Tapolca Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete

1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Tapolca Város Önkormányzatának tulajdonában álló

(2) E rendelet alkalmazásában rendkívüli helyzet az emberi élet elvesztését, a testi épség illetve az egészség súlyos károsítását, továbbá a természeti vagy az épített környezet, valamint az anyagi javak jelentős vagy helyrehozhatatlan károsodását okozó vagy előidéző esemény.

(3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) az irányadó.

2. §² Az önkormányzati tulajdonban lévő és bérbeadás útján hasznosított, e rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával kapcsolatos feladatokat Tapolca Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, Tapolca város polgármestere, a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodája és a Tapolcai Városgazdálkodási Kft. (a továbbiakban: házkezelő), mint ingatlankezelő szerv látja el.

3. § (1) A Képviselő-testület, mint bérbeadó feladata és hatásköre a bérleti díj mértékének meghatározása.

(2) Lakást nem lakás célú helyiséggé, és nem lakás célú helyiség lakássá való át-, vagy visszaminősítéséről a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt.

4. § A polgármester hatásköre a képviselő-testület felhatalmazása alapján:

6. § (1) A Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda:

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

7. § (1) Tapolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az e rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok bérbeadót terhelő karbantartási, felújítási, kezelési kötelezettségeivel, feladataival az önkormányzattal kötött megállapodás alapján a házkezelőt bízza meg.

(2) Az önkormányzati intézmények, továbbá az olyan önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságok, amelyekben az önkormányzat tulajdoni aránya a 90 %-ot meghaladja, a használatukban lévő, az Alapító Okiratban, a társasági szerződésben szereplő helyiségek, ingatlanok vonatkozásában – e rendelet előírásai figyelembe vételével – látják el a kezelői és bérbeadói feladatokat.

8. § (1) A hatásköri megosztás nem érinti a Képviselő-testület azon jogát, hogy közvetlenül gyakorolja a bérbeadói jogot. A Képviselő-testület e rendelet szabályainak alkalmazásától – méltányossági okokból – különleges méltánylást igénylő körülmények fennállása esetén az egyes kérelmek elbírálásánál eltérhet.

(2) A bérbeadói feladatokat teljesítő szervek kötelesek együttműködni egymással, a kért adatokat haladéktalanul szolgáltatni és szakmai ismereteikkel a másik szerv részre segítséget nyújtani.

9. § (1) Az önkormányzati lakást pályázat útján vagy pályázaton kívül is bérbe lehet adni.

(2) A pályázat útján történő bérbeadás

(3) Pályázaton kívüli bérbeadás

(4)¹⁰ A szociális intézményből elbocsátott személynek, ha a lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára az intézménybe utaláskor

10. § (1) Lakást bérbe adni csak olyan természetes nagykorú személynek lehet,

(2)¹²

(3)¹³ Önkormányzati bérlakás csak lakás céljára adható bérbe.

(4)¹⁴ A bérlő a szerződés megkötését követően 6 havonta köteles bemutatni a közüzemi szolgáltatók számláit és annak kifizetéséről szóló igazolásait arról, hogy a lakásra nincs tartozása. Amennyiben a bérlő ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy bérbeadó a bérleti jogviszonyt felmondhatja.

(5)¹⁵ A szociális, a költségelvű és a piaci helyzet alapján bérbe adott lakás bérlőjének a jogosultságát a bérbeadó minden évben felülvizsgálja. Ennek érdekében a bérlő köteles minden év október 30. napjáig a saját és a vele életvitelszerűen együtt élőkre vonatkozóan benyújtani az alábbi iratokat: jövedelem kimutatásokat, feltüntetve, hogy a munkaviszony határozott (pontos időpont megjelölésével) vagy határozatlan időre szól, nyilatkozatot a lakásban élők számáról és a lakáshasználat jogcíméről. Amennyiben a bérlő ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a bérbeadó a bérleti jogviszonyt felmondhatja.

(6)¹⁶ Amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a bérlő nem jogosult a korábban megállapított mértékű bérleti díj fizetésére, a bérbeadó megállapítja az új bérleti díjat, azt a bérlővel írásban haladéktalanul közli és a bérleti szerződést a vizsgálat időpontját követő hónap első napjától módosítja.

(7) Önkormányzati lakás albérletbe nem adható. Amennyiben az önkormányzati lakást vagy annak egy részét albérletbe adják, az az önkormányzat részére rendkívüli felmondási okot eredményez és a következő hónap végére az önkormányzat felmondhatja a szerződést.

(8) Az önkormányzat a lakások bérbeadása során külön szolgáltatást és lakbértámogatást nem nyújt.

(9) Lakás bérbe adható különösen indokolt esetben jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

(10) A (9) bekezdésben szabályozott bérbeadásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:

11. § (1) Ha jogszabály vagy a Képviselő-testület másképp nem rendelkezik, a lakást határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkeztéig lehet bérbe adni. A határozott időre szóló bérlet időtartama legfeljebb 5 év.

(2)¹⁸ A határozott idejű bérleti szerződés határidejének lejárta előtt a lakás bérlője legfeljebb 90, de legalább 60 nappal – írásban, igazolható módon – új bérleti jogviszony létesítését kérheti a polgármestertől. A határidő elmulasztása a jog gyakorlás szempontjából jogvesztéssel járhat.

(3)¹⁹ A bérlő kérelmére a szerződést a polgármester további 5 évre meghosszabbíthatja, kivéve, ha

(4)²⁰ A (3) bekezdésben foglalt kivétellel a határozott idő leteltével a bérlő köteles a lakást minden elhelyezési igény nélkül 30 napon belül elhagyni a vele ottlakóval együtt.

12. § A bérleti szerződésnek legalább tartalmaznia kell:

13. § (1) Az üresen rendelkezésre álló önkormányzati lakásokat pályázat útján kell meghirdetni, a rendelkezésre állástól számított 30 napon belül.

(2)²² Ha a megpályáztatott lakásra pályázat nem érkezik, vagy a pályázat érvénytelen, a lakást ismételten pályáztatni kell mindaddig, ameddig érvényes pályázat nem kerül benyújtásra.

(3) A pályázati felhívást a helyben szokásos módon közzé kell tenni, továbbá az Önkormányzat hirdetőtábláin legalább 15 napra ki kell függeszteni.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

14. § (1)²³ A pályázatokat az erre rendszeresített nyomtatványon írásban, zárt borítékban kell benyújtani a Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodáján. A borítékon kizárólag a címzést, a feladót és a pályázati azonosítót kell feltüntetni.

(2) A pályázatokhoz munkáltatói és jövedelemigazolást kell csatolni.

(3)²⁴ A pályázatokat a benyújtási határidő leteltét követő munkanapon a Hivatal köztisztviselőiből álló bizottság bontja fel. A Bizottság a bizottság vezetőjéből és 2 tagból áll. A bizottság vezetője az Önkormányzati és Igazgatási Irodavezető.

(4) A pályázat eredményéről elbírálási szempontok alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság mindhárom tagja aláír.

(5)²⁵ A pályázatot az a pályázó nyeri meg, aki a pályázati kiírásban és a helyi rendeletben foglalt feltételeknek megfelel. A pályázatokat a pályázati kiírás alapján rangsorolják. A pályázat nyerteséről a bérbeadói jogok gyakorlója dönt.

(6) Amennyiben a pályázatot elnyert személy a bérleti szerződést 15 napon belül nem köti meg, a pályázók közül a bérleti szerződést a következő legjobb eredményt elérő személlyel kell megkötni.

(7)²⁶ Ha a pályázók egyike sem tett eleget a pályázati kötelezettségeknek, abban az esetben a pályázat kiírója a kiírt pályázatot eredménytelennek minősíti.

(8) A pályázókat a pályázat eredményéről vagy eredménytelenségéről írásban értesíteni kell.

(9) A pályázat kiírója fenntartja magának azt a jogot, amennyiben a lakásra a pályázat kiírása és lezárása közötti időszakban vételi ajánlat érkezik és a lakás értékesítésének nincs kötelezettségvállalásba ütköző akadálya, vagy az Önkormányzatnak közérdekű feladatainak ellátásához van szüksége a lakásra, a kiírt pályázatot visszavonhatja.

15. § A szociális bérlakások pályázatára az itt szabályozott eltérésekkel a 13–14. §-okat kell alkalmazni.

16. § (1) Szociális helyzet alapján pályázatra és bérletre az jogosult, aki, továbbá vele együtt közös háztartásban élő hozzátartozója a 10. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és az 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jelentősebb vagyona sincs, továbbá az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum

(2) A havi jövedelem számítása szempontjából az 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

17. § (1) Érvénytelen a pályázat, ha

(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a kérelmező szociális jellegű bérlakás bérbevételére nem jogosult, pályázatát érvénytelennek kell nyilvánítani és erről a pályázót 8 napon belül értesíteni kell.

18. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a pályázatokat a 2. melléklet szerinti értékelési szempontok alapján kell elbírálni.

(2) A pályázók közül – az értékelő lap szerinti eredmény alapján - a polgármester dönt.

(3) A bérleti szerződést a döntés alapján kiválasztott bérlővel kell megkötni.

19. § (1) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, melynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye - (2) bekezdésben meghatározott - minimális mértékét nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együtt költözők számát kell figyelembe venni. Az orvosilag igazolt terhességet figyelembe kell venni.

(2) A jogos lakásigény minimális mértéke:

(3)²⁷ Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól rendkívüli helyzetben a polgármester egyedi döntésével eltérhet.

20. § (1) A költségelvű lakás és piaci alapon való bérlet pályázatára az itt szabályozott eltérésekkel a 13–14. §-okat kell alkalmazni.

(2) A költségelvű bérleti díjjal bérbe vehető lakás bérleti jogára az jogosult, aki a jövedelmi és vagyoni helyzete alapján szociális bérlakást nem bérelhet, és az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum

(3) Piaci alapon az bérelhet lakást, akinek az egy főre eső havi nettó jövedelme meghaladja a (2) bekezdésben meghatározott mértéket.

(4)²⁸

(5)²⁹

(6)³⁰

(7)³¹

21. § (1) A költségelven és piaci alapon történő bérbeadás esetén a pályázatokat az 1. melléklet szerinti értékelési szempontok alapján kell elbírálni.

(2) A bérleti szerződést a pályázók közül az értékelő lap szerinti eredmény alapján kiválasztott bérlővel kell megkötni.

22. § (1) A bérleti szerződésből eredő kötelezettségek biztosítására a bérlőnek a szerződés megkötése előtt óvadékot kell nyújtania. Az óvadékot az Önkormányzat e célra fenntartott bankszámlájára kell megfizetni.

(2) Az óvadék mértéke a lakás mindenkori bérleti díja háromszorosának megfelelő összeg.

(3) Ha az óvadék bármilyen nagyságú összege a bérlőnek felróható okból a bérbeadó által felhasználásra kerül – a bérbeadó felszólításának kézhezvételét követő 30 napon belül – az óvadékot ki kell egészíteni. Ha e kötelezettségét a bérlő nem teljesíti, a törvényben meghatározott eljárás keretében fel kell mondani a lakásbérleti szerződést.

(4) Az óvadék a bérlőre háruló kötelezettségek bérbeadó által történő teljesítésének költségeit fedezi. Az óvadékból a bérbeadó követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére sem teljesíti és azt helyette a bérbeadó végzi el.

(5)³² A szerződés megszűnésekor a lakás visszaadását követő 30 napon belül a fel nem használt óvadékot kamat nélkül vissza kell fizetni.

23. § (1) A Tapolca, Ipar utcai „fecskeházi” lakások pályázatára az itt szabályozott eltérésekkel a 13–14. §-okat kell alkalmazni.

(2) „Fecskeházban” csak olyan 40 év alatti fiatalok nyerhetnek elhelyezést, akik a 10. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek, továbbá

(3) Az előtakarékossági szerződést Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézménnyel vagy biztosítóintézettel kell megkötni, legalább a bentlakás időtartamára. A lakáscélú megtakarítás folyamatosságát minden év december 30-ig a számlakivonattal a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodán igazolni kell.

(4) Abban az esetben, ha a keresőtevékenység 90 napnál hosszabb időre, vagy a hallgatói jogviszony megszűnik, 6 hónapon belül a lakást el kell hagyni a bérlőknek. Ugyancsak el kell hagyni a lakást a vállalt lakáscélú előtakarékosság nem megfelelő teljesítése esetén.

(5) A „fecskeházban” a bérleti idő maximum 5 év lehet, a bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.

(6)³³ Amennyiben több pályázat érkezik, mint a bérbe adható fecskelakások száma, akkor a pályázóknak a 43. § (5) bekezdésében előírt minimális mértékű megtakarítás összegéről indulva, maximum 80.000 Ft/lakás/hó megtakarítás erejéig, 5000 Ft/lakás/hó licitmértékkel kell licitálni. A bérleti szerződést azokkal kell megkötni, akik a legmagasabb összegű havi megtakarítást vállalják. A pályázók közötti azonos összegű megtakarítás vállalása esetén sorsolással kell eldönteni a nyertes pályázók személyét.

(7) Abban az esetben, ha elbírálható pályázat nem érkezik, az önkormányzat a lakást költségelvű jogcímen is pályáztathatja és kiadhatja, maximum 1 éves határozott idejű bérleti időtartamra, másik önkormányzati lakás biztosítása nélkül.

(8)³⁴ A „fecskeházi” lakások pályázaton kívül is bérbeadhatók szakemberelhelyezés céljából vagy méltányossági alapon.

24. § (1)³⁵ Szakember elhelyezési célból lakás bérbeadására a polgármester jogosult a bérbeadói jog közvetlen gyakorlásával az önkormányzat hivatala, intézményei, valamint a közérdekű feladatot ellátó szervek szakemberellátottságának biztosítása érdekében olyan éves foglalkoztatású személy részére, aki közszolgálati, közalkalmazotti, vagy munkaviszonyban áll, és akinek alkalmazása ezen szervek valamelyikének kötelező feladatellátásához feltétlenül indokolt (pl.: bölcsődei, óvodai nevelés, általános/középiskolai oktatás, egészségügyi alap/szakellátás, szociális ellátás, kulturális, rendvédelmi, vagy közigazgatási terület).

(2) Szakember-elhelyezés körében csak akkor adható bérbe önkormányzati bérlakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző hozzátartozói tulajdonában nincs tapolcai ingatlan.

(3) Közérdekből az Önkormányzat részére jelentős értékű ingó- vagy ingatlan vagyont adományozó személy részére megvalósulhat bérbeadás.

25. § (1)³⁶ Szakember -elhelyezés céljára lakást a 24. § (1) bekezdésében meghatározott munkakörhöz kapcsolódóan, legfeljebb a közszolgálati, a közalkalmazotti, vagy a munkaviszony fennállása időtartamára, de legfeljebb 5 éves időtartamra lehet bérbe adni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot követően a polgármester a bérleti időtartamot 5 évenként meghosszabbíthatja.

(3)³⁷ A bérlő köteles az (1)–(2) bekezdésekben rögzített feltételek megszűnését követő 60 napon belül a lakást tisztán, fehérre festett falakkal, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadásra jogosult rendelkezésére bocsátani.

26. § A szakember-elhelyezés céljából bérbe adott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:

27. § (1) A polgármester méltányosságból, kivételesen pályázaton kívül bérlakás biztosíthat annak a személynek,

(2) A polgármester különösen indokolt esetben, méltányosságból, kivételesen pályázaton kívül bérlakás adhat. Különösen indokolt esetnek minősül a bérbeadás:

(3)³⁸ A különösen indokolt méltányosságból történő elbírálás esetén a kérelmezőnek vállalnia kell a számára kijelölt bérlakás felújításának, vagy a felújítási költségeknek a polgármester által meghatározott részét.

(4) Méltányosság alapján történő szociális bérlakás juttatása esetén egyenlő feltételek mellett előnyben részesül az a kérelmező, aki a döntést megelőző időszakban a lakásbérlet szabályai tekintetében jogkövető magatartást tanúsított.

28. § (1) Másik, nagyobb alapterületű, több szoba számú, vagy magasabb komfortfokozatú lakás adható bérbe annak,

(2) Másik, kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás adható bérbe annak,

29. § (1) Műszaki állapota miatt rendeltetésszerű használatra alkalmatlan bérlakás is pályázat útján bérbe adható.

(2) A pályázatban ismertetni kell az elvégzendő munkát, ennek elismerhető költségét és a munka jellegétől függően a bérbeadó részére biztosítani kell a műszaki leírást és a tervet.

30. § (1) A pályázat nyertesével megállapodást kell kötni, melyben rögzíteni kell

(2) A lakásbérleti szerződés megkötésére a megállapodásban vállalt munka elvégzése és a végleges költségelszámolás után kerülhet sor. Amennyiben a megállapodásban vállalt határidőre a munkát nem végzi el, úgy a bérleti szerződés nem jön létre.

31. § (1) A felújítási költségek elszámolásánál a műszaki átvétel és végleges költségelszámolás után a bérlő csak 300.000,- Ft (saját erő) feletti összeg bérleti díjban való beszámítására tarthat igényt.

(2) Az elvégzett munkákat számlával igazoltan lehet elszámolni.

(3) A megállapodás költségvetésében rögzített munkákon felül a felújítás során a műszaki szükségességből elvégzett pótmunkák is elszámolhatóak, amennyiben a hivatal műszaki ellenőrével előzetesen egyeztetésre kerültek.

32. § (1) A bérbeadó csak I. osztályú minőségű munkát és átlagos anyagminőséget ismerhet el a munka elvégzésének ellenőrzésekor. A költségelszámolásnál a megállapodásban részletesen felsorolt elvégzendő munka teljesítését kell figyelembe venni a megállapított elismerhető költséggel együtt.

(2) Amennyiben a bérlő a megállapodásban vállalt munkát saját felróható magatartása miatt határidőre nem végzi vagy nem megfelelő minőségben végzi el, a költségelszámolásnál a hiányosságokat költségtérítést csökkentő tényezőként kell figyelembe venni.

33. § (1) Ha a bérlő a lakást ismételten bérbe kívánja venni, de szociális helyzete alapján a lakásbérletre már nem jogosult, akkor bérleti joga – jövedelmi/vagyoni helyzetének vizsgálata függvényében – költségelvűre vagy piaci alapú bérletre változik, és a továbbiakban az újonnan megállapított bérleti joga szerinti bérleti díjat kell fizetnie.

(2) Ha a bérlő piaci alapú bérlakását szociális helyzete miatt nem tudja ismételten piaci alapon bérbe venni, de a bérleti idő lejárta előtt kéri szociális jogcímen történő elhelyezését, bizonyítja szociális helyzetének romlását és szociális bérlakásra való rászorultságát, akkor a továbbiakban szociális alapú bérleti díjat kell fizetnie.

34. § (1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a lakásbérleti szerződésben megjelölt időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek jegyzőkönyvileg átadni, kivéve, ha a pályázati eljárás keretében a bérlő átalakítási, felújítási munka elvégzésének feltételével kapott engedélyt a szerződéskötésre.

(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a mérőórák állását.

(3) A lakás átadásakor leltárt kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a lakás, a lakásberendezések tényleges állapotát (pl. a lakásberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota, stb.), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(4) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a bérbeadó köteles gondoskodni.

35. § A bérbeadó nevében a Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodája jogosult, a házkezelő köteles a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül munkanapokon 8-20 óra között – évente legalább egy alkalommal – ellenőrizni.

36. § (1) A Ltv. 18. § (1) bekezdése szerinti esetben lakás felújítása esetén a bérlő azonos vagy eggyel alacsonyabb komfortfokozatú, a 19. § (2) bekezdésében meghatározottnál 1 lakószobával kevesebb szobaszámú lakásra tarthat igényt a felújítás időtartamára.

(2) A munka megkezdéséről és várható időtartamáról az érdekelt bérlőket a munkakezdés előtt 30 nappal előzetesen értesíteni kell.

(3) Amennyiben a bérlő a felújítási munkálatok befejezésről történő értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem költözik vissza a felújított lakásba, a bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

37. § (1) Az életvitelszerűen együtt lakó személyek csak egy önkormányzati lakást bérelhetnek.

(2) A bérlő köteles a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakni.

(3) A bérlő köteles a lakásból két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát írásban a bérbeadó részére bejelenteni. Ennek tényét a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodán vezetett nyilvántartásban rögzíteni kell.

(4) A 2 hónapot meghaladó írásban nem bejelentett és később nem igazolt távollét esetén a lakásbérleti szerződés felmondható.

(5) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a bérlő bejelentési és igazolási kötelezettségét az életvitelszerűen ott tartózkodásra vonatkozóan, valamint a mulasztás jogkövetkezményeit.

(6)³⁹ Amennyiben a bérlő lakhatásra alkalmas saját tulajdonú ingatlanhoz jut, köteles azt a tudomásszerzéstől számított 5 napon belül a bérbeadónak írásban bejelenteni. Amennyiben a bérlő ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy bérbeadó a bérleti jogviszonyt felmondhatja.

(7) Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a bérbeadó a bérlő tekintetében az eredeti lakásbérleti szerződést módosítja, ha van olyan személy, aki a Ltv. 32. § alapján jogosult a lakásbérleti jog folytatására.

(8) A lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személy köteles bejelenteni a lakásbérleti jogviszony folytatására való jogosultságát. A bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására jogosultság elismerésére irányuló kérelmet a jogosultság megnyílását követő 60 napon belül kell írásban benyújtani.

38. § (1)⁴⁰ Megállapodás hiányában a bérlő köteles saját költségén gondoskodni:

(2)⁴¹ Cserét, pótlást és felújítási munkálatok végzését a bérlő a bérbeadóval kötött megállapodás vagy tulajdonosi hozzájárulás hiányában nem végezhet, kivéve az Ltv. 11. § (2) bekezdésében foglalt azonnali beavatkozást igénylő munkát. Ezen munkák költségeit az Ltv. vonatkozó rendelkezései szerint kell megtéríteni.

(3)⁴² A megállapodásban rögzíteni kell:

(4)⁴³ Amennyiben a bérlő a csere, pótlás és a felújítási munkálatok költségeit vállalja, úgy a bérlő bérbeszámítással a havi bérleti díj legfeljebb 50 %-a erejéig érvényesítheti a számlával igazolt ellenértéket.

(5)⁴⁴ Az (2) - (4) bekezdésben foglaltakat az Ltv. 9. § (1) bekezdés szerinti esetekben is alkalmazni kell.

(6)⁴⁵ Az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól méltányosságból vagy az önkormányzat különösen fontos gazdasági érdekének érvényesítése céljából a Képviselő-testület egyedi döntéssel eltérhet.

39. § (1) Új lakásbérleti szerződés megkötésekor, vagy a szerződés fennállása alatt bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződés köthető a bérlő házastársával vagy élettársával, aki a bérlővel legalább 1 éve életvitelszerűen együtt lakik.

(3)⁴⁷ Társbérleti jogcím alapján történő bérleti jogviszony létrehozására nincs lehetőség.

40. § (1) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja az Ltv-ben meghatározott személyeket.

(2) A bérlő köteles írásban 3 napon belül bejelenteni a bérbeadónak a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható személyek esetében a befogadott személy nevét, rokoni kapcsolatát és a befogadás napját.

41. § (1) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a polgármesternek benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

(3)⁴⁸ A hozzájárulás állandó lakóhely létesítésére lehetőséget nem biztosít.

(4)⁴⁹ A bérleti jogviszony megszűnésekor a befogadott személy sem a bérleti jogviszony folytatására, sem elhelyezésére nem tarthat igényt, kivéve, ha a befogadott személy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor legalább 5 éve a bérlővel a lakásban együtt lakik.

(5)⁵⁰ A bérbeadó a hozzájárulást köteles megtagadni, ha a bérlőnek díjtartozása (bérleti, közüzemi, egyéb) van, továbbá ha a befogadandók valamelyike beköltözhető lakással rendelkezik.

(6)⁵¹ Az önkormányzati lakásba történő befogadás megtagadható, ha a lakás szobaszámára és a benne lakó személyek számára tekintettel a befogadással lényegesen rosszabb körülmények alakulnának ki.

(7)⁵² A bérlő köteles 3 napon belül bejelenteni a bérbeadónak, ha a befogadott személy a lakásból állandó jelleggel kiköltözik vagy kijelentkezett.

(8)⁵³ Az (1) – (7) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

42. § (1)⁵⁴ A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást a megállapodásban előírt módon és határidőig átalakíthatja, korszerűsítheti a bérbeadó műszaki ellenőrzése mellett. A munkák elvégzéséhez a megállapodáson túl a bérlőnek előzetesen bérbeadói hozzájárulást kell kérnie, melyben ismertetnie kell az általa elvégeztetni kívánt munkát, ennek várható költségét - költségvetés becsatolásával - és a bérbeadó részére a munka jellegétől függően mellékelni kell a műszaki leírást és a tervet. A kérelemről a polgármester dönt.

(2) A bérbeadói hozzájárulás nem pótolja a külön jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettségét. Az engedélyek beszerzése és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a bérlő feladata.

(3) A költségek viseléséről és a bérbeszámításról a megállapodásban kell rendelkezni.

(4)⁵⁵ Amennyiben a bérlő az átalakítási, korszerűsítési munka költségeit vállalja, úgy a bérlő bérbeszámítással a havi bérleti díj 50 %-a erejéig érvényesítheti a számlával igazolt ellenértéket.

(5) A bérbeadó nevében eljáró szervezet csak első osztályú minőségű munkát és anyagköltségként csak közepes árfekvésű, első osztályú anyagminőséget köteles átvenni.

(6) Amennyiben a bérlő a munkát a kivitelezésre vállalt határidőre nem, vagy nem megfelelő minőségben végezte el, beszámítási igényét elveszti. A befejezési határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. Nem megfelelő minőségben végzett munka esetén - amennyiben a szakszerűtlen kivitelezés bérbeadói érdeket sért - a bérlő köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

(7) A bérlő a saját költségén - bérbeszámítási igény nélkül - létesített, a bérlő karbantartási körébe nem tartozó és a leltárban nem szereplő lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor a lakás állagának sérelme nélkül köteles elbontani és elszállítani, valamint az eredeti állapotot visszaállítani vagy annak költségét megtéríteni. A bérlő a lakásberendezéseket leszerelés és

43. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások és a fecskeházi lakások lakáskategória szerinti havi bérleti díjának mértéke:

(2) A költségelvű lakások lakáskategória szerinti havi bérleti díjának mértéke:

(3) A piaci alapon bérbe adott lakások bérleti díja:

(4)⁶⁵ A lakásgazdálkodási érdekből, illetve szakember-ellátás céljára bérbeadott lakások bérleti díját a lakás állapotára és a bérlő szociális és jövedelmi viszonyaira figyelemmel az (1), (2) és (3) bekezdés alapján kell megállapítani.

(5)⁶⁶ A fecskeházakban lakók lakáscélú megtakarításainak minimális mértéke: 40.000 Ft/lakás/hó.

(6)⁶⁷ Pályázati fenntartási kötelezettség idejére, a projekt lezárását követő 10 évig a szolgálati lakás bérleti díja 50.000 Ft/hó.

44. § (1)⁶⁸ A lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a bérlő bérleti díjat, a közüzemi díjakat, szemétszállítási díjat, ingatlan biztosítást, valamint a társasházakban lévő bérlakások esetében a közös költséget köteles fizetni.

(2) A bérleti díj és az egyéb díjak és költségek attól az időponttól esedékesek, amikor a bérbeadó a lakást a lakásbérleti szerződésnek megfelelően a bérlőnek átadta.

45. § (1) A bérleti díjat módosítani kell, ha a lakás alapterületében, komfortfokozatában változás következik be, kivéve ha a bérlő a lakást saját költségen bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti.

(2) A bérlő a bérleti díj elengedésében, vagy mérséklésében írásban megállapodhat a bérbeadóval, ha a

(3)⁶⁹ Amennyiben a bérleti díjat a bérlő a lakásbérleti szerződésben megállapított határidőig nem fizeti meg, hátralékára – kérelmére – a polgármester részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetés időtartama legfeljebb 12 hónap lehet.

(4) Részletfizetési megállapodás csak olyan adóssal köthető, aki igazolja, hogy rendelkezik elegendő jövedelemmel, vagy megfelelő anyagi fedezettel a fizetendő havi törlesztőrészletek, és a rezsiköltségek megfizetésére, valamint igazolja, hogy nincsen közüzemi tartozása, vagy az esetleges közüzemi tartozásra részletfizetési megállapodást kötött a szolgáltatóval, és ennek törlesztésére anyagi fedezettel rendelkezik.

46. § (1) A lakás jogcím nélküli használata esetében a használat ellenértékeként az Ltv-ben meghatározott összegű használati díjat kell fizetni, mely a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével 6 havonta 10%-kal kell emelni.

(2) A lakás jogcím nélküli használója köteles mindazon költséget és díjat megfizetni, amelyeket a lakásbérlőnek kell megfizetni.

(3) Ha a bérleti szerződés időtartamán belül a bérleti díj nem fizetése miatt jogcím nélkülivé vált lakáshasználó a lakás kiürítése érdekében kezdeményezett végrehajtási eljárás megkezdése előtt a házkezelő szerv által nyilvántartott bérleti díj hátralékának legalább 50 %-át egy összegben megfizeti és külön megállapodásban vállalja, hogy a fennmaradó hátralékot a Ptk. szerinti kamattal együtt 6 hónapon belül egyenlő részletekben kiegyenlíti, úgy a lakás kiürítésének végrehajtását erre az időtartamra fel kell függeszteni.

(4) A bérleti díj hátralék teljes összegének megfizetése után a jogcímnélkülivé vált lakáshasználó kérelmére a polgármester újból lakásbérleti jogot biztosíthat a kérelmező által lakott lakásra határozott időtartamra:

(5) Az örökhagyó halálát követő 30. naptól kezdődően a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult örökös lakáshasználati díjat köteles fizetni, amíg a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, továbbá terhelik az üresen tartott lakással kapcsolatosan azok az üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék.

47. § A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő külön felszólítás nélkül és mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül a lakást köteles visszaadni a bérbeadónak.

48. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha:

(2)⁷⁰ Az (1) bekezdés a) pontja szerinti halasztás engedélyezéséről a polgármester dönt. Halasztás akkor engedélyezhető, ha a bérlő, vagy a vele együttlakó családtagja munkanélküli, nyugdíjas, két hónapot meghaladó időtartamban ápolásra szoruló beteg, a bérlő 3 (három) vagy ennél több gyermek eltartására köteles. A halasztás évente egy alkalommal engedélyezhető. A halasztással érintett lakbér összege nem haladhatja meg a kéthavi lakbér együttes összegét.

49. § (1) A határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel, vagy bérbeadó általi felmondással, bérbeadó és bérlő megállapodása mellett úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére

(2) A pénzbeli térítés összegét a lakás éves bérleti díjának összege alapján kell meghatározni.

(3) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakás éves bérleti díja közötti különbözet kétszeres összege.

(4) Ha a bérlő másik önkormányzati lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú önkormányzati lakás bérletét is elfogadja, úgy a két önkormányzati lakás éves bérleti díja közötti különbség háromszorosára jogosult.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a pénzbeli térítés összege a lakásra megállapított (a megszűnés évében fizetendő) éves bérleti díj ötszöröse.

(6) Ha a bérlő a lakást nem rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adta vissza, a bérbeadó a hiányosságok kijavításának költségeit a pénzbeli térítésből levonja.

50. § (1)⁷¹ A bérleti jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a bérleményt legkésőbb a bérleti szerződés megszűnésének vagy megszüntetésének napján, ha az nem munkanap, akkor az azt követő első munkanapon teljes bizonyító erejű, magánokiratba foglalt jegyzőkönyv felvétele mellett, tisztán, fehér színűre kifestve, rendeltetésszerű használatra alkalmas, beköltözhető, üres állapotban és a leltárban feltüntetett lakás/helyiség berendezési felszereltséggel köteles a Bérlő és Bérbeadó részére visszaadni. A bérleményt a házkezelő veszi vissza, aki az ingatlan műszaki állapotát, esetleges hiányosságokat és azok pótlási határidejét – a jegyzőkönyv mellékletét – képező leltárban köteles rögzíteni. Köteles továbbá a leltárban foglaltak teljesítését ellenőrizni, és ha azok nem kerültek teljesítésre, akkor a szükséges munkákat a Bérlő költségére elvégeztetni.

(2)⁷² A lakás visszaadásakor meg kell állapítani a lakás és a lakásberendezések állapotát. Az esetleges hibákat, hiányosságokat, a megállapításokat jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) Ha a lakás burkolatai vagy a lakás berendezése a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt elhasználódtak és azok cseréjét a bérlő nem vállalja, az elhasználódás arányának megfelelő költségtérítést kell a bérbeadó részére megfizetni.

(4) A lakás tiszta, ha a falai, burkolatai, nyílászárói és berendezései szennyeződésmentesek, felületkezelésük hiánytalan. A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas, ha a komfortfokozatának megfelelő, illetve a leltárban szereplő lakásberendezések és az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei üzemképes állapotban vannak.

(5) A bérlő a megállapított hiányosságokért és az őt terhelő kötelezettségének elmulasztása miatt keletkezett károkért felelősséggel tartozik. A bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(6) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.

51. § (1) Bérbeadó az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

(2) Az önkormányzati lakások bérletével kapcsolatban az érintett állampolgároknak a személyes adataira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség körében nyilatkoznia kell:

(3) Az önkormányzati bérlakások bérlői természetes személyazonosító és egyéb személyes adatai a lakásbérlet megszűnésétől számított 5 évig az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglalt szabályok szerint kezelhetők.

52. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének pályáztatására, a bérleti jogviszony létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Helyiséget albérletbe adni, helyiség bérleti jogát átruházni vagy cserélni nem lehet.

(3)⁷³ A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe – kivéve, ha már több, mint egy éve nem érkezett rá írásos bérbevételi szándéknyilatkozat. Pályázati eljárás nélkül és térítésmentesen helyiség akkor adható bérbe, ha a helyiség jellege, rendeltetése vagy közérdek azt indokolja.

(4)⁷⁴ A határozott idejű bérleti szerződés határidejének lejárta előtt a helyiség bérlője legfeljebb 90, de legalább 60 nappal – írásban, igazolható módon - új bérleti jogviszony létesítését kérheti a polgármestertől. A határidő elmulasztása a jog gyakorlása szempontjából jogvesztéssel járhat. A döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni az alábbiakra:

(5)⁷⁵ Helyiség annak a pályázó/kérelmezőnek adható bérbe, akinek a Bérbeadó felé bérleti díj és közös költség tartozása, az állami és a tapolcai önkormányzati adóhatóság felé adó- vagy köztartozása, valamint a bérleménnyel kapcsolatos közüzemi szolgáltatóknál díjtartozása nincs. A tartozásmentességről szóló igazolásokat a pályázathoz, illetve az új bérleti jogviszony létesítésére irányuló kérelemhez is mellékelni kell. Csatolni kell továbbá a pályázathoz/kérelemhez:

(6)⁷⁶ Helyiség nem adható bérbe annak a pályázó/kérelmezőnek, akinek a bérbeadó felé bérleti díj vagy bármely más közszolgáltató felé tartozása vagy a tapolcai Önkormányzat felé helyi adó tartozása van. A tartozásmentességről szóló igazolást a pályázathoz mellékelni kell.

(7) A bérbeadó a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre csak határozott időre szóló bérleti szerződést köthet, mely legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat.

(8)⁷⁷ A bérbeadó a bérlő által a helyiség végleges kialakítása érdekében végrehajtott és a bérbeadóval egyeztetett beruházás alapján, amennyiben a beruházás értéke meghaladja a nettó – 750 eFt értékhatárt – a bérlő kérelmére – legfeljebb 10 év időtartamra köthet bérleti szerződést.

