltérni csak a Képviselő-testületnek – az elnök indítványára vita nélkül hozott - határozatával lehet.
11. A szavazás rendje
46. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő eredeti javaslatokról dönt a Képviselő-testület.
(3) A szavazás kézfelemeléssel történik, a kisebbségi szavazatokat a jegyzőkönyvben név szerint rögzíteni kell.
(4) A Képviselő-testület határozatát naptári év elejétől kezdődően folyamatos arab sorszámmal, évszámmal hó és nap megjelöléssel kell ellátni. A határozat jelölése Kt. rövidítéssel történik.
47. § (1) A döntési javaslat elfogadására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) Minősített többséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor az Mötv. arról rendelkezik. A minősített többség meglétére az Mötv. rendelkezése az irányadó.
48. § Szavazni személyesen kell.
49. § A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik.
50. § (1) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványozhat, erről a Képviselő-testület dönt. A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a tanácskozások lefolytatásával összefüggő ügyrendi kérdésekben.
(3) Nem minősül névszerinti szavazásnak a képviselők nem egyhangú szavazása esetén zárójelben feltüntetett neve. Ez a szavazással kapcsolatos utólagos vita kizárását szolgálja.
51. § (1) Titkos szavazásra az Mötv-ben foglalt esetekben kerül sor.
(2) Ha a titkos szavazást törvény nem teszi kötelezővé, azt a polgármester, alpolgármester, képviselők indítványozhatják, de az indítványról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
52. § (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben elhelyezett urna igénybevételével történik.
(2) Titkos szavazásnál a szavazatszámlálást az Ügyrendi Bizottság végzi.
(3) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazás eredményét jegyzőkönyvbe foglalja.
(4) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz. Ezzel a szavazatszámláló bizottság megszűnik.
12. Az önkormányzat rendelete
53. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotására e rendeletet az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A rendeletalkotás kezdeményezésére, előterjesztésére a 32.-33. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni.
54. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A polgármester gondoskodik a rendelet-tervezet törvényességi szempontú vizsgálata céljából a jegyzőhöz, véleményezésre a képviselőkhöz, valamint az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.
(3)
55. § A tervezetet a benyújtástól számított legkorábban 15 nap elteltével, s legkésőbb 60 napon belül a Képviselő-testület ülésének napirendjére kell tűzni a 29. § szabályai szerint, feltéve, ha a javaslatot nem a tavaszi ülésszak utolsó 15 napján nyújtották be. Ez esetben az őszi ülésszak első rendes ülésén kell a Képviselő-testület napirendjére tűzni.
56. § Az előterjesztő a tervezetet, a települési képviselő a módosító javaslatát a testület ülésén a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatja.
57. § (1) A Képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt.
(2) Ha a rendelet-tervezet ugyanazon rendelkezéséhez több javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.
58. § (1) Az önkormányzati rendelet az önkormányzat honlapján kerül kihirdetésre. A kihirdetés napja a honlapra történő felhelyezés napja.
(2) Az elfogadott rendeletet a Közös Hivatal Vilonyai Kirendeltsége hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel is közzé kell tenni. Nagyobb terjedelmű rendelet esetében a teljes terjedelemben történő közzététel helyett hirdetmény útján kell tájékoztatni a lakosságot a rendelet elfogadásáról, hatályba lépésének időpontjáról, és arról, hogy a rendelet a Közös Hivatal Vilonyai Kirendeltségén megtekinthető.
13. A képviselő-testület ülésének dokumentálása
59. § A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül. A hangfelvételt az üléstől számított 6 hónapig meg kell őrizni.
60. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon túl:
a) az ülés idejét, jellegét,
b) az előre bejelentett távolmaradó képviselők nevét,
c) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,
d) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók nevét,
e) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
f) a határozathozatal módját,
g) szükség esetén az elnök intézkedéseit,
h) a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket és
i) az ülés bezárásának idejét.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik:
a) meghívó,
b) írásos előterjesztések, képviselői önálló indítványok, interpellációk, nem önálló indítványok,
c) jelenléti ív,
d) a képviselő jegyzőkönyvhöz csatolt írásbeli hozzászólása,
e) név szerinti szavazásról készült névsor,
f) elfogadott rendeletek.
61. § Az állampolgárok a jegyzőkönyvet - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - a Közös Hivatal Vilonyai Kirendeltségén megtekinthetik, illetve az önkormányzat weblapján olvashatják.
A települési képviselők, tisztségviselők, hivatal
14. Települési képviselők jogállása, díjazása
62. § A képviselőt megilletik az Mötv-ben és az e rendeletben meghatározott jogok és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
62/A. § A Képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre, tagjainak száma 3 fő.
63. § (1) A polgármester és a képviselők – és az ahhoz csatolt vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének – vagyonnyilatkozatát a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága tartja nyilván, gondoskodik annak megőrzéséről, kezeléséről és visszaadásáról.
(2) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(3) Kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket, és annak eredményét a Képviselő-testület következő ülésére előterjeszti.
64. § (1) A képviselő munkáját társadalmi megbízásként végzi.
(2) A Képviselő-testület a képviselő-testületi munkában való részvételéhez szükséges időtartamra kiesett jövedelmét az érintett munkáltatók igazolása alapján téríti meg.
(3) Amennyiben a képviselő írásban lemond tiszteletdíjáról, nyilatkozata szerint kell juttatása (és járuléka) felhasználását biztosítani, év végén a kapcsolódó előirányzat változást átvezetni.
(4) A Képviselő-testület által a települési képviselőnek megállapított tiszteletdíját, illetve juttatását a költségvetésről szóló rendelet tartalmazza. A tiszteletdíjakat a negyedévet követő 30 napon belül, a IV. negyedévi tiszteletdíjat november 30-ig kell kifizetni. A decemberi ülésről való távollétet a következő év I. negyedévében kell elszámolni. Az alpolgármester tiszteletdíját havonta, a tárgyhót követő 5-ig kell elszámolni és kifizetni.
15. Polgármester, alpolgármester
65. § (1) A polgármester a megbízatást főállásban látja el.
(2) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.
(3) A képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(4) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
16. A Képviselő-testület társulásai
66. § A Képviselő-testület az alábbi társulásokban vesz részt:
a) Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása,
b) Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
c) Családsegítő és gyermekjóléti intézmény valamint Óvoda közös fenntartását ellátó Társulás Berhida Önkormányzatával.
17. A jegyző, a Képviselő-testület hivatala
67. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi ülésen való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a Képviselő-testület, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A jegyző általános feladata a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Berhidai Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Irodájának vezetője látja el.
68. § (1) A Közös Hivatal Vilonyai Kirendeltségén a jegyző, aljegyző, hatósági irodavezető, a jegyző megbízottja a Berhidai közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint ügyélfogadást tart.
(2) A Képviselő-testület és Berhida Város Képviselő-testülete az önkormányzatok működésével, a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására 2013. január 1-jétől megalakították és fenntartják a Berhidai Közös Önkormányzati Hivatalt.
(3) A hivatal Vilonya községben „Berhidai Közös Önkormányzati Hivatal Vilonyai Kirendeltsége” elnevezéssel kirendeltséget működtet a vilonyai önkormányzati hatósági és pénzügyek, testületi működtetés helyben történő intézése céljából.
(4) A hivatal és kirendeltsége működéséhez a jegyző Szervezeti és Működési Szabályzatot készít, mely az érintett Képviselő-testületek jóváhagyásával lép hatályba.
(5) A Berhida Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásának költségeit a települések a megkötött megállapodásban foglaltak szerint viselik.
18.
69. §
70. §
19.
71. §
20. Lakossági fórumok
72. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára helyi közügyekben:
a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
b) a közvetlen tájékoztatásra és
c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás,
b) falugyűlés,
c) az állampolgári közösségek rendezvényei.
(3) A Képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.
(4) A Közmeghallgatást, annak időpontját megelőzően legalább 5 nappal, a község honlapján valamint a hirdetőtáblán kell meghirdetni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(5) A polgármester külön e célból összehívott kihelyezett képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.
