Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Apácatorna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

a szociális juttatások rendszeréről

2020.01.29.
Apácatorna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában és 132.§ (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I.Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, figyelemmel az Önkormányzat teherbíró képességére – az egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályozása.
(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyúttal ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról - elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből - tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, a családok és a helyi közösség aktivitása nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Apácatorna Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén érvényes lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen lakó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében megjelölt személyekre.
(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében megjelölt ellátások vonatkozásában az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is kiterjed.
3. Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. életvitelszerű a lakcímen történő lakás: egy magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál ténylegesen, életvitelszerűen lakóhelyéül, illetve tartózkodási helyéül, ahonnan életét szervezi (pl. rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza), ahol a magánszemély az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint étkezés, főzés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, amely családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címeként) jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.
2. Munkanélküli: az az aktív korú személy, aki az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartott, és az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan együttműködik.
(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott fogalmak tekintetében az Szt. 4. § rendelkezései az irányadók.
4. Hatásköri és eljárási rendelkezések
4. § (1) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat-és hatásköröket a Képviselő-testület első fokon a Polgármesterre ruházza.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az e rendeletben szabályozott méltányosság gyakorlására a Képviselő-testület jogosult.
(3) A Polgármester önkormányzati hatósági jogkörben hozott döntése ellen a Képviselő-testülethez címzett, de a Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) benyújtandó illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.
5. § (1) A települési támogatás megállapítása kérelemre, a rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból is megállapítható. A kérelemre induló eljáráshoz a Hivatalnál e célra rendszeresített formanyomtatványt kell alkalmazni.
(2) A kérelemben fel kell tüntetni a (3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - amennyiben az adott támogatási forma előírja – a kérelmező háztartásában, vagy családjában élő személyek rokonsági fokát, a támogatás elbírálásához szükséges további adatot, igazolást, valamint a támogatás igénylésének indoklását.
(3) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmező, valamint a vele egy családban vagy háztartásban lakó személyek vonatkozásában az érvényes személyi azonosító igazolvány vagy személyazonosságot igazoló más érvényes hatósági igazolvány másolatát,
b) a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát,
c) a társadalombiztosítási azonosító jelet igazoló hatósági igazolvány másolatát és adókártya másolatát,
d) a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolást, tárgyévi nyugellátásról szóló éves értesítőt, valamint az utolsó havi nyugellátásról szóló postai szelvényt vagy folyószámla kivonatot,
e) társadalombiztosítási ellátás esetében a havi járandóságról szó1ó igazolást,
f) munkanélküli esetén az illetékes Kormányhivatal Munkaügyi Központjának kirendeltsége által kiadott igazolást arró1, hogy a kérelem benyújtásakor a kérelmező regisztrált álláskereső,
g) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okirat másolatát,
h) 18. életévét betöltött gyermek esetén a tanulói jogviszony nappali tagozaton való fennállását igazoló iskolalátogatási igazolást,
i) ha valamely jövedelem, támogatás megállapítása folyamatban van, annak igazolását,
j) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhivatali határozat másolatát,
k) a gyermektartásdíj – amennyiben az rendelkezésre áll – megállapításáról szóló jogerős bírósági ítélet másolatát, valamint
l) a támogatás megállapításához előírt egyéb igazolást.
(4) A kérelem benyújtásakor a kérelmező – amennyiben az adott támogatás elbírálásához szükséges – köteles saját és a vele egy háztartásban vagy családban élő személyek vagyoni – jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy ha ez aránytalan nehézségekbe ütközne és időigényes, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.
(5) Az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyont, vagyoni helyzetet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell igazolni.
(6) Vállalkozó kérelmező esetén az Szt. 10. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy jövedelmének igazolásához az adóbevallással már lezárt időszak tekintetében az illetékes adóhatóság igazolása szükséges.
(7) Indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező szerv a kötelező mellékleteken kívül egyéb, a kérelem elbírálásához szükséges mellékletek, igazolások benyújtását is elrendelheti.
(8) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmek személyesen a Hivatalban, vagy postai úton nyújthatók be.
(9) A szociális ellátás és támogatás iránti kérelmeket döntés meghozatalára a Hivatal készíti elő.
(10) A szociális ellátást igénylő család, illetve háztartás szociális helyzetéről – az érdemi döntést előkészítő Hivatal indokolt esetben a tényállás tisztázása céljából – környezettanulmányt készíthet.
(11) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.
(12) Amennyiben a jövedelemre vonatkozó nyilatkozatban foglaltak a Hivatal tudomása, vagy környezettanulmány alapján vitathatók, alkalmazni kell a vélelmezett jövedelem számítására vonatkozó szabályokat.
6. § (1) A havi rendszerességgel folyósított pénzbeli ellátások a kérelmezőt a kérelem benyújtásának napjától illetik meg. A jogosultság megszüntetése esetében a megszüntetés dátuma az arra okot adó körülmény bekövetkezésének napja.
(2) A töredék hónapra járó ellátás összegét száz forintra kerekítve kell meghatározni.
(3) Az e rendelet alapján folyósított, de a jogosult halála esetén fel nem vett ellátás átvételére a jogosulttal közös háztartásban együtt élő házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben jogosultak a halál időpontját követő hónap utolsó napjáig.
(4) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kerülnek folyósításra elsősorban folyószámlára történő utalással. Amennyiben a jogosult folyószámlával nem rendelkezik, úgy az ellátás kifizetése házipénztárból vagy postai utalással történik.
(5) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. rendelkezései az irányadóak.
5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
7. § (1) Az Szt. 17. §-ában szabályozottaknak megfelelően a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátást az igénybevevő köteles megtéríteni.
(2) Amennyiben az ellátás megtérítése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti a Képviselő-testület a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból
a) elengedheti,
b) csökkentheti,
c) részletekben történő megfizetését engedélyezheti.
(3) A méltányosság gyakorlása során a Képviselő-testület az alábbi főbb szempontokat mérlegelheti :
a) a megtérítendő összeg nagysága,
b) eltartásra szoruló kiskorúak száma,
c) a kötelezett egyéb jövedelmének mértéke.
6. A folyósított pénzbeli ellátások, támogatások felhasználásának ellenőrzése
8.§ (1) Amennyiben feltételezhető, hogy a jogosult a számára megállapított pénzbeli ellátást, támogatást nem az ellátás céljának, vagy nem a kérelmében megjelölt célnak megfelelően használta fel, úgy az ellátás vagy támogatás megállapítására hatáskörrel rendelkező a kérelmezőt határidő kitűzésével felhívhatja az ellátás vagy támogatás elszámolására.
(2) Amennyiben a kérelmező a felhívásban foglalt határidőre nem számol el, vagy megállapítható a támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása, úgy a legközelebbi támogatás nyújtása alkalmával előírható a támogatás közreműködővel történő felhasználása.
7. Adatkezelés
9. § (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából az Szt. 18-19. §-ban foglaltaknak megfelelően országos és helyi nyilvántartást vezet.
(2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles az Önkormányzatnak bejelenteni.
8. Ellátási formák
10. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítéseként, pótlásaként pénzbeli, illetve természetbeni szociális ellátás nyújtható.
(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete szociális rászorultság esetén a jogosult számára
a) települési támogatásként lakhatási támogatást (a továbbiakban: települési lakhatási támogatást)
b) rendkívüli települési támogatásként
ba) temetési támogatást
bb) krízistámogatást
bc) eseti támogatást
c) köztemetést
állapít meg az Szt. 45. §-ában és 48. §-ában foglaltak figyelembevételével, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint.
(3) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt. 26. §-ában foglaltak alapján hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül:
a) támogatást Idősek Világnapjára, illetve Karácsony alkalmával;
b) óvodáztatás, illetve iskoláztatás költségeihez történő hozzájárulást;
c) tanulóbérlet vásárlási támogatást;
d) tankönyv vásárlási támogatást;
e) babakelengye támogatást
állapíthat meg az e rendeletben szabályozottak szerint.
II. Fejezet
Települési támogatás
9. Települési lakhatási támogatás
11. § (1) A Képviselő-testület települési lakhatási támogatás formájában települési támogatást állapít meg a szociálisan rászorult személyeknek az általuk lakott lakás rendszeres fenntartási költségeinek viseléséhez.
(2) Települési lakhatási támogatásra az jogosult, aki(nek):
a) háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetében a 300 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert és igazolt havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át eléri vagy meghaladja,
b) vagyonnal nem rendelkezik, és
c) az érintett ingatlanban életvitelszerűen lakik.
(3) Lakásfenntartási költségként figyelembe vehető kiadások:
a) önkormányzati lakás lakbére és
b) gáz-, áram-, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási díj és fűtés költsége.
(4) Az igazolt lakásfenntartási költséget a kérelem beadását megelőző egy nyári (június, július, augusztus) és egy téli hónap (december, január, február) számlájának átlaga alapján kell megállapítani. A költségként figyelembe vehető kiadásokat a (3) bekezdés szerinti, a kérelmező nevére szóló számlákkal kell igazolni. Amennyiben a kérelmező a fűtéssel kapcsolatos költségeit számlával nem tudja igazolni, úgy azt havi ötezer forint összegben kell figyelembe venni.
12. § (1) Az Önkormányzat a települési lakhatási támogatást pénzbeli szociális ellátás formájában nyújtja.
(2) A települési lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,
b) a lakásfenntartási költségek igazolására egy nyári és egy téli hónap számláit.
(3) Önkormányzati bérlakás esetén a települési lakhatási támogatást elsősorban az önkormányzati lakás bérleti díjának csökkentésére kell nyújtani olyan formában, hogy a bérleti díjat a megállapított támogatással csökkentett összegben kell a bérlőnek megfizetnie.
(4) A települési lakhatási támogatás mértéke havi 3.000,- Ft.
(5) A települési lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(6) Települési lakhatási támogatásra nem jogosult az a személy, aki lakbértámogatásban részesül. E tényről büntetőjogi felelőssége tudatában kell nyilatkoznia.
(7) A települési lakhatási támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtásának napjától számított egy év időtartamra kerül megállapításra.
(8) A települési lakhatási támogatás az arra való jogosultság esetén sem állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki vagy akinek háztartásában aktív korú személy van és az illetékes munkaügyi szervnél álláskeresőként nem regisztráltatta magát.
(9) A települési lakhatási támogatás iránti kérelem elutasítása, vagy a megállapított támogatás megszüntetése – kivéve a kérelmező elhalálozása miatt történő megszüntetést - esetén ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be ilyen irányú kérelmet.
(10) A települési lakhatási támogatást, és annak folyósítását meg kell szüntetni:
a) ha a kérelmező lakcíme a támogatás folyósítása alatt megváltozik, vagy a kérelmező elhalálozott, vagy
b) ha a kérelmező, valamint a háztartásában élő személyek jövedelmi, vagy vagyoni viszonyaiban – e támogatásra irányadó, jövedelemhatárt érintő - változás következik be, a változás hónapját követő hónaptól.
III. Fejezet
Rendkívüli települési támogatások és köztemetés
10. Rendkívüli települési támogatások
13. § A Képviselő-testület az Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott személyek részére e rendeletben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt:
a) halálesetre tekintettel temetési támogatás,
b) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében, valamint elemi kár esetén krízistámogatás,
c) önhibán kívüli átmeneti létfenntartási gondok enyhítése céljából eseti támogatás formájában.
11. Temetési támogatás
14. § (1) Temetési támogatás formájában - pénzbeli ellátásként – rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki
a) a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
b) tartásra köteles hozzátartozó, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és
c) az eltemettető családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.
(2) A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát,
b) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,
c) a kérelmező és családja jövedelemigazolását.
(3) A kérelmet a halálesetet követő vagy a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított 60 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(4) A temetési támogatás összege 30.000,- Ft.
(5) A megállapított temetési támogatás összegét az erről szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell küldeni.
12. Krízistámogatás
15. § (1) Krízistámogatás formájában –pénzbeli ellátásként - rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek esetében az alábbi feltételek legalább egyike fennáll és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetében 200 %-át
a) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében vagy
b) akinek a település közigazgatási területén lévő ingatlanát elemi kár éri, és az érintett ingatlanban az alábbi jogcímek valamelyike szerint életvitelszerűen lakik
ba) magántulajdonú lakás tulajdonosa, haszonélvezője, használója,
bb) önkormányzati vagy szolgálati lakás bérlője, lakáshasználati szerződéssel rendelkező használója.
(2) Elemi kárnak minősül e rendelet vonatkozásában a tűz, robbanás, földrengés, szélvihar, árvíz, belvíz, jégverés okozta kár.
(3) A krízistámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása és a gyermek fogadásának előkészítése szakorvos vagy védőnő általi igazolást a várandósság és a terhes-gondozás tényéről, vagy
b) a gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében igényelt támogatás esetében gyámhivatali határozatot, és
c) a kérelmező és családja jövedelemigazolását.
(4) Krízistámogatásban egy naptári éven belül ugyanaz a személy vagy család legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszereséig részesíthető.
(5) Elemi kár vagy rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény esetén az (1) bekezdésben megállapított jövedelmi értékhatártól, valamint a (4) bekezdésben meghatározott támogatási összegtől maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszereséig a Polgármester indokolt esetben eltérhet.
13. Eseti támogatás
16. § (1) Eseti támogatás formájában – pénzbeli vagy természetbeni ellátásként - rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki vagy akinek a családja önhibáján kívül átmenetileg létfenntartási gondokkal küzd.
(2) Eseti támogatásra az a kérelmező jogosult, akinek
a) a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében 250 %-át, és
b) vagyona nincs.
(3) Eseti támogatás egy családon belül csak egy személynek állapítható meg.
(4) Eseti támogatásban egy naptári éven belül ugyanaz a személy vagy család legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosáig részesíthető.
(5) Az eseti támogatás egy alkalommal folyósított összege nem lehet kevesebb 3.000.-Ft-nál, és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél. Ettől eltérni csak különösen indokolt esetben lehet.
(6) Az eseti támogatás az arra való jogosultság esetén sem állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki vagy akinek családjában aktív korú személy van és az illetékes munkaügyi szervnél álláskeresőként nem regisztráltatta magát.
14. Köztemetés
17. § (1) A köztemetéssel összefüggő feladatokat az Szt. 48. §.-ban foglaltak szerint kell ellátni.
(2) A köztemetést a Polgármester rendeli el.
(3) A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy kérelmére a Képviselő-testület a köztemetés költségeinek megtérítését különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén
a) elengedheti,
b) csökkentheti vagy
c) maximum 12 havi részletfizetést engedélyezhet.
(4) Különös méltánylást érdemlő körülmény különösen, ha a kérelmező:
a) vagyonnal nem rendelkezik,
b) munkanélküli,
c) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
IV. Fejezet
A Képviselő-testület által nyújtható egyéb ellátási formák
15. Támogatás Idősek Világnapjára, illetve Karácsony napjára
18. § (1) A Képviselő-testület az Idősek Világnapja illetve Karácsony napja alkalmából támogatást nyújthat.
(2) A támogatást az Önkormányzat évi egy alkalommal pénzben vagy természetben nyújthatja.
16. Óvodáztatás, illetve iskoláztatás költségeihez történő hozzájárulás
19. § (1) A Képviselő-testület az óvodáztatás, illetve iskoláztatás költségeihez hozzájárulást nyújthat.
(2) A hozzájárulásban egy családban egy szülő részesülhet.
(3) A hozzájárulást az Önkormányzat évi egy alkalommal pénzben vagy természetben nyújthatja.
(4) A Képviselő-testület az „Arany János Tehetséggondozó Programban” résztvevő vagy a „Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer” pályázaton részvevő tanulóknak támogatást állapíthat meg az azokra vonatkozó szabályok szerint.
17. Tanulóbérlet vásárlási támogatás
20. § (1) Az önkormányzat természetbeni ellátásként, tanévenként egy alkalommal azon általános iskolások éves tanulóbérletét megvásárolhatja, akik:
a) a településről olyan általános iskolába járnak, amely intézmény kötelező felvételt biztosító beiskolázási körzetéhez a település nem tartozik,
b) olyan településről járnak a településen működő általános iskolába, amely település nem tartozik az intézmény kötelező felvételt biztosító beiskolázási körzetéhez.
(2) Az önkormányzat természetbeni ellátásként, nevelési évenként egy alkalommal a hatodik életévüket betöltött óvodások éves tanulóbérletének megvásárlásához támogatást nyújthat.
18. Tankönyvvásárlási támogatás
21. § Az önkormányzat az általános iskolások tankönyvei megvásárlásához támogatást nyújthat úgy, hogy azok árát részben vagy egészben a szülők/gondviselők helyett megfizeti.
19. Babakelengye támogatás
22. § Az önkormányzat - elismerve és méltányolva az utódnevelés iránti felelősséget - az anya részére az első, második és harmadik gyermeke megszületése alkalmával 35.000,- Ft összegű babakelengye támogatást nyújthat, amennyiben az újszülött első lakóhelye a településen található.
V. Fejezet
Vegyes és záró rendelkezések
23. § A települési lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.
24. § (1) Ez a rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba.
(2) Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kell.
(3) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Apácatorna Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 3/2011.(IV.1.) önkormányzati rendeletének 4. § c), d) pontjai, 8-17.§-ai.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás