Csögle Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013 (V.10.) önkormányzati rendelete

1.§ (1) Az Önkormányzat elnevezése: Csögle Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

Székhelye: 8495 Csögle, Rákóczi utca 188..

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Képviselő-testület, Csögle (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(3) A Képviselőtestület tagjainak száma: 5 fő

(4) A Képviselő-testület bizottságai elnevezése: Ügyrendi Bizottság, Csögle (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság)

Székhelye: 8497 Csögle, Rákóczi utca 188.

(5) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése:

Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal).

Székhelye: 8495 Csögle, Rákóczi utca 188.

Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal Kertai Kirendeltsége

8492 Kerta, Dózsa utca 36.

(6) A Képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, a hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig

a) A képviselő-testület pecsétjén a „Képviselő-testület Csögle”

b) A polgármester pecsétjén a „Polgármester Csögle”

c) A jegyző pecsétjén a „Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal Vezetője”felirat olvasható.

(7) Az önkormányzat hivatalos honlapjának (továbbiakban: önkormányzati honlap) címe: http://csoglekh.dokumentumtar.hu/

(8) Csögle Község címeréről és zászlajáról Az önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról szóló 8/2000.(VII.3.) rendelet rendelkezik.

2.§ (1) Az Önkormányzat törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatok ellátásán túl – saját felelősségére, a jogszabályokban előírt feltételek szerint – vállalkozási tevékenységet is folytathat.

(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai körében gondoskodik:

a) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatásáról,

b) egyesületek és civil szervezetek támogatásáról,

c) a község életében kiemelt jelentőséggel bíró rendezvények támogatásáról,

d) a társulások létrejöttének ösztönzéséről,

e) a kötelező körbe nem tartozó község infrastrukturális ellátáshoz szükséges beruházásokról és felújításokról,

f) a sportegyesületek, a sportolás, illetve az egészséges életmódra való törekvés támogatásáról,

g) az egyházi tulajdonú temető fenntartásában való közreműködésről.

3.§ (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy összefügg

a) a településfejlesztéssel,

b) település-üzemeltetéssel, vagy

c) a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével.

(2) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,

b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

d) ellátásához a szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek fennállnak.

(3) Az önként vállalt – többlet - feladatok tekintetében a fedezetet az éves költségvetésben kötelező biztosítani.

4.§ (1) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházza át

a) az önkormányzatot terhelő állategészségügyi feladatok ellátásával,

b) az önkormányzatnak a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott jogaival,

c) a közterületek használatával, engedélyezésével,

d) önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérleti szerződésének megkötésével,

e) a helyi szociális rendeletben meghatározott hatásköröket,

f) szociális étkeztetés engedélyezésével,

g) közfoglalkoztatottak munkaszerződéseinek megkötésével,

h) az önkormányzati tulajdonú egyes ingatlanok után a biztosítási szerződések megkötésével,

i) a behajthatatlan követelések törlését, ha jogszabály másként nem rendelkezik 300 000 Ft értékhatár alatt,

j) az átmenetileg szabad pénzeszközök egy éven belüli rövid lejáratú pénzintézeti lekötésével

kapcsolatos feladat- és hatásköreit.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi ülésen.

5.§ (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi ülésen.

6.§ (1) A Képviselő-testület alakuló ülését Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott időn belül és módon tartja meg.

(2) Az alpolgármester választását e célra létrehozott ad hoc bizottság bonyolítja le.

(3) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

7.§ (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(2) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

a) polgármester beszámolója a két ülés között végzett munkájáról,

b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

c) a rendelet megalkotását igénylő napirendi pontok

d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok

e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok (beszámolók, tájékoztatók)

f) kérdések, interpellációk,

g)közérdekű bejelentések és javaslatok.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől – a polgármester, vagy bármelyik Képviselő ügyrendi ja­vaslatára, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – el lehet térni.