(6) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű bejelentéseket, véleményeket, javaslatokat, kérdéseket a polgármester, illetve az általa megjelölt személy lehetőleg a közmeghallgatáson megválaszolja.
(7) A közmeghallgatáson felmerült – egyeztetések nélkül meg nem válaszolható - bonyolultabb ügyeket a képviselő-testület következő ülésén naprendre tűzi. Az egyeztetés, vizsgálat eredményéről a lakosságot a község honlapján és a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel tájékoztatni kell.
(8) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, lakossági társadalmi szervezetek érdekkörükbe tartozóan önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást, azokban az e célból szervezett rendezvényeken véleményt nyilváníthatnak, együttműködhetnek a végrehajtásban. E rendezvényekről a polgármester a képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.
A képviselő-testület működésének gazdasági alapja
21. Az önkormányzat költségvetése
73. § (1) A Képviselő-testület éves költségvetési rendeletének a végrehajtását – a rendelet szükséges módosítását – negyedévente tárgyalja.
(2) A költségvetés készítésének, elfogadásának menete:
a) az első fordulóban koncepció szinten számításba kell venni a bevételi forrásokat, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, be kell mutatni a felmerült igényeket, meg kell határozni a szükséges gazdasági jellegű döntéseket,
b) a második fordulóban az éves költségvetésről és az államháztartásról szóló törvény által előírt részletezésben kell a rendelettervezetet beterjeszteni, tárgyalni.
(3) A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat és feltételeket a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó munkafolyamatok, dokumentumok, határidők, feladatellátásért és ellenőrzésért felelős személyek meghatározását a 3. melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
22. A rendelet hatálybalépése
74. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(3) Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011.(V. 6.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet7
2. melléklet
1. Közös szabályok
1.1. A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni a szerv gazdálkodási jogkör szerinti besorolását.
1.2. A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat képviselő-testületének, mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítő címrend szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat.
2. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok
2.1. A költségvetetési koncepció, illetve a költségvetési terv megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni.
2.2 A számításokat a szerv felépítésének megfelelően – figyelembe véve az intézményi struktúrát (önállóan működő és gazdálkodó, önállóan működő intézmények), a feladat-ellátási módot (saját szervezet, társulás, megbízás, stb.) – kell elkészíteni.
2.3. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (továbbgondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből kell kiindulni.
2.4. A szerv gazdasági, gazdálkodási feladattal megbízott alkalmazottja köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni.
2.5. A normatív állami hozzájárulásokhoz a szerv feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatásának valódiságáért az adott intézmény vezetője, az adatok ellenőrzéséért a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelősséggel.
Az adatszolgáltatást a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott formában, tartalommal és határidőig kell elkészíteni.
A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.
2.6. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani.
A tartalmi követelmények betartásáért (önkormányzat esetében a költségvetési rendelet-tervezet mellékleteinek, illetve a kapcsolódó előterjesztés tartalmának, formájának a jogszabályoknak és a képviselő-testület információigényének megfelelő karbantartásáért) a szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
3. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok
3.1. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni a féléves beszámoló elkészítésénél, a háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál, valamint az éves költségvetési beszámolásnál.
3.2. A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok 2.2. pontja szerint kell elvégezni.
3.3. A szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója által kijelölt személy köteles a költségvetési beszámolással kapcsolatos dokumentumok gyűjtéséről gondoskodni.
3.4. Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök valódiságáért az adott intézmény vezetője, az elszámolásának dokumentálásáért, az abban foglalt adatok ellenőrzéséért a szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
(Az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.)
3.5. Az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011(XII.31.) Korm. rendelet értelmében az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 4. mellékletében kerül meghatározásra az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások beküldésének határideje és a felülvizsgálat időpontja.
3.6 Az éves beszámoló szöveges indoklása a számszaki beszámoló adataira épül. Tartalmazza az adott évi költségvetési gazdálkodás során a költségvetési tartalék változását valamint a bevételi előirányzatok teljesítésének értékelését. Az értékelés során a bevételek megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a bevétel főbb bevétel nemek közötti százalékos megoszlását.) bevételeknél a jelentős hatásokra, a bevételek beszedését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is ki kell térni. A bevételeknél külön ismertetni kell a nem tervezett bevételként jelentkező bevételeket, ezek esetleges kiadási hatását, összhangját.
