„(5a) A szerencsejáték-szervező az e törvény hatálya alá tartozó tevékenysége során a felelős játékszervezés elvének megfelelően köteles eljárni. A felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységnek minősül különösen
a) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás,
b) a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása,
c) kitiltás esetén megfelelő panaszkezelési eljárás alkalmazása,
d) a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók széles körű biztosítása, illetve
e) a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések alkalmazása.
(5b) Szerencsejátékban – a 16. § szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével – 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt. A szerencsejáték-szervezőnek a játékosok részére a szerencsejátékban való részvétel biztosítása során az e törvényben és külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelemfelkeltő módon tájékoztatást kell nyújtania a 18 éven aluli személyek játéktilalmáról, és a felelős játékszervezés elvének megfelelően el kell végeznie az e törvényben és külön jogszabályban előírt vagy az önkéntesen vállalt, a 18 éven aluli személyek játéktilalmának biztosítását szolgáló intézkedéseket.”
„(6) Játékkaszinóban és kártyateremben szervezett szerencsejátékban, valamint online kaszinójátékban és távszerencsejátékban nem vehet részt az a személy, akit a bíróság a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, vagy akinek cselekvőképességét a bíróság – játékfüggőség, játékszenvedély miatt – részlegesen, az ezzel kapcsolatos jognyilatkozatait érintő ügycsoportban korlátozta. E követelményt a szerencsejáték-szervező a felelős játékszervezés elvének megfelelően, külön jogszabályban meghatározott módon köteles biztosítani.”
„(6a) Ha a bíróság a személyt cselekvőképességet teljesen korlátozó vagy játékfüggőség, játékszenvedély miatt az ezzel kapcsolatos jognyilatkozatait érintő ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi, az elsőfokú határozatot hozó bíróság e tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a jogerő beálltától – másodfokú eljárás esetén az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezésétől – számított 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.
(6b) Az állami adóhatóság az önkorlátozó, önkizáró intézkedéssel érintett játékosokról, valamint a (6) bekezdés szerinti személyekről a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet (a továbbiakban: játékosvédelmi nyilvántartás). A nyilvántartás célja az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása.
(6c) A játékosvédelmi nyilvántartásba kizárólag az állami adóhatóság engedélyével rendelkező szerencsejáték-szervezők tekinthetnek be, ideértve az elektronikus úton történő adatlekérdezést is.
(6d) A játékosvédelmi nyilvántartás tartalmazza
a) elkülönítve az önkorlátozó, önkizáró intézkedéssel érintett játékosok, valamint a (6) bekezdés szerinti személyek személyes azonosító adatait (név, anyja neve, személyi igazolványának száma, lakcím),
b) az adatkezelés jellegét (önkéntes elhatározáson vagy bírósági határozaton alapuló korlátozás),
c) a megszűnés időpontját (az adatkezelés határozott vagy határozatlan időtartamú jellegét).”
„(7a) Szerencsejátékot népszerűsítő reklám kizárólag a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének és 21. §-ának megfelelően tehető közzé Magyarországon. A külön törvényben meghatározott hatóság az e rendelkezések megsértésével közzétett szerencsejáték tárgyú reklám (a továbbiakban: tiltott reklám) esetén a reklámozót, a reklámszolgáltatót, a reklám közzétevőjét és a reklámban szereplő személyt egyetemlegesen a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább 1 millió forint összegű bírsággal sújtja. Ha nem állapítható meg a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő személy, a külön törvényben meghatározott hatóság a bírságot a reklám közzétevőjével szemben állapítja meg.”
„(1b) Online kaszinójáték szervezésére kizárólag a Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja jogosult, amely az online kaszinójáték szervezését a kaszinójáték szervezésére létrehozott koncessziós társaság útján végezheti.”
„29/C. § Távszerencsejáték a sportfogadás, ha azt kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. A fogadási esemény fogalmára a 28/A. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Távszerencsejáték keretében szervezett sportfogadás a lóversenyfogadás, valamint a sportrendezvényre fogadás.”
29/L. § (1) Az online kaszinójáték a kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján történő szervezése (a továbbiakban: online kaszinójáték). Online kaszinójátékot kizárólag a kaszinójáték szervezésére jogosult koncessziós társaság szervezhet.
(2) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti koncessziós társaság részére az online kaszinójáték szervezését a 27. § (7) bekezdése szerinti koncessziós időszakban, a kaszinójáték szervezésére kiadott engedély időtartamára engedélyezheti.
(3) A kaszinójáték szervezéséért az Szjtv. 27. § (5) és (6) bekezdése szerinti koncessziós díj teljesítése esetén a 6. § (2) bekezdése szerinti koncessziós szerződés aláírója, illetve a koncessziós társaság az online kaszinójáték szervezéséért egyéb jogcímen koncessziós díjat nem fizet.
29/M. § Online kaszinójáték kizárólag magyarországi IP címről kapcsolódó játékos számára tehető hozzáférhetővé. A játékszervezőnek gondoskodnia kell az IP címek törvényi megfelelőségének folyamatos ellenőrzéséről.
29/N. § (1) Az online kaszinójáték szervezésére szolgáló szervert EGT-államban kell elhelyezni. A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét az állami adóhatóság részére folyamatosan köteles biztosítani. A 29/G. § (3) és (4) bekezdését az online kaszinójáték esetében is alkalmazni kell.
(2) Az online kaszinójáték szervező az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelését a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja.
a) a játékkaszinóban vagy az állami adóhatóság által – eseti vagy állandó jelleggel– engedélyezett más helyen folyó kaszinójátékban hírközlő eszköz vagy rendszer útján történő részvétel,
b) az online kaszinó szerverére hírközlő eszköz vagy rendszer útján történő kapcsolódás a játékos rendelkezése alatt álló informatikai eszközzel a szerveren található játékprogramokkal történő játék,
c) az online kaszinó által üzemeltetett szerver közvetítésével a játékos rendelkezése alatt álló informatikai eszközzel más játékosok elleni kártyajáték, vagy
d) az a)–c) pontban felsorolt játéktípusok kombinációja.
(2) A játékkaszinóban – az (1) bekezdés c) pontjában foglalt játéktípus kivételével – online kaszinó elérését biztosító informatikai eszköz is üzemeltethető.
29/P. § (1) Ha az online kaszinó üzemeltetője több online kaszinót üzemeltet, vagy erről más jogszerűen működő online kaszinó üzemeltetőjével megállapodik, akkor a 29/O. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt játékok egységes jackpot rendszerbe köthetőek.
(2) A magyarországi játékszervező külföldi szolgáltató által üzemeltetett jackpot rendszerhez csak akkor csatlakozhat, ha a külföldi szolgáltató a saját joga szerint jogszerűen működik.
(3) Ha az online kaszinó üzemeltetője több online kaszinót üzemeltet, vagy erről más jogszerűen működő online kaszinó üzemeltetőjével megállapodik, akkor a 29/O. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt játékos elleni kártyajátékok egységes rendszerbe köthetőek.
(4) A magyarországi játékszervező külföldi szolgáltató által üzemeltetett játékos elleni kártyajátékhoz csak akkor csatlakozhat, ha a külföldi szolgáltató a saját joga szerint jogszerűen működik.
29/Q. § A külföldi jackpot rendszerbe történő befizetés nem növeli a bevételt, azonban a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alá esik. Az online kaszinó üzemeltetője köteles az adóelőleget levonni és az állami adóhatóság részére megfizetni.
29/R. § (1) Az online kaszinó üzemeltetője ajánlatot tehet ajándék bónusz vagy speciális bónusz igénybevételére, azonban ez esetben annak részleteit a játéktervben világos és érthető módon szabályoznia kell.
(2) Az ajándék bónusz és a speciális bónusz nem növeli a bevételt.
29/S. § (1) Az online kaszinójáték szervezője a játékosi egyenlegeket egy minden egyéb pénzügyi eszköztől elkülönített magyarországi bankszámlán köteles tartani. Az elkülönített bankszámlán elhelyezett összegnek minden esetben fedeznie kell a játékosi egyenlegek összegét. Ha a játékosi egyenlegek összege meghaladja az elkülönített bankszámlán található összeget, akkor a játékszervező 30 napon belül köteles a különbözet pótlására.
(2) Az online kaszinóban elnyert nyereményt abban a pénznemben kell kifizetni, amelyben az keletkezett.
29/T. § Azonos koncessziós társaság által üzemeltetett játékkaszinók és online kaszinók esetében a koncessziós társaság egységes beléptető- és azonosító rendszer alkalmazására jogosult.
29/U. § Online kaszinó üzemeltetése esetén a 29/H–J. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
29/V. § Kétszázmillió forintot vagy ennek megfelelő összegű devizaösszeget meghaladó nyeremény esetén az online kaszinó szervezője a nyereményt 30 napon belül köteles a játékosi egyenlegen jóváírni.”
„18. Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek. Online kaszinó esetében a kaszinójáték a játéktervben jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték – ideértve a távszerencsejátékot is – amelyet nyilvántartásba vett játékosok részvételével szerveznek.”
„29. Játékosi egyenleg: távszerencsejáték és online kaszinó esetén a játékos részére szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából a távszerencsejáték és online kaszinójáték szervező által vezetett egyenleg.”
(3) Az Szjtv. 37. §-a a következő 32. ponttal egészül ki:
„32. sérülékeny személy: a 18 év alatti személy, az 1. § (6) bekezdés szerinti személy, valamint az egy vagy több szerencsejáték-játékfajtára, vagy több szervezőre kiterjedően önkorlátozó vagy önkizáró intézkedéssel érintett játékos.”
a)1. § (3) bekezdés c) pontjában az „(a továbbiakban: játékkaszinó)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: játékkaszinó és online kaszinó)” szöveg,
b)3. § (1) bekezdés nyitó szövegében az „A távszerencsejáték-szervezés kivételével” szövegrész helyébe az „A távszerencsejáték-szervezés és online kaszinójáték szervezés kivételével” szöveg,
c)7/A. § (2) bekezdésében a „jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „jogorvoslatra, valamint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatóvá” szöveg,
h) a 38. § (2) bekezdés i) pontjában az „a távszerencsejáték szervezésének” szövegrész helyébe az „a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezésének”, valamint az „a távszerencsejátékban való” szövegrész helyébe a „távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való ” szöveg
12. § Ez a törvény 2015. október 1-jén lép hatályba.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2015. július 6-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2015. július 13. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. október 2. napjával.
