Adásztevel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013.(IX.27.) önkormányzati rendelete

Adásztevel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a szociális igazgatásról

és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Sztv.) 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9)

bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében,

62. § (2) bekezdésében, a 92. § (2) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőt rendeli el:

1. § (1) E rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározott szociális feladat és hatásköröket:

a) a Képviselő-testület,

b) a polgármester,

c) a jegyző

gyakorolja.

(2) A Rendelet határozza meg az önkormányzat költségvetése terhére nyújtandó pénzbeli, természetbeni

szociális ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, a megállapításra vonatkozó eljárási szabályokat.

(3) A Rendeletben használt kifejezéseken az Sztv. 4. §-ában meghatározottakat kell érteni.

2. Eljárási rendelkezések

2. § (1) A Rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmeket az Adászte-

veli Közös Önkormányzati Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal) - Adásztevel, Árpád u. 22. lehet szóban,

vagy írásban előterjeszteni. A kérelem benyújtására, ill. visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és

szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény vonatkozó szakaszai az irányadók.

(2) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást.

(3) A Hivatalnál a közigazgatási hatósági eljárás során az ügyek elektronikus úton – azon ügyek kivételével,

amelyek esetében magasabb szintű jogszabály rendelkezései alapján biztosítani kell - az elektronikus út

ügyfél által történő igénybevételének lehetőségét – nem intézhetők.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő

részére a Hivatal formanyomtatványt biztosít.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el,

amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartóz-

kodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcím-

nyilvántartás adatai az irányadók.

(6) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások

kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén

átutalással történik.

3. § (1) A jogosultsági feltételek közül kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó szemé-

lyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyíté-

kokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

A kérelemnek tartalmaznia kell az Sztv. 18. § a-h) pontjában szereplő adatokat.

(2) A jogosultság megállapításakor a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását meg-

előz ónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem ese-

tén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni.

(3) Jövedelem igazolható:

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagke-

resetéről szóló munkáltatói igazolással,

b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvénnyel,

ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,

c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap-

ban kifizetett ellátást igazoló szelvénnyel, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,

d) vállalkozó esetében az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal - a kérelem benyújtását megelőző gazdasági

év személyi jövedelemadó alapjáról szóló – igazolásával.

(4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges, egyes speciális igazo-

lások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

4. § (1) A rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a Rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást

meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul igénybevevőt pedig kötelezni kell

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,

b) a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására, vagy a szolgáltatásá-

nak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére, az Sztv. 17. §-ában meghatározottak szerint.

(2) Amennyiben a polgármester, vagy a Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését

rendeli el,

a) a megtérítés összegét, vagy pénzegyenértékét és

b) a kamat összegét

csökkentheti, elengedheti, vagy méltányosságból részletfizetést engedélyezhet.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon

belül benyújtott kérelemre, a döntésre jogosult a hatáskörébe tartozó ellátásokra vonatkozóan engedélyezhet:

a) részletfizetést, ha a kötelezett

aa) egyedül élő és a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a további-

akban: ÖNYLÖ) 250 %-át nem éri el, vagy

ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az ÖNYLÖ 200 %-át nem éri el.

b) csökkentést, ha a kötelezett

ba) egyedül élő és a havi jövedelme az ÖNYLÖ 200 %-át nem éri el, vagy

bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az ÖNYLÖ 150 %-át nem éri el.

c) elengedést, ha a kötelezett

ca) egyedül élő és a havi jövedelme az ÖNYLÖ 150 %-át nem éri el, vagy

cb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az ÖNYLÖ-t nem éri el.

(4) A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60%-át. A fennmaradó összegre rész-

letfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. Kivéve azt az esetet, ha

a kötelezett elhunyt és az elhunyt hagyatékából a követelés nem elégíthető ki. Ez utóbbi esetben a csökken-

tés mértéke a fennmaradó követelés és kamatai 100 %-áig terjedhet.

