SÜMEG VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2014 (XII.19.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Sümeg Város Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 8330 Sümeg, Béke tér 7.

(3) Az önkormányzat hivatala és annak székhelye: Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal

(a továbbiakban: hivatal)

8330 Sümeg, Béke tér 7.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. A címer és a zászló leírását és azok használatára vonatkozó rendelkezéseket Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat jelképeiről szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.

(2) Sümeg Város Napja január 6., amikor a település a város díszlobogózásával és kulturális programmal emlékezik meg a várossá nyilvánítás évfordulójáról.

3. § Az önkormányzat szerződésen alapuló partnervárosi kapcsolatot tart fenn a következő önkormányzatokkal:

a) Aichtal (Németország-Baden-Würtemberg)

b) Szováta (Románia-Erdély)

c) Kosciăn (Lengyelország)

d) Vobarno (Olaszország)

e) Tapolca (Magyarország)

4. § (1) Az önkormányzat biztosítja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben számára meghatározott kötelező feladatok ellátását.

(2) Az önkormányzat által önként vállalt önkormányzati feladatokat az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat és szervei által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok szakágazati és kormányzati funkciónkénti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

5. § A képviselő-testület által a képviselő-testület bizottságára, a polgármesterre, a jegyzőre, illetve a társulására átruházott önkormányzati hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az átruházott hatáskör címzettje az átruházott hatáskör gyakorlása során köteles figyelembe venni a képviselő-testület általános érvényű iránymutatásait.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója a következők szerint köteles beszámolni:

a) szociális és gyermekvédelmi ügyekben a negyedévet követő testületi ülésen,

b) egyéb ügyekben a soron következő képviselő-testületi ülésen.

7. § (1) Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság a hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A bizottság által hozott döntések kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében helyettese és egy tagja.

(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlása során a személyiségi jogok védelmét biztosítani kell.

(4) A döntések végrehajtásáról, továbbá a bizottság működéséhez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételekről a jegyző – a hivatal útján – gondoskodik.

8.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együttesen 9 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

9.§ A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatója az önkormányzati választások eredményéről;

b) Polgármester, valamint a képviselők eskütétele.

10. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseinek helyszíne általában a Városháza emeleti tanácskozó terme (Sümeg, Béke tér 7.). Ha a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a város közigazgatási területén belüli másik helyszínen vagy másik településen is meg lehet tartani.

(3) A képviselő-testületi működés nyilvánosságára a mindenkor hatályos információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

11.§ (1) A képviselő-testület évre szóló előre elkészített munkaterv alapján ülésezik, július és augusztus hónapban ülésszünetet tart.

(2) Munkatervét a képviselő-testület fél- vagy egyéves időtartamra állapítja meg.

(3) A munkaterv-javaslat elkészítéséről a polgármester gondoskodik, melyhez előzőleg javaslatot kér:

a) a képviselőktől,

b) a jegyzőtől,

c) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől.

(4) A munkatervhez a véleményeket, javaslatokat a polgármesternél kell benyújtani.

12.§ A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések várható időpontját,

b) a napirendek címét, előadóját,

c) az előkészítésért felelős nevét,

d) a közmeghallgatás időpontját.

13.§ A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület a polgármester javaslatára az előző év decemberében és a tárgyév júniusában határoz.

14.§ (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a polgármester bármikor hívhat össze rendkívüli ülést.

(2) Sürgős döntést vagy azonnali intézkedést igénylő napirend esetén rendkívüli ülést tart a képviselő-testület.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben öt napon belül össze kell hívni, a kezdeményezés benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét és idejét. A javaslattevőnek a javasolt napirendi ponthoz írásbeli előterjesztést kell csatolnia.

(5) A képviselő-testület tagjai által benyújtott indítvány esetében szükséges, hogy az indítványt és az előterjesztést a települési képviselők saját kezűleg aláírják.

(6) Az indítványt az előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani.

(7) A rendkívüli ülésre az indítványozók által megjelölteket, valamint a polgármester szerint szükségesnek tartott személyeket kell meghívni.

(8) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes képviselő-testületi ülés időpontjára is.

15.§ (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját 8 nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.

16. § (1) A képviselő-testület ülésére rendelettervezet – előzetes bizottsági tárgyalást követően – csak írásban nyújtható be. Egyéb előterjesztés szóbeli is lehet.

(2) A 14. § (2) bekezdés, a 18. § (1) bekezdés, valamint az alakuló ülés esetén az előzetes bizottsági tárgyalásra vonatkozó szabályok nem alkalmazandóak.

(3) A rendelettervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata.

(4) Rendeletalkotást a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a jegyző is kezdeményezhet.

(5) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyat és a tényállást;

b) a döntési lehetőségeket és azok jogszabályai alapját;

c) lehetőség szerint döntési javaslatot;

d) szükség szerint határidőt és a végrehajtásért felelős megjelölését.

17. § (1) A képviselő – az ülést megelőző 8 nappal – a polgármesternél önálló képviselői indítványt terjeszthet elő.

(2) A képviselői indítványnak tartalmaznia kell az indítvány tárgyát, szövegét, az előterjesztő sajátkezű aláírását.

18. § (1) A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be a polgármesternél.

(2) Sürgősségi indítványt terjeszthet elő:

a) a polgármester;

b) a képviselő;

c) a bizottság;

d) a jegyző.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.

19.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén a települési képviselők közül választott alpolgármester jogosult az ülés összehívására. A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén, vagy ha a két tisztség egyidejűleg betöltetlen, az ülés összehívását és vezetését a korelnök látja el.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 4 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni.

(4) A 14. § (2) bekezdése szerinti rendkívüli ülést soron kívül azonnalra is össze lehet hívni:

a) telefonon vagy

b) futár vagy

c) elektronikus levél

útján.

(5) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztésével kell értesíteni.

(6) Az önkormányzat hirdetőtáblái az alábbi helyeken találhatóak:

a) Sümeg, Béke tér 7. Városháza, földszinti hirdetőtábla;

b) Sümeg, Kossuth utcai árkádok;

c) Sümeg, Piactér Árpád utcai bejárat.

(7) A képviselő-testület rendes üléseire meg kell hívni

a) a települési képviselőket;

b) a jegyzőt;

c) az aljegyzőt;

d) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit;

e) a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét;

f) a bizottságok nem képviselő tagjait;

g) Veszprém Megyei Kormányhivatal Sümegi Járási Hivatal hivatalvezetőjét;

h) az önkormányzat fenntartásában működő intézmények vezetőit, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezetőit;

i) a településen székhellyel rendelkező bejegyzett civil szervezetek képviselőit a tevékenységi körüket érintő ügyekben;

j) a napirendi pontok előadóit;

k) akiket a polgármester indokoltnak tart; és

l) azokat, akiknek törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet, tanácskozási jogot biztosít.

(8) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket a képviselők részére elektronikus úton, igény esetén számítástechnikai adathordozón.

(9) A (7) bekezdés e) – h) pontjaiban meghatározottak az ülés meghívóját, a b) – d) pontokban meghatározottak valamennyi napirendi pont írásos előterjesztését megkapják, az i) – l) pontokban meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(10) A 14. § (2) bekezdése szerinti rendkívüli ülés meghívóját az előterjesztésekkel a képviselő-testület tagjai és a jegyző, valamint az aljegyző számára kell kézbesíteni.

20.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester ülés vezetésének körébe tartozó feladatait, akadályoztatása esetén a települési képviselők közül választott alpolgármester, a 19. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a korelnök látja el.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.

21.§ (1) A polgármester a képviselő-testület ülését

a) összehívja, megnyitja, vezeti, berekeszti, szünetet rendel el,

b) megállapítja a határozatképességet, továbbá a 25. §-ban meghatározottak szerint számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket és

c) figyelemmel kíséri a képviselő-testület munkájából való kizárási okot, kizárási ok felmerülése esetén a képviselő-testület döntését kezdeményezi.

(2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:

a) az ülés vezetése,

b) a szó megadása, megtagadása,

c) a szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,

d) napirend előtti és ügyrendi kérdésben szó megadása és megtagadása,

e) az ülés félbeszakítása,

f) javaslat a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

g) tárgyalási szünet elrendelése,

h) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.

(3) A polgármester vitavezetési feladatai:

a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

b) szavazást rendel el,

c) megállapítja a szavazás eredményét és

d) kimondja a határozatot.

(4) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:

a) felszólítási jog a képviselő-testület ülésén bármikor,

b) az ülés rendjének biztosítása,

c) az aktuális ügyeket követően feltett képviselői kérdésekre tájékoztatás megadása.

22.§ (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során

a) bármely vitában a 2 perces szókérés,

b) az interpelláció előadása és a viszontválasz

külön ügynek minősül.

23.§ (1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a polgármester rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, a polgármester elhagyja az ülésvezetői széket; az ülés ezzel félbeszakad, és polgármesteri összehívásra folytatódik.

(2) Ha valamely képviselő a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, vagy más módon e rendeletnek a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a polgármester rendreutasítja. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a polgármester 5 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő a szünetet követően sem tartja be az ülés szabályait, az kötelezettségszegésnek minősül, amelyet az adott ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(3) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, az ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

24.§ (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele – 5 fő – jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését 8 napon belül – ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására – újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.

25.§ A képviselő az akadályoztatását az ülés előtt köteles bejelenteni a polgármesternek. Az előzetesen be nem jelentett, és két munkanapon belül meg nem indokolt távollét, igazolatlan hiányzásnak minősül.

26.§ (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendhez bármely képviselő tehet módosító, kiegészítő indítványt. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére két önkormányzati képviselőt jelöl ki. A jegyzőkönyv-hitelesítők személyére a polgármester tesz javaslatot. A jegyzőkönyv-hitelesítők kijelöléséről a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot hoz.

27. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. A kiegészítés időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(2) Az előadóhoz a képviselő-testület tagja, az ülésen az adott ügyben tanácskozási joggal részt vevő kérdést intézhet, amelyre az előadó köteles válaszolni.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama a 8 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester a szót megvonhatja. A felszólalót viszontválaszra újabb 2 perc illeti meg, továbbá személyes érintettség esetén 2 perc felszólalási jog illeti meg.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, azt bármikor visszavonhatja.

(5) A vita lezárására a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a polgármester – amennyiben felszólalásra nincs jelentkező – a vitát lezárja.

(7) A vita lezárása után – a határozathozatal előtt – a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra azzal, hogy először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt az eredeti határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(9) A minősített többséggel meghozandó döntések esetében a hozzájuk érkező módosító, kiegészítő javaslatok elfogadásához is minősített többség szükséges.

28. § A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett alakszerű határozat nélkül dönt:

a) interpellációra adott válasz elfogadásáról;

b) módosító, kiegészítő javaslatokról;

c) tájékoztató jelentés tudomásulvételéről;

d) amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az ügyrendi kérdésekről.

29. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges

a) a gazdasági program elfogadásához;

b) gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságban való belépéshez;

c) alapítvány létrehozásához, alapítói jogok gyakorlásához;

d) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához;

e) helyi népszavazás kitűzéséhez, amennyiben annak kitűzése nem kötelező.

30.§ (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselők „IGEN” vagy „NEM” szavazattal szavaznak.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálása az ülés vezetőjének a feladata. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel és bármelyik képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.

(3) Személyi ügyekben – választás, kinevezés, vezetői megbízás – több jelölt esetén a szavazás a jelöltek névsora alapján történik azzal, hogy egy képviselő „IGEN” szavazattal csak egy jelöltet támogathat.

31. § (1) Titkos szavazás rendelhető el azokban az ügyekben, melyeket a képviselő-testület zárt ülésen tárgyal vagy tárgyalhat.