3.7 A kiadási előirányzatok teljesítésének értékelése során a kiadások megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a kiadások főbb kiadás nemek közötti százalékos megoszlását.) A kiadásoknál a jelentős hatásokra, a kiadási előirányzatok teljesítését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is fel kell hívni a figyelmet. A kiadásoknál külön ismertetni kell a nem tervezett kiadásként jelentkező kiadásokat, az ezekhez kapcsolódó bevételi mozgásokat.
3.8 Elkülönítetten, külön részben tartalmazza a szakmai feladatok kiemelten a támogatások, felújítások, felhalmozások teljesítésére vonatkozó értékelést.
3.9 A szöveges beszámoló formájával szembeni követelmény a jól áttekinthetőség, a pontokba szedés, részletes tagolás.
4. A költségvetési koncepció elkészítése
4.1. A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni a szerv által ellátandó feladatokat, ezt követően a szerv bevételeit, majd a fentiek alapján kell kialakítani a költségvetési koncepciót.
4.2. A költségvetési koncepció készítésekor a szerv bevételei között a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok (pl.: önkormányzat esetében az állami hozzájárulásokat az adatszolgáltatás) alapján kell bemutatni.
4.3. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt.
4.4. A szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója a koncepció ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során:
- figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat (önkormányzat és szervei esetében az önkormányzati rendeleteket, határozatokat,),
- a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettségvállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e,
- az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e.
4.5 A szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója köteles jelezni, ha a költségvetési koncepció összeállításakor a költségvetés forráshiányosnak bizonyul. A szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy ekkor együtt fogalmazzák meg azokat a javaslatokat, melyek alapján a költségvetés kiadási oldalát csökkenteni, illetve a bevételi oldalt megalapozottan növelni lehet.
5. A költségvetési tervezés
5.1. A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni.
Amennyiben a képviselő-testület a koncepció elfogadásakor a költségvetés összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
5.2. Az előirányzatok vonatkozásában a tervezést belső számítási anyag elkészítésével a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakban meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni.
5.2.1. Bevételek szakfeladatok szerint
Alapító okiratban lévő szakfeladatok és célfeladatok szerinti bontásban, ezek önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő intézményenként összesítve, a tagintézményt elkülönítve, illetve összesítve önálló intézményként, a konkrét bevételi jogcím megadásával kell megjeleníteni.
5.2.2. Kiadások szakfeladatok szerint
Alapító okiratban lévő szakfeladatok és célfeladatok szerinti bontásban, ezek önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő intézményenként összesítve, iilletve a tagintézményt elkülönítve és összesítve önálló intézményként, a konkrét kiadási jogcím megadásával.
5.2.3. A bevételek szakfeladatonkénti összesítés szerint
Költségvetési rendelet 1, 1/a, 1/b, 3, 4 sz. mellékletében foglalt táblázatok szerint.
5.2.4. A kiadások költségvetési szervenkénti összesítés szerint
Költségvetési rendelet 2, 2/a, 2/b,2/c, 2/d, 3, 4, 5, 6, sz. mellékletében foglalt táblázatok szerint.
5.3. A költségvetési terv javaslatot a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze.
A szerv vezetője a rendelet-tervezet általános jogszerűségéért, a tervezési feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a rendelet-tervezet pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.
5.4 A költségvetés egyensúlyi helyzetének, illetve fejlesztési forrás (pl. pályázat önrészének ) biztosítása érdekében amennyiben hitel felvételéről, kölcsön igénybevételéről dönt a Képviselő-testület, ezen esetben a kamat, a visszafizetés, illetve az árfolyam kockázat feltárását a döntés előkészítéshez csatolni kell. Továbbá a futamidő egyes éveit terhelő kötelezettségek költségvetési egyensúlyra gyakorolt hatását vizsgálni szükséges.