(9)⁷⁸ A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadása esetén a Bérlőtől a bérleti szerződés aláírását követő 10 munkanapon belül a Bérbeadó a szerződésben foglalt fizetési kötelezettségei határidőben történő teljesítésének biztosítása érdekében, továbbá a szerződés megszűnése esetére a kiköltözés biztosítására közjegyző előtt tett, egyoldalú, kötelezettségvállaló nyilatkozatot kér. A kötelezettségvállaló nyilatkozatot a Bérlőnek saját költségén kell elkészíttetni és a Bérbeadó részére annak egy eredeti példányát a bérleti szerződés aláírását követő 10 napon belül át is adni. A kötelezettségvállaló nyilatkozat átadásának elmulasztása esetén a bérleti szerződés megszűnik.

53. § (1)⁷⁹ A határozott idejű bérlet lejárta előtt 45 nappal a helyiség pályáztatásra kiírható.

(2) A pályázatot a polgármester írja ki.

(3) A pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság aki, vagy amely a pályázat közzétételét követően a pályázat benyújtási határidejének leteltéig a kiírási feltételeknek megfelelő érvényes pályázatot nyújt be. A pályázatot formanyomtatványon kell benyújtani.

54. § (1) A pályázati kiírásnak minimálisan tartalmaznia kell:

(2)⁸¹

(3)⁸²

(4)⁸³ A pályázatokat a benyújtási határidő leteltét követő munkanapon a Hivatal három köztisztviselőjéből álló bizottság bontja fel. A bizottság vezetője az Önkormányzati és Igazgatási Irodavezető.

(5) A pályázatnak tartalmaznia kell:

(6) A pályázat érvénytelen, ha az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg. Az érvénytelen pályázatot benyújtó pályázóval az érvénytelenség tényét a pályázati tárgyalás megkezdése előtt kell közölni.

55. § (1)⁸⁴ A pályázati eljárás során több jelentkező esetén tartandó pályázati tárgyaláson a licittevőknek a helyiségek bérleti díjára kell licitálni. Az induló tétel a mindenkori érvényben lévő besorolás szerinti nettó bérleti díj. A licit során a bérleti díj mértékét (Ft/m2/év) 1.000,-Ft összeggel kell emelni.

(2) A pályázatot az a pályázó nyeri el, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot.

(3)⁸⁵ Azonos bérleti díj megfizetésére tett ajánlat esetén előnyt élvez az, aki a helyiséget előzőleg bérelte.

(4)⁸⁶ A pályázati tárgyaláson eredményt kell hirdetni. A tárgyalás menetéről és eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a tárgyalást vezet és a jegyzőkönyvvezető ír alá, melynek másolatát a pályázók megkaphatják.

(5)⁸⁷

(6) Amennyiben a pályázat nyertese a szerződést nem köti meg, akkor az utána legmagasabb díjtételre licitált pályázót kell nyertesnek tekinteni.

(7)⁸⁸ Eredménytelen a pályázat, ha nincs érvényes ajánlat vagy a pályázaton nyertes személy a helyiségbérleti szerződést a pályázati tárgyalást követő 15 munkanapon belül nem kötötte meg.

(8) Ha a pályázat eredménytelen, akkor a pályázati kiírást követő 1 éven belül a helyiséget pályázati eljárás nélkül lehet bérbe adni.

(9) Az eredménytelen pályázati eljárást követően a helyiség annak adható bérbe, aki a legmagasabb összegű bérbevételi ajánlatot tette, és vállalja a pályázati kiírásban szereplő kötelezettségek teljesítését.

(10)⁸⁹ A pályázat kiírója a kiírt pályázatot visszavonhatja vagy a pályázati eljárást érvénytelennek minősítheti abban az esetben, ha a pályázat kiírása és lezárása közötti időtartamban az adott ingatlanra vételi ajánlatot tesznek, vagy ha az Önkormányzatnak közérdekű feladatainak ellátása céljából szüksége van az adott helyiségre.

56. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját képviselő-testületi határozat határozza meg. A bérleti díjat a bérelni kívánt ingatlanra vonatkozó díjövezetek és bérleménycsoportok figyelembe vételével kell megállapítani.

(2) A bérlő a bérleti díjat a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(3) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának mértékét évenként felül kell vizsgálni úgy, hogy azok értékállósága biztosított legyen. Ennek értelmében a bérleti díj mértéke minden év január 1-től a Képviselő-testület döntésétől függően korrigálásra kerülhet (valorizáció).

(4)⁹⁰ Ha a bérlő a bérleti díj összegét, vagy a módosított bérleti díjat a közlés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban nem kifogásolja meg, akkor a Képviselő-testületi döntésben megállapított időponttól a közölt összeget köteles fizetni.

(5) Ha a bérleti szerződés eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a bérlő a bérleti szerződés megkötését követő 30 napon belül valamennyi közüzemi szolgáltatóval köteles a saját nevére szóló közszolgáltatási szerződést kötni.

(6) Amennyiben a bérlő az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem köti meg a saját nevére szóló közüzemi szerződést a közüzemi szolgáltatóval, ez a bérbeadó részéről felmondási okot keletkeztet. A bérbeadó a szerződéskötés elmaradásáról való tudomásszerzést követő 15 napon belül - 15 napos határidő megadásával – felhívja a bérlőt az elmaradt szerződés megkötésére. Amennyiben a bérlő a felszólításnak nem tesz eleget, a bérbeadó felmondja a bérleti szerződést.

(7) Amennyiben valamely közüzemi szolgáltatás vagy közvetlenül a bérlő részére nyújtott más szolgáltatás költsége a bérbeadó által a társasház (lakásszövetkezet) részére fizetett közös költség részeként – ide nem értve a lakástakarékpénztári tagsággal kapcsolatban keletkező fizetési kötelezettséget, valamint a társasház felújítási alapjába fizetendő összeget - kerül elszámolásra, a költség továbbszámlázásra kerül a bérlőnek.

56/A. §⁹¹ (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó díjövezetek a következők: I. Városközpontban elhelyezkedő helyiségek: a Hősök terén, a Deák Ferenc utcában, a Fő téren (ideértve a belső - felújított és térburkolattal ellátott - udvarokban lévőket is), a Nagyköz utcában és a Kossuth Lajos utcának a Marton László utcáig terjedő szakaszán elhelyezkedő, vagy épülethomlokzatukkal idetájolt, vagy bejáratukkal innen nyíló helyiségek; továbbá a Tóparton, valamint a rendelet 3. mellékletét képező "Tapolca Gyógyhely" területe vagy védőterülete által lehatárolt területen elhelyezkedő helyiségek. II. A városközponthoz csatlakozó területeken elhelyezkedő helyiségek: József Attila utca, Pacsirta utca, Juhász Gyula utca, Csobánc utca, Batsányi utca, Zrínyi utca, Szent László utca, Fazekas utca, Vasút utca, Bacsó Béla utca, Keszthelyi út, Május 1. utcák által határolt területeken, valamint a keleti városrész központjának (Berzsenyi utca) területén elhelyezkedő helyiségek; III. A város egyéb területein elhelyezkedő helyiségek: az (1) bekezdés I. és II. díjövezetiben fel nem sorolt területeken lévő helyiségek.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésük szerint az alábbi bérleménycsoportok valamelyikébe tartoznak: A) a kereskedelmi, vendéglátó, biztosítási és pénzintézeti, szolgáltató tevékenység gyakorlására szolgáló helyiségek; B) a gépjárművek tárolására szolgáló helyiségek C) az A) és B) bérleménycsoportba nem tartozó tevékenységek gyakorlására szolgáló helyiségek.

57. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

(2) Ha a bérlő a bérleti- és közműdíj fizetésre megállapított időpontig a díjat nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további 8 napon belül írásban felmondással élhet.

(3) Ha a bérlő az általa szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt lényeges állagmegóvási, karbantartási kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő 15 napon belül írásban felmondással élhet.

(4) A felmondás a (2) és (3) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál.

(5) Az Önkormányzat által térítésmentesen használatba adott helyiségek után a bérlő köteles a közműdíjat és az egyéb költségeket megfizetni, továbbá az állagmegóvási, karbantartási feladatokat elvégezni. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó a (2) –(3) bekezdés alapján felmondással élhet.

58. § (1) A helyiséget a bérlő a bérleti szerződésben megjelölt célra használhatja.

(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget nem a rendeltetésének megfelelően vagy a bérleti szerződésben megjelölt célra kívánja használni, úgy ehhez az új használati cél megjelölésével hozzájárulást kell kérni. A hozzájárulást a polgármester adja meg.

(3) A polgármester a hozzájárulás megadását megtagadhatja az 57. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak alapján.

59. § (1) A helyiségbérletre e rendelet lakásbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

60. § (1)⁹⁵ A bérbeadói feladatkörbe tartozó, de a bérlő által elvégzett felújítási, karbantartási, stb munkák elszámolása a bérbeadó és bérlő megállapodás alapján történhet.

(1a) A bérlő által az (1) bekezdésben meghatározott, elvégezett munkálatokra vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell:

(2) A bérbeadó megállapodhat a bérlővel abban, hogy a bérlő teszi a helyiséget rendeltetésszerű állapotra alkalmassá. Megállapodhat továbbá abban is, hogy a helyiséget/helyiségeket a bérlő átalakítja, bővíti, korszerűsíti (a továbbiakban: értéknövelő beruházás). Bérbeadó a bérlő értéknövelő beruházására tekintettel bérbeszámítást biztosíthat.

(3) Amennyiben a bérbeadó bérbeszámítást biztosít, a bérlő elszámolhatja az értéknövelő beruházással kapcsolatban felmerült és igazolt költségét a bérbeadóval való megállapodás szerinti mértékben. A bérbeszámítás maximum összege az öt évre kiszámított bérleti díj 60%-át nem haladhatja meg. Bérbeszámítás iránti igény egy meghatározott helyrajzi számon levő helyiségre öt éven belül egy alkalommal terjeszthető elő. Bérbeszámítást csak a helyiségen a bérlő által végrehajtott, a helyiség szerkezeti elemeit érintő, illetve alkotóelemévé, azaz beépített tartozékká váló beruházásokkal kapcsolatban lehet érvényesíteni. A bérleti jogviszony megszűnte után a helyiségből a bérlő által elvihető ingóságok létesítésével kapcsolatban bérbeszámítás nem érvényesíthető.

(4) A bérbeszámításra vonatkozó megállapodás megkötésére a polgármester jogosult.

(5) A bérbeszámítás feltétele, hogy

(6) A bérbeszámításról szóló megállapodásban ki kell kötni, hogy:

(7)⁹⁶ A (6) bekezdésben foglaltak teljesülésének elismeréséről, műszaki átvételéről és a tényleges beszámítás kezdő napjáról a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda által megbízott műszaki ellenőr által kiállított igazolás alapján a polgármester dönt.

(8) Ha a bérlő bérleti jogviszonya a beszámítható költségének a bérbeszámítás útján való megtérülése előtt megszűnik, a helyiség bérébe még be nem számított összegre a volt bérlő vagy jogutódja nem tarthat igényt, kivéve, ha a bérleti jogviszonyt a bérbeadó szünteti meg rendes felmondással vagy a bérleti szerződés megszüntetésére közös megegyezéssel a bérbeadó kezdeményezésére kerül sor.

(9) Ha a bérleti jogviszony azért szűnik meg, mert a bérlő a helyiséget megvásárolja, az értéknövelő beruházásokkal kapcsolatban a vételárat a bérbeszámítás útján be nem számított összeggel csökkenteni kell.

61. § (1) Ez a rendelet a 2016. január 1. napján lép hatályba.

(2) A pénzbeli térítés fizetésére az e rendelet hatályba lépése előtt megkötött bérleti szerződés megkötésének időpontjában hatályos jogszabályok az irányadók.

(3) Hatályát veszti a lakások és a helyiségek bérletéről szóló 7/2006. (III. 20.) Kt. rendelet, valamint az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások bérleti díjáról szóló 24/2012. (VI. 18.) Kt. rendelet.