Kifejezéskereső
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2014.(X.22.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2019.08.31.
KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
23/2014. (X.22.)
ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
(Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 29/2014. (XII.19.), 8/2015. (II.28.), 17/2015. (V.05.), 20/2015. (VI.26.), 24/2015. (VIII.31.), 29/2015. (X.01.), 37/2015. (XI.30.), 4/2016. (II.5.), 43/2016. (XII.19.), 28/2017. (X.27.), 36/2017. (XII.15.), 6/2018. (II.09.), 7/2018. (III.07.), 14/2018. (V.31.), 23/2018. (VIII.31.), 37/2018. (XII.17.) és a 17/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelettel.)
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet Általános rendelkezések
1. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca 1.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos elnevezése: Kiskunfélegyházi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
2. §
Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. §
Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4. §
(1) Az önkormányzat hivatalos lapja a Félegyházi Közlöny.
(2) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.kiskunfelegyhaza.hu.
(3)1 Ahol jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, ennek módja alatt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés értendő, de emellett az önkormányzat hivatalos honlapján is megvalósul a közzététel.
5. §2
A helyi önkormányzati képviselők (a továbbiakban: önkormányzati képviselők) száma a polgármesterrel együtt 15 fő.
II. Fejezet Az önkormányzat feladata, hatásköre
6. §
(1) Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 21. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
7. §
(1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(2) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testülettől a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.
(4) A bizottságok és a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet félévenként kötelesek tájékoztatni.
8. §
A város képviseletének szabályait a különböző rendezvényeken az 5. melléklet tartalmazza.
9. §
Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
III. Fejezet A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület munkaterve
10. §
(1) A képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében évenként munkatervet határoz meg.
(2) A munkaterv tervezetét a polgármester minden év december 31-ig terjeszti elő a képviselő-testület ülésére.
(3) A munkaterv tervezetét a polgármester iránymutatásai alapján a jegyző állítja össze, amelynek során javaslatot kér:
a) az önkormányzati képviselőktől,
b) a testület bizottságaitól,
c) a tisztségviselőktől,
d) a közszolgáltatást végző szervek vezetőitől,
e) az önkormányzat által alapított társaságok, intézmények vezetőitől,
f) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökétől,
g) a civil szervezetektől.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) a napirendi pont tárgyát, előadóját,
c) az egyes napirendi pontokat előzetesen véleményező bizottságok felsorolását,
d) közmeghallgatás időpontját.
11. §
(1) A képviselő-testület döntéseit képviselő-testületi ülésein hozza meg.
(2) Az ülések típusai:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés.
2. A képviselő-testület alakuló ülése
12. §
(1) Az alakuló ülés összehívására a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3. A képviselő-testület rendes ülése
13. §
A képviselő-testület a munkatervben meghatározottak alapján szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart, melyet a Polgármester lehetőség szerint a hónap utolsó hetének csütörtöki napján délután 16 órai kezdettel hív össze.
4. A képviselő-testület rendkívüli ülése
14. §
(1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
(3) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(4) A rendkívüli ülés vezetése – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.
5. A képviselő-testület ülésének összehívása és meghívója
15. §
(1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. E bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó folyamatos távollét.
(2) A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt 5 nappal (a sürgősségi napirendi pontok és a rendkívüli ülés napirendje kivételével) a képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni.
(3) A meghívóval együtt
a) az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére – a zárt ülés anyagának kivételével – valamennyi előterjesztést,
b) az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket
meg kell küldeni.
(4) A kézbesítés elektronikus formában (e-mailen keresztül, a megadott internetes elérhetőségről történő letöltés útján) vagy nyomtatott formában történik, oly módon, hogy annak kézbesítési helye az elektronikus kézbesítési cím, a képviselő által megjelölt postai cím.
(5) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének, nyílt, vagy zárt ülésen történő tárgyalás megjelölését, az ülés minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli).
(6) Az (1)-(2) pontban foglaltaktól eltérni csak abban az esetben lehet, ha a Képviselő-testület a rendes ülésének napirendi pontjait az ülésen nem tudja megtárgyalni, és emiatt annak folytatása szükséges. A folytatás időpontjáról a Képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel – vita nélkül - határoz. Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést folytatni, úgy a polgármester 8 napon belül újra összehívja a Képviselő-testületet az elmaradt napirendi pontok megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az ülés helyét és idejét, valamint az elmaradt napirendi pontokat tartalmazza.
(7) A Képviselő-testületi ülésen kiosztandó előterjesztésre csak kivételes esetben, a polgármester külön engedélye alapján kerülhet sor. A polgármester az engedélyezés okát a Képviselő-testületi ülésen ismerteti. A rendelet 6. mellékletében meghatározott követelmények betartása ez esetben is szükséges.
(8) A rendkívüli testületi ülésre szóló meghívót legalább az ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető.
(9) A Képviselő-testület üléséről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát a napirendet is tartalmazó meghívóknak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével, valamint a meghívónak és a nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztéseknek az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével tájékoztatni kell.
6. Előterjesztés
16. §
(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó
a) tájékoztató,
b) beszámoló,
c) rendelet-tervezet és
d) határozati javaslat.
(2) Rendelet-tervezet előterjesztésére – kivéve a költségvetési rendeletet, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát – a jegyző jogosult. A költségvetési rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztése a polgármester feladata.
(3) Az (1) bekezdés a), b), és d) pontjában meghatározott előterjesztésre jogosult
a) a polgármester és az alpolgármester,
b) a képviselő és a képviselőcsoport,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a tanácsnok,
e) a jegyző, az aljegyző, az osztályvezető,
f) a Polgármesteri Hivatal főépítésze,
g) önkormányzati intézmény vezetője az általa irányított intézményt érintő témában,
h) a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezetői,
i) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad és
j) akit a polgármester előterjesztőként felkér.
(4) Az írásos előterjesztések tartalmi és formai követelményeit a 6. melléklet tartalmazza.
(5) Az írásbeli előterjesztések csak a jegyző törvényességi vizsgálatát és szignóját, és a referens szignóját követően terjeszthetők elő.
7. Sürgősségi indítvány
17. §
(1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a frakcióvezető, a jegyző, a képviselők egynegyede rendkívüli napirendi pont soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő.
(2) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az
a) jogszabályban előírt, vagy a képviselő-testület által megállapított határidő elmulasztása miatt, vagy
b) önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
c) pályázat benyújtása, elbírálása, véleményezése vagy a projekt eredményes megvalósítása miatt indokolt.
(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.
(4) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát. A sürgősségi indítványt és az előterjesztést a képviselő-testület ülés előtt legalább 24 órával lehet benyújtani a polgármesternek.
(5) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(6) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, akkor az előterjesztést az írásbeli meghívóval, a rendes postázási rend szerint megküldött napirendi javaslatban szereplő napirendi pontok előtt tárgyalja. Amennyiben a képviselő-testület több kérdés sürgősségi tárgyalását is elfogadja, napirendre kerülésük sorrendjéről külön határoz.
(7) Ha a képviselő-testület a sürgősség tényét nem ismeri el, abban az esetben szavazást kell elrendelni arról, hogy a képviselő-testület az ügyet mely ülésén tárgyalja.
8. Módosító indítvány
18. §
(1) Az előterjesztéssel kapcsolatban az előterjesztő, a képviselő-testület bármely tagja, bizottsága, jegyző szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.
(2) Az írásbeli módosító indítványt – a jegyző törvényességi vizsgálatát és szignóját követően – legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.
(3) Ha a módosító indítvány az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).
9. A meghívottak
19. §
(1) A képviselő-testület tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan – meg kell hívni
a) Bács-Kiskun megye 4. számú egyéni választókerületének országgyűlési képviselőjét (a továbbiakban: országgyűlési képviselő),
b) a Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) vezetőjét,
c) a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kiskunfélegyházi Járási Hivatalának (a továbbiakban: Járási Hivatal) vezetőjét,
d) a Járási Hivatal hivatalvezető-helyettesét,
e) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kiskunfélegyházi Tankerületének (a továbbiakban: Tankerület) vezetőjét,
f) a jegyzőt,
g) az aljegyzőt,
h) a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit,
i) az önkormányzati intézmények vezetőit és
j) a Kiskunfélegyháza Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) elnökét,
j) a Kiskunfélegyházi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat (a továbiakiban: GYIÖK) polgármesterét és
l) azt akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi.
(2) A képviselő-testület ülésére esetenkénti tanácskozási joggal meghívhatók azok, akiknek jelenlétét a polgármester az adott napirendi pontnál indokoltnak tartja, így különösen
a) a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgáló,
b) a önkormányzat főépítésze a tevékenységét érintő napirendi pont vonatkozásában,
c) a napirendi pont által érintett bizottság nem képviselő tagjai.
(3) Azon meghívottak, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában kérhetnek szót.
(4) Valamennyi Kiskunfélegyházán működő önszerveződő közösség képviselőjét tanácskozási jog illeti meg tevékenységi körében a képviselő-testület és bizottsága ülésein.
(5) A nyilvános ülésen a hallgatóság – ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és képviselő-testület egyszerű szótöbbségű szavazás alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. A képviselő-testületi ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját.
10. Zárt ülés
20. §
(1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.
(3) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
(5) A zárt ülések előterjesztéseit az azok megismerésére jogosult személyek kötelesek úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek felvilágosítást, illetve azt ne tekinthessék meg.