5.5. A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.
5.6. Ha a képviselő-testület a költségvetési rendelet-tervezetet a megtárgyalása során nem az eredeti, beterjesztett állapotban hagyja jóvá, illetve az ülésen megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a képviselő-testületi ülésen elhangzottak szerint a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról.
5.7. Az elfogadott költségvetési rendelet alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi költségvetés költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről.
E feladat ellátási határideje a költségvetési rendelet elfogadását követő 2 hét.
6. Az I. negyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatás
6.1. Az első negyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatót a Képviselőtestület külön igénye alapján kell elkészíteni. A tájékoztató összeállításakor a főkönyvi könyvelésben kimutatott adatokból kell kiindulni.
Az első negyedéves tájékoztatót az adott év március 31-i állapot alapján kell összeállítani és a május havi bizottsági, illetve testületi ülés elé terjeszteni.
6.2. Az első negyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, jelezve az ismert adatok alapján a kiadások és bevételek év végéig várható alakulását.
7. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás
7.1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló-tervezet összeállításakor a képviselő-testület által jóváhagyott eredeti költségvetési rendeletből, illetve a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni.
Amennyiben a képviselő-testület a költségvetési beszámolással kapcsolatban állapított meg külön szabályokat, helyi információs igényeket, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
7.2. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót – az előirányzat-könyveléseket követően – az elkészített főkönyvi kivonat alapján kell összeállítani.
A főkönyvi kivonatot a beszámoló ügyiratai között meg kell őrizni.
A beszámolót a naptári év június 30-i fordulónappal kell készíteni.
7.3. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni a jogszabályi előírásokat, a szerv belső információs igényét, valamint a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét.
7.4. A szerv vezetője a költségvetési beszámoló jogszabályokkal való harmonizálásáért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy a költségvetési beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelős.
7.5. A jóváhagyott féléves beszámoló alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a szerv féléves beszámolója elkészítéséről.
7.6 A féléves gazdálkodásról szóló Képviselő-testületi tájékoztatás kötelező tartalmi elemei:
7.6.1 a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának,
7.6.2 a tartalék felhasználásának,
7.6.3 a hiány, illetve a többlet összege alakulásának, valamint
7.6.4 a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatása,
7.6.5 a költségvetés módosítási javaslatainak bemutatása.
8. A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatás
8.1. A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztató összeállításakor a főkönyvi könyvelésben kimutatott adatokból kell kiindulni. A háromnegyedéves beszámolót az adott év szeptember 30-i állapot alapján kell összeállítani.
8.2. A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatás kötelező tartalmi elemei:
8.2.1 a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának,
8.2.2 a tartalék felhasználásának,
8.2.3 a hiány, illetve a többlet összege alakulásának, valamint
8.2.4 a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatása.
8.3 A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, illetve előre jelezze egyes kiadások és bevételek év végéig várható alakulását. A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatást úgy kell összeállítani, hogy szakmailag és számszakilag is könnyen felhasználható legyen a következő évi költségvetési koncepció készítésénél.
9. Az éves költségvetési beszámolás
9.1. A zárszámadási rendelet-tervezet összeállításakor a képviselő-testület által elfogadott és módosított költségvetési rendeletet kell alapul venni.
9.2. A zárszámadást a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A szerv vezetője a zárszámadás általános jogszerűségéért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a zárszámadás pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.
9.3. A beszámolót a tárgyévet követő év április 14-ig kell felülvizsgálni.
A felülvizsgálatnak ki kell terjednie:
9.3.1 a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott – alaptevékenységbe tartozó – feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére,
9.3.2 a költségvetési előirányzat megállapításának módjától függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára,
9.3.3 az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére,
9.3.4 a számszaki beszámoló belső, valamint annak a szerv felügyeleti szerve által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjára.
9.4. A beszámoló elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyama-tokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az a.) számú melléklet tartalmazza.
9.5. A jóváhagyott zárszámadási rendelet alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi beszámoló elkészíttetéséről.
10. Információszolgáltatás az államháztartásnak
10.1 Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartami egyezőségért az érintettek a 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletszerint tartoznak felelősséggel.
