Kifejezéskereső
Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.21.) önkormányzati rendelete
Cserháthaláp Község Önkormányzata képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Cserháthaláp Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési rendjéről a következőket rendeli el:
1. Bevezető rész
1. § Az önkormányzat jelképei:
(1) Cserháthaláp község címere
(2) Cserháthaláp község zászlaja
(3) Az önkormányzati jelképek használatának módját külön rendelet szabályozza.
II. Általános rendelkezések
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
3. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők aktuális névsora az SzMSz 2. melléklete.
4. § (1) A képviselő-testület döntése alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).
5. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) a társulás.
III. Az önkormányzat feladata, hatásköre
6. § (1) Cserháthaláp Község Önkormányzata ellátja a Mötv. 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti meghatározását a 3. melléklet tartalmazza.
7. § Az önkormányzat a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint a következő önként vállalt feladatokat látja el:
8. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése, a polgármesterre átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.
9. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
IV. A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre
10. § (1) A képviselő-testület adott évi üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv (továbbiakban munkaterv) tartalmazza.
(2) A munkatervet minden év február 15-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző a gazdasági programot figyelembe véve készít el. A munkaterv kitér a tervezett közmeghallgatásra és témájára.
(3) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
g) meghívottak körét
11. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni:
a) az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetben,
b) ha azt a Nógrád Megyei Kormányhivatal kezdeményezi.
12. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) A Mötv. 46§ (2) bekezdés c. pontja szerinti üzleti érdeknek tekintendő:
a) Ingatlan vásárlás.
b) Önkormányzati vagyonnal való rendelkezés
(3) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvános. A döntések megismerésének érdekében azok közzététele a nyilvános ülésen hozott döntések közzétételével egyező módon a 38. § szerint biztosított, azzal, hogy a hatósági ügyekben hozott döntés vonatkozásában a határozat számát és tárgyát tartalmazza.
(4) A zárt ülésre egyebekben e rendelet 21. § (3)-(5) bekezdése is tartalmaz rendelkezést.
2. A képviselő-testület ülésének összehívása
13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság (továbbiakban: ügyrendi bizottság) elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
14. § (1) A képviselő-testület ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes köztisztviselőjét, valamint esetenként külső szakértőt.
(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek, vagy az általa megbízott köztisztviselőnek,
c) a nem állandó meghívottaknak:
ca) az előterjesztőknek és
cb) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(7) A meghívót és az előterjesztés(eke)t a képviselő nyilatkozata alapján elektronikusan vagy papír alapon kell továbbítani.
(8) A (6) bekezdés d.) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.
15. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt, sürgősségi esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3)
16. § (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt
b) az illetékes országgyűlési képviselőt,
(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
17. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó közzététele az önkormányzat honlapján.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg
3. A képviselő-testület ülésének vezetése
18. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése
d) napirendenként
da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
db) a vita összefoglalása,
dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
e) a rend fenntartása,
f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
i) az ülés bezárása,
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), b), c), d), i) pontokban meghatározott feladatok.
19. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
20. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
21. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A nyilvános képviselő-testületi ülésen bármely állampolgár részt vehet és az ülésvezető engedélyével felszólalhat napirendi pontonként egyszer, maximum 2 percben.
(3) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
(4) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(5) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(6) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
22. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat.
(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta.
23. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál – amennyiben indokolt- különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.
(2) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet – amennyiben szükséges – két fordulóban tárgyalható.
(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 22. §-ban, valamint az (1) bekezdésében előírt követelményeknek.
24. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
25. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
26. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet – tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
27. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei:
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(3) A rendelet – tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.
28. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
29. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
30. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább
3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
4. A képviselőtestület döntései
31. § (1) A képviselő-testület döntései:
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
32. § (1) A képviselő-testület a 31 § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
33. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről az ügyrendi bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem szavazat). Az ügyrendi bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
34. § Az ülés vezetője a 32-33. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
35. § A képviselő-testület az elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
Cserháthaláp Község Önkormányzata Képviselő-testületének
...../..... (..... .....) határozata
a ………………………………………-ról
36. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(2) A határozatokról nyilvántartás kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik. Az átruházott hatáskörben hozott határozatokat külön kell jelölni és nyilvántartani.
37. § A képviselő-testület az elfogadott rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
Cserháthaláp Község Önkormányzata képviselő-testületének
......./..... (..... .....) önkormányzati rendelete
a ...........................................-ról
38. § . A rendelet kihirdetése, a normatív határozat közzététele a Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal és az önkormányzat hirdetőtábláján történik.
39. § (1) A képviselőnek joga van a Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
40. § (1) Amennyiben az önkormányzati képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület - amennyiben a képviselő tiszteletdíjat kap -, tiszteletdíját egy hónapra 25 %-kal csökkentheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
41. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg.
(4) A hozzászólást a 22. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.
(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője - javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt – amennyiben a képviselő tiszteletdíjat kap - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A csökkentésről a képviselő- testület határozatot hoz.
42. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
43. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
5. A jegyzőkönyv
44. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
(3) A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző a képviselő által elmondottakat köteles szó szerint a jegyzőkönyvben rögzíteni.
(4) A képviselő-testületi ülésről hangfelvételt kell készíteni.
45. § (1) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett szöveggel fogadja el.
(2) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(3) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni, melyet a jegyző kezel (ez az irattári példány). A jegyzőkönyvet meg kell küldeni elektronikus úton a kormányhivatalnak
(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a képviselői indítványokat,
e) a képviselői interpellációkat.
46. § Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
V. Helyi népszavazás népi kezdeményezés[2]
VI. A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
48. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, vagy a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás nyilvános testületi ülésnek minősül, kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
49. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
50. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
VII. A települési képviselő
51. § A települési képviselői eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
52. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. §-ban meghatározottakon túl – köteles
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzat szerint a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
53. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása a Mötv. 29. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a Mötv. 36. §-a tartalmazza.
VIII. Az önkormányzat szerveinek jogállása, feladatai
1. A polgármester és az alpolgármester
54. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait a Mötv. 36. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 72. § (4) bekezdése, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait a Mötv. 69. §-a tartalmazza.
55. § (1) A polgármester lemondására a Mötv. 69. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 14. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.
57. § (1) A képviselő-testület nem él a Mötv. 68. § (2) bekezdésében biztosított jogával.
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
58. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatású tisztségviselő.
(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
(3) Alpolgármester munkarendje, havonta elsö kedd 10.00-12.00 óra között hivatalban végzi munkáját, tartja fogadóóráját.
2. A képviselő-testület bizottságai
59. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében egy állandó bizottságot hoz létre, az Ügyrendi- Bizottságot.
60. § (1) Az ügyrendi bizottság tagjainak száma 3 fő. Az ügyrendi bizottság aktuális névsora az SzMSz 3. függeléke.
(2) A képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet,
b) a polgármester és a képviselők díjazásával összefüggő döntések.
(3) Az ügyrendi bizottság feladatat- és hatásköre:
a) a Mötv. 31. §. (1) – (3) bekezdés szerinti összeférhetetlenség kivizsgálása,
b) a polgármester, alpolgármester díjazásának emelésére vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
c) a polgármester és az alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
d) a Mötv. 39. §-ban foglalt vagyonnyilatkozat-tételi eljárás nyilvántartása,
e) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,
f) ellátja a titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság feladatait.
61. § A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat a Mötv. 57. §, 58. §-a határozza meg.
62. § (1) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 59. §, 60. § és 61. §-át kell alkalmazni.
(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.
3. A jegyző
63. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
b) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
c) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
d) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
e) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
f) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
g) gondoskodik a rendeletek helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
(3) Az alkalmazható kihirdetési módok:
a) az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
b) az önkormányzat honlapjára kihelyezés
(4) A jegyzőre átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza [3]
64. § (1) A jegyző kinevezése a Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
65. §
4. A Közös Önkormányzati Hivatal
66. § (1) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
4. függelék.
(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó megállapodást - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.
5. függelék
5. Társulás
67. § Az önkormányzat e rendelet 6. függelékében felsorolt társulások tagja.
IX. A képviselő-testület gazdasági programja
68. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára a hosszú távú fejlesztési elképzeléseinek meghatározására Mötv. 116. §-a alapján gazdasági programot fogad el.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
X. Záró rendelkezések
69. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2011(IV.15.) önkormányzati rendelet és a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 9/2001(IV.06.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
a) a rendkívüli települési támogatás megállapítása:
b) köztemetés
a) rendszeres települési támogatás:
b) szociális étkeztetés
2. melléklet
3. melléklet
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
|
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
|
042180 |
Állat-egészségügy |
|
045150 |
Egyéb szárazföldi személyszállítás |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
|
051040 |
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
|
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
072112 |
Háziorvosi ügyelet ellátás |
|
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
|
081043 |
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása |
|
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
082091 |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
|
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
|
107052 |
Házi segítségnyújtás |
|
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
|
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
|
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
4. melléklet
1. Ügyrendi Bizottság 3 fő
Elnök: Bazsó Sándorné képviselő
Tagok: Szorcsik Péter képviselő
Tor Ferenc képviselő
5. melléklet
I. FEJEZET
1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja
A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy rögzítse a Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal) adatait, szervezeti felépítését, a vezető és ügyintézők feladatait, jogkörét, az intézmény működési szabályait.
2. A hivatal működési rendjét meghatározó dokumentumok
A hivatal törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdokumentumok határozzák meg.
2.1. Alapító okirat, Hivatali megállapodás
A Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatalt 2020. január 1-től Magyarnándor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 64/2019. (XII.11.) határozatával, Cserháthaláp Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 73/2019. (XII.11.) határozatával, Debercsény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 48/2019. (XII.11.) határozatával, Szanda Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 88/2019. (XII.11.) határozatával 2020. január 1-i hatállyal hozta létre.
Az alapító önkormányzatok által elfogadott alapító okirat és társulási megállapodás tartalmazza a hivatal létrehozására és fenntartására, működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat.
2.2. Egyéb dokumentumok
A hivatal működését meghatározó 2.1. pont szerinti dokumentumok mellett az alábbi belső szabályzatok szabályozzák:
- Bizonylati rend és bizonylati album
- Ellenőrzési szabályzat
- Eszközök és források értékesési szabályzata
- Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata
- Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere
- Iratkezelési szabályzat
- Közszolgálati adatvédelmi szabályzat
- Közszolgálati szabályzat
- Leltárkészítési és leltározási szabályzat
- Munkavédelmi szabályzat
- Pénzkezelési szabályzat
- Számlarend
- Számviteli politika
- Tűzvédelmi szabályzat
- Gazdálkodási ügyrend
3. A hivatal legfontosabb adatai
Megnevezése: Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal.
Székhelye: 2694 Magyarnándor, Fő út 88.
Elérhetősége: Tel.: (35) 372-317, 373-014, 572-000 Tel/Fax: (35) 373-014
Mobil: 30/338-4546, 30/415-0395
e-mail: jegyzo@magyarnandor.hu
Fenntartók megnevezése: Magyarnándor, Cserháthaláp, Debercsény és Szanda Községek Önkormányzatai
A számlát vezető bank neve, címe: OTP Bank Nyrt.
2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 44/46.
Bankszámlaszám: 11741017-15810238
Adószám: 15810238-1-12
Alaptevékenysége:
841105 Helyi önkormányzatok, és társulások igazgatási tevékenysége
Működési területe: Magyarnándor, Cserháthaláp, Debercsény, Szanda községek közigazgatási területe
Felügyeleti szerve: a hatósági ügyek tekintetében: Nógrád Megyei Kormányhivatal
4. A hivatal jogállása
A hivatal önálló jogi személy, vezetője a jegyző, akit az alapító önkormányzatok polgármesterei pályázati eljárás alapján együttesen neveznek ki.
Gazdálkodás formája: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
II. FEJEZET
1. A hivatal feladata és hatásköre
A hivatal számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek a hivatal dolgozói közötti megosztásáról a jegyző gondoskodik.
1.1. A hivatal tevékenységei
Alaptevékenysége:
841105 Helyi önkormányzatok, és társulások igazgatási tevékenysége
Kormányzati funkciók:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselő
választásokhoz kapcsolódó tevékenységek
016020 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek
III. FEJEZET
1. A hivatalban belső szervezeti egységek nem működnek, engedélyezett létszámkeret 11 fő
A Közös Önkormányzati Hivatal telephelyei:
a.) a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye 2694 Magyarnándor, Fő út 88
b.) Szandai Ügyfélszolgálat [1] 2697 Szanda Kossuth utca 1.
c.) Cserháthalápi Ügyfélszolgálat 2694 Cserháthaláp, Fő út 72.
d.) Debercsényi Ügyfélszolgálat 2694 Debercsény, Fő út 45.
melyek a jegyző közvetlen vezetésével működnek.
2. A hivatali munkakörök
A hivatalban foglalkoztatott dolgozók feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírásnak tartalmaznia kell a foglalkoztatott dolgozó jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörének megfelelő feladatait, jogait, kötelezettségeit, helyettesét. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős:
- jegyző esetében a polgármesterek,
- a hivatal dolgozói tekintetében a jegyző.
3. A hivatal vezetése, a vezető feladatai
3.1. A jegyző feladatai
– gyakorolja a feladat- és hatáskörébe tartozó hatásköröket,
– vezeti a hivatalt, felelős a hivatal működéséért és gazdálkodásáért,
– gondoskodik a hivatal működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,
– külső szervek előtt képviseli a hivatalt,
–tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a hivatal szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét,
– gyakorolja a munkáltatói jogokat,
– ellátja a hivatal működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat,
– megszervezi a hivatal belső ellenőrzését,
– felelős a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés működéséért,
– elkészíti a hivatal SZMSZ-ét, szabályzatait, egyéb rendelkezéseket,
– kapcsolatot tart társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai
szervezetekkel, intézményekkel,
– támogatja a hivatal munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek
tevékenységét,
– folyamatosan értékeli a vezetés a hivatal tevékenységét, munkáját.
3.2. Ügyintézők
A hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységeket a jegyző irányításával az ügyintézők látják el.
IV. FEJEZET
1. A munkavégzéssel kapcsolatos szabályok
1.1. A köztisztviselői jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
A hivatalban köztisztviselői jogviszony keretében foglalkoztatottak dolgoznak. A köztisztviselői jogviszonyra, annak létrejöttére, tartalmára, módosítására, megszűnésére a Kttv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A hivatal a feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében külső személyeket is foglalkoztathat.
A hivatal határozott időre, átmeneti időszakra megbízási szerződést köthet saját dolgozóival a munkakörön kívül eső feladat ellátására.
1.1.1. A köztisztviselői vagyonnyilatkozat
A Kttv. szabályai alapján vagyonnyilatkozatot tesz, illetőleg számot ad a megelőző vagyonnyilatkozatához képest bekövetkezett vagyongyarapodásáról és annak okáról az ezt szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározott munkaköröket ellátó köztisztviselő. A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára és gyermekére vonatkozóan is külön-külön vagyonnyilatkozatot tesz.
1.2. A dolgozók díjazása
A köztisztviselőket megillető juttatások alapvető szabályait a Kttv., valamint a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeinek a köztisztviselőket megillető juttatásokról szóló helyi rendelete, valamint a Közszolgálati Szabályzat tartalmazza.
1.3. A munkavégzés, munkaköri kötelezettségek, hivatali titok megőrzése
A munkavégzés teljesítése a jegyző által kijelölt munkahelyen, az érvényben lévő szabályok, valamint a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei maximális kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Illetéktelen személlyel nem közölhet olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és, amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járna, illetve a személyes adatok védelme alá esik. Amennyiben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése a hivatal érdekét sértené.
A hivatalnál hivatali titoknak minősülnek különösen:
– [2]
– az ügyfelek személyiségi jogaihoz fűződő adatok;
– az alkalmazottak egészségügyi állapotára vonatkozó adatok;
– a hivatali munka során használt kódok, jelszavak, hozzáférések;
– az adatvédelmi törvényben meghatározott nem közérdekű adatok.
A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. A hivatal valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizi, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. A hivatali titok megőrzésének kötelezettsége a hivatallal fennálló köztisztviselői jogviszony megszűnését követően is kötelező. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni.
1.4. A munkaidő
Hétfőtől - csütörtökig: 8.00 órától 16.30 óráig
Pénteken: 8.00 órától 14.00 óráig tart.
1.5. A hivatal ügyfélfogadása
Az ügyfélfogadás rendje:
A hivatal ügyfélfogadásának rendjét a hivatal létrehozásáról szóló megállapodás tartalmazza.
A munkaközi szünet (ebédidő) 30 perc, melyet 12.00 óra és 13.00 óra között lehet igénybe venni.
Ez idő alatt a hivatal zárva tart.
1.6. Szabadság
Az éves rendes szabadság tervezett kivételéről a jegyzővel történő előzetes egyeztetés alapján éves szabadságolási tervet kell készíteni. A rendes szabadság, valamint a rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére kizárólag a jegyző jogosult, a jegyző tekintetében Magyarnándor Község Polgármestere jogosult.
Az alkalmazottak éves rendes szabadságának mértékét a Kttv-ben foglalt előírások alapján kell megállapítani.
A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. A szabadsággal kapcsolatos nyilvántartásokat az ezzel megbízott ügyintéző vezeti.
A szabadságolási tervvel, a szabadság kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos részletszabályokat a közszolgálati szabályzat tartalmazza.
1.7. A helyettesítés rendje
A hivatalban folyó munkát a dolgozók ideiglenes vagy tartós távolléte nem akadályozhatja.
A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása a jegyző feladata.
A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásban kell rögzíteni.
1.8. Munkakörök átadása
Valamennyi munkakör tekintetében személyi változás esetén (pl. közszolgálati jogviszony megszűnése, munkakör-változás, tartós távollét esetén) a dolgozó munkakörének átadásáról, illetve átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni. Amennyiben a dolgozó elmulasztja átadni a munkakört, akkor valamennyi át nem adott feladattal kapcsolatosan teljes körű személyi felelősség terheli.
Az átadás-átvételi eljárást legkésőbb a munkakör-változást követő 15 napon belül be kell fejezni.
1.9. Egyéb szabályok
Fénymásolás
A hivatalban a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet.
1.10. Saját gépkocsi használat
A saját tulajdonú gépjárművek használatának költségtérítése és elszámolása a mindenkor érvényes jogszabályok (pl. kormányrendelet, adótörvény) alapján történhet.
Saját gépkocsit hivatali célra a jegyző előzetes engedélyével lehet igénybe venni.
2. Kártérítési kötelezettség, anyagi felelősség
A köztisztviselő a köztisztviselői jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a köztisztviselő a teljes kárt köteles megtéríteni. A köztisztviselő vétségére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban, eszközökben bekövetkezett hiányt, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat valamilyen bizonylat (pl. jegyzék vagy elismervény) alapján vett át. A pénztárost az átvételt igazoló bizonylat nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz tekintetében. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak a jegyző engedélyével hozhat be a munkahelyére, illetve vihet ki onnan, melyért anyagi felelősséggel tartozik.
A hivatal valamennyi dolgozója felelős a berendezési és felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek, stb. megóvásáért. A dolgozó személyes használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán, a jogviszonnyal összefüggésben a munkahelyen bekövetkezett kárért a hivatalt felelősség terheli. A hivatal kártérítési felelősségére a Kttv., valamint a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályai irányadóak.
3. A hivatal belső és külső kapcsolattartásának rendje
3.1. A belső kapcsolattartás
A hivatal feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében ügyintézők egymással szoros munkakapcsolatot tartanak fenn. Az együttműködés során az ügyintézőknek minden olyan intézkedésnél, amely másik ügyintéző működési körét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési, illetve tájékoztatási kötelezettségük van.
3.2. A külső kapcsolattartás
Az eredményesebb működés elősegítése érdekében a hivatal a szakmai szervekkel, társintézményekkel, felettes szervvel, közigazgatási szervekkel, gazdálkodó szervezetekkel, civil szervezetekkel együttműködik.
A Hivatal igyekszik a szakmai szervezetekkel, társintézményekkel folyamatosan kapcsolatot tartani, szükség szerint egymás munkáját segíteni kell.
3.3. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére
A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása érdekében a tömegtájékoztató eszközök (média) munkatársainak tevékenységét a hivatal dolgozóinak elő kell segíteniük. A televízió, a rádió, az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.
A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat:
– A hivatalt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adására a jegyző, vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.
– A nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozatot adó felel.
– A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint a Hivatal jó hírnevére és érdekeire.
– Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala a hivatal tevékenységében zavart, anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.
– A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport anyagát a közlés előtt megismerje, így kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait, nyilatkozatát tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.
4. A hivatal ügyiratkezelése
A hivatalban az ügyiratok kezelése egységes iratkezelési szabályzat alapján, ASP iratkezelő szoftverrel történik. Az ügyiratkezelés irányításáért, megszervezéséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért a jegyző felelős.
5. A kiadmányozás rendje
A Hivatal iratait a jegyző jogosult kiadmányozni.
Önálló kiadmányozásra jogosultak a jogszabály által ügyintézői hatáskörbe utalt feladat- és hatáskörök tekintetében az adott hatáskört gyakorló ügyintéző, így például az anyakönyvvezető.
6. A bélyegzők használata, kezelése
A hivatal valamennyi kiadmányán valamennyi aláírásnál bélyegzőt kell használni. A Hivatal által használt bélyegzők lenyomatait a bélyegző nyilvántartás tartalmazza. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette saját használatába, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A bélyegzők kezeléséért, beszerzéséért, kiadásáért, őrzéséért, cseréjéért és évenkénti egyszeri leltározásáért, a nyilvántartás vezetéséért a jegyző által a munkaköri leírásban meghatározott személy a felelős.
A bélyegzőt átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért.
7. A Hivatal gazdálkodásának rendje
A hivatal gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a hivatal kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatokat, hatásköröket a pénzügyi ügyintézők látják el a jegyző irányításával. A hivatalban a gazdálkodás szabályozottságát, a jogszabályok érvényesülését belső szabályzatok határozzák meg. A pénzügyi, gazdálkodási belső szabályzatok elkészítéséért, szükség szerinti módosításáért a pénzügyi ügyintéző I. a felelős. A Hivatal az általános forgalmi adónak nem alanya.
7.1. Bankszámla feletti rendelkezés
A banknál vezetett számla feletti rendelkezési jogosultakat a jegyző jelöli ki. Nevüket és aláírásukat a számlavezető pénzintézetnél be kell jelenteni. Az aláírási címpéldány másolati példányának őrzéséről a pénzügyi csoportvezető köteles gondoskodni.
7.2. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje
A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítés igazolásának rendjét a hivatal vonatkozásában a jegyző határozza meg. Ennek részletes szabályait külön belső szabályzat tartalmazza.
8. Belső ellenőrzés
A Hivatal ellenőrzésére az Áht. belső pénzügyi ellenőrzésére vonatkozó szabályoknak kell érvényesülni, mely alapján elkülönül a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység, és a belső ellenőrzési tevékenység.
8.1. A belső ellenőrzés működése
A hivatal a belső ellenőrzési feladatok ellátására településenként megbízási szerződést köt. A kapcsolattartásért, és az ellenőrzési terv végrehajtásáért a jegyző felelős.
A belső ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek.
A megbízási szerződés tartalmazza a belső ellenőrzést végző személy jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat.”
8.2. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés
A jegyző a gazdálkodás folyamatára és sajátosságaira való tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. A jegyző feladata olyan folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
9. Hivatali védelmi előírások
A hivatal minden dolgozójának alapvető feladata, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy annak veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye.
Minden dolgozónak ismernie kell a Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatot, valamint a tűz esetére előírt utasításokat és a menekülés útját.
V. FEJEZET
6. melléklet
1. Általános rendelkezések
Magyarnándor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete,
(székhely: 2694 Magyarnándor Fő út 88., képviseletében: Schmiedt Károly polgármester)
Cserháthaláp Község Önkormányzatának Képviselő-testülete,
(székhely: 2694 Cserháthaláp Fő út 72., képviseletében: Dócs Dávid polgármester)
Debercsény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete,
(székhely: 2694 Debercsény Fő út 45., képviseletében: Illés Mária Rozália polgármester),
Szanda Község Önkormányzatának Képviselő-testülete,
(székhely: 2697 Szanda Kossuth utca 1., képviseletében: Tóth Tamás László polgármester)
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85. §-ának (1) bekezdése alapján - összhangban
Magyarnándor Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 64/2019. (XII. 11.) határozatában, Cserháthaláp Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 73/2019. (XII. 11.) határozatában Debercsény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 48/2019. (XII. 11.) határozatában, továbbá Szanda Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 88/2019. (XII. 11.) határozatában kinyilvánított szándékával 2020. január 1-jei hatállyal határozatlan időtartamra a Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatalt hozzák létre.
1.1. A közös önkormányzati hivatal székhelytelepülése: Magyarnándor
1.2. A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése
A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal
1.3. A közös önkormányzati hivatal székhelye és telephelyei
1.3.1. A közös önkormányzati hivatal székhelye: 2694 Magyarnándor, Fő út 88.
1.3.2. A közös önkormányzati hivatal telephelyei:
- Szandai Ügyfélszolgálat [1] 2697 Szanda, Kossuth utca 1.
- Cserháthalápi Ügyfélszolgálat 2694 Cserháthaláp, Fő út 72.
- Debercsényi Ügyfélszolgálat 2694 Debercsény, Fő út 45.
2. A megállapodás létrehozásának, módosításának, megszüntetésének módja
2.1. A megállapodás létrehozása:
2.1.1. A megállapodás létrehozásáról az érintett képviselő-testületek együttes ülésen, minősített szótöbbséggel hozott határozattal döntenek. A döntés az egyes képviselő-testületek át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
2.1.2. A megállapodás jövőbeli, további működtetéséről az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodhatnak meg az érintett képviselő-testületek minősített szótöbbséggel hozott döntéssel.
2.2. A megállapodás módosítása:
2.2.1. A megállapodás módosítását kezdeményezheti a székhely önkormányzat, illetve bármely képviselő-testület a székhely önkormányzat írásbeli megkeresésével.
2.2.2. A székhely önkormányzat köteles a módosítási javaslatot 15 napon belül a résztvevő önkormányzatok felé továbbítani, amennyiben az jelen pontban foglaltaknak megfelel. A módosítási javaslat nem érintheti az 1.2., 1.3.1. pontokat, és nem célozhatja a Hivatal megjelölt határidőn kívüli (2.3.1. pont) megszüntetését. A módosítási javaslatot az önkormányzatok legkésőbb 30 napon belül kötelesek érdemben megtárgyalni, és a döntés meghozataláról 15 napon belül kötelesek értesíteni a többi résztvevő önkormányzatot.
2.2.3. A megállapodás módosításának minősül a csatlakozás, amelyre azonban a vonatkozó jogszabályok értelmében csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A csatlakozási kérelmeket érdemben meg kell tárgyalnia minden résztvevő képviselő-testületnek olyan időpontban, hogy az az esetleges csatlakozást a jogszabályi határidőben lehetővé tegye. Csatlakozásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a jelen megállapodás emiatt szükséges módosítását valamennyi, a jelen megállapodást megkötő önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel elfogadta.
2.2.4. A megállapodás módosításának minősülő felmondásra csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A felmondás egyoldalú írásbeli jognyilatkozat, melyhez nem szükséges a megállapodást megkötő többi önkormányzat hozzájárulása. A felmondás a döntésnek az érintett önkormányzatokkal történő közlést követő 10. napon hatályosul.
2.2.5. A döntés közlésének napja az a nap, melyen az összes érintett önkormányzattal írásban közölték azt. Amennyiben az érintett önkormányzatokkal nem azonos napon közölték a döntést, a döntés közlésének napja az a nap, melyen az utolsó közlés megtörtént.
2.3. A megállapodás megszüntetése
2.3.1. A megállapodás megszüntetéséről közös megegyezéssel az érintett képviselő-testületek az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodhatnak meg. Az ennek kezdeményezéséről szóló határozatban (illetőleg az annak mellékletét képező közös megegyezést rögzítő megállapodás-tervezetben) foglaltakat a megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a határozatról készült jegyzőkönyvi kivonat kézhezvételét követő tizenöt napon belül meg kell, hogy tárgyalják.
2.3.2. Amennyiben a közös megegyezés nem jön létre, úgy a felmondás szabályai szerint kell eljárnia a megállapodást megszüntetni kívánó önkormányzatoknak.
2.3.3. A megszüntető döntés meghozatalára egyebekben a 2.1.1. pontban meghatározott szabályok irányadók.
2.3.4. A megállapodás megszüntetése esetén gondoskodni kell a jelen megállapodás szerinti pénzügyi és vagyoni elszámolásról. A közös önkormányzati hivatal vagyongyarapodását a jelen megállapodás megszűnése esetén a vagyongyarapodáshoz történő hozzájárulás arányában - pályázat esetében a vállalt saját erő arányában - kell megosztani. Ha ez nem állapítható meg, a vagyont - az általános önkormányzati választások évének január 1-jei - a lakosságszám arányában kell megosztani.
3. A közös önkormányzati hivatal szervezeti kérdései
3.1. A közös önkormányzati hivatal irányítása
3.1.1. A Hivatal irányítását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 67. § a) és b) pontja tekintetében a polgármesterek a d) pont tekintetében a Képviselő-testületek látják el.
3.1.2. A jelen megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a Hivatal bevételeiről, kiadásairól, engedélyezett létszámáról - a költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt - együttes testületi ülésen döntenek.
3.1.3. A Hivatal éves költségvetése Magyarnándor Község Önkormányzata költségvetésének részét képezi, mely a jelen megállapodásban rögzített, a hivatali működési költségek viselésének arányára és teljesítésének feltételeire vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével készül.
3.1.4. A jelen megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a Hivatal éves költségvetési és 3.2.5. pont szerinti szakmai beszámolójáról - a költségvetési zárszámadásukat tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt - együttes testületi ülésen döntenek.
3.1.5. A Társuló községeket megillető további jogosultságok:
- a jegyző kinevezése során a polgármesterek jogkörét az Mötv. 83. § b) pontja biztosítja,
- az adott település polgármestereinek egyetértése szükséges a közös önkormányzati hivatal székhelyén és az adott településen működő kirendeltség köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői megbízásához, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához.
3.2. A közös önkormányzati hivatal vezetése, a jegyző
3.2.1. A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti.
3.2.2. A jegyző felett a polgármesterek az Mötv. 83. §-ának b) pontja szerint gyakorolják a munkáltatói jogokat azzal, hogy az egyéb munkáltatói jogokat (Mötv. 19. § b) pont) Magyarnándor Község Polgármestere gyakorolja. A munkáltatói jogok gyakorlása a polgármesterek részvételével tartott tanácskozás (Polgármesterek Tanácsa) alkalmával történik, amelyről - feltüntetve a szavazati arányokat - jegyzőkönyv készül. A tanácskozás akkor határozatképes, ha a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve a polgármesterek által képviselt lakosságszám összesítve meghaladja az 50%-ot. A Polgármesterek Tanácsát Magyarnándor Község Polgármestere hívja össze, és gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről. A jegyzőkönyvet valamennyi jelenlévő polgármester aláírja. A jegyzőkönyv másolati példányát valamennyi, a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő település polgármesterének meg kell küldeni a tanácskozástól számított 15 napon belül.
3.2.3. A jegyző állandó munkavégzésének helye Magyarnándor. A jegyző az állandó munkavégzése helyén kívül az egyes településeken az alábbi időbeosztás szerint tart ügyfélfogadást: [2]
|
Hétfő |
Kedd |
Szerda |
Csütörtök |
Péntek |
|
|
Debercsény |
- |
- |
(minden hónap első szerdai napján) |
- |
- |
|
Cserháthaláp |
- |
10.00-12.00 |
- |
- |
- |
|
Szanda |
8.00-11.00 |
- |
- |
- |
- |
3.2.4. A jegyző távolléte vagy akadályoztatása esetén a testületek ülésein való részvétel a munkaköri leírásokban rögzített helyettesítési rend szerint történik.
3.2.5. A jegyző évente egy alkalommal zárszámadáskor a képviselő-testületek együttes ülése előtt - a 3.1.4. pont szerint - beszámol a közös önkormányzati hivatal működéséről.
3.3. A közös önkormányzati hivatal létszáma
3.3.1. Szakmai létszám: [3]
· jegyző 1 fő
· köztisztviselők 10 fő
Összesen: 11 fő
3.4. A közös önkormányzati hivatal munkarendje:
3.4.1. A közös önkormányzati hivatal egységes, szakmai szervezeti egységekre nem tagolódik.
3.4.2. A közös önkormányzati hivatal [4]
- Magyarnándor székhelyen teljes heti munkarendben,
- Szanda településen ügyfélszolgálattal heti 1 x 3 órában hétfői napokon
- Cserháthaláp településen ügyfélszolgálattal, heti 1 x 2 órában keddi napokon,
- Debercsény településen ügyfélszolgálattal havi 1 x 2 órában miden hó első szerdai napján működik.
3.5. A közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendje [5]
A székhelyen:
Hétfőtől- csütörtökig 8.00-16.30 óráig,
Pénteken 8.00-14.00 óráig
Székhelyen:
Hétfőtől-szerdáig 8.00-12.00, és 13.00-16.00 óráig
Pénteken: 8:00-12:00 óráig
Csütörtökön nincs ügyfélfogadás
Szanda ügyfélszolgálat:
Minden hét hétfő: 8.00-11.00 óráig
Cserháthaláp ügyfélszolgálat:
Minden hét kedd: 10.00-12.00 óráig
Debercsény ügyfélszolgálat:
Minden hó 1. szerda 9.00-11.00 óráig
a) Munkarend:
b) Ügyfélfogadás:
4. A közös önkormányzati hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás, valamint a közös önkormányzati hivatal vagyoni viszonyai
4.1. A közös önkormányzati hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás
4.1.1. A közös önkormányzati hivatal működési költségét (személyi juttatások és járulékaik, a hivatali feladatellátásra használt helyiségek dologi kiadásai) az á l l a m - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban - f i n a n s z í r o z z a, amelyet a székhelytelepülés számlájára folyósít a helyi önkormányzatok működésének általános támogatásán belül.
4.1.2. Az állami normatíva a társuló önkormányzatok számlájára érkezik, melyből elsődlegesen a közös önkormányzati hivatal személyi és dologi kiadásait kell fedezni.
4.1.2.1. DOLOGI KIADÁSOK: [6]
Székhely hivatal: Magyarnándor, Cserháthaláp, Debercsény Szanda Önkormányzatai lakosság arányosan
4.1.2.2. SZEMÉLYI KIADÁSOK: [7]
9 fő köztisztviselő esetében Magyarnándor, Cserháthaláp, Debercsény, Szanda Községek Önkormányzatai lakosság arányosan,
1 fő köztisztviselő (a polgármesterek külön megállapodása alapján) személyi kiadásait teljes körűen Magyarnándor viseli.
A jegyző személyi juttatásait Magyarnándor, Cserháthaláp, Debercsény, Szanda Községek Önkormányzatai lakosság arányosan fizetik meg.
4.1.3. A normatívával nem fedezett, költségeket az önkormányzatok saját bevételeik terhére vállalják és biztosítják. [8]
4.1.4. A fenntartó önkormányzatok polgármesterei a jegyző indítványára a költségvetés készítése előtt annak tartalmáról előzetes egyeztetést/eket tartanak.
4.1.5. A közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok vállalják, hogy a közös önkormányzati hivatal költségvetésében elfogadott önkormányzati hozzájárulás összegét saját költségvetésükbe betervezik és 1/12 részét minden hónap 30. napjáig átutalják a közös önkormányzati hivatal számlájára.
4.1.6. Felek megállapodnak, hogy minden évben legkésőbb zárszámadáskor elszámolnak az előző évi hozzájárulásokkal. A hivatal jegyzője e határidőig az elszámolást írásban eljuttatja a társult községek önkormányzatai részére. Felek kötelezik magukat, hogy ezen elszámolás alapján - annak elfogadását követően- a pénzügyi rendezés 30 napon belül részükről megtörténik.
4.1.7. A 4.1.5. és 4.1.6. pont szerinti fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén az adós önkormányzat - a jegybanki alapkamatnak megfelelő - késedelmi kamattal növelt összeget tartozik megfizetni. Ez esetben a Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a nem teljesítő önkormányzatot felszólítja a 30 napon belüli teljesítésre, a felszólítás eredménytelensége esetén a felszólítási határidő lejárati napján jogosult i n k a s s z ó benyújtására a nem teljesítő önkormányzattal szemben.
4.2. A közös önkormányzati hivatal vagyoni viszonyai
Ingatlanok használatba adása
4.2.1. A székhelyen és telephelyeken a közös önkormányzati hivatali feladatok ellátására használt ingatlanok a jelenlegi tulajdonos önkormányzat tulajdonában maradnak, melyeket térítésmentesen a közös önkormányzati hivatal használatába adnak. Az ingatlanok beruházási és felújítási kötelezettségéről a tulajdonos önkormányzat saját forrásai terhére gondoskodik.
4.2.2. A közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok tulajdonában álló, a közös önkormányzati hivatal ingyenes használatába adott ingatlanok:
1. 2694 Magyarnándor, Fő út 88.
2. 2694 Cserháthaláp, Fő út 72.
3. 2694 Debercsény, Fő út 45.
4. 2697 Szanda, Kossuth utca 1.
Ingóságok használatba adása
4.2.3. A tulajdonos önkormányzatok 2020. január 1. napjától kezdődően a közös önkormányzati hivatal ingyenes használatába adják a közös önkormányzati hivatali feladatok ellátásához szükséges ingó vagyont.
Az ingyenes használatba adott ingóságok 2020. január 1. napjától a közös önkormányzati hivatal önálló gazdálkodási jogkörébe kerülnek. A használatba adás ingyenes és a jelen megállapodás szerinti közös önkormányzati hivatali feladatellátás időtartamára szól.
5. A közös önkormányzati hivatal munkájának nyilvánossága
5.1. A Hivatal működtetése során biztosítani kell az önkormányzati és hivatali munka átláthatóságára, nyilvánosságára vonatkozó jogszabályi előírások betartását.
5.2. A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának függelékét képező, a közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítéséről szóló szabályzatban foglaltaknak megfelelően.
5.3. A kötelezően közzéteendő közérdekű adatok körét nem érintő képviselő-testületi döntések nyilvánosságának biztosítása a jegyző feladata. A jegyző a határozatok nyilvánosságáról a nyilvános ülések jegyzőkönyveinek elérhetővé tételével, a rendeletek nyilvánosságáról kihirdetésükkel gondoskodik az egyes önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatainak előírásai szerint.
5.4. A közérdekű adatokon túli, nyilvánosságot igénylő, önkormányzati közérdekű információk, közzétételek és hirdetmények nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos döntéshozók és felelősök az egyes polgármesterek. Ezen információk nyilvánosságra hozatalának rendje főszabály szerint az egyes önkormányzatok hirdetőtábláján való közzététel; az ezen felül biztosított további közzétételi helyekről (pl. honlap, helyi sajtótermék, egyéb hirdetőtáblák, stb.) az egyes önkormányzatok szervezeti és működés szabályzatai rendelkeznek.
6. Záró és átmeneti rendelkezések
6.1. Jelen megállapodásból eredő vitás kérdésekben bármely fél polgármestere jogosult egyeztető tárgyalást összehívni, bármely jelen megállapodást jóváhagyó önkormányzat székhelyére. Az egyeztető tárgyalásról emlékeztető készül, melynek elkészítéséről a tárgyalást összehívó polgármester köteles gondoskodni és köteles azt legkésőbb a tárgyalástól számított öt munkanapon belül mindegyik jelen megállapodást jóváhagyó fél polgármesterének megküldeni.
6.2. Amennyiben az egyeztető tárgyalás eredményre vezetett és ennek alapján jelen megállapodás módosítása szükséges, úgy Magyarnándor Község Polgármestere az emlékeztető általa történő kézhezvételét követő 30 napon belül köteles a megállapodás módosításáról készült előterjesztést a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok képviselő-testületeinek együttes ülése elé jóváhagyásra beterjeszteni.
6.3. Felek a vitás kérdés bírói útra terelését megelőzően legalább egy alkalommal kötelesek egyeztetni, a 6.1-6.2. pontokban foglaltak szerint. Amennyiben az egyeztetés összehívására vonatkozó jogával egyik önkormányzat polgármestere sem él a vitás kérdés felmerülésétől számított 30 napon belül, úgy Magyarnándor Község Polgármestere köteles az egyeztető tárgyalást Magyarnándor Község Önkormányzata székhelyére összehívni.
6.4. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a felek a jelen megállapodásból eredő jogvita elbírálására kikötik a Balassagyarmati Járásbíróság kizárólagos illetékességét.
6.5. Jelen megállapodás valamennyi, a megállapodást megkötő önkormányzatának képviselő-testülete általi elfogadását és azok polgármestereinek aláírását követően, 2020. január 1. napján lép hatályba.
6.6. Amennyiben az állami támogatás a közös önkormányzati hivatal működtetéséhez nem elegendő, úgy a tag önkormányzatok a hiányzó forrást az előző év január 1-jei lakosságszám arányában biztosítják.
6.7. A képviselő-testületek megállapodnak abban, hogy amennyiben a jelen megállapodás tartalmát érintő jogszabályok olyan érdemi változásokat tartalmaznak, melyek a közös önkormányzati hivatal jelenlegi szabályozás mentén való működőképességét, szabályosságát vagy méltányosságát megkérdőjelezik, akkor a felek a megállapodást haladéktalanul felülvizsgálják.
6.8 A megállapodásban foglaltak teljesülését az önkormányzatok a féléves beszámoló tárgyalásakor áttekintik és szükség szerint módosítják.
6.9 Jelen megállapodást annak elolvasását, tartalmának megismerését és megértését követően az önkormányzatok képviselő-testületei képviseletében eljáró polgármesterek a képviselt önkormányzat akaratával mindenben megegyezően, annak nevében, helybenhagyólag, saját kezű aláírással látják el.
Kelt: Magyarnándor, 2019. december 13.
|
P.H. |
P.H. |
|
Schmiedt Károly |
Dócs Dávid |
|
polgármester |
polgármester |
|
P.H. |
P.H. |
|
Illés Mária Rozália |
Tóth Tamás László |
|
polgármester |
polgármester |
záradék:
Jelen Társulási Megállapodást
Magyarnándor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 66/2019. (XII. 11.) határozatával,
Cserháthaláp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 75/2019. (XII. 11.) határozatával,
Debercsény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 50/2019. (XII. 11.) határozatával,
Szanda Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 90/2019. (XII. 11.) határozatával,
fogadta el.
A megállapodást a Képviselő-testületi döntések szerint ellenjegyzem.
|
……………………………… |
|
|
Dr. Szabó Letícia Ágnes |
|
|
jegyző |
[1] módosította Cserháthaláp Község Polgármesterének 6/2020. (V.19.) határozata 2020. július 1-től hatályos
[2] módosította Cserháthaláp Község Polgármesterének 6/2020. (V.19.) határozata 2020. július 1-től hatályos
[3] módosította Cserháthaláp Község Polgármesterének 6/2020. (V.19.) határozata 2020. július 1-től hatályos
[4] módosította Cserháthaláp Község Polgármesterének 6/2020. (V.19.) határozata 2020. július 1-től hatályos
[5] módosította Cserháthaláp Község Polgármesterének 6/2020. (V.19.) határozata 2020. július 1-től hatályos
[6] módosította Cserháthaláp Község Polgármesterének 6/2020. (V.19.) határozata 2020. július 1-től hatályos
[7] módosította Cserháthaláp Község Polgármesterének 6/2020. (V.19.) határozata 2020. július 1-től hatályos
7. melléklet
|
Társulás neve |
Címe |
Tagság kezdetének időpontja |
|---|---|---|
|
Magyarnándori Közös Önkormányzati hivatal |
Magyarnándor, Fő út 88. |
2013. január 1. |
|
Balassagyarmat Kistérség Többcélú Társulás |
2660 Balassagyarmat,Rákóczi út 12. |
2005. január 01. |
|
Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környzezetvédelmi Önkormányzati Társulás |
Gödöllő,Dózsa Gy út 69. |
2007. február 15. |
|
Belső-Cserhát Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat |
2687 Bercel, Béke út 1. |
2007. január 1. |
A 2. § (2) bekezdése a Cserháthaláp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet cím szövege a Cserháthaláp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 5.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet cím szövegét a Cserháthaláp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3. melléklet cím szövegét a Cserháthaláp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet cím szövegét a Cserháthaláp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet cím szövegét a Cserháthaláp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet cím szövegét a Cserháthaláp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