5. § A szociális ellátási formák tekintetében a

a) Képviselő-testület dönt

Ápolási díj – méltányossági

b) Polgármester dönt

ba) Önkormányzati segély

bb) Közgyógyellátás – méltányossági

bc) Szülési segély

bd) Köztemetés

be) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások – étkeztetés

c) Jegyző dönt

ca) Aktív korúak ellátása

caa) Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

cab) Rendszeres szociális segély

cb) Normatív lakásfenntartási támogatás

6. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő köteles együttműködni, s az ellátást megállapító határozat

kézhezvételét követő 15 napon belül:

a) nyilvántartásba vetetni magát,

b) együttműködési megállapodást kötni

a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Intézménye (a továbbiakban: Intézmény) családgondozóival.

(2) Az (1) bekezdésbe foglalt együttműködés az alábbi, beilleszkedést segítő programokon való részvétellel

valósulhat meg:

a) munkaképesség-javító programok:

aa) munkára és pályára állítási csoportfoglalkozások,

ab) pályakorrekciós csoportfoglalkozások,

ac) munkavállalási és munkakeresési tréningek,

b) egyéni foglalkozások:

ba) képességfejlesztés,

bb) szocializációs hátrányok leküzdése,

bc) családfenntartó szerep erősítése,

c) közösségi szakmai programok

d) csoportfoglalkozások:

da) önismereti,

db) önsegítő,

dc) rehabilitációs,

dd) reintegrációs,

de) személyiségfejlesztő,

df) mentálhigiénés,

dg) kommunikációs

tréningek.

e) tanácsadások:

ea) egészségügyi,

eb) egyéni életvezetési,

ec) életformáló,

ed) jogi,

ee) mentális,

ef) munkaügyi,

eg) rehabilitációs.

(3) Az együttműködés során a rendszeres szociális segélyben részesülő köteles:

a) az Intézmény családgondozóit – előre egyeztetett időpontban – felkeresni,

b) a beilleszkedési terv elkészítésében, valamint a beilleszkedést segítő programokon aktívan részt venni.

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő az együttműködés során bekövetkezett mulasztása esetén

15 napon belül igazolási kérelmet nyújthat be az Intézményhez.

7. § Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő

személy neki felróható okból:

a) a 6. § (1) bekezdésében rögzített nyilvántartásba vételt elmulasztja,

b) a 6. § (2) bekezdésébe foglalt munkaképesség-javító programokon, egyéni foglalkozásokon, közösségi

szakmai programokon, csoportfoglalkozásokon, tanácsadásokon való részvételt elmulasztja,

c) a 6. § (3) bekezdésébe foglalt kötelezettségeit határidőben nem teljesíti.

8. § Meg kell szüntetni a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát annak a személynek, aki a rendszeres

szociális segély folyósításának időtartama alatt az Intézménnyel fennálló, a 6. §-ban előírt együttműködési kötelezettségét – neki felróhatóan – két éven belül, a 7. § szerint, ismételten megszegi.

9. § A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az

ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására, életvitelszerűen lakott lakása, vagy családi

háza

a) udvarát, kertjét, kerítéssel kívül határos területét, járdát tisztán tartja,

b) állagát és rendeltetésszerű használhatóságát, valamint higiénikus állapotát biztosítja.

10. § A Képviselő-testület méltányossági ápolási díjban részesíti azt a hozzátartozót, aki a Képviselő-testület

illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását,

gondozását végzi, feltéve, hogy

a) gondozás más módon nem oldható meg, vagy a gondozás más módja a Képviselő-testület számára

nagyobb költséget jelentene, és

b) a gondozott állapota miatt a gondozó keresőtevékenységet nem folytathat, továbbá, hogy

c) a gondozott életvitelszerűen Adásztevel községben él és rendelkezik állandó lakóhellyel, vagy

tartózkodási hellyel, s a tartását, gondozását, ellátását szerződésben nem vállalták, és

d) az ápoló munkaviszonnyal rendelkezik és hozzátartozójának ápolása céljából fizetés nélküli szabad-

ságot engedélyeztek részére, vagy munkaviszonyát azért kellett megszüntetnie, mert ápolás céljából

a munkáltató nem engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot, vagy teljes munkaidős foglalkoztatását

azért kérte 4 órára csökkenteni, hogy hozzátartozója ápolását el tudja látni, és

e) a gondozott családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj

legkisebb összege 100%-át, egyedülálló esetén 150 %-át.

7. Önkormányzati segély

11. § (1) Önkormányzati segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt:

a) akinek 1 főre számított havi nettó családi jövedelme az ÖNYLÖ-nek 130 %-át nem haladja meg,

b) egyedül élő esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az ÖNYLÖ-nek 150 %-át nem haladja

meg.

(2) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, hivatalból, vagy kérelemre önkormányzati segély adható annak a

személynek is, akinek a jövedelme az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat meghaladja.

(3) A (2) bekezdésbe foglalt rendkívüli méltánylást érdemlő esetek:

a) elemi csapás,

b) rendkívüli szükséghelyzet,

c) kórházi ápolással járó, súlyos betegség,

d) baleset.

(4) Az önkormányzati segély legkisebb összege nem lehet kevesebb 2.000,-Ft-nál.

12. § (1) Önkormányzati segély - pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő - kamatmentes kölcsön formájában is nyújtha-

tó, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár, haláleset, vagy más, előre nem látható ok miatt került rend-

kívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez a mindennapi életvitelhez szükséges eszközök beszerzé-

séhez, károk elhárításához, temetési költségek viseléséhez szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön a kérelmezőnek akkor nyújtható, ha családjában az egy főre jutó jövede-

lem nem haladja meg:

a) családban élők esetében az ÖNYLÖ 150 %-át,

b) gyermeket egyedül nevelő esetén az ÖNYLÖ 175 %-át,

c) egyedül élő személy esetén az ÖNYLÖ 200 %- át.

(3) A megállapított kamatmentes kölcsön tárgyában a polgármester a kedvezményezettel kölcsönszerződést

köt, amelynek tartalmaznia kell:

a) a kölcsön összegét,

b) a visszafizetés határidejét, kezdetét, a havi törlesztő részletek összegét,

c) nemfizetés esetén a behajtás módját.

(4) Amennyiben a kötelezett a részletet 3 hónapon keresztül nem fizeti meg, meg kell vonni a részletfizetési

kedvezményt és a kölcsön még vissza nem fizetett részét 30 napon belül egy összegben kell visszafizetni.

(5) A kölcsönt felvevő a részletfizetési kedvezmény megvonását követően a Képviselő-testülettől semmilyen

támogatásban nem részesülhet, míg visszafizetési kötelezettségének maradéktalanul nem tesz eleget.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsönként legfeljebb 40.000,-Ft adható, 10 havi visszafizetési kö-

telezettséggel. A visszafizetést a folyósítástól számított 5 hónapon belül meg kell kezdeni.

13. § (1) A Képviselő-testület szülési segélyt állapít meg annak a rászoruló anyának, aki a Rendelet hatálybalépése

után szüli meg gyermekét.

(2) Szülési segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt:

a) akinek 1 főre számított havi nettó családi jövedelme az ÖNYLÖ-nek 400 %-át,

b) egyedül élő esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az ÖNYLÖ összegének 500 %-át

nem haladja meg.

(3) A szülési segély összege 20.000,- Ft.

(4) A kérelemhez mellékelni kell a gyermek anyakönyvi kivonata másolatát, és a kérelmező és családja jöve-

delemigazolásait.

(5) A szülési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

14. § (1) A Képviselő-testület az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati

segélyt állapít meg annak a hozzátartozónak, aki a temetésről gondoskodott

a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b) tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja

létfenntartását veszélyezteti,

és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított,

1 főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az ÖNYLÖ-nek 300 %-át.

(2) Adásztevelen a szokásos legolcsóbb temetés összege: 100.000,- Ft.

(3) Az (1) bekezdésbe foglalt önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60

napon belül lehet benyújtani a Hivatalnál.

(4) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell:

a) a halotti anyakönyvi kivonatot, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkor-

mányzattól kérik az önkormányzati segélyt,

b) temetés költségeiről a segélyt kérő, vagy az egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított szám-

lák eredeti példányát.

(5) Az (1) bekezdésbe foglalt önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester

gyakorolja.

9. Köztemetés

15. § (1) Polgármesteri hatáskörben, határozattal elrendelt köztemetést kell az elhunytnak biztosítani a Sztv. 48. §-á-

ban foglaltak szerint.

(2) Az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni.

(3) A megtérítési kötelezettség alól a kötelezett részben, vagy egészben mentesíthető, ha a családjában az egy

főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az ÖNYLÖ 150 %-át és a család vagyonnal nem ren-delkezik, és a

haláleset folytán a követelés az elhunyt után a hagyatékból nem elégíthető ki.

16. § (1) A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó

kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki.

(2) A Képviselő-testület kérelemre, méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot állapíthat meg minden

Adásztevelen állandó lakóhellyel rendelkező lakó részére, aki szociálisan rászorult és gyógyító ellátása

költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(3) A szociális rászorultság megállapítása szempontjából, méltányosságból közgyógyellátási jogosultság álla-

pítható meg annak a személynek:

a) akinek az 1 főre számított havi nettó családi jövedelme az ÖNYLÖ-ének 170 %-át nem haladja meg,

b) egyedül élő esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az ÖNYLÖ összegének 200 %-át

nem haladja meg,

c) akinek a havi gyógyító ellátások közül a külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédesz-

közeinek, valamint az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásainak havi költ-

sége magasabb az ÖNYLÖ 20 %-ánál, az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az

ÖNYLÖ 300 %-át és külön jogszabály alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(4) A (2) bekezdésbe foglalt közgyógyellátási kérelemhez – a kérelem benyújtásával egyidejűleg - mellékelni

kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 10. sz. melléklete alapján kiállított háziorvosi igazolást a havi rend-

szeres gyógyító ellátásról.

(5) A (2) bekezdésbe foglalt méltányossági közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgár-

mester gyakorolja.

17. § (1) A Képviselő-testület a személyes gondoskodás keretében, a szociális rászorultaknak napi egyszeri meleg ét-

keztetést biztosít az Adászteveli Óvoda főzőkonyhájáról.

(2) Az (1) bekezdésbe foglalt ellátásra jogosultak az Sztv. 62. § (1) bekezdésébe foglalt személyek.

(3) A kérelmező az egészségi állapotát, fogyatékosságát, pszichiátriai betegségét és szenvedélybetegségét

szakorvosi igazolással, hajléktalanságát személyi okmányaival igazolja.

(4) Az (1) bekezdésbe foglalt ellátás megszűnik:

a) a jogosult halálával,

b) a határozott időtartam lejártával,

c) a jogosult kezdeményezésére, vagy ha két hónapot meghaladóan nem veszi igénybe a

szolgáltatást,

d) ha a megállapított térítési díjat a jogosult a fizetési határidő lejártától számított 15 napon belül

nem fizeti meg.

(5) A szociális étkeztetés megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

18. § Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosult-

ja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására, életvitelszerűen lakott lakása, vagy családi háza

a) udvarát rendben tartja,

b) kertjét műveli, a gazt kaszálja,

c) előtti járdát tisztán tartja, télen csúszásmentesíti, a havat eltakarítja,

d) előtti füves közterületen gondoskodik a fű nyírásáról,

e) rendeltetésszerű használatához szükséges épület-karbantartási munkák elvégzéséről gondoskodik.

19. § A Képviselő-testület a házi segítségnyújtás szolgáltatást az Intézmény által fenntartott házi szociális gondozói

hálózaton keresztül biztosítja.

20. § (1) A Rendelet 2013. október 1. napján lép hatályba.

(2) A Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, hatályát veszti a Képviselő-testület az egyes szociális ellátási

formák szabályozásáról szóló, 5/2003.(VI.20.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 3/2004.(II.16.),

a 10/2004.(IV.25.), a 11/2004.(VIII.27.), a 4/2005.(IV.11.), a 10/2005.(X.28.), a 6/2006.(VI.26.), az 1/2007.(II.16.), a 13/2007.(XII.20.), a 7/2008.(V.29.), a 4/2009.(II.23.), a 10/2009.(VII.17.), az 5/2010.(IV.08.), az 5/2012.(V.10.) és 13/2012.(XI.12.) önkormányzati rendeletek.