(6) A zárt ülésen hozott határozatokról a nyilvánosságot tájékoztatni kell. Ennek során a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályokat be kell tartani.
11. Határozatképesség
21. §
(1) A polgármester az ülés megnyitása előtt megállapítja a képviselő-testület határozatképességét.
(2) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
(3) Ha a képviselő-testület ülése a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti.
(4) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül újra össze kell hívni.
12. A képviselő-testületi ülés menete
22. §
A határozatképesség megállapítása után a polgármester
a) előterjeszti a sürgősségi indítványt,
b) előterjeszti a napirendi javaslatot,
c) napirend előtt tájékoztatást ad
ca) a fontosabb tárgyalások eredményéről,
cb) időszerű kérdésekről,
d) engedélyezi a napirend előtti felszólalást,
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
g) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,
h) berekeszti a Képviselő-testület ülését.
23. §
A polgármester az ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai körében
a) figyelmezteti a hozzászólót és felszólítja a tárgyra térésre, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától,
b) figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót az érintett személytől,
c) tárgyalási szünetet rendelhet el,
d) a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakíthatja, vagy berekesztheti,
e) a Képviselő-testülethez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasítja, figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik meg és ismétlődő rendzavarás esetén – figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti,
f)határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti.
13. A képviselő-testület napirendje
24. §
(1) A képviselő-testület ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja.
(2) A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.
(3) A polgármester és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.
(4) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(5) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – tervezetét szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére vonatkozó javaslatával együtt.
25. §
A napirendet a képviselő-testület fő szabály szerint az alábbi sorrendiség megtartásával határozza meg:
a) lejárt határidejű képviselőtestületi határozatok végrehajtása,
b) személyi jellegű ügyek,
c) rendelet-tervezetek,
d) határozat-tervezetet tartalmazó előterjesztések, beszámoló jellegű előterjesztések,
e) önkormányzati hatósági ügyekben beérkezett fellebbezések,
f) kérdések, interpellációk,
g) egyebek.
14. Napirend előtti felszólalás
26. §
(1) A képviselőtestületi ülésen napirend előtt frakciónként a frakcióvezető, vagy frakcióvezető-helyettes, illetve az általuk felhatalmazott képviselő szólalhat fel. Minden frakciót egy felszólalási lehetőség illet meg. Négy főként pedig további egy felszólalási lehetőség biztosított. A felszólalás időtartama maximum 3 perc.
(2) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról a Képviselő-testület határozatot nem hoz.
15. Képviselő-testületi vita
27. §
(1) Az elnök a napirendi pontok felett külön-külön vitát nyit. Indokolt esetben a levezető elnök, vagy bármelyik képviselő javaslatára az egymással összefüggő előterjesztés vitáját együttesen is le lehet folytatni. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
28. §
(1) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő, a témafelelős, a tárgyban meghívott szakértő, vita előtt öt perces időkeretben szóban kiegészítheti.
(2) Az előterjesztőhöz, a témafelelőshöz, és a szakértőhöz, a képviselők majd őket követően a tanácskozási joggal meghívottak egy perces időkeretben kérdéseket intézhetnek, amelyekre a megkérdezett a vita előtt válaszol.
(3) A napirendi pont vitájánál – jelentkezésük sorrendjében kaphatnak szót a képviselők, majd jelentkezésük sorrendjében a tanácskozási joggal résztvevők. A jelentkezések sorrendjét a levezető elnök állapítja meg.
(4) A vita során a képviselők a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot, vagy szóbeli módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.
(5) A vita során bármikor szót kérhet
a) az előterjesztő,
b) bármely képviselő ügyrendi kérdésben,
c) bármely képviselő személyes megjegyzés megtételére,
d) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(6) A levezető elnök bármely képviselő kérésre – a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során – egy-egy alakalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 30 perc lehet.
16. Hozzászólások
29. §
(1) A képviselők első hozzászólásának időtartama 4 perc, második hozzászólásának időtartama 3 perc. További hozzászóláshoz a Képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott határozata szükséges.
(2) A felszólalásra kapott idő elteltére a szavazatszámláló berendezés hangjelzése figyelmeztet. Az időkeret túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) Az Egyebek napirendi pont keretében a képviselőket személyenként 2 perces hozzászólási jog illeti meg.
17. Ügyrendi kérdés
30. §
(1) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő bármikor két percre szót kérhet és javaslatot tehet.
(2) Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, működésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni. A levezető elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.
(3) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a polgármester és a jegyző véleményének meghallgatása után a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
18. Személyes megjegyzés
31. §
A képviselő vita közben a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, 2 perces személyes megjegyzésre kérhet szót. A felszólalást a levezető elnök engedélyezi, viszontválasznak, további vitának nincs helye.
19. Törvényességi észrevétel
32. §
A jegyzőnek – a tanácskozás bármely szakaszában – kötelessége észrevételt tenni, amennyiben az ülés során jogszabálysértést tapasztal.
20. A vita lezárása
33. §
(1) A hozzászólásokat követően a levezető elnök a vitát lezárja. A vitát a levezető elnök vagy az előterjesztő foglalja össze. A napirendi pont előadóját megilleti a zárszó joga.
(2) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat elfogadja-e.
(3) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.
(4) A választ követően a levezető elnök az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti.
21. A szavazás rendje
34. §
(1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz. Ha a Képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.
(2) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, akként, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok vonatkozásában rendel el szavazást.
(3) Kettőnél több döntési lehetőség esetén, ha több javaslat is megkapta a szükséges többséget, második fordulót kell elrendelni, a második fordulóban valamennyi szükséges többséget kapott alternatíváról kell szavazni.
(4)4 A második forduló előtt a levezető elnök 10 perces szünetet rendel el.
(5) Amennyiben a képviselő a szavazást követően észleli – a szavazatszámláló gép kijelzőjének megjelenése alapján –, hogy szavazatát tévedésből nem az akaratának megfelelően tette meg, a szavazást követően azt azonnali jegyzőkönyvbe történő szóbeli nyilatkozatával az akaratának megfelelően módosíthatja.
(6) A megválasztott képviselők egyharmadának javaslatára az adott napirendi pontról történő döntést követően azonnal, a soron következő napirendi pont tárgyalását megelőzően, egy alkalommal ismételt szavazást kell elrendelni. A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a határozatot.
22. Nyílt szavazás
35. §
(1) A Képviselő-testület döntéseit számítógéppel segített szavazással hozza. A szavazás nyíltságát a számítógép által készített lista megtekintésének lehetősége biztosítja.
(2) A szavazást segítő számítógép meghibásodása esetén a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, és a szavazás eredményének megállapításában a jegyző közreműködik.
(3) Szavazógéppel történő szavazás esetén a szavazásról készült számítógépes listát biztonságos módon meg kell őrizni és az abba történő betekintés lehetőségét biztosítani kell.
23. Név szerinti szavazás
36. §
(1) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
24. Titkos szavazás
37. §
(1) Titkos szavazást az ülés elnöke, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(2) A képviselő-testület az érintett nyilatkozata szerinti zárt ülés során az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt ügy tárgyalásakor titkos szavazást tart.
(3) A titkos szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával vagy annak meghibásodása esetén szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A szavazófülke és urna igénybevétele esetén a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a jogi bizottság képviselő-testületi tagjai látják el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára – nyílt szavazással – három fős szavazatszámláló bizottságot választ.
25. Személyes érintettség
38. §
(1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
26. Interpelláció
39. §
(1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibát, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnökéhez intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben.
(2) A képviselőt 5 percben interpellációs jog illeti meg. Az írásban beadott interpellációt a képviselő szóban is elmondhatja.
(3) Az interpellált a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy 30 napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpelláló képviselő az adott ülésen kíván választ kapni, az interpellációt az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban el kell juttatnia az interpelláció címzettjének és a polgármesternek.
(4) Az interpellációra adott írásbeli választ a Képviselő-testület következő rendes ülésén napirendre tűzi.
(5)5 Az interpellált válasza után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Az interpellációra adott válasz után, de döntés előtt mind az interpellált személyt, mind a képviselőt 2 perces hozzászólás illeti meg, utána vitának helye nincs. Nem kell szavazásra feltenni az interpellációra adott választ abban az esetben, ha az interpelláló képviselő azt elfogadja. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(6) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor
a) az eredetileg a polgármesternek címezett interpellációt a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy a jegyzőnek,
b) az a) pont alá nem tartozó interpellációt a polgármesternek, a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy a jegyzőnek adja kivizsgálásra és az új választ a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.
(7) Amennyiben az interpellációra adott újabb választ sem fogadja el a Képviselő-testület, akkor a Képviselő-testület szakbizottsága, vagy a választott Ideiglenes Bizottsága javaslata alapján dönt a Képviselő-testület.
(8) Az interpelláció alapján a Képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással, és ebbe külső szakértő is bevonható.
(9) Az interpellációra írásban adott választ minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadása tárgyában a következő ülés dönt.
27. Kérdés
40. §
(1) A kérdést az ülés megkezdését megelőzően írásban a polgármesterhez lehet benyújtani.
(2) A kérdezett személy a képviselőtestületi ülésen szóban vagy 15 napon belül írásban köteles válaszolni.
(3) A kérdésre adott választ sem a kérdést feltevő képviselővel, sem a Képviselő-testülettel nem kell külön elfogadtatni.
