Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 29/2015 (VI.16.) önkormányzati rendelete

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 56. § (1) bekezdésében, az 58/B. § (2) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 86. § (1) és (2) bekezdésében, a 90. § (2) bekezdésében, a 92. § (1) és (2) bekezdésében, a 92/B § (1) bekezdés a) pontjában, a 115. § (3) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § - ában foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésére a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról, a következőket rendeli el.

1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – Székesfehérvár Megyei Jogú Város közigazgatási területén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó személyekre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya a házi segítségnyújtás intézményi térítési díjának, valamint annak kedvezményeinek megállapítására vonatkozóan kiterjed az e feladatkörökben együttműködő önkormányzatok – Bakonykúti Község Önkormányzata, Moha Község Önkormányzata, Pátka Község Önkormányzata, Sárkeresztes Község Önkormányzata és Zámoly Község Önkormányzata – közigazgatási területére.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – az Szt. 4. § - a, valamint a Gyvt. 5. § - a szerint kell értelmezni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

1. lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nyt.) 5. § (2) bekezdése szerinti fogalom,

2. tartózkodási hely: Nyt. 5. § (3) bekezdése szerinti fogalom.

3. § Az Szt. 94/A. § (3) bekezdésében, a 94/E. § (14) bekezdésében, a 101. § (4) bekezdésében, a 108. § (5) bekezdésében, a 115. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a Gyvt. 32. § (4) bekezdésében, a 36. § (2) bekezdésében, a 37/A. § (4) bekezdésében, a 104. § (1) bekezdés j) pontjában, a 148. § (6) bekezdésében foglalt fenntartói jogkörben – átruházott hatáskörben – Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Humán Közszolgálati Szakbizottsága jogosult dönteni.

4. § Az önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében létrehozza Székesfehérvár Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Kerekasztalát (a továbbiakban: Kerekasztal). A Kerekasztal évente egy alkalommal rendes, szükség esetén rendkívüli ülést tart. A Kerekasztal vezetője Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Humán Közszolgálati Szakbizottságának mindenkori elnöke, tagjai az önkormányzat területén működő szociális intézményeket fenntartók képviselői, az önkormányzati fenntartásban működő szociális intézmények vezetői, valamint a szociális területen működő civil szervezetek közül a Szegényeket Támogató Alapítvány, a Széna Egyesület a Családokért és a „SZITI” Szociális Egyesület egy – egy képviselője.

5. § (1) Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások formái:

a) étkeztetés (népkonyha, szociális étkeztetés),

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) utcai szociális munka,

e) nappali ellátás:

ea) idősek nappali ellátása,

eb) fogyatékos személyek nappali ellátása,

ec) hajléktalan személyek nappali ellátása.

(2) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapszolgáltatások formái:

a) gyermekjóléti szolgáltatás (gyermekjóléti szolgálat és gyermekjóléti központ)

b) gyermekek napközbeni ellátása és gyermekétkeztetés:

ba) bölcsődei ellátás,

bb) óvodai ellátás,

bc) általános iskolai ellátás,

bd) középiskolai és kollégiumi ellátás.

c) gyermekek átmeneti gondozása:

ca) családok átmeneti otthona,

cb) helyettes szülői ellátás.

(3) Személyes gondoskodást nyújtó szociális szakosított ellátások formái:

a) ápolást, gondozást nyújtó intézmények:

aa) idősek otthona,

ab) fogyatékos személyek otthona,

b) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények:

ba) időskorúak gondozóháza,

bb) fogyatékos személyek gondozóháza,

bc) hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye,

bd) hajléktalan személyek átmeneti szállása.

6. § (1) Szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

a. koruk,

b. egészségi állapotuk,

c. fogyatékosságuk,

d. pszichiátriai betegségük,

e. szenvedélybetegségük,

f. hajléktalanságuk, vagy

g. jövedelmi helyzetük

miatt nem képesek biztosítani.

(2) Szociális étkeztetésben az a személy részesülhet, akinek a szociális rászorultságát az intézmény vezetője az alábbi a) – f) pont egyike alapján megállapítja.

a) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában életkora miatt szociálisan rászorult az a személy, aki a 60. életévét betöltötte és havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

b) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában egészségi állapota miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személy,

ba) aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pontja alapján súlyos mozgáskorlátozott, vagy

bb) akinek az egészségkárosodás mértéke eléri vagy meghaladja az 50 %-ot, vagy a munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy

bc) akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 %-os vagy annál kisebb mértékű, vagy

bd) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy

be) aki a háziorvos vagy szakorvos által igazoltan akut vagy krónikus betegsége miatt önmagát ellátni időlegesen vagy véglegesen nem képes.

c) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában fogyatékossága miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki határozattal igazolja, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

d) Az (1) bekezdés d) és e) pontja alkalmazásában pszichiátriai, illetve szenvedélybetegsége miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg gyógyintézeti vagy bentlakásos intézeti ellátásban nem részesül, és önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 21. § (1) – (4) bekezdéseiben meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.

e) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában hajléktalansága miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki lakóhellyel nem rendelkezik, és éjszakáit életvitelszerűen Székesfehérvár Megyei Jogú Város közigazgatási területének közterületén, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti, vagy a hajléktalanok átmeneti szállásának lakója.

f) Az (1) bekezdés g) pontja alkalmazásában jövedelmi helyzete alapján szociálisan rászorulónak kell tekinteni az ápolási díjban, egészségkárosodás jogcímén egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülő személyt, valamint azt a személyt, akinek havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének:

fa) egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén 220 %-át,

fb) az fa) alpontba nem tartozó esetben 150 %-át.

7. § (1) A helyettes szülőt a helyettes szülői hálózatot működtető intézmény vezetője jelöli ki.

(2) Szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, idősek és fogyatékos személyek nappali ellátását, bölcsődei ellátást, családok átmeneti otthonát, helyettes szülői ellátást, idősek és fogyatékos személyek otthonát, időskorúak és fogyatékos személyek gondozóházát, valamint hajléktalan személyek átmeneti szállását igénylők, illetve törvényes képviselőik az írásbeli kérelmeiket az intézmény vezetőjénél nyújthatják be, aki döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.

(3) Az intézmény vezetője – üres férőhely terhére – köteles azonnali felvételt nyújtani annak a kórházi kezelést nem igénylő, de szociális helyzete illetve egészségi állapota miatt azonnali ápolásra, gondozásra szoruló személynek, aki egyedülálló, illetve akiről hozzátartozója nem képes gondoskodni és a körülményei miatt házi segítségnyújtásban sem oldható meg gondozása.

(4) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével az intézmény vezetője – az intézmény szakmai programjában szereplő, valamint az Szt. 94/C. § (3) bekezdése, illetve a Gyvt. 32. § (7) bekezdése szerinti tartalommal – az Szt. 94/C. § (1) bekezdésében, illetve a Gyvt. 32. § (5) bekezdésében megjelölt megállapodást (továbbiakban: Megállapodás) köt.

8. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjának összegeit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A tárgyévre tervezett adatok alapján számított szolgáltatási önköltség egy ellátottra jutó évi, havi és napi összegét a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Az intézményi térítési díjak alapjául szolgáló, az Szt. 115. § (1) bekezdésében szabályozott szolgáltatási önköltséget, illetve a Gyvt. 147. § (1) bekezdésében szabályozott szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének – bölcsődei gondozás esetében az állami támogatás mellett az élelmezés nyersanyagköltségének – a különbözetét szolgáltatásonként a 4. melléklet tartalmazza.

9. § (1) Az 5. § (1) bekezdés a) pontja, valamint az ea) és eb) alpontjai esetén az intézmény vezetője kérelemre saját hatáskörben a megállapított személyi térítési díjat méltányosságból 50 % -kal csökkentheti annak a személynek, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének:

a) egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén 220 %-át,

b) az a) pontba nem tartozó esetben 150%-át.

(2) Az 5. § (1) bekezdés a) pontja esetén az intézmény vezetője kérelemre saját hatáskörben a megállapított személyi térítési díjat méltányosságból 75 % - kal csökkentheti annak a személynek, aki a 6. § (2) bekezdés a) - e) pontja alapján részesül ellátásban, és a havi nettó jövedelme nem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott összeget, valamint:

a) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatásban részesül, vagy

b) önkormányzati lakbértámogatásban részesül, vagy

c) háziorvosa vagy szakorvosa által igazolt havi rendszeres gyógyszerköltsége:

ca) közgyógyellátásra jogosult személy esetében a közgyógyellátáson felül meghaladja a havi nettó jövedelmének 10 % - át,

cb) közgyógyellátásra nem jogosult személy esetében meghaladja a havi nettó jövedelmének 15 % - át.

(3) Az 5. § (1) bekezdés b) pontja esetén az intézmény vezetője kérelemre saját hatáskörben megállapított személyi térítési díjat méltányosságból az a) - e) pontok szerinti mértékben csökkentheti annak a személynek, aki a szolgáltatást minden munkanapon (kivéve egészségügyi intézményben történő fekvőbeteg ellátásának időtartamát, valamint azt az esetet, mely során a tárgyévben igénybe nem vett szolgáltatás időtartama összesen az évi 15 munkanapot nem haladja meg) igényli:

a) 50 % - os kedvezményt kaphat, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének:

aa) egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén 220%-át,

ab) az aa) alpontba nem tartozó esetben 150%-át, .

b) 30 % - os kedvezményt kaphat, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át és az intézményvezető által megállapított napi gondozási szükséglete minimum 3 óra,

c) 20 % - os kedvezményt kaphat, akinek a havi nettó jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 % át, és az intézményvezető által megállapított napi gondozási szükséglete minimum 3 óra,

d) 20 % - os kedvezményt kaphat, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 % át, és az intézményvezető által megállapított napi gondozási szükséglete maximum 2 óra,

e) 10 % - os kedvezményt kaphat, akinek a havi nettó jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 % át, és az intézményvezető által megállapított napi gondozási szükséglete maximum 2 óra.

(4) A családok átmeneti otthonában történő ellátásért fizetendő személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg a család egy főre jutó havi rendszeres jövedelmének a 20 % - át, több gyermek esetében 30 % - át, amennyiben az intézménnyel kötött Megállapodás alapján a kötelezett vállalja az elő-takarékosságot.

(5) Az (1) és (3) bekezdés alapján biztosított személyi térítési díj csökkentése csak egy jogcímen biztosítható.

(6) A (3) bekezdés szerinti kedvezmény a feltételek fennállásának napjáig biztosítható. Bármely feltétel megszűnése esetén a személyi térítési díjnak a kedvezmények nélküli összege fizetendő a személyi térítési díj összegének soron következő felülvizsgálata napjáig.

10. § A szociális ellátások igénybevétele során a személyi térítési díj megfizetésére a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal, hogy az étkeztetés, valamint az idősek otthona tekintetében a személyi térítési díjat a fizetésre kötelezettnek egy havi időtartamra előre a tárgyhó 10. napjáig kell megfizetni.

11. § A helyettes szülőt, a nála elhelyezett átmeneti gondozásban részesülő gyermek(ek) után az elhelyezés időtartamára gyermekenként – a Gyvt. 56. § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel – az alábbi juttatások időarányos része illeti meg:

a) nevelési díj: havonta az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-ával megegyező összeg,

b) külön ellátmány: évente a nevelési díj éves összegének 25 % -ával megegyező összeg.

12. § Ez a rendelet 2015. július 1. napján lép hatályba.

13. § Hatályát veszti Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 12/2015. (III. 24.) önkormányzati rendelete.

polgármester jegyző

A rendeletet 2015. június 16. napján kihirdettem.

jegyző