Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Szőc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (I.23.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

2014.09.30.
Szőc Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A szociális ellátások fedezete
1. § A rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátások fedezetét Szőc Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az önkormányzat éves költségvetésében tervezi.
2. Eljárási rend
2. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság megállapítására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmek közül a Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj, az önkormányzati segély, a szülési támogatás megállapítását és a méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmek elbírálását a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja.
(3) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás iránti kérelmet az ellátásra jogosult, vagy törvényes képviselője terjeszti elő.
(4) A kérelmet a Nyirádi Közös Önkormányzati Hivatalhoz (a továbbiakban: hivatal) kell benyújtani, vagy címére postai küldeményként feladni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.
(5) A formanyomtatvány a hivatalban rendelkezésre áll, vagy a www.szoc.hu honlapról letölthető.
(6) A kérelemhez csatolni kell:
a) az e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett adatok valódiságának igazolására szolgáló iratot vagy annak másolatát,
b) a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát vagyoni viszonyairól az (5) bekezdés szerint beszerezhető formanyomtatványon,
c) a szociális ellátások elbíráláshoz az Szt. és a végrehajtására kiadott, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.
3. § (1) A rendszeres jövedelem számításakor a jövedelemnek a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét kell figyelembe venni.
(2) A nem havi rendszerességgel szerzett, vagy vállalkozásból származó jövedelmek esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemnek egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
(3) Ha az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból származik, vagy kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a hivatal jegyzője (a továbbiakban: jegyző) megkéri a NAV igazolását az igénylők jövedelemadó alapja tárgyában.
(4) Ha a 2. § (6) bekezdés a) pontja szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltak vitathatók, fel kell hívni a kérelmezőt az általa lakott lakásnak, a saját és családja tulajdonában álló vagyonnak a fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
4. § (1) A jegyző a kérelmező szociális helyzetéről tájékozódik, amennyiben szükséges, környezettanulmányt végez. A jegyző környezettanulmányt végez minden olyan esetben, ha a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a rászorultság nem állapítható meg egyértelműen.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylőnél a tárgyévben már készült környezettanulmány, vagy a kérelmező életkörülményei hivatalból ismertek, és az igénylő életkörülményeiben lényeges változás nem feltételezhető.
(3) A kérelmező köteles a szociális helyzetére vonatkozó tájékozódást elősegíteni, annak feltárásában közreműködni.
(4) A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a hivatalban, e kötelezettségéről a megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat.
(5) Az e rendeletben foglalt feltételek hiányában, vagy megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.
(6) Ha a kérelmező a (4) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy valótlan adatot közöl, akkor jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőként kötelezni kell a pénzbeli ellátás, vagy a természetben nyújtott ellátásnak megfelelő pénzegyenérték visszafizetésére.
5. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelmet a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz (8400 Ajka, Szabadság tér 12.) kell benyújtani, amelynek elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik.
3. A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása
6. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig házipénztárból készpénzben, vagy folyószámlára való átutalással fizeti ki a hivatal.
(2) Az eseti segélyek és támogatások kifizetése a hatáskörrel rendelkező szerv döntését követően 5 napon belül, a házipénztárból, készpénzben történik.
II. Fejezet
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
4. Aktív korúak ellátása
7. § (1) Aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa. Az ellátásban részesülő köteles
a) az általa életvitelszerűen lakott ingatlanán háztartásonként egy db szeméttároló edényt elhelyezni, és azt rendeltetésszerűen használni,
b) a tulajdonában lévő lakáshoz tartozó udvart, kertet, földterületet műveléssel, vagy gyepesítéssel rendezett állapotban tartani, továbbá e területen építési törmelék, lom, veszélyes- és kommunális hulladék szeméttároló edényzeten kívüli tárolása tilos (pl. autóroncs, elhasznált bútor, háztartási szemét),
c) az állattartásból származó trágyát, trágyalét az engedélyezett, és az erre a célra épített, a vonatkozó előírásoknak is megfelelő trágya- vagy trágyalétárolóban tárolni.
(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság időtartama alatt és azt követően is fenntartani.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesülését a jegyző a jogosultság megállapítását követően a jogosultság időtartama alatt környezettanulmány keretében ellenőrizheti. Amennyiben a jogosult a kötelezettségének részben, vagy egészben nem tesz eleget, a jegyző megfelelő, de legalább 5 napos határidő kitűzésével felszólítja az elvégzendő tevékenységekre, a konkrét feladatok meghatározásával.
