Kifejezéskereső
Csabrendek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (XI.4.) önkormányzati rendelete
Csabrendek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (XI.4.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2017.03.01.
Csabrendek Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 77.§ (1) bekezdés tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92.§-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az Önkormányzat
1. §1 (1) Az Önkormányzat elnevezése: Csabrendek Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat hivatala: Csabrendeki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
(3) Az Önkormányzat és a Hivatal székhelye: 8474 Csabrendek, Árpád u. 4.
2. § (1) A Képviselő-testület létszáma: 7 fő.
(2) A helyi önkormányzati képviselők (a továbbiakban: önkormányzati képviselő) névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.
3. §2,3 Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a pecsét és a polgármesteri lánc.
A Képviselő-testület az Önkormányzat jelképeit és használatuk rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Csabrendeki Hírharang helyi közéleti havilap.
(2) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.csabrendek.hu.
5. § A település helyi ünnepei:
a. Szent Lőrinc napi búcsú
b. Szent Márton napi búcsú
c. Mária napi búcsú
d. Falunap.
6. § Az Önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn Nagyfödémes (Szlovákia) településsel.
2. Feladat- és hatáskör szabályai
7. § (1) Az Önkormányzat biztosítja a törvényben számára meghatározott kötelező feladatok ellátását.
(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetés elfogadásakor – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
8. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feltételek megléte esetén vállalhatja, a törvényben meghatározott módon.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat- és hatáskör vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az eljárás során a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a polgármester folytatja le.
9. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a jogosítottak a soron következő – munkaterv szerinti – ülésen a Képviselő-testületet tájékoztatják.
10. §4 A Képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre:
1. dönt az önkormányzati kötelezettségvállalást - ide értve a működési költséget is - nem igénylő pályázatok benyújtásáról,
2. dönt a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott együttműködési megállapodás megkötéséről,
3. dönt a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott támogatási szerződés megkötéséről,
4. dönt a pénzügyi kötelezettségvállalást nem igénylő együttműködési megállapodások jóváhagyásáról,
5. önkormányzati közút forgalmi rendjének kialakítása, felülvizsgálata,
6. dönt a közútkezelői hozzájárulások megadásáról és feltételeiről,
7. az önkormányzati tulajdonú erdőben hozzájárulhat:
a) 24 órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célú tartózkodáshoz, táborozáshoz, sátor felveréséhez, lakókocsi felállításához,
b) turista útvonal kijelöléséhez és létesítéséhez,
c) turisztikai berendezés, létesítmény építéséhez, fenntartásához,
d) ideiglenes árusítóhely üzemeltetéséhez,
e) sportverseny rendezéséhez,
8. véleményezi a szomszédos települések településszerkezeti tervét,
9. meghatározza az óvoda és bölcsőde nyitvatartási rendjét, az óvodai beiratkozási időszakot, és a helyben szokásos módon gondoskodik azok közzétételéről,
10. jóváhagyja az Önkormányzat által fenntartott óvoda továbbképzési programját,
11. véleményezi az Önkormányzat által fenntartott óvoda vezetőjének az óvodai nevelési évre vonatkozó munkatervi javaslatát,
12. az Önkormányzat, mint ajánlatkérő nevében eljár és dönt közbeszerzési ügyekben értékhatártól függően, kivéve a közbeszerzési eljárást lezáró döntés, továbbá több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi szakaszt lezáró döntés meghozatala.
11. § A Képviselő-testület hatáskörei közül az önkormányzati rendeletekben a következő hatásköröket ruházza át:
1. 5
2. A közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatának szabályairól szóló önkormányzati rendeletben:
2.1. a közterület használatának engedélyezésével kapcsolatos önkormányzati hatósági hatásköröket,
2.2. a közterület filmforgatási célú igénybevételével kapcsolatos hatósági szerződés megkötésével kapcsolatos hatáskört
a polgármesterre,
3. Az államháztartáson kívüli forrás átadásának és átvételének szabályairól szóló önkormányzati rendeletben:
3.1. államháztartáson kívüli forrás átadásával kapcsolatos hatáskörét – alapítvány kivételével – a polgármesterre,
3.2. államháztartáson kívüli forrás elfogadásával kapcsolatos hatáskörét
a polgármesterre,
4. 6A szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és szolgáltatásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre,
5. A közterületek elnevezéséről és a házszám-megállapítás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben a házak számozásával kapcsolatos hatáskörét a jegyzőre.
6. 7Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletben:
a) az önkormányzati vagyont érintően a vagyon használatával-, hasznosításával-, megterhelésével-, elidegenítésével-, az Önkormányzat részvételével működő gazdasági társasággal-, non-profit gazdasági társasággal kapcsolatosan – a rendeletben meghatározott – tulajdonosi jogosítványokat a polgármesterre,
b) az önkormányzati vagyont érintően a behajthatatlan követelések törlésével, önkormányzati követelések részbeni vagy teljes elengedésével, vagy részletfizetés engedélyezésével – a rendeletben meghatározott – hatáskört értékhatártól függően a polgármesterre,
c) a ren deletben meghatározott szerződések megkötésével kapcsolatos hatásköröket a polgármesterre.
7. 8A lakások és a helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló önkormányzati rendeletben:
a. bérbeadói hozzájárulás megadása vagy megtagadása,
b. lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására pályázat kiírása és
c. a rendeletben meghatározott elidegenítési- és terhelési tilalom alóli felmentés megadásával kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre.
12. § A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönt:
a) pályázat benyújtásáról, ha az Önkormányzatot terhelő kötelezettségvállalás a 25 millió forintot nem haladja meg,
b) szerződés megkötéséről, ha az Önkormányzatot terhelő kötelezettségvállalás a 25 millió forintot nem haladja meg, feltéve, ha a döntés szükségessége két munkatervben meghatározott képviselő-testületi ülés között merült fel, és a döntés meghozatala a következő munkatervben meghatározott képviselő-testületi ülés időpontjáig nem halasztható.
3. A Képviselő-testület összehívásának rendje
13. § (1) Az alakuló ülés összehívására és vezetésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi választás eredményéről.
(3) Az alakuló ülés kötelező napirendje a következő:
a) önkormányzati képviselők eskütétele
b) polgármester eskütétele
c) polgármesteri program ismertetése
d) a képviselő-testületi bizottságok elnökeinek és tagjainak megválasztása
e) alpolgármester megválasztása
f) alpolgármester eskütétele
g) polgármester illetményének (tiszteletdíjának) és költségtérítésének megálla-pítása
h) alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása.
(4) Az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütételéhez az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.
14. § (1) A Képviselő-testület évente a munkatervben meghatározott időpontban tíz alkalommal tart ülést. A Képviselő-testület rendes ülésére – amennyiben külső körülmény mást nem indokol – csütörtöki napon kerül sor.
(2)9 A Képviselő-testület összehívására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. Ha a Képviselő-testületet az önkormányzati képviselők egynegyedének, vagy a Képviselő-testület bizottságának indítványára kell összehívni az ülés összehívására a rendkívüli ülés szabályait kell alkalmazni.
(3) A Képviselő-testület ülésének nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
15. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervet készít. A jegyző a munkaterv összeállításához javaslatot kér az önkormányzati képviselőktől, az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek vezetőitől. A jegyző a javaslatokról akkor is tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha azokat a tervezetbe nem vette fel.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a. a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,
b. az egyes napirendi pontoknál a közmeghallgatás, a lakossági fórum, valamint jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét,
c. az előterjesztő megnevezését,
d. az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését.
(3) A jóváhagyott munkatervet az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
16. § A Képviselő-testület összehívására és vezetésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívását és vezetését az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.
17. § (1) A képviselő-testületi meghívó tartalmazza:
a. az ülés helyét idejét és jellegét,
b. a javasolt napirendi pontokat,
c. a napirendek előterjesztőit.
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket az önkormányzati képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés napját megelőző legalább harmadik napon megkapják.
18. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármester a lakosságot az ülés előtt három nappal tájékoztatja az Önkormányzat Csabrendek 304/2, Csabrendek 431, Csabrendek 923/1, Csabrendek 875, Csabrendek 1225/3, Csabrendek 0476/32. hrsz. alatti közterületein, valamint a Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel. A meghívót az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni az önkormányzati képviselőket, valamint tanácskozási joggal:
a. a jegyzőt, aljegyzőt,
b. az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek vezetőit,
c. 10
d. civil szervezeteket érintő ügyekben azok képviselőit, továbbá
e. akiket a polgármester indokoltnak tart.
19. § (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a rendkívüli ülést köteles összehívni.
(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés időpontját megelőzően legalább kettő nappal korábban meg kell küldeni az önkormányzati képviselőknek a tárgyalásra kerülő előterjesztéssel együtt. Nem kell kiküldeni az előterjesztést, ha a meghívó megküldésének időpontjáig az előterjesztést a rendeletben és más jogszabályban meghatározottaknak, továbbá a szakmai szabályoknak megfelelően nem lehetett előkészíteni.
(3) Azokban az esetekben, amikor a rendkívüli ülés összehívása kötelező, az önkormányzati képviselő, bizottság, vagy kormányhivatal vezetőjének indítványával együtt a meghívót az ülés időpontját megelőzően legalább három nappal korábban ki kell küldeni.
(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, így különösen, ha az állampolgárok életét, testi épségét, vagyonát, az Önkormányzat vagyonát közvetlen veszély fenyegeti, a Képviselő-testület – a sürgősség okának közlésével – legkésőbb az ülés megkezdésének időpontját megelőző 24 órával is összehívható. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.
4. Az előterjesztés
20. § (1) Napirendet csak írásbeli előterjesztés alapján lehet tárgyalni. A polgármester döntése alapján indokolt esetben a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel, szóban is előterjeszthető napirendi pont. Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.
(2) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés:
a) rendelet-tervezet,
b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
c) helyi népszavazás kiírása tárgyában.
21. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:
a) rendelet-tervezet,
b) döntés tervezet határozati javaslattal,
c) beszámoló határozati javaslattal (továbbiakban együtt: határozati javaslat),
d) tájékoztató.
(2) A rendelet-tervezet és döntés tervezet benyújtására a polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati képviselő, az Önkormányzat bizottsága, a jegyző, az aljegyző a rendelet szerint érintett bizottság véleményével jogosult.
(3) A beszámoló és tájékoztató előterjesztésére az érintett szerv, így különösen gazdasági társaság, költségvetési szerv, civil szervezet vezetője, a (2) bekezdésben meghatározott személy, vagy testület jogosult.
22. § A rendelet-tervezetet a rendeletben meghatározott eljárási rendnek és tartalmi követelményeknek megfelelően kell előterjeszteni.
23. § (1) Határozati javaslat benyújtása esetén az előterjesztés két részből áll:
a) a vizsgálati és elemző részből, melyben pontosan meg kell határozni:
aa) a napirendi pont tárgyát, valamint azt, hogy azt adott témakör szerepelt e már korábban is a testület napirendjén, és ha igen, milyen döntést született, azt milyen eredménnyel hajtották végre,
ab) a témakör tárgyilagos elemzését,
ac) a javasolt döntés indokait,
ad) mindazon körülményeket, amelyek indokolják a meghozandó döntést.
b) határozati javaslatból, melyben meg kell fogalmazni:
ba) a rendelkező részt,
bb) az esetleges alternatív döntési javaslatot,
bc) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését,
bd) konkrét végrehajtási határidőt.
(2) A határozati javaslatok megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezet szabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet rendelkezései az irányadóak.
24. § (1) A képviselő-testületi előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:
1. az előterjesztés előkészítéséért az érdekeltekkel való egyeztetések lebonyolításáért az előterjesztő a felelős,
2. a rendelet-tervezetet tartalmazó előterjesztés előkészítésének jogi és szakmai koordinációjáért a jegyző a felelős,
3. az előterjesztések kidolgozásakor figyelembe kell venni a hatályos jogi szabályozást,
4. az előterjesztés előkészítése során a Hivatal köztisztviselői a kért adatokat az előterjesztő rendelkezésére bocsátják,
5. az előterjesztésen fel kell tüntetni az előterjesztőt, az előkészítésben részt vevő személyek és szervezetek nevét, és a törvényességi ellenőrzést végző köztisztviselő nevét.
(2) Az állampolgároknak a képviselő-testületi előterjesztésekbe történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó.
25. § (1) Az előterjesztésben megfogalmazott döntési javaslatokat érintően azok módosítását, vagy kiegészítését (továbbiakban: módosító indítvány) kezdeményezheti a polgármester, alpolgármester, az önkormányzati képviselő, a bizottság, a jegyző, aljegyző és az előterjesztő.
(2) Az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos módosító indítványt, a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap legkésőbb 12,00 óráig lehet írásban, indokolással ellátva benyújtani a jegyzőnek. Az előterjesztő módosító indítványát is a bekezdésben meghatározottaknak megfelelően lehet benyújtani.
(3) A jegyző a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 16,00 óráig megküldi a rendeletalkotáshoz benyújtott módosító indítványt az önkormányzati képviselőknek. A jegyző a testületi ülésig a módosító indítványról kialakítja jogi álláspontját.
(4) A módosító indítványhoz kapcsolódó további módosító indítványt (továbbiakban együtt: kapcsolódó módosító indítvány) a napirend képviselő-testületi vitájának lezárásáig lehet megfogalmazni.
(5) Ha a döntés tárgyköre képviselő-testületi határozathozatalt igényel, módosító indítványt az (1) bekezdésben meghatározott személyek a napirend képviselő-testületi vitájának lezárásáig fogalmazhatnak meg.
(6) A kapcsolódó módosító indítványt és a határozati javaslatra vonatkozó módosító indítványt szóban kell megfogalmazni és előterjeszteni a képviselő-testületi ülésen.
26. § (1) A kiküldött előterjesztés tárgya által meghatározott körben, az előterjesztésben nem szereplő határozati javaslat meghozatalát (továbbiakban együtt: kiegészítő indítvány) indítványozhatja a polgármester, alpolgármester, önkormányzati képviselő, bizottság, jegyző, aljegyző és az előterjesztő.
(2) A kiegészítő indítványt a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 12,00 óráig kell írásban, indokolással ellátva benyújtani a jegyzőnek.
(3) A jegyző a kiegészítő indítvány benyújtásáról tájékoztatja a polgármestert, továbbá intézkedik a kiegészítő indítvány törvényességi vizsgálatáról.
27. § (1) A Képviselő-testület elé indítványt nyújthat be az önkormányzati képviselő, bizottság. Az indítványt indoklással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani, legalább tizenöt nappal az ülés előtt.
(2) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával egyetért:
a) és a munkaterv szerinti következő képviselő-testületi ülésre az előterjesztés előkészítésére elegendő idő áll rendelkezésre, felkéri a jegyzőt, hogy koordinálja az előterjesztés előkészítését,
b) amennyiben az ügy bonyolultságára tekintettel az előterjesztés előkészítése hosszabb időt vesz igénybe, felkéri a jegyzőt, hogy a munkaterv szerinti következő képviselő-testületi ülést követő testületi ülésre gondoskodjon az előterjesztés előkészítéséről.
(3) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával nem ért egyet, ismerteti a Képviselő-testülettel az indítvány benyújtásának tényét és annak tartalmát. A polgármester tájékoztatása alapján a Képviselő-testület dönt arról, hogy kívánja-e az indítványozott kérdést megtárgyalni. A Képviselő-testület igenlő döntése esetén a jegyző köteles gondoskodni az indítvány tartalmának megfelelő előterjesztés - a Képviselő-testület által meghatározott időpontra történő - előkészítéséről.
28. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, alpolgármester, önkormányzati képviselő, bizottság, jegyző, aljegyző írásban terjeszthet elő. A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával, és az előterjesztéssel együtt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon, 12,00 óráig nyújtható be a polgármesternél. A sürgősségi indítványt a jegyző legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapon 16,00 óráig megküldi az önkormányzati képviselőknek.
(2) Sürgősségi indítvány benyújtása esetén az előterjesztett döntési javaslatot a feladatkörüknél fogva érintett bizottságoknak nem kell véleményezniük.
(3) A sürgősség kérdésében - ha szükséges, vita után - a Képviselő-testület dönt a napirend meghatározása előtt. A polgármester alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének ismertetésére. Ha a Képviselő-testület a sürgősségi indítványt elfogadja, a sürgősséggel megtárgyalni indítványozott napirendet a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja; ha a sürgősséget nem ismeri el, a Képviselő-testület dönt arról, hogy a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztést mikor fogja megtárgyalni, vagy dönthet arról, hogy nem kívánja a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztést tárgyalni.
(4) A sürgősségi indítványhoz, vagy a sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító indítványt a képviselő-testületi vita lezárásáig szövegszerűen megfogalmazva lehet benyújtani.
5. A Képviselő-testület vezetéséről, tanácskozási rendjéről
29. § (1) A polgármester, az őt helyettesítő alpolgármester, az Ügyrendi Bizottság elnökének (továbbiakban együtt: polgármester) feladata a Képviselő-testület vezetésével kapcsolatosan:
a. megállapítja, és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
b. megnyitja az ülést,
c. a munkaterv szerinti ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a benyújtott interpellációról, kérdésről és a napirend előtti felszólalási szándékról,
d. ismerteti a sürgősségi indítványt, az általa támogatott, és nem támogatott indítványt,
e. előterjeszti a napirendi javaslatot,
f. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és kihirdeti a határozatot,
g. biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
h. berekeszti az ülést.
(2) A polgármester az ülés vezetése során jogosult:
a) a szó megadására, megtagadására,
b) felszólítani a hozzászólót, hogy térjen a tárgyra,
c) a szó megvonására,
d) figyelmeztetni a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való tartózkodásra,
e) annak a személynek a rendreutasítására, vagy a hallgatóság soraiból való kiutasítására, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
f) tárgyalási szünet elrendelésére,
g) a vita lezárásának kezdeményezésére,
h) napirendi pontok felcserélésére.
(3) A polgármester, vagy önkormányzati képviselő javasolhatja a Képviselő-testület döntése előtt a napirendi pont újratárgyalását, elnapolását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és megállapítja a napirendi pont tárgyalásának időpontját.
30. § A tanácskozás rendje:
a) a Képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - napirend előtt dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
b) a polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet, indokolja, ha az a munkatervtől eltér.
31. § (1) A napirend előterjesztője a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
(2) Ha a bizottság az előterjesztés bizottsági tárgyalásakor az előterjesztés szerinti döntési javaslathoz képest módosító indítványt fogalmazott meg, a bizottság határozatát a bizottság elnöke a vita megkezdése előtt ismerteti a Képviselő-testülettel.
32. § (1) A napirend előterjesztőjéhez a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó rövid tárgyszerű választ ad.
(2) A napirend tárgyalása során a hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét is – a polgármester határozza meg.
(3) Az érdemi vita során:
a) a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kifejtik a napirenddel kapcsolatos észrevételeiket és a döntéstervezettel kapcsolatos javaslataikat,
b) a polgármester a megjelent állampolgároknak és közösségek képviselőinek hozzászólást engedélyezhet, annak időtartamát korlátozhatja,
c) a vita lezárása után a polgármester a napirend előterjesztőjét válaszadásra kéri fel. A napirend előterjesztőjének nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy befogadja-e a módosító, kiegészítő indítványokat,
d) a szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek ad szót, ha a jegyzőnek a döntési javaslat, módosító indítvány, kiegészítő indítvány, ügyrendi javaslat törvényességével kapcsolatban észrevétele van,
e) a polgármester először az írásban benyújtott és a vitában elhangzott módosító indítványokat külön-külön, majd a Képviselő-testület által elfogadott, módosításokkal egybefoglalt döntési javaslatot teszi fel szavazásra. A kiegészítő indítványt a polgármester akkor teszi fel szavazásra, ha az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról a Képviselő-testület döntött,
f) az önkormányzati képviselők igenlő, vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól,
g) a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.
33. § (1) A napirendek megtárgyalása után a polgármester az ülést berekeszti.
(2) Zárt ülés keretében tárgyalandó napirendet a Képviselő-testület ülésén nyilvánosan tárgyalt napirendek után, utolsóként kell tárgyalni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
6. Felszólalás a képviselő-testületi ülésen
34. § (1) Az önkormányzati képviselők a képviselő-testületi ülésen - az Önkormányzat feladat- és hatáskörében - a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, az aljegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhetnek, valamint magyarázat kérése céljából interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellálni szóban és írásban is lehet.
(2) Egyebekben a felvilágosítás kérésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A kérdésre és az interpellációra adott válaszra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadó. A választ meg kell küldeni valamennyi önkormányzati képviselőnek.
(4) Az interpellációra adott válaszról az interpelláló nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, a Képviselő-testület – külön vita nélkül – dönt. Írásban történő válaszadás esetén, ha azt az önkormányzati képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület a következő munkaterv szerinti ülésen dönt. Írásbeli válaszadás esetén az interpellálónak a következő munkaterv szerinti ülés előtt nyilatkoznia kell arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.
(5) Ha az interpellációra adott választ az önkormányzati képviselő a választ nem fogadta el, és a válasszal a Képviselő-testület sem értett egyet, részletesebb vizsgálatot rendelhet el. A kivizsgálásba az interpelláló önkormányzati képviselő bevonható.
(6) A kérdésre adott válaszról a kérdező nyilatkozik. Kérdés esetében a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem hoz döntést.
7. Döntéshozatali eljárás, szavazás módja
35. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselők több mint a fele, 4 fő jelen van.
(2) Ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség esetén elnapolják, a polgármester 8 napon belül újra összehívja.