28. Az ülés rendjének fenntartása
41. §
(1) A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása a polgármester feladata.
(2) A polgármester az ülés rendjét a következőképpen biztosítja:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha túllépi a hozzászólásra rendelkezésre álló időt, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,
b) rendre utasítja azt a Képviselőt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít. A rendre utasított képviselőtől megvonhatja a szót,
c) rendre utasítja a rendzavarást tanúsító – nem képviselő – jelenlévőket,
d) amennyiben a testületi ülésen olyan jellegű rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja,
e) a polgármester saját jogkörében eljárva bármikor szünetet rendelhet el.
(3) Amennyiben a képviselő nem tartja be a hozzászólási rendet és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
(4) A szavazatok összeszámlálását követően a polgármester megállapítja a javaslatra igennel, nemmel szavazók, valamint a tartózkodók számát és kihirdeti a döntést.
29. A képviselő-testület döntései, a döntések fajtái, jelölésük, kihirdetésük és közzétételük módja
42. §
(1) A Képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendelet,
b) önkormányzati határozat.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) az ügyrendi kérdésekről,
b) zárt ülés elrendeléséről,
c) kizárásról,
d) szavazás módjának meghatározásáról.
(3)6
(4) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozat jelölése a következő formában történik:
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének
...../..... (..... .....) önkormányzati határozata a ...........................................-ról
(5) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
30. Rendeletalkotás
43. §
(1) A rendelet-tervezet előkészítéséért Polgármesteri Hivatal téma szerint illetékes osztálya felel.
(2) A képviselő-testület megbízhatja a rendelet-tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes bizottságot, vagy az e célra létrehozott különbizottságot.
(3) A jegyző akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a rendelet-tervezetet bizottság készíti elő.
(4) A rendelet-tervezet elkészítésére szükség szerint külső szakértő közreműködése igényelhető.
(5) Az elkészült rendelet-tervezetet a tárgya szerint illetékes bizottság vitatja meg.
(6) A jogi bizottságnak, valamint a jegyzőnek minden egyes rendelet-tervezetet véleményeznie kell.
(7) A Polgármesteri Hivatal feladata megszervezni, hogy a rendelet-tervezetek a tárgyban szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel az előzetes egyeztetés megtörténjen.
(8) A rendeletek kihirdetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal épületén elhelyezett üveges szekrényben történő kifüggesztéssel gondoskodik.
(9) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni és Kiskunfélegyháza Város Honlapján hozzáférhetően közzé kell tenni.
(10) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, hatályosságának biztosításáról, azok végrehajtásának ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.
31. Határozat
44. §
(1) A határozatot az ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza.
(2) A képviselő-testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelős személyek közreműködésével - készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
32. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
45. §
(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként hangfelvételt és jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
(3) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(4) A tárgyalt napirendi pontoknál az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(5) Az érintett képviselő a vita lezárását megelőzően szóban, de legkésőbb az ülést követő munkanap 16.00 óráig írásban dönthet arról, hogy véleményét, hozzászólását szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe.
(4) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(6) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(7) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni
a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
b) egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak,
c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.
(8) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,
e) jegyző törvényességi észrevételét,
f) a képviselői indítványokat,
g) a képviselői hozzászólásokat,
h) a képviselői interpellációkat.
46. §
(1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(2) A képviselő-testület nyilvános ülései jegyzőkönyveinek az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételéről és naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Tilos a zárt ülések jegyzőkönyveit a nyilvános ülések jegyzőkönyveivel egy kötetbe köttetni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján közzétenni tilos.
(4)7 Az ülésen elhangzottakat hangfelvétel útján is rögzíteni kell.
(5) A képviselők, vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, a Jogi Bizottság a hangfelvétel meghallgatását követően dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról.
33. A közmeghallgatás
47. §
(1) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 30 nappal a közmeghallgatás időpontja előtt a helyi elektronikus és írott sajtó útján és az önkormányzat hivatalos honlapján a lakosságot tájékoztatni kell.
(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, bizottság vizsgálja.
(4) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell. A közmeghallgatásról írásos jegyzőkönyv készül és amennyiben a felszólalók nem kapnak érdemben teljes körű választ a közmeghallgatáson feltett kérdésükre, akkor azt feléjük 15 napon belül írásban meg kell tenni.
IV. Fejezet Az önkormányzati képviselők, a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjai és a képviselőcsoportok
34. Az önkormányzati képviselő
48. §
Az önkormányzati képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
35. Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei
49. §
(1) Az önkormányzati képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – köteles
a) évente legalább egy alkalommal a választókerületében lakossági fórumot szervezni, ahol
aa) beszámol képviselői tevékenységéről,
ab) tájékoztatást ad a képviselő-testület tevékenységéről, célkitűzéseiről, rendeleteiről és fontosabb határozatairól,
ac) kikéri a választók javaslatait és véleményét egyes fontosabb kérdésekben vagy fontosabb döntések előtt.
ad) tájékoztatni a választókat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni,
e) a képviselő-testület ülésein pontosan megjelenni,
f) a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
g) a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(2) Az önkormányzati képviselő jogosult bevonni a lakosságot az önkormányzati feladatok megoldásába, továbbá kezdeményezheti és szervezheti a közérdekű munkát.
(3) Az egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselő munkájának segítésére felkérheti a választókerülete területén lakó és listán választott képviselőket, együttesen is képviselhetik a választókerület érdekeit.
(4) Az önkormányzati külföldi delegációban (személyre szóló, bizottsági, képviselőtestületi delegáció) résztvevő önkormányzati képviselő, illetve a delegáció vezetője a visszaérkezést követően, de legkésőbb 30 napon belül köteles a képviselő-testületnek írásbeli tájékoztatót készíteni.
50. §
(1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét megszegi a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
36. A tanácsnok
51. §
(1) A képviselő-testület e rendelet 10. mellékletében meghatározott önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására tanácsnokot választ, egyéb önkormányzati feladatkör ellátásának felügyeletére pedig a polgármester vagy bármely képviselő indítványára tagjai közül tanácsnokot választhat.
(2) A tanácsnok feladatkörében:
a) a polgármester megbízása alapján képviselheti az önkormányzatot,
b) a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőitől a feladatkörükbe tartozó ügyekben felvilágosítást és közreműködést kérhet,
c) írásban véleményezi a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket, ebben a körben előterjesztést készíthet,
d) figyelemmel kíséri a feladatkörével összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását.
(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) a képviselői mandátum megszűnésével,
c) visszahívással.
(4) A tanácsnokra a bizottsági elnökre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
37. A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja
52. §
A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja esküje letételének megszervezése a jegyző feladata.
38. Az önkormányzati képviselők és a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjai tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése
A önkormányzati képviselők és a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjai tiszteletdíját, juttatásait, költségtérítését az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
39. A képviselőcsoportok
53. §
(1) A képviselő-testületen belül képviselői csoportok (frakciók) alakíthatóak. A képviselői csoport megalakításához és működéshez legalább 2 képviselő szükséges. Frakció tagságának megszűnése esetén a képviselő csak 6 hónap elteltével csatlakozhat más frakcióhoz.
(2) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak (frakciónak) lehet tagja. A képviselőcsoportot a képviselőcsoport vezetője (frakcióvezető) képviseli.
(3) A képviselőcsoport megalakulását írásban kell bejelenteni a polgármester felé, mely tényről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(4) A képviselő csoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a képviselő csoport megnevezését,
b) tagjainak név szerinti felsorolását,
c) létrejöttének időpontját,
d) a képviselő csoport képviseletével felhatalmazott személyek megnevezését,
e) a képviselő csoport tagjainak aláírását.
(5) A képviselőcsoportok működési szabályaikat maguk állapítják meg.
V. Fejezet Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
40. A polgármester
54. §
(1) A polgármester főállású tisztségviselő.
(2) A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
f) segíti az önkormányzati képviselők munkáját,
g) együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település önkormányzataival,
h) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
i) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köt,
j) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
k) lakossági fórumokat szervez.
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
(4) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést; továbbá a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, legfeljebb 1 millió forint értékhatárig, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) biztosítja a bizottságok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését,
c) ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását.
41. Az alpolgármesterek
55. §
(1) A képviselő-testület saját tagjai sorából egy alpolgármestert választ, aki tisztségét főállásban látja el és nem a saját tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A képviselő-testület saját tagjai sorából választott alpolgármester feladata a polgármester helyettesítése és egyes önkormányzati feladatok ellátása.
(3) A nem a képviselő-testület saját tagjai sorából választott alpolgármester (külsős alpolgármester) feladata egyes önkormányzati feladatok ellátása.
(4)8 Az alpolgármesterek részletes feladatait a polgármester határozza meg.
42. A képviselő-testület bizottságai
56. §
(1) A bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, munkájának eredményességét.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságaiban helyet foglaló képviselő és nem képviselő bizottsági tagok, bizottsági elnöki tisztségek aránya megegyezik a pártok, az egyéb szervezetek, valamint a független képviselők képviselő-testületen belüli részvételi arányaival.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott képviseleti arányok kialakítása érdekében a polgármester egyeztetést végez
a) a pártok képviselőivel, akik lehetnek egyrészt a párt által kijelölt frakcióvezetők, vagy ha valamely párt részéről egy képviselő jutott be a képviselő-testületbe, akkor e képviselő,
b) egyéb szervezetek képviselőivel, akik lehetnek egyrészt a szervezet által kijelölt frakcióvezetők, vagy ha valamely szervezet részéről egy képviselő jutott be a képviselő-testületbe, akkor e képviselő,
c) valamint azon képviselőkkel, akik függetlenként jutottak be a képviselő-testületbe, amennyiben van kijelölt frakcióvezetőjük, akkor e képviselővel.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott egyeztetések után legkésőbb a képviselő-testület alakuló ülését követő 30 napon belül a végleges javaslatot a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(5) Amennyiben a fenti eljárás során kialakított struktúrában változás következik be, a (3)-(4) bekezdésben foglalt előírásokat kell alkalmazni.
(6) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Gazdasági Bizottság,
b) Jogi Bizottság,
c) Művelődési és Szociális Bizottság,
d) Városüzemeltetési Bizottság.
57. §
(1) Az állandó bizottság elnökét és tagjait a polgármester javaslatára képviselő-testület választja meg.
(2) A bizottság ülését az elnök akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag hívja össze és vezeti.
43. Az állandó bizottságok általános működési szabályai
58. §
(1) A bizottság üléseit az elnök – az ülést megelőzően legalább 5 nappal – írásban hívja össze. A meghívóhoz csatolni kell a megtárgyalandó előterjesztéseket és az egyéb iratokat. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amelyeken a rendes üléseit tartja.
(2) A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára is.
(3) A gazdasági bizottság üléseire az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos napirendi pontok tárgyalására meg kell hívni (írásos előterjesztés megküldésével) az érintett választókerület képviselőjét.
(4) A Civil Szervezetek Szövetsége által delegált személyek tanácskozási joggal a képviselő-testület szakbizottságainak adott ülésein részt vehetnek, mely ülésekre minden esetben meghívást kapnak. A Szövetségnek valamennyi rendelet-tervezetet véleményeznie kell.
(5) A bizottság üléséről a képviselőket tájékoztatni kell.
(6)9 A bizottságok albizottságokat alakíthatnak. Az albizottság elnöke a bizottság képviselő tagja, további tagjai a bizottság tagjaiból áll. Az albizottságok részletes feladatait a bizottság határozza meg. Az albizottságok alakításáról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(7) Amennyiben a képviselő-testület valamely két szakbizottsága tart együttes ülést, abban az esetben az alábbi szabályok szerint kell eljárni:
a) az együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon mindkét bizottság külön-külön határozatképes létszámban jelen van, az együttes bizottság ülésének levezető elnökét a jelenlévő bizottsági tagok jelölik ki,
b) az együttes bizottsági ülésen hozott határozatok meghozatalához a jelenlévő tagok több mint felének egybehangzó szavazata szükséges,
c) a fentiekben ismertetett szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha kettőnél több szakbizottság tart együttes ülést.
(8) A bizottságok egyéb működési szabályaikat (ügyrend) e rendelet keretei között maguk állapítják meg.
(9) A bizottság nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat-tételre köteles.
(10) A bizottságok közötti feladat vagy hatásköri összeütközés esetén a Jogi Bizottság állásfoglalását kell kikérni. A képviselő-testület dönt az összeütközés tárgyában, ha az érintett bizottság az állásfoglalással nem ért egyet.
(11) Az állandó bizottságok feladatkörét és létszámát a 7. melléklet tartalmazza.
44. Az állandó bizottság tagjainak jogai, kötelezettségei
59. §
(1) A bizottság tagjai
a) részt vesznek a bizottság ülésein,
b) részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, és javasolhatják bizonyos témakörök napirendre tűzését,
c) külső szakértők segítségét vehetik igénybe,
d) a bizottság elnökének megbízása alapján képviselik a bizottságot.
(2) A lemondott elnök, bizottsági tag helyett legkésőbb a lemondást követő második rendes képviselő-testületi ülésen új elnököt, bizottsági tagot kell választani.
45. Ideiglenes bizottságok
60. §
(1) Az Mötv. 57. § (3) bekezdése alapján létrehozott ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság elnökét a képviselő-testület választja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
46. A jegyző
61. §
(1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(2)10 A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Polgármesteri Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
47. Az aljegyző
62. §
Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
48. A Polgármesteri Hivatal
63. §
(1) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal ügyrendje tartalmazza.
(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.
VI. Fejezet Az önkormányzat társulásai
64. §
(1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a ) „Kék Víz” Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás,
b) Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás,
c) Kiskun Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Társulás.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatáskörébe tartozik a helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; a víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásáért felelősnek minősül.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatáskörébe tartozik a köztisztasági és településtisztasági közszolgáltatási feladatok közös megszervezése.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatáskörébe tartozik a társult települések bűnmegelőzési és helyi közbiztonsági feladatainak együttes ellátása.
VII. Fejezet A Nemzetiségi Önkormányzat
65. §
Az önkormányzat együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére
a) a helyiséghasználatot, és
b) a Polgármesteri Hivatal közreműködésével
ba) a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint
bb) a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
Záró rendelkezések
66. §
(1) Ez a rendelet 2014. október 22. napján 16 órakor lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról.
Kiskunfélegyháza, 2014. október 22.
Csányi József dr. Endre Szabolcs
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve.
Kiskunfélegyháza, 2014. október 22. 16 óra 00 perckor dr. Endre Szabolcs
jegyző
1. melléklet a 23/2014 (X.22.) önkormányzati rendelethez11
2. melléklet a 23/2014 (X.22.) önkormányzati rendelethez 12 13 14
Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak jegyzéke
I. Az önkormányzat kötelező feladatainak jegyzéke
|
Feladat/kormányzati funkció |
A feladatellátás módja |
Jogszabályhely megjelölése vagy a |
||
|
Egészségügyi alapellátás |
||||
|
Háziorvosi és házi gyermekorvosi alapellátás |
feladat-ellátási szerződéssel |
2011. évi CLXXXIX. tv. (Mötv.) 13. § (1) bek. 4. |
||
|
Fogorvosi alapellátás |
feladat-ellátási szerződéssel |
Mötv. 13. § (1) bek. 4. |
||
|
Háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátás |
feladat-ellátási szerződéssel, |
Mötv. 13. § (1) bek. 4. |
||
|
Védőnői ellátás |
Védőnői Szolgálat költségvetési szerv útján |
Mötv. 13. § (1) bek. 4. |
||
|
Iskola-egészségügyi |
Védőnői Szolgálat költségvetési szerv útján és feladat-ellátási szerződéssel |
Mötv. 13. § (1) bek. 4. |
||
|
Szociális ellátás |
||||
|
Települési támogatás |
Önkormányzat költségvetése a Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Mötv. 13. § (1) bek. 8a) |
||
|
Köztemetés |
Önkormányzat költségvetése a Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Mötv. 13. § (1) bek. 8a) |
||
|
Közfoglalkoztatás |
Önkormányzat költségvetése a Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bek. 12. |
||
|
Feladat/kormányzati funkció |
A feladatellátás módja |
Jogszabályhely megjelölése vagy a |
||
|
Szociális étkeztetés |
Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény és Kapocs Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény útján |
1993. évi III. tv. 86. § (1) b) |
||
|
Házi segítségnyújtás |
Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény útján |
1993. évi III. tv. 86. § (1) c) |
||
|
Idősek nappali ellátása |
Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény útján ÖNO |
1993. évi III. tv. 86. § (2) b) |
||
|
Fogyatékkal élők nappali ellátása (FONO) |
Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény útján |
1993. évi III. tv. 86. § (2) c) |
||
|
Hajléktalanok ellátása átmeneti szálláson |
Kapocs Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény útján |
1993. évi III. tv. 86. § (2) d) |
||
|
Családsegítés |
Kapocs Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény útján |
1993. évi III. tv. 86. § (1) a) |
||
|
Hajléktalanok ellátása éjjeli menedékhelyen |
Kapocs Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény útján |
1993. évi III. tv. 86. § (2) d) |
1993. évi III. tv. 90. § (2) bek. |
|
|
Nappali melegedő |
Kapocs Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény útján |
1993. évi III. tv. 86 § (2) c) |
||
|
Pszichiátriai betegek nappali ellátása |
ellátási szerződés útján |
1993. évi III. tv. 86. § (2) c) |
||
|
Szenvedélybetegek nappali ellátása |
ellátási szerződés útján |
1993. évi III. tv. 86. § (2) c) |
||
|
Időskorúak átmeneti ellátása |
Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény útján |
1993. évi III. tv. 86. § (2) d) |
||
|
Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok |
||||
|
Család és gyermekjóléti szolgálat |
Kapocs Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény útján |
1997. XXXI. tv. (Gyvt.) 39-40. § |
||
|
Család és gyermekjóléti központ |
Kapocs Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény útján |
Gyvt. 40/A.§., 94. § (4) |
||
|
Helyettes szülőnél elhelyezettek ellátása |
Kapocs Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény útján |
Gyvt. 40. § (2) d) |
||
|
Feladat/kormányzati funkció |
A feladatellátás módja |
Jogszabályhely megjelölése vagy a |
||
|
Családok átmeneti otthonában elhelyezettek ellátása |
Kapocs Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény útján |
1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) 94. § (3) c) |
||
|
Gyermekek átmeneti otthona |
ellátási szerződés útján |
Gyvt. 94. § (3) b) |
||
|
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményekre való jogosultsággal kapcsolatos feladatok |
Önkormányzat költségvetése a Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Gyvt. 19. §- 20/B § |
||
|
Szünidei gyermekétkeztetés |
vállalkozói szerződés útján |
Gyvt. 21/C. §. |
||
|
Bölcsőde működtetése |
Kapocs Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény útján |
Gyvt. 94. § (3) a) |
||
|
Oktatási, közművelődési, kulturális és sport feladatok |
||||
|
Óvodai nevelés, SNI-s gyermekek óvodai nevelése |
Kiskunfélegyházi Napköziotthonos Óvoda |
2011. évi CLXXXIX. tv. (Mötv.) 13. §. (1) 6. |
||
|
Nyilvános könyvtári ellátás |
Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár |
Mötv. 13. § (1) 7. |
||
|
Közművelődési tevékenység ellátása, |
Móra Ferenc Művelődési Központ |
Mötv. 13. § (1) 7. |
||
|
A települési sport hosszú távú fejlesztése, a sport-szervezetekkel való együttműködés |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Mötv. 13. §. (1) 15. pont |
||
|
Környezetvédelmi feladatok |
||||
|
A környezeti állapot figyelemmel kísérése, adatnyilvántartás és - szolgáltatás teljesítése |
Önkormányzat költségvetése a Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
1995. évi LIII. tv. 12. § (3) |
||
|
Feladat/ kormányzati funkció |
A feladatellátás módja |
Jogszabályhely megjelölése vagy a |
|
Környezetvédelmi program kidolgozása, |
Önkormányzat költségvetése a Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
1995. évi LIII. tv. 46. § (1) b), e) |
|
Hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése és fenntartása |
közszolgáltatási szerződés útján: |
Mötv. 13. § (1) 19. |
|
Kommunális feladatok |
||
|
Közterületi hulladék |
közszolgáltatási szerződés útján: |
19/2012. (VI. 6.) önk.rend. |
|
Közterületek tisztántartása, rendjének fenntartása |
közszolgáltatási szerződés útján: |
Mötv. 13. § (1) 5. pont |
|
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
Önkormányzat költségvetése |
1995. évi LVII. tv. 4.§. |
|
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
1995. évi LVII. tv. 4.§ |
|
Közvilágítás |
Önkormányzat költségvetése szolgáltatási szerződés útján |
Mötv. 13. § (1) 2. pont |
|
Köztemető fenntartása és üzemeltetése |
közszolgáltatási szerződés útján: |
Mötv. 13. § (1) 2. pont |
|
Helyi közutak, parkolók fenntartása |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal |
Mötv. 13. § (1) 2. pont |
|
Feladat/kormányzati funkció |
A feladatellátás módja |
Jogszabályhely megjelölése vagy a |
||||
|
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
Üzemeltetési szerződés útján: Bácsvíz Zrt. |
Mötv.13. § (1) 21. pont |
||||
|
Polgári védelem, katasztrófavédelem |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Mötv. 13. § (1) 12. pont |
||||
|
Helyi közterületek, játszóterek fenntartása, működtetése |
Önkormányzat költségvetése |
Mötv.13. § (1) 2. pont |
||||
|
Helyi piac működtetése |
közszolgáltatási szerződés útján: |
Mötv. 13. § (1) 14. pont |
||||
|
Településfejlesztési és területrendezési feladatok |
||||||
|
helyi építészeti örökség értékeinek védelme |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
1997. évi LXXVIII. tv. 6. § |
||||
|
Településfejlesztés |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
1997. évi LXXVIII. tv. 6. § |
||||
|
Településrendezés |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
1997. évi LXXVIII. tv. 6. § |
||||
|
Lakás, vagyongazdálkodás |
||||||
|
Önkormányzati tulajdonú lakás céljára szolgáló ingatlanok hasznosítása |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Mötv. 13. §. (1) 9. pont |
||||
|
Kataszteri nyilvántartás vezetése |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
1991. évi XXXIII. tv. 42. §, 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet |
||||
|
Önkormányzati tulajdonnal, vagyonnal (nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése) kapcsolatos feladatok |
Képviselőtestület, Gazdasági Bizottság és az önkormányzat intézményei |
Mötv. 13. §. (1) 9. pont |
||||
|
Feladat/ kormányzati funkció |
A feladatellátás módja |
Jogszabályhely megjelölése vagy a |
||||
|
Egyéb feladatok |
||||||
|
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése, a helyi roma önkormányzatok |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Mötv. 13. §. (1) 16. pont |
||||
|
Az önkormányzat működésével, |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Mötv. 41. §. |
||||
|
Polgármesteri hivatal létrehozása, működtetése, önkormányzati jogalkotás |
Polgármesteri Hivatal költségvetése |
Mötv. 41. §., 84. § (1) |
||||
|
Adó-, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Mötv. 13. § 13. pont |
||||
|
Költségvetési pénzellátás technikai feladatai |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Költségvetési rendelet |
||||
II. Az önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzéke
|
Feladat/ kormányzati funkció |
A feladatellátás módja |
Jogszabályhely megjelölése vagy a |
||||
|
Szociális ellátás |
||||||
|
Tanyagondnoki szolgálat |
Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény |
1993. évi III. tv. 57. § (1) a) |
||||
|
Időkorúak tartós bentlakásos szociális ellátása |
Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény |
Mötv. 13. § (1) 8. pont |
||||
|
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás |
Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény |
1993. évi III. tv. 57. § (1) f) |
||||
|
Közművelődési, kulturális, sport feladatok |
||||||
|
Rendezvények, közösségi programok szervezése |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján, önkormányzat intézményei |
Költségvetési rendelet |
||||
|
Közművelődési, kulturális programok támogatása |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Költségvetési rendelet |
||||
|
Muzeális intézmény fenntartása |
Kiskun Múzeum költségvetési szerv útján |
1997. évi CXL. tv. 50. § |
||||
|
Sporttámogatások nyújtása |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Költségvetési rendelet alapján |
||||
|
Városi Sportcsarnok működtetése |
közszolgáltatási szerződés útján: Félegyházi Sport és Szabadidő Nonprofit Kft. |
99/2018.(IV.26.) Kt.hat. |
||||
|
Civil szervezetek működési támogatása |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Költségvetési rendelet |
||||
|
Egyéb feladatok |
||||||
|
Önkormányzati lap kiadása |
Önkormányzat költségvetése |
Költségvetési rendelet |
||||
|
Nemzetközi kapcsolatok ápolása |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Költségvetési rendelet |
||||
|
Városi Strand- és Uszoda üzemeltetése |
közszolgáltatási szerződés útján: Félegyházi Sport és Szabadidő Nonprofit Kft. |
99/2018.(IV.26.) Kt.hat. |
||||
|
Üdülő, szálláshely szolgáltatás |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Költségvetési rendelet |
||||
|
Ipari park |
Önkormányzat költségvetése és a Félegyházi Fejlesztési Nonprofit Kft. útján |
Költségvetési rendelet |
||||
|
Kábítószer ellenes feladatok |
Önkormányzat költségvetése |
Költségvetési rendelet |
||||
|
Projektek előkészítése |
Önkormányzat költségvetése |
Költségvetési rendelet |
||||
|
Különféle kölcsönök |
Önkormányzat költségvetése |
Költségvetési rendelet |
||||
|
Mezei Őrszolgálat |
Polgármesteri Hivatal |
Költségvetési rendelet alapján |
||||
|
Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjrendszer |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Költségvetési rendelet alapján |
||||
|
Házi szennyvízhálózat kiépítésének támogatása |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Költségvetési rendelet alapján |
||||
|
Helyi közösségi közlekedés biztosítása |
Szerződés útján |
Mötv. 13. § (1) 18. pont |
||||
|
Parkolási közszolgáltatás |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Mötv. 16/A. § |
||||
|
Helyi lakásépítési/lakásvásárlási támogatás |
Önkormányzat költségvetése Polgármesteri Hivatal szervezete útján |
Költségvetési rendelet alapján |
||||
3. melléklet a 23/2014 (X.22.) önkormányzati rendelethez15 16
A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök
|
Feladat, hatáskör |
Polgármester |
|||
|
1. |
Építésügyi, vízügyi, környezetvédelmi |
Polgármester |
||
|
2. |
Települési támogatás iránti kérelem elbírálása. |
Polgármester |
||
|
3. |
Közfoglalkoztatással kapcsolatos döntések meghozatala. |
Polgármester |
||
|
4. |
Szociális, illetve a közköltségen történő temetés engedélyezése |
Polgármester |
||
|
5. |
Jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási törlésének engedélyezése. |
Polgármester |
||
|
6. |
Aláírja azokat a szerződéseket, valamint pénzügyi kötelezettségvállalásokat, melyekre vonatkozó döntéseket a Képviselő-testület valamely szakbizottsága átruházott hatáskörében hoz meg. |
Polgármester |
||
|
7. |
Létrehozza a Közbeszerzési Szabályzatban meghatározott Közbeszerzési Bizottságot. |
Polgármester |
||
|
8. |
Döntést hoz az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott értékhatár alatti beszerzések tekintetében. |
Polgármester |
||
|
9. |
Koordinálja az önkormányzat külkapcsolatait, dönt az ezekkel kapcsolatos kérdésekben és a külkapcsolati keret felhasználásáról. |
Polgármester |
||
|
10. |
Elrendeli a hatáskörébe tartozó jogtalanul és rosszhiszeműen felvett települési támogatás visszafizetését, erre indokolt esetben részletfizetést, illetve a tartozás elengedését engedélyezi. |
Polgármester |
||
11. Elbírálja a házi szennyvízhálózat kiépítéséhez
nyújtott szociális támogatásra irányuló kérel-
meket Polgármester
12.17 18
13.19 Dönt a közterület-használat engedélyezésével
kapcsolatos elsőfokú önkormányzati hatósági
ügyekben. Polgármester
14.20 Dönt a filmforgatási célú közterület-használatra
vonatkozó hatósági szerződés jóváhagyásáról,
vagy megtagadásáról Polgármester
15.21 Dönt az önkormányzat tulajdonában álló közműves
szennyvízelvezető-hálózathoz történő utólagos
csatlakozási hozzájárulás mértékéről és a megfizetés
módjáról Polgármester
16.22 Dönt célfeladaton szereplő polgármesteri keret,
valamint a kulturális események finanszírozása
felhasználásáról Polgármester
4. melléklet a 23/2014 (X.22.) önkormányzati rendelethez23 24 25
A képviselő-testülettől a bizottságokra átruházott hatáskörök
### HIÁNYZÓ TÁBLÁZAT ###
5. melléklet a 23/2014 (X.22.) önkormányzati rendelethez
A város képviseletének szabályai a rendezvényeken
1. A nemzeti ünnepeken és egyéb városi rendezvényeken a várost és a képviselő-testületet a polgármester és az alpolgármesterek képviselik, akadályoztatásuk esetén az általuk felkért képviselő látja el a hivatalos képviseletet.
2. Mindazon rendezvényeken, amelyek a Polgármesteri Hivatal feladatkörével kapcsolatosak, a jegyző vagy az aljegyző képviseli a hivatalt.
3. Minden olyan elismerést, jutalmat, amelyet a képviselő-testület adományoz, a polgármester vagy az ő felhatalmazása alapján eljáró alpolgármester ad át.
4. A városban megrendezésre kerülő ünnepségekre a országgyűlési képviselő meghívást kap.
6. melléklet a 23/2014 (X.22.) önkormányzati rendelethez
A bizottságok és a képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések tartalmi és formai kellékei
Írásos előterjesztést igénylő önkormányzati ügyek köre
1. Kötelezően írásos előterjesztés készítendő a következő ügyekben:
1. Önkormányzati rendeletalkotás.
2. Az Önkormányzat alapvető jelentőségű szervezeti és működési rendjének kialakítása, megváltoztatása, szervezeti és működési formák megszüntetése.
3. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása.
4. Önkormányzati jelképek meghatározása.
5. Az Önkormányzat gazdasági programja, költségvetése, zárszámadása.
6. Fejlesztési koncepciók.
7. A településrendezési program és rendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek.
8. Önkormányzati intézmények alapítása, átszervezése, megszüntetése.
9. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § és 46. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt esetek.
10. Az Önkormányzat által benyújtandó pályázatok.
11. Vagyonhasznosítással kapcsolatos előterjesztések.
2. A Képviselő-testület a fentieken kívül még esetenként is meghatározhatja, hogy mely ügyekben kíván írásos előterjesztési formát.
3. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a tárgyalandó témakör tárgyilagos tényszerű bemutatását,
az előzményeket különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket azok végrehajtásának állását,
jogszabályi felhatalmazást,
több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket,
konkrétan megfogalmazott a többféle értelmezés lehetőségét kizáró, a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető rendeleti-, illetve határozati javaslatot,
szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.
4. Többféle választási lehetőséget tartalmazó előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívát kell használni.
5. Az előterjesztéshez döntési javaslatot kell készíteni.
6. Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban a határidőt úgy kell megállapítani, hogy az valamennyi határozati pont végrehajtását optimálisan lehetővé tegye.
Az írásos előterjesztések tartalmi követelményei
Az előterjesztés két részből áll:
1. Az ügy ismertetéséből
2. A határozati javaslatból
1. Az ügy ismertetése:
a) Annak megjelölése, hogy a képviselő-testület foglalkozott-e már korábban is az előterjesztés tárgyával.
Ha igen, milyen döntést hozott, az mikor lépett hatályba.
b) A helyzet mérlegeléséhez szükséges események, tények, adatok ismertetésére.
c) Az ügy szakmai összetevőinek a bemutatása. (Azoknak a forrásoknak a megjelölése, amelyek indokolttá teszik a tárgyalást).
Utalás arra, milyen előkészítő, koordinatív munka előzte meg az előterjesztés elkészítését. Részletesen be kell mutatni az eltérő véleményeket is, azok érvanyagával együtt.
d) Az elérendő célkitűzések meghatározása. Azoknak a szervezeteknek a megjelölése, amelyeknek a feladat végrehajtása, megoldása során konkrét teendői lesznek.
e) A végrehajtás anyagi-technikai feltételrendszerének bemutatása. (Esetleg rövid közgazdasági elemzés, költséghaszon számítás csatolandó, bizonyítandó ezzel, hogy a határozat elfogadásához kifejezett gazdasági érdek is fűződik).
Anyagi-pénzügyi kihatású előterjesztéseket minden esetben egyeztetni kell a Polgármesteri Hivatal közgazdasági (pénzügyi) feladatokat ellátó belső szervezeti egységével.
2. A határozati javaslat tartalma:
a) A végrehajtandó feladat pontos meghatározása.
b) A megoldás változatainak bemutatása (a változatok pontos megjelölésével, pl. A./változat, B./ változat, stb.).
c) A végrehajtásban résztvevő szervek és személyek megnevezése.
d) A végrehajtás határidejének megjelölése.
e) A végrehajtás ellenőrzéséért felelős szerv vagy személy megjelölése.
Az írásos előterjesztések formai (alaki) követelményei
1. Az előterjesztés első lapja a készítő szerv megnevezését, az ügy számát, az ülés megnevezését és időpontját, valamint az előterjesztés pontos tárgyát tartalmazza.
2. Az érdemi előterjesztést lehetőleg röviden és tömören kell megfogalmazni. Utalni szükséges az alkalmazott jogszabályokra és - anyagi eszközöket igénylő feladat esetén – a végrehajtáshoz szükséges fedezet forrására.
3. Az érdemi előterjesztéshez melléklet (grafikon, táblázat, vázrajz, programok, koncepciók, stb.) csatolható.
Eljárási-technikai kérdések
1. Az elkészített előterjesztést a testületi ülést megelőzően legalább 8 nappal korábban kell leadni a Jegyzőhöz.
2. Amennyiben az előterjesztést valamely önkormányzati bizottságnak is véleményeznie kell, a Polgármester a Jegyző útján segíti elő az előterjesztés bizottsági megtárgyalását.
3. A leellenőrzött előterjesztéseket a Jegyző szignálja.
4. A hozott határozat hiteles írásba foglalásáért a Jegyző felelős.
5. A végrehajtás határidejéül naptári nap megjelölést kell alkalmazni.
6. Írásban kell közölni a határozatot:
a) a Polgármesterrel, Alpolgármesterrel,
b) a Jegyzővel, Aljegyzővel,
c) a felelősként megjelölt személyekkel,
d) a képviselőkkel,
e) a Képviselőtestület által esetileg meghatározott szervekkel, illetve személyekkel.
7. A fontosabb határozatok végrehajtása érdekében az illetékes tisztségviselő kezdeményezi:
a) vezetői megbeszélésen a végrehajtás módszerének a meghatározását,
b) végrehajtási utasítás kiadását.
8. A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei az önkormányzati rendeleteket és a képviselőtestületi határozatokat a Hivatal belső informatikai rendszerén keresztül érik el.
9. Amennyiben a képviselő-testület által végrehajtási határidőként megjelölt időpont valamilyen okból nem tartható, abban az esetben a végrehajtásért felelős a határidő lejárta előtt azonnal köteles tájékoztatni a képviselő-testületet és határidő-hosszabbítást kérni.
7. melléklet a 23/2014 (X.22.) önkormányzati rendelethez
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének állandó bizottságai, azok létszáma és fontosabb feladatai
1. A Képviselő-testület bizottságai és azok létszáma:
Jogi Bizottság5 tagú
Gazdasági Bizottság 7 tagú
Városüzemeltetési Bizottság5 tagú
Művelődési és Szociális Bizottság5 tagú
1. A bizottságok fontosabb feladatai:
Jogi Bizottság (5 tagú)
a) Megtárgyalja a Képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezeteket, határozat-tervezeteket, véleményezi azokat, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.
b) Véleményezi az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát és figyelemmel kíséri annak hatályosulását.
c) Szükség szerint, de legalább ciklusonként felülvizsgálja a Szervezeti és Működési Szabályzatot.
d) Gyakorolja a polgármesterrel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogkört, és javaslattételi jogkörrel rendelkezik a polgármesteri illetmény emelésére vonatkozóan.
e) A polgármester részére jutalmat állapíthat meg.
f.) Eljár a képviselői vagyonnyilatkozatokkal, összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyekkel kapcsolatos témakörökben.
g.) Mindazon fegyelmi ügyekben, melyekben a képviselő-testület fegyelmi tanácsként jár el, a Jogi Bizottság végzi el a tényállás tisztázásának feladatait.
Ezen eljárás lezárásaként előterjesztést készít a Képviselő-testület felé a tényállás tisztázása során tett megállapításairól és javaslatairól.
h.) Dönt azokban a kérdésekben, amelyeket a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörként megkapott.
i.) Véleményezi:
- az önkormányzat informatikai vonatkozású pályázatait, valamint az ebben a témakörben elkészített
előterjesztéseket,
- az önkormányzat informatikai fejlesztésének stratégiáját, illetve az informatikai tárgyú szabályzatokat.
j.) Javaslatot tesz a tárgyévi költségvetés tárgyalása során az informatikai fejlesztést szolgáló előirányzatra.
Gazdasági Bizottság (7 tagú)
a) Véleményezi:
-az önkormányzat gazdasági programját,
-az önkormányzat éves költségvetési koncepcióját,
-az éves költségvetési javaslatot, illetve a végrehajtásáról szóló féléves, három negyedéves beszámolókat,
-az önkormányzat költségvetési és helyi adóra vonatkozó rendelet-tervezeteit,
-az önkormányzati költségvetési szervek alapítását, átszervezését, megszűntetését,
-a címzett- és céltámogatások benyújtását,
-költségvetést érintő pályázati anyagok benyújtását,
-a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket, valamint figyelemmel kíséri a Képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,
-az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok működéséről szóló előterjesztést.
b.) Figyelemmel kíséri a különböző költségvetési bevételek alakulását. Ennek körében kiemelkedő jelentőségű a saját bevételek, valamint a vagyonváltozás alakulása.
Folyamatosan értékeli az előző arányokat és elemzi az azokat kiváltó okokat.
c.) Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és azok gazdasági megalapozottságát. Ennek érdekében rendszeresen ellenőrzi az operatív gazdálkodást.
Fenti ügyekben tett megállapításait közölnie kell a Képviselő-testülettel. Amennyiben a Képviselő-testület nem ért egyet a megállapításokkal, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvet a keletkezett észrevétellel együtt meg kell küldeni az ÁSZ részére.
d.) Figyelemmel kell kísérnie az ellenőrzési tevékenységet mind a Polgármesteri Hivatalban és mind az önkormányzati intézményekben.
Az önállóan gazdálkodó intézmények felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzésének formája a tulajdonosi funkcióval összefüggő átfogó vagy általános külső ellenőrzés lehet, amely kiterjed:
-az intézmény szervezetére, általános működésére, az alapító határozat szerinti tevékenység értékelésére,
-a gazdálkodási tevékenység vitelére,
-az eszközökkel való gazdálkodás hatékonyságának és szabályszerűségének vizsgálatára és értékelésére.
e.) Dönt azokban az ügyekben, melyeket a Képviselő-testület átruházott hatáskörként számára megjelölt.
f.) Megállapítja a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját.
g.) A pályázati eljárást követően kiválasztja a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjét.
h.) Kikérheti a Városüzemeltetési Bizottság véleményét a külterületi ingatlanok hasznosítását megelőzően.
i.) Értékeli és figyelemmel kíséri a vállalkozások helyzetét.
j.) Lefolytatja a helyiségek bérbeadását megelőző pályázati eljárást.
k.) Dönt az önkormányzati tulajdonban lévő bel- és külterületi ingatlanok elidegenítéséről, nettó 10 millió Ft értékhatárig (kivéve lakásingatlanok).
l.) Dönt az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosításáról.
m.) A pályázati eljárást követően kiválasztja a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjét.
n.) Dönt a vállalkozói vagyon körébe tartozó ingó vagyontárgyak elidegenítéséről.
o.) A Bizottság a szakterületén kiemelkedő tevékenységet végző, eredményt elérő személyek, szervezetek részére Elismerő Oklevelet adományozhat. Az Elismerő Oklevelet a Bizottság elnöke megfelelő, ünnepélyes keretek között adja át.
Városüzemeltetési Bizottság (5 tagú)
a) Tevékenyen közreműködik Kiskunfélegyháza város bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciójának megvalósításában, az érintett szervezetek bevonásával.
b) Szükség esetén kezdeményezi és előkészíti a koncepció módosítását.
c) Figyelemmel kíséri:
-a környezeti hatásvizsgálat köréhez tartozó tevékenységeket,
-a város rendezvénysorozatainak közbiztonsági és bűnmegelőzési tapasztalatait, javaslatot tesz a tapasztalatok értékelése alapján a megelőzésre.
d) Felügyeli és beszámoltatja a Mezőőri Szolgálatot.
e) Véleményezi:
-a Rendőrség éves munkájáról készült beszámolót,
-a bűnmegelőzési kiadvány tervezetét,
-a külterületi ingatlanok, valamint termőföldek hasznosítását,
-a helyi közlekedéssel kapcsolatos előterjesztéseket,
-a műemlékvédelmet,
-a helytörténeti kutatások építészeti vonatkozású részeit,
-a lakossági kezdeményezésű közműberuházásokat,
-a városfejlesztési, városrész fejlesztési koncepciókat,
-a városrendezési terveket,
-a terület kisajátítási, útkijelölési programokat,
-a városszerkezetet befolyásoló létesítményeket és infrastruktúrákat,
-a városképet befolyásoló létesítményeket,
-a város működését befolyásoló tényezőket,
-a város lakóinak életvitelét és közérzetét befolyásoló közszolgáltatásokat tartalmazó előterjesztéseket.
f) Megtárgyalja és véleményezi a Városüzemeltetési Csoport feladatkörébe tartozó fakivágási kérelmeket.
g) Kapcsolatot tart:
-a Kapocs Szociális és Gyermekvédelmi Intézménnyel,
-a Polgármesteri Hivatal közterület-felügyeletével,
-a Petőfi Sándor Polgárőr Közhasznú Egyesülettel,
-a Polgármesteri Hivatal egyes osztályaival,
-a mezőgazdasági szakigazgatás helyi képviselőivel,
-civil szervezetekkel,
-szociális ellátórendszerrel,
-a városi rendészettel, és figyelemmel kíséri annak munkáját.
h) Ajánlásokat fogalmaz meg:
-a környezeti határértékek megállapítására vonatkozóan,
-az Önkormányzati Környezetvédelmi Alappal kapcsolatban.
i) Dönt azokban a kérdésekben, amelyeket a képviselő-testülettől átruházott hatáskörként megkapott.
j.) Az épített környezettel összefüggő témakörökben véleményezi:
-a műemlékek, szobrok, emlékhelyek, helytörténeti értékek,
-a környezet- és természetvédelem,
-a lokális és átfogó havaria tervekre vonatkozó előterjesztéseket.
k.) Figyelemmel kíséri a környezeti hatásvizsgálat köréhez tartozó tevékenységeket.
l.) Részt vesz:
-a városi és kistérségi fejlesztési koncepció és programok kidolgozásában, a környezet- és természetvédelem területén,
-a városfejlesztési koncepciók, programok és városrendezési tervek kidolgozásában.
m.) Kiválasztja a piaci alapon, pályázati eljárás keretében bérbe adható önkormányzati lakás bérlőjét és a Képviselő-testület által elidegenítésre kijelölt lakás vevőjét.
n.) Javaslatot tesz:
-a szociális alapon bérbe adható önkormányzati lakás bérlőjének kiválasztására,
-a közérdekű feladatok ellátása érdekében bérbe adható önkormányzati lakás bérlőjének kiválasztására.
o.) Helyszíni szemlét és tényfeltárást végez mindazokban a kérdésekben, amelyekben döntési vagy javaslattételi jogkörrel rendelkezik.
p.) Véleményezi és javaslatot tesz a képviselő-testület felé az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítása tárgyában benyújtott társasházi pályázatok rangsorára.
q.) A Bizottság a szakterületén kiemelkedő tevékenységet végző, eredményt elérő személyek, szervezetek részére Elismerő Oklevelet adományozhat. Az Elismerő Oklevelet a Bizottság elnöke megfelelő, ünnepélyes keretek között adja át.
r.) Ingyenes felmérések önkormányzati intézményekben történő megvalósításáról döntés. A beérkezett kérelmek a Városüzemeltetési Csoport előterjesztése alapján kerüljenek a Városüzemeltetési Bizottság elé – és amennyiben nem igényel költségvetési rendelet-módosítást -, a bizottság saját hatáskörében, zárt ülésen döntsön a felmérés engedélyezésről. Az engedélyezést követően – az önkormányzat kötelezettségvállalása nélkül - megbízási szerződés keretében kerüljön rögzítésre a felek között a felmérés elvégzésére és az eredmény leadására vonatkozó megállapodás.
Művelődési és Szociális Bizottság (5 tagú)
a.) Véleményezi:
-a szociális, művelődési, kulturális, gyermekjóléti és egészségügyi intézmények Képviselőtestület elé kerülő előterjesztéseit és beszámolóit,
-az egészségügyi, kulturális, szociális és gyermekjóléti intézmények fejlesztési, beruházási, felújítási igényeit,
-a szociális intézmények szakmai beszámolóit,
-a sportcélú ingatlanok hasznosítását.
b) Figyelemmel kíséri a szakmai területéhez tartozó intézmények működését és szükség esetén javaslatot dolgoz ki szervezeti felépítésükre vonatkozóan.
c.) Jóváhagyja a szociális és gyermekjóléti intézmények szabályzatait.
d.) Szakmai szakértői bizottságként eljárva lefolytatja – bizottsági feladatkörbe tartozóan – az intézményvezetői kinevezésekkel kapcsolatos pályázati eljárást, az ágazati jogszabályokban meghatározott egyéb kötelező résztvevők és szakértők bevonásával véleményezi a pályázatokat, meghallgatja a pályázókat és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az intézményvezető kinevezésére.
e.) Közreműködik a szakterületéhez tartozó intézményeknél elrendelt eseti ellenőrzésekben és vizsgálatokban.
f.) Dönt azokban a kérdésekben, amelyeket a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörként megkapott.
g.) A Bizottság a szakterületén kiemelkedő tevékenységet végző, eredményt elérő személyek, szervezetek részére Elismerő Oklevelet adományozhat. Az Elismerő Oklevelet a Bizottság elnöke megfelelő, ünnepélyes keretek között adja át.
h) Közreműködik a város köznevelési, kulturális és művészeti fejlesztési elképzeléseinek kidolgozásában.
i) Kapcsolatot tart az egyházakkal, felekezetekkel és vallási közösségekkel.
j) Foglalkozik az ifjúság helyzetével, valamint a testneveléssel, élsporttal, tömegsporttal és diáksporttal.
k) Részt vesz mindazon feladatok szervezésében, irányításában, melyek az ifjúság életével kapcsolatosak.
l) Figyelemmel kíséri és segíti a szakterületéhez tartozó intézmények ilyen irányú tevékenységét.
m) Részt vesz a város külföldi kapcsolatainak szervezésében.
n) Partnervárosi kapcsolat felvétele esetén döntésre előkészíti az alapokmányt és a Képviselő-testület elé terjeszti.
o) Figyelemmel kíséri a városismertető kiadványok készíttetését, véleményezi és kezdeményezi azok elkészítését.
p) Koordinálja és szakmailag elősegíti a városi intézmények nemzetközi kapcsolatainak kialakítását és ápolását.
q) Előkészíti a kiutazó delegációk útjait. Szükség esetén segítséget nyújt a vámügyintézéshez.
r) Nagy városi rendezvények esetén részt vesz a költségkímélő intézkedések elvégzésében pl. szállásadó családok felkutatásában. Az előbbi rendezvények részletes programját előkészíti és a program alapján megszervezi és lebonyolítja azokat.
s) A pályázati lehetőségeket rendszeresen figyelemmel kíséri és támogatja az azon való részvételt.
t) Rendszeresen figyeli az idegenforgalommal és turizmussal kapcsolatos terveket, végrehajtott intézkedéseket és véleményezi azokat.
u) Szakmai konferenciák szervezése, lebonyolítása.
8. melléklet a 23/2014 (X.22.) önkormányzati rendelethez 30
9. melléklet a 23/2014 (X.22.) önkormányzati rendelethez31
10. melléklet a 23/2014 (X.22.) önkormányzati rendelethez32
Tanácsnok feladatköre
1. A tanácsnok a feladatmegosztás alapján ellátja az önkormányzat:
1. ifjúságvédelemmel,
2. élsporttal, tömegsporttal és diáksporttal
kapcsolatos feladatait.
1. A tanácsnok feladatellátása során:
1. figyelemmel kell, hogy kísérje a feladatkörét érintő előterjesztéseket,
2. közreműködik a város köznevelési fejlesztési elképzeléseinek kidolgozásában,
3. véleményezi a sportcélú ingatlanok hasznosítását,
4. kapcsolatot tart az érintett szakbizottságok elnökeivel (Művelődési és Szociális Bizottság, Jogi Bizottság, Gazdasági Bizottság), GYIÖK-kel.
11. melléklet a 23/2014 (X.22.) önkormányzati rendelethez33 34 35 36 37 38 39 40
A Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
013320 Köztemető-fenntartás és - működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
031030 Közterület rendjének fenntartása
041140 Területfejlesztés igazgatása
041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041236 Országos közfoglalkoztatási program
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
045120 Út, autópálya építése
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása
045170 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása
047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
054020 Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, megőrzése és fenntartása
061020 Lakóépület építése
062010 Településfejlesztés igazgatása
063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
074052 Kábítószer-megelőzés programjai, tevékenységei
074054 Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
081061 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás
081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés
082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
082044 Könyvtári szolgáltatások
082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység
082063 Múzeumi kiállítási tevékenység
082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és
megóvása
082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
083030 Egyéb kiadói tevékenység
084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése
086030 Nemzetközi kulturális együttműködés
086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
101221 Fogyatékossággal élők nappali ellátása
102023 Időskorúak tartós bentlakásos ellátása
102024 Demens betegek tartós bentlakásos ellátása
102025 Időskorúak átmeneti ellátása
102026 Demens betegek átmeneti ellátása
102031 Idősek nappali ellátása
104012 Gyermekek átmeneti ellátása
104030 Gyermekek napközbeni ellátása
104031 Gyermekek bölcsődei ellátása
104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
104043 Család és gyermekjóléti központ
105020 Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások
106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107013 Hajléktalanok átmeneti ellátása
107015 Hajléktalanok nappali ellátása
107051 Szociális étkeztetés
107052 Házi segítségnyújtás
107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok
107090 Romák társadalmi integrációját elősegítő tevékenységek, programok
12. melléklet a 23/2014. (X.22.) önkormányzati rendelethez41 42
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata telephelye(i):
|
telephely megnevezése |
telephely címe |
|
|
1 |
Haleszi háziorvosi rendelő |
6100 Kiskunfélegyháza, XI. körzet 1. |
1Módosította: 29/2015. (X.01.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése, hatályba lép 2015. október 2-án
2A mondat második részének szövegét hatályon kívül helyezte a 43/2016. (XII.19.) önkormányzati rendelet 7. § a) pontja, hatályba lép: 2017. január 1. napján
3Módosította: 29/2015. (X.01.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése, hatályba lép 2015. október 2-án
4Módosította: 29/2015. (X.01.) önkormányzati rendelet, 1. § (3) bekezdése, hatályba lép 2015. október 2-án
5Módosította: 29/2015. (X.01.) önkormányzati rendelet 2. § a), hatályba lép 2015. október 2-án
6Hatályon kívül helyezte: 29/2015. (X.01.) önkormányzati rendelet 4. § a), hatályba lép 2015. október 2-án
7Módosította a 17/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályba lép 2019. augusztus 31. napján
8A mondat második részének szövegét hatályon kívül helyezte a 43/2016. (XII.19.) önkormányzati rendelet 7. § b) pontja, hatályba lép: 2017. január 1. napján
9Módosította: 29/2015. (X.01.) önkormányzati rendelet 2. § b), hatályba lép 2015. október 2-án
10Módosította a 17/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályba lép 2019. augusztus 31. napján.
11Hatályon kívül helyezte: 29/2015. (X.01.) önkormányzati rendelet 4. § b), hatályba lép 2015.október 2-án
12Módosította a 8/2015. (II.28.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. március 1-jétől
13Módosította a 43/2016. (XII.19.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályba lép: 2017.01.01. napján
14Módosította a 14/2018. (V.31.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2018. június 1. napján, rendelkezéseit 2018. május 1-jétől kell alkalmazni.
15Módosította a 8/2015. (II.28.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. március 1-jétől
16Módosította a 17/2015. (V.05.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. május 6-tól
17Módosította a 24/2015. (VIII.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályba lép 2015. szeptember 1-jén
18Hatályon kívül helyezte a 43/2016. (XII.19.) önkormányzati rendelet 7. § c) pontja 2017. január 1. napjától
19Módosította a 43/2016. (XII.19.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályba lép: 2017. január 1. napján
20Módosította a 43/2016. (XII.19.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályba lép: 2017. január 1. napján
21Megállapította a 28/2017.(X.27.) önkormányzati rendelet, hatályba lép: 2017. október 28. napján
22Megállapította a 6/2018. (II.09.) önkormányzati rendelet 6. § (5) bekezdése, hatályba lép 2018. február 10. napján.
23Módosította a 29/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2014. december 19-től
24Módosította a 17/2015. (V.05.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. május 6-tól
25Módosította a 20/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. június 27-től
26Módosította a 37/2018. (XII.17.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályba lép 2019. január 1. napján.
27Módosította a 43/2016. (XII.19.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályba lép: 2017. január 1. napján
28Hatályon kívül helyezte a 17/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a 2019. augusztus 31. napjától
29 Módosította a 43/2016. (XII.19.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályba lép: 2017. január 1. napján
30Hatályon kívül helyezte: 29/2015. (X.01.) önkormányzati rendelet 4. § b), hatályba lép 2015.október 2-án
31Hatályon kívül helyezte: 29/2015. (X.01.) önkormányzati rendelet 4. § b), hatályba lép 2015.október 2-án
32Módosította: 29/2015. (X.01.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályba lép 2015. október 2-án
33Módosította a 8/2015. (II.28.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. március 1-jétől
34Módosította a 17/2015. (V.05.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. május 6-tól
35Módosította a 37/2015. (XI.30.) önkormányzat rendelet, hatályos 2016. január 1-jétől
36Módosította a 4/2016. (II.5.) önkormányzati rendelet, hatályos 2016. február 6-tól
37Módosította a 43/2016. (XII.19.) önkormányzati rendelet, hatályba lép: 2016. december 20. napján
38Módosította a 36/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2018. március 1. napján
39Módosította a 7/2018. (III.07.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2018. március 8. napján, de rendelkezéseit 2018. március 1-jétől kell alkalmazni.
40Módosította a 23/2018. (VIII.31.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2018. szeptember 1. napján
41Megállapította a 37/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelet, hatályos 2016. január 1-jétől
42Módosította a 43/2016. (XII.19.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályba lép: 2017. január 1. napján