(4) Amennyiben a jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget kötelezettségének, a megállapított támogatást a környezettanulmány időpontja szerinti hónap utolsó napjával meg kell szűntetni.
5. Rendszeres szociális segélyre vonatkozó külön rendelkezések
8. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki egészségkárosodott, vagy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti, vagy aki 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudja biztosítani, a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, és ezt nyilatkozatában vállalnia kell.
(2) Az együttműködési kötelezettségről a segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell.
(3) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles
a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál megjelenni nyilvántartásba vétel céljából,
b) a beilleszkedési programban való részvételről írásban megállapodni a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal,
c) a beilleszkedési programban foglaltak végrehajtásában együttműködni,
d) a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával az előírt rendszeres kapcsolatot tartani.
(4) A Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett beilleszkedést nyújtó programok típusai:
a) életmódformáló tanácsadások,
b) a munkavégzésre történő felkészülést segítő programok,
c) munkahelykeresésben való segítségnyújtás.
9. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei:
a) a nyilvántartásba vétel céljából megadott időpontban önhibájából nem jelenik meg,
b) az együttműködési megállapodást a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal nem írja alá,
c) a kapcsolattartásra előírt időpontban nem jelenik meg, és távolmaradását nem igazolja.
(2) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségét két éven belül neki felróhatóan ismételten megszegi, a rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni.
6. Lakásfenntartási támogatás
10. § (1) Az önkormányzat az Szt. 38. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott normatív lakásfenntartási támogatást nyújt.
(2) A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeit, az ellátás összegét az Szt. 38. § (1)-(8) bekezdései állapítják meg.
(3) Amennyiben a kérelmező személy lakásfenntartási támogatásra jogosulttá válik, lakókörnyezete rendezettségének biztosítása érdekében köteles a 7. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban rögzített feltételeknek eleget tenni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesülését a jegyző a jogosultság megállapítását követően a jogosultság időtartama alatt környezettanulmány keretében ellenőrizheti. Amennyiben a támogatásban részesülő személy a kötelezettségének részben, vagy egészben nem tesz eleget, a jegyző megfelelő, de legalább 5 napos határidő kitűzésével felszólítja az elvégzendő tevékenységekre, a konkrét feladatok meghatározásával.
(5) Amennyiben a jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget kötelezettségének, a megállapított lakásfenntartási támogatást a környezettanulmány időpontja szerinti hónap utolsó napjával meg kell szűntetni.
7. Ápolási díj
11. § (1) A polgármester ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki az Szt. 43/B. §-ában foglalt feltételeknek megfelel, és a családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátás tekintetében nem állapítható meg ápolási díj az Szt. 42. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl, ha az ápolt tartását, gondozását tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződésben vállalták.
(3) Az ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.
12. § (1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.
(2) Az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését a polgármester ellenőrizheti. Amennyiben az ellenőrzés során a polgármester megállapítja, hogy az ápolást végző személy kötelezettségét nem teljesíti, az ellátást e megállapítás időpontja szerinti hónap utolsó napjával meg kell szűntetni.
8. Önkormányzati segély
13. § (1) A polgármester önkormányzati segélyben részesítheti azt a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, tartósan vagy időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személyt, családot, ahol az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetében 150 %-át.
(2) Az önkormányzati segély egyszeri összege alkalmanként nem lehet kevesebb 1.000 Ft-nál és nem haladhatja meg a 10.000 Ft-ot.
14. § (1) Az önkormányzati segélyre vonatkozó szabály alkalmazásával az önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható 150.000 Ft összeghatárig. A kölcsönként folyósított önkormányzati segélyt 12 hónap alatt kell visszafizetni, de a hatáskörrel rendelkező ennél rövidebb visszafizetési időt is megállapíthat.
(2) Az első törlesztő részlet visszafizetése az ellátás kifizetésének hónapját követő második hónaptól esedékes. A törlesztő részleteket minden hó 5. napjáig kell az önkormányzat házipénztárába befizetni.
(3) Az önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell a 2. § (6) bekezdése szerinti iratokat, valamint a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást, vagy nyilatkozatot.
15. § (1) Önkormányzati segélyre jogosult az elhunytnak a közeli hozzátartozója vagy a temetésről gondoskodó más személy, ha a kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem éri el egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő esetén 130 %-át.
(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeként 150.000 Ft-ot kell figyelembe venni. A temetési célra szolgáló önkormányzati segély összege 15.000 Ft.
(3) Az önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) 2. § (6) bekezdése szerinti iratokat,
b) a temetési számlák eredeti példányát,
c) a halotti anyakönyvi kivonatot.
(4) Nem állapítható meg temetési célra szóló önkormányzati segély annak, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése.
9. Szülési támogatás
16. § (1) A polgármester kérelemre szülési támogatás nyújt az újszülött családjának, ha a családban az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg a 100.000 Ft-ot, és az újszülött lakóhelye Szőc községben van.
(2) A támogatásra vonatkozó kérelmet a gyermek születése anyakönyvezésének napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani a hivatalhoz.
(3) A kérelemhez csatolni kell a 2. § (6) bekezdésében meghatározott iratokat, valamint a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.
(4) A szülési támogatás összege gyermekenként 10.000 Ft.
III. Fejezet
Szociális rászorultságtól függő természetben nyújtott ellátások
10. Közgyógyellátás
17. § (1) Méltányosságból megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultság annak a személynek, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt a létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.
(2) Méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személy, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.
11. Egyéb természetben nyújtott ellátások
18. § A hatáskörrel rendelkező döntése alapján a célszerű felhasználás érdekében pénzbeli ellátás helyett, a pénzbeli ellátásra vonatkozó szabályozás alkalmazásával az Szt. 47. §-a alapján
a) a lakásfenntartási támogatás,
b) az önkormányzati segély
természetbeni szociális ellátásként is adható.
IV. Fejezet
Szociális alapszolgáltatások
12. Étkeztetés
19. § (1) Az önkormányzat az étkeztetés keretében az Szt. 62. §-ában meghatározott szociálisan rászorult személyek legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről (a továbbiakban: étkeztetés) gondoskodik.
(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.
(3) Egészségi állapota miatt étkeztetésre rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról - részben vagy teljesen - gondoskodni nem tud.
(4) Fogyatékossága miatt étkeztetésre rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.
(5) Pszichiátriai betegsége, vagy szenvedélybetegsége miatt étkeztetésre rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
(6) Hajléktalansága miatt étkeztetésre rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.
(7) Szociálisan étkeztetésre rászorulónak kell tekinteni azt a személyt,
a) akinek az aktív korúak ellátására való jogosultsága fennáll,
b) aki időskorúak járadékában részesül,
c) aki egyedülálló szülőként GYES, GYET ellátásban részesül.
(8) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat kell becsatolni:
a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben háziorvosi, szakorvosi igazolást,
b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben a fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, vagy magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, vagy iratot,
c) a (4) bekezdésben meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt, zárójelentést,
d) az (5) bekezdésben meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik,
e) a (6) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben az ellátást megállapító határozatot,
f) a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a Magyar Államkincstár hatósági bizonyítványát.
20. § (1) Az ellátásban részesülő térítési díjat köteles fizetni, ha jövedelemmel rendelkezik.
(2) Az intézményi térítési díjat és a nyújtott kedvezményeket a képviselő-testület a szociális ellátások térítési díjairól szóló 6/2012. (VI.29.) önkormányzati rendeletben határozza meg.
(3) Az önkormányzat az étkeztetést az ANNEX Bt. (8400 Ajka, Padragi út 177.) konyhájáról biztosítja.
(4) Megszűnik az étkeztetés:
a) ha arról a gondozott lemond,
b) ha a jogosultról az arra köteles vagy más személy gondoskodik,
c) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,
d) a jogosult halálával,
e) a jogosult 30 napig nem veszi igénybe a szolgáltatást,
f) a jogosult 2 hónap után felszólítás ellenére sem fizet térítési díjat,
g) a jogosult Szőc községben bejelentett lakóhelyének vagy tartózkodási helyének megszűnése esetén.
13. Házi segítségnyújtás
21. § Az önkormányzat a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján, házi segítségnyújtás keretében gondoskodik az Szt. 63. §-ában meghatározott személyekről.
14. Családsegítés
22. § Az önkormányzat a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján, családsegítés keretében gondoskodik az Szt. 64. §-ában meghatározott személyekről.
V. Fejezet
Záró rendelkezések
23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a képviselő-testületnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 5/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelete.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás