Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2014. (X.26.) önkormányzati rendelete

Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 2. pontjában, 43. §. (3) és 53. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§ (1) Az Önkormányzat megnevezése:

Zánka Község Önkormányzata (a továbbiakbna: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8252 Zánka, Fő u. 29.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Zánka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Zánka község közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat hivatala: Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal).

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: Zánka Község Címere és Zánka Község Zászlaja.

(2) Az Önkormányzat jelképeinek képi ábrázolását az 1. függelék tartalmazza.

3. § (1) A Képviselő-testület, a polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén a Magyarország címere van, a köríven

a. a Képviselő-testület pecsétjén a „Zánka Község Önkormányzata”,

b. a polgármester pecsétjén a „Zánka Község Polgármestere”,

c. a jegyző pecsétjén a „Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője”

felirat olvasható.

(2) Az Önkormányzat „Zánka Községért” kitüntetést és „Zánka Község Díszpolgára, elismerő címet alapított. A kitüntetés és elismerő cím adományozásának rendjét a 10/2000. (X. 16.) önkormányzati rendelet szabályozza. A kitüntetettek jegyzékét e rendelet 7. függeléke tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat hivatalos lapja: a „Zánkai Hírmondó”

4. § Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei:

a)a polgármester,

b)a képviselő-testület bizottsága,

c)az önkormányzati hivatal

d)a jegyző

e)a társulás

látják el.

5. §. Az alaptevékenység kormányzati funkciók szerinti besorolása: COFOG 0111130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége.

6. § (1) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatait a lakossági igények és anyagi lehetőségei függvényében biztosítja:

a. gondoskodik a kötelező közszolgáltatások ellátásról, fenntartásáról,

b. intézményi társulás keretében gondoskodik az óvodáról, gyermekjóléti feladatokról, valamint az egészségügyi és szociális ellátásról,

c. önálló igazgatási szervként Zánkai Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn,

d. támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, velük együttműködik.

(2) Az Önkormányzat együttműködésre törekszik a környezetében működő települési önkormányzatokkal, a Balatonfüredi Többcélú Társulással, a Veszprém Megyei Önkormányzattal, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével, a Balatoni Szövetséggel, a Balaton Fejlesztési Tanáccsal.

(3) Az Önkormányzat által ellátott alaptevékenységek körét és szakfeladat rendjét a rendelet

4. melléklete tartalmazza.

7. § (1) Az Önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közgy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(2) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a Képviselő-testületnek beszámol. A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslatnak kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges és a várható fenntarthatóságot biztosító költségvetési források bemutatása.

(3) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésben biztosítja.

8.§ A Képviselő-testület egyes hatásköreinek polgármesterre történő átruházását külön rendeletben szabályozza. A jogosított az átruházott hatáskörben hozott döntésről a soron kövekező ülésen tájékoztatni köteles a Képviselő-testületet.

9. § A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti.

10. § (1) A Képviselő-testületet létszáma 7 fő: 1 fő polgármester és 6 fő képviselő alkotja.

(2) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele - legalább 4 tagja - jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(3) Ha a Képviselő-testület határozatképtelensége miatt az ülést el kell napolni, a polgármester nyolc napon belül köteles azt újból, rövid úton összehívni.

11. § (1) A határozathozatalhoz a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének, azaz, legalább 4 főnek „igen” szavazata szükséges. Amennyiben a javaslat a jelenlevő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazatát nem kapja meg, a javaslat elutasított.

(2) A Képviselő-testület minősített többségű döntéséhez a megválasztott Képviselő-testületi tagok több mint a felének, azaz 4 főnek azonos szavazata szükséges. A betöltetlen képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

12. § (1) A Képviselő-testület által megtartandó ülések minimális számára, a Képviselő-testületi ülés elnökére, a nyilvános és zárt ülés megtartására, a nyílt és titkos szavazásra vonatkozóan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A testületi ülések időpontját az éves munkatervben állapítja meg a Képviselő-testület.

(3) A munkatervben foglaltakon túl, halasztást nem tűrő esetben rendkívüli ülést hívhat össze a polgármester. A Képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

(4) Rendkívüli ülés összehívása esetén a meghívást, az ülést megelőzően 24 órával előbb is elég a képviselők tudomására hozni. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, az írásbeliségtől is el lehet tekinteni, azonban a sürgősség okát közölni kell.

(5) Katasztrófa esetén az ülés azonnal is összehívható.

13. § A Képviselő-testületi ülések helyszíne fő szabályként a Faluház (8251 Zánka, Rákóczi út 32.). Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyére (8251 Zánka, Fő u. 29.) vagy a székhelyen kívül máshová is összehívható.

14. § (1) Zárt ülés elrendeléséről az érdekelt írásbeli – üzleti érdekének sérelmét valószínűsítő - nyilatkozata alapján dönt a Képviselő-testület.

(2) Zárt ülés megtartására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

15. § (1) A Képviselő-testület évente előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) Közmeghallgatás tartható az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi tárgykörökben:

a.) új helyi adónem bevezetése

b.) éves költségvetés

(3) A közmeghallgatás időpontját, helyét, legalább 20 nappal az ülés előtt – az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetéssel, valamint a Zánka TV képújságában – nyilvánosságra kell hozni.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, és hozzászólási lehetőséget biztosít közérdekű felvetések ügyében a közmeghallgatáson résztvevők részére.

(5) A Képviselő-testület összehívhat további községpolitikai fórumot, falugyűlést, amely a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonását szolgálják. Ezen fórum állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményről tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

16. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetet a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé jóváhagyásra.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a) valamennyi települési képviselőtől,

b) a jegyzőtől,

d) az önkormányzati társulásoktól.

(4) A munkatervi javaslatokat, véleményeket a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) A munkaterv e rendelet 8. függeléke.

(6) A munkaterv tartalma:

a) a tárgyidőszakban felmerülő feladat, jogszabályban meghatározott kötelezően tárgyalandó ügy,

b) lakossági fórum közreműködésével tárgyalandó napirend,

c) a Képviselő-testületi ülés tervezett időpontja és napirendje, az előterjesztő megjelölése.

17. § (1) A Képviselő-testület ülésének összehívásáról a munkaterv alapján polgármester gondoskodik.

(2) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, idejét,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirendek előterjesztőjét.

A meghívót a polgármester írja alá. A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket.

(3) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:

a) rendelet-tervezet, költségvetés, zárszámadási előterjesztés,

b) gazdasági, vagyoni ügy,

c) a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottsági elnök előterjesztése,

d) választási és kinevezési ügy,

e) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügy,

f) kérdés, közérdekű bejelentés, felvilágosítás-kérés.

(4) A Képviselő-testület nyilvános ülésére meg kell hívni a települési képviselőt, valamint tanácskozási joggal:

a) a jegyzőt,

b) Zánkai Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökét és tagjait

c) az önkormányzati intézmények vezetőjét,

d) a bizottság külső tagját,

e) önszerveződő közösség képviselőjét,

f) az előterjesztőt,

g) akit a polgármester, illetve az előterjesztő indokoltnak tart.

(5) A Képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni a települési képviselőt, valamint tanácskozási joggal:

a) a jegyzőt,

b) személyi ügy tárgyalásakor az érintett személyt,

c) az ügyben érdekelt személyt, szervezet képviselőjét,

d) akit a polgármester, illetve az előterjesztő indokoltnak tart,

e) Zánkai Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökét

(6) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőnek, valamint a tanácskozási joggal meghívottnak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapja. A Képviselő-testület tagjai számára a meghívó és az előterjesztések továbbítása fő szabályként elektronikus úton történik.

(7) Az ülés meghívóját ki kell függeszteni az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, valamint meg kell jelentetni a nyilvános ülési előterjesztésekkel együtt Zánka Község Önkormányzatának honlapján.

(8)Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőnek, valamint a tanácskozási joggal meghívottnak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapja. A Képviselő-testület tagjai számára a meghívó és az előterjesztések továbbítása fő szabályként elektronikus úton történik.

(9) A településen működő kábeltévés képújságban közzé kell tenni a Képviselő-testület üléseinek időpontját, helyét. Az ülés meghívóját ki kell függeszteni a Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, valamint meg kell jelentetni a nyilvános ülési előterjesztésekkel együtt Zánka Község Önkormányzatának internetes honlapján.

(10) Tanácskozási joggal meghívandó a Képviselő-testület nyilvános ülésére az önkormányzattal együttműködő lakossági önszerveződő közösségek képviselői:

a) Közösségi és Tömegsport Klub

b) Okályi Iván Kertbarát Kör

c) Őszirózsa Nyugdíjas Klub

d) Életmód Klub

e) Magyar Tenger Népdalkör és Néptáncegyüttes

f) Zánkai Üdülőgazdák Egyesülete

g) Zánka –Új Nemzedék Központ

h) Zánka Közrendjéért Polgárőr Szervezet

i) „Arany Híd” Horgász Egyesület

j) Honismereti Kör

k) Zánka-Nivegy-völgyi Borút Egyesület

l) Nők Klubja

m) Na-ná Együttes

18. § (1) A polgármester a képviselők egynegyedének, vagy a Képviselő-testület bizottságának indítványára a testületet, az írásos indítvány beérkezését követő 8 napon belül rendkívüli ülésre összehívja.

