Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
Kozármisleny Város Önkormányzata képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról és szociális szolgáltatásokról
2015.03.01.
Kozármisleny Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. Cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1), (3) bekezdéseiben, a 48. § (1) bekezdésében, valamint a 134/E. § bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. §
A rendelet célja
A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza Kozármisleny Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által biztosított szociális ellátások formáit, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról és módjáról, valamint az ellátások mértékéről.
2. §
A rendelet hatálya
(1) A rendelet területi hatálya kiterjed:
a) Kozármisleny város közigazgatási területére.
b) Kozármisleny városában élő és ott lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, valamint a külön jogszabályban meghatározott személyekre.
(2) E rendelet tárgyi hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki:
a) pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében:
aa) települési támogatás
- lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás
- gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott támogatás
ab) rendkívüli települési támogatás
ac) méltányossági települési támogatás
ad) tankönyvtámogatás
ae) köztemetés
b) szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások tekintetében:
ba) étkeztetés,
bb) házi segítségnyújtás,
bc) családsegítés,
bd) idősek nappali ellátása,
be) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
3. §
Értelmező rendelkezések
A rendelet alkalmazása során az értelmező rendelkezéseket a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvény (továbbiakban: Szt.) tartalmazza.
4. § Eljárási rendelkezések
(1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmeket a Kozármislenyi Közös Önkormányzati Hivatalnál (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre rendszeresített formanyomtatványokon és az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával.
(2) A szociális ellátások iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.
(3) A kérelmező köteles a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.
(4) A kérelem benyújtásakor – amennyiben a jogosultság megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges – a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról is.
(5) A jövedelem igazolható:
a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén (munkabér) a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltató által kiállított igazolás,
b) munkanélküli ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
c) nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, illetve bankszámlakivonattal,
d) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, bankszámlakivonattal, vagy a kifizető szerv igazolással,
e) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ( a továbbiakban: NAV) által kiállított igazolással,
f) vállalkozásból származó jövedelem esetén a NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával,
g) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a Gyámhivatal határozatával,
h) ösztöndíjról a felsőoktatási intézmény igazolásával,
i) munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül.
(6) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(7) Nem kell környezettanulmányt készíteni abban az esetben, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal bármely más ügy kapcsán részletes információkkal rendelkezik, és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta az ügyfél javára lényeges változás nem következett be.
(8) E rendeletben meghatározott szociális ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskört átruházott hatáskörben:
a) Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális, Kulturális és Oktatási Bizottsága
(lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás, gyógyszertámogatás, rendkívüli települési támogatás, méltányossági települési támogatás, tankönyvtámogatás)
b) Kozármisleny város polgármestere (köztemetés) látja el.
(9) A Szociális, Kulturális és Oktatási Bizottság és a polgármester hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátás esetén, a közigazgatási hatósági eljárás során valamennyi végzés meghozatalára vonatkozó hatáskör gyakorlását e jegyzőre ruházza át. A jegyző jogosult a döntést nem igénylő eljárási cselekményekben történő eljárásra.
(10) E rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben elektronikus úton eljárási cselekmények nem gyakorolhatók.
(11) A kérelemnek helyt adó rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapítása esetén egyszerűsített határozat hozható.
(12) A Szociális, Kulturális és Oktatási Bizottság üléseit minden hónap 10. napján és 25. napján tartja. Amennyiben ezen meghatározott időpontok nem tarthatók, úgy a kérelmekről a soron követő bizottsági ülésen dönt.
(13) A Szociális, Kulturális és Oktatási Bizottság, valamint a polgármester által hozott érdemi döntések ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.
(14) A fellebbezésről a Képviselő-testület 15 napon belül, de legkésőbb a következő munkaterv szerinti testületi ülésen dönt.
(15) E rendeletben meghatározott szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
2. A pénzbeli ellátások folyósításának és elszámolásának szabályai
1. § (1) A rendszeres ellátások esetén a támogatás összegét a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell a jogosult folyószámlájára átutalni, vagy postai úton kiutalni.
(2) A gyógyszertámogatás, valamint a rendkívüli települési támogatás esetén a megállapított támogatást egy összegben kell a jogosult részére postai úton kiutalni, vagy a jogosult folyószámlájára utalni, illetve a Hivatal házipénztárából a támogatás megállapítását követő 15 napon belül kifizetni.
(3) A pénztári úton történő kifizetés a támogatásra jogosult részére, illetve írásbeli meghatalmazás alapján a jogosult meghatalmazottjának teljesíthető.
(4) A kérelmezőt a 7. § 1. pontja alapján szabályozott havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
(5) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését az Szt. 17. §-a alapján kell elvégezni.
3. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
6. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az e rendeletében meghatározott feltételek szerint
a) települési támogatást
- lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
- gyógyszer-kiadások viseléséhez
b) rendkívüli települési támogatást,
c) méltányossági települési támogatást,
d) tankönyvtámogatást,
e) köztemetést
állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).
7. §
Települési támogatás
1.A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás
(1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselése a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a. a háztartás első nagykorú tagjainak arányszáma 1,0,
b. a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9 ,
c. a háztartás minden további nagykorú tagjának száma 0,8,
d. a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e. a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
f. Ha a háztartás valamelyik tagja tartós betegség vagy fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy valamelyik háztartástagra tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, akkor a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
g. Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft.
(5) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás esetében az elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm2 ,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm2 ,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm2 ,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm2,
e)ha a háztartásban négy személynél több lakik, akkor 65 nm2 és minden további személy után 5-5 nm2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(6) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás egy hónapra jutó összege
a. a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %- a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %- át,
b. az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2.500,- forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
TM = 0,3 – J – 0,5 NYM X 0,15
NYM
ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(8) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatást egy évre kell megállapítani.
(9) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(10) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás iránti kérelmet a meghatározott formanyomtatványon a Hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat, nyilatkozatokat, illetve azt a közüzemi számlát, aminek a kifizetéséhez kéri a támogatást.
8. §
2. Gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott támogatás
1. A 9. §- ban meghatározott rendkívüli települési támogatáson túl gyógyszertámogatás is megállapítható annak a személynek, aki szociálisan rászorult, és közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik.
2. Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:
a. azt a családban élő személyt, ahol az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedül élő esetén 220%-át nem haladja meg, továbbá
b. a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át.
3. Az (1) bekezdés szerinti eseti gyógyszertámogatásban az a személy részesíthető, aki:
a. tartós egészségromlás következtében folyamatos magas gyógyszerköltségei, vagy
b. eseti megbetegedés miatt, jelentős megterhelést okozó gyógyszerköltségei miatt átmenetileg létfenntartását veszélyeztető helyzetbe kerül és a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek is megfelel.
4. A gyógyszertámogatás háromhavi rendszerességgel igényelhető.
5. A támogatás mértéke az igazolt havi gyógyszerköltség 30 %- a, de összege negyedévente nem haladhatja meg a 12.000,- Ft-ot.
6. A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapításának céljából – a jövedelemigazolásokon kívül – a kérelemhez mellékelni kell:
a. a háziorvos, vagy kezelőorvos igazolását, melynek tartalmaznia kell a kérelmező részére rendelt gyógyszerek megnevezését és mennyiségét,
b. a gyógyszertár igazolását a kérelmező által fizetendő gyógyszerköltség összegéről.
9. §
Rendkívüli települési támogatás
1. Rendkívüli települési támogatás a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek, családok részére állapítható meg, ha
a. önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról másképpen nem tudnak gondoskodni,
b. előre nem látható többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. Ilyen többletkiadások különösen:
bg) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása
c) akik a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
2. A rendkívüli települési támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár – a 10. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %- át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén annak 180 %- át nem éri el.
3. A rendkívüli települési támogatás – a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével - évente legfeljebb három alkalommal állapítható meg.
4. A rendkívüli települési támogatás - rászorultsághoz igazodva, legalább 5.000,- Ft, maximum 20.000,- Ft.
5. A közös háztartásban élő családtagok közül csak egy kérelmező részére állapítható meg rendkívüli települési támogatás.
(6) A rendkívüli települési támogatás Erzsébet-utalványban, természetbeni juttatás formájában, vagy téli tűzifa támogatásként is adható.
(7) A tűzifa támogatás iránti kérelmeket minden évben november 1. és február 28. napja közötti időszakban lehet benyújtani.
10. §
1. A Képviselő-testület rendkívüli települési támogatást nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott
a. annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
b. tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti,
és a figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár a családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %- át, egyedül élők esetén annak 300 %- át nem éri el.
2. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege 30.000,- Ft.
3. Az eltemettetés költségeihez való hozzájárulás iránti önkormányzati segélyt a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Hivatalnál.
4. A temetés költségeinek hozzájárulásához iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről kiállított számla másolatát, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.
11. §
Tankönyvtámogatás
1. Az önkormányzat tankönyvtámogatást állapíthat meg a család jövedelmi viszonyaitól függetlenül az általános iskola, középiskola nappali iskolarendszerű oktatásban részsülő gyermek, fiatal felnőtt tankönyvköltségeihez.
2. A tankönyvtámogatás mértéke az ingyenes tankönyvre jogosultak esetében 3.000,- Ft.
3. A tankönyvtámogatás mértéke az ingyenes tankönyvre nem jogosultak esetében 6.000,- Ft.
4. A tankönyvtámogatás iránti igényt minden év július 15. – szeptember 15. napjáig lehet benyújtani, melynek elmulasztása jogvesztő.
5. Az emelt összegű tankönyvtámogatás kifizetésének feltétele a tankönyvek árának kifizetését igazoló bizonylat csatolása.
12 §
Méltányossági települési támogatás
1. Méltányosságból részesülhet települési támogatásban az a személy, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme, családban élők esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %- át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén annak 250 %- át, és
a. elemi kár érte, amely a lakhatását veszélyezteti,
b. lakásában önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására nem képes,
c. gyógykezeltetése, egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése költségeit megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes viselni,
e. bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,
f. hosszabb kórházi tartózkodása miatt táppénzes állományba kerül.
(2) A méltányossági települési támogatás összege a rendkívüli körülmény figyelembevételével, egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra, de annak összege nem haladhatja meg az 50.000,- Ft- ot (azaz ötvenezer forintot).
13 §
Köztemetés
(1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének szabályait az Szt. 48. §-a határozza meg.
(2) Az eltemettetésre köteles személy az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség alól mentesül, ha családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 % - át.
4.Szociális ellátások
14 §
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
(1) Az Önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül az alábbi ellátási formákat biztosítja:
a) étkeztetés
b) házi segítségnyújtás
c) családsegítés
d) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
e) nappali ellátás
ea) időskorúak klubja.
(2) A szociális ellátások közül az Önkormányzat az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és az idősek nappali ellátását (idősek klubja) ellátási szerződés alapján a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működtetett Szent Erzsébet Alapellátási Központ (7761 Kozármisleny, Alkotmány tér 24.) útján biztosítja.
(3) A szociális ellátások közül az Önkormányzat a családsegítő szolgáltatást a Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulással ( 7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) kötött ellátási szerződés alapján az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ (7632 Pécs, Anikó út 5.) útján biztosítja.
15 §
Térítési díj és a térítési díj megfizetésére kötelezett
1. Az intézményi térítési díj megállapítása a fenntartó SZOCEG Nonprofit Kft. hatáskörébe tartozik.
2. A személyi térítési díj megállapítása az intézményvezető hatáskörébe tartozik.
5. Átmeneti és záró rendelkezések
16 §
1. A rendelet előírásait a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
17 §.
1. E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.
2. E rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a 14/2013. (XI.29.) Ök. sz. rendelete.
3. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására kihirdetett magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
