Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (V.15.) önkormányzati rendelete
a város közterületeinek rendjével, használatával és hasznosításával kapcsolatos helyi előírásokról
2018.05.18.
Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésben, valamint a 10. § tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában, a 10. § tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya az önkormányzat közigazgatási területén az önkormányzat tulajdonában lévő közterületekre terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya az (1) bekezdés szerinti közterület tulajdonosára, használójára és igénybe vevőjére terjed ki.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre, a választási hirdetményekre.
2. Értelmező rendelkezések
2. §
E rendelet alkalmazása tekintetében:
1. alkalmi árusítás: Közterületi értékesítés keretében a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri ünnepeken, és az azokat megelőző 20 napban a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott termékeken túl az adott ünneppel, vagy az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, továbbá nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazása.
2.1
3. épített környezet értékét növelő kialakítás: olyan műszaki megoldás, amely alkalmas Jászberény városképének, megőrzendő épített értékeinek védelmére, a város építészeti örökségének megóvására, kulturális szemléletformálásra. Az ilyen kialakítás egyedi tervezésű, alkalmazott anyagaiban, szerkezetében, színezésében igényes és időtálló.
4. gyülekezési jog hatálya alá eső tevékenység: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenység.
5. közterület: a közterület-felügyeletről szóló törvényben ekként meghatározott terület.
6. hirdető berendezés: hirdetmény megjelenítésére szolgáló hordozó eszköz, a nem választási célú plakát és a reklámhirdetményt testén hordozó személy (a továbbiakban: reklámhordozó személyi szolgáltatás) kivételével, a hordozó eszköz kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül.
7. idényjellegű árusítás: közterületen zöldségek és gyümölcsök (különösen: hagyma, burgonya, dinnye, palánta, stb.) 60 napot meg nem haladó szezonális árusítása, fenyőfa, ,könyv árusítása, továbbá, az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusító helyen végzett, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra, eseményre szóló javító, szolgáltató tevékenység.
8. járműtárolás: a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépjármű, vontató, nyerges vontató, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, tehergépkocsi, pótkocsi, félpótkocsi, járműszerelvény, valamint a 15 férőhelyesnél nagyobb autóbusz, mezőgazdasági gépek és mindezek tartozékainak a tárolása. Tárolás a célirányos munkavégzésen, le- és felrakodáson, valamint a tevékenységhez kapcsolódó adminisztrációs tevékenységen felüli várakozás.
9. közterület eredeti állapota: a közterület használatának, igénybevételének megkezdésekor fennálló állapot.
10. közterület tulajdonosa: Jászberény Városi Önkormányzat.
11. közterületi hirdetmény: A 2., 6., 16., 18. sorszám alatti hirdetmények (a továbbiakban együtt: közterületi hirdetmény).
12. közterületi-, továbbá automatából történő értékesítés, mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi formák.
13. mutatványos tevékenység: az erre vonatkozó jogszabályok szerint mutatványos berendezésekkel üzletszerűen folytatott szórakoztató tevékenység.
14. önkormányzati és önkormányzat által támogatott kulturális rendezvények: az önkormányzat képviselő-testületének határozatában felsorolt kulturális nagyrendezvények és a polgármester által hozott egyedi döntésekben meghatározott kulturális rendezvények, (különösen: Csángó Fesztivál, Jászberényi Nyár, Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó, Adventi Vásár).
15. pavilon: olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete jellemzően könnyűszerkezet, nem nagyobb, mint 20 m2, valamint az építmény magassága legfeljebb 3,0 m, építészeti megjelenése magas színvonalú, alkalmazott anyagai igényesek és az elhelyezésére szolgáló közterülettel nincs tartósan egyesítve.
16.2
17. sátor-, ponyvagarázs: a földhöz rögzített, vagy rögzítetlen, sátor, ponyva, vagy egyéb anyagból készített, merevítő eszközökkel képzett, a gépjármű távozása után is közterületen maradó gépjárműtároló építmény.
18. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó közterületi jelzés, amelynek funkciója különösen
18.a. települési címmeghatározás (jellemző hirdető berendezései különösen: városrész-, utcanév- és házszámtábla, stb.),
18.b. idegenforgalmi eligazítás (jellemző hirdető berendezései különösen: várostérkép, közigazgatási szervezetek, közintézmények, közlekedési állomások, szálláshelyek, műemlékek, emlékművek irányait jelző táblák, testvérvárosok irányát jelző oszlop, stb.),
18.c. közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás (jellemző hirdető berendezései különösen: tájékoztató táblák, szerkezetek, stb.),
18.d. egyéb közérdekű tájékoztatás (jellemző hirdető berendezései különösen: az egészségügyi ellátó hely iránymutató jelzése, a kulturális, a sport programokról, ezek létesítményeiről tájékoztató táblák, berendezések, szerkezetek, molinó, zászló, stb.).
19. utcai zenélés: a 14. pont hatálya alá nem eső közterületi zenélés, feltéve, hogy az igénybevett terület az 5 m2-t meghaladja, vagy ha a zene szolgáltatásához hangosító berendezést használnak.
20. üzemképtelen jármű: közterületen elhelyezett műszakilag működésképtelen, vagy közúti közlekedésre műszakilag nem alkalmas jármű, vagy olyan jármű, amelynek nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa nem létező személy, vagy a tulajdonos személye nem állapítható meg, vagy hatósági jelzéssel nem rendelkezik.
21. választási hirdetmény: kizárólag a választási eljárásról szóló törvény szerinti hirdetmény (jellemző hirdető berendezései különösen: választási plakát, hirdetőtábla, molinó, zászló, stb.).
3. A közterület alapvető rendeltetései
3. §
(1) A közterület a közösségi- és a magánélet egyik színtere, amely különösen önkormányzati kulturális rendezvények és a gyülekezésről szóló jogszabályban meghatározott rendezvények megtartására, valamint a magánélet szokásos közterületi megnyilvánulásaira szolgál, továbbá teret biztosít a város igazgatásával, közbiztonságával, az élet-, az egészség- és a vagyon védelmével kapcsolatos szervek működéséhez.
(2) A közterület alapvető rendeltetése továbbá, hogy megfelelő teret biztosítson különösen a parkok, a növényzet elhelyezésére, pihenő-, játszó- és emlékhelyek létesítésére, a köztisztaság fenntartására szolgáló tároló eszközök, valamint a közmű rendszerek és a közlekedési létesítmények, jelzések, továbbá segélyhívó eszközök elhelyezésére.
(3) A közterület használata során a használó köteles gondoskodni arról, hogy a használat az erre vonatkozó jogszabályi előírások szerint történjen, különösen, hogy az ne járjon önkormányzati vagyonvesztéssel, ne károsítsa, ne szennyezze a közterületeket, a közterületi létesítményeket, a zöldterületeket, és ne veszélyeztesse a közlekedés biztonságát.
II. FEJEZET
A közterület díjmentes használatára és a használat rendjére vonatkozó előírások
4. A közterület használat díjmentességének egyes előírásai
4. §
(1) A közterület a vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett díjmentesen használható a jogszabályokban meghatározott, továbbá a 3. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt alapvető rendeltetésekre, valamint a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott célokra.
(2) Díjmentes székhelyenként, telephelyenként legfeljebb
a) egy önállóan létesítendő cégjelző vagy címjelző berendezés (a továbbiakban együtt: cégjelző berendezés), vagy egy feliratrendszeren belül összefogottan több cégjelző berendezés bejáratonkénti – jogszabályi kötelezettség alapján történő – elhelyezése, vagy
b)3 egy darab cégjelző berendezés és egy darab saját tevékenységet reklámozó hirdető berendezés, továbbá
c)4 egy darab cégér elhelyezése.
(3)5
(4)6
(5)7
(6) A közterület az (1)-(5) bekezdésekben szabályozottakon túl díjmentesen, szerződéskötés nélkül használható mindazon célokra, amelyeket jelen rendelet nem tilt és nem sorol a díjfizetés ellenében történő közterület igénybevételi célok közé.
(7) Önkormányzat, az Önkormányzat intézményei, vagy az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet által szervezett, vagy önkormányzat által támogatott kulturális rendezvény, és önkormányzati beruházás esetén díjmentes a közterület használat.