(2)Az indítványnak tartalmaznia kell a tárgyalásra javasolt ügy lényegét, a rendkívüli ülés összehívásának indokait. Ezen az ülésen, valamint sürgős, halasztást nem tűrő esetben csak az indítványban szereplő napirendi pontot lehet tárgyalni.

(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

19. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztésnek minősül: az ülésen ismertetésre kerülő, annak napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet és indoklása, valamint határozati javaslat és indoklása. Az előterjesztés kidolgozásakor figyelembe kell venni a hatályos jogi szabályozást, és annak tartalmaznia kell a témakör tárgyilagos elemzését.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

a) A vizsgálati és elemző részből, melyben szerepel:

aa)a napirendi pont tárgya,

ab) az adott témakör archív adatai, a megelőzően született döntés és annak végrehajtása, eredménye,

ac) a téma előadója, az előkészítésben résztvevő személy és szervezet megjelölése,

ad) a javasolt döntés indoka, jogszabályi hátterének bemutatása,

ae) mindazon körülmények és összefüggések, melyek alátámasztják a meghozandó döntést,

af) az a javaslat, amelyet az előterjesztő nem vett figyelembe a javasolt döntés kialakításánál, valamint különböző döntési alternatívák bemutatása.

ag) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása, következmények ismertetése.

b) A határozati javaslatból, melyben megfogalmazandó:

ba) a rendelkező rész,

bb)az esetleges alternatív döntési javaslat,

bc) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezése,

bd) a konkrét végrehajtási határidő.

(3) A munkatervben szereplő előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Kivételes esetben – sürgősség okán - a polgármester szóbeli előterjesztéssel élhet. Nem nyújtható be szóbeli előterjesztés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe sorolt tárgyakban és ügyekben.

(4) Szerződéskötés esetén a szerződés-tervezetet is javaslatként a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(5) Az előterjesztés munkaterv szerinti határidőre való benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztés határidőre való elkészítéséért, az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valódiságáért, valamint a határozati javaslat megalapozottságáért.

(6) Az írásos előterjesztéseket a jegyző jogszerűségi szempontból megvizsgálja, és gondoskodik a hivatal útján a meghívó és az előterjesztések kiküldéséről, postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.

(7) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja.

20. § (1) A munkaterv szerinti rendes ülésre kibocsátott meghívót követően a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Képviselő-testület bizottsága, a képviselő az önkormányzat érdekében azonnali intézkedést igénylő ügyben - elsősorban pénzügyi- és vagyongazdálkodási kérdésekben - sürgősségi indítvánnyal élhetnek. Rendkívüli ülésre sürgősségi indítványt benyújtani nem lehet.

(2) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Képviselő-testület bizottsága, a képviselő terjeszthet elő. A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 12.00 óráig nyújtható be a polgármesternél. A polgármester sürgősségi indítványát szóban is előterjesztheti.

(3)A sürgősség kérdésében a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend meghatározása előtt. A polgármester alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid ismertetésére.

(4) A sürgősségi indítványt - elfogadása esetén - a Képviselő-testület a vegyes ügyek között, az írásban már kiadott napirendi pontok megtárgyalását követően, utolsóként tárgyalja meg.

21. § (1) A Képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén az ülés vezetését az Ügyrendi Bizottság elnöke végzi.

(2) A Képviselő-testületi ülést – a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy a tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3)A polgármester feladata a Képviselő-testület ülésének vezetésével kapcsolatosan:

a) megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e,

b) határozatképesség esetén megnyitja az ülést,

c) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, tájékoztatja a testületet az előző rendes ülés óta eltelt időszak pénzügyi vonatkozású eredményeiről,

d) ismerteti a sürgősségi indítványt,

e) előterjeszti a napirendi javaslatot,

f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és összefoglalja a vitát, figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,

g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

h) biztosítja a képviselők bejelentési és kérdésfeltevési jogának gyakorlását,

i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

j) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról,

k) tájékoztatást ad az előző Képviselő-testületi ülésen elhangzott közérdekű bejelentések nyomán tett intézkedésekről

l) berekeszti az ülést.

(4) A Képviselő-testület az ülés vezetése körében felhatalmazza a polgármestert a következő intézkedések megtételére:

a. felhívja a hozzászólót, hogy csak a tárggyal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, attól ne térjen el,

b. figyelmezteti a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való tartózkodásra,

c. rendre utasíthatja, vagy kiutasíthatja azt a hallgatóság köréből, aki a Képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,

d. lezárja a vitát.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azzal vitába szállni nem lehet.

(6) Az ülés elnökének munkáját a jegyző segíti.

22. § (1) A tanácskozás rendje:

a) A polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta végzett tevékenységről.

b) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, tudomásul veszi a két rendes ülés közötti időszakra vonatkozó pénzügyi vonatkozású tájékoztatót.

c) A polgármester előterjeszti a napirend tervezetét.

d) A Képviselő-testület a napirendi javaslatról vita nélkül dönt.

e) A polgármester minden napirendi pont felett külön vitát nyit, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.

f) A napirend előterjesztője a vita előtt szóban, vagy írásban kiegészítést tehet, az előterjesztést új tényekkel egészítheti ki. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az köteles rövid választ adni.

(2) Az érdemi vita során:

a)a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kifejtik a napirendi ponttal kapcsolatos észrevételeiket és a döntés-tervezettel kapcsolatos javaslataikat. A polgármester a megjelent állampolgárok és közösségek képviselőinek hozzászólást engedélyezhet a napirendi pont tárgyalásához.

b)a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, az indítvány felett a testület vita nélkül határoz.

a)A polgármester lehetőséget ad arra, hogy a vitában érintett résztvevő személyek -személyes érintettség címén - megjegyzést tehessenek.

b)A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek ad szót, hogy az bármely javaslat törvényességével kapcsolatos észrevételét megtehesse.

(4) A napirend megtárgyalása, a bejelentések, az interpellációk és az adott válaszok elhangzása után igény szerint a polgármester szót ad az állampolgároknak. Ezt követően az ülést berekeszti.

23. § A polgármester először a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat külön-külön elhangzásuk sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot teszi fel szavazásra. Amennyiben az eredeti határozati javaslathoz képest a Képviselő-testület módosító javaslatot fogad el, úgy a polgármester a szavazás előtt ismerteti a módosított határozat szövegét.

24. § (1) A szavazás nyílt, névszerinti, vagy titkos szavazással történik.

(2) Szavazás közben a szavazatot indokolni nem lehet.

(3) A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, vagy tartózkodnak.

25. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételni.

26. § Névszerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat. Ezen indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Névszerinti szavazás esetén a jegyző a jelenléti ív alapján egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazattal szavaznak. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást nem lehet tartani.

27. § (1) Titkos szavazást bármelyik képviselő indítványozhat. Ezen indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül dönt. A titkos szavazáson a szavazólapra történő felkerüléshez a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja, borítékban elhelyezett szavazólapok alkalmazásával. A titkos szavazás eredményét az Ügyrendi Bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatok számát, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvvezetői feladatokat a jegyző látja el.

(3) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazás idejének kezdetét és végét,

c) az Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d) a szavazás ideje alatt előforduló eseményeket,

e) a szavazás során tett intézkedéseket,

f) a szavazás eredményét

g) az Ügyrendi Bizottság tagjai, valamint a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(4) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

28. § (1) A polgármester a szavazás eredményét a jegyző közreműködésével állapítja meg.

(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

29. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet

a)a polgármester

b)a képviselő,

c)a Képviselő-testület bizottsága,

d)a jegyző.

A kezdeményezést a polgármesterhez írásban kell benyújtani, melyet legfeljebb 30 napon belül a Képviselő-testület napirendjére kell tűzni.

(2) A rendelet-tervezet előkészítése során a Képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendelkezések előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg, meghatározhatja, hogy a tervezetet mely szervekkel kell egyeztetni, milyen vitafórumon kell megvitatni. A Képviselő-testület meghatározhatja egyes rendelet-tervezetek kétfordulós tárgyalását.

30. § (1) A rendeletalkotás előkészítése a jegyző feladata.

(2) A rendelet-tervezetet indokolásával együtt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. A polgármester és a jegyző a Képviselő-testületet tájékoztatja az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is. A polgármester a rendelet-tervezet előkészítéséhez szakértőt is felkérhet. Az önkormányzati rendelet-tervezet véleményezése során a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A rendelet módosítása esetén az egységes szerkezetbe foglalást el kell végezni. Az önkormányzati rendelet egységes szerkezetű szövegét a kihirdetéssel azonos módon kell közzétenni.

(4) A rendelet kihirdetéséről – az ülést követő 30 napon belül – a jegyző gondoskodik. A rendeletet az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel kell kihirdetni, de közzé kell tenni az Önkormányzat hivatalos honlapján is.

31. A jegyző köteles gondoskodni:

a) a rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról,

b) a rendeletek hatályosságáról,

c) szükség esetén a rendelet-módosítás kezdeményezéséről,

d) a rendeletek nyilvántartásáról.

A hatályos rendeletek jegyzéke e rendelet 9. függeléke

32. § (1) Az önkormányzati rendelet megjelölése külön naptári évenként, év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámozással történik.

(2) Tartalmazza:

a)a rendelet megalkotójának teljes megjelölését,

b)a rendelet sorszámát és ehhez törtvonallal kapcsolva a rendelet kihirdetésének idejét (év; zárójelben: hó, nap, óra, perc)

c)a rendeletalkotó nevének rövidítését, az önkormányzati rendelete kifejezést, és

d)a rendelet címét (például: Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2004. (IX. 20.) Z. önkormányzati rendelete a környezet védelméről).

(3) Az önkormányzati rendelet tagolására a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet rendelkezései az irányadók

33 § (1) A Képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésben írt kivételekkel, alakszerű határozattal hoz döntést.

(2) Az alakszerű önkormányzati határozat megjelölése külön naptári évenként, év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámozással történik.

(3) Tartalmazza:

a) a határozat sorszámát és ehhez törtvonallal kapcsolva a

b) a határozat meghozatalának idejét (év; zárójelben: hó, nap)

c) a döntéshozó nevének rövidítését, az önkormányzati kifejezést,

d) a határozat kifejezést (például: 54/2011. (IV. 14.) Z. önkormányzati határozat),

e) a határozat szövegét a jegyzőkönyv lapjának közepéről indulva, jobbra szedetten,

f) a határozat szövegének végén új sorban a végrehajtás határidejének megjelölését,

g) a határozat végén új sorban a végrehajtásért felelős megjelölését.

34. § (1) A Képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvi rögzítésével, alakszerű határozathozatal nélkül dönt:

a) a napirend elfogadásáról,

b) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

c) tájékoztatók, döntés elnapolásának elfogadásáról, tudomásul vételéről,

d) kérdésre adott válasz elfogadásáról.

(2) A jegyző köteles gondoskodni a határozatok évenkénti nyilvántartásáról.

35. § A Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

36. (1) A jegyzőkönyvet egy eredeti példányban kell elkészíteni, valamint a jegyző gondoskodik annak elektronikus változatban történő archiválásáról is.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányaihoz mellékelni kell:

a)a Képviselő-testület ülésére szóló meghívót,

b)a tárgyalt napirendi pontok írásos anyagát

c)az elfogadott rendeleteket és határozatokat, azok mellékleteit,

d)a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet,

e)az írásban benyújtott kérdések szövegét,

f)sürgősségi indítványok szövegét és indoklását,

g)népszavazást kezdeményező dokumentumokat,

h)jelenléti ívet.

(3) Az Önkormányzati Hivatalban a jegyzőkönyvet és mellékleteit az ülést követő 15 nap elteltével meg lehet tekinteni az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője jelenlétében.

(4) A Képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készül, amelyet az Önkormányzati Hivatal irattárában meg kell őrizni.

(5) A Képviselő-testület nyilvános üléséről filmfelvétel is készülhet.

(6) A Képviselő-testület üléséről készített hang- és filmfelvétel őrzése és selejtezése kapcsán az ügyiratkezelés és -selejtezés szabályai szerint kell eljárni.

37. § (1) A Képviselő-testületi ülésről készített hangfelvételről másolat nem készíthető, de a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.

(2) A nyilvános ülési jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről az állampolgárok – a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendje szerint A/4 oldalanként 2.-Ft összegű térítés ellenében - másolatot kérhetnek.

38. § (1) A települési képviselőnek a Képviselő-testületi munkában való részvételére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók. Az ülésről való távolmaradását köteles a polgármesternek vagy a jegyzőnek az ülés megelőzően jelezni.

(2) A települési képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. Képviselői minőségében hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(3) A települési képviselőnek e minőségben gyakorolható jogaira és kötelességeire, önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérésével kapcsolatos jogosítványaira, bizottság ülésén történő részvételére és javaslattételére, átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatának kezdeményezésére, képviselői munkájához szükséges tájékoztatásra való jogosultságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(4) A települési képviselő köteles különösen:

a)tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában;

b)kapcsolatot tartani választóival, olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c)felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében;

d)írásban vagy szóban bejelenteni, ha a Képviselő-testület ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

e)bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál;

f)a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, vagy magántitkot megőrizni.

(5) A települési képviselőnek képviselői munkájához az Önkormányzati Hivataltól igényelt ügyviteli közreműködést a hivatal bármely köztisztviselője soron kívül biztosítja, a szükséges tájékoztatást soron kívül, de legkésőbb 3 munkanapon belül a jegyző adja meg.

(6) A települési képviselő munkája során az Önkormányzati Hivatal helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti. A települési képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az Önkormányzati Hivatal köztisztviselői kötelesek soron kívül fogadni.

(7) Amennyiben a képviselő személyes érintettségére vonatkozóan bejelentési kötelezettségét elmulasztja, tőle a megállapított tiszteletdíj megvonandó, melyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hoz döntést.

39. § A települési képviselőt megillető tiszteletdíjat és egyéb juttatások rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

40. § (1) A települési képviselő kérdést, felvilágosítás kérést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez:

a) Kérdés: önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy felvilágosítás kérés.

b) Felvilágosítás kérés: Önkormányzat által ellátott feladattal szoros kapcsolatban álló kérdés, problémafelvetés valamely az önkormányzat irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével kapcsolatosan.

(2) A kérdésre vonatkozó válaszadási kötelezettségre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A felvilágosítás kérést legkésőbb az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani. Ha az ülésen a felvilágosítás kérő nincs jelen, úgy a témát megtárgyalni nem lehet.

(4) A felvilágosítás kérésre – ha nem lehetséges az ülésen – írásban kell válaszolni 15 napon belül. A választ meg kell küldeni valamennyi képviselőnek. A téma kivizsgálásába be lehet vonni a kérelmező képviselőt is

(5) A felvilágosítás kérésre adott válaszról a képviselő nyilatkozik, a Képviselő-testület vita nélkül dönt annak elfogadásáról. Írásbeli válasz esetében annak elfogadásáról a soron következő ülésen kell dönteni.

41. § A helyi önkormányzati képviselő megbízatása keletkezésére és megszűnésére, jogaira és kötelezettségeire, összeférhetetlenségére, képzésére, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, méltatlanságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései irányadók.

42. § A Képviselő-testület bizottsági szervezetének alakítására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

43. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságként Ügyrendi Bizottságot, valamint Kulturális, Sport és Idegenforgalmi Bizottságot hoz létre. A bizottság létszáma 3-3 fő, melyből két-két tag képviselő.

(2) A bizottságok tagjainak névsorát a szervezeti és működési szabályzat 4. függeléke tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület meghatározott feladat végrehajtására eseti bizottságot hozhat létre.

44. § (1) Az Ügyrendi Bizottság feladata és hatásköre:

a. dönt a hatáskörébe átruházott ügyekben,

b. felhatalmazás alapján önkormányzati rendelet-tervezetet készít elő,

c. a munkatervben számára meghatározott napirendet előkészíti,

d. egyedi képviselő-testületi megbízás alapján kivizsgál valamely ügyet, ellenőrzést végez,

e. végzi a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatok vizsgálatát,

f. jogosult az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására,

g. jogosult az önkormányzati képviselők méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására,

h. javaslatot tehet a polgármester illetményének emelésére, jutalmazására,

(2) A Kulturális, Sport és Idegenforgalmi Bizottságfeladata és hatásköre:

a. dönt a hatáskörébe átruházott ügyekben,

b. felhatalmazás alapján önkormányzati rendelet-tervezetet készít elő,

c. a munkatervben számára meghatározott napirendet előkészíti,

d. egyedi képviselő-testületi megbízás alapján kivizsgál valamely ügyet, ellenőrzést végez,

e. Településfejlesztési, közműfejlesztési, idegenforgalmi és turisztikai jellegű napirendeket véleményez a képviselő-testület döntését megelőzően, annak egyedi megbízása alapján.

45. § (1) A bizottság tagjainak megválasztására, határozatképességére és határozathozatalára, a döntéshozatalból történő kizárásra, a bizottság ügyviteli feladatainak ellátásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) Eseti bizottság tagjainak választása esetén a vonatkozó előterjesztésben szerepeltetni kell a bizottsági tag jelölt, valamint a külső tag jelölt nevét.

46. § (1) A bizottság tagja:

a. szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésén,

b. részt vesz a bizottság döntésének előkészítésében, javasolhatja témakör napirendre tűzését,

c. a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet,

d. a bizottság elé kerülő témakörrel kapcsolatban kívülálló szakértő segítségét kérheti, őt a bizottság ülésére meghívhatja,

e. megbízás alapján képviseli a bizottságot, nevében nyilatkozatot tehet.

(2) A bizottság nem képviselő tagját a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésben megilletik a képviselői jogok.

(3) A bizottság elnöke:

a. összehívja és vezeti a bizottság ülését,

b. kiadmányozza a bizottság döntését,

c. figyelemmel kíséri a bizottság határozatának végrehajtását,

d. képviseli a bizottságot,

e. megbízhat más bizottsági tagot a képviselettel,

f. megbízhatja a bizottság egyik képviselő tagját, hogy távollétében az ülést vezesse.

47. § Az eseti bizottság feladatának befejezésekor beszámol a Képviselő-testületnek.

48. § (1) A bizottság ülését az elnök írásban az ülést megelőzően legalább három munkanappal hívja össze.

(2) A bizottságot össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester, illetve a bizottsági tagok egynegyedének indítványára.

(3) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén, részére az ülés meghívóját és a napirendi pontok anyagát el kell juttatni, illetve biztosítani kell, hogy abba betekintést nyerhessen.

(4)A bizottság üléséről értesíteni kell a jegyzőt.

(5) A bizottság zárt ülésének tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a döntést tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a polgármesternek és a jegyzőnek meg kell küldeni. A kisebbségi véleményt – a bizottság tagjának kérésére - a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7) A bizottság a működésének további részletes szabályait maga határozza meg.

49. § (1) A Képviselő-testület meghatározott kérdés vizsgálatára, javaslat kidolgozására további, más megnevezésű ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az (1) bekezdés szerint megválasztott ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét, idejét a Képviselő-testület egyedileg, esetenként határozza meg.

50. § (1) Az Ügyrendi Bizottság a 44. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva:

a)nyilvántartja és ellenőrzi a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló törvény alapján a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat,

b) a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséről lefolytatott eljárás során felhívja az érintettet a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok írásbeli közlésére,

c) az ellenőrzési eljárás során az általa kezelt azonosító adatokat az eljárás végeztével 8 napon belül meg kell semmisíteni,

d)a képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos azonosító adatok, valamint képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata vizsgálatát zárt ülésen végzi.

e)ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

(2) A képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt, az átvételkor lepecsételt és az Ügyrendi Bizottság elnöke által aláírt borítékban kell leadni, illetve átvenni. A Bizottság elnöke az átvételről igazolást ad ki.

(3) A (2) bekezdés szerint átvett vagyonnyilatkozatokat az Önkormányzati Hivatalban használt lemezszekrényben elkülönítetten kell elhelyezni.

(4) Külön a vagyonnyilatkozatokról és külön a képviselői vagyonnyilatkozatokba való betekintésről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetését az Ügyrendi Bizottság elnökének felügyelete és irányítása mellett az Önkormányzati Hivatal személyzeti feladatokat végző köztisztviselője látja el.

(5) A képviselői vagyonnyilatkozatokba való betekintést írásban, az Ügyrendi Bizottság elnökétől kell kérni a betekintés időpontjának naptári nap szerinti megjelölésével úgy, hogy az legalább ezen időpont előtt 5 nappal az Ügyrendi Bizottság elnökéhez megérkezzen.

(6) Az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatai ellátása vonatkozásában az elnök helyettesítésére tagjai közül minősített többséggel helyettest választ.

(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

51. § (1) A polgármester Zánka Község Önkormányzatának vezetője. Jogállására, összeférhetetlenségére, eskütételére, munkáltatói jogkörére, díjazására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladatainak ellátására, irányítási jogkörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

52. § (1) Zánka község polgármestere tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Minden héten keddi munkanapon délután 15,00 órától, 16,00 óráig fogadóórát tart az önkormányzat székhelyén.

(3) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak kivételével – dönthet személyi, vagy önkormányzati veszélyhelyzet elhárítása érdekében a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben, amennyiben a kötelezettségvállalás a 300.000.-Ft-ot nem haladja meg. E döntése során a költségvetésben biztosított előirányzatot nem lépheti túl.

53. § (1) A Képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A helyettesítés módját, mértékét és feladataikat a polgármester a megválasztásától számított egy hónapon belül írásban határozza meg a Képviselő-testület és az Önkormányzati Hivatal egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.

(4) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, a polgármester által meghatározott mértékben, valamint tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. (5) Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte.

(6) Az alpolgármester kizárólag a polgármester helyettesítése során tart fogadóórát.

54. § A jegyző kinevezésére és hivatalvezetéssel kapcsolatos teendőire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén –legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az Önkormányzati Hivatal e feladattal megbízott, szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselője láthatja el.

55. § A jegyző:

a. szervezi az Önkormányzati Hivatal jogi tájékoztató tevékenységét,

b. rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásairól,

c. az Önkormányzati Hivatal közreműködésével előkészíti, és törvényességi szempontból véleményezi a Képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,

d. tájékoztatja a Képviselő-testületet évente a hivatal munkájáról, a központi államigazgatási feladatok ellátásának színvonaláról,

e. gondoskodik az Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról.

f. Hetente egy munkanapon – Zánka: szerdán 8,00 órától 12,00 óráig - ügyfélfogadást tart.

56. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, melyet Tagyon, Szentantalfa, Balatonszepezd, Óbudavár, Szentjakabfa, Balatoncsicsó, Monoszló Község Önkormányzatával közösen tart fenn.

(2) Az Önkormányzati Hivatal működésének részletes szabályait a jegyző által előkészített és a polgármester által a Képviselő-testületek elé beterjesztett Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, mely jelen rendelet 6. függeléke.

57. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében más települések Képviselő-testületével, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel működik együtt, alakít társulásokat.

(2) A Képviselő-testület Szentantalfa, Balatonszepezd, Monoszló, Szentjakabfa, Tagyon, Balatoncsicsó, Óbudavár községek Önkormányzatának Képviselő-testületeivel Társulást hozott létre az alábbi intézmények fenntartására:

a) Fogszakorvosi Szolgálat,

b) Háziorvosi Szolgálat,

c) Védőnői Szolgálat.

(4) A Képviselő-testület Balatonszepezd és Monoszló községek Önkormányzatának Képviselő-testületeivel Társulást hozott létre a Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda-Bölcsőde intézmény fenntartására.

(5) A Képviselő-testület Tagyon, Szentantalfa, Balatonszepezd, Óbudavár, Szentjakabfa, Balatoncsicsó, Monoszló Község Önkormányzatával, közös fenntartásban Zánkai Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.

(6) Az önkormányzatok a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozzák meg.

(7) A Képviselő-testület a társulási megállapodásban rögzített szabályok figyelembe vételével szükség szerint együttes ülést tart, amelynek megszervezése és vezetése során a társulásban részt vevő önkormányzatokkal együttműködésre köteles.

58. § A Képviselő-testület feladatai ellátása érdekében további megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.

59. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit külön önkormányzati rendelet szabályozza.

60. § (1) Az Önkormányzat tulajdonára, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, valamint külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A vagyonrendelet kiterjed az Önkormányzat vagyonának vállalkozásba való bevitele szabályaira is.

61. § A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

62. § Az önkormányzat vállalkozási tevékenységben történő részvételét megelőzően szakértői véleményt kell beszerezni, illetőleg közgazdasági elemzést kell végezni.

63. § (1) A Képviselő-testület gazdálkodására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, valamint az államháztartásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) Az Önkormányzat a költségvetését, és annak végrehajtására vonatkozó szabályait évente külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

64. § Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

65. § A jegyző által működtetett belső ellenőrzést a Balatonfüredi Többcélú Társulás látja el a jóváhagyott belső ellenőrzési tervben foglaltak alapján.

66. § (1) A rendelet 2014. október 26. napján 15ra 30 perckor lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az 9/2013. (VII. 25.) önkormányzati rendelet

(3) A szervezeti és működési szabályzat mellékletei:

1. melléklet: az önkormányzat szervezeti felépítésének ábrája

2. melléklet: a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke

3. melléklet: vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök megnevezése

4. melléklet: szakfeladat-rend

5. melléklet: képzettségi pótlékra jogosító munkakörök megnevezése

(4) A szervezeti és működési szabályzat függelékei:

1. függelék: önkormányzat jelképeinek képi ábrázolását

2. függelék: településismertető, Zánka község főbb adatai

3. függelék: a Képviselő-testület tagjai

4. függelék: az Ügyrendi Bizottság tagjai

5. függelék: az Önkormányzat gazdasági programja

6. függelék: Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (ügyrendje), mellékletei és függelékei

7. függelék: a Képviselő-testület munkaterve

8. függelék: önkormányzati rendeletek hatályos jegyzéke

Zánka, 2014. október 26.

polgármester jegyző

Kihirdetve:

Zánka, 2014. október 26. 15 óra 25 perckor.

jegyző