36. § (1) Az önkormányzati képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) Ha az önkormányzati képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és a köztudomású, vagy a Képviselő-testület azt megállapítja, a Képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy az önkormányzati képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.
37. § A megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének - 4 fő - az egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl:
a) kitüntetések adományozásához,
b) településrészi önkormányzatok létesítéséhez.
38. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Névszerinti szavazást bármelyik önkormányzati képviselő indítványozhat, az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben olvassa az önkormányzati képviselők nevét. A szavazatokat szóban kell leadni, amelynek eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A képviselő-testületi döntések nyilvánosságára vonatkozóan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
39. § (1) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna alkalmazásával történik. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) kezdetét és végét,
c) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás eredményét.
(2) A titkos szavazással kapcsolatos teendőket az Ügyrendi Bizottság tagjai látják el.
(3) A titkos szavazás eredményét az Ügyrendi Bizottság elnöke az (1) bekezdésben foglaltak alapján készült jegyzőkönyv alapján ismerteti a Képviselő-testülettel.
(4) A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.
40. § A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás és kitüntetés ügyében - amennyiben kettőnél több jelölt van - a szavazás menetét az alábbiak szerint szabályozza.
Első fordulóban minden jelöltre lehet szavazni. Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a megválasztásához, kinevezéséhez, vezetői megbízásához, kitüntetés adományozásához szükséges minősített szavazattöbbséget, úgy a képviselő-testület második fordulót tart. A második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Közülük, amelyik jelölt megkapja a szükséges számú szavazatot, az kerül megválasztásra, kinevezésre, megbízásra, kitüntetésre. Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a megválasztásához, kinevezéséhez, megbízásához, kitüntetéséhez szükséges minősített szavazattöbbséget, úgy a választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés adományozása eredménytelen.
8. A Képviselő-testület döntései
41. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotására az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet rendelkezései az irányadóak.
(2) Az önkormányzati rendeletek módosítását, kiegészítését, hatályon kívül helyezését a rendelet-tervezet előterjesztésével a 21.§ (2) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik.
42. § (1) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni. Az önkormányzati rendelet aláírására és a kihirdetésével kapcsolatos feladat ellátására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
Az Önkormányzat rendeleteit a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A Képviselő-testület külön döntése alapján a rendeletet a helyi havilapban is közzé kell tenni. Az önkormányzati rendeletek kihirdetésük napjától elérhetőek az Önkormányzat honlapján.
(2) Az önkormányzati rendelet megjelölésére a jogszabály kihirdetése során történő megjelöléséről szóló közigazgatási és igazságügyi miniszteri rendelet szabályai az irányadóak.
43. § (1) A Képviselő-testület - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – alakszerű határozattal dönt. A határozat megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölését szabályozó közigazgatási és igazságügyi miniszteri rendelet szabályai az irányadóak.
(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvében történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
a. napirend elfogadásáról,
b. ügyrendi kérdésekről,
c. a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadása tárgyában,
d. tájékoztató anyagokról, valamint
e. a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat esetén - a módosításra, kiegészítésre javasolt - a tervezet szövegének megállapításáról.
(3) A Képviselő-testület normatív határozatait Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni.
44. § A jegyző gondoskodik a rendeletek hatályos jegyzékének vezetéséről, valamint rendelet módosítását követően az egységes szerkezetű rendelet elkészítéséről.
9. A Képviselő-testület jegyzőkönyve
45. § (1) A jegyzőkönyvet a Képviselő-testület ülésén készített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de az önkormányzati képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint véleményét kérésére rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangfelvétel visszahallgatását igény szerint biztosítani kell, és kérésre a hangfelvételről - a zárt ülés kivételével - másolatot kell készíteni, és azt át kell adni.
(2) Az önkormányzati képviselő kérésére a jegyzőkönyv téves bejegyzését a jegyző a hangfelvétellel egyezően kijavítja.
(3) Az állampolgároknak a Képviselő-testület jegyzőkönyvébe történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára, valamint a zárt ülésről készülő jegyzőkönyvvel kapcsolatos szabályokra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(4) A jegyzőkönyv tartalmazza a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül:
a. a Képviselő-testület ülésének jellegét, kezdetét és végét,
b. az előre bejelentett távolmaradt önkormányzati képviselők névsorát,
c. az elfogadott napirendi pontok előterjesztőit.
46. § (1) A jegyzőkönyvet egy példányban kell elkészíteni.
(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a. a képviselő-testületi meghívót,
b. a tárgyalt előterjesztéseket,
c. a megalkotott rendeleteket és elfogadott határozatok mellékleteit,
d. a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet,
e. az interpellációk, kérdések, napirend előtti felszólalások szövegét,
f. indítványok és sürgősségi indítványok szövegét és indokolását,
g. a népszavazást kezdeményező dokumentumokat.
(3) A jegyzőkönyvek és a kapcsolódó dokumentumok (a továbbiakban: jegyzőkönyv) minden oldalát - dokumentumonként - folyamatos sorszámmal kell ellátni.
(4) Ha a jegyzőkönyv több dokumentumból épül fel, illetve a jegykönyv több oldalból áll, az oldalakat össze kell fűzni. A bal oldali margón – a szöveg olvashatóságát megőrizve – két helyen ki kell lyukasztani, azokon zsinórt kell átvezetni, majd a fonalvégeket a jegyzőkönyv hátoldalán meg kell kötni. Az iratokon átfűzött zsinórvégeket zárócédulával le kell ragasztani és az önkormányzat bélyegzőjével lepecsételni olyan módon, hogy a pecsét megsérülése nélkül az irat összefűzésének részben vagy egészben történő megszüntetése ne történhessen meg.
(5) Ha később bármely okból a jegyzőkönyvet szét kell szedni, annak tényét az iratcsomó utolsó lapján, illetve annak hátulján, vagy ha azokon nincs megfelelő hely, egy külön lapon feljegyzésben kell rögzíteni. A feljegyzésben fel kell tüntetni jegyzőkönyv szétszedésének okát, idejét, helyét, a felbontó személy nevét és beosztását, aláírását, valamint az általa használt bélyegző lenyomatát. A feljegyzést az iratcsomó utolsó lapjaként az előzőekben írtak szerint kell összefűzni az iratokkal.
(6) A képviselő-testületi jegyzőkönyvek megváltozhatatlanságáról és a közhitelességének biztosításáról a jegyző gondoskodik.
47. § (1) A jegyzőkönyvet a Hivatalban meg lehet tekinteni.
(2) A Képviselő-testület által hozott határozatot kivonatban meg kell küldeni a határozatban érintetteknek.
10. Az együttes képviselő-testületi ülés szabályai
48. § (1) Együttes képviselő-testületi ülés megtartására akkor kerül sor, ha a Képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az Önkormányzat által létrehozott társulást, közös fenntartású intézményt és a fenntartó önkormányzatok osztott hatáskörének gyakorlása vagy egyeztetett állásfoglalásuk kialakítása érdekében szükséges. Az együttes ülésen a társult önkormányzatok képviselő-testületei a társuláson, közös fenntartású intézményen kívül egyéb, közös érdeklődési körbe tartozó napirendeket is megvitathatnak és azokkal kapcsolatban egyeztetett állásfoglalást alakíthatnak ki.
(2) Az együttes ülések tervezett időpontját és napirendjét a képviselő testületek a székhely önkormányzat képviselő-testületének ajánlása alapján saját munkatervükbe beépítik.
(3)11 Az együttes ülést Csabrendek nagyközség polgármestere hívja össze az Önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó ügy, vagy egyéb körülmény indokolja az együttes képviselő-testületi ülés az Önkormányzat székhelyén kívül, a társult önkormányzatok székhelyein is összehívható. Ebben az esetben a levezető elnök a tanácskozásnak helyt adó község polgármestere.
(4) Az együttes ülés összehívására és vezetésére a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a képviselő-testület összehívására és vezetésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
49. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülésen a határozatképességet külön-külön kell megállapítani, és a szavazást képviselő-testületenként külön kell megtartani.
(2) Az együttes ülésen született döntésekről a képviselő-testületek önálló határozatot hoznak.
11. Az önkormányzati képviselő jogállása, feladatai és tiszteletdíja
50. § (1) Az önkormányzati képviselő a választói érdekét képviseli, a képviselő-testületi munkában részt vesz. Az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását az ülés előtt köteles a polgármesternél bejelenteni.
(2) A vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván, és az Ügyrendi Bizottság látja el összeférhetetlenség és a méltatlanság megállapításával, és a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
51. § (1) Az önkormányzati képviselő önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérésével kapcsolatos jogosítványaira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) Az önkormányzati képviselő bármely bizottsági ülésén tanácskozási joggal való részvételére, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalásával kapcsolatos javaslattételi jogosultságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) Az önkormányzati képviselő – az önkormányzat bizottsága vagy a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntésének felülvizsgálata kezdeményezésére irányuló – jogosultságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(4) Az önkormányzati képviselőnek a képviselői munkájához szükséges tájékoztatással, ügyviteli közreműködéssel, közérdekű ügyben a Hivatalnál intézkedés kezdeményezésével kapcsolatos jogosultságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
52. § (1) Az önkormányzati képviselő képviselői munkája során a Községháza helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.
(2) Az önkormányzati képviselőt a polgármester, alpolgármester, a jegyző, aljegyző, a Hivatal dolgozói soron kívül fogadják.
53. § (1) Az önkormányzati képviselőnek a testületi munkában való részvétellel összefüggően a munkavégzés alóli felmentésére, az így kiesett jövedelem megtérítésére, valamint a képviselő-testület képviseletében vagy a képviselő-testület, továbbá a polgármester megbízásából végzett tevékenységével összefüggő költsége megtérítésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2)12 Az önkormányzati képviselőt képviselői, bizottsági elnöki feladatainak ellátásáért havonként az alábbi tiszteletdíj illeti meg:
a) a képviselőt képviselői feladatainak ellátásáért bruttó 50.000 Ft.
b) a bizottság elnökét bruttó 75.000 Ft.
(3) Az ideiglenes bizottság elnöke e megbízatása után tiszteletdíjra nem jogosult.
(4) A tiszteletdíj kifizetése utólag történik.
12. A Képviselő-testület bizottságai
54. § (1) A Képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi és Gazdaság Bizottság (3 fő önkormányzati képviselő)
b) Ügyrendi Bizottság (3 fő önkormányzati képviselő)
(2) A bizottsági tagok névjegyzékét a 2. függelék tartalmazza.
55. § (1) A bizottság Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénnyel összhangban feladatkörében:
1. az Önkormányzat irányítása alatt álló közfeladatot, közszolgáltatást ellátó költségvetési szervek tekintetében:
a) megtárgyalja és véleményezi a létesítéssel, átalakítással, megszüntetéssel, átvétellel és ellátottsággal kapcsolatos javaslatokat,
b) véleményezi az intézményvezetői álláshely betöltésére irányuló pályázat kiírásának feltételeit,
2. véleményezi az Önkormányzat éves költségvetési rendelet-tervezetének szakterületét érintő részét, javaslatot tesz szükség szerint annak évközi módosítására a Pénzügyi és Gazdasági Bizottsággal közösen,
3. véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő – más bizottság által benyújtott előterjesztés – az adott bizottság szakterületét érintő részét,
4. véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő feladatkörét érintő előterjesztéseket,
5. véleményezi a feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket.
(2) A bizottságok részletes feladatkörét az 1. melléklet tartalmazza.
56. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A bizottság tagja:
a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésein,
b) részt vesz a bizottság döntéseinek előkészítésében, javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó témakör napirendre tűzését.
(3) A bizottság elnöke:
a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
b) figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását,
c) képviseli a bizottságot,
d) a képviselő-testületi ülésen ismerteti a bizottság döntését.
57. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze. A meghívót legkésőbb az ülést megelőző 3. napon ki kell küldeni.
(2) A bizottság elnöke rendkívüli ülést hívhat össze.
(3) A bizottság tagjai és elnöke részére az előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző harmadik napon meg kell küldeni. Rendkívüli bizottsági ülés összehívása esetén az előterjesztést előzetesen nem kell megküldeni.
(4)13 A bizottságot a bizottság elnöke összehívja, ha az alpolgármester, vagy a bizottság tagjainak egyharmada a napirend megjelölésével a bizottság ülésének összehívását kezdeményezi. Az elnök a bizottság ülését az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül összehívja. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak arra az esetre, ha a polgármester indítványozza a bizottsági ülés összehívását.
(5) A bizottság üléséről a napirendi pontok megjelölésével értesíteni kell a polgármestert, alpolgármestert, önkormányzati képviselőt, jegyzőt, aljegyzőt.
58. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, működésére, a jegyzőkönyv tartalmára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Hivatal biztosítja.
(3) A bizottsági tag döntéshozatalból való kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
59. § (1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra, általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
13. Polgármester
60. § (1)14 A polgármester Csabrendek Nagyközség Önkormányzatának vezetője, tisztségét főállásban látja el.
(2)15 A polgármester biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Csabrendek nagyközség fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése a társadalmi szervekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.
(3) A polgármester gondoskodik az Önkormányzat szerveinek hatékony tevékenységéről, segíti az önkormányzati képviselők munkáját, összehangolja a bizottságok működését.
(4) A polgármesternek a bizottsági döntések végrehajtása felfüggesztésével kapcsolatos jogosultságára, a felfüggesztést követően a Képviselő-testület eljárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(5) A polgármesternek a képviselő-testületi döntés ismételt tárgyalására - ha a döntést az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja – irányuló kezdeményezésével kapcsolatos jogosultságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. A kezdeményezés benyújtásának tekintendő a Képviselő-testület összehívásáról szóló meghívó elküldése.
(6) A Képviselő-testületet – a polgármester mérlegelésétől függően – a korábbi képviselő-testületi ülés bezárásától számított 24 órán belüli időpontra is össze lehet hívni. A Képviselő-testület összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben az előterjesztést nem kell megküldeni az önkormányzati képviselőknek, és az előterjesztéseket a bizottságok nem tárgyalják.
61. § (1) A polgármesterrel szemben felmerülő összeférhetetlenségi ok megszűntetésével kapcsolatosan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) Amennyiben a polgármester az összeférhetetlenségi ok megszűntetésével kapcsolatos kötelezettségének nem tett eleget, a Képviselő-testület ezzel kapcsolatos eljárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A Képviselő-testületnek a polgármesterrel szemben a törvényben meghatározott okok miatti keresetindítási jogosultságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(4) A polgármester méltatlanságának megállapításával kapcsolatosan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
62. § (1) A polgármester feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szabályozza.
(2) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, jutalmát a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság előterjesztése alapján állapítja meg.
(3) 16
(4) 17
63. § A polgármester a község polgáraival való közvetlen kapcsolattartás érdekében fogadónapot tart a 2. mellékletben meghatározottak szerint.
14. Alpolgármester
64. § A Képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
65. § (1) Az alpolgármesterrel szemben felmerülő összeférhetetlenségi ok megszűntetésével kapcsolatosan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) Amennyiben az alpolgármester az összeférhetetlenségi ok megszűntetésével kapcsolatos kötelezettségének nem tett eleget, a Képviselő-testület ezzel kapcsolatos eljárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A Képviselő-testületnek az alpolgármesterrel szemben a törvényben meghatározott okok miatti keresetindítási jogosultságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(4) Az alpolgármester méltatlanságának megállapításával kapcsolatosan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
66. § (1) A polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében gyakorolja a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat. Tartós akadályoztatásnak minősül a folyamatos kettő hetet meghaladó időtartamon túli távollét.
(2) Az alpolgármester a község polgáraival való közvetlen kapcsolattartás érdekében fogadónapot tart a 2. mellékletben meghatározottak szerint.
15. A jegyző és az aljegyző
67. § (1) A jegyző, aljegyző kinevezésére vonatkozó előírásokat, feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
(2) A jegyzőnek, aljegyzőnek a bizottsági üléseken, a Képviselő-testület ülésein történő részvételével kapcsolatos jogosultságára, a jegyzőnek a Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadó.
68. §18 A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat - legfeljebb hat hónap időtartamra - az igazgatási és szervezési ügyintéző III. látja el. Tartós akadályoztatásnak minősül a folyamatos kettő hetet meghaladó időtartamon túli távollét.
16. A közös önkormányzati hivatal
69. § (1) A Képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján 2013. január 1-jei hatállyal közös önkormányzati hivatal létrehozásáról állapodott meg Hosztót, Szentimrefalva, Veszprémgalsa, Zalaszegvár Községek Önkormányzata Képviselő-testületeivel, Csabrendek székhellyel.
(2) A Hivatal alapvető feladataira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A Hivatal a Képviselő-testületek által elfogadott alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által meghatározott belső szabályzatok és ügyrend alapján működik.
17. Társulások, együttműködések
70. § (1) Az önkormányzatiság kifejezésre juttatása érdekében a Képviselő-testület együttműködésre törekszik Hosztót, Szentimrefalva, Veszprémgalsa és Zalaszegvár községek önkormányzataival, a megyei és más települési önkormányzatokkal. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult.
(2) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében együttműködik a Veszprém Megyei Kormányhivatallal és a Veszprém Megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei, regionális és országos fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.
71. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) Az Önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.
(3) A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.
72. § (1) A Képviselő-testület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.
(2) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a. tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése;
b. a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményezése;
c. a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
18. Az Önkormányzat kapcsolatrendszere
73. § A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:
a. közmeghallgatás,
b. lakossági fórum,
c. képviselői fogadóóra.
74. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját a 18. § (1) bekezdésében szabályozott módon tizenöt nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(3) A közmeghallgatás vezetésére a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.
(4) Ha a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik, a panaszok és közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos törvényi rendelkezések szerint kell eljárni.
75. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben az állampolgárok és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, véleményének megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.
(3) A lakossági fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.
(4) A lakossági fórumról feljegyzés készül. A feljegyzés elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
76. § Az önkormányzati képviselő a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tarthat.
19. Helyi népszavazás
77. § (1) Helyi népszavazást a település választópolgárai húsz százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.
(2) A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben és a népszavazási eljárásra vonatkozó egyéb jogszabályokban, valamint az e rendeletben meghatározottak az irányadók.
20. Az Önkormányzat vagyona, gazdálkodása
78. § (1) Az Önkormányzat vagyonára és gazdálkodására különösen az Alaptörvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései az irányadóak.
(2)19 Az Önkormányzat tulajdonára, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket, vagyonának vállalkozásba való bevitele szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.
(3) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől. A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.
(4) Az Önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben határozza meg.
(5) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.
21. Mellékletek, függelékek
79. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:
a) 1. melléklet: A Képviselő-testület bizottságainak feladatköre
b) 2. melléklet: A polgármester, alpolgármester ügyfélfogadási rendje
c) 3. melléklet: Az Önkormányzat önként vállalt feladatai
d) 4. melléklet: Az Önkormányzat, mint törzskönyvi szerv alaptevékenységének meghatározása.
(2) A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:
a)20 1. függelék: Csabrendek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai
b) 2. függelék: Bizottsági tagok névjegyzéke
c) 3. függelék: Az Önkormányzat társulásainak és Csabrendek Község Önkormányzata Képviselő-testülete által irányított költségvetési szervek jegyzéke
(3) A függelékek naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.
23. Záró rendelkezések
80. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Ahol e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott önkormányzati rendelet Pénzügyi Bizottságot említ, ott a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot kell érteni.
(3) Hatályát veszti Csabrendek Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2013. (II.13.) önkormányzati rendelete.
Turcsi József sk. Molnár Tiborné sk.
polgármester megbízott jegyző
/az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló
2/2013. (II.13.) önkormányzati rendelet 52.§ (5) bek. alapján/
Kihirdetve: Csabrendek, 2014. november 4.
Molnár Tiborné sk.
megbízott jegyző
1
Módosította a 14/2015. (XI.23.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2016. január 1.
2
Módosította a 9/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2015. július 1.
3
Módosította a 15/2016. (IV.4.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2016. július 5.
4
Módosította a 9/2016. (VI.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2016. május 1.
5
Hatályon kívül helyezte a 9/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelet 4.§ 1. pontja. Hatályos 2015. július 1.
6
Módosította a 9/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2015. július 1.
7
Kiegészítette a 9/2016. (VI.29.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2016. május 1.
8
Kiegészítette a 9/2016. (VI.29.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2016. május 1.
9
Módosította a 15/2016. (IV.4.) önkormányzati rendelet 5.§ 1. pontja. Hatályos 2016. július 5.
10
Hatályon kívül helyezte a 15/2016. (IV.4.) önkormányzati rendelet 6.§ (2) bekezdése. Hatályos 2016. július 5.
11
Módosította a 14/2015. (XI.23.) önkormányzati rendelet 2.§ 1. pontja. Hatályos 2016. január 1.
12
Módosította a 3/2017. (II.16.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2017. március 1.
13
Módosította a 15/2016. (IV.4.) önkormányzati rendelet 5.§ 2. pontja. Hatályos 2016. július 5.
14
Módosította a 15/2016. (IV.4.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2016. július 5.
15
Módosította a 15/2016. (IV.4.) önkormányzati rendelet 5.§ 3. pontja. Hatályos 2016. július 5.
16
Hatályon kívül helyezte a 9/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelet 4.§ 2. pontja. Hatályos 2015. július 1.
17
Hatályon kívül helyezte a 9/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelet 4.§ 2. pontja. Hatályos 2015. július 1.
18
Módosította a 3/2016. (II.16.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2016. február 17.
19
Módosította a 15/2016. (IV.4.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2016. július 5.
20
Módosította a 14/2015. (XI.23.) önkormányzati rendelet 2.§ 2. pontja. Hatályos 2016. január 1.