10.2 Az információszolgáltatással kapcsolatos munkafolyamatok leírását, a határidőket és a feladat ellátásáért felelős személyeket az 1. számú melléklet tartalmazza.
11. A költségvetés végrehajtásának szabályai
11.1 A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza. A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az egyes előirányzatok felhasználásakor, valamint az egyes előirányzatok módosításakor.
11.2 A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni. Az előirányzat-felhasználási ütemterv adatit legalább félévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni kell a tényadatokkal. Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve a jelentősen megváltozott körülmények között újra el kell készíteni az előirányzat-felhasználási ütemtervet.
11.3 A költségvetés végrehajtására vonatkozó további részletes szabályokat a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó belső szabályzat tartalmazza.
3. melléklet
1. Közös szabályok
1.1. A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni a szerv gazdálkodási jogkör szerinti besorolását.
1.2. A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat képviselő-testületének, mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítő címrend szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat.
2. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok
2.1. A költségvetetési koncepció, illetve a költségvetési terv megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni.
2.2 A számításokat a szerv felépítésének megfelelően – figyelembe véve az intézményi struktúrát (önállóan működő és gazdálkodó, önállóan működő intézmények), a feladat-ellátási módot (saját szervezet, társulás, megbízás, stb.) – kell elkészíteni.
2.3. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (továbbgondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből kell kiindulni.
2.4. A szerv gazdasági, gazdálkodási feladattal megbízott alkalmazottja köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni.
2.5. A normatív állami hozzájárulásokhoz a szerv feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatásának valódiságáért az adott intézmény vezetője, az adatok ellenőrzéséért a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelősséggel.
Az adatszolgáltatást a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott formában, tartalommal és határidőig kell elkészíteni.
A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.
2.6. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani.
A tartalmi követelmények betartásáért (önkormányzat esetében a költségvetési rendelet-tervezet mellékleteinek, illetve a kapcsolódó előterjesztés tartalmának, formájának a jogszabályoknak és a képviselő-testület információigényének megfelelő karbantartásáért) a szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
3. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok
3.1. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni a féléves beszámoló elkészítésénél, a háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál, valamint az éves költségvetési beszámolásnál.
3.2. A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok 2.2. pontja szerint kell elvégezni.
3.3. A szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója által kijelölt személy köteles a költségvetési beszámolással kapcsolatos dokumentumok gyűjtéséről gondoskodni.
3.4. Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök valódiságáért az adott intézmény vezetője, az elszámolásának dokumentálásáért, az abban foglalt adatok ellenőrzéséért a szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
(Az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.)
3.5. Az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011(XII.31.) Korm. rendelet értelmében az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 4. mellékletében kerül meghatározásra az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások beküldésének határideje és a felülvizsgálat időpontja.
3.6 Az éves beszámoló szöveges indoklása a számszaki beszámoló adataira épül. Tartalmazza az adott évi költségvetési gazdálkodás során a költségvetési tartalék változását valamint a bevételi előirányzatok teljesítésének értékelését. Az értékelés során a bevételek megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a bevétel főbb bevétel nemek közötti százalékos megoszlását.) bevételeknél a jelentős hatásokra, a bevételek beszedését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is ki kell térni. A bevételeknél külön ismertetni kell a nem tervezett bevételként jelentkező bevételeket, ezek esetleges kiadási hatását, összhangját.
3.7 A kiadási előirányzatok teljesítésének értékelése során a kiadások megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a kiadások főbb kiadás nemek közötti százalékos megoszlását.) A kiadásoknál a jelentős hatásokra, a kiadási előirányzatok teljesítését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is fel kell hívni a figyelmet. A kiadásoknál külön ismertetni kell a nem tervezett kiadásként jelentkező kiadásokat, az ezekhez kapcsolódó bevételi mozgásokat.
3.8 Elkülönítetten, külön részben tartalmazza a szakmai feladatok kiemelten a támogatások, felújítások, felhalmozások teljesítésére vonatkozó értékelést.
3.9 A szöveges beszámoló formájával szembeni követelmény a jól áttekinthetőség, a pontokba szedés, részletes tagolás.
4. A költségvetési koncepció elkészítése
4.1. A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni a szerv által ellátandó feladatokat, ezt követően a szerv bevételeit, majd a fentiek alapján kell kialakítani a költségvetési koncepciót.
4.2. A költségvetési koncepció készítésekor a szerv bevételei között a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok (pl.: önkormányzat esetében az állami hozzájárulásokat az adatszolgáltatás) alapján kell bemutatni.
4.3. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt.
4.4. A szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója a koncepció ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során:
- figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat (önkormányzat és szervei esetében az önkormányzati rendeleteket, határozatokat,),
- a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettségvállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e,
- az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e.
4.5 A szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója köteles jelezni, ha a költségvetési koncepció összeállításakor a költségvetés forráshiányosnak bizonyul. A szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy ekkor együtt fogalmazzák meg azokat a javaslatokat, melyek alapján a költségvetés kiadási oldalát csökkenteni, illetve a bevételi oldalt megalapozottan növelni lehet.
5. A költségvetési tervezés
5.1. A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni.
Amennyiben a képviselő-testület a koncepció elfogadásakor a költségvetés összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
5.2. Az előirányzatok vonatkozásában a tervezést belső számítási anyag elkészítésével a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakban meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni.
5.2.1. Bevételek szakfeladatok szerint
Alapító okiratban lévő szakfeladatok és célfeladatok szerinti bontásban, ezek önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő intézményenként összesítve, a tagintézményt elkülönítve, illetve összesítve önálló intézményként, a konkrét bevételi jogcím megadásával kell megjeleníteni.
5.2.2. Kiadások szakfeladatok szerint
Alapító okiratban lévő szakfeladatok és célfeladatok szerinti bontásban, ezek önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő intézményenként összesítve, iilletve a tagintézményt elkülönítve és összesítve önálló intézményként, a konkrét kiadási jogcím megadásával.
5.2.3. A bevételek szakfeladatonkénti összesítés szerint
Költségvetési rendelet 1, 1/a, 1/b, 3, 4 sz. mellékletében foglalt táblázatok szerint.
5.2.4. A kiadások költségvetési szervenkénti összesítés szerint
Költségvetési rendelet 2, 2/a, 2/b,2/c, 2/d, 3, 4, 5, 6, sz. mellékletében foglalt táblázatok szerint.
5.3. A költségvetési terv javaslatot a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze.
A szerv vezetője a rendelet-tervezet általános jogszerűségéért, a tervezési feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a rendelet-tervezet pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.
5.4 A költségvetés egyensúlyi helyzetének, illetve fejlesztési forrás (pl. pályázat önrészének ) biztosítása érdekében amennyiben hitel felvételéről, kölcsön igénybevételéről dönt a Képviselő-testület, ezen esetben a kamat, a visszafizetés, illetve az árfolyam kockázat feltárását a döntés előkészítéshez csatolni kell. Továbbá a futamidő egyes éveit terhelő kötelezettségek költségvetési egyensúlyra gyakorolt hatását vizsgálni szükséges.
5.5. A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.
5.6. Ha a képviselő-testület a költségvetési rendelet-tervezetet a megtárgyalása során nem az eredeti, beterjesztett állapotban hagyja jóvá, illetve az ülésen megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a képviselő-testületi ülésen elhangzottak szerint a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról.
5.7. Az elfogadott költségvetési rendelet alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi költségvetés költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről.
E feladat ellátási határideje a költségvetési rendelet elfogadását követő 2 hét.
6. Az I. negyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatás
6.1. Az első negyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatót a Képviselő-testület külön igénye alapján kell elkészíteni. A tájékoztató összeállításakor a főkönyvi könyvelésben kimutatott adatokból kell kiindulni.
Az első negyedéves tájékoztatót az adott év március 31-i állapot alapján kell összeállítani és a május havi bizottsági, illetve testületi ülés elé terjeszteni.
6.2. Az első negyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, jelezve az ismert adatok alapján a kiadások és bevételek év végéig várható alakulását.
7. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás
7.1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló-tervezet összeállításakor a képviselő-testület által jóváhagyott eredeti költségvetési rendeletből, illetve a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni.
Amennyiben a képviselő-testület a költségvetési beszámolással kapcsolatban állapított meg külön szabályokat, helyi információs igényeket, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
7.2. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót – az előirányzat-könyveléseket követően – az elkészített főkönyvi kivonat alapján kell összeállítani.
A főkönyvi kivonatot a beszámoló ügyiratai között meg kell őrizni.
A beszámolót a naptári év június 30-i fordulónappal kell készíteni.
7.3. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni a jogszabályi előírásokat, a szerv belső információs igényét, valamint a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét.
7.4. A szerv vezetője a költségvetési beszámoló jogszabályokkal való harmonizálásáért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy a költségvetési beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelős.
7.5. A jóváhagyott féléves beszámoló alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a szerv féléves beszámolója elkészítéséről.
7.6 A féléves gazdálkodásról szóló Képviselő-testületi tájékoztatás kötelező tartalmi elemei:
7.6.1 a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának,
7.6.2 a tartalék felhasználásának,
7.6.3 a hiány, illetve a többlet összege alakulásának, valamint
7.6.4 a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatása,
7.6.5 a költségvetés módosítási javaslatainak bemutatása.
8. A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatás
8.1. A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztató összeállításakor a főkönyvi könyvelésben kimutatott adatokból kell kiindulni. A háromnegyedéves beszámolót az adott év szeptember 30-i állapot alapján kell összeállítani.
8.2. A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatás kötelező tartalmi elemei:
8.2.1 a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának,
8.2.2 a tartalék felhasználásának,
8.2.3 a hiány, illetve a többlet összege alakulásának, valamint
8.2.4 a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatása.
8.3 A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, illetve előre jelezze egyes kiadások és bevételek év végéig várható alakulását. A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatást úgy kell összeállítani, hogy szakmailag és számszakilag is könnyen felhasználható legyen a következő évi költségvetési koncepció készítésénél.
9. Az éves költségvetési beszámolás
9.1. A zárszámadási rendelet-tervezet összeállításakor a képviselő-testület által elfogadott és módosított költségvetési rendeletet kell alapul venni.
9.2. A zárszámadást a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A szerv vezetője a zárszámadás általános jogszerűségéért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a zárszámadás pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.
9.3. A beszámolót a tárgyévet követő év április 14-ig kell felülvizsgálni.
A felülvizsgálatnak ki kell terjednie:
9.3.1 a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott – alaptevékenységbe tartozó – feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére,
9.3.2 a költségvetési előirányzat megállapításának módjától függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára,
9.3.3 az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére,
9.3.4 a számszaki beszámoló belső, valamint annak a szerv felügyeleti szerve által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjára.
9.4. A beszámoló elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyama-tokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az a.) számú melléklet tartalmazza.
9.5. A jóváhagyott zárszámadási rendelet alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi beszámoló elkészíttetéséről.
10. Információszolgáltatás az államháztartásnak
10.1 Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartami egyezőségért az érintettek a 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletszerint tartoznak felelősséggel.
10.2 Az információszolgáltatással kapcsolatos munkafolyamatok leírását, a határidőket és a feladat ellátásáért felelős személyeket az 1. számú melléklet tartalmazza.
11. A költségvetés végrehajtásának szabályai
11.1 A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza. A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az egyes előirányzatok felhasználásakor, valamint az egyes előirányzatok módosításakor.
11.2 A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni. Az előirányzat-felhasználási ütemterv adatit legalább félévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni kell a tényadatokkal. Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve a jelentősen megváltozott körülmények között újra el kell készíteni az előirányzat-felhasználási ütemtervet.
11.3 A költségvetés végrehajtására vonatkozó további részletes szabályokat a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó belső szabályzat tartalmazza.
Az önkormányzati rendeletet a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 1.) önkormányzati rendelete 47. §-a hatályon kívül helyezte 2024. október 2. napjával.
A 6. § (1) bekezdése a Vilonya Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdését a Vilonya Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 13. § (2) bekezdését a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 13. § (3) bekezdését a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 13. § (4) bekezdése a Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Vilonya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg.
