Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013 (III.28.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról
Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (5) és (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
1. A rendelet hatálya, az önkormányzati vagyon
1. § E rendelet hatálya a Szigetszentmiklós Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló nemzeti vagyonra terjed ki az Önkormányzat tulajdonában álló lakások, valamint a lakáshoz tartozó egyéb helyiségek és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével.
2. § (1) Amennyiben jogszabály, vagy a Képviselő-testület döntése alapján kötött vagyonkezelési, vagy vagyonhasznosítási szerződés, vagy intézményi alapító okirat másként nem rendelkezik, a rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetését a Polgármesteri Hivatal látja el. A Polgármesteri Hivatal által e feladata ellátása során szedett hasznok az Önkormányzatot illetik meg.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek működtetői kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, gazdasági társaságok vezetői, valamint a vagyonkezelők, haszonélvezők, vagyonhasznosítók felelnek.
3. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: nemzeti vagyonról szóló törvény) 5. § (2) bekezdése szerinti
a) forgalomképtelen törzsvagyonként az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősülnek a rendelet 1. mellékletében felsorolt,
b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősülnek a rendelet 2. mellékletében felsorolt vagyonelemek.
4. § (1) Ha törvény kivételt nem tesz, a bruttó 15 millió forintot meghaladó értékű korlátozottan forgalomképes vagyon tulajdonjogát átruházni, azt elcserélni, hasznosítani, azon osztott tulajdont létesíteni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon hasznosítása megterhelése a nemzeti vagyon rendeltetését nem veszélyeztetheti, elidegenítésére, elcserélésére, akkor van lehetőség, ha a vagyon a közfeladatok ellátásához feleslegesség válik, vagy megszűnik az a közfeladat ellátási kötelezettség, amelyre tekintettel jogszabály, vagy a Képviselő-testület a vagyon korlátozott forgalomképességét megállapította.
(3) Az önkormányzati vagyon forgalmi értékét
a) ingatlan és ingó vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, továbbá ingó vagyon esetén a vagyon amortizációval csökkentett beszerzéskori értékének alapulvételével,
b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az
ba) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult árfolyam figyelembevételével,
bb) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján,
c) egyéb társasági üzletrész esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
(4) A versenyeztetés szabályait a rendelet 3. melléklete tartalmazza. A Képviselő-testület a versenyeztetési szabályzat szerinti pályázatot határozattal írja ki.
(5)2 A versenyeztetési eljárás módja lehet pályázati eljárás, mely lehet nyilvános vagy zártkörű és árverés, mely szintén lehet nyilvános vagy zártkörű.
(6)3 Az árveréses módú versenyeztetési eljárás lefolytatható az ajánlatot tevők közvetlen részvételével és jelenlétével vagy elektronikus úton.
5. § (1) A vagyonkezelői jog, valamint a bruttó 25 millió forintot meghaladó értékű vagyon tekintetében a haszonélvezeti jog és a használati jog ellenértékét forgalmi értékbecsléssel kell megállapítani. A vagyon forgalmi értéke és a vagyonkezelői jog, vagy haszonélvezeti jog, vagy használati jog ellenértéke egy forgalmi értékbecslésben is megállapítható, azonban a dokumentumban a két értéket külön-külön is szerepeltetni kell.
(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog, haszonélvezeti jog, vagy használati jog ellenértéke vonatkozásában rendelkezésre áll régebben készült, de egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, az ellenérték becsléssel, napi értékre átszámítva is megállapítható.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vagyonkezelői díj és a 4. § (1) bekezdés szerinti versenyeztetéssel használatba adott vagyon használati díja mértékének meghatározásakor forgalmi értékbecslést, vagy az ingatlan értékének legfeljebb 20 éves megtérülési idejét kell figyelembe venni. A vagyonkezelői és használati díjba az Önkormányzat számára nem pénzben teljesített szolgáltatások is beszámíthatók, amelyek figyelembe vételéről és értékeléséről a Képviselő-testület dönt.
(4)4 Az Önkormányzat tulajdonában álló közművek vagyonkezelésbe adása során a vagyonkezelői jogviszony összes feltételének figyelembevételével a Képviselő-testület a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő vagyonkezelői díjat is megállapíthat.
(5)5 Az önkormányzat tulajdonában és vagyonkezelésében lévő vagyonra vonatkozóan a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény. 144. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti hozzájárulást Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Jegyzője adhat.
(6)6 Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (5) bekezdésében meghatározottakon túl az 5. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott épületekhez, épületrészekhez tartozó helyrajzi számon lévő ingatlan teljes területe és valamennyi felépítménye.
(7)7 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata azon vagyonelemek vonatkozásában, amelyekre vagyonkezelői jogot létesíthet kizárólag a jogszabályokban meghatározott korlátozásokat alkalmazza, a vagyonkezelésbe adható vagyonelemek körét nem szűkíti.
6. § (1) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítás lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
(2) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a vételár megállapításakor 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés szerinti értéket kell alapul venni.
(3) Amennyiben a vagyon vonatkozásában rendelkezésre áll régebben készült, de egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, a vagyon értéke becsléssel, napi értékre átszámítva is megállapítható, ha a vagyon értéke a rendelkezésre álló forgalmi értékbecslés alapján az bruttó 5 millió forintot nem haladja meg.
(4) Ingó vagyon tulajdonjogának megszerzésének módjára a mindenkor hatályos beszerzési szabályzat irányadó.
7. § A településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén versenyeztetés nem szükséges, a szerződést a forgalmi érték megjelölésével kell megkötni.
2. A vagyonkezelői jog ellenőrzése
8. § (1) A vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait a számvitelről szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény és az államháztartás rendjéről szóló törvény alapján a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni.
(2) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy a Képviselő-testület, vagy felhatalmazása alapján annak bizottsága, vagy a polgármester jogosult a vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenőrzésére. Az ellenőrzésen túl a vagyonkezelő köteles a számviteli beszámolóval egyidejűleg beszámolni a vagyonkezelési kötelezettségek teljesítéséről és a jogviszonnyal kapcsolatos egyéb tevékenységéről.
(3) Az ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás teljességének és helyességének biztosítása, a jogszerűtlen, a szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, vagy az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(4) Az ellenőrzés körében az Önkormányzat, vagy képviselője jogosult
a) a vagyonkezelő vagyonkezelésében álló, az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni, és ott tartózkodni,
c) Vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(5) Az ellenőrzés körében az Önkormányzat, vagy képviselője
a) jogait úgy gyakorolja, hogy a Vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről a Vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 5 nappal tájékoztatja,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést a Vagyonkezelő vezetőjének megküldi.
(6) A vagyonkezelő, vagy képviselője
a) jogosult az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) jogosult az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni,
c) köteles az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
d) köteles az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
e) köteles az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentumok teljességéről nyilatkozni,
f) köteles az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
g) köteles az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.
3. Tulajdonosi jogok gyakorlása
9. § (1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület, vagy átruházott hatáskörben a képviselő-testület által megbízott bizottság, vagy a polgármester gyakorolja.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a polgármester jogosult
a)8 az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont érintő alábbi tulajdonosi jognyilatkozatok megtételére:
aa) megterhelés megszüntetése,
ab) építési engedélyhez tulajdonosi hozzájárulás megadása,
ac) a tulajdonost megillető birtokvédelem igénybevétele, szolgalmi jogok érvényesítése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint elővásárlási és vételi jog alapítása,
ad) az Önkormányzatot megillető jelzálogjog, terhelési, vagy elidegenítési tilalom esetén a tulajdonos írásbeli kérelmére az Önkormányzatot követően a rangsorban történő bejegyzéshez való hozzájárulás kiadása,
ae) az Önkormányzat felé fennálló, jelzálogjoggal biztosított tartozás átvállalásakor a jelzálogjog átjegyzéséről, a szerződés teljesülése esetén a jelzálogjog törléséről szóló nyilatkozat kibocsátása,
af) építési engedélyezési és kapcsolódó hatósági eljárás kezdeményezése.
b) a Képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, az önkormányzati határozat keretei között a szövegszerűen nem elfogadott szerződés szövegének megállapítására, elfogadására, a szerződés aláírására,
c) az Önkormányzat vagyonának, jogos érdekeinek azonnali védelme céljából
ca) szerződés felbontására, megszüntetésére irányuló, vagy
cb) az Önkormányzat igényeinek, követeléseinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok megtételére,
cc) közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítására.
d) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződés megkötésére,
e) a nem beépíthető, önállóan gazdaságosan nem használható földrészletek hasznosítására vonatkozó szerződés megkötésére bruttó 1 millió forint értékhatárig,
f) az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokon létesülő vonalas közműlétesítmények megvalósításához szükséges, terület igénybevételre vonatkozó megállapodások megkötésére,
g)9 tulajdonközösség esetében tulajdonostársi hozzájárulás és nyilatkozat megadására a közös tulajdon tárgyának hasznosítására, működtetésére, azon haszonélvezeti jog alapítására, vagy annak vagyonkezelésbe adására vonatkozóan, amennyiben a jogügylet nem eredményezi a közös tulajdon tárgyának elidegenítését, megterhelését, értékének csökkenését, állagának romlását,
h)10 tulajdonközösség esetében a bruttó egymillió forintot meg nem haladó értékű tulajdonrész értékesítésére a tulajdonostársak részére.
(3)11 Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a Gazdasági Bizottság jogosult dönteni
a) tulajdonosi hozzájárulás megadásáról az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok térítésmentes használatára rendezvények megtartása céljából,
b) az Önkormányzat követeléseiről részben, vagy egészben történő lemondásról bruttó 5 millió forint értékhatárig, az alábbi esetekben
ba) csődegyezségi megállapodásban,
bb) bírói egyezség keretében,
bc) peren kívüli egyezség során,
bd) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés behajthatatlannak minősül,
be) végrehajtási eljárásban, ha a követelés az eljárás során nem, vagy csak részben térül meg,
bf) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel, vagy aránytalan költségráfordítással érvényesíthető,
bg) ha a követelés kötelezettje nem fellelhető és ez hitelt érdemlően bizonyított,
bh) a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében, amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett.
c) a vagyon tekintetében fennálló elővásárlási jogról történő lemondásról bruttó 5 millió forint értékhatárig.
(4) A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a Képviselő-testületnek a (2) bekezdés szerinti felhatalmazás alapján végzett tevékenységéről.
4. Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban
10. §12 (1) Az önkormányzat csak olyan gazdasági társaságot alapíthat, vagy csak olyan gazdasági társaságban szerezhet üzletrészt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetésében biztosítja a városüzemeltetés, fenntartás és fejlesztés feladatainak előirányzatait, amelyek közül egyes feladatokat az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok közreműködésével, külön szerződésekben rögzítettek szerint lát el.
(3) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok az Önkormányzat által átadott feladatokból származó bevételek és ráfordítások elszámolását, éves beszámolójukat, üzleti tervüket kötelesek a Képviselő-testülethez benyújtani.
(4) Az Önkormányzat által átadott feladatokból származó bevételek és ráfordítások elszámolásának határidejét az Önkormányzat és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság által kötött szerződésben kell meghatározni.
(5) Az éves beszámolót a számvitelről szóló törvényben meghatározott letétbe helyezési határidőt legalább 40 nappal megelőzően kell az Önkormányzat számára a tulajdonosi jóváhagyás kérése céljából benyújtani.
(6)13 Az üzleti tervet minden évben április 30. napjáig kell az Önkormányzat számára a tulajdonosi jóváhagyás kérése céljából benyújtani.
11. § (1)14 A Képviselő-testület dönt a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben:
a) a társaság üzleti tervének, számviteli törvény szerinti beszámolójának jóváhagyása és a nyereség felosztásáról, osztalékfizetésről való döntés,
b) az ügyvezető megválasztása, visszahívása, cégvezető megválasztása és visszahívása,
c) a felügyelő-bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,
d) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása,
e) az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása,
f) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,
g) a létesítő okirat módosítása,
h) a társaságnál a döntések előkészítése érdekében társasági szervek mellett működő más szervek, bizottságok, tanácsadó testületek létrehozásáról, tagjainak kiválasztásáról, megszüntetéséről,
i) az egész társasági vagyon, üzletrész elidegenítése, társaság veszteségeinek kezelése, törzstőke felemelése és leszállítása,
j) a társaság cégnevének, székhelyének, telephelyeinek, fióktelepeinek, és a társaság tevékenységi körének megváltoztatása,
k) szabályzatot alkotni a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, valamint a vezető állású munkavállalók javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről,
l) a (2) bekezdésben foglaltakon kívül mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a létesítő okirat a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal,
(2)15 A Tulajdonosi és Környezetvédelmi Bizottság dönt a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben:
a) osztalékelőleg fizetésének elhatározása;
b) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;
c) elővásárlási jog gyakorlása a társaság által, az elővásárlásra jogosult személy kijelölése;
d) eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről;
e) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése;
f) a tag kizárásának kezdeményezéséről szóló határozat;
g) az ügyvezető díjazásának megállapítása;
h) a felügyelő-bizottság tagjai díjazásának megállapítása;
i) a könyvvizsgáló díjazásának megállapítása;
j)16 olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont], vagy élettársával köt;
k) a tagok, az ügyvezetők, a felügyelő bizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése;
l) a társaság működésének, beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló, vagy felügyelő bizottság által történő megvizsgálásának elrendelése;
m)17
m) az (1) bekezdés h) pontja szerint létrehozott szervekkel kapcsolatos egyéb döntések meghozatala,
n) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (3) bekezdése szerinti szabályzat jóváhagyása,
o) a felügyelő bizottság ügyrendjének, munkaprogramjának jóváhagyása,
p)18 az ügyvezetés és a társaság működése valamely részének, vagy egészének tulajdonosi ellenőrzése során tapasztaltak alapján döntés kezdeményezése a Képviselő-testületnél, vagy a felügyelő bizottság javaslatának kikérését követően a vonatkozó döntés meghozatala,
q)19 a gazdasági társaság Közzétételi Szabályzatának elfogadása, az ügyvezetés számára az elfogadáshoz szükséges kötelező szempontok meghatározása,
r)20 a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 39/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a tulajdonosi joggyakorlás körébe tartozó feladatok ellátása.
(3)21 A Képviselő-testület gazdasági társaságonként, vagy ügyenként, ügycsoportonként határozatban dönthet úgy, hogy felhatalmazza a polgármestert, távolléte esetére pedig más személyt az Önkormányzat képviseletére a közreműködésével működő gazdasági társaságok taggyűlésében, vagy közgyűlésében. E felhatalmazása körében a polgármester a Képviselő-testület hatályos határozataival és rendeleteivel összhangban, az Önkormányzat érdekében látja el feladatát, a taggyűlésen, vagy közgyűlésen részt vehet, szavazhat, a szükséges jelenléti íveket, jegyzőkönyveket, dokumentumokat aláírhatja, hatásköre gyakorlásáról pedig a polgármester beszámolójában számol be a Képviselő-testület számára.
(4)22 Az (1) és (2) bekezdés szerinti döntésekről az egyszemélyes gazdasági társaságok esetében a polgármester írásban értesíti az ügyvezetőt.
12. § (1)23 A gazdasági társaságok ügyvezetőinek javadalmazásával, szabadságával és más munkáltatói jogkörbe tartozó, de a 11. §-ban nem nevesített ügyekkel kapcsolatos döntéshozatalra a polgármester jogosult, az adminisztratív teendők ellátására a polgármester, vagy írásbeli megbízása alapján a Tulajdonosi és Környezetvédelmi Bizottság elnöke jogosult.
(2)24 Az egyszemélyes gazdasági társaság esetében a taggyűlés hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően a Tulajdonosi és Környezetvédelmi Bizottság - a megválasztásukkal, vagy kinevezésükkel kapcsolatos ügyek kivételével - köteles a vezető tisztségviselők, valamint a felügyelő bizottság véleményét beszerezni.
(3)25 Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése távbeszélőn, faxon, e-mail-ben is történhet, azonban az így véleményt nyilvánító személy nyolc napon belül köteles véleményét írásban is a döntést hozó rendelkezésére bocsátani. Az írásos véleményt, a Képviselő-testület, vagy a Tulajdonosi és Környezetvédelmi Bizottság határozatát a jogszabályban előírt módon és időben a cégiratok közé kell helyezni.
12/A. §26 A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2. § (3) bekezdése alapján az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságok a jogszabályokban foglaltak betartása mellett a nettó 1 millió forintot elérő, de a közbeszerzési értékhatárt meg nem haladó értékű szerződések adatainak közzétételéről is gondoskodni kötelesek.
5. Záró rendelkezések
13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
14. § Hatályát veszti:
1. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2003.(IX.03.) önkormányzati rendelet
2. a Képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásáról, a bizottságok feladat- és hatásköréről szóló 31/2011. (XII.15.) önkormányzati rendelet 33. § (2) bekezdése
3. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2003.(IX.03.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 16/2007.(VI.20.) önkormányzati rendelet,
4. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2003.(IX.03.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 25/2007.(VIII.29.) önkormányzati rendelet,
5. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2003.(IX.03.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 36/2007.(XII.19.) önkormányzati rendelet,
6. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2003.(IX.03.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 21/2011. (VIII.26.) önkormányzati rendelet,
7. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2003.(IX.03.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 31/2011. (XII.15.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
1. Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon
2. melléklet27
3. melléklet28
1. E szabályzat alkalmazásában
a) Kiíró (ajánlatkérő): A vagyonrendeletben meghatározott értékhatártól függően a tulajdonosi jogok gyakorlója.
b) Ajánlattevő (pályázó): Aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség, vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium), és tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges.
c) Nyilvános pályázat: Ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.
d) Zártkörű (meghívásos) pályázat: A kiíró az érdekelteket – megfelelő határidő tűzésével – kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.
e) Egyfordulós pályázat: Az olyan pályázat, melynek kiírása során a kiíró a részletes tájékoztatóban az összes pályázati feltételt ismerteti és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését.
f) Többfordulós pályázat: Az a pályázat, amelyet a kiíró eleve több fordulóval hirdet meg, a részletes pályázati tájékoztatóban az összes pályázati feltételt ismerteti és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett pályázók közül a kiíró – az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására.
g) Árverés: a vagyonelem értékesítésének, vagy hasznosításának az ajánlatot tevők közvetlen részvételével és jelenlétével vagy elektronikus úton megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a liciten licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.
2. A pályázati eljárás
2.1. A pályázat típusai:
2.2. A pályázat nyilvános, vagy zártkörű lehet.
2.3. A pályázatok nyilvánosak, kivételesen kerülhet sor zártkörű pályázat kiírására.
2.4. Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldására a pályázaton előre meghatározott befektetők, illetve partnerek részvételét teszi szükségessé.
2.5. A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni, ebben az esetben a második fordulóban a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. Többfordulós pályázat esetén a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.
3. A pályázat kiírása, meghirdetése
3.1. A pályázatot jelen szabályzat 1.a. pontjában meghatározott kiíró írhatja ki.
3.2. A pályázatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a város honlapján is közzé kell tenni.
3.3. A zártkörű pályázatról a kiíró az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül értesíti.
3.4. Zártkörű pályáztatás esetén legalább három pályázónak kell megküldeni a pályázatot.
3.5. Zártkörű pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell nyilvánosságra hozni, a 3.2. pontban meghatározott formában.
3.6. A pályázatot az érintett vagyon (vagyonrész) egészére vagy meghatározott részére (részeire) lehet meghirdetni.
3.7. A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró megnevezését, székhelyét,
b) a pályázat célját, jellegét (nyílt, vagy zártkörű),
c) pályázat tárgyát, szükség esetén annak értékét,
d) szükség esetén a kiíró által elfogadható minimálárat, az értékesítés feltételei, beleértve az alkalmazható fizetési módot is,
e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját,
f) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését,
g) szükség esetén a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátása helyét, idejét és esetleges költségét,
h) kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatot eredménytelennek nyilváníthatja,
i) a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,
j) az ajánlatok felbontásának helyét és időpontját,
k) az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét,
l) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét.
4. Pályázati biztosíték
4.1. A pályázaton való részvétel a pályázati biztosíték (bánatpénz) adásához köthető, melyet a kiíró által a pályázatban meghatározott időpontig és módon kell kiíró részére megfizetni.
4.2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén a pályázatok elbírálása után - az alábbi kivételektől eltekintve – vissza kell fizetni. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörébe felmerült más okból hiúsult meg.
5. A pályázaton történő részvétel alapfeltételei
5.1. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát az alábbiakra:
a) az ajánlattevő neve, székhelye (lakóhelye), telefonszáma, elektronikus levelezési cím,
b) ajánlattevő rövid bemutatása,
c) megajánlott vételár,
d) az ajánlat pénzügyi feltételei, a fizetés módja és ütemezése.
5.2. A pályázaton devizabelföldi- és külföldi (továbbiakban: külföldi) természetes és jogi személy, egyéni vállalkozó, vagy ezek konzorciuma vehet részt.
5.3. Ha az ajánlattevő jogi személy az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevőnek a beadáshoz képest - 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, vagy ha azzal még nem rendelkezhet - cégbejegyzés iránti kérelmének másolatát, a cégbírósági lajstromszámmal, illetve a bírósági nyilvántartásba vételről szóló okiratot, továbbá aláírásra jogosult képviselőjének aláírási címpéldányát. Egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói engedély hiteles másolatát. Természetes személy esetén a természetes személy személyi adatait.
5.4. A konzorciumban pályázóknak ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött megállapodást, melynek ki kell térnie arra, hogy a tagok felelőssége egyetemleges, meg kell jelölniük továbbá meghatalmazással eljáró képviselőjük nevét.
5.5. Külföldi ajánlattevőnek hiteles magyar fordításban is be kell nyújtania a megjelölt dokumentumokat. Külföldi ajánlattevő köteles belföldi székhellyel (lakóhellyel) rendelkező kézbesítési megbízottat megnevezni.
6. Pályázati ajánlat, az ajánlati kötöttség
6.1. Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjegyzés nélküli borítékban három példányban kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőig pályázatban meghatározott helyen az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen, vagy meghatalmazott útján benyújtani.
6.2. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát, különösen:
a) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan,
b) az általa vállalt kötelezettségre vonatkozóan,
c) a vételár, vagy ellenszolgáltatás összegére vonatkozóan.
6.3. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
6.4. A pályázat ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
6.5. Pályázó ajánlatához a pályázati kiírásában meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a pályázatot megnyert ajánlattevővel szerződést köt, vagy a pályázókkal írásban közli, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánította.
7. A pályázati ajánlatok beérkeztetése, felbontása
7.1. A pályázatok beérkeztetésére a pályázati kiírásban megjelölt helyen, az ott megjelölt időpontig kerül sor. A pályázatok beérkezése során a kiíró képviselője az átvétel időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.
7.2. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidőt követően nyilvánosan történik. Nyilvános bontáson a kiíró képviselője a kiíró által meghívott személyek, valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik is jelen lehetnek.
7.3. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), azonban az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek nem hozhatók nyilvánosságra.
8. A pályázatok értékelése
8.1. A pályázatra benyújtott ajánlatokat a Gazdasági Bizottság véleményezi, és köteles az elbírálásra vonatkozó javaslatot indoklással együtt a kiíró döntésre jogosult személyének, vagy testületének előterjeszteni, figyelemmel a kiíró Szervezeti és Működési Szabályzatára.
8.2. Az ajánlatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének céljára használhatják fel.
8.3. A bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
a) a pályázat tárgyául szolgáló vagyont (vagyonrészt),
b) a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát,
c) a beérkezett ajánlatok összefoglalását,
d) a pályázatok értékelésének főbb szempontjait, az egyes ajánlatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket,
e) a legkedvezőbb ajánlat javaslatának indokait,
f) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését az első és esetlegesen a második helyre javasolt megjelölését.
9. Érvényesség, eredményesség
9.1. Érvénytelen az ajánlat, ha
a) az ajánlatot a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be,
b) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,
c) a megvásárolni kívánt vagyon/vagyonrész mértékét és az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához, vagy feltételhez kötötte, továbbá, ha a megajánlott vételár a minimum árát nem éri el,
d) az ajánlattevő nem tett részletes és kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget,
e) az ajánlat az a)-d) pontokban felsoroltakon túlmenően nem felel meg a pályázati kiírásában a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendbe foglaltaknak.
9.2. Eredménytelen a pályázat, ha
a) a pályázatra nem nyújtottak be érvényes ajánlatot,
b) a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek,
c) a kiíró eredménytelennek nyilvánítja.
9.3. Eredményes a pályázat, ha a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő egy vagy több érvényes ajánlat érkezett.
10. Döntés az ajánlatokról, illetve a pályázatokról
10.1. Az ajánlatok érvényességéről, valamint a pályázat eredményességéről a kiíró jogosult és köteles dönteni.
10.2. Ha a pályázati kiírás másképp nem rendelkezik az ajánlatokat 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről az érintetteket tájékoztatni kell. Az ajánlatok elbírálására nyitva álló határidő meghosszabbítás esetén sem lehet több 90 napnál.
10.3. Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló ajánlat mellett kell dönteni. A döntésben meg kell jelölni a nyertes ajánlattevőn kívül a második helyezettet is, akivel a kiíró még szerződést kötne akkor, ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll.
11. A kiíró a pályázat eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 munkanapon belül írásban közli valamennyi ajánlattevővel.
12. A szerződés megkötése
12.1. A kiíró – a 12.4. pontban meghatározott kivétellel - csak a pályázat nyertesével köthet szerződést.
12.2. A pályázat nyertese az, akit a kiíró döntésre jogosult személyének vagy testületének döntése nyertesnek nyilvánított.
12.3. A szerződést a pályázat elbírálásától számított lehető legrövidebb időn belül kell megkötni.
12.4. Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a pályázat aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, vagy a felek felbontották azt, úgy a kiíró korábbi döntése alapján jogosult – amennyiben megjelölésre került – a második legjobb ajánlattevővel szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.
13. Árverés (licitálás)
13.1. A kiíró dönthet úgy, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont licitálási hirdetmény alkalmazásával, licitálás lefolytatásával értékesíti.
13.2. A licitálási hirdetmény tartalmazza
a) a kikiáltási árat, valamint a műszaki, kereskedelmi és jogi feltételeket,
b) az ingatlan vagy egyéb vagyon megtekintési lehetőségét,
c) a licitálás helyét és idejét,
d) az áremelés alsó és felső határát,
e) a bánatpénzzel és az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötést és feltételeket, valamint
f) a kiíró által a cél megvalósulása érdekében szükségesnek tartott egyéb feltételeket.
13.3. A licitálás időpontját úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény közzététele és a licitálás időpontja között legalább húsz nap teljen el.
13.4. A licitálási hirdetmény a licitálás időpontjáig visszavonható, melyet a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni. Amennyiben a visszavonásra okot adó körülmény a licitálás időpontjához közeli időpontban merül fel, és nyomtatott lapban való közzétételre már nincs lehetőség, a visszavonás az önkormányzat honlapján, indokolt esetben pedig a licit megkezdése előtt, a jelenlévőkkel történő közléssel is megtehető.
13.5. A licitálást legalább három főből álló, páratlan létszámú bizottság bonyolítja le. A bizottság tagjai közül legalább egy fő jogi végzettségű, legalább egy fő a hivatal köztisztviselő állományából kerül ki és legalább egy fő a képviselő-testület vagy annak valamely bizottságának tagjai közül kerül delegálásra. A bizottság tagjai díjazásban nem részesülnek. A bizottság tagjait és a levezető elnököt –a Tulajdonosi és Környezetvédelmi Bizottság jelöli ki.
13.6. Az ajánlattevő azonosítása után a bizottság megállapítja, hogy az ajánlatok közül melyek érvényesek vagy érvénytelenek. Vita esetén a jelenlévő bizottsági tagok több mint felének egybehangzó szavazatával kell dönteni.
13.7. A licitáláson az a résztvevő szerez szerződéskötési jogot (nyertes), aki a legmagasabb árat kínálja. A nyertes visszalépése esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő jogosult szerződéskötésre.
13.8. A licitálás eredményét a bizottság a licit lezárását követően azonnal, az ajánlattevők jelenlétében kihirdeti.
13.9. A licitálás lefolytatásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből a nyertes és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő másolatot kap.
13.10. A licitálás nyertese köteles a hirdetményben megjelölt határidőn belül a szerződést aláírni és a teljes vételárat kiegyenlíteni.
13.11. A kiíró az árverésen való részvételt biztosítéki letét (a továbbiakban: licitációs biztosíték) befizetéséhez kötheti. A licitációs biztosíték mértékét, befizetésének határidejét, módját, valamint visszatérítésének feltételeit a licitálási hirdetményben kell rögzíteni.
13.12. A licitációs biztosíték összege a nyertes ajánlattevő esetén a végleges vételárba beleszámítható, nem nyertes ajánlattevők esetén pedig a licit lezárásától számított 15 napon belül visszafizetendő, kivéve, ha a jelen szabályzat másként nem rendelkezik.
13.13. A kiíró az árverésen való részvételt bánatpénz fizetéséhez is kötheti. A bánatpénz mértékét és teljesítésének módját a hirdetményben kell meghatározni. A bánatpénz az önkormányzat számára biztosítékul szolgál arra az esetre, ha a nyertes ajánlattevő a szerződéskötést megtagadja, vagy a szerződést neki felróható okból nem teljesíti. Ebben az esetben a bánatpénz nem jár vissza.
13.14. Az árverésen részt vevő ajánlattevő a licitálás megkezdésével egyidejűleg elfogadja, hogy amennyiben nyertessé válik, és a szerződéskötést elmulasztja vagy attól eláll, a bánatpénz vagy a licitációs biztosíték elveszik, és a kiíró jogosult a második legkedvezőbb ajánlatot tevő személlyel szerződést kötni, vagy az eljárást eredménytelennek nyilvánítani.
14. A versenyeztetési eljárások elektronikus lebonyolításának szabályai
14.1. Az elektronikus versenyeztetési eljárás lebonyolítására az előzőekben leírtakat kell alkalmazni az e fejezetben foglalt eltérésekkel.
14.2. A Kiíró dönt arról, hogy a versenyeztetési eljárást hagyományos, vagy elektronikus úton kívánja lebonyolítani.
14.3. A versenyeztetési eljárás lebonyolítására olyan elektronikus felület használható, amely
a) rendelkezik a rendszerbe történő külső behatolás elleni védelemmel,
b) biztosítja, hogy a licitálás menetébe a Kiíró/Bonyolító se tudjon beavatkozni,
c) a rendszer alkalmazása mellett biztosítható, hogy a versenyeztetési eljárásban csak olyan személy, szervezet vegyen részt, amelyik a részvételre vonatkozóan rendelkezik a Bonyolító által megtett regisztrációval,
d) a rendszer alkalmazása mellett a versenyeztetési eljárás az előzőekben feltüntetett versenyeztetési szabályok betartásával lebonyolítható,
e) biztosítható a versenyeztetési eljárás nyilvánossága,
f) a rendszerből a versenyeztetési eljárás lezárását követően nyomtatásban tételes jegyzőkönyv kinyerhető, amely tartalmazza a versenyeztetési eljárással érintett ingatlan azonosítóit (cím, helyrajzi szám, alapterület, funkció, komfortfokozat stb.) a minimális vételárat, a licitlépcső mértékét, az ajánlattevő azonosítóját, a licitálás menetét, a licit lépcsőre ajánlatot tevő azonosítóját, az időpecsétet.
14.4. A Pályázó - mint aukciós résztvevő - az interneten keresztül csatlakozhat az aukciós rendszerhez és az elektronikus versenyeztetési eljárás során folyamatosan adhat ajánlatot.
14.5. Az aukciós rendszerbe történő belépés a regisztráció során megadott felhasználónév és titkos jelszó segítségével tehető meg.
14.6. Az árverésen való részvétel feltétele a regisztráció, a jelentkezési lap, adatvédelmi nyilatkozat benyújtása és a bánatpénz megfizetése.
14.7. Az elektronikus versenyeztetési eljárás keretében kizárólag azok az árajánlatok (licitek) érvényesek, amelyek kedvezőbbek az első helyen álló ajánlati árnál.
14.8. Az elektronikus versenyeztetési eljárás tervezett időtartama a Bonyolító döntése alapján minimum 15 perc, azonban, ha az utolsó 5 percben érvényes, a versenyeztetési eljárás szabályainak megfelelő árajánlat (licit) megtételére kerül sor; az elektronikus versenyeztetési eljárás további 5 perccel meghosszabbodik, mely időtartam alatt valamennyi Pályázó további árajánlat (licit) tételére jogosult.
14.9. Az elektronikus versenyeztetési eljárás lezárulásáról az informatikai rendszer tájékoztatja a Pályázókat.
14.10. Az elektronikus versenyeztetési eljárásról felvett jegyzőkönyvet a Bonyolító hitelesíti, ügyvéd vagy közjegyző által történő ellenjegyzése nem szükséges.
14.11. A Kiíró nem felel azokért a hibákért, melyek a Pályázó technikai berendezéseinek alkalmatlansága, vagy az elektronikus versenyeztetési eljárás lebonyolítására szolgáló elektronikus felületen, vagy az elektronikus felületet működtető rendszerben rajta kívül álló okból történt
4. melléklet29
|
Ingatlan használója |
Ingatlan hrsz. |
Ingatlan címe |
Ingatlan funkciója |
|
|---|---|---|---|---|
|
1 |
Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Egészségügyi és Oktatási Intézményeket Működtető Iroda |
3247/17 |
2310 Szigetszentmiklós, |
Központi iroda (bérelt) |
|
2 |
Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Egészségügyi és Oktatási Intézményeket Működtető Iroda |
3645 |
2310 Szigetszentmiklós, |
Védőnői tanácsadó |
|
3 |
Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Egészségügyi és Oktatási Intézményeket Működtető Iroda |
12140/1 |
2310 Szigetszentmiklós, Adótorony tér 6. |
Védőnői tanácsadó |
|
4 |
Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Egészségügyi és Oktatási Intézményeket Működtető Iroda |
1930/1 |
2310 Szigetszentmiklós, Dr. Lengyel Lajos utca 1. |
Védőnői tanácsadó |
|
5 |
Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Egészségügyi és Oktatási Intézményeket Működtető Iroda |
3600 |
2310 Szigetszentmiklós, Radnóti Miklós utca 6. |
József Attila Iskola – Főzőkonyha |
|
6 |
Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Egészségügyi és Oktatási Intézményeket Működtető Iroda |
3469 |
2310 Szigetszentmiklós, Csokonai utca 16. |
József Attila Iskola – Tálalókonyha |
|
7 |
Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Egészségügyi és Oktatási Intézményeket Működtető Iroda |
12505 |
2310 Szigetszentmiklós, Szebeni út 81. B. épület |
Ádám Jenő Iskola – Főzőkonyha |
|
8 |
Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Egészségügyi és Oktatási Intézményeket Működtető Iroda |
1916/1 |
2310.Szigetszentmiklós, Kossuth Lajos utca 17. |
Bíró Lajos Iskola – Tálalókonyha |
|
9 |
Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Egészségügyi és Oktatási Intézményeket Működtető Iroda |
1420 |
2310 Szigetszentmiklós, Petőfi Sándor utca 13. |
Bíró Lajos Iskola – Tálalókonyha |
|
10 |
Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Egészségügyi és Oktatási Intézményeket Működtető Iroda |
3831 |
2310 Szigetszentmiklós, Tököli utca 30/a. |
Kardos Iskola - Tálalókonyha |
|
11 |
Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Egészségügyi és Oktatási Intézményeket Működtető Iroda |
3476/2 |
2310 Szigetszentmiklós, Csokonai utca 6. |
Batthyány Kázmér Gimnázium – Főzőkonyha |
|
12 |
Városi Könyvtár és Közösségi Ház |
77/1 |
2310 Szigetszentmiklós |
Városi Könyvtár és Közösségi Ház |
|
13 |
Városi Könyvtár és Közösségi Ház |
1930/1 |
2310 Szigetszentmiklós |
Civil Ház |
|
14 |
Városi Könyvtár és Közösségi Ház |
3911 |
2310 Szigetszentmiklós |
Helytörténeti Gyűjtemény és Ádám Jenő Emlékház (Gyűjtemény) |
|
15 |
Városi Könyvtár és Közösségi Ház |
3541 |
2310 Szigetszentmiklós |
Alkotóház |
|
16 |
Városi Könyvtár és Közösségi Ház |
3613 |
2310 Szigetszentmiklós |
Nemzedékek Háza |
|
17 |
Városi Könyvtár és Közösségi Ház |
1966 |
2310 Szigetszentmiklós |
Helytörténeti Gyűjtemény és Ádám Jenő Emlékház (Emlékház) |
|
18 |
Kulturális és Művészeti Intézményeket Működtető Iroda |
77/1 |
2310 Szigetszentmiklós |
Iroda |
|
19 |
Szigetszentmiklós Család- és Gyermekjóléti Központ |
83/2 |
2310 Szigetszentmiklós, Losonczi u. 9. |
Család- és Gyermekjóléti Központ, székhely |
|
20 |
Szigetszentmiklós Család- és Gyermekjóléti Központ |
3543/2 |
2310 Szigetszentmiklós, Gyári út 21. |
Család- és Gyermekjóléti Központ, telephely (bérelt) |
|
21 |
Szigetszentmiklósi Apróka Bölcsőde |
2 |
2310 Szigetszentmiklós, Kossuth L. utca 2. |
Apróka Bölcsőde |
|
22 |
Szigetszentmiklósi Apróka Bölcsőde |
3775/2 |
2310 Szigetszentmiklós, Semmelweis utca 20. |
Apróka Bölcsőde, Bóbita Tagintézmény (bérelt) |
|
23 |
Szigetszentmiklósi Apróka Bölcsőde |
3528/54 |
2310 Szigetszentmiklós, Szent Miklós útja 8/a |
Apróka Bölcsőde, Tipegő Tagintézmény |
|
24 |
Vackor Integrált Bölcsőde |
13093 |
2310 Szigetszentmiklós, Temesvári utca 16-22. |
Bölcsőde |
|
25 |
Vadgesztenye Szociális Intézmény |
1915/1 |
2310 Szigetszentmiklós, Kossuth Lajos utca 19. |
Szociális Intézmény |
A bevezető a Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (5) bekezdését a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 4. § (6) bekezdését a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2025. (IX. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Beépítette a 22/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése, hatályos 2013. május 30. napjától.
Beépítette a 16/2019. (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2019. augusztus 17. napjától.
Az 5. § (6) bekezdését a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 5. § (7) bekezdését a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 9.§ (2) bekezdésének ac) alpontját módosította a 22/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése, hatályos 2013. május 30. napjától. A 9.§ (2) bekezdésének af) alpontját beépítette a 22/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése, hatályos 2013. május 30. napjától.
Beépítette a 22/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése, hatályos 2013. május 30. napjától.
Beépítette a 22/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 1. § (5) bekezdése, hatályos 2013. május 30. napjától.
Módosította a 19/2019. (XI.05.) önkormányzati rendelet 41. §-a, hatályos 2019. november 6. napjától. A 9. § (3) bekezdése a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg. A 9. § (3) bekezdése a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § a Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (6) bekezdése a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 10. § (6) bekezdése a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdés j) pontja a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 28/2016. (X.27.) önkormányzati rendelet 3. §-a 2016. október 28. napjától.
A 11. § (2) bekezdés q) pontja a Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdés r) pontját a Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be. A 11. § (2) bekezdés q) pontja a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdés r) pontját a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdése iktatta be.
Beépítette a 22/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2013. május 30. napjától. Módosította a 22/2015. (VI.25.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése, hatályos 2015. június 26. napjától.
Beépítette a 22/2015. (VI.25.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése, hatályos 2015. június 26. napjától.
Módosította a 22/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2013. május 30. napjától. Módosította a 22/2015. (VI.25.) önkormányzati rendelet 1.§ (3) bekezdése, hatályos 2015. június 26. napjától. A 12. § (1) bekezdése a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 12/A. §-t a Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Módosította a 28/2016. (X.27.) önkormányzati rendelet 1.§ -a, hatályos 2016. október 28. napjától. Módosította a 4/2017. (II.16.) önkormányzati rendelet 1.§ -a, hatályos 2017. február 17. napjától. A 2. mellékletet a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 3. melléklet a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2025. (IX. 5.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. mellékletet a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