(8) A polgármester átruházott hatáskörben jogosult a (7) bekezdésben meghatározott esetkörön kívül további díjmentességről, díjkedvezményről szóló megállapodást kötni, ebben az esetben a közterület használatának időtartama nem haladhatja meg a 30 napot.
5. A közterület használat rendjére vonatkozó előírások
5. §
(1) Jogellenes a közterület használata, ha
a) a használó jogosulatlanul (a továbbiakban: jogosulatlan használat), vagy
b) tiltott módon (a továbbiakban: tiltott módon történő használat)
használja a közterületet.
(2) Jogosulatlanul használja a közterületet az, akinek erre nincs érvényes jogcíme.
(3) Tiltott módon használja a közterületet az, aki azt valamely jogszabály előírásaiba ütköző módon használja.
(4) Tilos a közterületet használni
a) üzemképtelen járműnek 10 napon túl közterületen történő tárolására, kivéve mellékútvonalon, ahol további 30 napig közterület-használati szerződés alapján tárolható,
b) 3.5 tonnánál nagyobb össztömegű jármű vagy munkagép közterület-használati szerződés nélküli tárolására,
c) sátor-, vagy ponyvagarázs elhelyezésére,
d) áru vagy göngyöleg tárolására és a földről történő árusításra, kivéve az idényjellegű árusítást,
e) szolgáltató tevékenység végzésére, kivéve a 8. §-ban meghatározott igénybevételi módok és célok szerint,
f) hirdetménynek hirdető berendezésen kívüli elhelyezésére, melynek során hordozófelületként különösen a közterület burkolatát, közterületi vagy közterülettel határos építményt, berendezést, tartozékot (pl. szökőkutat vagy csobogót, parki építményt, útbaigazító hirdető berendezést, közműépítményt vagy közműszekrényt, szobrot, emlékművet vagy emléktáblát, utcabútort, játszótéri vagy sporteszközt, hulladékgyűjtő edényt, közúti forgalomirányító eszközt, fás szárú növényt) használják fel,
g) szórólapnak postaládába helyezésen kívül bármilyen más módon való terítésére (például közvetlen szétosztás, közterületre való kirakás vagy szétszórás, gépjárművek szélvédőjén való elhelyezés, címkeként való felragasztás, stb.)
h)8
i) reklámhordozó személyi szolgáltatásra,
j) kempingezésre, ideiglenes szálláshely létesítésére,
k) galamb etetésre.
6. A közterület használat eszközének a közterületről történő eltávolítása
6. §
(1) A közterület-felügyelő - amennyiben a jogellenes közterület használat eszköze nem kerül a 16. § (4) és (5) bekezdése szerinti elkobzásra - a közterület jogellenes használóját, ha jelen van közvetlenül, egyébként írásban (az ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodó használót hirdetményben) felhívja a közterületen hagyott dolog haladéktalan eltávolítására. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy e határidő elmulasztása esetén az otthagyott dolgot a közterületről a jogellenes használó költségére a közterület tulajdonosa jogosult eltávolítani.
(2) Ha a jogellenes használó az (1) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget, a közterület tulajdonosa a közterületre helyezett dolgot elszállítja vagy elszállíttatja.
(3) Az otthagyott dolognak közterületről történő eltávolítása előtt a használati állapotot és az eltávolítás folyamatát képi rögzítéssel dokumentálni kell, s az eltávolított dolgokról nyilvántartást kell vezetni. Ezen dolgok őrizetére a felelős őrzésre vonatkozó polgári jogi szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a következő előírások betartásával:
a) ha az eltávolított dologért az azzal rendelkezni jogosult nem jelentkezik, írásban (az ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodó használót hirdetményben) értesíteni kell a tárolás helyéről és a további eljárás rendjéről,
b) a jogosulatlan használó a közterületről eltávolított dolgait csak az eltávolítás, tárolás és az ezzel kapcsolatos eljárás költségeinek megfizetése után veheti át,
c) ha az eltávolított dologért az azzal rendelkezni jogosult az a) pont szerinti értesítés közlésétől számított 60 napon belül nem jelentkezik, vagy jelentkezik ugyan, azonban a költségeket nem fizeti meg, a közterület tulajdonosa a dolgot értékesítheti,
d) ha az értékesítés eredménytelen volt, vagy ha az elérhető bevételt feltehetően meghaladja a tárolás és az értékesítési eljárás költsége, a közterület tulajdonosa jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisítheti a közterületről eltávolított dolgot.
(4) A jogosulatlan használó a közterület jogosulatlan használatának (különösen a tényleges használat, az eredeti állapot utólagos helyreállítása, az utólagos tisztítás, stb.) időszakára használati díjat köteles fizetni. A használati díj fizetésére vonatkozó felhívást a közterület tulajdonosa írásban közli a jogosulatlan használóval és érvényesíti azt.
III. Fejezet
A közterület igénybevétele hasznosítási szerződéssel
7. A közterület igénybevételének általános szabályai
7. §
A közterületet a 8. és 9. §-okban meghatározott célokra csak az 1. melléklet szerinti igénybevételi díj megfizetése ellenében, a közterület tulajdonosával megkötött szerződés és a jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet igénybe venni.
8. A közterület igénybevételének módjai és céljai
8. §
(1) A közterület igénybe vehető kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatási tevékenységek gyakorlásához:
a) állandó kereskedelmi pavilon létesítéséhez,
b) kereskedelmi rendezvényhez szükséges mobil pavilon ideiglenes telepítéséhez,
c) mozgóbolt területének biztosításához, pavilon, sátor telepítése nélküli kereskedelmi árusítás során közterületen felállított asztal, pult, állvány, hűtőberendezés, konténer, sütőberendezés, kemence, étkezőasztalok, ülőhelyek közterületi elhelyezéséhez idényjellegű árusításhoz szükséges forgalmazó, rakodó-, tároló terület kialakításához,
d) alkalmi árusításhoz szükséges terület kialakításához,
e) vendéglátó üzlet teraszához, alkalmi vendéglátó rendezvény területének kialakításához,
f) vendéglátó üzlet teraszán, rendezvényterületén kívüli közterületen napernyő, hűtőberendezés elhelyezéséhez,
g) kereskedelmi árusító automata elhelyezéséhez,
h) zsűrizett iparművészeti termékek árusításához.
i) reklámozási célú árubemutatáshoz, kereskedelmi kiállításhoz,
j) halottak napjához kötődő virág, koszorú és kegyeleti tárgyak árusításához,
k) legfeljebb 3,5 t legnagyobb megengedett össztömegű jármű vagy munkagép tárolásához.
(2) A közterület igénybe vehető építési-, szerelési tevékenységekhez, továbbá építmények, berendezések elhelyezéséhez:
a) munka- és biztonsági terület kialakításához, ideiglenes kerítés, védőtető elhelyezéséhez,
b) építési lakó-, műhely- vagy raktár kocsi, konténer, állványzat, legfeljebb 3,5 t megengedett össztömegű munkagép, szállító eszköz és más építési eszközök elhelyezéséhez, építőanyag, építési hulladék tárolásához,
c) sajtó-, vagy szerencsejáték tevékenységek céljára szolgáló gyűjtőláda elhelyezéséhez.
(3) A közterület igénybe vehető szórakoztató tevékenységhez:
a) mutatványos, cirkuszi szolgáltatás településéhez,
b) hőlégballon bemutatóhoz,
c) tűzijáték szolgáltatáshoz,
d) légvár telepítéséhez,
e) városnéző gumikerekes kisvonat, valamint lovas fogat útvonalhoz kötött üzletszerű üzemeltetéséhez,
f) utcai zenélés céljára, feltéve, hogy az e célra igénybevett terület az 5 m2-t meghaladja, vagy ha a zene szolgáltatásához hangosító berendezést használnak,
g) lovagoltatáshoz.
(4) A közterület igénybe vehető egyházi- és karitatív tevékenységek gyakorlásához, továbbá kulturális rendezvények tartásához:
a) ideiglenes építmény, pavilon, sátor, színpad, berendezések felállításához egyházi- és karitatív tevékenységek gyakorlásához, a rendezvények területének elkerítéséhez
b) egyházi- és karitatív rendezvényterület elkerítés nélküli kialakításához,
c) kulturális rendezvény terület céljára.
(5) A közterület igénybe vehető a gyülekezési jog hatálya alá nem eső, az (1)-(4) továbbá a (6) bekezdésben nem szabályozott tevékenységek gyakorlásához szükséges pult, asztal, színpad, sátor- és a választással nem kapcsolatos politikai hirdetés elhelyezéséhez. A rendezvénnyel összefüggő kereskedelmi tevékenységhez, vendéglátáshoz szükséges közterület igénybevételre az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell megfelelően alkalmazni.
(6) A közterület igénybe vehető ideiglenes tárolás, s egyéb alkalomszerű tevékenység céljára:
a) a szokásos életvitelhez kapcsolódó anyagok, tárgyak (pl. tüzelőanyag, termőföld, bútor, konténer, stb.) 48 órán túli tárolásához,
b) az üzemképtelen járműveknek 10 napon túl, legfeljebb további 30 nap időtartamra történő tárolására a III-V. díjfizetési övezetekben,
c) az (1)-(5) bekezdésekben szabályozott közterület igénybevételi célokhoz hulladékgyűjtő elhelyezésére, higiénés szolgáltatásra (mosdó, illemhely, stb. elhelyezésére).
(7) A kiemelt belvárosi (I) és a belvárosi (II) díjfizetési övezetekben állandó kereskedelmi pavilon létesítéséhez a városi főépítész egyetértése szükséges.
9. A közterület hirdetés céljára történő igénybevételének különös szabályai
9. §9
10. Közterület filmforgatási célú igénybevételének különös szabályai
10. §
(1) Az önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatás céljából történő igénybevétele esetén a Kormányhivatal megkeresésére a hatósági szerződés jóváhagyására, vagy elutasítására, az esetleges egyeztetések lefolytatására a polgármester jogosult.
(2) A filmforgatás esetében a közterület-használati díj megállapítása során a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 3. mellékletében meghatározott díjtételeket kell alkalmazni.
(3) Amennyiben a filmforgatást akadályozó, de a közterület használatot kérelmezőnek fel nem róható rendkívüli természeti esemény következik be, a közterület tulajdonosa a közterület használatát 30 napon belül biztosítja. A közterület használat új időpontja önkormányzati érdeket nem sérthet, különösen a 2. § 14. pontjában és a 4. § (7) bekezdésében meghatározott eseteket.
(4) A befizetett összeget az igénylő erről szóló nyilatkozatától számított 10 banki napon belül vissza kell fizetni, ha a szerződést megkötötték, de az igénybe vevő a közterületet önhibáján kívüli okból a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül sem tudta igénybe venni.
(5) Turisztikailag kiemelt központi területnek minősülnek a 11. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiemelt belvárosi (I) és belvárosi (II) övezetek.
(6) A közterület filmforgatási célú igénybevételével összefüggő eljárásban nem alkalmazhatóak a 12. §, 13. § (4)-(5) bekezdés, 15. § (1) bekezdések előírásai.
11. A közterület igénybevételek díjfizetési övezetei
11. §
(1) A kiemelt belvárosi (I) övezetbe tartozó közterületek: a Lehel vezér tér Szabadság tértől a Nádor utcai kereszteződésig terjedő szakasza és a Szentháromság tér.
(2) A belvárosi (II) övezetbe tartozó közterületek: Nádor utca, Május 1. tér, Thököly út, Apponyi tér, Szövetkezet út, Szabadság tér, Dózsa György út, Bercsényi út, Petőfi utca által körülhatárolt terület és a határoló utak mindkét oldala, kivéve az (1) bekezdésben meghatározott kiemelt belvárosi övezet.
(3) A III. díjfizetési övezetbe tartozó közterületek: Báthory utca, Szent Ferenc utca, Ferencesek tere, Mártírok utca, Jókai Mór utca, Fekete utca, Korcsolya utca, Kossuth Lajos út, Gyöngy utca, Diófa utca, Kígyó utca, Árok utca, Kápolna utca, Szelei út, Kórház utca, Rét utca, Szent István körút, Jásztelki út, Jákóhalmi út, Kinizsi Pál utca, Október 23. utca, Ártér utca, Messzelátó utca, Batthyány utca és Gyöngyösi út által körülhatárolt terület, és a határoló utak mindkét oldala, kivéve az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott terület.
(4) A IV. díjfizetési övezetbe tartozó közterületek: a város belterülete és Portelek, kivéve az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott terület
(5) Az V. díjfizetési övezetbe tartozó közterületek: a város közigazgatási területe, kivéve az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott terület.
12. Szerződési ajánlattétel a közterület igénybevételére
12. §
(1) A közterület tervezett új igénybevételét megelőzően legalább 5 munkanappal
a) az igénylőnek, továbbá
b) a meglévő hasznosítási szerződés lejárta előtt, valamint a közterületen végzett tevékenység megváltoztatásakor a közterületet igénybe vevőnek (a továbbiakban együtt: igénybe vevő)
a közterület tulajdonosa részére e célra rendszeresített formanyomtatvány – 2. melléklet – kitöltésével szerződési ajánlatot kell tennie.
(2) Amennyiben a közterület tulajdonosa egyidejűleg több közterületi helyet kíván hasznosítani, az azonos helyre és időszakra tett szerződési ajánlattételek esetén helyi lapban vagy a város honlapján meghirdetett, az ajánlattevők jelenlétében megtartott nyilvános sorsolással kiválasztott igénybe vevővel kell a hasznosítási szerződést megkötni. A nyilvános sorsolási eljárásra vonatkozó előírásokat a 3. melléklet tartalmazza. Azonos helyre és időszakra tett ajánlattételnek minősül a közterület igénybevételére adott első ajánlat beérkezésétől számított 15 napig, de legfeljebb az első ajánlat elfogadásáig tett további szerződési ajánlat.
13. A szerződéskötés szabályai
13. §
(1) A közterület hasznosítási szerződés csak akkor köthető meg, ha
a) a közterület a 3. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott alapvető rendeltetésekre átmenetileg sem szükséges és az alapvető rendeltetések céljára való használatot nem zavarja a tervezett igénybevétel,
b) az igénybe vevő a 3. § (3) bekezdésében előírt követelményeket teljesíti,
c) az igénybe vevő az igénybevételi díjfizetési kötelezettségének eleget tett, továbbá a közterület tulajdonosával szemben korábbi közterület igénybevételből vagy használatból eredő díjhátraléka vagy költségmegfizetési kötelezettsége nem áll fenn,
d) az érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulása rendelkezésre áll, és
e) a jelen rendeletben előírt egyéb feltételek teljesülnek.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása tekintetében a tervezett igénybevétel zavarja a közterület alapvető rendeltetés céljára való használatát különösen, ha e használat előkészítésével, megvalósításával térben vagy időben ütközik, vagy azt korlátozza, annak céljával, jellegével össze nem egyeztethető hatásokat fejt ki, az adott terület vagy épített környezet történelmi, helytörténeti, kulturális, turisztikai, hitéleti, kegyeleti, vagy más társadalmi jelentőségével kapcsolatos programokat, rendezvényeket zavarja.
(3) Az igénybe vevő köteles gondoskodni arról, hogy a hasznosítási szerződéskötéshez történő ajánlat megtételét követően, a szerződés fennállásának időtartama alatt a tevékenység végzéséhez, valamint a közterületen létesítendő vagy a meglévő építményhez a jogszabályokban előírt hatósági, szakhatósági engedélyek, hozzájárulások rendelkezésre álljanak.
(4) Az igénybe vevő – az (5)-(6) bekezdés szerinti igénybevétel kivételével – csak építmény elhelyezésére szóló közterület hasznosítási jogosultságát ruházhatja át. Az építmény új tulajdonosa vagy használója - e jogának szerződéssel történő bizonyítása mellett - a változás bekövetkeztét követő 8 munkanapon belül köteles ezt bejelenteni a közterület tulajdonosánál. Ha az új tulajdonos vagy használó az építményben funkcióváltás nélkül folytatja a tevékenységet, az eredeti jogosult által kötött közterület hasznosítási szerződés feltételei szerint, és a bejelentés napján hatályos igénybevételi díjjal veheti igénybe a közterületet, feltéve, hogy a szerződésben foglalt feltételek változatlanul fennállnak, s az új igénybe vevő kizáró okok alá nem esik. Amennyiben az új tulajdonos vagy használó az építményben funkcióváltás mellett folytatja a tevékenységet, az új jogosulttal a közterület igénybevételi szerződést a megváltozott funkciónak megfelelően módosítani kell.
(5) A 8. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közterület igénybevételére kizárólag a rendezvény kijelölt szervezőjével köthető igénybevételi szerződés. A rendezvény szervezője jogosult az igénybevett terület továbbhasznosítására.
(6) Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet jogosult az igénybe vett terület továbbhasznosítására.
14. A díjfizetési kötelezettség
14. §
(1) A közterületet igénybe vevő félnek
a) az egy évet nem meghaladó határozott időtartamra szóló szerződés esetén a díj teljes összegét a szerződéskötéssel egyidejűleg kell megfizetni,
b) a határozatlan idejű, vagy az egy évet meghaladó határozott időtartamú igénybevételi szerződések esetében a szerződéskötés első évre szóló díjának összegét a szerződéskötéssel egyidejűleg, a további évre vonatkozó díjat legkésőbb a tárgyév első hónapjának 15. napjáig évente kell megfizetni,
c) a b) pontban rögzített feltételektől eltérni abban az esetben kell, amennyiben az egy évre eső díj összege eléri a nettó 150.000 Ft-ot. Ebben az esetben a szerződéskötéssel egyidejűleg legalább az első félévi (töredék félév esetén ezen időtartamra eső) díjat kell megfizetni, a második félévi (töredék félév esetén ezen időtartamra eső) díjat kell megfizetni a hetedik hónap 15. napjáig.
(2) Az igénybevételi díjat az 1. mellékletben meghatározott eltérések kivételével
a) az adott közterület igénybevételi eszköz (kiszolgáló pult, árusító asztal, stb.) használati állapota szerinti alapterületének,
b) a közterület hirdetés esetén az adott hirdető eszköz hirdető felületének
nagysága szerint kell megfizetni.
(3) Ha az igénybevételi szerződés több különböző tevékenységnek a közterületen való végzésére szól, az igénybevételi díjat a legmagasabb díjtételű tevékenység alapján kell megfizetni. Amennyiben a közterület igénybevétele során önállóan vagy épületre, pavilonra rögzítve reklámhirdetést tartalmazó napernyőt, előtetőt is elhelyeznek, a reklámfelület alapján külön kell megfizetni az igénybevételi díjat, a 4. § (5) bekezdésben foglaltak kivételével.
(4) Ha a közterületet a szerződéskötés előtt igénybe vették és a szerződés megkötésre kerül, az igénybe vevő a díjat a megállapítható és bizonyítható igénybevételtől, egyéb esetben a jogosulatlan használat észlelésétől számítva köteles megfizetni.
(5) A közterület igénybevételi díj szempontjából minden megkezdett hónap, hét, nap, m2 egésznek számít.
(6) Amennyiben a vendéglátó üzlet teraszát a közterületen podeszt, dobogó létesítésével alakították ki, és azt nem távolítják el és nem használják, akkor az egyébként fizetendő díj 10%-át kell megfizetni.
15. Az igénybevételi díj visszatérítése
15. §
(1) A befizetett összeget 10 banki napon belül vissza kell fizetni, ha
a) a díj megfizetése után a szerződés nem jön létre és közterület igénybevétel nem történt meg, vagy
b) a szerződést megkötötték, de az igénybe vevő a közterületet önhibáján kívüli okból nem tudja igénybe venni.
(2) Ha a közterület hasznosítási szerződés megszűnik, az igénybe vevő által befizetett, közterület igénybevétellel nem ellentételezett díjat vissza kell fizetni. A díj visszafizetését azt követő 10 banki napon belül kell teljesíteni, amikor a volt igénybe vevő a közterületet az eredeti állapotában, megtisztítva a közterület tulajdonosa birtokába visszabocsátja. A visszafizetendő díjból a közterület tulajdonosa visszatartja
a) a közterület általa elvégzett helyreállításával, megtisztításával felmerült költséget, továbbá
b) a közterület helyreállításáig, megtisztításáig terjedő időtartamra fizetendő használati díj összegét.
16. A közterület birtokbavétele, eredeti állapotának helyreállítása és visszaadása
16. §
(1) A közterületet az igénybevételre jogosult csak a közterület hasznosítási szerződés megkötését követően, a szerződésben kikötött időpontban és feltételek szerint veheti igénybe. A közterület birtokba adása során rögzíteni kell a terület és tartozékai eredeti állapotát. A közterület eredeti állapotának rögzítése fényképfelvétellel is történhet.
(2) Amennyiben a közterület hasznosítási szerződés megszűnik, vagy ha a közterületen végzett tevékenysége helyett a 12 § (1) bekezdés b) pontja szerint új tevékenységet kíván az igénybe vevő folytatni, köteles saját költségén 15 napon belül az eredeti birtokállapotot helyreállítani és a közterületet megtisztítani.
(3) A közterület tulajdonosa az eredeti állapot visszaállításának és a közterület megtisztításának ellenőrzését a megszűnt igénybevétel, vagy tevékenység jellegétől függően a helyszínen, vagy a rendelkezésre álló dokumentumok (például: szakértői vélemény, fotó, videó felvétel, stb.) alapján végzi. Helyszíni szemle esetén az állapotot jegyzőkönyvben, feljegyzésben kell rögzíteni.
(4) Ha az igénybe vevő a közterület visszaadásakor a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, a közterület tulajdonosa felszólítja erre. A felszólítás közlését követő 8 nap eredménytelen elteltével a közterület tulajdonosa az igénybe vevő költségére jogosult elvégeztetni a közterület és tartozékai eredeti állapotának helyreállítását, megtisztítását. Amennyiben a közterület igénybe vevője üzemképtelen járművét hagyja a közterületen a hasznosítási szerződés megszűnése után, a 6. § szerint kell eljárni.
(5) Ha az igénybe vevő a közterületen végzett tevékenysége jellegének megváltoztatására kíván a 12. § (1) bekezdés b) pontja szerint szerződést kötni, a szerződés mindaddig nem köthető meg, amíg az igénybe vevő a (2) bekezdésben előírt kötelezettségének nem tesz eleget.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
17. Hatályba léptető rendelkezés
17. §
Ez a rendelet 2014. június 1. napján lép hatályba.
18. Módosító rendelkezések
18. §12
19. Hatályon kívül helyező rendelkezések
19. §13
1
Hatályon kívül helyezte a 18/2017. (IX. 14.) önkormányzati rendelet 46. §-a. Hatálytalan: 2017. október 1-jétől
2
Hatályon kívül helyezte a 18/2017. (IX. 14.) önkormányzati rendelet 46. §-a. Hatálytalan: 2017. október 1-jétől
3
A 4.§ (2) bekezdés b) pontja szövegrészét hatályon kívül helyezte a 18/2017. (IX. 14.) önkormányzati rendelet 46. §-a. Hatálytalan: 2017. október 1-jétől
4
A 4. § (2) bekezdés c) pontja szövegrészét hatályon kívül helyezte a 18/2017. (IX. 14.) önkormányzati rendelet 46. §-a. Hatálytalan: 2017. október 1-jétől
5
Hatályon kívül helyezte a 18/2017. (IX. 14.) önkormányzati rendelet 46. §-a. Hatálytalan: 2017. október 1-jétől
6
Hatályon kívül helyezte a 18/2017. (IX. 14.) önkormányzati rendelet 46. §-a. Hatálytalan: 2017. október 1-jétől
7
Hatályon kívül helyezte a 18/2017. (IX. 14.) önkormányzati rendelet 46. §-a. Hatálytalan: 2017. október 1-jétől
8
Hatályon kívül helyezte a 18/2017. (IX. 14.) önkormányzati rendelet 46. §-a. Hatálytalan: 2017. október 1-jétől
9
Hatályon kívül helyezte a 18/2017. (IX. 14.) önkormányzati rendelet 46. §-a. Hatálytalan: 2017. október 1-jétől
12
Hatályát vesztette a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján 2014. június 2-án.
13
Hatályát vesztette a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján 2014. június 2-án.
