Hernád nagyközség képviselő testületének 9/2014 (X.28.) önkormányzati rendelete

1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Hernád Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) A Képviselő-testület megnevezése: Hernád Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(3) Az Önkormányzat székhelye: 2376 Hernád Köztársaság út 47.

(4) Az Önkormányzat működési területe: Hernád nagyközség közigazgatási területe

(5) Az Önkormányzat törzskönyvi azonosítója: 734608

(6) Az Önkormányzat adószáma: 15734604-2-13

(7) Az Önkormányzat bankszámlaszáma: 11742032-15440660

(8) Az Önkormányzat honlapjának címe: www.hernad.hu

(9) Az Önkormányzat e-mail-címe: onkormanyzat@hernad.hu

(10) Az Önkormányzat időszakos lapjának címe: Hernádi Hírmondó

(11) Az Önkormányzat helyi televíziója: Hernád Info Tv

(12) a Képviselő-testület tagja a polgármester és a települési képviselő

(a továbbiakban: képviselő)

(13)¹ Az Önkormányzat közfeladatainak, szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

(14) Az Önkormányzat és képviselőinek pecsétje kör alakú, a körpecséten középen Magyarország címere „Hernád Nagyközség Önkormányzata” körirattal van ellátva. Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

(15) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: „Hernád Nagyközség Polgármestere”

2. § (1) A Képviselő-testület hivatalának neve: Hernádi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)

(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2376 Hernád Köztársaság út 47.

(3) A Polgármesteri Hivatal törzsszáma: 440666

(4) A Polgármesteri Hivatal adószáma: 15440660-2-13

(5) A Polgármesteri Hivatal bankszámlaszáma: 11742032-15734604

(6) A Polgármesteri Hivatal e-mail-címe: jegyzo@hernad.hu

(7) A Polgármesteri Hivatal kör alakú bélyegzőjén a körívben Hernádi Polgármesteri Hivatal felirat szerepel, középen Magyarország címere.

3. § Az Önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről, továbbá a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozásáról külön rendeletek rendelkeznek.

4. § Az Önkormányzat önállóan - szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve, a civil szférát bevonva - intézi a község közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.

5. § (1) Az Önkormányzat a hatáskörébe utalt hatósági ügyek intézése során - amennyiben magasabb szintű jogszabály azt nem írja elő kötelező jelleggel - a megfelelő személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt nem alkalmazza az elektronikus ügyintézést.

(2) Az állampolgárok közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos elektronikus tájékoztatását az Önkormányzat a község internetes honlapján biztosítja.

6. § (1) Az Önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében kötelezően ellátandó helyi önkormányzati feladatait az Mötv. 13. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével látja el.

(2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei

a) a Képviselő-testület bizottságai

b) a polgármester

c) a jegyző

d) a Polgármesteri Hivatal

e) az Önkormányzat társulásai

látják el.

(4) A jegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.

7. §² (1) Az Önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.

(2) Az önkéntes feladatok vállalása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt feladatok ellátását, és finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges

(3) Az Önkormányzat a törvényekben előírt kötelező önkormányzati feladatokat meghaladóan további feladatot az Mötv. 10. §-ában meghatározott módon vállalhat. Az Önkormányzat önként vállalt feladatait az SZMSZ 6. melléklete tartalmazza.

8. § (1) Az Önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik

(2) Az együttműködés keretében a polgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről legalább évenként tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(3) Az Önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) 80. § (1) bekezdésében foglaltak alapján.

(4) Az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat az Njt. 80. § (2) - (3) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével együttműködési megállapodást kötnek.

9. § (1) Az önkormányzat feladat- és hatásköreinek hatékonyabb, költségtakarékosabb és célszerűbb ellátása érdekében társulást hozhat létre vagy társuláshoz csatlakozhat.

(2) A társulási tanácsba az önkormányzat képviselő-testülete a polgármestert delegálja.

10. § A Képviselő-testület a feladatait a Mötv. 41. §-ában foglaltak szerint látja el.

11. § A Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása,

b) a helyi közügyek megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

c) a hitelfelvétel,

d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

12. §³ A Képviselőtestület tagjainak száma: 7 fő. A Képviselőtestület tagjainak névsorát az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.

13. § (1) Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. Az alakuló ülésre az Mötv. 43. § (1)-(3) bekezdései irányadóak.

(2) A képviselő-testületi ülések helye: Községháza tárgyalóterme(3) A polgármester – amennyiben valamely napirendi pont megtárgyalása azt indokolja, úgy – az ülés helyét a (2) bekezdésben meghatározott helyszíntől eltérően is meghatározhatja.

14. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület az általa elfogadott munkatervben foglaltak szerint tartja rendes üléseit.

(3) Rendkívüli ülést lehet összehívni, amennyiben a polgármester megítélése szerint a (2) bekezdésben foglaltakon kívül a Képviselő-testület sürgős összehívására van szükség.

(4) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni a Mötv. 44. §-ában meghatározottak szerinti indítványra. Az indítványt a polgármesterhez kell eljuttatni.

(5) A képviselő-testületi ülés nyilvános. A zárt ülésformájára és annak feltételeire az Mötv. 46. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

(6) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti tárgykörökön kívül zárt ülést tart méltatlanság ügyében történő tárgyaláskor és döntéshozatalkor.

(7) Zárt ülésen való részvételre az Mötv. 46. § (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

15. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján dolgozik, melyet - a polgármester véleményének kikérését követően - a jegyző készít elő.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

(3) A munkatervben meg kell határozni az ülések tervezett időpontját, az ülések várható, előre tervezhető napirendjét, az előkészítésben részt vevő személyeket, a napirendek előadóit.

(4) A testületi ülések lehetőleg minden hónap 4. hétfőjére essenek, kivéve a határidős és halaszthatatlan napirendek miatt összehívott üléseket.

(5) A munkatervet legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig állapítja meg a Képviselő-testület.

(6) A Képviselő-testület ciklusprogramjára az Mötv. 116. §-ának szabályai irányadóak.

16. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – az ülés elnöke- írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testület ülését.

(2) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, napját és kezdési időpontját, a napirendi javaslatot, előterjesztőjének nevét.

(3) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni

(4) A meghívó mellékletét képezik az előterjesztések és az önálló indítványok.

(5) Az írásbeli meghívóval és írásos előterjesztéssel egyenértékű, ha a képviselők a meghívót, előterjesztéseket általában PDF formátumban, e-mailen, vagy más számítástechnikai adathordozón (pld: CD,DVD, pendrive, stb) kapják kézhez.

(6) Az írásos előterjesztést meg kell küldeni

17. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 4 nappal kell kézbesíteni.

(2) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot értesíteni kell a meghívónak

18. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes üléshez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

19. § (1) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) jegyzőt,

b) bizottság nem képviselő tagját,

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységének vezetője;

20. § (1) Az elnök ülésvezetési feladatai:

(2) Az elnök figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja.

(3) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök vezeti a képviselő-testület ülését.

21. § (1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A napirend sorrendje:

22. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a Képviselő-testület által felkért személy lehet.

23. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra, legkésőbb az ülést megelőző 4. napon. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását is.

(3) Az előterjesztés tartalmazza

24. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során megismeri és figyelembe veszi a napirendi témájában érintett szerv, illetve a lakosság véleményét, javaslatát.

(2) Bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyújthat be a képviselő-testülethez.

25. § A Képviselő-testület bármely tagjának joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére. Ezt legkésőbb az ülést megelőző 21 nappal bizottsági véleményezésre írásban kell előterjeszteni. Az indítványnak az indokolást is tartalmaznia kell. Az indítványt legkésőbb a benyújtástól számított 60 napon belül napirendre kell tűzni.

26. § (1) Napirend előtti felszólalást előzetes jelentkezés alapján bármelyik képviselő tehet. Jelentkezni az ülést levezető elnöknél a rendes vagy rendkívüli testületi ülés megnyitásáig lehet.

(2) A felszólalás időtartama maximum 5 perc.

(3) A napirend előtti felszólalással érintett személy maximálisan 3 percben reagálhat az elhangzottakra. Viszontválasznak helye nincs.

27. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

28. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére az Mötv. 47. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására az Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.

(3) A döntéshozatalban történő összeférhetetlenség szabályaira az Mötv. 49. § (1) bekezdése irányadó.

(4) A polgármester a képviselő-testület döntéshozatalából kizárja azt a képviselőt, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a személyes érintettséghez kapcsolódó szavazás megkezdéséig, a polgármester a mulasztó képviselő következő 1 havi tiszteletdíját megvonja. Amennyiben a képviselő választási ciklusából kevesebb, mint 3 hónap van hátra, vagy a képviselő a mulasztást követően 3 hónapnál rövidebb időtartamig tölti be a tisztségét, 20.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja a polgármester.

(5) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

29. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.

(2) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.

(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad.

(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet

(5) Az interpellációra az ülésen, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.

(6) Az interpellációval a Képviselő-testület csak rendes ülésen foglalkozik. Az interpelláció napirendre tűzéséről a polgármester gondoskodik.

(7) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőzően 5 nappal írásban kell bejelenteni, és lehetőséget kell adni az ülésen a szóban történő előadásra.

(8) A szabályszerűen benyújtott interpelláció a napirend része.

(9) Az interpelláció ideje maximum 5 perc, az arra adott válasz, viszontválasz, nyilatkozat időtartama is maximum 5 perc lehet.

(10) Az interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.

(11) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, az elfogadásról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(12) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a polgármester a kérdést az illetékes bizottság elé utalja.

(13) A (12) bekezdés esetén az interpellációról és az arra adott válaszról az interpelláló nyilatkozata ismeretében a soron következő képviselő-testületi ülésen a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(14) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

(15) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

30. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.

(2) A vita megkezdése előtt az illetékes szakbizottság elnöke – távollétében képviselő tagja – nyilatkozik az előterjesztésről.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.

(5) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

31. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

32. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. Az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja-e. A szavazás elrendelése előtt az ülés elnöke a módosító javaslat írásba foglalását kérheti. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, a módosítással együtt kell szavazásra bocsátani a rendelettervezetet vagy határozati javaslatot, amennyiben nem fogadja be, az eredeti előterjesztésben szereplő rendelettervezetet vagy határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.

33. § (1) A Képviselő-testület

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

34. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott, általános életviszonyok, helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottság (ok) és a jegyző bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.

35. § (1) A rendelettervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2 Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, a polgármester indítványozza, hogy a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőseiről.

(3) A rendelettervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző által előkészített rendelettervezeteket a (4) bekezdésben foglalt kivétellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

36. § (1) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetet legkésőbb az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg, vagy ha azt bizottság is tárgyalja, a bizottsági ülés összehívásával egyidejűleg közzé kell tenni a www.hernad.hu honlapon.

(2) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetről a Hernádon állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező lakosok, Hernádon működő szervezetek a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül nyilváníthatnak véleményt. A bizottság által nem tárgyalt rendelettervezetekre vonatkozó vélemények elküldésére a Képviselő-testület ülését megelőző második nap16 óráig van lehetőség. Amennyiben a rendelettervezetet bizottság is tárgyalja, a vélemények elküldésének határideje a bizottsági ülést megelőző második nap 16 órája.

(3) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell. Nem vehető figyelembe továbbá az a vélemény, amely elkésett, sérti a közerkölcsöt vagy a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedik.

(4) A beérkezett és figyelembe vehető véleményekről az előterjesztő összefoglaló tájékoztatást ad a rendelettervezet bizottsági, vagy képviselő-testületi tárgyalása során. A beérkezett és figyelembe vehető vélemények alapján az előterjesztő a rendelettervezethez módosító indítványt terjeszthet elő. Az előterjesztőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

37. § (1) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet végrehajtása érdekében kezelheti.

(2) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az (1) bekezdésben foglalt adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.

(3) A beérkezett véleményeket, valamint a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a rendelet hatályba lépésétől számított – amennyiben a rendelet ezen időn belül nem lépett hatályba, úgy a vélemény beérkezését követő – három hónapon belül törölni kell.

38. § (1) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(2) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével történik. A kifüggesztés időtartama 30 nap.

(4) A kihirdetett önkormányzati rendeletet közzé kell tenni a község honlapján és a Hernádi Hírmondó következő számában rövid tájékoztatás formájában is kötelező közzétenni.

39. § (1) Az elnök a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az alábbi jogosítványokkal rendelkezik:

(2) A választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a képviselő-testületi ülésen csak az elnök egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

(3) Ha a képviselő-testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök javaslatára a Képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad, az csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

40. § (1) A képviselőtestület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

(3) Ha a képviselőtestület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról, akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.

41. § (1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza. Az elnök először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra.

(2)⁴

(3) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.

(4) Minősített többség, vagyis 4 főnek az egybehangzó szavazata szükséges a Mötv. 50. § -ban meghatározott ügyekben hozott döntés esetén.

42. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) a) és b) pontja szerinti tárgykörökben, amennyiben azt legalább 4 képviselő kezdeményezi.

(2) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül 3 fős szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A szavazatszámláló bizottság a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett hivatali pecséttel ellátott szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

(6) A titkos szavazás során született döntést az ülés elnöke a jegyzőkönyv alapján megállapítja a szavazásra feltett javaslatot elfogadta vagy elutasította.

(7) A titkos szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48. § (4) bekezdése szerinti szabály jelen rendelet 39. § (5) bekezdésben lévő név szerinti szavazás kötelezettségével érintett témakörök kivételével alkalmazható.

43. § (1) A képviselőtestület legalább 2 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást tart. Ennek elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.

(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

(3) Személyi és ügyrendi kérdésben névszerinti szavazás nem tartható.

(4) A név szerinti szavazás tényét, eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5) Név szerinti szavazást kell tartani

(6) A név szerinti szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltak irányadóak.

44. § Amennyiben a képviselő-testület –határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt- két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester -az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével- döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésén tájékoztatja.

45. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A képviselő-testületi ülésről a jegyzőkönyv mellett minden esetben hangfelvétel is készül. A hangfelvételt a jegyző tárolja. Egyebekben a hangfelvétel kezelésére a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások az irányadók.

(3) A Képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyvre, annak aláírására, közokirati jellegére, betekinthetőségére az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerinti szabályok irányadóak.(4) Bármely képviselő kérheti, hogy valamely hozzászólás vagy napirendi pont vitája szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

46. § A jegyzőkönyv megküldésére a Mötv. 52. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

47. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(3) A rendeletekről és határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(4) Igény esetén a képviselőnek meg kell küldeni a képviselő-testületi ülésekről készült határozatok szövegét elektronikus és papírformátumban is.

(5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a Polgármesteri Hivatalban az állampolgárok számára - a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjének jelenlétében - hozzáférhetővé kell tenni.

(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe, valamint az ülés írásos anyagaiba az érintetteken és a Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be.

(7) A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint - a nyilvános ülés jegyzőkönyvétől - elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

(8) A Mötv. 52. § (3) bekezdése alapján zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat, és a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét. A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntése is nyilvános.

48. § A képviselők névsorát az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.

49. § (1) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(2) A képviselő az Mötv. 32. §-ában felsoroltakon túlmenően

50. § (1) Ha a képviselő a Képviselő-testület – illetve bizottsági tagsága esetén a bizottság- ülésén nem tud részt venni, köteles ennek tényét legkésőbb 24 órával az ülés előtt bejelenteni a polgármesternek illetve a bizottság elnökének. A bejelentés alapján, indokolt esetben a polgármester illetve a bizottság elnöke a távolmaradást igazoltnak tekinti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a bizottságok nem képviselő tagjaira értelemszerűen vonatkoznak.

51. § (1) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.

(2)⁵ A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

(3) A képviselő költségtérítésére és munkahelyén a munkavégzés alóli felmentésére a Mötv. 32. § (2) bekezdés g) pontja az irányadó.

52. § (1) A képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek a vonatkozó szabályait.

(2) A képviselő titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

53. § (1) A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre.

(2) A Képviselő-testület a bizottságok taglétszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakításukkor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja.

(3) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(4) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok

(5) A bizottságok az elnök javaslatára, első ülésükön, a képviselő bizottsági tagok közül elnökhelyettest választanak.

(6)⁶ A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott feladat- és hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete, a bizottsági tagok névsorát az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza.

54. § . (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülés előtt 4 nappal megkapják.

(3) Minden bizottság ülésére az összes képviselőnek kell meghívót küldeni.

(4) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági tagok 1/3-ának - napirendi javaslatot is tartalmazó - indítványára.

(5) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról is.

(6) Abban az esetben, ha több bizottság összevont ülést tart, az egyes napirendekről külön-külön szavaznak és a határozatképesség is külön-külön vizsgálandó.

55. § A bizottság képviselő és külsős tagjainak minden olyan információt meg kell kapniuk, ami a döntéshozatalhoz szükséges.

56. § (1) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság megválasztott tagjainak több mint a fele jelen van. A határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottsági döntés előterjesztője a Képviselő-testület felé a bizottság elnöke, távollétében pedig az általa kijelölt személy vagy felkért szakértő.

57. § (1) A bizottság tagjai a bizottság ülésein kötelesek részt venni. Amennyiben a tag az éves bizottsági ülések számának a felén nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület a bizottsági tagságát megszüntetheti.

(2) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt legalább 2 munkanappal korábban értesíteni kell.

58. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

59. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben

(2) A bizottságok létrehozására az Mötv. 57. § (1) és (3) bekezdései, az elnök és tagjainak megbízatására, választására, összetételére, megbízatásról történő lemondásra az Mötv. 58. § (1) bekezdése, képviselő-testületi átruházott hatáskörökre az Mötv. 59. § (1) és (3) bekezdései, ügyrendjére az Mötv. 60. §-a, a bizottság összehívására, döntéseinek végrehajtására és felfüggesztésére az Mötv. 61. § rendelkezési irányadóak.

60. § (1) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a bizottság tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott képviselő bizottsági tag vezeti a bizottság üléseit.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 4 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.

(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(4) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívja az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő képviselő-testületi-ülés előtt 5 nappal a bizottság rendelkezésére bocsátott előterjesztést a Képviselő-testületi ülést megelőzően köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Képviselő-testületi ülés megkezdéséig foglalhat állást.

(6) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.

(7) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt tag írja alá. Az elnök mellett aláíró bizottsági tag személyéről, a bizottság az ülés kezdetekor vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A bizottság a döntést jegyzőkönyvbe foglalja.

(8) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

61. § (1) A bizottság ülése nyilvános, azt a bizottság elnöke, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott elnökhelyettes, ha ő is távol van a bizottság által választott képviselő bizottsági tag vezeti.

(2) A bizottság üléséről hangfelvétel készül. A hangfelvétel kezeléséről a jegyző gondoskodik.

(3) A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt a jegyző vagy a Polgármesteri Hivatalban dolgozó, általa megbízott köztisztviselő.

62. § (1) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a bizottság döntései kötik. A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleménynek a képviselő-testületi ülésen helyt kell adni.

(3) A bizottság döntéseinek kiadmányozója az elnök.

(4) A bizottság által hozott határozatok jelölése: „Hernád Nagyközség Önkormányzata ……………………………(elnevezésű) Bizottságának .../... (sorszám/évszám) …(hónap) … (nap) határozata.”

63. § A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról – a Polgármesteri Hivatal- útján a jegyző gondoskodik.

64. § (1) A bizottságok működésük további részletes szabályait maguk határozzák meg.

(2) A bizottság működésére vonatkozó rendelkezéseket - a jelen rendeletben foglaltakon túl – a Mötv. 57.-61. §-ai tartalmazzák.

65. § (1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2) A polgármester eskütételére az Mötv. 63. §-a, az ülések összehívására az Mötv. 65. §-a, polgármester képviselő-testületi tagságára az Mötv. 66. §-a irányadó.

(3) A polgármester jogait és kötelezettségeit az Mötv. 67. §-a szabályozza.

(4) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban

66. § (1) A polgármesternek az Mötv. 68. § (2) bekezdése szerinti döntéshozatala nem terjed ki

a) rendeletalkotásra,

b) önkormányzati vagyon megterhelésére,

c) hitelfelvételre,

d) részvénykibocsátásra,

e) fegyelmi eljárásban történő döntéshozatalra.

(2) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdés szerinti, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban meghozható döntései az alábbi tárgykörökben hozhatja meg

67. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Választására, jogállására, eskütételére, az Mötv. 63. §-a irányadó.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármesternek a polgármester által meghatározott feladatköre az alábbi:

68. § (1) A polgármester A Mötv. 82. §-ában foglaltak figyelembevételével jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző feladat –és hatásköreire vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint az Mötv. 81. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően

(4) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői felett.

(5) A jegyzőt jegyzői hatósági jogkörben hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén, az adóhatósági jogkörök kivételével, az igazgatási ügyintéző helyettesíti.

(6) Ha a jegyző a képviselő-testületi, bizottsági előterjesztés döntési javaslatában jogszabálysértést észlel, köteles azt az előterjesztéshez csatolt írásbeli észrevételben jelezni. A Képviselő-testület ülésén előterjesztett döntési javaslat esetében a jegyző szóban jelzi, ha a javaslat jogszabálysértő. A jegyző jelzését a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

69. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyző kinevezésére vonatkozó hatályos jogszabályok szerint – aljegyzőt nevez ki határozatlan időre a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) A jegyző jogkörét távollétében az aljegyző gyakorolja, akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a jegyző képesítési követelményeinek megfelelő végzettséggel rendelkező hivatali köztisztviselőt nevezi ki. A kinevezés határozott időre, de legfeljebb hat hónap időtartamra szól.

(4) Több megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselő esetén a polgármester a kinevezésről saját hatáskörében dönt.

(5) Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó betegség, valamint a 21 napot meghaladó szabadság.

70. § (1) A Képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) – (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően polgármesteri hivatalt hoz létre Hernádi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.

(2) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatározhat. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg.

(3) A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot – az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével-, a képviselő-testület határozattal fogadja el.

(5) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatának folyamatos aktualizálása a jegyző feladata.

71. § (1) A Polgármesteri Hivatal a Hernádi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzatok) munkáját az alábbiak szerint segíti:

(2) A Polgármesteri Hivatal az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának - az államháztartáson belülről származó pénzeszközök vonatkozásában - a végrehajtó szerve, külön megállapodás szerint.

72. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer a Mötv. 54. §-ában foglalt rendelkezés szerint közmeghallgatással egybekötött testületi ülést tart.

(2) A közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatja a lakosságot az aktuális feladatokról, beszámol az előző évi fejlesztési feladatok végrehajtásáról és vázolja a tárgyévi feladatokat.

(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés időpontját – annak megtartása előtt 8 nappal - a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(4) Az ülést a polgármester vezeti, azon részt vesznek a képviselők és a jegyző is.

(5) A település lakossága számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt és alatt írásban és telefonon, valamint az ülésen szóban is megtehesse.

(6) A közmeghallgatásról, az elhangzott kérdésekről, javaslatokról jegyzőkönyv készül.

(7) Amennyiben az elhangzott kérdés a helyszínen érdemben nem válaszolható meg, úgy az írásbeli választ - 15 napon belül - a kérdés felvetőjének meg kell küldeni.

(8) Az elhangzott javaslatra vonatkozó intézkedésről - ha a helyszínen érdemben válasz nem adható - a javaslattevőt a polgármester 15 napon belül tájékoztatja.

73. § (1) A Képviselő-testület a közérdeklődésre számot tartó döntéseket, információkat a Hernádi Hírmondó elnevezésű - évente 4 alkalommal, 1000 példányban megjelenő - helyi lapjában - és Hernád Info Tv elnevezésű – hetente 2 alkalommal médiaszolgáltatást végző - helyi televízióban közzéteszi.

(2) A Hernádi Hírmondó felelős kiadója a Pressmann Nyomdaipari Bt. Dabas. Felelős szerkesztőjét határozattal a Képviselő-testület jelöli ki határozatlan időre.

(3) A Hernád Info Tv médiaszolgáltatója a Művelődési Ház. Felelős szerkesztője a Művelődési Ház igazgatója. (4) A Képviselő-testület a településen elhelyezett hirdetőtábláin és a www.hernad.hu weboldalon és a Hernád Info Tv-én keresztül minden, a lakosság számára fontos információt közöl az állampolgárokkal. A honlap szerkesztéséért a jegyző felel

74. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) E körben különösen:

76. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Mötv. 119-120. §-ban foglaltaknak megfelelően (ideértve az Európai Unió által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását is) az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(3) A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül – a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

(4) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.

77. § (1) A Pénzügyi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége előtt legkésőbb 20 nappal írásban felhívja az érintett képviselő figyelmét a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, amely írásbeli felhívásában köteles az érintett képviselőt tájékoztatni a vagyonnyilatkozat tételhez szükséges dokumentumok átvételének és leadásának az időpontjáról.

(2) Az érintett képviselő helyett akadályoztatása esetén a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges dokumentumokat két tanú által aláírt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott is felveheti, illetve leadhatja.

(3) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének ellenőrzését a Pénzügyi Bizottság a leadási határidőt követő 5 munkanapon belül köteles elvégezni.

(4) A vagyonnyilatkozat-tételi eljárás során a Pénzügyi Bizottság a képviselői vagyonnyilatkozatok borítékját felbontja és ellenőrzi, hogy ki van-e töltve, illetve minden oldalon alá van-e írva.

(5) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtételéről a Pénzügyi Bizottság határozatot hoz, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(6) Amennyiben az érintett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét a megadott határideig nem teljesíti, a Pénzügyi Bizottság elnöke – a polgármester és a jegyző egyidejű értesítése mellett – köteles 5 munkanapon belül írásban felszólítani az érintettet arra, hogy vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének 3 munkanapon belül tegyen eleget, továbbá tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

(7) A vagyonnyilatkozat tételi eljárásra vonatkozó részletes szabályokat e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

78. § (1) Az önkormányzat az Mötv, valamint az Njt. alapján együttműködést tart fenn a települési nemzetiségi önkormányzattal. Az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködési szabályait külön megállapodásban rögzítik.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat részére jogszabály által előírt véleményezési jog esetén a képviselő-testületi döntés csak a települési nemzetiségi önkormányzat véleményének birtokában hozható meg.

(3) A jegyző a helyi nemzetiséget érintő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke által benyújtott előterjesztést köteles a Képviselő-testület soron következő ülésére beterjeszteni és az előterjesztőt tanácskozási joggal meghívni, amennyiben az előterjesztés a képviselő-testületi ülést megelőző harmadik hét hétfőjéig megérkezik a Hivatalba.

(4) Az önkormányzat – költségvetési keretein belül – ingyenesen, rendeltetésszerű használat mellett biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére a Njt. 80. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

79. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2013.(I.31.) önkormányzati rendelettel módosított 1/2011. (I.24.) önkormányzati rendelet.