(2) Ha a titkos szavazást törvény nem teszi kötelezővé, azt bármely képviselő indítványozhatja, de az indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, döntését alakszerű határozatba foglalja.

(3) A bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, melyen a személyi kérdésekben a jelöltek neveit ABC sorrendben, egyéb esetekben a határozati javaslatot köteles feltüntetni. A szavazólapon „IGEN” és „NEM” szavazat leadására szolgáló kört kell elhelyezni. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját, tárgyát és hivatalos bélyegző lenyomattal kell azt ellátni.

(4) Érvényesen szavazni tollal, valamelyik körbe tett egymást metsző két vonallal lehet.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben elhelyezett urna igénybevételével történik.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

a) azt nem a (4) bekezdésben meghatározott módon adták le;

b) azt nem a hivatalos szavazólapon adták le;

c) a szavazólap nem tartalmaz szavazatot, vagy több szavazatot is tartalmaz.

(7) A szavazásról a bizottság külön jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza a szavazás napját, a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját, a szavazás tárgyát, a szavazásban részt vett képviselők számát, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az Ügyrendi Bizottság elnökének és tagjainak nevét és aláírását.

(8) A titkos szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(9) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

32. § (1)¹ Név szerinti szavazást kell elrendelni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és a közbeszerzésekről szóló törvényben foglalt eseteken kívül, bármely képviselő indítványára, ha egy képviselő csatlakozik a kezdeményezéshez és az indítványozó képviselők a szavazáskor jelen vannak.

(2) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelen lévő képviselők nevük felolvasásakor „IGEN”-nel vagy „NEM”-mel szavaznak.

(3) A jegyző a névsoron a szavazatot a név mellett feltünteti, majd átadja a névsort a polgármesternek.

(4) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki.

(5) A név szerinti szavazás tényét rögzíteni kell az ülésről készített jegyzőkönyvben, a jegyző által hitelesített névsort az ülésről készített jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

33. § (1) képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztés kivételével a képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, a jegyzőtől feladatkörükbe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet (a továbbiakban: interpelláció). A képviselő-testület ülésén képviselőnként egy interpelláció terjeszthető elő.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 2. munkanap 8.00 óráig a polgármesterhez és a jegyzőhöz

írásban is be lehet nyújtani, melynek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét;

b) az interpelláció címszerűen megjelölt tárgyát;

c) az interpelláció alapjául szolgáló tények, körülmények közlését,

d) a címzettet és azt, hogy miért a címzett illetékes a válaszadásra és

e) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(3) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen és távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette

ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció előterjesztésére a következő rendes képviselő-testületi ülésen van lehetőség.

(4) A képviselő-testület ülésén az interpelláció tárgyalása a főnapirendeket követően, a képviselő-testület lejárt határidejű határozataira adott jelentés tárgyalását megelőzően történik. A képviselő az interpellációt legkésőbb annak megkezdéséig visszavonhatja.

(5) Amennyiben az interpelláló az írásban megküldött interpellációt az ülésen szóban is ismerteti, az 3 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. Ha az interpelláló az írásban megküldött interpelláció szövegétől eltér, a polgármester jogosult tőle a szót megvonni.

(6) Az interpellációra az ülésen szóban – legfeljebb 4 perc időtartamban –, vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. Az interpellációra adott válasz után az interpelláló képviselőnek, 1 perces viszontválaszra van joga, – írásban adott válasz esetén, a képviselő-testület soron következő rendes ülésén – ennek keretében nyilatkozik arról is, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(7) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor a polgármester javaslata alapján, elrendelhet érdemi vizsgálatot, melynek lefolytatásával megbízhatja a polgármestert, állandó bizottságát, vagy eseti bizottságot hozhat létre, akik az érdemi vizsgálatot 60 napon belül lefolytatják. Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

(8) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában az érdemi vizsgálatról készült jelentés alapján, a soron következő ülésen az interpellációt benyújtó képviselő – legfeljebb 1 percben ismertetett – véleményének meghallgatása után, vita nélkül dönt.

34. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztés kivételével a képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz a hatáskörébe tartozó ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A kérdésekre az interpellációra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kérdéseket a képviselőtestület ülését megelőző nap 8.00 óráig írásban is be lehet nyújtani,

b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre,

c) viszontválaszra nincs lehetőség, és

d) a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

35.§ (1) Az önkormányzati rendeletet a jegyző kihirdetési záradékkal látja el és gondoskodik a rendelet kihirdetéséről

(2) A rendeletet a megalkotásától számított 3 munkanapon belül a Városháza földszinti hirdetőtábláján (Sümeg, Béke tér 7.), 15 napig történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés napja a hirdetőtáblára történő felhelyezés napja.

(3) Nagyobb terjedelmű rendelet esetében a teljes terjedelemben történő kihirdetés helyett hirdetmény útján kell tájékoztatni a lakosságot a rendelet elfogadásáról, hatályba lépésének időpontjáról, és arról, hogy a rendelet az önkormányzat hivatalában megtekinthető.

(4) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző a hivatal útján nyilvántartást vezet.

36. § (1) A képviselő-testület határozatainak megjelölése naptári évenként 1-től kezdődően folyamatos arab sorszámmal, évszámmal, az ülés időpontját jelölő hónap (római számmal) és nap (arab számmal) zárójelben való feltüntetésével és öh. rövidítéssel történik. A határozat megjelölése: Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év. (határozathozatal hónapja. határozathozatal napja) öh. határozata.

(2) A képviselő-testület normatív határozatát a 35. § (1) – (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell közzétenni.

37. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) az ülés jellegét (nyilvános, zárt, alakuló, közmeghallgatás, együttes), valamint kezdetének és befejezésének időpontját;

b) a napirend előtti és a napirend utáni felszólalások lényegét;

c) a távolmaradásukat előre bejelentő képviselők nevét;

d) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók nevét,

e) a titkos és a név szerinti szavazás tényét;

f) minősített többségű döntést igénylő ügyekben a szavazás számszerű eredményénél ennek feltüntetését;

g) a tanácskozás rendjének fenntartásával és vezetésével összefüggő intézkedéseket;

h) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket;

i) a polgármester és a jegyző aláírása mellett, a jegyzőkönyvben foglaltak hiteléül, amennyiben az ülést nem a polgármester vezette, az őt helyettesítő személy, illetve amennyiben a jegyző nem vett részt az ülésen, a jegyzőt helyettesítő megbízottjának aláírását is;

j) a jegyzőkönyvet hitelesítő két önkormányzati képviselő aláírását.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:

a) az ülésre szóló meghívó;

b) a képviselői önálló indítványok, írásbeli interpellációk, írásbeli kérdések;

c) jelenléti ív;

d) név szerinti szavazásról készült névsor;

e) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv.

(3) A jegyzőkönyvet folyamatos sorszámozással kell ellátni, zsinórral össze kell fűzni, a zsinórt az utolsó lapon záró cédulával kell rögzíteni, a záró cédulát az önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni. A jegyzőkönyv mellékleteit is az okirathoz kell fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, az okirat számával ellátva az okirathoz csatolva kell őrizni.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a hivatal őrzi.

(5) A nyilvános ülésről készült a jegyzőkönyv a hivatalban megtekinthető.

38. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére és tartalmára, mellékleteire a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntések nyilvánosságát a mindenkor hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.

39. § A közmeghallgatás jegyzőkönyvének elkészítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadóak.

40. § (1) Az önkormányzati képviselőt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül megillető jogosítványok:

a) Napirend előtti felszólalási lehetőséget a képviselő szóban vagy írásban az ülést megelőzően, halaszthatatlan, fontos, napirenden nem lévő önkormányzati ügyben a polgármestertől kérhet, legfeljebb 3 perc időtartamban.

b) Önkormányzati ügyben, az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után, az ülés részeként – a felszólalás tárgyát és okát megjelölve – legfeljebb 3 percben bármely képviselő felszólalhat.

(2) Az önkormányzati képviselő kötelezettségei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül:

a) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,

b) a képviselőtestület üléséről történő távolmaradásának bejelentése az ülés előtt a polgármesternél vagy a jegyzőnél,

c) a tudomására jutott minősített adat, üzleti és magántitok megőrzése.

41. § A képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek, a bizottság elnökének, a bizottság tagjának, valamint a tanácsnoknak tiszteletdíjat nem állapít meg.

42.§ (1) A képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a vagyonnyilatkozatok kezelésével és az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálásával foglalkozó Ügyrendi Bizottság látja el.

(2) A vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos adminisztratív teendőket a hivatal látja el.

(3) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó megbízatások felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást, adatot tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(6) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

43. § (1) A képviselő munkáját társadalmi megbízásként végzi.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek a képviselő-testületi (bizottsági) munkában való részvételéhez szükséges időtartamra kiesett jövedelmét, az érintett munkáltató igazolása alapján téríti meg.

44. § (1) A képviselő-testület feladatai ellátásának biztosítása érdekében, döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság létrehozásáról és összetételéről a képviselő-testület külön határozattal dönt. A bizottság elnökének és tagjainak személyére a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Az ideiglenes bizottság a feladata végrehajtásával megszűnik.

(3) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – az ülés vezetője.

(4) A bizottságok működésére az e rendelet képviselő-testületre, annak működésére vonatkozó rendelkezéseit, a jelen Cím alatt meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

45. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A meghívót legkésőbb az ülést megelőző 3. napon ki kell küldeni.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) a képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok 1/3-ának javaslatára.

(3) A bizottságok közös feladat- vagy hatáskör esetén együttes ülést is tarthatnak.

(4) A polgármestert, a képviselőket, a jegyzőt a bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni.

(5) Az előterjesztéseket a bizottság tagjai részére kell az ülés meghívójával együtt megküldeni.

46. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – a korelnök vezeti. A bizottság ülésén nem képviselő bizottsági tag nem elnökölhet.

(2) A bizottság ülésére szóló meghívón szereplő napirendi javaslatokon túl a bizottság tagjai más napirendek tárgyalását is kezdeményezhetik. A napirendek elfogadásáról a bizottság vita nélkül, alakszerű határozattal dönt.

(3) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv hitelesítőjének személyére az ülés elnöke tesz javaslatot. A javaslatról a bizottság vita nélkül, alakszerű határozattal dönt.

(4) A bizottsági ülésen történt esetleges rendbontásokról, rendkívüli eseményekről a polgármestert haladéktalanul, a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

47. § (1) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá a rövid nevének megjelölésével hozza.

(2) Együttes üléseken a bizottságok döntéseiket külön-külön hozzák meg, kivéve, ha együttes hatáskör gyakorlásával érintett ügyben döntenek.

48. § (1) A bizottság tagja akadályoztatását az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni az ülés elnökénél.

(2) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályaira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

49. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Ügyrendi Bizottság (rövid neve: ÜB), tagjainak száma: 3 fő. A bizottság valamennyi tagja önkormányzati képviselő.;

c) Egészségügyi és Szociális Bizottság (rövid neve: EüSzB), tagjainak száma: 3 fő.;

d) Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság (rövid neve: OKSB), tagjainak száma: 3 fő.

(2) Az önkormányzati rendeletek csak az Ügyrendi Bizottság, az önkormányzat bevételeit és kiadásait érintő képviselő-testület elé kerülő előterjesztések – a 16. § (2) bekezdésében foglalt kivételekre tekintettel – a Gazdasági Bizottság előzetes álláspontjának kialakítása mellett tárgyalhatóak.

(3) A bizottságok ellátják a képviselő-testület által átruházott egyes hatáskörök gyakorlását. A bizottságokra átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A bizottságok feladat- és hatásköreit az 5. melléklet tartalmazza.

(5) A bizottságok tagjainak névsorát a 3. függelék tartalmazza.

50. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban benyújtandó, saját forrást nem igénylő pályázatokkal kapcsolatos kérdésekben.

(3) A polgármester általában minden szerdán 8 órától 10 óráig tart ügyfélfogadást.

51. § A polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

52. § (1) A képviselőtestület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(3) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

53. § A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Káptalanfa, Bodorfa, Gyepükaján és Nemeshany községek önkormányzatainak képviselő-testületeivel közösen, Sümeg székhellyel közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melyet a jegyző vezet.

54. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi és bizottsági üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyző általános feladata a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.

(3) A jegyzőre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint kell ellátni.

55. § (1) A jegyző és a hivatal ügyfélfogadási és munkarendjét a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

(2) A hivatal Káptalanfa községben „Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Káptalanfai Kirendeltsége” elnevezéssel kirendeltséget működtet a Bodorfa, Káptalanfa, Gyepükaján és Nemeshany önkormányzati hatósági és pénzügyeinek, és a testületi működtetés helyben történő intézése céljából.

(3) A hivatal és kirendeltsége hivatali struktúráját és működését a képviselő-testületek által jóváhagyott Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

(4) A hivatal fenntartásának költségeit a települések a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról megkötött megállapodásban foglaltak szerint viselik.

56. § (1) A képviselő-testület az alábbi önkormányzati társulások tagja:

a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján a Sümegi Kistérségi Többcélú Társulás,

b) A Hulladékról szóló törvény alapján az Észak-balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás

c) A víziközmű szolgáltatásról szóló törvény alapján a Sümegi Regionális Szennyvíztársulás

(2) A társulásokra átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

57. § (1) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez szükséges helyiséghasználatot – térítésmentesen – a Sümeg, Béke tér 7. szám alatti ingatlanban biztosítja.

(2) A képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott önkormányzati működési feltételeit, és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátását a hivatal közreműködésével biztosítja. A költségeket Sümeg Város Önkormányzata költségvetésének terhére biztosítani kell.

(3) A képviselő-testület a településen működő Roma Nemzetiségi Önkormányzattal rendszeres kapcsolatot tart, és együttműködik, melynek feltételeiről a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott megállapodást köt.

58. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a törvényben meghatározottakon túl a választópolgárok legalább tíz százaléka.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább húsz százaléka kezdeményezi.

(3) Amennyiben a helyi népszavazás elrendelése nem kötelező, a kezdeményezésről a képviselő-testület minősített többségű döntésével határoz.

59. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára helyi közügyekben:

a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

b) a közvetlen tájékoztatásra és

c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

a) közmeghallgatás,

b) az állampolgári közösségek rendezvényei.

(3) A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű bejelentéseket, véleményeket, javaslatokat, kérdéseket a polgármester, illetve az általa megjelölt személy lehetőleg a közmeghallgatáson megválaszolja.

(5) A közmeghallgatáson felmerült – egyeztetések nélkül meg nem válaszolható - bonyolultabb ügyekben az egyeztetés, vizsgálat eredményéről a képviselő-testület az érintetteket írásban tájékoztatja. Az egész települést érintő ügyekben a képviselő-testület hirdetmény útján tájékoztatja a lakosságot.

(6) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, lakossági társadalmi szervezetek érdekkörükbe tartozóan önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban a tervezett döntésekről tájékoztatást kérhetnek, azokról az e célból szervezett rendezvényeken véleményt nyilváníthatnak; együttműködhetnek a végrehajtásban. E rendezvényekről a polgármester a képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.

60. § Ez a rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba.

61. § A Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 272/2014. (X. 22.) öh. határozatával létrehozott Oktatási és Kulturális Bizottság elnevezése a rendelet hatálybalépésével Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság.

62. § Hatályát veszti

a) Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 16/1992. (VIII. 18.) számú önkormányzati rendelettel, valamint a 19/1992. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelettel módosított 11/1992. (VI. 9.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről;

b) Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2011. (IV. 13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról.