Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Bakonypölöske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013.(VII.12.) önkormányzati rendelete

Bakonypölöske Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2013.07.12.
Szerkesztés...
Bakonypölöske Község Önkormányzata Képviselő-testületének
8/2013.(VII.12.) önkormányzati rendelete
Bakonypölöske Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
I. BEVEZETŐ RÉSZ
Bakonypölöske Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló2011. évi CLXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:
Az Önkormányzat jelképei
1.§ Az Önkormányzat jelképei, mit a település történelmi múltjára utaló megkülönböztető szimbólumok: a címer és zászló.
1. Bakonypölöske község címere: elöl kékkel hasított, hátul zölddel és vörössel vágott, szimmetrikus, csücsköstalpú tárcsapajzs első kék mezejében lebegő, vörös tetejű, ezüst templom, melynek tornyán ezüst latin kereszt áll. Második zöld mezejében szárukkal egymást keresztező két arany gabonaszál között, élével jobbra, hegyével lefelé forduló ezüst ekevas lebeg. Harmadik vörös mezejében ezüst heraldikai liliom. A címerpajzs fölött lebegő ezüst szalagra, fekete betűkkel a község neve: Bakonypölöske van írva.
(2) Bakonypölöske község zászlaja: fekvő téglalap alakú fehér mező három oldalon rövid, aranyszínű rojtokkal körülvéve, amelynek a közepén helyezkedik el a község címere.
(3) A község zászlaja 1.5 méter hosszú és 1,0 méter széles.
II. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
2.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Bakonypölöske Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye:
8457 Bakonypölöske, Petőfi Sándor utca 88.
(3) Bakonypölöske Község Önkormányzata közigazgatási területének leírását e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
(4) A képviselő-testület hivatali szervezetének elnevezése:
Pápakovácsi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: KÖH)
Székhelye: 8596 Pápakovácsi, Fő u. 19.
Kirendeltsége: 8597 Ganna, Fő u. 52.
(5) Az önkormányzat szervei:
Polgármester
Ügyrendi Bizottság
Képviselő-testület
KÖH
Jegyző
Társulások
(6) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
A képviselő-testület -a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén - bármely tagját meghatalmazhatja az önkormányzat, a képviselő-testület más szervek előtti képviseletének ellátására.
Rendszeres feladatellátás (közgyűléseken való részvétel) esetén a képviselő-testület a testület tagjainak állandó meghatalmazást is adhat azzal, hogy a testület tagja csak a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén köteles és jogosult meghatalmazottként eljárni.
(7) Az (4) bekezdés szerinti, jognyilatkozat tételére is feljogosító meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(8) A polgármester akadályoztatása esetén felhatalmazhatja a képviselő-testület bármely tagját, hogy az önkormányzatot, a képviselő-testületet ünnepélyeken, rendezvényeken képviselje.
Ez felhatalmazás a képviselőt jognyilatkozat adására nem jogosítja fel.
III. FEJEZET
FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
3.§ (1) A képviselő-testület önkormányzati feladat- és hatásköreinek ellátása során együttműködik a Bakonypölöskei Német Nemzetiségi Önkormányzattal, a Pápai, Devecseri és Ajkai kistérség önkormányzataival, önkormányzati szövetségekkel, a Veszprém Megyei Önkormányzattal, feltéve hogy az együttműködést a feladatellátás hatékonysága indokolttá teszi.
(2) A képviselő-testület ellátja az 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1)bekezdés szerinti feladatait, gyakorolja a feladatellátáshoz kapcsolódó hatásköröket.
(3) Az önkormányzati hatáskörök ellátását a képviselő-testület átruházhatja a polgármesterre (1. melléklet), bizottságára, társulásaira(2. melléklet).
(4) Az önkormányzat képviselő-testülete a kötelezően ellátandó feladatai mellett- a helyi igények, szükségletek alapján - egyéb feladatok ellátását is felvállalhatja feltéve, ha ezzel más szerv feladat- és hatáskörét nem sérti, továbbá az önkéntes feladatvállalás a kötelező feladatok ellátását nem veszélyezteti.
(5) Az önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.
(6) Az önkéntes feladatellátásról, azok tárgyában az éves költségvetésben, vagy annak módosítása- a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.
4.§ (1) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(2) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(4) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.
IV. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
5.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.
(2) A képviselők névsorát, lakcímét e rendelet 2. függeléke tartalmazza.
6.§ (1) A képviselő-testület hatáskörét ülésein gyakorolja.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
A képviselő-testület alakuló ülése
7.§ (1) A képviselő-testület alakuló ülését az Mötv-ben meghatározott határidőn belül össze kell hívni.
(2) Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze.
(3) Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg és vezeti.
(4) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság elnöke beszámol a képviselő-testületnek a választás eredményéről, fogadja a polgármester és a képviselő-testület tagjainak eskütételét, átadja a megbízóleveleket.
(5) A megbízólevelek átadását követően a korelnök az ülés vezetését átadja a polgármesternek.
(6) Az alakuló ülésen a képviselő-testület - Ügyrendi Bizottságot választ - amely javaslatot tesz a polgármester illetményére.
A polgármester, az alpolgármester választása
8.§ (1) A polgármestert a választópolgárok közvetlenül választják.
(2) Az alpolgármestert a polgármester javaslatára a települési képviselők közül a képviselő-testület választja.
(3) A Bakonypölöske Község Önkormányzat egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
A képviselő-testület rendes ülése
9.§ (1) A képviselő-testület általában havonta egy rendes ülést tart.
(2) A képviselő-testület évente legalább hat ülést köteles tartani.
A képviselő-testület rendkívüli ülése
10.§ (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy ha olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hívhat össze.
(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők 1/4-ének (2 képviselő)- a rendkívüli ülés összehívásának indokoltságát tartalmazó -indítványára.
(3) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(4) A polgármester az indítvány benyújtásától számított nyolc munkanapon belül köteles az ülést összehívni.
A rendkívüli ülésre szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét.
A képviselő-testületi ülés összehívásának szabályai
11.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a település közigazgatási határain belül máshová is összehívható (kihelyezett ülés).
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb települési képviselő hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testület ülésének meghívóját - a napirendek írásos anyagával együtt - úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők az ülés előtt öt nappal, a meghívottak legalább három nappal megkapják.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - halasztást nem tűrő esetben - az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó, az előterjesztések előzetes kiadása nélkül. Erre bármilyen célszerű értesítési mód ( pl. telefon, hivatalsegéd, stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell. Ez utóbbi esetben is el kell készíteni az írásbeli meghívót és lehetőleg az előterjesztés rövid, kivonatos változatát, a határozat-tervezetet.
(5) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal a helyben szokásos módon (pl. hirdető táblán elhelyezett hirdetménnyel, stb. ) tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.
(6) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, az ülés jellegét, valamint a napirend tárgyának és előadójának megjelölését.
(7) A rendkívüli ülésekre szóló meghívót - a napirendek írásos anyagával együtt - lehetőség szerint három nappal az ülés előtt kell kézbesíteni.
A képviselő-testület ülésének elnapolása, az ülés félbeszakadása, polgármesteri berekesztése a napirendek tárgyalásának befejezése előtt
12.§ (1) Az ülések időtartamát az elfogadott napirendek megtárgyalásának időszükséglete határozza meg. Ha a napirendek megtárgyalása legfeljebb hat órán belül nem volt lehetséges, a testület bármely tagjának javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt az elnapolásról.
(2) Amennyiben a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, az ülés félbeszakad.
(3) Súlyos rendzavarás esetén a polgármester a képviselő-testület ülését a napirendek tárgyalásának befejezése előtt berekesztheti.
(4) Az elnapolt, a határozatképtelenné vált, a polgármester által a napirendek megtárgyalásának befejezése előtt berekesztett ülés folytatására a polgármester az eredeti ülésnaptól számított nyolc napon belüli időpontra köteles a képviselő-testület ülését (folytatólagos ülés) összehívni.
(5) A folytatólagos ülés meghívójában elegendő az eredeti meghívó alapján az elmaradt napirendek sorszámát megjelölni.
(6) A folytatólagos ülés összehívásáról a meghívót legfeljebb három munkanapon belül meg kell küldeni a képviselőknek, egyéb meghívottaknak.
A képviselő-testület ülésre meghívandók köre
13.§ (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a./ a képviselőket,
b./ a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
c./ a jegyzőt,
d./ a napirend előadóját,
e./ a polgármester által esetenként megjelölt személyeket.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak - az e./ pont kivételével - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.
(3) Az (1) bekezdés a./ , b./ és c./ pontjában felsoroltaknak a meghívóval együtt kézbesíteni kell valamennyi előterjesztést.
(4) Az (1) bekezdés e./ pontjában felsoroltaknak csak a meghívót, a d./ pontban megjelölt személynek pedig a meghívó mellett csak azt az előterjesztést kell mellékelni, amelynek tárgyalásához meghívást kapott.
(5) A társadalmi önszerveződő közösségek napirendhez történő meghívásáról a polgármester dönt. Ez esetben a meghívottat az általános szabályok szerint megilleti - külön szavazás nélkül - a tanácskozás joga. A meghívás nélkül megjelent társadalmi önszerveződő közösségek vezetőit külön szavazás alapján illeti meg tanácskozási jog.
A képviselő-testület ülésének napirendje
14.§ (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a kiküldött meghívóban a polgármester tesz javaslatot. A meghívó szerinti napirendi javaslattól a polgármester a sorrend tekintetében eltérhet, a napirendi javaslatot kiegészítheti, feltéve, ha szóbeli előterjesztésben tárgyalható ügyről van szó. A napirendet a napirendhez fűzött polgármesteri kiegészítés után elfogadásra beterjesztett javaslatnak kell tekinteni.
(2) A képviselő-testület tagja kezdeményezheti a napirendek sorrendjének megváltoztatását, szóbeli előterjesztésként tárgyalható ügy napirendi felvételét, napirendek összevont tárgyalását, egyes ügyek napirendről való levételét. Ezt a javaslatot röviden meg kell indokolni. Az előterjesztő a benyújtott előterjesztést a napirend megállapítás előtt - rövid indokolással - visszavonhatja.
(3) A szóbeli előterjesztésben tárgyalható ügyet kivéve, újabb ügy csak sürgősségi indítvány alapján tárgyalható.
(4) korábbi képviselő-testületi ülésen eldöntött ügyet - a döntés felülvizsgálata céljából - a képviselő-testület ismét napirendre tűzhet. Az ismételt tárgyalásra a polgármestertv és a képviselő-testület tagja tehet indokolt javaslatot.
Ugyanazon ügy csak egy alkalommal tárgyalható újra.
A napirendre való felvételről a képviselő-testület minősített többséggel külön határozatot hoz.
(5) A napirendi pontok elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.
(6) Ülés közben - polgármesteri, vagy képviselői indítványra - az ülés gyorsabb vezetése érdekében a már elfogadott napirendek sorrendje megváltoztatható, illetve még nem tárgyalt napirendek együttes tárgyalására összevonhatók.
Ebben az esetben a képviselő-testület az újabb módosításról egyszerű szótöbbséggel szavaz. Az ülés közben napirend módosításról külön alakszerű határozatot nem kell hozni, hanem a jegyzőkönyvben a napirend megállapításánál fel kell tüntetni a ülés közben történt sorrend változás, napirend összevonás tényét.
(7) Folytatólagos ülésen sürgősségi indítvánnyal újabb ügyek is felvehetők a napirendek közzé.
Ez esetben az ülés napirendjét határozattal ismételten meg kell állapítani.
A napirendi pontok tárgyalási sorrendje
15.§ A napirendi pontokat a képviselő-testület az alábbi sorrendben tárgyalja:
a. napirend előtti felszólalások
b. napirend előtti ügyek
c. döntés sürgősségi indítvány, már eldöntött ügy újratárgyalása kérdésében
d. a napirend elfogadása
e. önkormányzati rendelet-tervezet
f. gazdasági, vagyoni ügyek
g. beszámolók
h. testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügy
i. interpellációk
j. közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok
Napirend előtti felszólalások
16.§ (1) A képviselő a napirend előtt, az ülés megnyitása után felszólalhat, ha ezt a szándékát az ülést megelőzően - a felszólalás tárgyának megjelölésével - a polgármesternek bejelentette.
(2) A felszólalás keretében a képviselő röviden kifejtheti véleményét minden olyan kérdésben, amely az önkormányzat működésével, a képviselő személyével összefügg.
(3) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel az engedélyt megadhatja.
(4) Sürgősségi indítványt, interpellációt, bejelentést napirend előtti felszólalásban előterjeszteni nem lehet.
(5) A felszólalás időtartama legfeljebb három perc, vitát nem lehet nyitni, határozathozatalnak nincs helye. A napirend előtti felszólalásra az érintett egy percben reagálhat.
Napirend előtti ügyek
17.§ (1) Napirend előtt a képviselő-testület áttekinti a lejárt határidejű határozatok végrehajtására adott jelentéseket.
A képviselők a jelentést adókhoz kérdéseket intézhetnek. Ha a testület a jelentést nem fogadja el, a határozat végrehajtására javaslatokat tehet, szükség szerint más intézkedést tesz, a végrehajtásra újabb határidőt tűz ki.
(2) A polgármester tájékoztatást ad az átruházott hatáskörök gyakorlása során hozott döntésekről.
(3) Napirend előtt a polgármester, szükség esetén az alpolgármester a jegyző feladatkörét is érintve összefoglaló tájékoztatót adhat az előző ülés óta eltelt idő alatt tett fontosabb vezetői intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről.
(4) A jegyző ismertetheti a korábbi zárt ülésen hozott döntéseket. A tájékoztató csak az ügy tárgyának megjelölését és a döntés lényegét tartalmazhatja. Önkormányzati hatósági ügyben hozott döntés nem hozható nyilvánosságra. Gazdasági ügyben hozott döntés csak akkor hozható nyilvánosságra, ha a nyilvánosságra hozatal az önkormányzat gazdasági érdekét nem sérti.
Sürgősségi indítvány
18.§ (1) Sürgősséggel kérhetik a képviselőtestülettől egyes ügyek soron kívüli megtárgyalását a polgármester, a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi önkormányzat elnöke.
(2) A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon, indoklással ellátva írásban kell benyújtani a polgármesterhez.
(3) A polgármester amennyiben lehetséges írásbeli, illetve szóbeli előkészítésre kiadja az ügyet a jegyzőnek.
(4) A tárgyalásra vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Sürgősségi indítvány a folytatólagos ülésre is beterjeszthető.
(5) Az indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. Egyetértés estén az ügyet első napirendi pontként tárgyalja.
(6) Az előterjesztést lehetőleg írásban el kell készíteni.
Ha ez az idő rövidsége miatt az általános szabályok szerint nem lehetséges, akkor az előterjesztés rövid, kivonatos változatát, vagy csak a határozati javaslatot kell elkészíteni.
(7) Az indítvány elutasításakor a képviselő-testület dönthet arról is, hogy más alkalommal rendes napirendként tárgyalja az ügyet. A későbbi ülésre halasztott ügyet az előterjesztések általános szabályai szerint kell előkészíteni.
A képviselő-testületi ülés határozatképessége, tanácskozási rend
19.§ (1) A Képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele (3 fő) jelen van.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása estén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása estén a legidősebb települési képviselő (az ülés elnöke) vezeti. Akadályoztatás alatt a kizárást is érteni kell.
(3) Az ülés elnökének munkáját a jegyző, akadályoztatása estén az általa megbízott személy segíti.
(4) Az ülés elnöke megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a határozatképességet és az ülést megnyitja.
Az ülés időtartama alatt az elnök folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét.
A vitavezetés szabályai
20.§ (1) Az ülés elnöke minden napirend felett vitát nyit.
(2) Először a napirendi pont előadóját illeti a szó, aki az előterjesztéshez rövid kiegészítést fűzhet.A kiegészítés csak olyan kérdésre, tényre vonatkozhat, amit az írásbeli előterjesztés nem tartalmaz.
(3) A vitát megelőzően az előadóhoz kérdéseket lehet intézni.
(4) A kérdések megválaszolása után a képviselők hozzászólás formájában kifejtik véleményüket, terjeszthetik elő módosító indítványukat.
(5) A hozzászólások után az elnök a vitát lezárja. A napirend előadóját a vita lezárását követően megilleti a zárszó joga.
(6) A vita lezárása után kerülhet sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.
(7) Az egymáshoz képest jelentéktelen eltérést tartalmazó módosító indítványokat az elnök egy indítványban összefoglalhatja, ha ez ellen az indítványozók nem tiltakoznak, továbbá megkísérelheti az indítványtevők álláspontját egymáshoz közelíteni.
A napirendhez kapcsolódó felszólalás
21.§ (1) A képviselők a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének kézfelemeléssel jelzik. A felszólalásra - a jelentkezés sorrendjében - az elnök adja meg a szót.
(2) A képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel alakszerű határozat nélkül dönt.
(3) A vita elhúzódása esetén bármely képviselő javasolhatja a hozzászólások tartamának korlátozását, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.
(4) A napirend előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat.
Felszólalás ügyrendi kérdésben
22.§ (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőknek az elnök felhívására meg kell jelölnie a Szervezeti és Működési Szabályzat szakaszát, amelyre hivatkozik.
(2) Amennyiben az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésekre vonatkozik, a képviselőtől megvonja a szót.
Ha a képviselő a szómegvonást sérelmezi, a képviselő-testület dönt.
Kérdés és interpelláció
23.§ (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg a 15 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján 5 napon belül, írásban kell a választ megadni.
24.§ (1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása estén lehet előterjeszteni
(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 5 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 1 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 3 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(5) A kérdésekről és az interpellációkról a jegyző külön nyilvántartást vezet.
A vita lezárása
25.§ (1) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik képviselő is javasolhatja, e kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
Ez utóbbi esetben is szót kell adni a hozzászólásra korábban már jelentkezetteknek.
(2) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben Ő bármely javaslathoz törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
A döntéshozatal szabályai
26.§ (1) A képviselő-testület döntését rendelet vagy határozat formájában - a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott szavazás szabályai szerint - hozza meg.
(2) A képviselő-testület érdemi döntését alakszerű határozatba kell foglalni.
Az elnök a szavazás előtt köteles a szavazásra feltett határozati javaslatot szóban ismertetni. Szükség szerint a határozat megfogalmazására az elnök szünetet rendelhet el.
(3) A képviselő-testület egyéb, nem az ügy érdemére vonatkozó döntését nem alakszerű határozatba foglalni.
Kizárás a döntéshozatalból
27.§ (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(2) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.
A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőknek kell tekinteni.
(3) Ha az érintett települési képviselő nem jelenti be személyes érintettségét, akkor az ügyben hozott határozat érvénytelen.
A döntéshozatal módja és a szavazás szabályai
28.§ (1) A döntés meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata (egyszerű szótöbbség) szükséges.
(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50.§-ban meghatározott döntéshozatalhoz.
A képviselő-testület minden egyéb kérdésben - így a módosító és kiegészítő javaslatok tárgyában is - egyszerű szótöbbséggel dönt.
A módosító és kiegészítő javaslatokat nem kell szavazásra bocsátani, feltéve, ha a módosító javaslatot az előterjesztő elfogadta.
(3) A módosító, kiegészítő javaslatok kérdésében való döntés után kerül sor az érdemi döntésről való szavazásra.
(4) A szavazás nyíltan, illetve titkosan történhet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
A nyílt szavazás
29.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Az elnök megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét. (A javaslat mellett leadott „igen” és ellene leadott „ nem” szavazatok, valamint a tartózkodások száma, továbbá az érdemi döntés.)
(3) Egyforma számú igen és nem szavazatok mellett történő tartózkodás esetén nem kerül elfogadásra a javaslat.
Név szerinti szavazás
30.§ (1) Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv. 48. § (3) és 55.§ (1) bekezdésében meghatározott estekben, illetve ha azt legalább két jelenlévő képviselő kéri.
(2) Név szerinti szavazás estén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a jegyző olvassa és rögzíti a szavazást. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
A titkos szavazás
31.§ (1) A képviselő-testület az alpolgármester megválasztásáról titkos szavazással dönt.
(2) Titkos szavazással dönthet a képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében felsorolt ügyekben.
(3) A (2) bekezdés szerinti titkos szavazásra a képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A képviselő-testület titkos szavazás lebonyolítását három tagú Ügyrendi bizottság végzi.
(5) A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon, -szavazó fülke és urna használata nélkül- külön helyiségben történik.
(6) A titkos szavazás eredményét külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(7) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
A szavazás eredményének megállapítása
32.§ (1) A szavazás akkor eredményes, ha a javaslat mellett leadott „igen „ szavazatok, vagy az ellene leadott „ nem” szavazatok száma egyszerű szótöbbségnél meghaladja a jelenlévő képviselők számának a felét, minősített többségnél pedig meghaladja a megválasztott települési képviselők számának több mint a felét.
(2) Érdemi döntésre vonatkozó határozathozatalnál, módosító indítványok, kiegészítő s ügyrendi javaslatok esetén eredménytelen szavazáskor a javaslat elvetését kell megállapítani.
Rendfenntartás a képviselő-testület ülésén
33.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik.
(2) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az ülés elnöke:
a./ a tárgytól eltérő, vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismételt esetben megvonja a szót,
b./ rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület, vagy képviselőtársai tekintélyét sértő kifejezést használ, ismételt esetben megvonja tőle a szót,
c./ az ülésteremből kiutasíthatja a rendbontó hallgatót,
d./ ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést ugyanazon a ülésnapon belül határozott időre felfüggesztheti, súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, az elnök az ülést berekeszti.
(3) Az ülés elnökének a rendfenntartás körében tett intézkedései ellen felszólalni, az elnökkel vitába szállni, az intézkedéseket visszautasítani nem lehet, kivéve a szómegvonás esetét. Ha a rendreutasított a szómegvonást sérelmezi, azonnal a képviselő-testülethez fordulhat.
A szómegvonáskérdésében a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága
34.§ (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46.§ (2) bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt esetekben.
(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetekben.
(4) A zárt ülésen a Mötv. 46.§ (3) bekezdésében foglaltak a vesznek részt.
A képviselő-testület ülésének előkészítése, előterjesztések készítése
35.§ (1) A képviselő-testület elé a döntéstervezetek előterjesztés és rendelet-tervezet formájában kerülnek beterjesztésre.
(2) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.
(3) A képviselő-testület elé csak a polgármesterrel, jegyzővel egyeztetett és törvényességi szempontból ellenőrzött előterjesztés nyújtható be.
Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei
36.§ (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén személyi ügyekben és egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.
(2) Az előterjesztés két részből áll:
a./ bevezető részből és
b./ határozati javaslatból.
(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:
a./ a fejrészt (előterjesztő cím)
b./ az előterjesztés készítőjének nevét,
c./ az ügy (napirend) tárgyát,
d./ a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,
e./ a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,
f./ a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,
g./ az előterjesztő állásfoglalását.
(4) A határozati javaslat tartalmazza:
a./ a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,
b./ szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,
c./ a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.
Az előterjesztő személye
37.§ (1) Testületi ülésre az alábbiak nyújthatnak be előterjesztést:
a./ polgármester,
b./ alpolgármester,
c./ nemzetiségi önkormányzat elnöke,
d./ települési képviselő,
e./ jegyző.
(2) Az önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője terjeszti a képviselő-testület elé.
Önkormányzati rendelet
38.§ (1) A képviselő-testület a törvények által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján azok helyi végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot, alkothat.
(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:
- települési képviselő,
- a polgármester, az alpolgármester, a jegyző
- helyi társadalmi szervezet, állampolgári közösségek.
(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban bejelenteni.
A kezdeményezéssel egyidejűleg a rendelet-tervezet is benyújtandó.
A rendelet-tervezet elkészítése
39.§ (1) Az önkormányzat rendelet-tervezetét a jegyző készíti elő.
E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.
(2) A rendelet-tervezetet beterjesztés előtt a végrehajtásban közreműködővel, szükség szerint az érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetni kell. Az egyeztetés tényéről,
eredményéről az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet.
A rendelet-tervezet tárgyalása
40.§ (1) Amennyiben a rendelet-tervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént, a polgármester - kivételesen a jegyző (köztisztviselőket, hivatal működését érintő rendeletek) - köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.
(2) A tervezet megtárgyalása után a képviselő-testület - polgármesteri, vagy képviselői indítvány alapján - dönthet a rendelet megalkotásáról.
(3) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges a képviselő-testület a tervezetet át-
dolgozásra visszautasíthatja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelet-tervezetet a képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni.
(4) A rendeletalkotás folyamatának szabályai értelemszerűen irányadók az önkormányzati rendelet módosításra is.
Az önkormányzati rendeletek kihirdetése, közzététele
41.§ (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. Helyben szokásos mód különösen a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés.
(2) A kihirdetéssel egyidejűleg azokat a rendeleteket, amelyek közvetlenül jogviszonyt keletkeztetnek az állampolgárok és az önkormányzat, valamint szervei között, meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez.
(3) A rendeletmódosítások kihirdetése, közzétételére értelemszerűen irányadók a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok azzal, hogy a lakosságot a hatályon kívül helyezett rendelkezések, módosítások tartalmának lényegéről is tájékoztatni kell.
(4) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
(5) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) Az önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövegét, gyűjteményes formában az önkormányzat hivatalában lehet megtekinteni.
(7) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
Bakonypölöske Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/…( … …) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.
Az önkormányzat határozatai
42.§ (1) A képviselő-testület döntéseit határozatba foglalja.
(2) A képviselő-testület határozatai évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
Bakonypölöske Község Önkormányzata Képviselő-testületének …./…. (… ….) határozata, a határozat tárgyának megjelölésével.
(3) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a határozatok számát, tárgyát, szövegét, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős nevét, és a tett intézkedéseket.
(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A képviselő-testület tagjai a határozatokat a legközelebbi képviselő-testületi ülés anyagával kapják meg.
(5) A jegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a képviselő-testület elé kell terjesztenie.
Jegyzőkönyv
43.§ (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni.
a) egy példányt a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetőjének a jegyzőkönyv mellékleteivel együtt.
b) egy példányt a meghívóval, és a mellékletekkel évente kötetbe kell kötni. A zárt ülésről készült jegyzőkönyveket külön kötetbe kell beköttetni.
(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kezelésére a titkos ügyiratkezelés szabályait kell alkalmazni.
A jegyzőkönyv tartalma
44.§ (1) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a. az ülés helyét, idejét és az ülés jellegét,
b. a megjelent képviselők és a távolmaradók nevét,
c. a meghívottak nevét, a tanácskozási joggal résztevők nevét,
d. a lakosság részéről megjelentek számát,
e. az ülés megnyitásának időpontját,
f. az ülés határozatképességét,
g. a napirend előtti felszólalásokat,
h. az elfogadott napirendet,
i. napirendi pontonként az előadó és a felszólaló nevét, a kérdések és a hozzászólások
j. lényegét, illetve kérelemre a szó szerint elhangzottakat,
k. a szóban előterjesztett, vagy a módosítások után megfogalmazott határozat tervezetet,
l. a határozathozatal módját,
m. a szavazás eredményét és a határozat szövegét, továbbá külön indítványra a
n. kisebbségi véleményt,
o. az önkormányzati rendelet tárgyát és utalást arra, hogy hiteles szöveg a jegyzőkönyv
p. melléklete,
q. az elnök esetleges intézkedéseit,
r. a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit ,
s. az ülésen történt fontosabb eseményeket,
t. az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, és ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket,
u. az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét,
v. a polgármester és a jegyző aláírását, a képviselőtestület bélyegző lenyomatát.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a./ meghívó,
b./ jelenléti ív,
c./ írásos előterjesztések, interpellációk,
d./ titkos szavazás ,
e./ név szerinti szavazás szavazási íve,
f./ a képviselő írásban benyújtott hozzászólása,
g./ a jegyző törvényességi észrevétele,
h./ az önkormányzati rendelet hiteles szövege,
i./ az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.
Jegyzőkönyvi kivonat
45.§ A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban részvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.
A jegyzőkönyvbe betekintés szabályai
46.§ (1) A jegyzőkönyvet az önkormányzat hivatalban - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - az állampolgárok megtekinthetik.
A zárt ülés jegyzőkönyvét az érintettek és meghatalmazottjuk tekintheti meg. A betekintést a jegyző engedélyezi.
A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.
(2) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.
(3) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.
Helyi népszavazás és népi kezdeményezés
47.§ (1) A képviselőtestület helyi rendelet megerősítésére népszavazást rendelhet el, a
település választópolgárai 20 %-ának a kezdeményezésére népszavazást rendel el.
(2) Népi kezdeményezés útján a képviselőtestület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.
(3) A képviselőtestület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes eljárási rendjét külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
Közmeghallgatás
48.§ (1) A képviselőtestület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
A közmeghallgatást a képviselő-testület Bakonypölöske Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületével közösen tartja meg. A közmeghallgatások az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdéseket intézhetnek a képviselő-testülethez, valamint közérdekű javaslatokat tehetnek.
(2) A közmeghallgatás levezetése a képviselőtestület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni a alábbi eltérésekkel:
a./ a közmeghallgatás valamennyi részvevőjét megilleti a tanácskozás joga,
b./ a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,
c./ ha nincs mód azonnali válaszadásra, vagy a válaszadás, intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik a közérdekű bejelentések, és javaslatok szabályai szerint kell eljárni.
d./ A közmeghallgatás( pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti elő
e./ A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot legalább 8 nappal. előbb.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselőtestület jegyzőkönyvre irányadó szabályok
(5) A közmeghallgatáson a képviselőknek jelen kell lenniük, képviselő-testületi ülésnek minősül.
V. FEJEZET
A Települési KÉPVISELŐ
49.§ (1) A képviselő-testület tagja a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztást követő ülésen a Mötv. 1. melléklete szerint esküt tesz. Az eskü szövege a következő:
„Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.
(Az eskütevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”
(2) A képviselő-testület tagja az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.
(3) A képviselő Bakonypölöske Község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói
érdekeit. Részt vehet a képviselőtestület döntéseinek előkészítéseiben, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.
A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(4) A képviselő a (3) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat, aki a belátása szerint szükséges intézkedést köteles megtenni.
(5) A képviselő a képviselői munkája ellátásához szükséges tájékoztatás, iratbetekintést, ügyviteli közreműködést és jegyzőtől igényelheti.
(6) A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint az önkormányzat hivatalának köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.
(7) A képviselő az önkormányzat hivatala köztisztviselőinek utasítást nem adhat, magántermészetű ügyekben ügyviteli segítséget nem igényelhet.
VI. FEJEZET
A polgármester, alpolgármester, jegyző
50.§ (1) A polgármester feladatait társadalmi megbízásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőknek tekintendő.
(3)A polgármester tekintetében a képviselőtestület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg.
(4) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselőtestület gyakorolja a következőket:
- az illetmény megállapítása,
- a jutalmazás,
- összeférhetetlenség kimondása,
- a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,
- az anyagi felelősség megállapítása.
(5) A polgármester tiszteletdíjának az alakuló ülésen, majd annak fejlesztésére az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.
51.§(1) A polgármester feladatai a képviselőtestület működésével összefüggésben különösen:
a./ segíti és összehangolja a képviselők munkáját,
b./ összehívja, szervezi és vezeti a képviselőtestület ülését,
c./ képviseli az önkormányzatot,
d./ a polgármester, ha a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést a döntést követően három napon belül nyújthatja be, a képviselőtestület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. A polgármester a kezdeményezéssel egyidejűleg a végrehajtást felfüggeszti.
e./ aláírja a jegyzővel együtt a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvet és az önkormányzati rendeleteit.
(2) A polgármester feladatai a bizottságok működésével összefüggésben
a./ kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,
b./ figyelemmel kíséri a bizottságok működését, rendszeresen részt vesz a bizottsági üléseken.
c./ kiadja kötelező érvénnyel a bizottságoknak tárgyalásra azokat az előterjesztéseket, amelyeknek előzetes bizottsági tárgyalását indokoltnak tartja,
d./ felfüggeszti a bizottság határozatának végrehajtását, ha a határozat ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
(3) A polgármester
a./ a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
b./ dönt a jogszabály által hatáskörében utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja;
c./ a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselőtestületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
d./ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
(4) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a KÖH közreműködésével látja el.
Az alpolgármester
52.§ (1) A képviselőtestület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselőtestület megbízásának időtartalmára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítségére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármestert helyettesítő minőségben azonosak a polgármesterével.
(4)Az alpolgármester feladatai:
- ellátja a képviselőtestület és a polgármestertől közvetlenül kapott feladatokat,
- közreműködik a képviselőtestület elé kerülő előterjesztések kidolgozásában,
- segíti a képviselőtestület és a bizottságok munkáját, részt vesz üléseiken
- részt vesz a képviselőtestület hatáskörébe tartozó egyes feladatok előkészítésében.
A polgármester és az alpolgármester kapcsolata
53.§ (1) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(2) A polgármester és az alpolgármester feladataik ellátása során együttműködésre kötelesek.
(3) A polgármester megbízhatja az alpolgármestert egyes önkormányzati feladatok előkészítésével, végrehajtásával.
Az alpolgármester köteles a polgármesternek az előkészítés, végrehajtás körében adott utasításait betartani, eljárásáról, intézkedéseiről a polgármestert tájékoztatni.
A jegyző
54.§
1. A jegyző vezeti a KÖH-t, megszervezi annak munkáját.
2. Gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
3. Döntésre előkészíti a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.
4. Dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármesterek részére átadnak.
5. Tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testületek és a bizottságok ülésein.
6. Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, illetőleg szabályozza a kiadmányozás rendjét.
7. Rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a bizottságoknak, a polgármestereknek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról.
8. A polgármesterek irányításával előkészíti a képviselő-testületek, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.
9. Köteles évenként minden képviselő-testületnek a KÖH munkájáról beszámolni.
10. Gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről.
11. A jegyző vagy megbízottja hetente legalább egy napon – a megállapodásban foglaltak szerint – köteles a községekben ügyfélfogadást tartani.
12. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a polgármestereknek ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.
13. A jegyző a polgármesterek egyetértésével kinevezi a hivatal dolgozóit és gyakorolja a munkáltatói jogokat.
14. Gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterekkel együtt írja alá.
VII.
Közös Önkormányzati Hivatal
55.§ (1) Pápakovácsi, Kup, Nóráp, Bakonypölöske, Ganna, Döbrönte községekben a Polgármesteri Hivatal feladatkörét a Pápakovácsi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A KÖH jogi személy.
2. A KÖH fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselő-testületek a települések lakosságszámának arányában járulnak hozzá.
3. A KÖH létrehozásáról szóló megállapodást a szabályzat 3. függeléke tartalmazza
4. A KÖH a jegyző által elkészített és a képviselő-testületek által jóváhagyott szervezeti- és működési szabályzat szerint működik.
5. A KÖH szervezeti- és működési szabályzatát a 3. függelék tartalmazza.
6. A KÖH önálló költségvetési szerv, a költségvetés határozza meg a működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.
VIII.
A KÉPVISELŐTESTÜLET BIZOTTSÁGAI
56.§ (1) A képviselőtestület Ügyrendi bizottságot választ tagjai sorából.
(2) Az Ügyrendi Bizottság létszáma 3 fő.
(3) A bizottság hatáskörét (4. melléklet) ülésein gyakorolja.
(4) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott települési képviselő bizottsági tag - hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket az ülést megelőzően legalább két munkanappal korábban megkapják.
(5) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(6) Össze kell hívni a bizottság ülését, ha:
a./ az a képviselőtestület megindokolt határozattal lerendeli,
b./ a polgármester indítványozza
c./ a bizottság tagjainak több mint fele a napirend megjelölésével kezdeményezi.
(7) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(8) A bizottságok ülése nyilvános.
A zárt ülés kötelező tartása értelemszerűen irányadók a képviselőtestületi kötelező zárt ülés szabályai.
(9) A bizottság határozatképessége és határozathozatalára a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(10) A bizottság üléséről feljegyzést kell készíteni. Pályázatok előzetes véleményezéséről - illetve amennyiben a tárgyalt téma fontossága indokolja - jegyzőkönyvet kell készíteni.
(11) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni a külön jogszabályban meghatározott esetekben.
A jegyzőkönyv tartalmára és elkészítésére a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyveinek elkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
IX.
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A HELYI NEMZETISÉGI
ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATA
57.§ (1) A települési és a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló jogi személyként, Bakonypölöske Község közigazgatási határain belül, egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartva látja el a törvényekben meghatározott feladatait.
(2) A települési önkormányzat képviselőtestülete feladat- és hatáskörét - a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat - és hatáskörök kivételével - a helyi nemzetiségi önkormányzat testületére, annak kezdeményezésére átruházhatja.
(3) A nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos ügyviteli, szervezési, döntés
előkészítési és végrehajtási feladatokat a KÖH látja el.
(4) A KÖH biztosítja a német nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódóan a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatokat, és viseli az ezzel járó költségeket.
(5) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához, működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosítja. A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségeket a helyi önkormányzat viseli. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatellátásához – térítés mentesen – biztosítja:
a) Német hagyományőrző tárgyak állandó kiállítása céljából a Bakonypölöske Könyvtár (8457 Bakonypölöske, Petőfi u. 58.) olvasótermét, a kiállítás megtekintését a könyvtár nyitvatartási idejében.
b) A Bakonypölöske Német Nemzetiségi Önkormányzat tulajdonát képező eszközök, vagyontárgyak tárolása céljából a Bakonypölöske, Petőfi u. 88. szám alatti újonnan épített melléképület három raktárhelyiségéből az 1. számú helyiséget állandó jelleggel.
c) A Bakonypölöske Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete üléseinek megtartására, adminisztratív tevékenység végzésére a nemzetiségi önkormányzat éves munkatervében meghatározott napokon 16.00-20.00 óráig a Polgármesteri Hivatal (Bakonypölöske, Petőfi u. 88.) 3. számú iroda helyiségét. A munkatervben nem szereplő hónapokban havi egy alkalommal ezt a helyiséget a megjelölt időszakban egy héttel előre egyeztetett időpontban szintén biztosítja.
d) A Bakonypölöske Német Nemzetiségi Önkormányzat éves programtervében meghatározott rendezvények megtartása céljából a Közösségi Házat (Bakonypölöske, Petőfi kert 1.) 10.00-22.00 óráig.
e) A Bakonypölöske Német Nemzetiségi Önkormányzat éves programtervében meghatározott rendezvények megtartása céljából a Kultúrházat (Bakonypölöske, Petőfi u. 86.) 15.00-23.00 óráig.
(6) A települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat Együttműködési Megállapodást köt, amelyet minden év január 15-ig felülvizsgál.
(7) A KÖH feladatai a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban:
a. a nemzetiségi önkormányzat települési önkormányzat költségvetési számlájához kapcsolódó alszámlájának elkülönített vezetése, előírások szerinti pénzügyi elszámolások, nyilvántartások vezetése
b. a költségvetés, zárszámadás előírások szerinti előkészítése, a végrehajtás segítése
c. a települési önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátott források felhasználásának dokumentálása.
X.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
58.§ A képviselőtestület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályzatokat ( vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások ) külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
Gazdasági program
59.§ (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja és vagyongazdálkodási terve tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 3 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Az önkormányzat költségvetése
60.§ (1) A képviselőtestület az önkormányzat költségvetéséről évente külön önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzati gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:
- fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővülési lehetőségeit,
- a kiadási szükségletek meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezésére,
- igények és célkitűzések egyeztetése,
- meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,
- el kell végezni a döntésekkel hatásvizsgálatokat.
b) A második fordulóban történik a költségvetési rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a képviselőtestület elé és tartalmazza:
- a bevételi forrásokat
- önálló költségvetési szervenként a működési, fenntartási előirányzatokat,
- a felújítási előirányzatok célonként bontásban,
- a fejlesztési kiadásokat feladatonként, külön tételben,
- az általános és céltartalék pénzeszközeit.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.
(4) A jegyző féléves költségvetési információt szolgáltat a képviselőtestületnek, melyről a testület határozatot hoz.
(5) A zárszámadásáról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) bekezdésében foglaltak szerint történik.
Az önkormányzati gazdálkodási szabályai
61.§ (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselőtestület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
(2) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.
(3) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a KÖH látja el. E körbe tatozó feladatai, különösen:
a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató, és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését.
(4) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(5) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző által felhatalmazott, megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy jogosult.
(6) Az (1)-(2) bekezdésben alapuló felhatalmazás részletes szabályait a KÖH ügyrendjében kell megállapítani.
62.§ Bakonypölöske Község Önkormányzatának szakfeladatai:

841126

Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége

841127

Helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége

841403

Város-, és községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

960302

Köztemető-fenntartás és működtetés

841402

Közvilágítás

841901

Önkormányzatok és társulások elszámolásai

882111

Aktív korúak ellátása

882113

Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

882114

Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás

882115

Ápolási díj alanyi jogon

882116

Ápolási díj méltányossági alapon

882117

Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882121

Helyi eseti lakásfenntartási támogatás

882122

Átmeneti segély

882123

Temetési segély

882129

Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

882202

Közgyógyellátás

882203

Köztemetés

882124

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

370000

Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

890441

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb idejű közfoglalkoztatása

841133

Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés

851011

Óvodai nevelés, ellátás

852011

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása

862101

Háziorvosi alapellátás

889921

Szociális étkeztetés

882112

Időskorúak járadéka

910123

Könyvtári szolgáltatások

910501

Közművelődési tevékenységek és támogatásuk

931102

Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése

882118

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

889922

Házi segítségnyújtás

910502

Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése

931201

Versenysport tevékenység és támogatása

882119

Óvodáztatási támogatás

890443

Egyéb közfoglalkozatás

522001

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

680001

Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

889928

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
63.§ (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzéséről - a KÖH közreműködésével - a jegyző gondoskodik.
(3) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről - társulásban - jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
XI.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
64.§ (1) Ez a rendelet 2013. július 12-én lép hatályba
2. (2) Hatályát veszti Bakonypölöske Község Önkormányzatának 2/2011.(II.15.) önkormányzati rendelete 11/2004.(IX.16.) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról.
3. (3) A Szervezeti és Működési Szabályzatot mellékletek és függelékek egészítik ki.
(4) A Szabályzat mellékleteinek módosítására a rendelet módosítására vonatkozó szabályok az irányadók.
...
(5) A függelékek naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
Bakonypölöske, 2013. június 26.
Ulaki Béla Bóka Istvánné
polgármester jegyző
Szerkesztés...
1. 1.melléklet 8/2013.(VII.12.) önkormányzati rendelethez
A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök
1./ Szociális hatáskörök:
a temetési segély megállapítása
2./ Önkormányzati költségvetéssel kapcsolatos hatáskör:
a képviselőtestület által jóváhagyott költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosítás joga az éves költségvetési rendeletben megállapított keretek között;
3./ Önkormányzati tulajdonban levő közterületek más célú felhasználásának
engedélyezése
- közterület használati engedély kiadása
Szerkesztés...
1. 2.melléklet 8/2013.(VII.12.) önkormányzati rendelethez
A képviselő-testület által társulásokra átruházott hatáskörök
1. Az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása - KÖH
2. Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzése – Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása
3. Óvodai nevelés - Devecseri Köznevelési Intézményfenntartó Társulás
4. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása – Noszlopkörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása
5. Házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés - Noszlopkörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása
6. Fogorvosi ellátás – Dr. & Dr. Dental KKT. Feladat ellátási szerződéssel
7. Háziorvosi ellátás – Dr. Béres és Társa BT. feladat ellátási szerződéssel
8. Védőnői ellátás – Noszlopi Védőnői Szolgálatot Fenntartó Társulás
9. Éjszakai orvosi ellátás biztosítása – Devecseri Központi Háziorvosi Ügyeletet Fenntartó Társulás.
10. Köztisztaság-településtisztaság – hulladékkezelés - Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Rendszer
Szerkesztés...
1. 3.melléklet 8/2013.(VII.12.) önkormányzati rendelethez
Ügyrendi Bizottság feladatai
1. Polgármester tiszteletdíjára és költségtérítésének mértékére javaslat kidolgozására;
2. A képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségének megállapítására irányuló
kezdeményezés kivizsgálására;
3. A képviselő-testületi tagok vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése;
4. Titkos szavazások lebonyolítása;
5. Rendelet-tervezetek véleményezése
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás