Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2015. (XII. 10.) önkormányzati rendelete

1. §¹ (1) Jelen rendelet hatálya Berhida Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK), valamint jelen rendelet (továbbiakban HÉSZ) rendelkezései szerint szabad.

(3) Jelen rendelet mellékletei:

(4) A HÉSZ függeléket tartalmazó mellékletei: 1. függelék: A közigazgatási területen nem ültethető inváziós fajok listája

1/A. § E rendelet alkalmazásában:

2. §³ (1) A HÉSZ kötelező elemei:

(2) A HÉSZ rajzi mellékletének, a Szabályozási tervnek más jogszabállyal, illetve hatósági döntéssel megállapított elemei:

(3) A HÉSZ rajzi mellékletén, a Szabályozási terveken ábrázolt és annak jelmagyarázatában felsorolt elemek a következő csoportosításban szerepelnek:

(4) Jelen rendeletben 'K' -val jelölt kialakult állapot:

3. § (1) Közterület csak jelen rendeletben foglaltak és a Szabályozási Terv szerint szabályozható ki, szűntethető meg.

(2) Új közlekedési célú közterület kialakítása és kiépítése során biztosítani kell:

(3) Fasorba legalább kétszer iskolázott növényegyedek telepíthetők, támrúdhoz kötözve. A fasor elsődlegesen az útburkolattal párhuzamos, legalább 1m széles zöldsávba telepítendő. A zöldsávba cserjeszint telepítése is javasolt.

(4) Belterületen új légvezeték hálózat és tartóoszlopa a Gip-1 és Gip-2 jelű ipari területek kivételével nem létesíthető. Meglévő oszlopsor és légvezetékes hálózat felújítása során a tartóoszlopok és a vezetékhálózat cserélhető, azonban törekedni kell a hálózat fokozatos földkábelre történő átépítésére. Meglévő légvezetékes hálózat csak földkábellel bővíthető. Közös oszlopsoron történő hálózatfejlesztés, vegyes hálózat kiépítése legfeljebb két vezetékszintig végezhető.

(5) Meglévő energiaellátó oszlopsorra közvilágítási lámpatest, lámpasor felhelyezhető, közvilágítási lámpasorra viszont légvezeték nem szerelhető fel.

4. § (1) Közterületen a közterület rendeltetése szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Közterületen állandó jelleggel pavilon kizárólag hírlap- vagy virágárusítás céljára létesíthető. Nem állandó jelleggel, építményszerkezetű, tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), határozott ideig, de legfeljebb 180 napig létesíthetők.

(3) Közterületen vendéglátó terasz kizárólag a közterülettel szomszédos vendéglátó egység kiegészítő fogyasztó tereként létesíthető, amennyiben a működés háttérfeltételei a vendéglátó egységben biztosítottak.

(4) Közterületi kitelepülés a külön jogszabályban meghatározott feltételek betartása mellett csak zöldség-gyümölcs kereskedés, virágüzlet, illetve vendéglátó egység előtt megengedett oly módon, hogy a kitelepülés az akadálymentes gyalogos közlekedést nem korlátozza.

(5) Az árubemutatásra szolgáló szerkezetek kizárólag mobilak lehetnek, amelyeket az üzlet nyitvatartásán túl a közterületről el kell távolítani.

(6) Járműből, járművel mozgatható, vontatható szerkezetből, utánfutóból, lakókocsiból történő árusítás közterületen csak az önkormányzat közterület használati rendeletében meghatározottak szerint kiadott közterület használati engedély birtokában megengedett.

(7) ^[4]

(8) Őstermelői árusítás a telekkel szomszédos közterületen idényjelleggel az árusítás ideje alatt kihelyezett tárgyról, szerkezetről történhet oly módon, hogy az árusítás a közterületen az akadálymentes gyalogos közlekedést nem korlátozza.

(9) ^[5]

(10) ^[6]

(11) Önálló bankjegykiadó automata, árusító automata - a parkoló- és jegyárusító automata kivételével nem létesíthető, de épület közterületre néző homlokzati falában elhelyezhető.

8. § (1) A közigazgatási területen építmények oly módon helyezhetők el, hogy a természetes és természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyep- és erdőterületek, vizes élőhelyek - megóvása, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartása biztosított legyen.

(1a)⁸ Berhida közigazgatási területén közigazgatási területén természetvédelmi, tájvédelmi szempontból kiemelkedően értékes területek:

(1b)⁹ A táj- és természet védelme, a biológiai sokféleség megőrzése érdekében az (1) bekezdés szerinti területeken:

(2) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a természetközeli gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.

(3) A tájkép védelme érdekében a kiépítésre kerülő új utak környezetbe illesztéséről terepalakítással, továbbá növénytelepítéssel vagy fasor létesítésével is gondoskodni kell.

(4) Védő zöldsávok, védő erdősávok többszintű növényállományból telepítendők. A telepítéshez a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

(5) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységek közterület felőli takarásáról telkeken belül többszintű növényállomány telepítésével, vagy kerítéssel kell gondoskodni. A gazdasági telephelyeken anyagot tárolni a közterület felöl kizárólag építménnyel (kerítés) és (vagy) zöldsávval takartan lehet.

9. § (1) A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni.

(2) Amennyiben a légszennyezettség mértéke a zónában a megengedett határértéknél kisebb, a fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot a vonatkozó jogszabály szerint.

(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő létesítmény kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, építési övezetek, övezetek, beépítési lehetőségét, területfelhasználását ne korlátozzák.

(4) A Natura 2000 területek levegőtisztaságvédelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területeknek tekintendők. E területek térségében kizárólag olyan létesítmények, tevékenységek engedélyezhetők, amelyek esetén a Natura 2000 területeken az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó határértékek teljesülnek.

(5) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók.

(6) A felszín alatti vizek és a földtani közeg, szennyeződéssel szembeni érzékenység szempontjából Berhida közigazgatási területe „fokozottan érzékeny” és „kiemelten érzékeny” felszín alatti vízminőség-védelmi besorolású. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során az országos érvényű jogszabályokban előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékek teljesíthetők.

(7) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozza, a vízilétesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse, továbbá a víz minőségét ne károsítsa.

(8) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani

(9) Külön jogszabályban meghatározott káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó országos érvényű jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

(10)¹⁰

(11)¹¹

(12) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenység a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogénzáró) aljzaton végezhető.

(13) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

(14) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.

(15) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről – összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról – gondoskodnia kell. A termőföldet lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.

(16) Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Terület-előkészítés, bontás-építés során előkerülő szennyező anyag, vagy szennyezett talaj gyanúja esetén az anyagokat az építtetőknek meg kell vizsgáltatni, a vizsgálatok során megállapított veszélyességi foknak megfelelően a szennyezett anyagot lerakóhelyre, vagy arra jogosult ártalmatlanító szervezetnek kell átadni.

(17) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, valamint környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a külön jogszabályban meghatározott, illetve az illetékes hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.

(18) Új út tervezésekor a környezeti zaj elleni védelem eszközei az út melletti területeken a Településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználások figyelembevételével tervezendők.

(19)¹² Meglévő épületek átépítése esetén, amennyiben az épület védendő homlokzata előtt a közlekedési környezeti zajszint miatt a külső téri zajterhelési határértékek nem teljesíthetők, zaj ellen védendő épületek, valamint védendő helyiségek, különösen

(20) Országos főút külterületi szakasza mentén mezőgazdasági területen a tengelytől számított 50 m-en belül új gazdasági épület, 100 m-en belül új lakóépület, egyéb országos közút tengelyétől számított 25 m-en belül új gazdasági épület, 50 m-en belül új lakóépület nem létesíthető.

(21) A keletkező települési szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék zárt térben, vagy zárt gyűjtőedényben tárolható. A keletkező hulladékok kizárólag a hatályos jogszabályi feltételeknek megfelelő hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(22) Lakó és intézmény területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások).

10. § (1) Beépítésre szánt területen az építési telek gépjárművel való megközelíthetőségét biztosítani kell.

(2) ^[13] Magánút területének kialakítása esetében az adott építési övezetben, ill. övezetben kialakítható telekterületre és a telekméretekre vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni. Ha a Szabályozási terv tervezett magánút méreteire vonatkozóan előírásokat (méretet) tartalmaz, a magánút a feltüntetett mértékek figyelembe vételével alakítható ki.

(3) A magánút által feltárt telkeket úgy kell kialakítani és azon épületeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne.

(4) Építési telek magánúttal történő megközelítése esetén a következő előírásokat kell alkalmazni:

(5) A közforgalom elől el nem zárt magánutak, a Gip-1 és Gip-2 építési övezetek esetében a közforgalom elől elzárt magánutak telkének megengedhető legkisebb szélessége:

(6) Beépítésre nem szánt területen lakófunkció létesítését lehetővé tevő telek legalább 4 m szélességű magánúttal tárható fel.

(7) Berhida közigazgatási területén belül új nyúlványos telek nem alakítható ki. Meglévő nyúlványos telekről további új telek nem szolgálható ki.

(8) Magánúton a közművek és az utak kiépítését, valamint a zöldfelület rendezését legkésőbb az épület használatbavételéig biztosítani kell.

(9) Műemléki vagy helyi védettség alatt álló ingatlant, helyi értékvédelmi területet érintő telekalakítás során a vegyes területek kivételével a történelmileg kialakult telekstruktúra jellemzően nem változtatható meg.

(10)¹⁴ A Szabályozási terveken tervezett szabályozási vonallal érintett telken építési tevékenység a szabályozást megvalósító telekalakítást követően végezhető.

11. § Az Önkormányzat a törvényben meghatározott feltételekkel beépítési, helyrehozatali és a Szabályozási Terven jelölt helyeken beültetési kötelezettséget írhat elő.

12. § A közterület egységes kialakítása érdekében a vegyes területekkel szomszédos, valamint a helyi értékvédelmi területtel határos közterületeket érintő átfogó közterület rekonstrukciós munkálatokat megelőzően- szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló - közterület-alakítási tervet kell készíteni, amelyet az önkormányzat képviselő-testülete hagy jóvá.

13. §¹⁸ (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőséget biztosítani kell.

(3) Új közforgalmi út építésénél, útrekonstrukciónál:

(4) Új magánút építése, meglevő magánút rekonstrukciója esetén (közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

(7) A beépítésre szánt területeken a közművezetékek és létesítmények üzemeltetéséhez szükséges területet, a védőtávolságokkal, azok felmérése után, szolgalmi jogként be kell jegyezni, az új telekalakítások során létre kell hozni.

14. §²⁰ Új építés, vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

15. §²² (1) Beépítésre szánt területen új vízvezetéket építeni csak a közcsatornahálózat kiépítésével, illetve az beépítésre nem szánt telektömbökben egyedi szennyvíztisztító kisberendezés elhelyezésével együtt szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatást megkezdeni csak a szennyvízcsatorna, illetve beépítésre nem szánt telektömbökben egyedi szennyvíztisztító kisberendezés üzembe helyezését követően lehet.

(2) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő rendeltetés megváltozása csak akkor lehetséges, ha az illetékes hatóságok által elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tűzivíz ellátás biztosítható.

(3) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál

(4) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható

16. §²⁴ (1) A vízbázis, a felszín alatti vizek védelme érdekében mind a szennyvíz, mind a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes területén tilos.

(2) A településen a szennyvízelvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetés építhető.

(3) A beépítésre nem szánt országos vízminőség védelmi területen, vízbázis védelmi területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

(4) Beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

(5) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(6) Gazdasági, kereskedelmi területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

(7) Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez az érintett szakhatóságok hozzájárulásának a beszerzése is szükséges.

(8) A szennyvízátemelő műtárgy szaghatásvédelmi övezete:

(9) A szennyvíztisztító telep előzetes szaghatásvédelmi övezete 300 m, aminek a mérete a későbbiekben hatásvizsgálat alapján pontosítható. A hatásterületen belül új területhasznosításra területet igénybevenni csak környezetvédelmi hatástanulmány alapján lehet, az abban előírtak betartásával

17. §²⁶ (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak ágazati engedéllyel változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.

(2) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali nyilvántartást kell figyelembe venni.

(3) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A partél kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.

(4) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni.

(5) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m² burkolt felület után min.1 m³ helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

(6) A záportározót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

(8) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

18. §²⁸ Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(1)³¹

(2)³²

(3)³³

(4)³⁴

(5)³⁵

20. §³⁷ (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

(2) Beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével- egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

20/A. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a Településképi arculati kézikönyv és településképvédelmi rendelet rögzíti.

20/B. § Közcélú energiatermelést szolgáló, megújuló energiahordozót hasznosító erőmű csak az arra kijelölt és az azt megengedő övezetben létesíthető.

21. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jelen rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg, továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de a beépítettség, az épületek homlokzatmagassága, az épület legmagasabb pontjára előírt érték nem növelhető.

(3) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult homlokzatmagasság esetén az épület felújítható, átalakítható, de a homlokzatmagasság, az épület legmagasabb pontjára előírt érték nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő homlokzatmagasságot és az épület legmagasabb pontjára előírt értéket kell az építési telken alkalmazni.

(4) Kialakult telektömbben nem kell hátsókertet kialakítani zártsorú, zártudvaros beépítés esetén a kialakult állapothoz történő illeszkedés érdekében. Zártudvaros beépítés csak védett épület, illetve védett terület településszerkezeti értékeinek megőrzése érdekében alkalmazható.

(5) Kialakult telektömbben az előkertek mélysége, az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia. Utcaszakaszonként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni.

(6) Kialakult telektömbben az építménymagasságra vonatkozó övezeti előírások betartása mellett a legnagyobb utcai homlokzatmagasság értéke nem haladhatja meg sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb utcai homlokzatmagasságát, sem az érintett utcaszakaszon lévő épületek utcai homlokzatmagasságának súlyozott átlagát (utcaszakaszként, amennyiben lehetőség van rá minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni.)

(7) Kialakult telektömbben a tetőhajlásszög a csatlakozó szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez, ill. a tömbben kialakult jellemző tetőhajlásszögekhez igazodjon.

(8) Amennyiben a rendelet 1. mellékletében az egyes építési övezetek beépítési paraméterei 'K' jellel jelölt kialakult állapotot jelölnek, úgy az adott paraméter tekintetében a kialakult állapothoz kell illeszkedni.

22. § (1) Ahol a szabályozási tervlapok nem jelölnek építési helyet vagy építési vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet – a be nem építethető területrészekre is tekintettel - a vonatkozó jogszabály alapján kell meghatározni.

(2) Oldalhatáron álló új beépítésű terület esetén, ahol a szabályozási terv építési helyet, vagy építési vonalat nem jelöl, az építési helyet:

(3) Oldalhatáron álló és zártsorú beépítés esetén az elő-, oldal- és hátsókerti méretek betartásával kialakuló építési helyen belül az épület szabadon állóként is elhelyezhető, kivéve ha a szabályozási terv kötelező oldalhatáron elhelyezést ír elő.

(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén a 16 méternél keskenyebb telkek esetében az épületeket az oldalhatárra is el lehet helyezni.

(5) Új beépítésű területeken – egyéb szabályozás hiányában - az előkert mélysége 5 m.

(6)⁴⁰ Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület, valamint közlekedési célú közterület kialakítása céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek vagy telek akkor is kialakítható, ha annak paraméterei az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírásoktól eltérnek.

(7)⁴¹ Az olyan saroktelek esetében, amelynek egyik oldalkertje sem beépített, a hosszabbik telekhatár mentén az előkert 1,0 méterig lecsökkenthető.

23. § (1) A tájkarakter védelme miatt az épületeket, építményeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki.

(2) A legnagyobb terepszint alatti beépítettség a megengedett legnagyobb beépítettséget legfeljebb 20%-al haladhatja meg. A telek terepszint alatti beépítettségébe be kell számítani az épület alatti és az épületen túlnyúló pinceszint, valamint az épülettől független szerkezettel megépített terepszint alatti építmény határoló szerkezeteivel együtt számított összes bruttó alapterületet.

24. § (1) A vegyes és a nem kereskedelmi célú különleges területek kivételével az OTÉK-ban előírt gépjármű elhelyezési kötelezettség kizárólag saját telken belül biztosítható.

(2) Telkenként és telekoldalanként legfeljebb egy utcavonalra nyíló, hagyományos kapubehajtó vagy garázsbejárat létesíthető.

(3) Műemléki vagy helyi védettség alatt álló ingatlanon, helyi értékvédelmi területen belül az épület utcai homlokzatán a különálló garázsépület kivételével garázskapu nem jelenhet meg.

(4) A Szabályozási Tervben 'javasolt személygépkocsi parkoló terület, parkolólemez, csoportos garázs, parkolóház' jelkulccsal jelölt terület csoportos gépjármű elhelyezési lehetőséget jelent. A területen belül a felsorolt gépjármű elhelyezési megoldások bármelyike megvalósítható az övezeti előírások által meghatározott kereteken belül.

(5) Közlekedési és közmű területen belül a területtel szomszédos övezetek kiszolgálására az (1) bekezdésben foglaltakon túl további személygépkocsi parkoló létesíthető.

25. § (1) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(2) -(7)^[42]

26. § (1) Többszintűnek tekintendő a növényállomány, ha a telek zöldfelületének olyan a kialakítása, hogy a zöldfelület legalább 35%-át cserje vagy fa korona vetülete takarja, továbbá zöldfelület területének minden 150 m2–re számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa, vagy legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre.

(2) Háromszintűnek tekintendő az a növénytelepítés, amikor a zöldfelület területének minden 150 m2–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre.

(3) Védőfásításnak tekintendő az a növénytelepítés, ahol a védőfásításra kijelölt területen legalább 8 m-ként 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa alatta cserjékkel, vagy 8 m-nél szélesebb terület esetén 25 m2–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa és alatta cserjék kerülnek telepítésre.

(4) Zöldfelület számításakor burkolt parkoló és a parkolóhoz vezető burkolt út nem vehető figyelembe.

(5) Az építési övezetekben, övezetekben előírt zöldfelületet a beruházással egyidőben kell kialakítani. A (2) bekezdés szerinti esetekben a használatba vételi engedély kiadásának feltétele, az előírt zöldfelületek telepítésének megléte.

(6) A Szabályozási Terven jelölt védőfásítást az építési telket érintő telekalakítást követő 2 éven belül meg kell valósítani.

(7) A Szabályozási terven a telek be nem építhető, zöldfelületként fenntartandó részén a meglévő zöldfelületek megtartandók, ill. zöldfelületként alakítandók ki, e telekrészeken építményt elhelyezni nem lehet.

27. § (1) A szabályozási terven 'katasztrófavédelmi övezet' jelkulccsal jelölt területen belül fejlesztések kizárólag a katasztrófavédelmi hatósági hozzájárulásával lehetségesek.

(2) A szabályozási terven 'katasztrófavédelmi védővonal' jelkulccsal jelölt telekhatárt elérő környezeti hatás esetén a hatóság által elfogadott műszaki védelem kiépítéséről gondoskodni kell.

(3)⁴³ A Chemark Zrt. veszélyességi övezetének a szabályozási terven jelölt, a katasztrófavédelmi hatóság által kijelölt belső-, középső- és külső zónájában tervezett fejlesztések megvalósítása, épületek és egyéb építmények elhelyezése, tevékenységek folytatása a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló kormányrendelet előírásai szerint történhet.

(4)⁴⁴ A tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor

(5)⁴⁵ Az úthálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a tűzoltóság vonulását, illetve alkalmas legyen a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére

27/A. § (1) A közúthálózat elemei számára külterületen, ill. a beépítésre nem szánt területek mentén az út tengelyétől számítva a következő szélességű védőtávolságokat kell biztosítani: az országos összekötő utak nyomvonala mentén 50- 50 m.

(2) A védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(3) A Szabályozási terveken feltüntetett, a közigazgatási területet érintő vízbázisok, a Pétfürdői vízbázis „B” jelű hidrogeológiai védőidomával és a Berhida-Ősi vízbázis „B” jelű hidrogeológiai védőidomával érintett területeken érvényesíteni kell a vízbázisok területére vonatkozó országos érvényű követelményeket és korlátozásokat.

(4) A szennyvíztisztító-telep (hrsz.: 395/4, 398, 388, 391, 392) építési övezetének határától mért 150 m-es védőtávolságon belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható. A védőtávolságon belül lakóépület, birtokközpont lakóépülete, üdülőépület, szállásférőhely, gyermek-, egészségügyi- és oktatási létesítmény nem helyezhető el.

(5) Szennyvízátemelő műtárgy szaghatásvédelmi övezete:

(6) Szennyvízátemelő műtárgy (5) a) pont szerinti potenciális hatásterületén bűzhatás előfordulhat, potenciális hatásterületen belül lakó, üdülő, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási rendeltetésű épület ennek figyelembevételével helyezhető el, élelmiszer és gyógyszer alapanyag ennek figyelembevételével termelhető,

(7) Szennyvízátemelő műtárgy (5) b) pont szerinti hatásvizsgálat alapján megállapított védőtávolságán belül kizárólag olyan rendeltetésű épület, egyéb építmény helyezhető el, amelyet a környezeti hatásvizsgálat vagy szakhatósági engedély megenged.

(8) Szennyezett talajú és/vagy szennyezett talajvizű területeken épületek, egyéb létesítmények kizárólag a környezetvédelmi hatóság állásfoglalásával összhangban helyezhetők el.

28. § (1) A település területét az alábbi területfelhasználási egységek alkotják:

29. § (1) Az egyes övezetekben, építési övezetekben meghatározott rendelkezéseket az alábbi általános rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) Olyan területeken, ahol a telken övezeti határ megy keresztül, az egyes területrészekre vonatkozó övezeti, építési övezeti előírásokat az ingatlan beépítése szempontjából úgy kell alkalmazni, mintha az övezeti határ egyben telekhatár is lenne, a beépítési paramétereket az adott övezetre eső telekrész területére kell számítani.

(3) Az egyes építési övezetek beépítési paraméterei a rendelet 1. mellékletében táblázatos formában építési övezetekre bontva találhatók. Az egyes építési övezetek részletes előírásait a mellékletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(4) Azokban az építési övezetekben, ahol az építési övezetek övezeti előírásai 'legnagyobb földszinti bruttó alapterület' értéket nem határoznak meg, ott a beépítettségi mutató szerint lehet a legnagyobb beépíthető területet meghatározni.

(5)⁵⁰ A település közigazgatási területén lakókocsi, lakókonténer, konténerház, egyéb mobil jellegű építmény (jurta, glamping sátor), valamint utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.

30. § (1) Beépítésre szánt területen elhelyezhető építmény az adott övezetre vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően egy vagy több rendeltetést tartalmazhat.

(2) Minden beépítésre szánt területen elhelyezhető az előírások szerinti gépjárművek elhelyezését biztosító építmény. A lakóterületen - a falusias lakóterület kivételével -, valamint a vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A településközpont- és az intézményi területen új önálló üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(3) A 'javasolt telekhatár' jelkulccsal jelölt javasolt telekhatárok a közműadottságok és a fejlesztési tervek szerint az övezetre vonatkozó telekalakítási paraméterek figyelembevételével módosíthatók, párhuzamosan eltolhatók, az egy vonalban fekvő telkek száma csökkenthető vagy növelhető.

(4) A 'meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal' jelkulccsal jelölt építési vonalak az oldalhatár mentén a (3) bekezdésben szabályozott javasolt telekhatárhoz igazodnak.

(5) Az épület legmagasabb pontja meghatározásakor a tetősíkon túlnyúló égéstermék elvezetőt, szellőzőt, antennát - amennyiben más rendelkezés az elhelyezését nem tiltja - nem kell figyelembe venni.

(6) Be nem épített beépítésre szánt telektömb osztatlan összefüggő teljes területe a védett területek kivételével napenergia telep létesítésére felhasználható az egyéb övezeti előírások betartása mellett. Az 5. §-ban foglalt korlátozásokat ebben az esetben nem kell figyelembe venni. A telektömbön belül a napenergia telep mellett a területet más célra egyidejűleg felhasználni nem lehet. A napenergia telep létesítésének településképi illeszkedését a jogszabályban meghatározott tartalmú beépítési tervvel kell igazolni.

31. § (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(3) A területen az OTÉK-ben meghatározott alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(4) A kisvárosias lakóterület területfelhasználási egység az alábbi építési övezetekre tagozódik:

(5) Az Lk-4 jelű övezetben az épületek kialakult lapostetős tömege megtartandó, az épületekre magastető és tetőtérbeépítéssel új szint nem építhető.

(6) A meglévő úszótelkes kialakítású ingatlanok körüli közterület a területfelhasználási egységen belül a javasolt telekhatárok mentén felosztható és az épületeket magába foglaló úszótelkekhez csatolható.

(7) ^[51]

32. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(3) A területen az OTÉK-ben meghatározott alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(4) A kertvárosias lakóterület területfelhasználási egység az alábbi építési övezetekre tagozódik:

33. § (1)⁵² A falusias lakóterület legfeljebb 8 m-es beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(3) A területen az OTÉK-ben meghatározott alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(4) A falusias lakóterület területfelhasználási egység az alábbi építési övezetekre tagozódik:

(5) A Vt-1 övezettel szomszédos Lf-2 jelű övezetekben az telek be nem építhető zöldfelületként fenntartandó részén gabonaféléket ültetni nem szabad. A telkek ilyen módon lehatárolt területét elsődlegesen fákkal kell beültetni.

(6)⁵³ Falusias lakóterületen oldalhatáron álló beépítési mód esetén saroktelken lakóépület szabadonálló módon is elhelyezhető.

34. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont területen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(3) A területen az OTÉK-ben meghatározott alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(4) A településközpont terület területfelhasználási egység az alábbi építési övezetekre tagozódik:

(5) A Vt-6 jelű építési övezetben személygépkocsi parkoló terület, parkolólemez, csoportos garázs, parkolóház helyezhető el. A gépjármű elhelyezési lehetőségek bármelyike az övezeti előírásoknak megfelelően tömbön belül egy ütemben megvalósítható. Az ilyen építmények lapostetővel, illetve magastetővel is kialakíthatók, tetőfelületük az 5. §-ban foglaltaktól eltérően korlátozás nélkül alternatív energiatermelésre (napkollektor-, napelem telep) felhasználható. Lapostetős épület esetén a lapostetőt zöldtetőként kell kialakítani.

35. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézmény területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

(3) A területen az OTÉK-ben meghatározott alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(4) Az intézmény terület területfelhasználási egység az alábbi építési övezetekre tagozódik:

36. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(3) A területen az OTÉK-ben meghatározott alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(4) A kereskedelmi, szolgáltató terület területfelhasználási egység az alábbi építési övezetekre tagozódik:

(5) A Gksz-2 jelű övezetben a szomszédos lakóterületek védelme érdekében üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető. A lakótelekkel szomszédos telekhatárokon háromszintű növényzettel beültetett, min. 3,00 m széles védőzöld sávot kell kialakítani.

(6) A Gksz-3 jelű övezetben kivételesen szállás rendeltetést tartalmazó épület elhelyezhető.

37. § (1) Az ipari terület övezet olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az iparterületek mindegyike a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület, így a különlegesen veszélyes (tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) vagy magas környezeti zajt okozó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az ipari terület övezetben lakás nem helyezhető el.

(3) A területen az OTÉK-ben meghatározott alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(4) Az ipari terület területfelhasználási egység az alábbi építési övezetekre tagozódik:

(5) A Gip-1 és Gip-2 ipari terület építési övezetben a közlekedési területek a magánút 10. §-ban részletezett szabályai szerint alakíthatók. Az építési telkek az így kialakításra kerülő magánút hálózaton keresztül tárhatók fel. Az övezetekben a magánutakat elzárni nem lehet, az építési telkek megközelíthetőségét folyamatosan biztosítani kell.

(6) A Gip-1 és Gip-2 ipari terület építési övezetben a 'telek be nem építhető része' jelkulccsal jelölt területrészek elsődlegesen közlekedési és közmű létesítmények céljára fenntartott területek, azokon egyéb funkciókat tartalmazó építményt elhelyezni nem lehet.

(7) Gip-2 ipari terület építési övezetben a Szabályozási terven 'telek be nem építhető, zöldfelületként megtartandó része' jellel körülhatárolt területek erdőterületként megtartandó zöldfelületek.

(7a)⁵⁵ Gip-1 jelű építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság és az előírt épület legmagasabb pontja, igazolt technológiai indokoltság esetén a megengedett mérték 30 %-ával növelhető.

(8) Az ipari területen technológiai építmény (torony, siló, antenna, tartály, kémény) magassága az övezetben engedélyezett épületmagasság értéket legfeljebb 6 m-el haladhatja meg. A technológiai építmény egyik vízszintes metszeti területének kiterjedése sem lehet nagyobb, mint a teljes létesítmény bruttó alapterületének 20 %-a.

(9) Az ipari gazdasági területen teljes közművesítettséget kell biztosítani.

(10) Az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, a szabályozási tervlapon 'a telek erdőterületként nyilvántartott része' jelkulccsal jelölt erdőterület a Gip-1 és Gip-2 jelű építési övezetekben építési célra csak kivonás után vehető igénybe erdőigénybevételi engedély kiadását követően.

38. § (1) A Veszprémi út Peramarton-Gyárteleppel határos szakaszától délre található bevásárlóközpont és nagykiterjedésű kereskedelmi célú különleges terület elsősorban nagy összefüggő alapterületű kereskedelmi célú épületek és közlekedési, parkolási létesítményeik elhelyezésére szolgál.

(2) A Kker jelű különleges területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(3) A területen az OTÉK-ben meghatározott alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(4) A területen megvalósuló létesítményhez szükséges parkolók kizárólag az építési telken belül helyezhetők el. A parkolóterületen ideiglenes sátor nem létesíthető.

(5) A telek zöldfelületének számításánál a 24. 26. § bekezdésben megfogalmazott csökkentések nem vehetők figyelembe. A parkolók létesítéséhez jogszabályban előírt fatelepítést a parkolóállások között kell megvalósítani. A zöldfelületek kialakítása csak öntözőhálózat létesítésével együtt történhet.

(6) Kereskedelmi létesítményenként 1 db fényreklám, 1 db legfeljebb 12 m magas önálló reklámhordozó és legfeljebb 3 db, 6 méternél nem magasabb zászlótartó helyezhető el.

39. § (1) A Kmü jelű építési övezet jellemzően az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgál.

(2)⁵⁶ Beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben területek építési övezeteiben nem helyezhető el: önálló lakóépület, de a mezőgazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára legfeljebb 1 db szolgáló lakó rendeltetési egység is kialakítható. A szolgáló lakó rendeltetési egység bruttó alapterülete legfeljebb 150 m² lehet.

(3) Kmü jelű építési övezetek területén a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,

(4) Az építési övezetben legalább 10 m elő-, 10 m oldal- és 15 m hátsókertet kell biztosítani.

(5)⁵⁷ Beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezetek telkein a telekhatár mentén legalább 5 m szélességben védőfásítás telepítendő.

(6) Az építési övezetben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területeket portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.

40. § (1)⁵⁸ A beépítésre szánt különleges sport rendeltetésű területen a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények és közlekedési, parkolási létesítményeik helyezhetők el.

(2) A Ksp jelű területen az (1) bekezdésben említetteken túl kereskedelmi, szolgáltató, szállás, funkciójú épület is elhelyezhető az övezeti előírások figyelembe vételével.

(3) A területen megvalósuló létesítményhez szükséges parkolók kizárólag az építési telken belül helyezhetők el. A parkolóterületen ideiglenes sátor nem létesíthető.

(4) A területen teljes közművesítettséget kell biztosítani.

(5) A sport területen a szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni.

41. §⁶⁰ (1) Beépítésre szánt különleges hulladékkezelő terület építési övezetekbe a hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés területigényes, beépítésre szánt építési övezetei tartoznak.

(2) KHull-1 jelű építési övezet a szennyvíztisztító építési övezete. A KHull-1 jelű építési övezet területén (hrsz.: 395/4, 398, 388, 391, 392) — kizárólag a folyékony és iszapszerű hulladékok kezeléséhez, ártalmatlanításához kapcsolódó és biztonsági okokból szükséges épületek, műtárgyak, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó szociális épületek helyezhetők el.

(3) A KHull-1 jelű építési övezet, a szennyvíztisztító-telep telkén belül az előírt zöldfelület borítottságot intenzív, többszintű növényzettel kell kialakítani.

42. § (1) A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat.

(3) A tervezési területen belül a szabályozási terv a közlekedési területeket az alábbi területekre bontja:

(4) A közút, a vasút elhelyezése céljára legalább a szabályozási tervlapokon jelölt szélességű építési területet kell biztosítani a vonalvezetési jellemzők figyelembe vételével.

(5) A közlekedési területek védőterülete az országos mellékutak nyomvonala mentén 50-50 m.

(6) A közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.

(7) A helyi és országos főúthálózati elemek helybiztosításával érintett területen, illetve annak védőtávolságán belül a tervezett út megvalósulásáig egyéb építési tevékenység nem folytatható.

(8) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén az OTÉK előírásainak megfelelő 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően helyezhető el építmény.

(9) A közutakon kapubehajtót, vagy útcsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(10) A gyalogosforgalom biztosítása érdekében a gyűjtőutak mentén mindkét oldalon,a kiszolgáló utak mentén minimum egy oldali járdát kell létesíteni.

(11) ^[62] KÖu-P övezetben gépjárműparkoló-helyek alakíthatók ki, valamint gépjárműtárolók helyezhetők el.

43. §⁶⁴ (1) Zöldterületek az állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterületek.

(2) A közigazgatási területen található zöldterületek az építési használat, az elhelyezhető építmények szerint a következő övezetekre tagolódnak:

(3) A Zkp-1 jelű övezetben a következő építmények helyezhetők el:

(4) Zkp-2 és ZKk-1 jelű övezetekben a (3) bekezdés szerinti építmények közül a kizárólag nem épület jellegű építmények helyezhetők el. Zkp-2 és Zkk-1 jelű övezetekben épület nem helyezhető el.

(5) Zöldterület övezeteiben (Zkp-.. jelű közpark és Zkk-… jelű közkert övezetekben) nem helyezhető el:

(6) Zöldterület kialakítása, zöldterületen növényzet telepítése kertépítészeti terv alapján történhet.

44. §⁶⁵ (1) A közigazgatási területen található erdőterületek az építési használat, az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

(2) Erdőterület övezeteiben meglévő épületek felújíthatók, nem bővíthetők, bontást követően újra nem építhetők.

(3) Vízbázis védőterületein, hidrogeológiai védőidomainak területén elhelyezkedő erdőterületeken kizárólag a vonatkozó jogszabályokkal összhangban levő tevékenységek folytathatók.

(4) Védelmi erdőterületek övezetei:

(5) Védelmi erdőterületeken kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védelmi erdőterületen új épület —kilátó kivételével— nem helyezhető el. Kilátó alapterülete legfeljebb 30 m² lehet.

(6) Az Ev-2 jelű védelmi erdőterület övezetben —Natura 2000 területen, országos ökológiai hálózat magterületén elhelyezkedő erdőterületeken— építmények kizárólag a területek táji-, természeti értékeinek, természetes, természetközeli ökoszisztémáinak megóvásával helyezhetők el.

(7) Közjóléti erdőterület övezeteiben (Ek-… jelű övezetek) a természeti értékek védelmének biztosításával az erdő és vadgazdálkodási célú építményeken túlmenően az erdő közjóléti rendeltetésének megfelelő, testedzést, szabadtéri játékokat, sportolást, a turizmust szolgáló építmények, egyéb, nyomvonal jellegű létesítmények (nem szilárd burkolatú gyalogút, túraút) helyezhetők el. Épületek kizárólag a Szabályozási terven jelölt építési helyeken vagy „telek beépíthető része” jellel jelölt telekrészen helyezhetők el.

(8) Gazdasági erdőterületek övezeteiben (Eg-…. jelű övezetek) az erdő rendeltetésének megfelelő erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célú építmények helyezhetők el.

(9) Ek és Eg övezetekben épületek elhelyezésének közművesítettségi feltétele: épületet elhelyezni csak közüzemi villamos energia, ivóvíz, szennyvíz elvezetés és –tisztítás (közüzemi hálózatra történő csatlakozással vagy egyedi szennyvízkezelő berendezéssel) biztosításával lehetséges.

45. § (1) A mezőgazdasági terület a tájkarakter megőrzése, a természeti értékek—, az ökológiai hálózat védelme, valamint a termőföld- és a vizek védelme céljából az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik:

(2) A mezőgazdasági területeken

(3) Mezőgazdasági területeken található meglévő erdők területén épület nem helyezhető el.

(4)⁶⁸

(5) Szélkerekek elhelyezése, szélerőműpark létesítése számára vizsgálatba az általános mezőgazdasági területbe (Má övezet) tartozó területek vonhatók. Más területfelhasználási egységbe tartozó területeken szélkerekek, szélerőművek nem helyezhetők el.

46. §⁶⁹ (1) Kertes mezőgazdasági terület a kisüzemi jellegű termelés, illetve a saját ellátást szolgáló kertészkedés, valamint az aktív szabadidő eltöltést biztosító kertészeti tevékenység színtere.

(2) Kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést, termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint a borturizmust szolgáló épületek helyezhetők helyezhetők el. Lakó-, üdülőépület, továbbá állattartás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.

(3) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben (Mk-… jelű övezetek) a helyi építészeti hagyományokat figyelembe vevő, a (szőlőhegyi) kertes táj jellegét erősítő, gazdagító építmények művelt telken kizárólag a következő rendeltetésű épületek helyezhetők el:

(4) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben nem helyezhető el:

(5) Beépített földrészlet megosztása esetén kialakuló új telkek méretének legalább 3.000 m²–nek kell lennie, lehet, valamint a visszamaradó beépített telek(rész) beépítettsége a 3%-ot nem haladhatja meg, és útterületről megközelíthetőnek kell lennie.

(6) A terepszint alatti építmény alapterülete nem lehet több a telek területének 5 %-ánál.

47. §⁷⁰ (1) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben (Má-… jelű övezetek) elhelyezhető:

(2) Egy telken több épület is elhelyezhető, de egy telken legfeljebb 1 lakóépület, és legfeljebb 1 lakórendeltetési egység helyezhető.

(3) Lakórendeltetési egység, lakóépület bruttó területe legfeljebb az övezetben megengedett beépítettség fele, de legfeljebb 200m² összes szintterületű lehet.

(4) A műveléshez, művelési ághoz kötött feltételek akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a telek területének legalább 80%-a a feltétel szerinti művelésű, vagy a földhivatali nyilvántartás szerinti művelési ágú.

(5) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont létesíthető, ha egy tulajdonos birtokában a közigazgatási területen, vagy attól 20km-es távolságon belül elhelyezkedően, több tagban összesen legalább 10 ha (100.000m2) bármely művelési ágban nyilvántartott termőföld van, továbbá az egyik telek legalább 1 ha (10.000m2) nagyságú. Résztulajdon a birtokközpont kialakításához számbavett birtoktestbe kizárólag akkor számítható be, ha a többi érintett tulajdonos a teljes telekre vonatkozóan ehhez hozzájárul.

(6) Birtokközpont telkén építmények az alábbi feltételekkel helyezhetők el:

(7) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben –birtokközpont telkén is- az építési hely határvonalai:

48. §⁷² (1) A tájgazdálkodási mezőgazdasági területbe (Mt-…jelű övezetek) a táji-, természetvédelmi-, ökológiai szempontból, vagy vízminőségvédelmi okokból érzékeny, védendő mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Tájgazdálkodási mezőgazdaságiterület övezeteiben nem helyezhető el olyan építmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat, és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(3) Vízbázis védőterületein, hidrogeológiai védőidomainak területén elhelyezkedő tájgazdálkodási mezőgazdasági területeken kizárólag a vonatkozó jogszabályokkal összhangban levő tevékenységek folytathatók.

(4) Mt-1 övezetben kizárólag a védelmi célokkal összhangban levő, ill. azok megvalósítását biztosító nem épület jellegű építmények, a természeti értékek bemutatását, az ismeretterjesztést szolgáló építmények, továbbá ökoturisztikai építmények helyezhetők el. Terepszint alatti építmények az övezetben nem helyezhetők el.

(5) Az Mt-1 jelű övezet területén már meglévő épületek (hrsz.: 055/9, 055/12) belül felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető, szintszámuk nem növelhető.

(6) Mt-2 jelű övezetben kizárólag a védelmi célokkal összhangban levő, ill. azok megvalósítását biztosító, a természeti értékek bemutatását, az ismeretterjesztést szolgáló, továbbá ökoturisztikai építmények helyezhetők el. Épületek kizárólag az SZK jelű szabályozási tervlapon „telek beépíthető területrésze” jellel jelölt területeken belül helyezhetők el. Legfeljebb bruttó 300m² alapterületű, legfeljebb 4,5 m homlokzatmagasságú épület helyezhető el, szabadon álló módon, teljes közművesítettséggel. Terepszint alatti építmények az övezetben nem helyezhetők el. Az Mt-1 és Mt-2 övezetek területén a telekosztással kialakítható telek területe —az utak céljára kialakításra kerülő telkeket kivéve— legalább 10.000 m² (1 ha), szélessége legalább 30,0 m lehet.

49. § (1) A vízgazdálkodási terület az alábbi övezetekre tagolódik:

(2) Vízmeder területén (V övezet) területen kizárólag a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással műtárgyak, építmények, valamint természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(3) Vízművek (Vm övezet) területén kizárólag az övezet rendeltetésének megfelelő építmények létesíthetők.

(4)⁷³ A vízfolyások mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A parti sávban épületek nem helyezhetők el, kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki. Vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, valamint vízfolyások hullámterében új építmény nem helyezhető el.

(5)⁷⁴ A vízfolyásokat, állóvizeket kísérő erdő-, gyepterületek és nádasok megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása lehetséges.

(6)⁷⁵ A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani illetve azon építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően, vízjogi engedély alapján lehet.

(7)⁷⁶ Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület funkciójának módosítása minden esetben csak vízügyi ágazat hozzájárulásával és akkor valósítható meg:

50. § (1) A beépítésre nem szánt különleges nagykiterjedésű sportolási célú területen szabadtéri sportlétesítmények, sportolási célú épületek, továbbá a sportoláshoz kapcsolódó szolgáltatási és a szabadidő eltöltését szolgáló építmények helyezhetők el.

(2)⁷⁷

(3) Az előírt zöldfelületi arányon belül legalább 20%-nak kell lennie a nem sportolási célú biológiailag aktív, parkosított felületnek.

51. §⁷⁸ (1) A temető területén annak műköéséhez szükséges építmények helyezhetők el (ravatalozó, kápolna, kripták, sírok, urnafalak, emlékművek, feszületek).

(2) Temető terület övezeteinek területén a kerítés 1,6-2,0 m közötti magasságú lehet. A kerítés belső oldalán védőfásítást kell telepíteni.

(3) Temetőbővítés, illetve új temető létesítése esetén lakóterületek, településközpont területek és intézményterületek felé a temető, illetve bővítési területe telekhatára mentén, a KbT övezet területén legalább 10m széles védőzöldsáv telepítendő

52. § (1) A KbMü jelű övezet jellemzően az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgál.

(2) A KbMü jelű övezetek területén a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények:

(3)⁷⁹ Beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben területek építési övezeteiben nem helyezhető el: önálló lakóépület, de a mezőgazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára legfeljebb 1 db szolgáló lakó rendeltetési egység is kialakítható. A szolgáló lakó rendeltetési egység bruttó alapterülete legfeljebb 150 m² lehet.

(4) Az övezetben legalább 5 m elő-, 5 m oldal- és 10 m hátsókertet kell biztosítani.

(5) Az övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájba illő szerkezettel, anyaghasználattal, színezéssel alakíthatók ki.

(6) Az övezetben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területeket portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.

52/A. §⁸⁰ (1) A Szabályozási terven KbEn jellel jelölt övezetek a megújuló energiaforrások hasznosításához szükséges építmények elhelyezésének céljára szolgáló területek.

(2) A KbEn-1 jelű övezet területén az 5 MW névleges teljesítményt el nem érő naperőmű műszaki technológiai berendezései, elemei, létesítményei helyezhetők el.

(3) A KbEn-1 jelű övezet területén naperőmű napelemei oly módon helyezhetők el, hogy a napelemek tartóoszlopai által elfoglalt területet kivéve a napelemek alatti és közötti területeken gyepterület használat biztosítható legyen.

(4) A KbEn-1 jelű övezet területén a Szabályozási terven „védőfásítás” jellel jelölt területen legalább 3 m széles, kifejlett állapotában legalább 2,5 m magasra növő cserjesáv telepítendő.

52/B. § (1) ^[17] A KbEgyh-1 jelű övezet területén hitéleti célt szolgáló építmény helyezhető el.

(2)⁸¹

(3) A KbEgyh-1 jelű övezet területén kilátótorony a szomszédos lakóterületekre való rá-, ill. belátás elkerülésének figyelembe vételével helyezhető el, alakítható ki.

52/C. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelése, bányanyitás, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag a bányászati hatóság határozattal megállapított bányatelek határán belül, a Szabályozási terven bányaterületként (KkB-… jelű övezetek) lehatárolt területeken, jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján végezhető.

(2) Külszíni bányaterület övezeteiben kizárólag a bányaműveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el. A bányászati létesítmények kialakításához és üzembe helyezéséhez a bányafelügyelet engedélye szükséges.

(3) A KbB-1 jelű övezetben épületek nem helyezhetők el. A KbB-1 jelű övezet távlati hasznosítása beépítésre nem szánt különleges sportterület.

(4) A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájbaillesztése, ill. a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. A tájrehabilitáció tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon.

52/D. § (1) Beépítésre nem szánt közműterületek övezetében a közművek területigényes, beépítésre nem szánt övezetei tartoznak.

(2) KbKm-1 jelű övezetben a gázfogadók, gázátadók műtárgyai helyezhetők el.

53. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének Berhida Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2015. (VI.16.) rendelete.