Tagyon Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (X.22.) önkormányzati rendelete

Tagyon Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2014.10.22.

Tagyon Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 2. pontjában, 43. §. (3) és 53. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. Az Önkormányzat és jelképei

1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése:
Tagyon Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8272 Tagyon, Petőfi u. 10.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Tagyon Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Tagyon község közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat hivatala: Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal).

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: Tagyon Község Címere és Tagyon Község Zászlaja.

(2) Az Önkormányzat jelképeinek képi ábrázolását az 1. függelék tartalmazza.

3. § A Képviselő-testület, a polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén a Magyarország címere van, a köríven

a) Képviselő-testület pecsétjén a „Tagyon Község Önkormányzata”,
b) a polgármester pecsétjén a „Tagyon Község Polgármestere”,
c) a jegyző pecsétjén a „Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője”

felirat olvasható.

4. § Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei:

a) polgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) az önkormányzati hivatal
d) a jegyző
e)a társulás (41.§.(2)

látják el.

5. §. Az alaptevékenység kormányzati funkciók szerinti besorolása: 0111130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége.

2. Feladatok és hatáskörök

6. § (1) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatait a lakossági igények és anyagi lehetőségei függvényében biztosítja:

a) gondoskodik a kötelező közszolgáltatások ellátásról, fenntartásáról,
b) intézményi társulás keretében gondoskodik az óvodáról, gyermekjóléti feladatokról, valamint az egészségügyi és

szociális ellátásról,
c) önálló igazgatási szervként Zánkai Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn,
támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, velük együttműködik.

(2) Az Önkormányzat együttműködésre törekszik a környezetében működő települési önkormányzatokkal, a Balatonfüredi Többcélú Társulással, a Veszprém Megyei Önkormányzattal, az Éltető Balaton-felvidékért Egyesülettel.

(3) Az Önkormányzat által ellátott alaptevékenységek körét és szakfeladat rendjét a rendelet

4. melléklete tartalmazza.

7. § (1) Az Önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(2) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a Képviselő-testületnek beszámol. A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslatnak kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges és a várható fenntarthatóságot biztosító költségvetési források bemutatása.

(3) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésben biztosítja.

8. § A Képviselő-testület egyes hatásköreinek polgármesterre történő átruházását külön rendeletben szabályozza. A jogosított az átruházott hatáskörben hozott döntésről a soron következő ülésen tájékoztatni köteles a Képviselő-testületet.

II. Fejezet

Részletes rendelkezések

1. A Képviselő-testület működése

9. § A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti.

10. § (1) A Képviselő-testületet létszáma 5 fő: 1 fő polgármester és 4 fő képviselő alkotja.

(2) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele - legalább 3 tagja - jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(3) Ha a Képviselő-testület határozatképtelensége miatt az ülést el kell napolni, a polgármester nyolc napon belül köteles azt újból, rövid úton összehívni.

11. § (1) A határozathozatalhoz a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének, azaz, legalább 2 főnek „igen” szavazata szükséges. Amennyiben a javaslat a jelenlevő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazatát nem kapja meg, a javaslat elutasított.

(2) A Képviselő-testület minősített többségű döntéséhez a megválasztott Képviselő-testületi tagok több mint a felének, azaz 3 főnek azonos szavazata szükséges. A betöltetlen képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

12. § (1) A Képviselő-testület által megtartandó ülések minimális számára, a Képviselő-testületi ülés elnökére, a nyilvános és zárt ülés megtartására, a nyílt és titkos szavazásra vonatkozóan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A testületi ülések időpontját a tárgyévben január hónapban elfogadott éves munkatervben állapítja meg a Képviselő-testület.

(3) A munkatervben foglaltakon túl, halasztást nem tűrő esetben rendkívüli ülést hívhat össze a polgármester. A Képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

(4) Rendkívüli ülés összehívása esetén a meghívást, az ülést megelőzően 24 órával előbb is elég a képviselők tudomására hozni. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, az írásbeliségtől is el lehet tekinteni, azonban a sürgősség okát közölni kell.

(5) Katasztrófa esetén az ülés azonnal is összehívható.

13. § A Képviselő-testületi ülések helyszíne fő szabályként az önkormányzati Kultúrház (Tagyon, Petőfi u. 10.), kivéve a rendkívüli ülést. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

14. § (1) Zárt ülés elrendeléséről az érdekelt írásbeli – üzleti érdekének sérelmét valószínűsítő - nyilatkozata alapján dönt a Képviselő-testület.

(2) Zárt ülés megtartására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

15. § (1) A Képviselő-testület évente előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) Közmeghallgatás tartható az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi tárgykörökben:

a.) új helyi adónem bevezetése

b.) éves költségvetés

(3) A közmeghallgatás időpontját, helyét, legalább 20 nappal az ülés előtt – az Önkormányzati Hivatal Szentantalfai Kirendeltsége hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetéssel nyilvánosságra kell hozni.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, és hozzászólási lehetőséget biztosít közérdekű felvetések ügyében a közmeghallgatáson résztvevők részére.

(5) A Képviselő-testület összehívhat további községpolitikai fórumot, falugyűlést, amely a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonását szolgálják. Ezen fórum állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményről tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

2. A Képviselő-testületi ülés tervezése, előkészítése

16. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetet a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé jóváhagyásra.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a) valamennyi települési képviselőtől,

b) a jegyzőtől,

c) az önkormányzati társulásoktól.

(4) A munkatervi javaslatokat, véleményeket a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) A munkaterv e rendelet 8. függeléke.

(6) A munkaterv tartalma:

a) a tárgyidőszakban felmerülő feladat, jogszabályban meghatározott kötelezően tárgyalandó ügy,

b) lakossági fórum közreműködésével tárgyalandó napirend,

c) a Képviselő-testületi ülés tervezett időpontja és napirendje, az előterjesztő megjelölése.

17. § (1) A Képviselő-testület ülésének összehívásáról a munkaterv alapján polgármester gondoskodik.

(2) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, idejét,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirendek előterjesztőjét.

A meghívót a polgármester írja alá. A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket.

(3) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:

a) rendelet-tervezet, költségvetés, zárszámadási előterjesztés,

b) gazdasági, vagyoni ügy,

c) a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottsági elnök előterjesztése,

d) választási és kinevezési ügy,

e) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügy,

f) kérdés, közérdekű bejelentés, felvilágosítás-kérés.

(4) A Képviselő-testület nyilvános ülésére meg kell hívni a települési képviselőt, valamint tanácskozási joggal:

a) a jegyzőt,

b) az önkormányzati intézmények vezetőjét,

c) önszerveződő közösség képviselőjét,

d) az előterjesztőt,

g) akit a polgármester, illetve az előterjesztő indokoltnak tart.

(5) A Képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni a települési képviselőt, valamint tanácskozási joggal:

a) a jegyzőt, aljegyzőt,

b) személyi ügy tárgyalásakor az érintett személyt,

c) az ügyben érdekelt személyt, szervezet képviselőjét.

(6) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőnek, valamint a tanácskozási joggal meghívottnak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapja. A Képviselő-testület tagjai számára a meghívó és az előterjesztések továbbítása fő szabályként elektronikus úton történik.

(7) Az ülés meghívóját ki kell függeszteni az Önkormányzati Hivatal Szentantalfai Kirendeltsége hirdetőtábláján, valamint meg kell jelentetni a nyilvános ülési előterjesztésekkel együtt Tagyon Község Önkormányzatának honlapján.

(8) Tanácskozási joggal meghívandó a Képviselő-testület nyilvános ülésére az önkormányzattal együttműködő Zánka – Nivegy-völgyi Borút Egyesület képviselője.

18. § (1) A polgármester a képviselők egynegyedének, vagy a Képviselő-testület bizottságának indítványára a testületet, az írásos indítvány beérkezését követő 8 napon belül rendkívüli ülésre összehívja.

(2)Az indítványnak tartalmaznia kell a tárgyalásra javasolt ügy lényegét, a rendkívüli ülés összehívásának indokait. Ezen az ülésen, valamint sürgős, halasztást nem tűrő esetben csak az indítványban szereplő napirendi pontot lehet tárgyalni.

(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

3. Előterjesztés, sürgősségi indítvány

19. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztésnek minősül: az ülésen ismertetésre kerülő, annak napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet és indoklása, valamint határozati javaslat és indoklása. Az előterjesztés kidolgozásakor figyelembe kell venni a hatályos jogi szabályozást, és annak tartalmaznia kell a témakör tárgyilagos elemzését.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

a) A vizsgálati és elemző részből, melyben szerepel:

aa) napirendi pont tárgya,

ab)az adott témakör archív adatai, a megelőzően született döntés és annak végrehajtása, eredménye,

ac)a téma előadója, az előkészítésben résztvevő személy és szervezet megjelölése,

ad)a javasolt döntés indoka, jogszabályi hátterének bemutatása,

ae)mindazon körülmények és összefüggések, melyek alátámasztják a meghozandó döntést,

af)az a javaslat, amelyet az előterjesztő nem vett figyelembe a javasolt döntés kialakításánál, valamint különböző döntési

alternatívák bemutatása.

ag) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása, következmények ismertetése.

b) A határozati javaslatból, melyben megfogalmazandó:

ba) a rendelkező rész,

bb) az esetleges alternatív döntési javaslat,

bc)a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezése,

bd)a konkrét végrehajtási határidő.

(3) A munkatervben szereplő előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Kivételes esetben – sürgősség okán - a polgármester szóbeli előterjesztéssel élhet. Nem nyújtható be szóbeli előterjesztés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe sorolt tárgyakban és ügyekben.

(4) Szerződéskötés esetén a szerződés-tervezetet is javaslatként a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(5) Az előterjesztés munkaterv szerinti határidőre való benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztés határidőre való elkészítéséért, az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valódiságáért, valamint a határozati javaslat megalapozottságáért.

(6) Az írásos előterjesztéseket a jegyző jogszerűségi szempontból megvizsgálja, és gondoskodik a hivatal útján a meghívó és az előterjesztések kiküldéséről, postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.

(7) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja.

20. § (1) A munkaterv szerinti rendes ülésre kibocsátott meghívót követően a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Képviselő-testület bizottsága, a képviselő az önkormányzat érdekében azonnali intézkedést igénylő ügyben - elsősorban pénzügyi- és vagyongazdálkodási kérdésekben - sürgősségi indítvánnyal élhetnek. Rendkívüli ülésre sürgősségi indítványt benyújtani nem lehet.

(2) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Képviselő-testület bizottsága, a képviselő terjeszthet elő. A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 12.00 óráig nyújtható be a polgármesternél. A polgármester sürgősségi indítványát szóban is előterjesztheti.

(3)A sürgősség kérdésében a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend meghatározása előtt. A polgármester alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid ismertetésére.

(4) A sürgősségi indítványt - elfogadása esetén - a Képviselő-testület a vegyes ügyek között, az írásban már kiadott napirendi pontok megtárgyalását követően, utolsóként tárgyalja meg.

4. A Képviselő-testületi ülés vezetése, a tanácskozás rendje

21. § (1) A Képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén az ülés vezetését az Ügyrendi Bizottság elnöke végzi.

(2) A Képviselő-testületi ülést – a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy a tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3)A polgármester feladata a Képviselő-testület ülésének vezetésével kapcsolatosan:

a) megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e,

b) határozatképesség esetén megnyitja az ülést,

c) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, tájékoztatja a testületet az előző rendes ülés óta eltelt

időszak pénzügyi vonatkozású eredményeiről,

d) ismerteti a sürgősségi indítványt,

e) előterjeszti a napirendi javaslatot,

f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és összefoglalja a vitát, figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,

g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

h) biztosítja a képviselők bejelentési és kérdésfeltevési jogának gyakorlását,

i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

j) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról,

k) tájékoztatást ad az előző Képviselő-testületi ülésen elhangzott közérdekű bejelentések nyomán tett intézkedésekről

l ) berekeszti az ülést.

(4) A Képviselő-testület az ülés vezetése körében felhatalmazza a polgármestert a következő intézkedések megtételére:

a) felhívja a hozzászólót, hogy csak a tárggyal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, attól ne térjen el,
b) figyelmezteti a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való tartózkodásra,
c) rendre utasíthatja, vagy kiutasíthatja azt a hallgatóság köréből, aki a Képviselő-testületi üléshez méltatlan

magatartást tanúsít,

d) lezárja a vitát.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azzal vitába szállni nem lehet.

(6) Az ülés elnökének munkáját a jegyző segíti.

22. § (1) A tanácskozás rendje:

a) A polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta végzett tevékenységről.

b) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán

tett intézkedésekről, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, tudomásul veszi a két rendes ülés közötti

időszakra vonatkozó pénzügyi vonatkozású tájékoztatót.

c) A polgármester előterjeszti a napirend tervezetét.

d) A Képviselő-testület a napirendi javaslatról vita nélkül dönt.

e) A polgármester minden napirendi pont felett külön vitát nyit, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.

f) A napirend előterjesztője a vita előtt szóban, vagy írásban kiegészítést tehet, az előterjesztést új tényekkel

egészítheti ki.

Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az

köteles rövid választ adni.

(2) Az érdemi vita során:

a) a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kifejtik a napirendi ponttal kapcsolatos észrevételeiket

és a döntés-tervezettel kapcsolatos javaslataikat. A polgármester a megjelent állampolgárok és közösségek

képviselőinek hozzászólást engedélyezhet a napirendi pont tárgyalásához.
b) a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, az indítvány felett a testület vita nélkül határoz.

a) A polgármester lehetőséget ad arra, hogy a vitában érintett résztvevő személyek -személyes érintettség címén -

megjegyzést tehessenek.

b) A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek ad szót, hogy az bármely javaslat törvényességével kapcsolatos

észrevételét megtehesse.

(4) A napirend megtárgyalása, a bejelentések, az interpellációk és az adott válaszok elhangzása után igény szerint a polgármester szót ad az állampolgároknak. Ezt követően az ülést berekeszti.

5. A döntéshozatali eljárás

23. § A polgármester először a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat külön-külön elhangzásuk sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot teszi fel szavazásra. Amennyiben az eredeti határozati javaslathoz képest a Képviselő-testület módosító javaslatot fogad el, úgy a polgármester a szavazás előtt ismerteti a módosított határozat szövegét.

24. § (1) A szavazás nyílt, névszerinti, vagy titkos szavazással történik.

(2) Szavazás közben a szavazatot indokolni nem lehet.

(3) A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, vagy tartózkodnak.

25. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételni.

26. § Névszerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat. Ezen indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Névszerinti szavazás esetén a jegyző a jelenléti ív alapján egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazattal szavaznak. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást nem lehet tartani.

27. § (1) Titkos szavazást bármelyik képviselő indítványozhat. Ezen indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül dönt. A titkos szavazáson a szavazólapra történő felkerüléshez a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja, borítékban elhelyezett szavazólapok alkalmazásával. A titkos szavazás eredményét az Ügyrendi Bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatok számát, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvvezetői feladatokat a jegyző látja el.

(3) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazás idejének kezdetét és végét,

c) az Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d) a szavazás ideje alatt előforduló eseményeket,

e) a szavazás során tett intézkedéseket,

f) a szavazás eredményét

g) az Ügyrendi Bizottság tagjai, valamint a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(4) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

28. § (1) A polgármester a szavazás eredményét a jegyző közreműködésével állapítja meg.

(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

6. Önkormányzati rendeletalkotás

29. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet

a) a polgármester
b) a képviselő,
c) a Képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző.

A kezdeményezést a polgármesterhez írásban kell benyújtani, melyet legfeljebb 30 napon belül a Képviselő-testület napirendjére kell tűzni.

(2) A rendelet-tervezet előkészítése során a Képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendelkezések előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg, meghatározhatja, hogy a tervezetet mely szervekkel kell egyeztetni, milyen vitafórumon kell megvitatni. A Képviselő-testület meghatározhatja egyes rendelet-tervezetek kétfordulós tárgyalását.

30. § (1) A rendeletalkotás előkészítése a jegyző feladata.

(2) A rendelet-tervezetet indokolásával együtt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. A polgármester és a jegyző a Képviselő-testületet tájékoztatja az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is. A polgármester a rendelet-tervezet előkészítéséhez szakértőt is felkérhet. Az önkormányzati rendelet-tervezet véleményezése során a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A rendelet módosítása esetén az egységes szerkezetbe foglalást el kell végezni. Az önkormányzati rendelet egységes szerkezetű szövegét a kihirdetéssel azonos módon kell közzétenni.

(4) A rendelet kihirdetéséről – az ülést követő 30 napon belül – a jegyző gondoskodik. A rendeletet az Önkormányzati Hivatal Szentantalfai Kirendeltség hirdetőtábláján történő közzététellel kell kihirdetni, de közzé kell tenni az Önkormányzat hivatalos honlapján is.

31.§. A jegyző köteles gondoskodni:

a) a rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról,

b) a rendeletek hatályosságáról,

c) szükség esetén a rendelet-módosítás kezdeményezéséről,

d) a rendeletek nyilvántartásáról.

A hatályos rendeletek jegyzéke e rendelet 9. függeléke

32. § (1) Az önkormányzati rendelet megjelölése külön naptári évenként, év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámozással történik.

(2) Tartalmazza:

a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését,
b) a rendelet sorszámát és ehhez törtvonallal kapcsolva a rendelet kihirdetésének idejét (év; zárójelben: hó, nap)
c) a rendeletalkotó nevének rövidítését, az önkormányzati rendelete kifejezést, és
d) a rendelet címét (például: Tagyon Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2004. (IX. 20.) Ta. önkormányzati rendelete a környezet védelméről).

(3) Az önkormányzati rendelet tagolására a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet rendelkezései az irányadók

7. Önkormányzati határozat

33 § (1) A Képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésben írt kivételekkel, alakszerű határozattal hoz döntést.

(2) Az alakszerű önkormányzati határozat megjelölése külön naptári évenként, év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámozással történik.

(3) Tartalmazza:

a) a határozat sorszámát és ehhez törtvonallal kapcsolva a

b) a határozat meghozatalának idejét (év; zárójelben: hó, nap)

c) a döntéshozó nevének rövidítését, az önkormányzati kifejezést,

d) a határozat kifejezést (például: 54/2011. (IV. 14.) Ta. önkormányzati határozat),

e) a határozat szövegét a jegyzőkönyv lapjának közepéről indulva, jobbra szedetten,

f) a határozat szövegének végén új sorban a végrehajtás határidejének megjelölését,

g) a határozat végén új sorban a végrehajtásért felelős megjelölését.

34. § (1) A Képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvi rögzítésével, alakszerű határozathozatal nélkül dönt:

a) a napirend elfogadásáról,

b) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

c) tájékoztatók, döntés elnapolásának elfogadásáról, tudomásul vételéről,

d) kérdésre adott válasz elfogadásáról.

(2) A jegyző köteles gondoskodni a határozatok évenkénti nyilvántartásáról.

8. A Képviselő-testület jegyzőkönyve

35. § A Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

36. (1) A jegyzőkönyvet egy eredeti példányban kell elkészíteni, valamint a jegyző gondoskodik annak elektronikus változatban történő archiválásáról is.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányaihoz mellékelni kell:

a) a Képviselő-testület ülésére szóló meghívót,
b) a tárgyalt napirendi pontok írásos anyagát
c) az elfogadott rendeleteket és határozatokat, azok mellékleteit,
d) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet,
e) az írásban benyújtott kérdések szövegét,
f) sürgősségi indítványok szövegét és indoklását,
g) népszavazást kezdeményező dokumentumokat,
h) jelenléti ívet.

(3) Az Önkormányzati Hivatalban a jegyzőkönyvet és mellékleteit az ülést követő 15 nap elteltével meg lehet tekinteni az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője jelenlétében.

(4) A Képviselő-testület üléseiről hangfelvételt készülhet, amelyet az Önkormányzati Hivatal irattárában meg kell őrizni.

(5) A Képviselő-testület nyilvános üléséről filmfelvétel is készülhet.

(6) A Képviselő-testület üléséről készített hang- és filmfelvétel őrzése és selejtezése kapcsán az ügyiratkezelés és -selejtezés szabályai szerint kell eljárni.

37. § (1) A Képviselő-testületi ülésről készített hangfelvételről másolat nem készíthető, de a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.

(2) A nyilvános ülési jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről az állampolgárok – a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendje szerint A/4 oldalanként 2.-Ft összegű térítés ellenében - másolatot kérhetnek.

III. Fejezet

A Képviselő-testület tisztségviselői, szervei

1. A települési képviselő

38. § (1) A települési képviselőnek a Képviselő-testületi munkában való részvételére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók. Az ülésről való távolmaradását köteles a polgármesternek vagy a jegyzőnek az ülés megelőzően jelezni.

(2) A települési képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. Képviselői minőségében hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(3) A települési képviselőnek e minőségben gyakorolható jogaira és kötelességeire, önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérésével kapcsolatos jogosítványaira, bizottság ülésén történő részvételére és javaslattételére, átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatának kezdeményezésére, képviselői munkájához szükséges tájékoztatásra való jogosultságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(4) A települési képviselő köteles különösen:

a) tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában;
b) kapcsolatot tartani választóival, olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a

választók bizalmára;
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében;
d) írásban vagy szóban bejelenteni, ha a Képviselő-testület ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében

akadályoztatva van;
e) bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál;
f) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, vagy magántitkot megőrizni.

(5) A települési képviselőnek képviselői munkájához az Önkormányzati Hivataltól igényelt ügyviteli közreműködést a hivatal bármely köztisztviselője soron kívül biztosítja, a szükséges tájékoztatást soron kívül, de legkésőbb 3 munkanapon belül a jegyző adja meg.

(6) A települési képviselő munkája során az Önkormányzati Hivatal helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti. A települési képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az Önkormányzati Hivatal köztisztviselői kötelesek soron kívül fogadni.

(7) Amennyiben a képviselő személyes érintettségére vonatkozóan bejelentési kötelezettségét elmulasztja, tőle a megállapított tiszteletdíj megvonandó, melyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hoz döntést.

39. § A települési képviselőt megillető tiszteletdíjat és egyéb juttatások rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

40. § (1) A települési képviselő kérdést, felvilágosítás kérést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez:

a) Kérdés: önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy

felvilágosítás kérés.

b) Felvilágosítás kérés: Önkormányzat által ellátott feladattal szoros kapcsolatban álló kérdés, problémafelvetés valamely

az önkormányzat irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével kapcsolatosan.

(2) A kérdésre vonatkozó válaszadási kötelezettségre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A felvilágosítás kérést legkésőbb az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani. Ha az ülésen a felvilágosítás kérő nincs jelen, úgy a témát megtárgyalni nem lehet.

(4) A felvilágosítás kérésre – ha nem lehetséges az ülésen – írásban kell válaszolni 15 napon belül. A választ meg kell küldeni valamennyi képviselőnek. A téma kivizsgálásába be lehet vonni a kérelmező képviselőt is

(5) A felvilágosítás kérésre adott válaszról a képviselő nyilatkozik, a Képviselő-testület vita nélkül dönt annak elfogadásáról. Írásbeli válasz esetében annak elfogadásáról a soron következő ülésen kell dönteni.

41. § A helyi önkormányzati képviselő megbízatása keletkezésére és megszűnésére, jogaira és kötelezettségeire, összeférhetetlenségére, képzésére, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, méltatlanságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései irányadók.

2. A Képviselő-testület bizottsága

42. § A Képviselő-testület bizottsági szervezetének alakítására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

43. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságként Ügyrendi Bizottságot hoz létre. A bizottság létszáma 3 fő, melyből három tag képviselő.

(2) A bizottság tagjainak névsorát a szervezeti és működési szabályzat 4. függeléke tartalmazza.

44. § A bizottság feladata és hatásköre:

a) dönt a hatáskörébe átruházott ügyekben,
b) felhatalmazás alapján önkormányzati rendelet-tervezetet készít elő,
c) a munkatervben számára meghatározott napirendet előkészíti,
d) egyedi képviselő-testületi megbízás alapján kivizsgál valamely ügyet, ellenőrzést végez,
e) végzi a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatok vizsgálatát,
f) jogosult az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés

kivizsgálására,
g) jogosult az önkormányzati képviselők méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására,

javaslatot tehet a polgármester illetményének emelésére, jutalmazására

45. § (1) A bizottság tagjainak megválasztására, határozatképességére és határozathozatalára, a döntéshozatalból történő kizárásra, a bizottság ügyviteli feladatainak ellátásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) Eseti bizottság tagjainak választása esetén a vonatkozó előterjesztésben szerepeltetni kell a bizottsági tag jelölt, valamint a külső tag jelölt nevét.

46. § (1) A bizottság tagja:

a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésén,
b) részt vesz a bizottság döntésének előkészítésében, javasolhatja témakör napirendre tűzését,
c) a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet,
d) a bizottság elé kerülő témakörrel kapcsolatban kívülálló szakértő segítségét kérheti, őt a bizottság ülésére meghívhatja,
e) megbízás alapján képviseli a bizottságot, nevében nyilatkozatot tehet.

(2) A bizottság nem képviselő tagját a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésben megilletik a képviselői jogok.

(3) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,
b) kiadmányozza a bizottság döntését,
c) figyelemmel kíséri a bizottság határozatának végrehajtását,
d) képviseli a bizottságot,
e) megbízhat más bizottsági tagot a képviselettel,
f) megbízhatja a bizottság egyik képviselő tagját, hogy távollétében az ülést vezesse.

47. § Az eseti bizottság feladatának befejezésekor beszámol a Képviselő-testületnek.

48. § (1) A bizottság ülését az elnök írásban az ülést megelőzően legalább három munkanappal hívja össze.

(2) A bizottságot össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester, illetve a bizottsági tagok egynegyedének indítványára.

(3) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén, részére az ülés meghívóját és a napirendi pontok anyagát el kell juttatni, illetve biztosítani kell, hogy abba betekintést nyerhessen.

(4)A bizottság üléséről értesíteni kell a jegyzőt.

(5) A bizottság zárt ülésének tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6)A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a döntést tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a polgármesternek és a jegyzőnek meg kell küldeni. A kisebbségi véleményt – a bizottság tagjának kérésére - a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7) A bizottság a működésének további részletes szabályait maga határozza meg.

49. § (1) A Képviselő-testület meghatározott kérdés vizsgálatára, javaslat kidolgozására további, más megnevezésű ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az (1) bekezdés szerint megválasztott ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét, idejét a Képviselő-testület egyedileg, esetenként határozza meg.

50. § (1) Az Ügyrendi Bizottság a 44. § e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva:

a) nyilvántartja és ellenőrzi a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló törvény alapján a polgármesteri és

képviselői vagyonnyilatkozatokat,
b) a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséről lefolytatott eljárás során felhívja az érintettet a vagyonnyilatkozatban feltüntetett

c) adatokra vonatkozó azonosító adatok írásbeli közlésére,
d) az ellenőrzési eljárás során az általa kezelt azonosító adatokat az eljárás végeztével 8 napon belül meg kell

semmisíteni,
e) a képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos azonosító adatok, valamint képviselő hozzátartozójának

vagyonnyilatkozata vizsgálatát zárt ülésen végzi.

ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

(2) A képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt, az átvételkor lepecsételt és az Ügyrendi Bizottság elnöke által aláírt borítékban kell leadni, illetve átvenni. A Bizottság elnöke az átvételről igazolást ad ki.

(3) A (2) bekezdés szerint átvett vagyonnyilatkozatokat az Önkormányzati Hivatalban használt lemezszekrényben elkülönítetten kell elhelyezni.

(4) Külön a vagyonnyilatkozatokról és külön a képviselői vagyonnyilatkozatokba való betekintésről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetését az Ügyrendi Bizottság elnökének felügyelete és irányítása mellett az Önkormányzati Hivatal személyzeti feladatokat végző köztisztviselője látja el.

(5) A képviselői vagyonnyilatkozatokba való betekintést írásban, az Ügyrendi Bizottság elnökétől kell kérni a betekintés időpontjának naptári nap szerinti megjelölésével úgy, hogy az legalább ezen időpont előtt 5 nappal az Ügyrendi Bizottság elnökéhez megérkezzen.

(6) Az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatai ellátása vonatkozásában az elnök helyettesítésére tagjai közül minősített többséggel helyettest választ.

(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

3. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

51. § (1) A polgármester Tagyon Község Önkormányzatának vezetője. Jogállására, összeférhetetlenségére, eskütételére, munkáltatói jogkörére, díjazására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladatainak ellátására, irányítási jogkörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

52. § (1) Tagyon község polgármestere tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Minden héten keddi munkanapon délelőtt, 8.00 órától, 10.00 óráig fogadóórát tart az önkormányzat székhelyén.

(3) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak kivételével – dönthet személyi, vagy önkormányzati veszélyhelyzet elhárítása érdekében a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben, amennyiben a kötelezettségvállalás a 100.000.-Ft-ot nem haladja meg. E döntése során a költségvetésben biztosított előirányzatot nem lépheti túl.

53. § (1) A Képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A helyettesítés módját, mértékét és feladataikat a polgármester a megválasztásától számított egy hónapon belül írásban határozza meg a Képviselő-testület és az Önkormányzati Hivatal egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.

(4) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, a polgármester által meghatározott mértékben, valamint tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. (5) Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte.

(6) Az alpolgármester kizárólag a polgármester helyettesítése során tart fogadóórát.

54. § A jegyző kinevezésére és hivatalvezetéssel kapcsolatos teendőire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén –legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az Önkormányzati Hivatal e feladattal megbízott, szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselője láthatja el.

55. § A jegyző:

a) szervezi az Önkormányzati Hivatal jogi tájékoztató tevékenységét,
b) rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásairól,
c) az Önkormányzati Hivatal közreműködésével előkészíti, és törvényességi szempontból véleményezi a Képviselő-

testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
d) tájékoztatja a Képviselő-testületet évente a hivatal munkájáról, a központi államigazgatási feladatok ellátásának

színvonaláról,
e) gondoskodik az Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítéséről és folyamatos

karbantartásáról.
f) Hetente egy munkanapon – Tagyon: kedden 8.00 órától 9.00 óráig - ügyfélfogadást tart.

4. A Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal

56. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, melyet Tagyon, Balatonszepezd, Zánka, Óbudavár, Szentantalfa, Balatoncsicsó, Monoszló Község Önkormányzatával közösen tart fenn.

(2) Az Önkormányzati Hivatal működésének részletes szabályait a jegyző által előkészített és a polgármester által a Képviselő-testületek elé beterjesztett Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, mely jelen rendelet 6. függeléke.

5. Az önkormányzatok társulásai

57. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében más települések Képviselő-testületével, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel működik együtt, alakít társulásokat.

(2) A Képviselő-testület Zánka, Balatonszepezd, Monoszló, Szentantalfa, Szentjakabfa, Balatoncsicsó, Óbudavár községek Önkormányzatának Képviselő-testületeivel Társulást hozott létre az alábbi intézmények fenntartására:

a) Fogszakorvosi Szolgálat,

b) Háziorvosi Szolgálat,

c) Védőnői Szolgálat.

(4) A Képviselő-testület Szentjakabfa, Szentantalfa, Balatoncsicsó, Óbudavár községek Önkormányzatának Képviselő-testületeivel Társulást hozott létre a Nivegy-völgyi Óvoda intézmény fenntartására.

(5) A Képviselő-testület Szentjakabfa, Balatonszepezd, Zánka, Óbudavár, Szentantalfa, Balatoncsicsó, Monoszló Község Önkormányzatával, közös fenntartásban Zánkai Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.

(6) Az önkormányzatok a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozzák meg.

(7) A Képviselő-testület a társulási megállapodásban rögzített szabályok figyelembe vételével szükség szerint együttes ülést tart, amelynek megszervezése és vezetése során a társulásban részt vevő önkormányzatokkal együttműködésre köteles.

58. § A Képviselő-testület feladatai ellátása érdekében további megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.

6. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

59. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit külön önkormányzati rendelet szabályozza.

7. Az önkormányzat vagyona

60. § (1) Az Önkormányzat tulajdonára, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, valamint külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A vagyonrendelet kiterjed az Önkormányzat vagyonának vállalkozásba való bevitele szabályaira is.

61. § A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

62. § Az önkormányzat vállalkozási tevékenységben történő részvételét megelőzően szakértői véleményt kell beszerezni, illetőleg közgazdasági elemzést kell végezni.

8. Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása

63. § (1) A Képviselő-testület gazdálkodására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, valamint az államháztartásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) Az Önkormányzat a költségvetését, és annak végrehajtására vonatkozó szabályait évente külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

64. § Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

65. § A jegyző által működtetett belső ellenőrzést a Balatonfüredi Többcélú Társulás látja el a jóváhagyott belső ellenőrzési tervben foglaltak alapján.

IV. Fejezet
Záró rendelkezések

66. § (1) A rendelet 2014. október 22. napján 17 óra 20 perckor lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a 7/2013. (VII. 25.) önkormányzati rendelet

(3) A szervezeti és működési szabályzat mellékletei:

1. melléklet: az önkormányzat szervezeti felépítésének ábrája

2. melléklet: a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke

3. melléklet: vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök megnevezése

4. melléklet: szakfeladat-rend

5. melléklet: képzettségi pótlékra jogosító munkakörök megnevezése

(4) A szervezeti és működési szabályzat függelékei:

1. függelék: önkormányzat jelképeinek képi ábrázolását

2. függelék: településismertető, Tagyon község főbb adatai