Cserháthaláp Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (IX.29.) önkormányzati rendelete

Cserháthaláp Község Önkormányzatának képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Cserháthaláp Község Önkormányzata illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.

(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket a képviselő-testület:

a. polgármesterre

b. jegyzőre

ruházza át a (4)-(5) bekezdés szerint.

(4) Polgármesterre

a) a rendkívüli települési támogatás megállapítása:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési gyógyszertámogatás,

ac) települési temetési támogatás;

ad) települési támogatás elemi kár elhárításához,

ae) települési gyermeknevelési támogatás,

b) köztemetés

(5) Jegyzőre

a) rendszeres települési támogatás:

aa) települési gyógyszertámogatás,

ab) települési lakásfenntartási támogatás,

ac) települési ápolási támogatás.

b) szociális étkeztetés

c) szünidei gyermekétkeztetés

„(6) Képviselő-testület hatáskörébe tartozik

a) egyszeri települési támogatás:

aa) egyszeri települési iskolakezdési támogatása

ab) gyermekek egyszeri támogatása

ac) időskorúak egyszeri támogatása

ad) egyszeri települési óvodáztatási támogatás

ae) gyermekvállalást ösztönző támogatás

b) természetben nyújtott települési támogatások:

ba) élelmiszercsomag juttatás

bb) vásárlási utalvány

bc) iskolai étkezési térítési díj

c) építési telek biztosítása lakást építeni szándékozó nagycsaládosok részére

d) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer

e) első lakáshoz jutók támogatása

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–17. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(4) Az eljárást:

a) az önkormányzati hivatalnál előterjesztett kérelemre kell, vagy

b) hivatalból lehet

megindítani.

(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(6) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára ugyanazon létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetre és az időszakosan vagy tartósan fennálló ugyanazon létfenntartási gondra való hivatkozással 30 napon belül ismételten benyújtott kérelemre rendkívüli települési támogatás, kivéve a települési temetési támogatást, nem állapítható meg.​

3.§ Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

4. § A pénzbeli ellátások kifizetése utalással vagy házipénztárból történő kifizetéssel történik

5. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(2) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

6. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

7. § A pénzbeli települési támogatás formái:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési gyógyszertámogatás,

ac) települési temetési támogatás;

ad) települési támogatás elemi kár elhárításához,

ae) települési gyermeknevelési támogatás,

ba) egyszeri települési iskolakezdési támogatás

bb) gyermekek egyszeri támogatása

bc) időskorúak egyszeri támogatása

bd) egyszeri települési óvodáztatási támogatás

be) gyermekvállalást ösztönző támogatás

c) rendszeres települési támogatás:

ca) települési gyógyszertámogatás,

cb) települési lakásfenntartási támogatás,

cc) települési ápolási támogatás.

8. § (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Települési létfenntartási támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező esetében az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

a. élelmiszer szükséglet biztosítására

b. közüzemi szolgáltató által kiállított számlát nem tudja megfizetni (számla bemutatásával),

c. a munkahely elvesztése miatt a család jövedelme csökkent (igazolt álláskeresési támogatásra való jogosultság, vagy a munkaügyi kirendeltséggel történő együttműködésről szóló okirat),

d. betegségével kapcsolatos gyógyszerköltségen kívüli egyéb kiadásokat nem tudja biztosítani

e. nem rendelkezik a kert műveléséhez szükséges vetőmaggal és eszközökkel.

f. tüzelővásárlás

(3) Települési létfenntartási támogatásban az a személy részesíthető, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg.

a. a családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át,

b. egyedülélő személy, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos, vagy tartósan és súlyosan beteg személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(4) A települési létfenntartási támogatás családonként egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal állapítható meg. Az alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb 4000 Ft-nál és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4a) Jövedelem vizsgálat nélkül évente egy alkalommal, legfeljebb 50.000.-Ft összegben, kérelemre vagy hivatalból települési létfenntartási támogatás állapítható meg hosszabb ápolással járó betegség, tartós táppénzes állomány, súlyos baleset esetén.

(5) A települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

9. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a betegségével kapcsolatos gyógyszereit nem tudja kiváltani és nincs közgyógyellátásra való jogosultsága, vagy a gyógyszer közgyógyellátás keretében nem váltható ki

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

10. § (1) A rendkívüli települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.

(2) Rendkívüli települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha

a. családjában illetve a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át,

b. egyedülélő személy, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át

nem haladja meg, és

a. a gyógyszerkiadásai, illetve gyógyászati segédeszköz kiadásai az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri, vagy meghaladja.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kiadásokat orvosi igazolással és a gyógyszertár által kiállított gyógyszerköltségről szóló igazolással kell igazolni.

(4) Az alkalmanként megállapított eseti települési gyógyszertámogatás összege az igazolt gyógyszerköltség összege, maximum 30.000 Ft.

11. § A rendkívüli települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

12.§ (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodó hozzátartozó.

(2) A települési temetési támogatást kérelmezni lehet a temetési költségek egy részének

a) megelőlegezésére, vagy

b) utólagos megtérítésre.

(3) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés a) pont esetében csatolni kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés b) pont esetében csatolni kell a nevére kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(5) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt települési támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel – számlával- való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.

(6) A támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 20 %-a. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 180 000 Ft.

(7) A települési temetési támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

13. § (1) Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, aki a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.

(3)A támogatás összege maximum 100.000 Ft lehet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha

a) kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és

b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő vagy haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, és

c) a kérelmezőnek és családjának nincs jelentős, egyéb ingó- és ingatlan vagyona, és

d) a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(5) Az önkormányzati hivatal jegyzője, vagy a jegyző által kijelölt dolgozója a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén együttműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

(6) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a (4) bekezdés b-d) pontokra vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat.

(7) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy

a)

az elemi kárt szándékosan idézte elő,

b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.

(8) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testülete a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül dönt.

(9) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy a támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával - elszámoljon.

(10) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget határozatban kell kötelezni a támogatás megtérítésére.

14. § (1) Rendkívüli települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmezni lehet

a) a gyermek óvodáztatásához vagy

b) a gyermek iskoláztatásához vagy

c) a gyermek betegségével kapcsolatos kiadásokhoz vagy

d) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy

e) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy

f) ) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez

szükséges anyagi támogatásra.

(3) Települési gyermeknevelési támogatásban az a kérelmező részesíthető, akinek az egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg

a) a családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át,

b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 250 %-át.

(4) A (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti kérelemhez be kell csatolni a gyermek óvoda és iskolalátogatási igazolását, vagy az intézményi felvételről szóló igazolást.

(5) A (2) bekezdés d)-e) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a (2) bekezdés f) pont szerinti esetben a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(6) A (2) bekezdés f) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.

(7) A rendkívüli települési gyermeknevelési támogatást egy naptári évben maximum három alkalommal lehet megállapítani.

(8) Az alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb gyermekenként 4000 Ft-nál és nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(9) A települési gyermeknevelési támogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

15. § (1) A településen a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő általános iskolás gyermekeknek, középfokú oktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanulóknak iskolakezdési támogatást állapit meg.

(2) Az egyszeri iskolakezdési támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő, a családba fogadó gyám vagy a nagykorúvá vált gyermek nyújthatja be, a nappali tagozaton folytatatott tanulmányok igazolásáról szóló iskolalátogatási igazolás benyújtásával együtt.

(3) A települési iskolakezdési támogatás összege évente:

a) 1- 8 osztályos tanulónak: 20.000.-Ft,

b) középfokú oktatási intézmények nappali tagozatán

középfokú tanulmányokat folytató tanulóknak: 30.000.-Ft”

(4) A települési iskolakezdési támogatás benyújtási határideje november 15.

(5) Az egyszeri települési iskolakezdési támogatás megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik

16. § (1) A településen a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő felsőoktatási intézményben nappali tagozaton felsőoktatási aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató, aki a 25. életévét még nem töltötte be egyszeri iskolakezdési támogatásra jogosult​.

(2) Az egyszeri iskolakezdési támogatás összege hallgatónként, évente 50.000 Ft.

(3) Az egyszeri iskolakezdési támogatás megállapítása iránti kérelmet a nagykorúvá vált gyermek nyújthatja be, a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatói jogviszonyról szóló igazolás benyújtásával együtt.

(4) A települési iskolakezdési támogatás benyújtási határideje november 15.

(5) Az egyszeri települési iskolakezdési támogatás megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik

16/A §. (1) A településen bejelentett lakóhellyel rendelkezőés tárgyévben legfeljebb a 18. életévüket betöltött, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülőgyermekekévente egyszeri támogatásban részesülnek.

(2) Az egyszeri támogatás mértékét évente a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(3) A támogatást hivatalból a lakcímnyilvántartás alapján kell megállapítani.

16/B §.(1) A településen a támogatás megállapítását megelőzően legalább 2 éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező éstárgyévben legalább a60. életévét betöltött lakosok évente egyszeri támogatásban részesülnek.

(2) Az egyszeri támogatás mértékét évente a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(3) A támogatást hivatalból, a lakcímnyilvántartás alapján kell megállapítani és legkésőbb tárgyév december hónapjában kell kifizetni.

(2) Az óvodáztatási támogatás mértéke gyermekenként 15.000.-Ft.

(3) Az egyszeri óvodáztatási támogatás megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A támogatás összege gyermekenként egyszeri 100.000,- forint.

(3) A támogatást egy gyermek után csak egyik szülője jogosult igényelni. Amennyiben mindkét szülő esetében fennállnak az (1) bekezdésben foglalt feltételek, de a szülők külön élnek, az a szülő jogosult a támogatást igényelni, akinél a gyermek elhelyezésre került.

(4) A támogatást legkésőbb 6 hónappal a gyermek születése után lehet igényelni, az erre rendszeresített formanyomtatványon, a kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

(5) Amennyiben a támogatásban részesült szülő a támogatás kifizetését követő 5 éven belül megszünteti cserháthalápi lakóhelyét és elköltözik a községből, azaz a továbbiakban életvitelszerűen sem lakik Cserháthalápon, úgy a támogatás összegének egyösszegű visszafizetésére kell kötelezni.

(6) A támogatás megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, mely a testület döntése szerint természetben is adható.

18. § (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 6 hónapra lehet megállapítani.

(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatást a kérelmezőnek/jogosultnak akkor lehet megállapítani, ha

a. családjában illetve a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át,

b. egyedülélő személy, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, és

c. a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át eléri, vagy meghaladja.

d. szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét és várható időtartamát.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kiadásokat a gyógyszertár által kiállított gyógyszerköltségről szóló igazolással kell igazolni.

(4) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszertámogatás összege az igazolt gyógyszerköltség összege 100 Ft-ra kerekítve, maximum 20.000 Ft.

(5) A rendszeres települési gyógyszertámogatást a megállapítástól számított éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

(6) A rendszeres települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

19. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) Támogatásra jogosult az a kérelmező,

a) akinek a háztartásában élők a kérelem benyújtását megelőzően a településen legalább egy éve bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek és

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 170 %-át, egyedülélő esetében, vagy aki a háztartásában korhatárra való tekintet nélkül tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevel, a 220 %-át

és a háztartás egyik tagjának sincs vagyona.

(3) A kérelem elbirálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások:

a. villanyáram vagy

b. víz- és csatornadij vagy

c. vezetékes gáz dija vagy

d. kommunális hulladékszállitási dij megfizetéséhez

(4) A támogatás mértéke a (3) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott kiadások támogatására:

a) ha az egy főre jutó jövedelem nem éri elaz öregségi nyugdijminimum 100 %-át, egyedülélő esetében vagy aki a háztartásában korhatárra való tekintet nélkül tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevel a 150 %-át , havi 10.000 Ft, de maximum a számla összege,

b) ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 100 %-át, egyedül élő esetében vagy aki a háztartásában korhatárra való tekintet nélkül tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevel a 150 %-át meghaladja, de nem haladja meg a (2) b) pontban meghatározott jövedelemhatárt, havi 7.000 Ft, de maximum a számla összege.

(5) A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor számlával kell igazolnia a havi lakásfenntartási kiadásait.

​(6) A (3) bekezdés a) – d) pontjában meghatározottak közül csak egyfajta kiadás támogatható.

(7) A (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott kiadásokra 6 hónapra állapitható meg a támogatás.

A lakhatási támogatást közvetlenül a szolgáltató részére kell átutalni.

20. § A Képviselő-testület a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi együttes feltételeket határozza meg:

a. tiszta, rendezett, szeméttől, lomoktól, rágcsálóktól, rovaroktól, elburjánzott gyomnövényektől mentes, ingatlan,

b. gondozott, tisztántartott háziállatok (amennyiben tartanak),

c. a kerítéssel kívül határos gyommentes, szemétmentes járda, árok és egyéb terület,

d. a téli hónapokban a járda hó- és síkosság mentesítése,

e. az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található,

f. az udvarban kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék, lábonálló elszáradt, fás szárú növény.

21.§ (1) A fenti feltételek fennállásáról a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozatot tesz.

(2) A lakókörnyezet rendezettségéről szóló nyilatkozatban foglaltak fennállását a családgondozó vagy a hivatal ügyintézője ellenőrizheti.

(3) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok esetén a jegyző a kérelem benyújtását

követő 5 napon belül végzésben szólítja fel a kérelmezőt, abban megjelölve a végrehajtandó konkrét feladatot, melynek teljesitési határidejét 5 napban állapítja meg. A feltételek nem teljesitése esetén a támogatás nem állapítható meg.

22 .§ Meg kell szüntetni a 19.§ (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott lakásfenntartási támogatás folyósitását,ha

a. a jogosult meghal, a haláleset hónapjának utolsó napjával,

b. a jogosult lakcíme megváltozik, a lakcimváltozás hónapjának utolsó napjával,

c. a jogosult és a közüzemi szolgáltató közötti szolgáltatási szerződés megszünik, a szerződés megszünése hónapjának utolsó napjával,

d. a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, az erről való hivatalos tudomásszerzés hónapjának utolsó napjával,

e. a jogosult a támogatás megszüntetését kéri, a jogosult által megjelölt hónap utolsó napjával.

23.§ A lakásfenntartási támogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

24. § (1) Települési ápolási támogatásra jogosult az a településen legalább két éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő hozzátartozó, aki állandó ápolásra és tartós gondozásra szoruló, 18.életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező akkor jogosult a támogatásra, ha

a) rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik és

b) a családjában az egy főre számított családi jövedelem az öregségi nyugdíj

mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és

c.) a kérelmező és családja nem rendelkezik vagyonnal

d )az ápolt személy tartósan beteg, önellátásra képtelen állapotát a kérelmező a kérelem

benyújtásával egyidejűleg 30 napnál nem régebbi szakorvos által kiállított orvosi

igazolással igazolja.

25. § (1) A települési ápolási támogatás havi összege a központi költségvetésben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(2) A támogatást havi rendszerességgel, minimum 3 és maximum 6 hónapra lehet megállapítani.

26. § (1) A települési ápolási támogatás megszüntetésére alkalmazni kell az Szt. 42. § (2) és (3) bekezdését.

(2) Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:

aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, és

ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,és

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:

ba) a fürdetésről, mosdatásról, és

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról, és

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

27. § Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a családsegítő szolgálat, vagy a hivatal ügyintézője ellenőrizheti.

28. § A települési ápolási támogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

29. §

HARMADIK RÉSZ

Természetben nyújtott települési támogatások

30. § (1) A természetben nyújtott települési támogatások:

a) tanszervásárlás, vagy

b) élelmiszer, ruházat vásárlás, vagy

c) vetőmag és a kertműveléshez szükséges eszközök vásárlási utalványa vagy

. d) élelmiszercsomag juttatás vagy

e) vásárlási utalvány vagy

f) tüzelővásárlás

g) Iskolai étkezési térítési díj támogatás

h) építési telek biztosítása lakást építeni szándékozó nagycsaládosok részére

i) szünidei gyermekétkeztetés

(2) Természetbeni ellátásban részesíthető az a kérelmező,aki

1. az (1) bekezdés a) –c) és f.) pontja esetében megfelel a 8.§ (3) bekezdésben foglalt jövedelmi feltételeknek.

(3) A természetbeni támogatás mértékének megállapítására

1. az (1) bekezdés a) –c) pontja esetében a 8.§ (4) bekezdése az irányadó

2. az (1) bekezdés f.) pontja esetében 0.5m3-1m3 közötti mennyiség

(4) A természetben nyújtott települési támogatás konkrét formáját a megállapító határozatnak tartalmaznia kell.

(5) Az (1) bekezdés a), b), f) pontja szerinti támogatást a gyermekjóléti- és családsegítő szolgálat családgondozója részére kell kifizetni, aki az összeg felhasználását a pénzfelvételt követő 15 napon belül számlával igazolja.

(6) A (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatásra biztosított utalvány a magyarnándori gazdaboltban vásárolható le.

(7) Az (1) bekezdés d.)és e.) pontjában meghatározott juttatás mértékét és feltételeit évente a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

30/A § (1) Cserháthaláp község közigazgatási területén szociális célú építési telek biztosítható lakás építése céljából a cserháthalápi lakhelyű vagy a településen életvitelszerűen és hosszútávon letelepedni kívánó azon személyeknek, akik az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek:

a. a kérelem benyújtásának napján egyikük életkora sem haladhatja meg a 40. életévet,

b. legalább három gyermeket nevelnek (szülői felügyeletet gyakorolnak), vagy legalább egy gyermeket nevelnek vagy várnak és vállalják, hogy – a kérelem benyújtásakor már meglévő gyermekeik számát is figyelembe véve - öt éven belül legalább három gyermek neveléséről fognak gondoskodni,

c. legalább – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. § (6) bekezdésében meghatározott – középfokú végzettséggel rendelkeznek,

d. a kérelmezők legalább egyike legalább két éves igazolt munkahellyel és állandó jövedelemmel bír, büntetlen előéletűek, melyet erkölcsi bizonyítvánnyal igazolnak

e. igénybe kívánják venni a családok otthonteremtési kedvezményét

f. vállalják, hogy a kapott telken a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 3. §-a szerinti méltányolható lakásigénynek megfelelő új lakóingatlant létesítenek.

(2) Az e rendelet alapján biztosított építési telket házastársak és élettársak kizárólag együttesen kérelmezhetik. Az ingatlan-átruházási szerződés megkötése esetén az együttes kérelmezők mindketten támogatott személlyé válnak.

(3) Az építési telek biztosítására vonatkozó részletes szabályokat a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(4) Az építési telek biztosításáról a képviselő-testület dönt.

31.§ (1) Az önkormányzat a magyarnándori általános iskolába járó és legalább két éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő, teljes összegű étkezési térítési díjat fizető tanulók részére, étkezési naponként

1. a napi háromszori étkezéshez 200 Ft

2. a napi kétszeri étkezéshez 150 Ft

3. a csak ebédelők részére 100 Ft

támogatást nyújt.

(2) A támogatást külön kimutatás alapján kell jóváírni.

(3) Az iskolai étkezési térítésidíj megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

31/A (1) Az önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében, a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 21/C.§ (1) bekezdés a) pontja alapján

a. hátrányos helyzetű, valamint a

b. halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére

ingyenesen biztosítja

(2) A szünidei gyermekétkeztetés időtartama:

a. az óvoda zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapon,

b. az iskolások számára a tanítási év befejezését követő nyári szünet első munkanapjától kezdődően 43 munkanapon,

c. az őszi, téli és tavaszi szünetben a tanév rendjéhez igazodóan szünetenként az adott tanítási szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon

biztosítja.

(3) Az ebéd a Magyarnándori Általános Iskola (Magyarnándor, Iskola út 1.) főzőkonyhájáról történő elvitelével a szülő által biztosított ételszállító edényben történik. Az elszállításról a szülőnek kell gondoskodni.

(4) Ha a szünidei gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a jegyző által kijelölt személynél bejelenti a távolmaradást és annak várható időtartamát, valamint azt, hogy a gyermek mikor veszi igénybe újból a gyermekétkeztetést.

(6)A gyermekjóléti szolgálat soron kívül felkeresi a gyermek szülőjét, törvényes képviselőjét és írásban nyilatkozatja, hogy a szünidei gyermekétkeztetés még fennálló időtartamára igényt tart-e a szünidei étkezésre, ha szükséges a szülő nyilatkozata alapján módosítják a a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások téritési dijáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011.(XII.29.) Korm.rendelet 7. számú melléklete alapján tett nyilatkozatot.

(7) A szünidei gyermekétkeztetés a jegyző hatáskörébe tartozik.

32/A §. (1) Az első lakáshoz jutók támogatását a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a beérkezett kérelmek elbírálása.

32.§. Az önkormányzat képviselő-testülete az ösztöndíjrendszerhez történő csatlakozás esetén a támogatást a kiíró által évente közölt feltételeknek megfelelően ítéli meg azzal, hogy a jövedelemhatárt és az e célra adható ösztöndíjat a évente határozatban állapítja meg.

14. Köztemetés

33. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól, az eltemettetésre köteles személy kérelme alapján:

a) a temetési költségek 50 %-ának megtérítése alól mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át,

b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén a 130 %-át,

és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.

34. § A köztemetés megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

35. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások körében az alábbi szolgáltatásokat biztosítja:

a) falugondnoki szolgálat

b) a családsegítés,

c) a házi segítségnyújtás

d) szociális étkeztetés

e) gyermekjóléti alapellátás:

ea) gyermekjóléti szolgáltatás,

eb)gyermekek napközbeni ellátása

eba) óvoda

ebb) iskolai napközi

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások közül az alábbi szolgáltatásokat biztosítja:

a. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

b. közösségi ellátás,

c. támogató szolgáltatás.

(3) A falugondnoki szolgálattal kapcsolatos szabályokat a képviselő-testület külön rendelete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatás körébe tartozó feladatait a Berceli „Belső-Cserhát” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján látja el.

(5) Az önkormányzat a (2) bekezdés szerinti szolgáltatásokat a Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása útján látja el.

(6) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Cserháthalápi Csemete Óvodában és a Magyarnándori Általános Iskolai napközi keretében biztosítja.

15. Szociális étkeztetés

36. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) A jogosult munkanapokon napi egy ebédet vehet igénybe.

(3) Az ételt az önkormányzat a Magyarnándor, Iskola út 1. szám alatt lévő konyha által

szolgáltatja, melyet munkanapokon 11 és 12 óra között lehet elvinni.

(4) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

a) a kora miatt, aki betöltötte a mindenkori nyugdíj korhatárt, vagy

b) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

c) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

d) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

e) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

f) a jövedelmi helyzete miatt, ha a kérelmező jövedelme a 85.500 Ft-ot nem haladja meg.

(5) A szociális étkeztetés igénybevételéért személyi térítési díjat kell fizetni.

(6) A személyi térítési díj:

a) akinek a jövedelme 22.800 Ft-ot nem haladja meg az intézményi térítési díj 10 %-a,

b) akinek a jövedelme 22.801 Ft és 42.750 Ft között van az intézményi térítési díj 40 %-a,

c) akinek a jövedelme 42.751 Ft és 85.500 Ft között van az intézményi térítési díj 70 %-a,

d)akinek a jövedelme a 85.500 Ft-ot meghaladja az intézményi térítési díj 100 %-a,

(7) Az önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

(8) A havonta fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok számának szorzata. A napi személyi térítési díj megállapításánál figyelembe kell venni az Szt. 116.§ (1) bekezdés a), valamint a 29/1993.(II.17.) Kormányrendelet 6.§-ában foglaltakat.

(9) A jogosulttal kötendő megállapodás a rendelet 1.melléklete

(10) A jogosult gondoskodik az étel elszállításáról.

(11) Megszűnik az étkeztetés:

a. ha arról a jogosult lemond,

b. ha az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,

c. a jogosult halálával,

d. ha a jogosult a térítési díj fizetési kötelezettségének az esedékességet követő 90 napon túl felszólításra sem tesz eleget.

37.§ A szociális étkeztetés megállapításáról átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

38. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

39. § E rendelet 2015. október 01. napján lép hatályba.

40. § Hatályát veszti a szociális valamint a gyermekvédelmi ellátások rendjéről szóló 5/2015.(II.24.) önkormányzati rendelet.