Egerfarmos Községi Önkormányzat Képviselő - testületének 9/2014 (XI.27.) Önkormányzati rendelete

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Egerfarmos Községi Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3379 Egerfarmos, Dózsa György út 1.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Egerfarmos Község közigazgatási területe.

(4) Az Önkormányzat hivatalos web-címe: www.egerfarmos.hu

(5) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Egerfarmos Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(6) A képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése: Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).

(7) A Hivatal székhelye: 3375 Mezőtárkány, Kossuth Lajos út 81.

(8) A Hivatal kirendeltséget működtet Egerfarmos településen (a továbbiakban: Település), amelynek hivatalos elnevezése: Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Egerfarmosi Kirendeltsége (a továbbiakban: Kirendeltség)

(9) A Kirendeltség székhelye: 3379 Egerfarmos, Dózsa György út 1.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei:

a) a címer,

b) a zászló,

c) a pecsét.

(2) A község címere: álló ovális pajzs kék mezejében jobb oldalon ezüst, álló csoroszlya, középen három átkötött arany búzakalász, baloldalon álló ezüst ekevas, a címerképek alatt 1786 évszám.

(3) A község zászlaja: téglalap alakú, fehér alapszínben az (1) bekezdésben körülírt címer, alatta aranyrojt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott címer és zászló (lobogó) használatának rendjét Egerfarmos Községi Önkormányzat Képviselő-testülete külön önkormányzati rendelettel szabályozza.

(5) (1) Az Önkormányzat pecsétje kör formátumú, közepén Magyarország címerével, felső körben „Községi Önkormányzat”, alsó félkörben ” Egerfarmos” felirattal.

(6) Az Önkormányzat pecsétjeit kell használni:

a) a képviselő-testület dokumentumain,

b) az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon,

3. § (1) A Kirendeltség pecsétjei:

a) Kör formátumú, közepén Magyarország címerével, felső körben

„Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal”

alsó félkörben:” Egerfarmos” felirattal.

b) Fejbélyegző: Téglalap formátumú

„Mezőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Egerfarmos”

3379 Egerfarmos, Dózsa György út 1.” felirattal

(2) A Kirendeltség pecsétjeit kell használni a Kirendeltség hatósági iratain.

4. § (1) Az Önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a Képviselő-testület bizottságára, az Önkormányzat társulásaira, a polgármesterre és a jegyzőre ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A Képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében a Heves Megyei Önkormányzattal, a Kandó Kálmán Alapítvánnyal, a Polgárőr Egyesület Egerfarmossal, az Őszi Rózsa Nyugdíjasklubbal továbbá az Tisza – Tarna – Rima Menti Leader Egyesülettel egyeztet feladatkörüket érintő esetekben. A koordináció keretében közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester illetve a jegyző feladata.

6. § Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdése alapján önként vállalt feladatait évente, a költségvetési rendeletében anyagi lehetőségeihez mérten előirányzat biztosításával határozza meg.

7. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő a következők szerint:

a) 4 választott képviselő

b) polgármester

(2) A képviselők névsorát az SzMSz 1. függeléke tartalmazza.

8. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.

9. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén az Mötv. 43. §-ban foglaltakon túlmenően:

a) a Képviselő-testület első napirendi pontként meghallgatja a Helyi Választási Bizottság tájékoztatóját a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és a választás fontosabb eseményeiről,

b) a polgármester és a képviselők esküt tesznek.

(2) Az alakuló ülés meghívóját az ülést megelőzően 3 nappal kell kézbesíteni.

10. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület ülését az Mötv. 45. §-a szerinti személy hívja össze.

(3) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetében a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet.

(4) A Képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt –papírra kinyomtatott módon – a települési képviselők részére az ülés előtt 5 nappal meg kell küldeni.

(5) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és a javasolt napirendi pontokról a rendes ülést megelőzően 5 nappal a település lakóit a Kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján (a továbbiakban: honlap) való megjelentetéssel értesíteni kell.

(6) A Képviselő-testület rendes ülésének előterjesztéseit –a zárt ülés anyagainak kivételével – legkésőbb az ülés előtt 3 nappal a honlapra fel kell tenni.

(7) A Képviselő-testületi ülésen tárgyalandó rendelet-tervezetekhez a település lakói – a rendelet-tervezet honlapon való megjelenésétől a képviselő-testületi ülés napját megelőző nap 24. órájáig – elektronikusan véleményt nyújthatnak be.

(8) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet 5 napon belül ismételten össze kell hívni.

11. § (1) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni az Mötv. 44. §-ban foglalt esetekben, az ott meghatározott időn belül, vagy ha azt jogszabály kötelezően előírja.

(3) Az Mötv. 44. §-ban meghatározott indítványt írásban, a szükséges aláírásokkal ellátva a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványhoz mellékelni kell a javasolt napirendi pont előterjesztését, amelynek meg kell felelnie az e rendeletben támasztott követelményeknek.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt legalább az ülés előtt 3 nappal –papírra kinyomtatott módon – a települési képviselők részére meg kell küldeni.

(5) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes ülés napjára is, attól eltérő időpontra.

(6) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontjáról, helyéről és a javasolt napirendi pontokról – az ülés előtt 3 nappal – a település lakóit a Kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a honlapon való megjelentetéssel értesíteni kell.

(7) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének előterjesztéseit – a zárt ülés anyagainak kivételével – legkésőbb az ülés napján a honlapra fel kell tenni.

12. § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt

b) a napirendi pontok előadóit.

(2) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni továbbá:

a) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,

b) a Kirendeltség napirend szerint illetékes belső szervezeti egységének köztisztviselőjét

c) akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásánál indokoltnak tartja.

13.§ (1) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés minősítését,

b) az ülés helyét, napját, kezdési időpontját,

c) a javasolt napirendi pontokat,

d) a napirendek tárgyának és előadójának megjelölését,

e) javasolt napirend nyilvánosságát,

f) az ülést összehívó aláírását, bélyegző lenyomatát és dátumot.

(2) Az egyes napirendekhez meghívottak részére csak azokat az előterjesztéseket kell megküldeni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(3) A Képviselő-testület zárt ülésén tárgyalandó előterjesztéseket kizárólag azok számára lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

14. § (1) Az Önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a Képviselő-testület alakuló ülését követő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik. A ciklusprogramot a Képviselő-testület fogadja el.

15. § (1) A Képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;

b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;

c) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megjelölését, a közmeghallgatás időpontját.

(3) A munkaterv tervezetét minden év november 30-ig a polgármester állítja össze. Új Képviselő-testület megválasztását követő első alkalommal a munkaterv a ciklusprogrammal együtt kerül előterjesztésre.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan november 1-ig javaslatot tehetnek:

a) a települési képviselők;

b) az alpolgármester;

c) a jegyző,

d) az önkormányzati intézmények vezetői.

(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(6) A jóváhagyott ciklusprogramról és a munkatervről a lakosságot a Kirendeltség hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel, és a honlapon tájékoztatni kell.

16. § A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül – gazdasági cselekvési programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait, feladatait tartalmazza a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára.

17. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület az Mötv. 46.§ (2) bekezdés a) és b) pontja eseteiben zárt ülést tart, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja eseteiben zárt ülést rendelhet el.

(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek és az ülést segítő köztisztviselő vehet részt.

(4) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja eseteiben tartható zárt ülés megtartását indítványozhatják:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) bármely képviselő,

c) a jegyző.

18. § (1) A Képviselő-testület ülését az e rendelet 9. § (2) és (3) bekezdésben érintett személyek az ott leírtak szerint vezetik, munkájukat a jegyző segíti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) előterjeszti az ülés napirendjét, majd az megszavaztatja,

d) első napirendi pontként tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

g) berekeszti az ülést.

(3) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

19. § A polgármester a Képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját a Képviselő-testület az aktualitások napirendek előtt – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

20. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;

b) a Képviselő-testület vagy Vagyonnyilatkozat - vizsgáló Bizottság által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester,

c) a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló Bizottság elnöke,

d) a képviselő-testület tagja;

e) a jegyző,

f) a napirend előadója,

g) a testület által felkért előadó.

(3) A Képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 15 napon kell az jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az írásbeli előterjesztés terjedelme – a határozati javaslattal és a mellékletekkel együtt – a 10, kivételesen indokolt esetben a polgármester előzetes engedélyével a 15 gépelt oldalt nem haladhatja meg.

(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 10 perc, ezt azonban a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megváltoztathatja.

(5) Az előterjesztések valamennyi típusa csak a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza

aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac) az előkészítésben részt vevők bizottság, szakértő, más közigazgatási szervek véleményét,

ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,

ae) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményeik ismertetése, stb.

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

21. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 10 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia,

b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat 2 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

22. § (1) Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő legfeljebb 1 percben. Ügyrendi javaslat felett a képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2) Ügyrendi javaslat:

a) napirend nyilvánossága,

b) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása, szünet elrendelése,

c) bizottsági kisebbségi vélemény ismertetése,

d) a vita, illetve az általános vita lezárása,

e) a Szervezeti- és Működési Szabályzat, vagy más jogszabály előírásainak megsértése,

f) az előterjesztés visszavonása,

g) hozzászólási jog megadása,

h) a szavazás menete,

i) a szavazás módjára vonatkozó javaslat és

j) személyes érintettség címén tehető.

(3) A szavazási szakaszban csak a szavazás menetét érintően lehet ügyrendi javaslatot tenni.

(4) Az ügyrendi felszólalást a javaslat előterjesztésével kell kezdeni, ezt követően lehet indokolni.

(5) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a felszólalás a fentieknek nem felel meg, szabályos felszólalásra felkéri a képviselőt, vagy a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

(6) Személyes érintettség címén a hozzászólás időtartama legfeljebb 1 perc.

(7) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem személyes érintettség címén történt, a képviselőtől megvonja a szót.

23. § (1) A Vagyonnyilatkozat - vizsgáló Bizottság -, valamint a képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be a Képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló Bizottságnak átadja.

24. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

25. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit az Mötv. 48. §-ban meghatározott szavazással hozza meg.

(2) Az előterjesztés vitájának lezárását követően a polgármester szavazásra bocsátja a módosító indítványokat, valamint az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat vagy rendelet-tervezetet.

(3) A polgármester a módosító indítványokat az alábbi sorrendben teszi fel szavazásra:

a) az előterjesztő által elfogadott módosító indítványokat, együttesen,

b) az előterjesztő által el nem fogadott módosító indítványokat külön-külön, amennyiben nem állnak ellentétben a már elfogadott módosító indítványokkal.

(4) Az előterjesztő által el nem fogadott módosító indítvány benyújtója – a módosító indítványáról való szavazást megelőzően – 1 percben szóbeli kiegészítést tehet, amelyre az előterjesztő szintén 1 percben válaszolhat.

(5) A polgármester a módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet teszi fel szavazásra.

(6) A polgármester megállapítja a szavazás eredményét.

(7) Minősítet szavazattöbbség szükséges az Mötv. 50. §-ban foglaltakon túl:

a) Mötv. 68. § (1) bekezdésében foglalt esetben,

b) Mötv. 88-89. §-ban foglalt esetben,

c) titkos szavazás elrendeléséről,

d) bizottságok és ideiglenes bizottságok létrehozásáról,

e) hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz,

f) az Önkormányzat tulajdonába kerülő, vagy az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné minősítéséhez,

g) az Önkormányzat tulajdonában lévő a korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképtelen vagyontárgyak forgalomképessé minősítéseséhez.

26. § (1) A Képviselő-testület döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(2) A zárt ülésen hozott határozatot a Képviselő-testület a következő nyilvános ülésén – az önkormányzati hatósági ügyben, fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása ügyében hozott határozatok kivételével – ismertetni kell.

(3) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a Képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt olyan módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatíváról a Képviselő-testület együttes szavazással dönt.

27. § (1) A képviselő-testületi ülésen bármely képviselő javasolhatja név szerinti szavazás elrendelését, melyről a Képviselő-testület dönt.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni az Mötv. 48. § (3) bekezdésében és az Mötv. 55. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(4) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

28. § (1) Az Mötv. 48. § (4) bekezdésében meghatározott titkos szavazás elrendeléséről bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület dönt.

(2) Titkos szavazást kell tartani a Mötv. 74. § (1) bekezdésében és 76. § d) pontjában meghatározott esetben.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjaiból 3 fős - egy elnökből és két tagból álló - szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A bizottság tagjaira és elnökére a polgármester tesz javaslatot.

(4) A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít.

29. § (1) Az önkormányzati rendeleteket és normatív határozatokat a Kirendeltség hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet és a normatív határozat elfogadásáról a lakosságot az honlapon, azok megjelentetésével tájékoztatni kell.

(2) Hatályos rendeleteket és határozatokat a lakosság számára a Kirendeltségben hozzáférhetővé kell tenni.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakról a jegyző gondoskodik.

30. § (1) A Képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:

„Egerfarmos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének __ /20__.(__.__.) KT határozata a _________ -ról.”

(2) A hatályos Képviselő-testületi határozatokról a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

31. § Az első napirendi pont tárgyalása során a képviselők a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben interpelláció terjeszthetnek elő, míg a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló Bizottság elnökéhez, kérdést intézhetnek.

32. § (1) A kérdés, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdést, az ülést megelőző nap 12⁰⁰ óráig kell benyújtani a polgármesterhez.

(3) A kérdésre a megkérdezett elsősorban a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni. A válaszadás maximális időtartama 3 perc, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, ha a kérdező nem fogadja el a választ.

33. § (1) Az interpelláció önkormányzati hatáskörellátással kapcsolatos felszólalás.

(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció címét és szövegét,

c) az interpelláló sajátkezű aláírását.

(2) Az interpellációra elsősorban a Képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ebben az esetben az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés és további 2 perces viszontválasz joga illeti meg. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a Képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló Bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottsági vizsgálat eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

34. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,

c) tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A polgármester dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási jogot ad, továbbá dönthet a felszólalás időtartamáról is. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

35. § (1) A jegyzőkönyvet az Mötv. 52. §-a szerint kell elkészíteni, és az ott előírtakon kívül tartalmazza:

a) a távollétét előzően bejelentő, illetve azt megtenni elmulasztó képviselők nevét,

b) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

c) a jegyzőkönyvvezető nevét,

d) interpellációkat, képviselői kérdéseket,

e) az interpellációra és a kérdésre utólag adott választ,

f) a név szerinti szavazásról készült névsort,

g) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,

h) a módosító javaslatokat,

i) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket.

(2) A képviselő kérésére szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a jelenléti ívet,

b) a meghívót,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a végleges rendeleteket,

e) az aláírt szerződéseket,

f) a képviselő kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,

g) az érintett nyilatkozatát, ha személyi ügyének nyilvános tárgyalásához nem járul hozzá,

h) a jegyző törvényességi észrevételét,

i) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(4) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

36. § (1) A képviselő-testületi ülésről hang- vagy videó felvétel készülhet.

(2) A zárt ülés anyagáról nem készül felvétel.

37. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) a Bizottság,

c) a polgármester, az alpolgármester, és a jegyző,

d) a választópolgárok, népi kezdeményezés útján.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A Képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezésének előkészítéséről, főbb elveiről.

A rendelet szabályozásra kerülő téma súlyától függően meghatározhatja az előkészítés menetét, módját, az egyeztetés és vitafórumok rendjét.

(4) A meghatározott előkészítés után a rendelettervezetet a polgármester nyújtja be a Képviselő-testülethez, annak indokolásával együtt. A jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítésnél felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról.

38. § (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében be kell mutatni az előzetes hatásvizsgálat eredményeit, ezen belül elkülönítve a tervezett szabályozás előnyös és hátrányos következményeit.

(2) A rendelettervezetet az Ügyrendi bizottság véleményével, valamint a jegyző törvényességi ellenőrzését követően lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.

(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az Önkormányzat rendeletét a polgármester és a jegyző írják alá.

(4) Az önkormányzati rendelet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján kerül kihirdetésre. A rendelet kihirdetettnek a kifüggesztés napján tekinthető.

(5) Az önkormányzati rendeleteket, évente kezdődő és kihirdetésük sorrendjében folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:

„Egerfarmos Községi Önkormányzat Képviselő-testületének __/20__.(__.__.) Önkormányzati

rendelete a _________________ -ról.”

(6) A hatályos önkormányzati rendeletekről a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

39. § (1) A képviselőt az Mötv. 32. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően további jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Kirendeltség intézkedését, a Kirendeltség érintett dolgozója erre 10 napon belül köteles érdemi választ adni,

c) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,

d) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet,

(3) A Képviselő-testület az alpolgármesternek, települési képviselőnek, a bizottságok elnökeinek, tagjainak – a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

(4) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) írásbeli vagy szóbeli bejelentés a polgármesternek, ha képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van,

b) olyan magatartás tanúsítása, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,

d) a tudomására jutó állami, szolgálati titok megőrzése,

e) kapcsolattartás választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

f) személyes érintettség bejelentése,

g) a jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül.

(5) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

40. § (1) A Képviselő-testület a bizottságait az Mötv. 57-58. §-ban meghatározottak szerint hozza létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

a) Vagyonnyilatkozat - vizsgáló Bizottság.

(3) A bizottságok tagjainak névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(4) Az Mötv. 59. §-a szerinti feladatokon túl a bizottságok főbb feladatait és hatásköreit e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(5) A bizottság nem képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek.

41. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(2) A képviselő egyidejűleg több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok elnökeire a polgármester, míg tagjaira a polgármester és a bizottságok elnökei tehetnek javaslatot. A bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület alakuló ülésén, vagy megválasztásukat követően, a Képviselő-testület előtt esküt tesznek.

42. § (1) Az Mötv. 60. §-ban foglaltak betartásával a bizottság összehívására, vezetésére, működésére és a döntéshozatalára az e rendelet IV. Fejezetében foglaltakat – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.

(2) A bizottsági ülést az elnöki tisztség betöltetlensége, vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén az általa kijelölt képviselő bizottsági tag hívja össze. Mindkét személy tartós akadályoztatása esetén a bizottsági ülést a polgármester hívja össze.

(3) Az Mötv. 61. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a bizottsági ülést az ott meghatározott határidőn belül össze kell hívni, és az indítványukban foglaltakat meg kell tárgyalni:

a) a Képviselő-testület határozatára,

b) a bizottsági tagok egyharmadának indítványára,

43. § (1) A bizottság az alakuló, vagy azt követő ülésén megalkotja ügyrendjét, és az elnök kijelöli azt a személyt, aki tartós akadályoztatása esetén az elnöki teendőket ellátja.

(2) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt.

(3) A bizottság ülésére szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt úgy kell megküldeni, hogy azt a bizottság tagjai rendes ülés esetén az ülés előtt legalább 3 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt legalább egy nappal megkapják.

(4) A bizottsági ülés helyét, idejét és napirendjét tartalmazó meghívót a Kirendeltség hirdetőtábláján – rendes ülés esetén 3 nappal, rendkívüli ülés esetén egy nappal – ki kell függeszteni.

(5) Előterjesztést, és módosító indítványt írásban a bizottság elnökénél kell beterjeszteni. Módosító indítvány az ülés megkezdéséig nyújtható be.

(6) Bizottsági ülésre interpelláció nem nyújtható be.

(7) A bizottsági ülésen a szavazás kézfelemeléssel történik.

(8) Felhatalmazást kap a bizottság, hogy az e rendeletben foglaltak betartása mellett, ügyrendjében szabályozza különösen:

a) a rendes ülésének napját,

b) a bizottság határozatképtelensége esetén a várakozási időt, és ha az eredménytelenül eltelik az ismételt ülés összehívásának módját,

c) azok körét, akik előterjesztést, és módosító indítványt tehetnek,

d) a tárgyalandó napirendek sorrendjét,

e) a napirend tárgyalásának, a napirend vitájának menetét, különösen a hozzászólások idejét, számát,

f) az ügyrendi hozzászólások képviselői kérdések, és a napirend utáni felszólalások szabályait,

g) a szavazás menetét.

44. § A bizottság zárt ülésére vonatkozóan e rendelet 17. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

45. § A bizottsági ülésről e rendelet 35. §-a szerinti jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

46. § (1) A polgármester feladatai az Mötv.-ben foglaltakon túl:

a) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) segíti a képviselők munkáját,

c) feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére,

d) ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követő 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az általános helyettesítést ellátó alpolgármesternek.

(3) A polgármester részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A polgármester a Kirendeltségben minden hétfőn 13.00-16.00-óráig fogadónapot tart.

47. § (1) A Képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) Az alpolgármester a Képviselő-testület illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az Önkormányzatot.

48. § (1) A jegyző az Mötv.-ben és egyéb jogszabályokban foglaltakon túl:

a) gondoskodik a Képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítéséről,

b) ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) ellátja az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzését,

d) köteles biztosítani a belső ellenőrzés feladatellátásának függetlenségét és szabályos működtetését,

e) rendszeresen ügyfélfogadást tart,

f) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

g) javaslatot tesz az Önkormányzat rendeletei és határozatai módosítására, kiegészítésére azok európai uniós jogharmonizációja érdekében.

h) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

i) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört,

j) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.

(2) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabálysértő javaslatok, továbbá működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(3) Az Mötv. 82. § (3) bekezdésében foglalt esetben a jegyzői feladatokat a polgármester által megbízott jogi vagy igazgatásszervezői végzettséggel rendelkező, lehetőség szerint a Hivatal foglalkoztatotti állományában lévő köztisztviselő látja el.

49. § A Mötv. 84. § (1) bekezdése szerint létrehozott Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a jegyző javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület határozza meg, melyet a Hivatal Ügyrendje tartalmaz.

50. § A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Hivatalt működtet.

51. § (1) A helyi népszavazást a Település választópolgárainak legalább 10%-a kezdeményezheti, és a Képviselő testület köteles kitűzni a községi népszavazást, ha a választópolgárok 20%-a kezdeményezte.

(2) Népi kezdeményezést a Teleülés választópolgárainak 5%-a terjeszthet elő, és kötelező azt megtárgyalnia a képviselő testületnek, ha a község választópolgárainak 10%-a a kezdeményező.

(3) Az aláírásgyűjtő ívek 1 példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt hitelesítés céljából kell nyújtani a jegyzőhöz.

(4) Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.

(5) Az aláírásgyűjtő íveken a saját kezű aláírás mellett- az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából- fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.

(6) Az aláírásgyűjtő ívet az aláírást gyűjtő polgár aláírásával látja el.

(7) A jegyző a jogszabályi feltételeknek megfelelően aláírásgyűjtő ívet a benyújtástól számított 15 napon belül hitelesíti.

(8) A népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez.

(9) Az aláírások hitelesítéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik. Az ellenőrzés eredményéről a Helyi Választási Bizottság elnöke haladéktalanul értesíti a polgármestert.

(10) A polgármester a népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést, az aláírások ellenőrzésének eredményéről kapott tájékoztatás kézhezvételétől számított következő képviselő-testületi ülésen bejelenti.

(11) A népszavazása elrendelésre irányuló kezdeményezésről a polgármester bejelentését követő 30 napon belül kell dönteni.

(12) A népszavazás időpontját a képviselő testület a népszavazás elrendelésével egyidejűleg tűzi ki, a határozatot és a népszavazást időpontját a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján közzé kell tenni.

(13) A helyi népszavazás

a) Érvényes, ha a választópolgárok több mint felel szavazott, és

b) Eredményes, ha a szavazóknak több mint felel a megfogalmazott kérdésekre azonos választ adott.

52. § (1) A Képviselő-testület évente, legalább egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól a lakosságot a Kirendeltség hirdetőtábláján, illetve a honlapon kell tájékoztatni, a közmeghallgatást megelőzően legalább 15 nappal.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára az SZMSZ

35. §-ban foglalt előírások vonatkoznak.

53. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetését és zárszámadását a hatályos államháztartási törvény alapján rendeletben állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, szabályokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2013. (V.29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vr.) tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat - vagyonának növelése valamint helyi közszolgáltatás ellátása érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájára és módjaira a Vr.-

ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az Önkormányzat alaptevékenységeinek ellátásához használandó államháztartási szakfeladatokat „Az Önkormányzat által ellátott államháztartási szakfeladatok” megnevezéssel e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

54. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el. E körben feladatai:

a) a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár Heves megyei Igazgatósága részére,

b) beszedi az Önkormányzat saját bevételeit,

c) leigényli az állami támogatásokat,

d) gondoskodik az Önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az Önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,

f) biztosítja az Önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az Önkormányzat éves vagyonleltárát és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz,

h) gondoskodik az Önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről.

(2) Az Önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően gazdálkodnak, az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a Képviselő-testület módosíthatja.

55. § (1) E rendelet kihirdetését követő nap lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Egerfarmos Községi Önkormányzatának A Képviselő – testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2003. (II.25.) önkormányzati rendelete hatályát veszíti.

(4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik