Kifejezéskereső
Orosztony község képviselő testületének 8/2013 (VI.5..) önkormányzati rendelete
Orosztony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013.(VI.5.) önkormányzati rendeletével módosított 7/2010.(XII.30.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról
2019.09.04.
Orosztony Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 8/2017.(IX.18.) önk. rend., 8/2013. (VI.5.) önk. rendeletével módosított 7/2010. (XII.30.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról 1
(egységes szerkezetben, a legutóbbi módosítások dőlt betűvel jelöltek)
A képviselő-testület abból a célból, hogy a helyi közügyek intézése, a helyi közhatalom gyakorlása önállóan, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot teremtve történjen, valamint, hogy a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának megfelelő kereteket biztosítson a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 1. § (6) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint állapítja meg:
1.Általános rendelkezések
1.§
Orosztony Község Önkormányzata – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
2.§
(1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való alkotmányos jogaikat.
(2)2 Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján az általa létrehozott bizottság, a társulás, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
3.§
Orosztony Község Önkormányzata Képviselő-testülete e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységében résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.
4.§
A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
5.§3
6.§
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Orosztony Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye:
8744 Orosztony, Szent Imre u.1.
(3) Az önkormányzat jogi személy4.
(4) A képviselő-testület hivatala:5
A hivatal állandó kirendeltsége Kerecseny, Orosztony községek közigazgatási területére:
Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal Orosztonyi Kirendeltsége, 8744 Orosztony, Szent Imre u. 1. ”
2. Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei6
7.§
(1) 7Az önkormányzat feladatait különösen a Mötv. 13.§ (1) bekezdése állapítja meg a közszolgáltatások körében.
(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.
(3) A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él.
8.§
(1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit - a (3) bekezdésben foglaltakat kivéve - a bizottságaira, illetve a polgármesterre, társulására, a jegyzőre átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, illetőleg a hatáskört bármikor visszavonhatja. A
képviselő-testület átruházott hatásköreit a Rendelet mellékletében kell feltüntetni. 8
(3) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: a Mötv. 42.-ában foglalt hatáskörök.9
(4) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról a képviselő-testületnek legalább évente egyszer beszámolni kötelesek.
(5) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek10 – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(6) 11Az átruházott hatáskörben hozott döntésekkel kapcsolatosan a képviselőtestület bármikor tájékoztatást kérhet, utasítást adhat, hatáskörét visszavonhatja.
3.A képviselő-testület működése
[12]
9.§
A képviselő-testület tagjai a települési képviselők. A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja.
A Képviselő- testület tagjainak száma: 5 fő13.
A képviselők névsorát a Rendelet 1. függeléke tartalmazza.
10.§
(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) Rendes ülést a képviselő-testület legalább hat alkalommal, de szükség szerint tart.
(3) Indokolt esetben az ülés folytatólagosan két napra is összehívható.
11.§
(1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a polgármester, bármely bizottság vagy a képviselők egynegyedének az indítványára, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. 14
(2) Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze 15 napon belül a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.15
(3) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülés rövid úton, a képviselők telefonon történő értesítésével is összehívható, akár az értesítés napjára is.
12.§
(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni.
(4) A meghívónak a napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottságok, tanácsnokok által benyújtott, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását legalább két képviselő kérte.
13. §
(1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,
akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,
akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntött.
(2)16 A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként meg kell hívni:
- önkormányzati intézmény vezetőjét,
- önkormányzati társulások elnökeit,
- kormányhivatal törvényességi felügyelőjét,
- körzeti megbízottat,
-településen működő civil szervezeteket.
14. §
(1) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.
(2) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.
(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívó hirdetőtáblán történő kihelyezésével tájékoztatni kell.
15.§17
(1)A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2)A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt ügyekben,
b. zárt ülést tart továbbá a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor.
(3)A zárt ülésen a Mötv.46. § (3) bekezdésében felsoroltak vesznek részt.
(4)A zárt üléssel kapcsolatos közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a polgármester biztosítja.
16. §
A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot először figyelmezteti, és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.
16/A. §18
(1)A rendezési terv, esélyegyenlőségi terv, közbiztonsági beszámoló, sportkoncepció tárgyalása esetén a testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgykör szerinti, településen működő önszerveződő közösségek képviselőit.
(2)A képviselő-testület gazdasági programját a választópolgárok véleményének megismerése érdekében, annak elfogadása előtt, falugyűlésen kell ismertetni.
17. §
(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 3 napon belül újból össze kell hívni.
(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.
4.
A tanácskozás rendje
18. §
(1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl.
(3) Ha a polgármester és az alpolgármester is akadályoztatva van, a képviselő-testületi ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(4) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja, az ülés határozatképességét.
19. §
Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása,
javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,
az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,
a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.
20. §
Az elnök vitavezetési feladatai:
a vita megnyitása,
szavazás elrendelése,
-a szavazás eredményének megállapítása,
a döntés kimondása.
21. §
Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről
22. §
(1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.
(2) Az elnök
figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
23. §
Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
24. §
(1)Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
(2)A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a tárgyalás során bármikor módosíthatja.
(3)Az előterjesztő, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.
25. §
(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.
(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) Napirendi javaslaton kívül téma csak sürgősségi indítvány esetén tárgyalható.
(4)A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5)Az előterjesztés megtételére jogosultak:
– polgármester,
– képviselő-testület bizottsága,
– képviselő
- jegyző.
(6) Előterjesztésnek minősül: a határozat- és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.
(7)A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
26. §
Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
az előterjesztés címét és előadóját,
a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
– a döntési javaslatot és indokait,
– a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
– a határidő, a végrehajtásért felelős megjelölését.
27. §
(1) A meghívóban nem szereplő napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet.
(2) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 38. §-nak megfelelő rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.
28. §
(1) A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, a jegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülésén szóban tehető fel.
(2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 8 napon belül írásban adja meg válaszát.
29. §
A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
polgármesteri beszámoló,
rendelet-tervezet,
beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
- sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
kérdés,
tájékoztató és egyéb bejelentés.
30. §
(1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:
a. sürgősségi javaslat,
b. módosító javaslat,
c. bizottsági vélemény.
(2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.
31. §
1. A módosító javaslatokat 1 nappal az ülés előtt is elő lehet terjeszteni. A képviselők az ülésen szóban is tehetnek módosító javaslatot. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.
2. A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.
32. §
(1) A felszólalások lehetnek:
napirendhez kapcsolódó felszólalás,
ügyrendi felszólalás,
személyes megjegyzés.
(2) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
33. §
A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésében bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet.
A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
5.
Határozathozatal
34. §
(1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kizárható az akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeként, bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel meghozott határozatával a mulasztó képviselőt jegyzőkönyvi megrovásban részesíti.19
(3) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
(4) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.
6.Rendeletalkotás
35. §
(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
36. §
(1) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:
_ az előzetes hatásvizsgálat eredményét, megállapításait
– a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,
– az elérni kívánt célt,
– az egyes szabályozási megoldások indokait (részletes indokolás),
– a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,
– a rendelet-tervezet teljes szövegét.
(2) Az előzetes hatásvizsgálatot a jegyző köteles elvégezni, s eredményét a rendelettervezethez csatolni
37. §
A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.20
38. §
(1) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni.
(3) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
39. §
(1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.
(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A képviselő-testület minősített többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.
7
.A szavazás módja
40. §
(1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(2) A szavazás általában nyíltan, kézfelemeléssel történik. Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel vagy tartózkodás”-sal lehet.
41. §21
(1) Ha a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazással kell dönteni, azt az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
(2) A titkos szavazás úgy történik, hogy az Ügyrendi Bizottság egy tagja által kiosztott üres szavazólapra az elnök által szóban feltett kérdésre, vagy javaslatra a képviselő-testület tagjai írásban szavaznak „igennel”, „nemmel”, vagy „tartózkodom” kifejezéssel, majd a szavazólapot összehajtva azt az Ügyrendi Bizottság tagjának átadják. A szavazatokat az Ügyrendi Bizottság 2 tagja számolja össze, az eredményt ismertetik az elnökkel. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
(3)A titkos szavazás több javaslat, vagy jelölt közötti döntés esetén úgy is történhet, hogy a szavazólapon előre feltüntetett javaslatokból, vagy jelöltekből – előzetesen e kérdésben az elnök javaslatára egyszerű többséggel határozva –, egyet vagy többet a képviselő-testület tagjai aláhúzással jelölnek meg, - egy, vagy több körben, amíg valamelyik javaslat, vagy jelölt megkapja a szükséges szavazat-többséget.”
42. §
(1) A képviselő-testület név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdése szerint, továbbá a (2) bekezdésben foglalt esetekben tarthat.
(2) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el személyi kérdésekben és a vagyonával való rendelkezéskor, amennyiben azt bármelyik képviselő indítványozza. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.
A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja.
A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
43. §
Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:
a) a Mötv 50. §-ában, továbbá a b)pontban foglalt ügyek eldöntéséhez.
b) SZMSZ alapján:
településrendezési terv elfogadása,
az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés,
hitelfelvétel,
kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
helyi népszavazás kiírása,
tanácsnok megbízása, megbízatásának visszavonása,
közfeladat önkéntes felvállalása,
fegyelmi ügyekben hozott döntés.
44. §
A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:
– a képviselő-testület megnevezését,
– a tárgyévben hozott határozatok arab sorszámát,
– a tárgyi év megjelölését,
zárójelben az ülés ( hónap, nap) időpontját.
8.
A döntések nyilvántartása
45. §
1. A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a polgármesteri hivatalban betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni.
2. Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.
3. Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.
4. Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.
9.
A jegyzőkönyv
46. §
(1) A képviselő-testület üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. A napirend elfogadását megelőzően, bármely képviselő indítványára, egyszerű többséggel meghozott határozattal dönthet a képviselő-testület hangfelvétel készítéséről egyes napirendi pontokra, vagy a teljes ülésre vonatkozóan.
(2)Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza:
a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat, valamint
– a megjelent és távollévő képviselők és meghívottak nevét,
– a napirend előtti felszólalásokat,
– a napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,
– a határozati javaslatokat,
– a határozathozatal módját, eredményét és a hozott döntés szövegét,
– az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
– az ülés befejezésének idejét.
(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
– meghívó,
– az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
– a jegyző törvényességi észrevétele,
– a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
– a név szerinti szavazásról készült névsor,
– továbbá az ülésen készített hangfelvételek.
(4) Az ülésről készült hangfelvételt 5 évig meg kell őrizni.
47. §
A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.
48. §
(1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Zala Megyei Kormányhivatalnak.
(4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.
49. §
1. A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.
2. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés szabályai szerint kell elkülönítve tárolni, őrizni.
10.
A bizottsági feladatok
50. §
(1) A képviselő-testület a Mötv. 57. § (1) bekezdésében és e rendeletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságot hozza létre:
- Ügyrendi Bizottság
(2) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.
(3) Az Ügyrendi Bizottság tagja a Mötv. (1) bekezdésének megfelelően nem önkormányzati
képviselő tag is lehet.
(4) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek:
– a polgármester,
– a bizottságok,
bármely képviselő.
5. A települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi. Az egyes vagyonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti.
Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
7. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni.
Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
(8) A bizottság feladat-és hatáskörét e rendelet melléklete tartalmazza.
51. §
(1) A képviselő-testület bizottságai
–A bizottság - feladatkörében - előkészíti, véleményezi a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
– A bizottság - feladatkörében - ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg a végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmeit, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
– Saját programjuk szerint előkészítő munkát is végezhetnek.
(2) A bizottság a képviselő-testület döntése alapján előterjesztéseket készít. Véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé.
(3) A bizottság dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.
52. §
(1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják.
(2) A bizottságok szükség szerint, saját munkatervüknek megfelelően üléseznek. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke összehívja.
(3) A bizottságok üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével - legalább 3. munkanappal korábban a bizottság tagjait, az illetékes alpolgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.
(4) A bizottságok ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:
– bármelyik képviselő,
– a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.
- jegyző
(5) A bizottságok üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.
53. §
(1) A bizottságok döntéseiket határozatok, állásfoglalások formájában egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.
(2) A bizottságok ülését az elnök, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök, ha ő is távol van, a bizottság által választott képviselő bizottsági tag vezeti.
54. §
(1) A bizottságok határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak.
(2) A képviselő-testület bizottságai a polgármesteri hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő.
55. §
(1) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A kisebbségi véleményeket kívánság szerint rögzíteni kell.
(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyzőkönyvvezető írja alá, majd az elnök megbízásából a polgármesteri hivatal kijelölt szervei megküldik a bizottság tagjainak, a tisztségviselőknek és a jegyzőnek.
A jegyzőkönyvet a képviselők bármikor megtekinthetik.
(3) A bizottságok működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.
11. A települési képviselők
56. §
(1)A képviselőt a Mötv-ben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt tesz.
57. §
(1) A megválasztott képviselők az önkormányzat egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit.
(2) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
58. §
(1) A képviselő köteles:
– tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén bejelenteni,
– a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,
– a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,
– választóival megfelelő kapcsolatot tartani.
(2) A képviselő jogai:
– részt vehet a képviselő-testület döntései előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
– kérdést és interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz,
– az írásban benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
– tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén; javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a javaslattevőt meg kell hívni,
– önálló indítványt terjeszthet elő,
– megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
– közérdekű ügyben - írásban - kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,
59. §
1. Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
2. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja és az Ötv. 20. § -ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.
3. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.
A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
60. §
1. Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
2. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
3. Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága vizsgálja ki.
4. A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
12.
A polgármester
61. §
1. A polgármester a Mötv. által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit.
2. A polgármester megválasztásakor, majd az követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
62. §
(1) A polgármesternek az ülések vezetésén túlmenően a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
segíti a képviselők munkáját,
képviseli az önkormányzatot,
az önkormányzat nevében kötelezettséget vállal,
kezdeményezheti a képviselő-testület önkormányzat érdekeit sértő döntésének ismételt megtárgyalását,
(2) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:
– kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,
– felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntés hatályban tartásáról a képviselő-testület soron következő ülésén határoz,
(3) A polgármester irányítja a közös önkormányzati hivatal orosztonyi kirendeltségét E körben:
– javaslatot tesz a hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére,
– meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzati munka szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
– dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt közigazgatási (hatósági) ügyekben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
– szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
– gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester tekintetében.
(4) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.
(5) A (4) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.
(6) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében.
(7)A polgármester illetményének, tiszteletdíjának növelésére – törvényi keretek között – az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.
(8)A polgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
(9)A polgármester e tisztségéről a képviselőtestülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el.
(10)A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve az Ügyrendi Bizottság Elnökének.
(11)A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján, a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés között felmerülő, alábbi halaszthatatlan ügyekben dönthet, amelyek nem tartoznak a Mötv. 42. §-ába:
bérleti, haszonbérleti, közterület-használati ügyek,
eszközbeszerzés, - vásárlás, szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalás legfeljebb 500 ezer Ft értékhatárig,
közszolgáltatási, kivitelezési és egyéb szerződések módosítása, felmondása,
önkormányzati tulajdonnal, ingatlanokkal kapcsolatos hozzájárulások (vezetékjog, telekalakítás, útkezelői hozzájárulás, stb.)
13. Az alpolgármester
63. §
1. A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
A képviselő-testület nem képviselő alpolgármestert nem választ.
2. A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről.
3. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
4. Az alpolgármester feladata különösen:
a testület elé kerülő anyagok kidolgozásában való részvétel,
kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel,
a képviselők, a bizottságok munkájának a segítése.
14.
A tanácsnokok
64. §
(1) A képviselő-testület a képviselők közül a polgármester javaslatára tanácsnokot választhat egyes önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására.
(2) A tanácsnokok által ellátandó feladatkörök:
– vagyongazdálkodás,
– költségvetés,
– településüzemeltetés,
– településfejlesztés,
– idegenforgalom,
– civil és kulturális kapcsolatok.
(3) A tanácsnokok feladatkörükben:
– a polgármester megbízása alapján képviselhetik az önkormányzatot,
– nevük mellett használhatják a feladatkörüknek megfelelő tanácsnok elnevezést,
– a hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől feladatkörükbe tartozó felvilágosítást és közreműködést kérhetnek,
– véleményezik a feladatkörükbe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,
– figyelemmel kísérik a feladatkörükkel összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását.
(4) A tanácsnoki megbízás megszűnik:
– lemondással,
– a képviselői mandátum megszűnésével,
– visszavonással.
(5) A képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával a tanácsnoki megbízást - amennyiben a tanácsnok tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit, illetve az ellentétes a képviselő-testület döntéseivel, álláspontjával - visszavonhatja.
(6) A tanácsnokokra eltérő szabályozás hiányában a bizottsági elnökökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
15. A jegyző
65. §
(1) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban, illetve a pályázati kiírásban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki 6 hónap próbaidőre.
(2) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.
(3) Munkáltatói jogot gyakorol a polgármesteri hivatal köztisztviselői tekintetében, egyes - a polgármester által meghatározott - esetekben a polgármester egyetértése mellett.
(4) A jegyző vagy megbízottja legalább heti egy alkalommal köteles Orosztony községben ügyfélfogadást tartani.
66. §
(1) A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
Ennek keretében:
– törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
– ellátja a képviselő-testület, a bizottság és a működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat,
– tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és bizottság ülésein,
– jelzési kötelezettség terheli, ha a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület szervénél és a polgármester döntéseinél, működésüknél jogszabálysértést észlel,
– gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,
– rendszeresen tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályokról,
– gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.
(2) A jegyző egyéb feladatai:
–szervezi, összehangolja a közös hivatal munkáját,
részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében,
döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatokat, hatásköröket,
– szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
gondoskodik a bizottságok működési feltételeinek biztosításáról.
16. A közös hivatal
[34]
67. §
(1)A képviselő-testület hivatala:
Felsőrajk, Alsórajk, Kerecseny, Pötréte és Orosztony települések az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek, vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására 2013. január 1-i hatállyal közös önkormányzati hivatalt hoztak létre Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal néven, amelynek székhelye: 8767 Felsőrajk, Kossuth u. 8., és amely Kerecseny, Orosztony községek illetékességi területére vonatkozóan állandó kirendeltséget tart fenn: Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal Orosztonyi Kirendeltsége 8744 Orosztony, Szent Imre u. 1. címen. ”
1. A képviselő-testületek a polgármesterek előterjesztése alapján meghatározzák az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.
(3) A polgármesterek előterjesztésüket a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.
17.
Közmeghallgatás
68. §
(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 5 nappal megelőzően a közmeghallgatás meghívójának az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a lakosság tudomására kell hozni.
(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeghallgatással egybekötve.
(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
69. §
(1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a jegyző, az önkormányzati intézmények vezetői.
(2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.
(3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.
70. §
(1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.
18. A helyi népszavazás
71. §
(1)Helyi népszavazást kezdeményezhet a választópolgárok 25 %-a.
(2)Helyi népszavazással kapcsolatos ügyekben a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényvonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
19. Az önkormányzat gazdálkodása
72. §
1. Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
2. Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.
73. §
1. A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.
2. A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.
74. §
A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt.
75. §
(1) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
2. A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján tájékoztatja.
20. Záró rendelkezések
76. §
(1) E Rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) A Rendelet mellékletei:
1.melléklet: Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre
(3) A Rendelet függelékei:
1. függelék: A képviselő-testület névsora
2. függelék: Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsora
77. §
Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 6/2003. (IV.29.) számú önkormányzati rendelet,
A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 6/2003. (IV.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2007. (XI.14.) számú önkormányzati rendelet,
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2003. (IV.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2007. (XI.14.) számú önkormányzati rendelet,
Szőllősi Tiborné sk. dr. Kelemen Marcell sk.
Polgármester körjegyző
Kihirdetve: 2010. december 30.
dr. Kelemen Marcell sk.
1. melléklet
Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre:
Állást foglal:
a.)abban a kérdésben, hogy a testület a működése során megsértette-e a jogszabály rendelkezéseit vagy saját ügyrendjét,
b.)önkormányzati rendelet és határozat-tervezet jogszerűségéről,
c.)összeférhetetlenségi ügyekben,
Előterjeszti:
a.)a hatáskörébe tartozó ügyeket,
Ellátja:
a.)a vonatkozó jogszabályok alapján a polgármester, illetve az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
b.)a képviselő-testület titkos szavazásának lebonyolításával kapcsolatos teendőket.
Előkészíti és kivizsgálja:
a.)a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyeket.
Javaslatot tesz:
a.)a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjára és jutalmazására.
b.)a lakosság véleményének kikérési módjára, illetve rendelet közzétételére.
1
Orosztony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 41. § (4) bekezdésében, 44-45. §-aiban, a 48. § (2)-(4) bekezdésében, a 49. § (2) bekezdésében, az 50. §-ában, az 51. § (2) bekezdésben, az 52. § (1) bekezdés n) pontjában, az 53. § -ában, az 57. § -ában, az 59. § (2) bekezdésében, a 68. § (3),(4) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében, a 84. § (2) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet (továbbiakban: IRM rendelet) rendelkezései alapján a Szervezeti Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Rendelet) felülvizsgálta és 8/2013.(VI.5.) önkormányzati rendeletével átfogóan módosította. A módosítás hatálybalépésének időpontja: 2013. június 6.
2
Megállapította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 2. § Hatályos: 2013.június 6-tól.
3
Hatályon kívül helyezte: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 2. § Hatálytalan: 2013.június 6-tól.
4
Megállapította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 3. § Hatályos: 2013.június 6-tól.
5
Kiegészítette: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 3. § Hatályos: 2013.június 6-tól.
6
Módosította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 4. § (1) bek. Hatályos: 2013.június 6-tól.
7
Megállapította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 4. § (2) bek. Hatályos: 2013.június 6-tól.
8
Megállapította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 5. § (1) bek. Hatályos: 2013.június 6-tól.
9
Megállapította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 5. § (2) Hatályos: 2013.június 6-tól.
10
Kiegészítette: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 5. § (3) Hatályos: 2013.június 6-tól.
11
Beillesztette: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 5. (4) § Hatályos: 2013.június 6-tól.
13
Módosította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 6. § (2) Hatályos: 2013.június 6-tól.
14
Módosította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 7. § (1) Hatályos: 2013.június 6-tól.
15
Módosította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 7. § (2) Hatályos: 2013.június 6-tól.
16
Megállapította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 8. § (1) Hatályos: 2013.június 6-tól.
17
Módosította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 9. § Hatályos: 2013.június 6-tól.
18
Beillesztette: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 10. § Hatályos: 2013.június 6-tól.
19
Módosította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 12. § (2) bek. Hatályos: 2013.június 6-tól.
20
Megállapította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 38. §-a. Hatályos: 2013.június 6-tól.
21
Megállapította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend.15. §-a Hatályos: 2013.június 6-tól.
