Szente Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015 (II.19.) önkormányzati rendelete

Szente Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. § - ában, 32. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1)–(2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, és az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el:

(1) A rendelet hatálya Szente Község közigazgatási területén lakcímmel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv) 3. § (1) – (3) bekezdése szerinti jogosultakra terjed ki.

(2) Amennyiben a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(1) A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott I. fokú szociális ellátásokkal kapcsolatos feladat-, és hatáskörét nem ruházza át.

(2) A Képviselő-testület két ülése közötti időszakban, rendkívüli esetben, illetve e rendeletben meghatározott eseti támogatásfajták esetében a polgármester jogosult az I. fokú hatáskör gyakorlására.

(3) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt

a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről,

b) a jogosultságnak vagy a támogatás összegének – az Sztv-ben, előírt – felülvizsgálatáról és a támogatás továbbfolyósításának elrendeléséről,

c) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és a kamat összege megtérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről, továbbá a részletfizetés engedélyezéséről.

(4) A testület döntése és a polgármester saját hatáskörében hozott döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva kereset nyújtható be a Balassagyarmati Törvényszékhez (2660. Balassagyarmat, Köztársaság tér 2.).

E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározása a Sztv. 4. §-a alapján történik.

(1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásra irányuló eljárás írásban, a kérelmező, vagy a törvényes képviselő, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére vagy hivatalból indul. Az e rendeletben foglalt ellátásokra vonatkozó kérelmet a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Szentei Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) erre a célra rendszeresített – e rendelet 1. sz. mellékletében foglalt - formanyomtatványon a jogosultság megállapításához szükséges igazolások, nyilatkozatok csatolásával illetékmentesen lehet benyújtani.

(2 ) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:

a) saját és együtt élő családtagjai:

a.1. természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)

a.2. lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,

a.3. állampolgárságáról,

a.4. az igényelt szociális ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,

a.5. társadalombiztosítási azonosító jeléről,

a.6. adóazonosító jeléről,

a.7. jövedelmi viszonyairól,

a.8. az Sztv-ben, és e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól,

b) lakhatási települési támogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról,

c) a kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy saját ellátására tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződést kötött-e.

(3) A szociális ellátások elbírálásához a Hivatal köteles bekérni az Sztv-ben, a Korm. rendeletben, valamint az e rendeletben meghatározott iratokat.

(4) E rendelet által szabályozott rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól, valamint köteles ezeket igazolni. A vagyoni helyzetet e rendelet melléklete, a jövedelmet a (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni. A vagyon a Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján kerül meghatározásra.

(5) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal ellenőrizheti

a. megkeresi az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatalt,

b. megkeresi a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c. megkeresi a helyi gépjármű-nyilvántartót,

d. megkeresi az igazolást kiállító szervet, munkáltatót,

e. elrendelheti környezettanulmány készítését.

(6) A házasság felbontását a gyermektartásdíjat megállapító bírói határozattal vagy a tartásdíj megállapítása (végrehajtása) iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolni, amennyiben fenti dokumentum nem áll rendelkezésre, úgy az ügyfél büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata is elfogadható. Amennyiben tartásdíj összegéről a szülők egyezséget kötöttek, úgy a tartásdíjra vonatkozó összegről a kérelmező nyilatkozata is elfogadható.

(7) Az okiratok, iratok, igazolások benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszüntetését, illetve szüneteltetését vonja maga után. Az ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtása alapján kerülhet sor.

(8) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

(9) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a szociális ellátások esetében a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra.

(10) A jövedelmet

a. munkabérről, csecsemőgondozási díjról (CSED), gyermekgondozási díjról (GYED), (TGYÁS, GYES, GYET) a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, táppénz esetén a kifizető hely igazolása,

a. vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,

a. álláskeresési támogatás esetén a Rétsági Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége (továbbiakban: Munkaügyi Központ) megállapító határozata, és az utolsó havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,

a. saját jogú nyugellátás, hozzátartozói ellátás, rokkantsági ellátás, ápolási díj, időskorúak járadéka esetén a havi igazolószelvény, bankszámlakivonat. A kérelmező és a jövedelemszámítás szempontjából figyelembeveendő személyek nyugdíj-törzsszámot és a nyugdíjas nevét tartalmazó ellátás összesítőt a kérelem benyújtásakor csatolni szükséges.

a. gyermektartásdíj esetén az utolsó havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat ennek hiányában nyilatkozat,

a. állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata,

a. az ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,

a. nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagáról szóló nyilatkozat,

1. amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója, illetve a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozatot és a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, azon személyek kivételével, akik betegségük, egészségi állapotuk miatt nem képesek a Munkaügyi Központtal együttműködni és ezt orvosi igazolással alá tudják támasztani. Továbbá jogerős elzárással érintett hozzátartozó esetén az elzárást elrendelő bírósági döntés másolatának benyújtásával.

a. az egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat, (a továbbiakban együttesen: jövedelemigazolás) igazolja.

(11) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírósági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét.

(12) Egyedülálló kérelmező esetében igazolni kell (2. sz. melléklet):

a) elvált családi állapot esetében:

a.1. a válás tényét: anyakönyvi kivonatra történt bejegyzéssel, vagy válóperi végzéssel,

a.2. a házasság felbontás iránti kérelem beadását: az ügy peres számával,

a.3. külön (azaz más címen) lakás tényét: az új lakcímre vonatkozó büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozattal,

a.4. egy lakcímen történő különélés tényét mindkét fél által aláírt büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozattal.

b) nagykorú egyéb egyedülálló esetében:

b.1 az egyedülállóság tényét a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatával.

(13) Ha a családban, illetve a háztartásban a külön jogszabályban meghatározott tanköteles koron túli, képzésben részesülő gyermek, fiatal felnőtt él, a hallgatói jogviszony igazolását minden esetben az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell igazolni.

(14) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni tárgyévi kérelméhez, ha a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta

a) tárgyévi nyugellátásának összegéről szóló igazolást,

b) a középfokú, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról.

(15) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére - a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást az Eljáró hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(16) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(17) A Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel a jogosulatlanul igénybe vett ellátás következményeire és a juttatás feltételeit érintő lényeges tények, körülmények változásáról kötelező 15 napon belüli értesítésre.

(1) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható, környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni

a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,

b) ha az igénylőről vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a Hivatalnál rendelkezésére áll,

c) amennyiben a kérelmező helyzete, életvitele a Hivatal számára kellőképpen ismert, köztudomású,

d) amennyiben a benyújtott kérelemben szereplő adatok egyértelműen igazolják az ellátásra való jogosultságot.

(3) A kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(4) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Sztv. 10. § (6) bekezdése szerint vitatja, az érintett személy jövedelme, az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja, vagy lakhatási támogatás esetén a háztartás tagjának tulajdonában álló vagyon egy főre jutó együttes havi fenntartási költsége alapján vélelmezhető. A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát.

(5) A (4) bekezdés szerinti fenntartási költségeknek minősülnek – ha jogszabály másként nem rendelkezik - különösen a lakbér, az albérleti díj, a közüzemi díjak, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.

(6) A támogatást kérő az egyéb feltételek megléte esetén sem részesülhet támogatásban, ha az általa igazolt költségek és bevételek egymáshoz való viszonya életszerűtlen, illetve életvitele, általános életkörülményei nem teszik azt indokolttá.

(7) Ugyanazon személy egy időben több ellátásra is jogosult lehet. Egy féléven belül háromszor támogatásban részesülő kérelme elutasításra kerülhet amiatt, hogy több ellátásban részesül.

(1) A havi rendszerességgel adott szociális pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(2) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

1. A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.

2. A havi rendszerességgel adott szociális pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik

a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését követő nappal kell megszüntetni,

b) ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(3) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - határozatot kell hozni.

(1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Sztv. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 3. §-ban meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el.

(2) A rendelet 3.§-a szerinti hatáskör jogosultja a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, továbbá a kamat összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszafizetése a kötelezett, illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(3) E paragrafus szerinti megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 200%-át, egyéb esetben 150%-át nem haladja meg, és e rendeletben meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.

(1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására Szente Község Önkormányzatának mindenkori költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

(2) A pénzbeli és természetben nyújtott támogatás iránti kérelmeket a szociális hatáskört gyakorló szerv a rendelkezésre álló keretösszeg felhasználása esetén a jogosultságra való tekintet nélkül elutasíthatja - kivéve az alanyi jogon járó juttatást, így:

köztemetés

települési létfenntartási támogatás

E rendelet az Sztv. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként az alábbi települési támogatást nyújthatóak:

1. Pénzbeni települési támogatások

a. települési létfenntartási támogatás

b. települési lakhatási támogatás

c. temetkezési támogatás

2. Pénzbeni egyéb önkormányzati támogatások

a. lakásvásárlási támogatás

b. újszülött támogatás

c. iskolakezdési támogatás

3. Természetbeni ellátásként nyújtott önkormányzati támogatás

a. köztemetés

1. A Képviselő-testület, két ülés között rendkívüli esetben a polgármester az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt települési támogatást a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére a Sztv. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

2. A Sztv. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl

a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

a.1. létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került,

a.2. gyermek nevelésének elősegítésére a gyermeket, gyermekeket nevelő családban, gyermek vagy fiatal felnőtt rászorultsága esetén

a.3. temetési költségekhez való hozzájárulásként

a.4. akinek váratlan nagy kiadás veszélyezteti a létfenntartását és a mindennapi megélhetését

a. létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg

b.1 az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a 200%-át,

b.2 megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

c) A rendkívüli élethelyzet súlyosságára tekintettel, különös méltánylást érdemlő esetben a (b.1) pontban meghatározott jövedelemhatártól el lehet tekinteni.

3. Az települési támogatás eseti jelleggel adható. Az eseti segélyt alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg.

(1) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított létfenntartáshoz nyújtott eseti települési létfenntartási támogatás összege nem lehet kevesebb, mint 1.000 Ft

A Képviselő-testület hatáskörében e rendeletben foglaltak szerint települési támogatásként rendszeres lakhatási támogatást állapít meg.

(1) Rendszeres lakhatási támogatás nyújtható annak a szociálisan rászorult személynek, családnak az általa lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásai viseléséhez, akik az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek.

a. A családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén a 200% át,

a. a kérelmező és a vele együtt élő személyek igazolt havi lakásfenntartási költsége eléri vagy meghaladja a háztartás összjövedelmének 30 %-át.

b. a lakás nagysága nem haladja meg az önkormányzat által elismert nagyságot.

(2)A kérelemhez az 3. sz. melléklet szerinti nyomtatványt kell benyújtani.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban 1 személy lakik 50 nm,

b) ha a háztartásban 2 személy lakik 55 nm,

c) ha a háztartásban 3 személy lakik 60 nm,

d) ha a háztartásban 4 személy lakik 65 nm,

e) ha 4 személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás szempontjából a lakásfenntartás tényleges kiadásaként figyelembe kell venni:

a) a havi lakbért vagy albérleti díjat a bérleti szerződésben foglaltak szerint,

b) a közös költséget,

c) a fűtési díjat,

d) a hulladékszállítási díjat,

e) a villanyáram, víz és gázfogyasztás havi költségeit, valamint a csatorna használati díj 1 hónapra jutó összegét számla alapján.

(5) A támogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(6) A lakhatási támogatás egy lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek számától.

(7) Külön lakásnak kell tekinteni:

társbérlet

albérlet

a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit

(8) A lakhatási támogatás mértéke: legfeljebb havi 2.500.- Ft.

(9) A támogatást elsősorban pénzbeni szociális ellátás formájában a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(10) Nem részesülhet lakhatási támogatásban az aki:

a) lakáshasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik

b) e rendeletben elismert lakásnagyságot meghaladó lakásban lakik

c) e rendeletben foglalt lakókörnyezet rendezettségének nem felel meg, mindaddig míg lakókörnyezetét rendbe nem teszi. A lakókörnyezet rendbetételére 30 napos határidőt kell adni. A Hivatal ügyintézői jogosultak a lakókörnyezet ellenőrzésére, melyben a kérelmező köteles együttműködni.

1. Temetkezési támogatásra jogosult az a kérelmező, aki elhunyt közeli hozzátartozójának temettetéséről gondoskodott, a temetés költségeit viselte.

2. A Temetkezési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről, a támogatást kérő nevére kiállított a Temetkezési támogatás mindenkori összegét meghaladó összegű számla(k) eredeti példányát, valamint az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát.

3. Az eredeti temetési számlára, számlákra kifizetési záradékként rá kell vezetni a támogatás kifizetésének tényét, összegét, majd az önkormányzat bélyegzőlenyomatával ellátva a kérelmezőnek vissza kell adni. A kérelem mellé a záradékolt számla másolatát kell csatolni.

