Bakonytamási Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Bakonytamási Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 37/A. § (1) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Eljárási rendelkezések

1. Az ellátások megállapítása történhet kérelemre, illetve hivatalból.

2. Ha az adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint kell benyújtani vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap.

3. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás iránti kérelmet a Csóti Közös Önkormányzati Hivatal Bakonytamási Kirendeltségéhez kell benyújtani, vagy postai küldeményként feladni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A formanyomtatvány a hivatalban rendelkezésre áll, valamint letölthető a www.bakonytamasi.hu honlapról.

4. A pénzbeli és természetbeni ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek a saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (melléklet szerinti nyomtatványon) meghatározott tartalom szerint –nyilatkoznia kell.

(5) A kérelemhez csatolni kell:

a) a támogatást kérő jövedelméről szóló igazolást,

b) a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmeiről szóló igazolást

c) a család vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatot

d) betegség, fogyatékosság, súlyos mozgáskorlátozottság vagy várandósság esetén orvosi igazolást

e) a gyermek és családja kapcsolattartásához a gyámhivatali határozatot

f) elemi kár esetén hatósági bizonyítványt.

(6) Az ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles az elbíráláshoz szükséges adatokat az eljáró szerv rendelkezésére bocsátani, melynek valódisága környezettanulmány elkészítésével ellenőrizhető.

(7) Nem kell környezettanulmányt készíteni, valamint ellenőrzést lefolytatni, ha a kérelmező életkörülményeit a hivatal már bármely ügyben 1 éven belül vizsgálta, s nem feltételezhető azokban lényeges változás.

(8) A pénzbeli ellátások folyósítása pénztári kifizetéssel történik.

A Képviselő-testület: a Polgármesterre ruházza:

a) a temetési önkormányzati segély és a

b) a születési segély kérelmek elbírálásával

kapcsolatos hatáskört.

A polgármester a döntését követő első testületi ülésen köteles beszámolni arról, hogy ellátási formánként:

a) hány rászorulót részesített szociális ellátásban,

b) hány kérelmet utasított el.

2. Fejezet

(1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy lakókörnyezete rendezettségének biztosítása érdekében köteles

a) a lakóházhoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,

b) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

c) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése,

d) a lakás, lakóház rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

da) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

db) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

e) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,

f) állattartásra vonatkozó (különösen kutyák közterületre kiengedésének tilalma) szabályok betartása.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság időtartama alatt és azt követően is fenntartani.

(3) A jogosultság feltételeként az (1) és (2) bekezdésben előírt szabályok betartását az aktív korúak ellátása megállapítását, felülvizsgálatát végző köztisztviselő helyszíni szemle keretében ellenőrzi. A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása Családsegítő Szolgálatával, és ezt nyilatkozatában vállalnia kell.

(2) Az együttműködési kötelezettségről a segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell.

(3) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles:

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni nyilvántartásba vétel céljából,

b) a beilleszkedési programban való részvételről írásban megállapodni a Családsegítő Szolgálattal,

c) a beilleszkedési programban foglaltak végrehajtásában együttműködni és

d) a Családsegítő Szolgálat munkatársával az előírt rendszeres kapcsolatot tartani,

(4) A Családsegítő Szolgálat által szervezett beilleszkedést nyújtó programok típusai:

a) életmódformáló tanácsadások és

b) saját erőforrások feltárására irányuló egyéni programok.

(5) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségét két éven belül neki felróhatóan ismételten megszegi, a rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni.

(6) Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei:

a) a nyilvántartásba vétel céljából megadott időpontban önhibájából nem jelenik meg,

b) az együttműködési megállapodást a Családsegítő Szolgálattal nem írja alá vagy

c) a kapcsolattartásra előírt időpontban nem jelenik meg, és távolmaradását nem igazolja.

6. §

(1) A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személy lakókörnyezete rendezettségének biztosítása érdekében köteles:

a) a lakóházhoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,

b) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

c) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése,

d) a lakás, lakóház rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

da) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

db) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

e) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,

f) állattartásra vonatkozó (különösen kutyák közterületre kiengedésének tilalma) szabályok betartása.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság időtartama alatt és azt követően is fenntartani.

(3) A jogosultság feltételeként az (1) és (2) bekezdésben előírt szabályok betartását az aktív korúak ellátása megállapítását, felülvizsgálatát végző köztisztviselő helyszíni szemle keretében ellenőrzi. A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni.

1. A képviselő-testület az Sztv. 41-43. §-ok figyelembe vételével ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, amennyiben az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át.

2. Az (1) bekezdés alapján megállapított ápolási díj mértéke a központi költségvetésben meghatározott összeg 80%-a.

1. Az ápolt az Sztv. 42. § (2) b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha az ápolt állapotához igazodóan nem teszi lehetővé annak mindennapi életszükségletei kielégítését, különösen nem gondoskodik annak étkezéséről, gyógyszerszükségletének biztosításáról, ruházásáról, tisztálkodásáról.

2. Az (1) bekezdésben foglaltak megtartását az önkormányzati hivatal környezettanulmány lefolytatásával, vagy szakértő bevonásával vizsgálhatja akár hivatalból, akár bejelentés alapján.

3. Az ápolási díjban részesülő személyek esetén az önkormányzat a jogosultságot a megállapítást követő minden évben felülvizsgálja. Soron kívül felül kell vizsgálni abban az esetben, amennyiben a jogosultságra vonatkozóan olyan tény, adat, vagy körülmény merül fel, amely a megszüntetést indokolja.

1. A képviselő-testület az Sztv. 45. § szerinti önkormányzati segélyt nyújthat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére.

2. Önkormányzati segélyben azt a személyt lehet részesíteni, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem mértéke nem éri el a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 130 %-át.

3. A (1) - (2) bekezdéseknek megfelelő személyi kör esetében a mérlegelés fő szempontjai a következők:

a. a kérelmező személyi körülményei (kora, egészségi állapota, életvitele, általa eltartottak száma, jövedelemben nem jelentkező vagyoni viszonyok)

b. a rendkívüli élethelyzet jellege (eseti jelleggel felmerülő körülmény: baleset, elemi kár, munkahely elvesztése stb.)

4. Az önkormányzati segély nyújtható:

a) alkalmanként,

b) havi rendszerességgel,

b) kamatmentes kölcsön formájában.

5. Az alkalmanként nyújtott Önkormányzati segély összege 3000 Ft-nál kevesebb és 10000 Ft-nál több nem lehet.

6. A rendszeresen nyújtott önkormányzati segély összege havonta 1000 Ft-nál kevesebb és 5000 Ft-nál több nem lehet. A havi rendszerességgel folyósított önkormányzati segély időtartama a 3 hónapot nem haladhatja meg. A havi rendszerességgel adott önkormányzati segély határozatában fel kell tüntetni a kifizetések időpontját, a segélyezés módját és a fizetendő összeget.

1. Az önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában azoknak a személyeknek nyújtható, akiknél a létfenntartás veszélyeztetése elemi kár következményeként felmerülő, vagy mindennapi életszükségletek kielégítését szolgáló infrastruktúrális beruházás (pl fűtés) hiányának megszüntetését célzó beruházás szükségességéből fakad.

2. Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segélyben azt a személyt lehet részesíteni, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem mértéke nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét, egyedül élő esetén háromszorosát.

3. A jövedelmi korlátoktól a képviselő-testület kivételesen méltányosságból eltérhet.

4. A kamatmentes kölcsönként formájában nyújtott önkormányzati segély összege 60 000 Ft-nál több nem lehet, amelyet legfeljebb 1 év időtartamra lehet nyújtani. A határozatban, valamint ez alapján a polgármesteri hivatal által előkészített kölcsönszerződésben rendelkezni kell a visszafizetés határidejéről, a törlesztés összegéről, valamint arról, hogy a kölcsönt nyújtó rendelkezhet a kölcsönösszeg erejéig a kölcsönben részesülő lakóingatlanának jelzálogjoggal történő megterheléséről.

1. Az önkormányzati segély iránti kérelmet előterjesztheti az átmeneti szükséghelyzetben lévő személy és mindenki más, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. A döntésre jogosult az eljárást hivatalból is megindíthatja. A kérelmet jelen rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

2. Ugyanaz a személy egy naptári éven belül legfeljebb két alkalommal részesíthető önkormányzati segélyben. A kamatmentes és a rendszeresen nyújtott önkormányzati segély ugyanazon személy részére tárgyévben csak egyszer nyújtható. A kamatmentes kölcsön ismételt igénybevételi feltétele az előző kölcsön visszafizetése.

3. Törekedni kell az – kamatmentes kölcsönt kivéve - önkormányzati segély természetben történő nyújtására. Ennek formái lehetnek különösen:

- a településen található élelmiszerüzletekben kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas élelmiszerek vásárlására alkalmas utalvány nyújtása,

- élelmiszercsomag, meleg étel biztosítása,

- közüzemi számla megfizetésének átvállalása,

- tüzelő vásárlása.

4. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező életvezetése, vagy az önkormányzati hivatal által készített környezettanulmány arra enged következtetni, hogy a kérelmező a részére megállapított önkormányzati segélyt nem saját, vagy családja létfenntartásához szükséges árucikkekre fordítaná, részére az önkormányzati segélyt kötelezően természetben kell megállapítani.

1. Az Önkormányzat temetési önkormányzati segélyt nyújt minden bakonytamási illetőségű elhunyt személy hozzátartozójának, illetőleg azon személynek, aki a temetés költségeit viselte.

2. A temetési segély megállapítása hivatalból történik kérelem benyújtása nélkül.

3. A temetési segély összege 15.000.- Ft.

4. A segélyt megállapító határozathoz az eljáró ügyintéző a halottvizsgálati bizonyítvány egy fénymásolt példányát csatolja.

1. Az Önkormányzat születési segélyt nyújt a községben állandó lakcímmel rendelkező, gyermeket szülő anyák részére.

2. A születési segély összege gyermekenként 10.000.- Ft.

3. A születési segély iránti kérelem jelen rendelet mellékletét képező formanyomtatványon nyújtható be a polgármesteri hivatalban. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát. A kérelmet a gyermek szüleinek aláírásával kell benyújtani.

III. Fejezet

1. Az önkormányzat képviselő-testülete közgyógyellátási jogosultságot állapíthat meg annak, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

2. Az (1) bekezdésben foglaltak alapján szociálisan rászorult, aki esetében az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át.

3. A (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő személyek esetén az odaítélhetőség mérlegelési szempontjaiként a 9. § (3) bekezdésében meghatározott személyi körülmények vizsgálatát kell figyelembe venni.

4. Az (1) bekezdés alkalmazásában létfenntartást veszélyeztetően magas a havi rendszeres gyógyító ellátás, ha annak közgyógyellátásra felírható mértéke meghaladja az öregségi nyugdíjminimum 25%-át.

1. A pénzbeli ellátások különösen a következő természetbeni ellátási formákban is nyújthatóak:

- élelmiszer kifizetése,

- tankönyv kifizetése,

- tüzelő kifizetése, biztosítása,

- közüzemi díjak átvállalása, kifizetése,

- gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

2. A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell.

3. A természetben nyújtott ellátás konkrét formájáról, módjáról a testület a határozatában dönt.

1. A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás keretében működő házigondozás keretében biztosítja.