Felsőnána Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

Felsőnána Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1.§ (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 33.§ (7) bekezdésében, 45.§ (1) és (3) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 58/B.§ (2) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1) bekezdésében, 115.§ (3) bekezdésében, valamint a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8a. pontjában, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet célja, hogy meghatározza a szociális ellátások helyi rendszerét, a szociális ellátások formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, továbbá azok érvényesítésének módját és garanciáit.

(1) A rendelet hatálya kiterjed Felsőnána község közigazgatási területén élő

a. bejelentett lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező – több lakcímmel rendelkező esetén a községben életvitelszerűen lakó – magyar állampolgárokra,

b. bevándoroltakra és letelepedettekre,

c. hontalanokra,

d. a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed

a. az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Felsőnána község közigazgatási területét tartózkodási helyeként megjelölte,

b. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

c. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7.§ (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

E rendelet értelmezése során az Szt. 4.§ (1) bekezdésének fogalom-meghatározásait kell alkalmazni.

Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket (a továbbiakban: kérelem) a Zombai Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. Az eljárás hivatalból is megindítható.

(1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező a kérelmében köteles saját, családja, valamint a vele közös háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi és vagyoni viszonyairól nyilatkozni, és az erre vonatkozó – külön jogszabályban, valamint e rendeletben meghatározott – igazolásokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

a. a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,

b. az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(3) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(4) A jövedelem igazolható különösen:

a. havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással,

b. álláskeresési ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, az illetékes munkaügyi központ által kiállított igazolással, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,

c. a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,

d. családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, a Magyar Államkincstár által kiállított igazolással, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,

e. vállalkozó esetén az adóhatóságnak a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról szóló igazolásával.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36.§ (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat vagy igazolás beszerezhető.

Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények, nyilatkozatok vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, a kérelmezőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(1) Az e rendeletben meghatározott ellátásokra való jogosultság megállapításakor az Szt. 10. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

(3) Ha a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra, vagy a havi vagy egyéb rendszerességgel folyósított rendkívüli települési támogatásra jogosult személy lakcíme az eljáró hatóság illetékességét érintően az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult elhalálozik, az ellátást a változás, illetve a haláleset hónapjának végével meg kell szüntetni.

(4) A havi rendszerességgel nyújtott ellátást a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig kell a jogosult, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetén a szolgáltató részére folyósítani.

(5) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17.§-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára Felsőnána Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)
a)a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatást,
b)rendkívüli települési támogatást
állapít meg.

(2) A Képviselő-testület a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultság megállapítása hatáskörének gyakorlását a Zombai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjére (a továbbiakban: jegyző) ruházza át.

(3) A Képviselő-testület a rendkívüli települési támogatás megállapítása hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

(1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, valamint a szemétszállítás díjához az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak természetben lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást állapít meg.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(4) A kérelemhez csatolni kell

a. a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását,

b. a háztartás tagjai 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát,

c. a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztásról, valamint a szemétszállításról szóló, a kérelem benyújtását megelőző hónapról szóló számlák másolatát, melyek közül legalább egynek a kérelmező nevére kell szólnia.

(5) Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a nevére szóló legalább egy, a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott közüzemi számlával, a kérelmét a jogosultsági feltételek fennállása ellenére el kell utasítani.

(6) A jegyző a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást megállapító határozatban rendelkezik a természetbeni ellátás formájáról.

(7) A kérelmezőt a havi rendszerességgel megállapított lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(1) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át, egyedülélő esetén 200%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a. a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b. a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c. a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d. a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e. a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3) Ha a háztartás

a. (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b. (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata.

(2) Az elismert lakásnagyság

a. ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b. ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c. ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d. ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e. ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(3) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 450 forint.

(4) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

(1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a. a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b. a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2 500 forint, és nem lehet több, mint 6 000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására.

(2) A (1) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(3) Amennyiben a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet a jegyző a (2) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet.

(1) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(1) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) Elsősorban azok a személyek részesíthetőek rendkívüli települési támogatásban, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Rendkívüli települési támogatás annak a személynek állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetén 150%-át.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetben rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a kérelmezőnek is, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott mértéket. A különös méltánylást érdemlő körülményekről esetenként a polgármester dönt.

(5) A rendkívüli települési támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi vagy egyéb rendszerességgel.

(6) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összegét a kérelmező rászorultságához igazodóan kell megállapítani.

(7) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 100 000 forint.

(8) A rendkívüli települési támogatás egészben vagy részben természetben is nyújtható.

(9) Természetbeni ellátás lehet különösen élelmiszer, tüzelő, ruházat, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, intézményi térítési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatás. A természetbeni ellátás formájáról a rendkívüli települési támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(10) Temetési költségekre tekintettel megállapított rendkívüli települési támogatás esetén csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát.

(11) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a rendkívüli települési támogatás a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható.

Az Szt. 48.§ (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelező határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül benyújtott kérelemre, méltányosságból a Képviselő-testület részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre kötelezett személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-át és vagyona nincs, feltéve, hogy a köztemetés költségeinek megtérítése saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

Az Önkormányzat az Szt. 57.§ (1) bekezdésében meghatározott szociális alapszolgáltatások közül

a. a családsegítést és az utcai szociális munkát a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás útján,

b. az Szt. 65/F.§ (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti nappali ellátást, a házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás útján

biztosítja.

(1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 13/2013.(XII.31.) önkormányzati rendelet.