4. Amennyiben a benyújtott számla értéke nem haladja meg az e rendelet alapján megállapítható temetési segély összegét, abban az esetben maximum a számla összege fizethető ki temetési segélyként

5. Különösen méltánylást érdemlő esetben a polgármester a (8) bek.-ben meghatározott összegnél magasabb összegű Temetkezési támogatás is megállapíthat, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

6. A temetési segélyeket a polgármester átruházott hatáskörben bírálja el.

7. A temetési segély elbírálását az igénylés beadásakor, kifizetését legkésőbb a következő munkanapon kell teljesíteni.

8. A helyben szokásos temetés legkisebb összege 150.000 Ft. Ennek figyelembevételével a Temetkezési támogatás összege temetésenként 15.000 Ft.

9. A Temetkezési támogatásra vonatkozó kérelmet a temetési számla kiállításának időpontjától számított 3 hónapon belül lehet benyújtani.

10. Nem jogosult Temetkezési támogatásra, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

1. Szente Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén első lakáshoz jutók támogatásában részesíti a kérelmezőket.

2. A kérelmezők abban az esetben részesíthetők támogatásban, ha

a. a kérelem benyújtásának időpontjában egyikőjük szentei állandó lakos, és

b. a kérelem benyújtásakor a 40. életévüket még nem töltötték be, és

c. a kérelmezők sem együttesen, sem külön-külön nem rendelkeznek – a kérelemmel érintett, már megvásárolt ingatlanon kívül - önálló lakástulajdonnal vagy résztulajdonnal, így nincs és nem is volt beköltözhető lakásra nézve tulajdonjoguk, és

d. a kérelmező pár ilyen támogatást más önkormányzattól nem kap.

3. Az (2) bekezdésben felsorolt feltételek fennállása estén sem jogosultak támogatásra azok:

a. ahol a kérelmezők bármelyike haszonélvezeti joggal rendelkezik, és azt az ingatlant lakják, amelyet a haszonélvezeti jog terhelt, vagy

b. ahol a kérelmezők bármelyikének, kiskorú gyermeküknek, együttköltöző családtagjaiknak tulajdonában, bérletében, használatában lakásingatlan van, függetlenül a szerzés módjától, tulajdoni hányadától, vagy

c. ahol a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötszörösét meghaladja, vagy

d. akik a kérelmezők egyikének közeli hozzátartozójától vásárolják az ingatlant.

4. A támogatás csak a kérelmezők Szente közigazgatási területén lévő, önálló teljes lakásának építéséhez vagy vásárlásához nyújtható, egy lakás résztulajdonának megszerzéséhez nem.

5. A támogatás nyújtásának feltétele, hogy az ingatlan a kérelmező tulajdonába kerül, valamint a kérelem benyújtásakor a lakóingatlan alapja, a felmenő falak, a födém, a tetőszerkezet, és a tető héjalása elkészült.

1. A támogatás egyösszegű és vissza nem térítendő, melynek összege 100.000 Ft,

2. Amennyiben a támogatásban részesítettek a lakóingatlant, a támogatás folyósítását követő 3 éven belül elidegenedik, őket annak visszafizetésére kell kötelezni.

3. A hatáskör gyakorlója Szente Község Polgármestere.

1. A támogatásra irányuló kérelmet a rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon lehet a Hivatalnál benyújtani.

2. A kérelemhez mellékelni kell:

a. a kérelmező(k), valamint az együttköltöző kereső családtagok jövedelmigazolását,

b.) az ingatlan megszerzéséhez kapcsolódó igazolásokat

b.1 lakásvásárlás esetén a 30 napnál nem régebbi adásvételi szerződést (előszerződést)

b.2 lakásépítés esetén a támogatással érintett lakás jogerős építési engedélyét,

c) a kérelmező háztartásában élő gyermekek születési anyakönyvi kivonatát,

d) a támogatással érintett épület készültségi fokát igazoló, építésügyi hatóság által kiadott igazolást.

(1) Kérelemre a Képviselő-testület a szentei lakcímmel rendelkező gyermek születésére tekintettel egyszeri támogatást nyújt a szentei lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén életvitelszerűen tartózkodó, gyermeket saját háztartásában nevelő törvényes képviselő részére. A gyermek születésének tényét, adatait, az életvitelszerű tartózkodási helyét és a gyermek ténylegesen saját háztartásban nevelés tényét a kérelmező törvényes képviselő köteles igazolni.

(2) A támogatást a gyermek törvényes képviselője igényelheti jövedelemhatárra tekintet nélkül a Hivatalban a gyermek születését követő 1 éven belül.

(3) A támogatás mértéke 30.000 Ft/gyermek. A támogatást pénzbeni juttatásként kell folyósítani.

(4) A (3) bekezdés szerinti támogatásra egy gyermekre tekintettel csak egy személy jogosult.

(1) Beiskolázási támogatásban részesülhet

a) a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy

b) a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 21. életévének betöltéséig vagy

c) a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig.

(2) A beiskolázási támogatás évente egy alkalommal adható pénzbeni juttatás.

(3) A segély iránti kérelem benyújtási határideje minden év augusztus 01. napjától szeptember 30-ig terjedő időszak.

(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tanulók esetében a beiskolázási támogatás iránti kérelem mellé csatolni kell az oktatási intézmény igazolását a fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról

(1) Az Sztv. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.

(2) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

(3) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Minden esetben foganatosítani kell az Sztv. 48. §-ban foglaltakat.

1. E rendelet alapján az alábbi pénzbeli szociális ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak.

2. Pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a. a kérelem erre irányul,

b. a kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik, illetve ha

c. az arra rászoruló így biztosabban jut segítséghez.

3. Amennyiben a pénzben megállapított támogatás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a támogatást a továbbiakban természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni.

4. A természetben nyújtott pénzbeli szociális ellátások Erzsébet utalvány, tüzelőanyag, tartós élelmiszer, vagy a szolgáltatónak történő utalás formájában is biztosíthatók.

1. A kérelmező a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, jelen rendeletben megállapított feltételeket teljesíteni köteles.

(2) Az a kérelmező személy, aki az ellátásra válik jogosulttá, a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

a) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, szemét és lom eltávolítása,

b) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

c) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöld sáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése,

d) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

- a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

- vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

e) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,

f) állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása.

A Képviselő-testület, támogatást nyújt azon társadalmi szervezetek, alapítványok, egyesületek részére, melyek a helyi sajátosságok figyelembevételével végzik tevékenységüket.

A támogatás mértékéről a Képviselő-testület dönt.

1. Szente Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szt. 57. §. (1) bekezdésében meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a b), c.), d.) pontokat a Nyugat Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (továbbiakban: Szolgálat) útján társulásban látja el. Részletes szabályait a Szolgálat által igénybe vehető szociális szolgáltatásokról és azok térítési díjáról a Szolgálat dokumentumai, szabályzatai tartalmazzák.

(2) Falugondnoki szolgáltatás:

a) A falugondnoki, szolgáltatás célja Szente település intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

b) A falugondnoki szolgáltatás közreműködik az étkeztetés biztosításában.

(3) Szociális étkeztetés

a) Az önkormányzat étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a.1) koruk,

a.2) egészségi állapotuk,

a.3) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

a.4) szenvedélybetegségük, vagy

a.5) hajléktalanságuk miatt.

b) A szociális gondoskodás körében igénybe vehető étkeztetés iránti kérelmet a polgármester bírálja el.

c) A szociális étkeztetés térítési díjának meghatározása az önkormányzat külön rendeletében történik.

(4) Alapszolgáltatások

a. étkeztetés

b. házi segítségnyújtás

c. családsegítés

d. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

e. falugondnoki szolgálat

a. a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése,

b. a helyi szociálpolitikai feladatok ellátásának elősegítése

(2) Tagjai:

a. Nyugat Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetője

b. Jegyző

c. Szente Község Polgármestere, alpolgármestere

d. Védőnő

e. A Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde vezetője

(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal –január/február hónapban - ülést tart. Az ülést a Polgármester hívja össze és vezeti. A Hivatal szociális ügyintézője referensi, jegyzőkönyvvezetői feladatokat lát el a Kerekasztal tekintetében.

(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal ülésén szavazati joggal rendelkező tagok határozati formában döntenek. A Szociálpolitikai Kerekasztal akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok egyharmada jelen van. Az érvényes határozathoz a megjelent és szavazásban részt vevők egyszerű szótöbbsége szükséges.

(5) A Szociálpolitikai Kerekasztal ülései nyilvánosak.

22. Záró rendelkezések

1. Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

2. E rendelet más rendeletben kötelezően alkalmazandó rövidítése „helyi szociális rendelet”.

(3) Ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a szociális igazgatás és ellátás helyi szabályairól szóló 18/2013. (XII.30) önkormányzati rendelet, valamint a 24/2009. (XII. 18.) önkormányzati rendelet.

A rendelet 2015. február 20-án kihirdetésre került.