Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (VI.15.) önkormányzati rendelete
a helyi környezet védelméről
2015.07.01.
Zánka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében, 13. § (1) bekezdés 11. pontjában és 143. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály v Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségvéleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Zánka község közigazgatási területén valamennyi ingatlan-tulajdonosra, ingatlan használóra: természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakba: ingatlan használó).
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokkal összefüggő tevékenységekre, továbbá arra a zajra, illetve rezgésre, amely természeti csapás elhárítása érdekében vagy más fontos közérdekű célból (pl. közművezeték meghibásodása) származik.
(3) E rendelet alkalmazása során:
a) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek -, valamint közterületek tisztántartása,
b) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§ 13. pontjában meghatározott terület, valamint a község közhasználatú zöldterülete.
c) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, por-mentesítése.
II. Fejezet
A közterületek tisztántartása, védelme
2. Az ingatlanhasználók és az önkormányzat kötelezettségei
2. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlan használója köteles gondoskodni - az ingatlan előtti járdaszakasz valamint az úttest felezővonaláig terjedő teljes terület, - a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, (kapubejáró alatti áteresz) tisztántartásáról, kaszálásáról, gyomtalanításáról, hótól, jégtől mentesítéséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.
(2) Az ingatlan használói kötelesek az ingatlanukat a településképi követelményeknek megfelelően rendben tartani. Ennek érdekében: - az ingatlan utcáról látható részén a településképet zavaró építmény, tárgy, anyag (pl.: viskó, ól, kiselejtezett gép, bontott gépjármű, építőanyag-törmelék,) elhelyezése tilos.
(3) Kötelező elvégezni az aktuális növényápolási feladatokat (pl.: fű folyamatos kaszálása, gyomtalanítás, kártevők és kórokozók elleni védekezés, út, gyalogjárda fölé kihajló, valamint épület fölé nyúló, közlekedést, kilátást és légvezetékeket zavaró faágak, bokrok folyamatos nyesése.)
(4) Amennyiben az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat az ingatlanhasználó felszólításra a megadott határidőre nem hajtja végre, határozattal kötelezhető a munka elvégzésére.
(5) Az út megtisztítására, sármentesítésére köteles az, aki a járművével a közutat beszennyezi.
(6) A gyalogos és a közúti forgalom zavartalansága érdekében a havat tilos felhalmozni:
a) útkereszteződésben és attól 8 m távolságon belül,
b) úttorkolatban,
c) kapubejárat előtt annak szélességében,
d) jármű megállóhelyeken, valamint a jármű megállóhelye és a járda között,
e) a közszolgáltatási felszerelési tárgyra (pld. vízelzáró csap, gázcsap, víznyelő akna, tűzcsap).
(7) A közterületek és a sportolás célját szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek szennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében ezeken a területeken szemetet, cigarettacsikket csak hulladékgyűjtőkbe szabad elhelyezni. Veszélyes, egészségre ártalmas anyagokat ezekben a gyűjtőkben elhelyezni tilos.
(8) A község területén közösségi, közterületi szemétgyűjtők, szemétkosarak elhelyezése, valamint az azokkal kapcsolatos teendők ellátása az önkormányzat feladata.
(9) A közterületek tisztántartása időbeni korlátozás nélkül végezhető, azonban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 15. §-ának b) pontja alapján a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. mellékletének az üdülőterületre vonatkozó határértékeit be kell tartani.
3. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.
(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak, ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.
(3) Építésnél, bontásnál, vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.
(4) Amennyiben az építési munkálatok végzése során építési törmelék, hulladék keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, és meg kell tisztítani.
(5) Közterületen építési, bontási anyagot a közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.
(6) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, vagy szemetet szállítani és helyezni!
4. § Ha a közterület szennyező anyag szállítása, rakodása során szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a rakodás elvégzése után haladéktalanul meg kell tisztítani.
3. A víz minőségének védelme
5. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkát úgy kell elvégezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.
(2) A közterületen gépjárművek mosása - erre alkalmas helyen - csak karosszéria felsőmosással és mosószer használata nélkül végezhető. Az alváz mosása közterületen tilos! A mosással okozott szennyeződést és a csúszásveszélyt haladéktalanul meg kell szüntetni.
6. § A község területén kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédő szert tárolni.
Műtrágyát – az egyéni felhasználók alkalmi készleteit kivéve – csak zárt, szivárgásmentes tároló helyiségben lehet tárolni.
7. § A vízparton, vízfolyások, árkok partjain lévő növényzetet az ingatlan használója köteles rendszeresen kaszálni és gondoskodni a terület tisztántartásáról, ideértve a nádast is. A nád kezelésére a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II.13.) Korm. rendelet előírásai az irányadók.
4. A levegő tisztaságának védelme
8. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban hasznosítással, másodsorban komposztálással történhet. Égetéssel történő megsemmisítés során avart és kerti hulladékot csak száraz állapotban, a tűzvédelmi szabályok szigorú betartása mellett, megfelelően kialakított tűzrakó helyen szabad égetni úgy, hogy az, az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más háztartási vagy ipari eredetű hulladékot (pl. PVC, gumi, vegyszer, festék, veszélyes hulladék).
(2) Az égetés szélcsendes időben, cselekvőképes nagykorú személy állandó felügyelete mellett történhet március 16-tól április 15-ig, valamint október 15-től november 15-ig, hétfőn és pénteken 8.00-19.00 óra közötti időszakban, szombaton 8.00-12.00 óra közötti időszakban.
(3) Tilos égetni a szomszédos telken lévő épülettől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m távolságon belül. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst az égetés környezetében lévő zöld növényeket (pl. fát, bokrot, zöldfelületet) ne károsítsa. Az égetést végző személy a tűzrakó hely oltásáról az égetést befejezését követően köteles gondoskodni.
(4) Tilos a kerti hulladék égetése:
a) szeles, párás, ködös időben, továbbá április 16-tól október 14-ig, valamint november 16-tól március 15-ig,
b) egészségügyi és gyermekintézmények, hivatalok, kulturális és közösségi intézmények, nyitott sportlétesítmények 100 m-es környezetében, az intézmény működési ideje alatt,
c) elektromos, távközlési és gázvezetékek 10 méteres övezetén belül,
d) vízkorlátozás elrendelése idején,
e) közút mellett, az út tengelyétől számított 20 méteren belül. Az égetés a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti, a látótávolságot nem csökkentheti.
(5) Tilos védett természetvédelmi területen, véderdő, fás, vagy fenyves erdő területén tüzet gyújtani. Száraz nád és más vízinövényzet égetéséhez a vízfolyások területén hatósági engedély szükséges.
(6) A helyben keletkezett kerti hulladék égetését ingatlanon belül kell végrehajtani, közterületet, vagy más ingatlanát erre a célra igénybe venni tilos.
(7) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetre tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. A szabadban a tüzet, és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, és eloltható.
(8) Külterületen az irányított égetés megkezdése előtt az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.05.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) szerinti engedélyeztetési kötelezettségeknek eleget kell tenni.
(9) A hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.
III. Fejezet
Zaj- és rezgésvédelem
5. Zeneszolgáltatással kapcsolatos szabályok
9. § (1) A vendéglátó ipari létesítmények zeneszolgáltatásával kapcsolatos hatósági feladatokat, a hangosító berendezések engedélyezését is beleértve, a jegyző látja el.
(2) Az engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének a tevékenység megkezdését megelőzően kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni az adott tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját, valamint a zeneszolgáltatás módját. Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható.
(3) Lakásokat is magába foglaló épületben működő üzletben este 22 órától reggel 8 óráig terjedő időben hangosító berendezés nem üzemeltethető.
(4) A község közigazgatási területén, vendéglátó üzletben zeneszolgáltatás (diszkó, hangosító berendezés) - az önkormányzat által szervezett nyári kulturális és közösségi rendezvény kivételével - naponta 24.00 óra és 8.00 óra között nem üzemeltethető. A strandon és a strand parkolójában szervezett nyári kulturális rendezvények, zenés, táncos mulatság ideje alatt naponta 03,00 órától 6,00 óráig szünetel a zeneszolgáltatás és a hangosító berendezés használata.
10. § Utcai zenélést végezhetnek a település hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán szerveződő zenész csoportok, zenészek, a rendelet 9. §-ában rögzített engedély birtokában.
11. § A község területén – a 9. § (4) bekezdésben foglaltakon kívül - tilos:
a) akár emberi hanggal, akár hangszerrel, vagy más technikai és egyéb eszközzel történő, a köznyugalmat és közcsendet, valamint külterületen az erdő élővilágának nyugalmát sértő zaj okozása,
b) zajt keltő munkák (kapálógép, betonkeverő, fűrészgép stb.) végzése este 20,00 – 7,00 óra között, valamint építőipari tevékenység kivételével zajt keltő tevékenység végzése vasárnap és ünnepnapokon 9,00-12,00 óra között.
c) külterületen, erdőterületen szabadidős és sport céllal motoros közlekedési eszközök használata.
12. § Közterületre irányuló hangszórás – hangosító berendezéssel – csak a jegyző engedélyével folytatható.
13. § (1) Az egyes zajforrásokból származó zajterhelés megengedett értékét a zajterhelési határérték határozza meg, melyeket a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 15. §-ának b) pontja alapján a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló együttes rendelete alapján történik.
(2) A megállapított zajterhelési irányértékeknek a lakó-, vagy intézmény-épület zajtól védendő homlokzata előtt 2 méter távolságban, illetőleg – indokolt esetben – az emberi tartózkodásra, pihenésre, üdülésre szolgáló területeken kell teljesülnie.
(3) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén – eredménytelen egyeztetések után – az üzemeltető köteles saját költségére ismételt szakértői véleményt kérni a zajszint megállapítására, a hatóság felhívását követő 15 napon belül. A szakértői vélemény megállapításáig az üzemeltetést szüneteltetni kell.
IV. Fejezet
Eljárási rendelkezések
6. A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások
14. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az ingatlanhasználó, aki
a) nem gondoskodik az ingatlan előtti járdaszakasz, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület, - a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, (kapubejáró alatti áteresz) tisztántartásáról, kaszálásáról, gyomtalanításáról, hótól, jégtől mentesítéséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról,
b) az ingatlan utcáról látható részén a településképet zavaró építményt, tárgyat, anyagot (pl.: viskó, ól, kiselejtezett gép, bontott gépjármű, építőanyag-törmelék, stb.) helyez el,
c) a kötelezően elvégzendő aktuális növényápolási feladatokat (pl.: fű folyamatos kaszálása, gyomtalanítás, kártevők és kórokozók elleni védekezés, út, gyalogjárda fölé kihajló, valamint épület fölé nyúló, közlekedést, kilátást és légvezetékeket zavaró faágak, bokrok folyamatos nyesése) nem végzi el,
d) a járművével a közutat beszennyezi és az út megtisztítására, sármentesítésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,
e) építési területen és az építkezés közvetlen környékén nem biztosítja a terület és környezetének tisztaságát,
f) közterületen járművet mos, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végez, amely szennyeződést okoz, lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkát úgy végez, hogy a szennyeződés közterületre kerül,
g) növényvédő szer vagy műtrágya tárolása során nem tesz eleget a 6. §-ban foglaltaknak,
h) víz- és árokparton a növényzet kezelését nem a 7. §-ban foglaltak szerint végzi,
i) a levegő tisztaságának védelme érdekében a 8. §-ban meghatározott rendelkezéseket, tilalmakat megszegi,
j) a zaj- és rezgésvédelem biztosítása érdekében 9-11. §-ban meghatározott rendelkezéseket, tilalmakat megszegi.
7. Eljárási szabályok
15. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására átruházott hatáskörben a Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jogosult.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közigazgatási hatósági eljárás bejelentés vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul.
(3) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás természetes személy elkövetője kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetője kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(5) A közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kell megfizetni Zánka Község Önkormányzata 73200062-11200039 számú pénzforgalmi számlájára.
V. Fejezet
Záró rendelkezések
16. § (1) A rendelet 2015. július 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének a környezet védelméről szóló 16/2004. (VII. 26.) önkormányzati rendelete.
Zánka, 2015. május 28.
Filep Miklós Lukács Ágnes
polgármester jegyző
Kihirdetve: 2015. június 15.
Lukács Ágnes
jegyző
Változott rendelkezések
Megváltozott
Nincs változás
Változni fog
Nincs változás
Eszköztár
Nyomtatás
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás