Vinár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete

Vinár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. § (4) bekezdésében, a 132. §. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

Vinár Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel/tartózkodási hellyel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. § (1) – (3) bekezdésében meghatározott személyekre. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a képviselő-testület által szervezett és nyújtott ellátásokra.

2. § (1) A rendeletben meghatározott szociális feladat és hatásköröket:

a) a képviselő-testület,

b) a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester

gyakorolja.

(2) A rendelet határozza meg az önkormányzat költségvetése terhére nyújtandó pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskjodást nyújtó szociális ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, a megállapításra vonatkozó eljárási szabályokat.

(3) A rendelet alkalmazásában jövedelmen, vagyonon, családon, közeli hozzátartozón, egyedülélőn, házastárson, tartásra köteles és képes személyen, szociális intézményen, rendszeres pénzellátáson, kereső tevékenységen, aktív korún, egyedülállón, fenntartón, stb. az Szt. 4. §-ában meghatározottakat kell érteni.

3. § (1) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Nemesszalóki Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: hivatal) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni. A kérelem benyújtására, ill. visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.)vonatkozó szakaszai az irányadók.

(2) A rendelet 11. § a), b) d) pontja szerinti ellátás kérelem nyomtatványát az 1. melléklet, a c) pontja szerinti ellátás kérelem nyomtatványát a 2. melléklet, az e) pontja szerinti ellátás kérelem nyomtatványát a 3. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A jogosultsági feltételek közül:

A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. §-ában szereplő adatokat.

(2) A jövedelem igazolásához csatolni kell:

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,

b) munkanélküli elátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, az átutalást tartalmazó bankszámla kivonatot, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,

c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,

d) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetében a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni,

e) egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről,

f) annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

(2) A jogosultsági feltételek megállapításához az (1), (2) bekezdésekben szabályozottakon túl szükséges, egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(3) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a hivatal az alábbiak szerint ellenőrizheti:

a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

b) elrendelheti környezettanulmány készítését,

c) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

5. § A rendszeres ellátások folyósítása, kifizetése havonta utólag minden hónap 5.-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, illetve átutalással történik.

6. § (1) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányaival és a lakhatással összefüggő kiadások támogatása.

(3) A települési támogatás folyósítása készpénzben, gyógyszer-, vásárlási utalvány formájában vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

7. § A rendeletben meghatározott támogatások esetében, a rendeletben foglaltak figyelembevételével, a polgármester dönt

a) települési támogatással kapcsolatos ügyekben,

b) szociális étkeztetéssel kapcsolatos ügyekben,

c) köztemetés költségének megtérítése ügyében.

8. § (1) A polgármester által hozott határozatok ellen - a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

(2) A fellebbezést a polgármester az iratok csatolásával, a képviselő-testület következő ülése elé terjeszti, kivéve, ha a Ket. 114. §-ában foglaltak alapján a határozatot hozó saját hatáskörében a határozatát módosítja, vagy visszavonja.

9. § A jogosulatlanul igénybevett ellátások megtérítésénél az Szt. 17. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.

10. § A települési támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalból eljárás megindítását követő 15 napon belül a polgármester dönt.

11. § Települési támogatás

a) rendkívüli települési támogatás a létfenntartási gondok enyhítésére,

b) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás,

c) települési lakhatási támogatás,

d) az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás,

e) ápolási támogatás

céljából nyújtható.

12. § (1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult:

a) az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülélő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) az a személy, aki az a) pont alapján nem jogosult települési támogatásra, de rendkívüli élethelyzetbe került (pl. baleset, elemi kár, hosszantartó kórházi kezelés) és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülélő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át,

(2) Rendkívüli települési támogatás összege minimum 2.000,- Ft, de nem haladhatja meg az (1) bekezdés a) pontja esetén a 10.000,- Ft-ot, a b) pontja esetén az 50.000,- Ft-ot.

13. § (1) Települési támogatás nyújtható a köznevelési intézménybe járó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult gyermekre való tekintettel annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, a gyermek(ek) családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás iránti kérelem a tárgyév július és augusztus hónapban nyújtható be. Kötelező melléklete a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás összege gyermekenként 5.000 Ft.

14. § (1) Települési támogatásként az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra az a személy jogosult, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban nem részesült.

(2) A települési támogatás összege a (1) bekezdés esetén, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át 25.000,- Ft,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át 20.000,- Ft,

c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át 15.000,- Ft.

(3) Az elhunyt személy eltemettéséről gondoskodó személy a haláleset bekövetkezését követő 60 napon belül nyújthat be kérelmet, melyhez csatolnia kell a nevére, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított temetési számla eredeti példányát. A számlát a kérelmező számára a határozat számának és a megállapított támogatás összegének rávezetését követően vissza kell adni.

15. § (1) A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(1a) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(1b) Ha a háztartás

a) (1a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (1a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(1c) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(2) Lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- forint.

(3) A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(4) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege: a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (TM) szorzata, legfeljebb 5.000,- forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(5) A (4) bekezdés szerinti TM kiszámítása a következő módon történik

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(6) A lakhatást elősegítő települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

(7) Nem jogosult lakhatást elősegítő települési támogatásra,

a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását,

b) akinek a (4) bekezdés szerinti támogatás mértéke nem éri el a 2.500,- forintot.

15/A. §¹ (1) Közüzemi díj támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.

(2) A közüzemi díj támogatás összege 7.000,- Ft.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás háztartásonként egy személy részére állapítható meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás évente egy alkalommal, november 15-ét követően kérelmezhető. A kérelmet december 5-éig lehet benyújtani.

16. § (1) Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek, aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és

a) családjában

aa) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, feltéve, hogy a kérelmező rendszeresen szedett havi gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át,

ab) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve hogy a kérelmező rendszeresen szedett havi gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

b) egyedülélő esetén

ba) a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve hogy a kérelmező a rendszeresen szedett havi gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át,

bb) a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, feltéve hogy a kérelmező havi a rendszeresen szedett havi gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége költsége eléri öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át,

c) esetenként felírt gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségét önerőből biztosítani nem tudja, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át;

d) aki közgyógyellátási igazolványra jogosult, de a felírt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök közgyógyellátás alapján nem beszerezhetők

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy éves időtartamra állapítható meg, összege az igazolt gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a havi 3.000,- Ft-ot.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4) Az (1) bekezdésében szabályozott települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos és/vagy kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz költségének összegéről szóló igazolás.

17. § (1) Ápolási célú települési támogatás állapítható meg Vinár község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen lakó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a) az igénylő

aa) 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi;

ab) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;

ac) regisztrált álláskereső és a munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátásra, valamint nyugellátásra nem jogosult;

ad) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%- át,

ae) nem jogosult az Szt. 41.§-a alapján ápolási díjra;

b) a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;

c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

(2) Az ápolási támogatás ügyében hozott döntés megalapozása érdekében a polgármester kérheti a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány készítését.

(3) A kérelemhez csatolni kell a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háziorvosának vagy szakorvosának igazolását arról, hogy az ápolt személy tartósan beteg és gondozásra szorul. Formanyomtatvány a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 5. számú melléklete.

(4) A környezettanulmány kiterjed arra, hogy az ápolt személy közvetlen lakókörnyezete mennyiben biztosítja

a) a megfelelő lakhatását, személyi higiéniáját,

b) a megfelelő étkeztetését, felügyeletét, gyógyszerezését,

c) egészségi állapotának megfelelő háziorvosi, kezelőorvosi kapcsolattartást

(5) Az ápolási célú települési támogatás folyósítás alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

18. § (1) Nem jogosult ápolási célú települési támogatásra a hozzátartozó, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezésben részesül,

b) rendszeres pénzellátásban részesül,

c) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

(2) Az ápolási célú települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(3) Az ápolt személy halála esetén az ápolási célú települési támogatás folyósítását a halál hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

19. § (1) Az ápolási célú települési támogatás összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének 80%-a.

(2) Az ápolási támogatás a kérelem benyújtásának napjától legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.

20. § Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól

a) egészben mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) 50 %-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné

21. § Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés.

22. § (1) Az önkormányzat kérelmére gondoskodik annak a (2) bekezdésben meghatározott szociálisan rászorultnak napi egyszeri meleg étkeztetéséről, aki azt önmaga részére más módon nem tudja biztosítani.

(2) Az étkeztetés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az a személy, aki

a) aki a 65. életévét betöltötte

b) korra való tekintet nélkül, aki egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna

c) aki hajléktalan

(3) A szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell

a) a (2) bekezdés b) pontja esetében a kezelőorvos, szakorvos javaslatát,

b) a (2) bekezdés c) pontja esetében a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.

23. § ((1) Az ellátás iránti kérelmet az ellátásra jogosult, illetve törvényes képviselője terjesztheti elő a hivatalban beszerezhető e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) Az ellátás igénybe vétele iránti kérelemhez mellékelni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. mellékletben közölt jövedelmi adatok valódiságát bizonyító okirat.

(3) Az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.

24. § (1) A polgármester külön eljárás keretében soron kívüli ellátást biztosít, amennyiben az igénybe vevő

a) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli ellátása vált szükségessé,

b) a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli ellátása indokolt, vagy

c) kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további ellátása nem biztosított.

(2) Az (1) bekezdés szerinti soron kívüli ellátás iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet.

(3) Az igénylő, illetve törvényes képviselője a polgármesterrel megállapodást köt.

(4) Az ellátásban részesülő, illetve törvényes képviselője köteles a jogosultság feltételeit érintő lényeges tényekben, családi körülményeiben, jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül a polgármesternél bejelenteni.

25. § Az ellátás megszűnésének módjai:

a) az intézmény, szolgáltató jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult halálával,

c) a határozott időtartam lejártával

d) a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmére

26. § (1) Az étkeztetett a szolgáltatásért személyi térítési díjat köteles fizetni. A térítési díj mértéke külön rendeletben kerül megállapításra.

(2) A képviselő-testület a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen, vagy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át és vagyona nincs.

(3) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül - polgármesteren keresztül - a képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.

(4) A szociális szolgáltatások személyi térítési díját - havonta – a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig utólag kell megfizetni.

7. Házi segítségnyújtás

27. § A képviselő-testület házi segítségnyújtást a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Intézménye útján biztosítja.

28. § (1) A képviselő-testület családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális, vagy mentálhigiénés problémái, illetve egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében a képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Intézményének Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával látja el.

(3) A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

29. § Lakhatást elősegítő települési támogatásra nem jogosult az a személy, akinek 2014. december 31-e előtt megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága fennáll.

30. § (1) A rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Vinár Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 13/2013.(XII.23.) önkormányzati rendelete.

Horváth Csaba dr. Szabadics Zsuzsanna

polgármester jegyző