Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
79/2013. (XII. 19.) EMMI rendelet
a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról1
„4. § (1) A hitoktatási területen az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszak az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006 (IV. 3.) OM rendelet 5. mellékletében közzétett hitéleti mesterszakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben vehető fel.
(2) A hitoktatási területen az 1. § d) pontja szerinti tanári mesterszakon szakképzettség az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006 (IV. 3.) OM rendelet 5. mellékletében közzétett hitéleti szakon szerzett mesterfokozat birtokában szerezhető.
(3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) az egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a hittanár-nevelőtanár szakképzettség tekintetében a hitéleti képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.”
„6. § (1) E rendelet rendelkezései alapján a hitoktatási területén osztatlan képzésben a tanárképzés, felmenő rendszerben, először 2014. szeptember 1. után indulhat.
(2) Az egyházi felsőoktatási intézmény jogosulttá válik e rendeletben meghatározott osztatlan képzésben folyó hittanár-nevelőtanár szak szakindításának nyilvántartásba vételére, ha az egyházi felsőoktatási intézmény szakindítását hittanár-nevelő tanár szakon, osztott képzésben az Oktatási Hivatal 2006. szeptember 1. után nyilvántartásba vette. Az intézményi bejelentés alapján az Oktatási Hivatal nyilvántartásba veszi az osztatlan képzést.
(3) Az Nftv. 103. § (9) bekezdése szerint az egyházi felsőoktatási intézmény más felsőoktatási intézménnyel folyó közös képzése az Nftv. 67. §-a szerinti szakindítási eljárás lefolytatását követően vehető nyilvántartásba és a nyilvántartásba vételt követően hirdethet meg az egyházi felsőoktatási intézmény a közismereti tanárszakkal szakpáros tanárképzést. A közös tanárképzésre e rendelet hatálybalépésekor – szakindítási eljárás nélkül – csak az az egyházi felsőoktatási intézmény jogosult, amelyik a 2006. szeptember 1. után másik felsőoktatási intézménnyel párhuzamos képzésben hitéleti és nem hitéleti tanári képzésre irányuló együttműködését az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vette.
(4) Ha egyházi felsőoktatási intézmény állami felsőoktatási intézménnyel köt a (3) bekezdés szerint hitéleti tanárképzést érintő együttműködési megállapodást, az ennek eredményeként megvalósuló képzésre felvett hallgató hallgatói jogviszonya – az Nftv. 91. § (1) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – az egyházi felsőoktatási intézménnyel jön létre.”
– osztatlan képzésben a képzési idő 10 félév, az összegyűjtendő szakterületi kreditek száma: 180–200 kredit,
– közismereti tanárszakkal szakpáros képzésben a képzési idő 10 félév, az összegyűjtendő szakterületi kreditek száma hittanár-nevelőtanár szakképzettséghez 100 kredit.
– osztatlan (egyszakos) képzésben legalább 12 kredit,
– közismereti tanárszakkal szakpáros képzésben legalább 8 kredit.
4. Az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltakra tekintettel a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke osztatlan (egyszakos) képzésben vagy közismereti tanárszakkal szakpáros képzésben 12 kredit.
5. Az 1. melléklet 4.1.5. és a 4.2.4. pontjában foglaltakra tekintettel, az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű hitéleti tanári szakképzettséget követően, a tanári mesterszakon a képzési idő 2 félév, 60 kredit.
6. Az 1. melléklet 4.1.5. és a 4.2.4. pontjában, az újabb oklevelet adó tanárképzésben foglaltakra is tekintettel a katekéta-lelkipásztori munkatárs, a kántor és a buddhista tanító alapképzési hitéleti szakot követően felvett hittanár-nevelőtanár szakon a 4.1.2. és 4.2.2. pontban meghatározott képzési időre és az összegyűjtendő kreditekre, továbbá az 1. melléklet 4.3., valamint 4.5. pontjában foglaltakra is figyelemmel kell lenni. Hitéleti alapképzést követően a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ismeretek tekintetében a hitéleti ismeretek elismerésére a kreditelismerés általános szabályai az irányadók.
7. A tanító, az óvodapedagógus, szakoktató szakot követően az 1. melléklet 4.1.5. d) pontjára figyelemmel az újabb oklevelet adó hittanár-nevelőtanár szakon a képzési idő legalább 5 félév, 150 kredit. A gyógypedagógus vagy az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti egyetemi szintű vagy főiskolai szintű vagy mesterfokozatú tanári szakképzettséget követően a képzési idő legfeljebb 4 félév, 120 kredit. A képzésben a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek beszámítandók.
B) A HITÉLETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles ... hittanár – nevelőtanár
– angol nyelvű megjelölése: Teacher of ... Religious Education
A szakképzettség oklevélben történő megnevezésére – belső egyházi szabály vagy hagyomány alapján, az egyházra, vallásfelekezetre, vallási közösségre való utalással – használható egyedi elnevezés is. Egyedi elnevezés használata esetén a szak nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény a választott elnevezéssel kezdeményezi.
3. A képzés célja: a hitoktatás, hitre nevelés különböző színterein (iskolai nevelés-oktatás, plébánia, felnőttoktatás) a hitéleti tantárgy oktatására, az iskola pedagógiai, a kollégiumi nevelés feladatainak ellátására képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.
az egyházi jogi személy fenntartó által meghatározott tudás, készség, képesség, melyek leírását saját, valamint az általa fenntartott felsőoktatási intézmény honlapján teszi közzé.
5. A hittanár–nevelőtanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei:
az egyházi jogi személy fenntartó által meghatározott ismeretek, melyek leírását saját, valamint az általa fenntartott felsőoktatási intézmény honlapján teszi közzé.”