(4) A (2) bekezdés b) pontja keretében az ülés első napirendi pontjaként a polgármester írásban – és képviselői kérésre szóban is –:

a) beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és – az egyedi hatósági ügyek kivételével – az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

b) tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intéz­kedéseiről, tárgyalásairól, azok eredményéről, valamint az Önkormányzatot érintő jelentősebb eseményekről.

(5) A napirendi pontok előterjesztésének rendje:

a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez

b) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések

c) vita az előterjesztéssel kapcsolatban

d) módosító javaslatok megtétele

e) döntés a módosító javaslatokról

f) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

8.§ (1) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni:

a) a Képviselők 1/4-ének, a tárgy megjelölésével, írásban tett, saját kezűleg aláírt, valamint a

b) a Képviselő-testület bizottságának

indítványára.

(2) A rendkívüli ülés össze­hívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét és idejét és indokát.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indít­ványt a Polgármesternél lehet előterjeszteni.

(4) A Polgármester köteles az indítványban meghatározott napra és időpontra – a javasolt napirendi pontokat tartalmazó napirenddel – a rendkívüli ülést összehívni.

9.§ (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésén – fő szabályként – csak az a napirendi pont tár­gyalható, amelyre a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező in­dítvány vonatkozott.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól való eltérésre csak indokolt és halasztást nem tűrő esetben van lehetőség. Ekkor az ülés elnöke a Képviselő- testület rendkívüli ülésén, szóban kezdeményezheti a meghí­vóban szereplő napirend kibővítését. A rendkívüli ülés napirendjéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

10.§ (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) Közmeghallgatást a Képviselő-testület előre meghatározott napi­rend megtárgyalása esetén is tarthat.

(3) A közmeghallgatás összehívásáról a Polgármester a közmeghallgatást megelőző 8 napon belül gondoskodik.

(4) A közmeghallgatást a polgármester a község településrészein kihelyezett hirdetményekkel, szórólapokkal, az önkormányzati honlapon közzétett felhívással hirdeti meg, melynek tartalmaznia kell a közmeghallgatás időpontját, helyét és témakörét.

11.§ (1) A képviselő-testület elé kerülő javaslatok lehetnek:

a) tájékoztatók, melyek tudomásulvételt igényelnek, vagy

b) előterjesztések, melyek határozati, vagy rendeleti formában meghozandó döntést igényelnek.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések formai szempontból lehetnek írásbeliek, vagy kivételesen szóbeliek.

(3) A képviselő-testület elé előterjesztéseket, tájékoztatókat nyújthatnak be

a) a témakör szerint hatáskörrel rendelkező bizottság(ok),

b) a polgármester, alpolgármester, képviselők,

c) a képviselő-testület által napirendre tervezett előterjesztések tekintetében az érintett intézmények, vagy más szervezetek vezetői,

d) könyvvizsgáló,

e) a jegyző.

12.§ (1) Az előterjesztő, tájékoztatók a rendes ülést megelőzően legalább 8 nappal, a rendkívüli ülést megelőzően legalább 3 nappal korábban köteles a jegyzőnek megküldeni az előterjesztéseket, tájékoztatókat.

(2) Az írásos és előre kiküldött, továbbá a szóbeli előterjesztéseken túl a képviselő-testületi ülés, az előterjesztés benyújtására jogosultak előterjesztésében „sürgős” minősítésű indítványt is megtárgyalhat. A „sürgős” indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 12⁰⁰ óráig jelenthető vagy nyújtható be a polgármesternél, aki azt köteles azonnal továbbítani a jegyzőnek, illetve az ülésen a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni. A „sürgős” indítvány napirendi tárgyalásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

13.§ (1) A képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak. Ha a polgármester akadályoztatása esetén az ülés összehívását és vezetését az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőik nevét,

b) mellékletként az előterjesztéseket és a rendelet-tervezetek, döntési javaslatok teljes szövegét.

(3) A meghívót a polgármester – a mellékletekkel együtt – a rendes ülés napját megelőzően legalább négy naptári nappal küldi meg az érintetteknek.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább kettő nappal kell kézbesíteni.

(5) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület telefonon is összehívható.

(6) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és az ülés tervezett napirendjéről a község lakossága az ülés meghívójának az önkormányzat hirdetőtábláján tör­ténő kifüggesztésével, illetve az önkormányzati honlapon való közzétételével értesül.

(7) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal kapnak meghívót:

a) a napirendi pontok előadói,

b) azoknak a bizottságoknak a nem képviselő tagjai, amely bizottságokat a tárgyalt napirendi pont érinti,

c) az önkormányzat intézményeinek vezetői,

d) akiknek meghívását a Polgármester egyébként indokolt­nak tartja,

e) akiknek a meghívását a Képviselő-testület egyébként indokoltnak tartja,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

14.§ (1) A meghívottak közül azok, akiket kizárólag csak valamely napirendi pont tárgyalásához hív­tak meg, tanácskozási joggal a meghívásukhoz közvetlenül kapcsolódó napirendi pont vitájában vesznek részt.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

15.§ (1) A Képviselő-testület nyilvános üléséről – annak zavarása nélkül – a sajtó képviselői tudósíthatnak, az ülésről kép- és hangfelvétel készülhet.

(2) A Képviselő-testület nyilvános ülésén a hallgatóság csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(3) Az ülés rendjét a hallgatóság a napirendi pontok tárgyalásakor nem zavarhatja.

(4) Ha a hallgatóság az ülést, illetve a napirendi pontok tárgyalását zavarja, az ülés elnöke a rendzavarót – vagy ha annak személye nem állapítható meg, úgy a teljes hallgatóságot – rendre utasítja, illetve ha ez eredménytelen maradt, úgy az ülésről kiutasítja.

(5) A zárt ülésen hozott határozatokról az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevételével a nyilvánosságot a zárt ülést követően tájékoztatni kell, kivéve a Képviselő-testület egyedi hatósági ügyben hozott döntését.

16.§ (1) A polgármester:

a) megnyitja (berekeszti) az ülést, illetve megállapítja és az ülés során figyelemmel kíséri a határozatképességet,

b) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb intézkedésekről, eseményekről,

c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, összefoglalja a döntési kérdéskört, tisztázza a döntési helyzet egyértelműségét, szavazásra bocsátja a döntési (határozati, rendeleti) javaslatokat és kihirdeti az elfogadott döntéseket,

d) biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását, a képviselők interpellációs jogának gyakorlását,

e) a hozzászóláskor megadja, megtagadja,vagy megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során (ugyanabban az ügyben) nem szólal­hat fel újra,

f) szükség esetén rendre utasítja vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,

g) tárgyalási szünetet rendel el,

h) javaslatot tesz a napirendek együtt történő tárgyalására,

i) a vita berekesztését követően – az elhangzottak, azok összegzése alapján – megfogalmazza a Képviselő-testület döntésének tervezetét, majd arról szavazást rendel el és megállapítja annak eredményét,

j) kimondja a döntést, felolvasással ismerteti a döntés teljes szövegét, ha annak tervezete előzetesen, írásban – az erre meghatározott szabálytól eltérően – nem került kiküldésre (átadásra) a Képviselőknek, illetve felolvassa a döntésnek azon részét is, amely az írásban megküldött (átadott) tervezethez képest változott,

k) a tárgytól eltérő felszólalót figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra,

l) olyan rendzavarás esetén, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti.

17.§ (1) Ha egy napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármely Képviselő javasolhatja a Kép­viselő-testületnek a vita bezárását. A Képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

(3) Egy napirendi pont esetében két alkalommal, első alkalommal 3 perc, a második alkalommal 2 perc időtartamban lehet hozzászólni. A napirendi pont előadóját – legfeljebb 2 perces külön időkeretben –megilleti a zárszó joga is.

(4) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:

a) a (3) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,

b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

(5) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja. A hozzászólási jog megtagadása esetén – kérelemre – a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt a hozzászólási jog biztosításáról.

18.§ (1) Ha a Képviselő felszólalása során a Képviselő-testületet, vagy valamelyik Képviselő tekintélyét sértő kifejezést használ, illetve az ülés rendjét és a szavazásra vonatkozó szabályokat megsérti, a polgármester rendre utasítja.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szabályok ellen a polgármester vét, bármely Képviselő kezdeményezhe­ti, hogy a Képviselő-testület a polgármestert utasítsa rendre. A Képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

19.§ (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, bizottság elnökétől önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdezhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – választ kell adni.

(2) A települési képviselő az (1) bekezdésben meghatározott személyektől önkormányzati ügyekben már megtett, vagy megtenni elmulasztott intézkedésről magyarázatot kérhet, amelyre a képviselő-testület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.

(3) Az interpelláció írásban a polgármesternél terjeszthető elő, a képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább 2 nappal.

(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát,

b) annak feltüntetését, hogy az interpellációt az interpelláló szóban is elő kívánja-e adni.

(5) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(6) Az interpelláló a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.

20.§ (1) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, az interpelláció kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) Amennyiben a feltett interpelláció a címzett részéről azonnal nem válaszolható meg, akkor az érintett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni a képviselőnek. A polgármester gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról. A képviselő-testület a válasz benyújtását követő ülésen tárgyalja az interpellációt.

(3) Abban az esetben, ha az interpelláló a következő ülésen nincs jelen, a testület dönt a válasz elfogadásáról.

21.§ (1) A Képviselő-testület ülésének végén nyílik lehetőség interpellációk és kérdések előterjesztésére.

(2) A Képviselők az ülésen önkormányzati ügyek­ben a tisztségviselőkhöz, interpellációt és kérdést, bármely Képviselő­höz pedig kérdést intézhetnek.

(3) A kérdés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezetet, működést, döntést, előkészítést, vagy végrehajtást érintő felvetés, vagy tudakozódás.

22.§ (1) A települési képviselő köteles részt venni a Képviselő-testületi üléseken, valamint azon bizottság ülésein, amelynek tagja.

(2) A határozatképtelenség esetén az ülés elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását telefonon történő értesítéssel.

23.§ (1) A határozatképesség helyreállításának meghiúsulása esetén, a képviselő- testületi ülést 8 napon belül a még meg nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a meghívó kerül megküldésre a korábban már kiadott előterjesztések, egyéb dokumentációk nem.

(3) A polgármester a képviselő-testületi ülés tervezett időpontját megelőzően legalább 2 nappal küldi ki a meghívót.

24.§ (1) A szavazás módja: nyílt szavazás, mely kézfelemeléssel történő szavazással történik.

(2) A képviselők „igen” vagy „nem”, nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

(3) A megválasztott képviselők több mint a felének (3 fő) az egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges a döntéshozatalhoz a Mötv.-ben meghatározott eseteken kívül az következő ügyekben:

a) a gazdasági program elfogadása,

b) a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez, átadása,

c) hitelfelvétel,

d) önkormányzati tulajdonban lévő vagyon elidegenítése, megterhelése

e) zárt ülés elrendelése,

f)²

(4) A szavazás nyílt, vagy titkos lehet.

(5) A nyílt szavazás történhet:

a) kézfelemeléssel,

b) névszerinti módon.

(6) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy vala­melyik Képviselő kéri, úgy az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.

25.§ (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni – a Mötv.-ben meghatározott eseten kívül -, ha a képviselő-testület jelenlévő tagjainak többsége indítványozza. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazatást tartani nem lehet.

(2) A jegyző a jelenlévő képviselők nevét abc sorrendben haladva olvassa és a nevén szólított képviselő „igen vagy „nem” válasszal nyilatkozik, vagy tartózkodik a szavazástól. A szavazás eredményét rögzítő névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.

26.§ (1) Titkos szavazást bármelyik képviselő kezdeményezhet. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság tagjai bonyolítják le. Amennyiben az Ügyrendi Bizottság jelenlévő tagjainak a száma nem éri el a 2 főt, a képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására nyílt szavazással a képviselők közül Szavazatszámláló Bizottságot hoz létre.

(2) A titkos szavazás elrendelésére vonatkozó javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

(3) A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon, erre a célra rendelkezésre bocsátott helyiségben, urna használatával történik.

(4) A szavazatszámláló bizottság

a) biztosítja a titkos szavazáshoz szükséges technikai feltételeket,

b) a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazásra vonatkozó szabályokat,

c) a szavazás közben folyamatosan biztosítja a szavazás titkosságát,

d) a szavazás megtörténte után összeszámlálja a szavazatokat, megál­lapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a sza­vazásról külön jegyzőkönyvet készít,

e) elnöke a szavazás eredményéről a Képviselő-tes­tületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerülő körülményeket,

d) a szavazás során tett megállapításokat és határozatokat,

e) a szavazás eredményét.

(6) A szavazásról készült külön jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke és egy tagja írja alá, melyet a Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A titkos szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti.

27.§ (1) A képviselő-testület az (3) bekezdésben foglaltak kivételével, alakszerű határozattal dönt. A határozatok megjelölése évente emelkedő sorszámmal és ehhez törtvonallal kapcsolódó évszámmal (az ülés időpontja), továbbá „képviselő-testületi határozat” megjelöléssel történik. A határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A határozat a (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a Képviselő-testület döntését

b) a végrehajtási határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.

(3) A képviselő-testületi alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt

a) ügyrendi kérdésekről,

b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadása tárgyában,

c) tájékoztató anyagokról,

d) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat esetén – a módosításra, kiegészítésre javasolt – a tervezet szövegének megállapításáról.

28.§ (1) A képviselő ellenszavazata esetén, kérése a nevét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(2) A képviselő, a jegyző, a polgármester saját kérésére az általa elmondott véleményét, hozzászólását szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.

(2a)³ A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyzőn kívül a jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv-hitelesítő személyét a képviselő-testület alkalmanként jelöli ki.

(3) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet. A jegyzőkönyvet az Önkormányzat honlapján bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.

29.§ (1) A polgármesternél írásban rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) alpolgármester

b) Képviselő,

c) feladatkörét érintően a Képviselő-testület bizottsága,

d) a Jegyző.

(2) A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a jegyző feladata.

30.§ (1) A megalkotott rendelet a helyi Polgármesteri Hivatal előterében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztésével kerül kihirdetésre. Kihirdetésnek a kifüggesztés első napja minősül.

(2) A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeleteket az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

31.§ (1) A települési képviselő jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Az önkormányzati képviselő előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy szervei ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében tartósan vagy ideiglenesen akadályoztatva van.

(2) A Képviselő-testület tagja köteles a Mötv. szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirendi pont tárgyalása előtt bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi illetménye, tiszteletdíja 25 %-kal csökken.

32.§ (1) A bizottságok működési szabályaikat – a jogszabályok keretei között és ezen rendeletben foglaltaknak megfelelően – megválasztásukat követően saját maguk határozzák meg.

(2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság neve: Ügyrendi Bizottság és a Szociális Bizottság. A bizottságok tagjainak száma három.

(3) A bizottságok választása során annak tagjaira javaslatot tehet:

a) a polgármester,

b) bármelyik képviselő.

(4) A képviselő-testület az esetenként jelentkező feladatok ellátására ideiglenes , ad hoc bizottságot hozhat létre, melynek működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell – értelemszerűen – alkalmazni.

33.§ (1) A bizottságot a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnök-helyettes, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke képviseli, hívja össze és vezeti üléseit.

(2) A bizottság tagja köteles a bizottság ülésén részt venni. A bizottság üléséről való távolmaradást, legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 óráig a bizottság elnökénél kell bejelenteni.

(3) A bizottságok üléseinek vezetésére a képviselő-testület üléseinek szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmi és formai követelményeire a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(5) A bizottság elnökének a helyi rendelet-tervezetét véleményező bizottság ülését az előterjesztésekre vonatkozóan meghatározott időbeli szempontra is figyelemmel kell összehívnia.

(6) A képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalásához a javaslatot előterjesztő Képviselőt meg kell hívni.

(7) A bizottságok működésének adminisztratív, ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

34.§ Az Ügyrendi Bizottság

1. Lebonyolítja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntéseknél a titkos szavazást.

2. Vizsgálja a helyi rendeletek hatályosulását, önkormányzati ciklusonként legalább egyszer átfogó módon felülvizsgálja a helyi rendeleteket, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra, kiegészítésre.

3. Javaslatot tesz a polgármester illetményének és egyéb juttatására, megállapítására, módosítására, valamint véleményt nyilvánít a polgármesternek az alpolgármester tiszteletdíja megállapítására, módosítására irányuló kezdeményezéséről.

4. Ellátja a polgármester, alpolgármester, a képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatával, továbbá a bizottsági tagok kivételével ezen személyek, valamint meghatározott hozzátartozóik vagyonnyilatkozatával, az ezekhez kapcsolódó bejelentésekkel összefüggő nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat. Ennek során – a jogszabályban meghatározott eljárási szabályok biztosításán túl – a következő eljárási szabályokat kell érvényesítenie, melyért a bizottság elnöke tartozik felelősséggel:

a) határidő megjelölésével felhívja az érintetteket a nyilatkozat megtételére, a polgármester, az alpolgármester, a képviselő vagyonnyilatkozatát, továbbá ezen személyek és a bizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatát nyitott, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot zárt – a bizottság elnöke által aláírt és a körjegyző bélyegzőjével lepecsételt, névvel ellátott – borítékban veszi át.

b) a bizottság elnöke köteles az a) pontban meghatározottak részére ezen iratok átvételéről – az iratok tartalmát, darabszámát, az átvétel időpontját, az átvevő aláírását tartalmazó – átvételi elismervényt adni.

c) a bizottságnak jegyzőkönyvben rögzített határozatával – zárt ülésen – kell döntenie az átvett iratok nyilvántartásba vételéről, nyilvántartásból való törléséről, a lefolytatásra kerülő ellenőrzésről, az ezen ügyekben tett kezdeményezések (bejelentések) kivizsgálásáról, annak eredményéről és a képviselő-testület elé kerülő jelentés (tájékoztató), határozati javaslat tartalmáról.

d) a bizottság elnöke – a Közös Hivatal adminisztratív közreműködése mellett –ezen iratokról külön nyilvántartást vezet. Az iratokat együttesen, de más iratoktól fizikailag jól elkülönítve, képviselőnként külön egy – a nyilvántartásba vétel sorszámával és a polgármester, az alpolgármester, a képviselő nevével ellátott – iratgyűjtőben (dossziéban) elhelyezve, a Közös Hivatalban – a körjegyző által kiadott Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően – jól zárható, tűzbiztos lemezszekrényben tárolja és őrzi, valamint ezek megtörténtét folyamatosan figyelemmel kísérni.

e) a törvény rendelkezése szerint a nyilvános vagyonnyilatkozatokba a Közös Hivatal munkaidejében külön engedély nélkül, bárki betekinthet. A betekintés tényét, idejét, a betekintő személyét a bizottság elnökének a megtekintett iratot tartalmazó iratgyűjtő belső lapján, vagy az iratgyűjtőben elhelyezett külön betekintési lapon kell rögzítenie.

f) a vagyonnyilatkozattal, vagy összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat, vagy az összeférhetetlenség konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, vagy a konkrét összeférhetetlenségi okot, úgy a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, úgy – az eljárás további folytatása és érdemi vizsgálat nélkül – a bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyben azt elutasítja, és erről tájékoztatja soron következő ülésén a képviselő-testületet, míg összeférhetetlenségi ügyben azt elutasításra javasolja a képviselő-testület felé.

g) eljárás esetén a bizottság elnöke felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges azonosító (személyre, a vagyontárgyra vonatkozó) adatok közlésére. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, s azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül megsemmisíti.

h) képviselői tisztség megszűnése esetén gondoskodik mind a volt képviselő, mind pedig hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata visszaadásáról

5.⁴

6. Azon közalkalmazottak esetében, akik munkáltatója a képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság látja el a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos őrzési feladatokat.

35.§ A Szociális Bizottság ellátja azon feladatokat, melyeket a képviselő-testület a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló rendeletében részére átruház.

36.§ (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester ellátja azokat a feladatokat, melyeket számára Mötv. és más jogszabály megállapít.

(3) A polgármester az ügyfeleket szerdánként 15 órától 16³⁰ óráig fogadja és látja el hivatali teendőit.

37.§ (1) A Képviselő-testület egy fő alpolgármestert választ a képviselő-testület megválasztott tagjai közül, aki társadalmi megbízatású alpolgármesterként látja el tisztségét.

(2) Alpolgármester hiányában a polgármester a lemondását az Ügyrendi Bizottság Elnökének adja át.

(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az alpolgármesternek, annak akadályozatása esetén pedig az Ügyrendi Bizottság Elnökének adja át.

38.§ (1) A jegyző ellátja azokat a feladatokat, melyeket számára a Mötv., illetve más jogszabály megállapít.

(2) A Jegyző a jogszabályokban meghatározott feladatain túl:

a) tájékoztatást ad a Polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak a munkájukat érintő jelentősebb jogszabályi változásokról,

b) gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztések, döntési tervezetek elkészítéséről, azok törvényességéről,

c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről, színvonaláról,

d) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat.

(3) A jegyző tartós akadályoztatása, illetve a jegyzői tisztség betöltetlensége esetén a jegyzői feladatokat Hardiné Szabó Andrea látja el.

39.§ (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek és a lakosság önszerveződő közösségeinek közvetlen tájékoztatására, a település életében kiemelkedő jelentőségű döntések előkészítésére a Képviselő-testület lakossági fórumokat szervez a következő esetekben:

a) a község helyi építési szabályzatának elfogadását megelőzően,

b) a jelentősebb, a lakosság széles körét érintő önkormányzati fejlesztések, beruházások megkezdése előtt

c) minden olyan esetben, amikor a Képviselő-testület azt indokoltnak tartja.

(2) A lakossági fórumokra a Képviselők minden esetben névre szóló meghívót kapnak.

(3) A lakossági fórumok időpontja - a fórumokat megelőző 8 nappal korábban - a község településrészein elhelyezett hirdet­mények, illetőleg szórólapok útján kerül kihirdetésre, valamint az idő­pontjáról és helyéről az önkormányzati honlapon közlemény kiadására is sor kerül.

(4) A lakossági fórumokról Hivatal közreműködésével írásbeli feljegyzés (jegyzőkönyv) készül, amely az elhangzottak lényegét tartalmazza. A fórumon elhangzott legfontosabb állásfoglalásokról, véleményekről a Polgármester a legközelebbi rendes ülésen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek.

40.§ (1) Helyi népszavazást kezdeményezhet a választópolgárok 25%-a.⁶

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a népszavazást, ha azt 100 választópolgár kezdeményezte.

Csögle. 2013. április 29.

Osváth Károly Tamás sk. Kissné Kiss Zsuzsanna sk.

polgármester jegyző

címzetes főjegyző

Kihirdetés napja: 2013. május 10.

Kissné Kiss Zsuzsanna sk.

jegyző

címzetes főjegyző