Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §. (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, a 92. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4–16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

2. § (1) Az eljárást:

a)az önkormányzati hivatalnál írásban vagy szóban előterjesztett kérelemre kell, vagy

b)hivatalból lehet

megindítani.

(2) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(3) Az eljárás hivatalból történő megindítására javaslatot tehet:

a) a települési képviselő;

b) a polgármester;

c) a jegyző;

d) egészségügyi szerv;

e) köznevelési intézmény és

f) társadalmi szervezet.

(4) A szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet és a hivatalból indult eljárást – környezettanulmány felvételével támaszthatja alá a jegyző, és terjeszti a hatáskörrel rendelkező szerv elé. A környezettanulmány készítésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) helyszíni szemlére vonatkozó szabályai az irányadók. Az igénylő köteles együttműködni a szociális helyzetének feltárásában.

(5) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylőnél a kérelem benyújtását megelőző két éven belül már készült környezettanulmány.

(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szöveg kivételével - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

(7) A jövedelemszámításnál irányadó időszak, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik:

a)a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap;

b)az egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap.

Az igénylőnek a kérelemben, valamint az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ban meghatározottak szerint kell igazolnia. Ha az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag, vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, a jegyző beszerezheti a megyei NAV igazolását.

(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kérelemhez az igénylőnek kell csatolnia a (6) bekezdésben meghatározottakon kívül mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket jogszabály az egyes ellátásoknál előír, és amelyek benyújtására az ügyfél jogszabály rendelkezése alapján felhívható, továbbá amelyek az ügy elbírálásához az ügyfél megítélése szerint elengedhetetlenül szükségesek.

(9) A hivatalból indult eljárásoknál a (4) bekezdésben meghatározott, a kérelemhez csatolandó iratokat az ügyféltől, az eljárás megindításától számított 8 napon belül kéri be a jegyző.

(10) Ha a kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmény áll fenn, a szociális ellátás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható. Ilyen esetben a jegyző a határozat kiadását követően 5 napon belül helyszíni ellenőrzéssel vizsgálja meg a nyilatkozat valódiságát. Az esetlegesen jogtalanul felvett összeg visszafizetésére a hatáskör gyakorlójának a kifizetés időpontjától számított 8 napon belül javaslatot tesz.

3. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások kifizetéséről a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig elsősorban folyószámlára történő átutalással, postai úton, vagy házipénztárból kell gondoskodni.

(2) A települési eseti támogatás kifizetése, támogatások nyújtása, a hatáskörrel rendelkező szerv döntését követően legfeljebb 8 napon belül történik.

4. § A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §. rendelkezései az irányadóak.

5. § (1) A szociális ellátásokra vonatkozó adatkezelés és adatvédelem az Szt. 18-24. §-a és a vonatkozó további jogszabályok szerint illeti meg az igénylőt.

(2) A kérelemre indult eljárásban az igénylő szükséges adatainak kezelésére való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni.

6. § (1) Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) e rendeletben szabályozza az alábbi pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokat, szociális és gyermekvédelmi ellátásokat:

(2) Pénzbeli települési támogatások:

a)általános települési támogatás,

b)rendkívüli települési támogatás,

c)települési gyógyszertámogatás,

d)települési születési támogatás,

e)települési temetési támogatás,

f)települési kamatmentes kölcsön támogatás,

g)települési lakásfenntartási támogatás, és

h) pályázat keretében igénybe vehető települési támogatás.

(3) Természetben nyújtott települési támogatás:

a)települési lakásfenntartási támogatás,

(4) Személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások:

a)étkeztetés,

b)házi segítségnyújtás,

c)családsegítés,

d)jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

e)gyermekjóléti szolgálat, és

f)gyermekek napközbeni ellátása.

7. § A képviselő-testülettől átruházott hatáskörben Balatoncsicsó község polgármestere (a továbbiakban: polgármester) dönt:

a)általános és rendkívüli települési támogatásról, halasztást nem tűrő esetben, amennyiben a kérelmező létfenntartásának biztosítása azonnali intézkedést igényel.

b)települési gyógyszertámogatásról,

c)települési temetési támogatásról,

d)települési születési támogatásról, és

e)az étkeztetésről.

8. § (1) Általános települési támogatásban azt a személyt indokolt részesíteni, aki önmaga, és családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, - miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Általános települési támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, és családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át egyedül élő esetében 250 %-át nem haladja meg.

(3) Az általános települési támogatás nyújtható eseti vagy rendszeres települési támogatás formájában is. Az eseti települési támogatást egy naptári évben legfeljebb két alkalommal lehet adni. Rendszeres települési támogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és legfeljebb 12 hónapra lehet megállapítani.

(4) Az igénylőnek a kérelemben indokolnia kell a támogatásra való jogosultságát.

(5) A kérelemhez mellékelni kell a 2. § (6)-(8) bekezdések szerinti iratokat, valamint a létfenntartást veszélyeztető többletkiadás igazolására szolgáló számlákat, iratokat.

(6) A települési támogatásra való jogosultságról sürgős, létfenntartást közvetlenül veszélyeztető helyzetben a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(9) A képviselő-testület évente legfeljebb egy alkalommal jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül általános települési támogatást nyújthat. (pl.: karácsonyi támogatás, iskolakezdési támogatás).

(10) Az általános települési támogatás összege egy alkalommal legalább 4.000.-Ft, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

9. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani annak a személynek, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint annak, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át nem haladja meg.

(2) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekintetni, ha az igénylőnek olyan többletkiadása keletkezik, amely létfenntartását veszélyezteti, így különösen: betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, felhalmozódott közüzemi díj hátralék csökkentéséhez, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerüléséhez vagy az alapvető létfenntartáshoz szükséges költségek viseléséhez szükséges kiadások.

(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(4) A rendkívüli települési támogatás összege egy alkalommal legalább 4.000.-Ft, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a.

(5) Különös méltánylást érdemlő esetben - pl. elemi kár, a létfenntartást veszélyeztető lopás, rablás, két hónapot meghaladó tartós betegség esetén - jövedelemhatártól függetlenül rendkívüli települési támogatást kell megállapítani, ha az igénylő a rendkívüli körülményt igazolja, arra vonatkozóan nyilatkozatot tesz, vagy, ha az köztudomású.

10. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az az igénylő, aki a gyógyszerkiadások, vagy betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. A települési gyógyszertámogatás feltétele, hogy az igénylő családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250%-át nem haladja meg.

(2) Gyógyszerkiadásokra tekintettel adott települési támogatást egy naptári évben legfeljebb két alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett települési gyógyszertámogatás összege legfeljebb 20.000.- Ft.

(4) Az igénylőnek a kérelméhez csatolnia kell a gyógyszerkiadásairól szóló számlákat, valamint szakorvos igazolását a gyógyszerek szükségességéről.

(5) A települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

11. § (1) A képviselő-testület - figyelembe véve az újszülött gyermek érkezésével kapcsolatos családi kiadások növekedését -, alanyi jogon, gyermekenként egyszeri települési születési támogatásban részesíti a családot, amennyiben legalább az egyik szülő balatoncsicsói lakos. A születési támogatás összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-a.

(2) A támogatás kérelemre, a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával a születést követő
1 hónapon belül igényelhető.

(3) A támogatásra való jogosultságról a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

12. § (1) Temetési költségekre tekintettel egyszeri települési temetési támogatást nyújtható annak a községben állandó lakóhellyel rendelkező igénylőnek, aki elhunyt hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, és akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át.

(2) A képviselő-testület temetési költségekre tekintettel települési támogatást nyújt a 12. § (1) bekezdésben írtakon túlmenően annak az igénylőnek, aki állandó balatoncsicsói lakos, de nem balatoncsicsói meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén annak 250 %-át.

(3) Az (1) bekezdésben biztosított támogatás összege 30.000,- Ft.

(4) Amennyiben az eltemettetés körülményei ismertek és tisztázottak, a támogatás hivatalból is nyújtható.

(5) A 12.§ (1) bekezdésben leírt esetben nem állapítható meg települési temetési támogatás akkor:

a) ha az elhunytnak jelentős összegű biztosítása volt,

b) ha az elhunyt 10.000.000,- Ft értéket meghaladó ingó- vagy ingatlan vagyonnal rendelkezett, és az a temettetést vállalóra száll.

13. § (1) A települési temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 30 napon belül lehet benyújtani, melyhez csatolni kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, jövedelemigazolásokat, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(2) A települési temetési támogatás megállapításáról a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

14. § (1) Települési kamatmentes kölcsön támogatást nyújthat a képviselő-testület annak az igénylőnek, akinek

a)családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebbösszegének 250 %-át nem haladja meg, és

b)tartós létfenntartási problémával kell megküzdenie különösen elemi kár, bűncselekmény, vagy a családban bekövetkezett tartós betegség miatt.

(2) A kamatmentes kölcsönt legfeljebb 12 hónap időtartamra kell nyújtani. A kölcsön összege legfeljebb 100.000.- Ft. Az ellátást egy családon belül élő személyek részére évente csak egy alkalommal lehet biztosítani.

(3) A kölcsön törlesztését az egyösszegű folyósítás hónapjától számított harmadik hónapban kell megkezdeni. A visszafizetés megkezdésének határideje az érintett hónap 10. napja. Az egy havi törlesztő részlet összegét a képviselő-testület a körülmények ismeretében egyedileg határozza meg.

(4) A visszafizetés garanciájaként egy készfizető kezes szükséges.

15. § (1) A képviselő-testület a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési lakásfenntartási támogatást nyújt. Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás, ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%, egyedül élő esetén 220%, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) Az igénylőnek a kérelemhez számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.

(4) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és csatornahasználat/szennyvízkezelés díja, a gázfogyasztás díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj és a tüzelőanyag ára.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásban jelentős a havi lakásfenntartás akkor, ha a havi lakásfenntartási kiadások elérik a háztartásban kimutatott és igazolt összes jövedelem 15%-át.

16. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás pénzben biztosított, rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, legalább 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) Az egy hónapra megállapított települési lakásfenntartási támogatás összege:

a) 5.000Ft és kiskorú gyermekenként további 1.000 Ft/hó ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének mindenkori összegének 120%-át, egyedül élő esetén 170%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 170%-át, egyedül élő esetén 220%-át.

b) 6.000Ft és kiskorú gyermekenként további 1.000Ft, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, egyedül élő esetén 170%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át.

c) 7.000Ft és kiskorú gyermekenként további 1.000Ft, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át egyedül élő esetén 170%-át

18. § A képviselő-testület döntése alapján, a célszerű felhasználás érdekében pénzbeli ellátás helyett, a pénzbeli ellátásra vonatkozó szabályozás alkalmazásával, természetbeni szociális ellátásként adható a települési lakásfenntartási támogatás;

19. § (1) A települési lakásfenntartási támogatást természetben, a közüzemi szolgáltatóhoz történő utalással, vagy előre fizetős mérőóra felszerelésével, vagy feltöltésével kell nyújtani a következő díjakhoz:

a)szennyvízkezelés díja,

b)villanyáram díja,

c)vízdíj,

d)gázfogyasztás díja,

e)egyéb, a rendelet 15. § (4) bekezdésében szereplő számlával igazolt lakásfenntartási költség.

(2) A természetben nyújtott települési lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit a rendelet 15-16. §-a alapján kell elbírálni.

20. § A települési önkormányzat az étkeztetés keretében az Szt. 62. §-ában meghatározott szociálisan rászorult személyeknek a legalább napi egyszeri étkeztetéséről gondoskodik.

21. § (1) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt az igénylőt, aki:

a)65. életévét betöltötte,

b)rokkantsággal összefüggő nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül,

c)egészségi állapota, tartós betegsége, fogyatékossága, pszichiátria, vagy szenvedélybetegsége miatt a napi egyszeri meleg ételt saját maga számára biztosítani nem tudja,

d)hajléktalan.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján kérelmezett étkeztetés esetében a rászorultságot a nyugellátást megállapító határozat másolatával, vagy orvos-szakértői vélemény másolatával, a c) pont esetében háziorvosi igazolással kell bizonyítani.

(3) Az ellátásban részesülő, ha jövedelemmel rendelkezik térítési díjat köteles fizetni, amelynek mértékét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(4) Az étkeztetés biztosítása házhozszállítással történik.

(5) Az étkeztetés nyújtásának módjáról az igénybevevővel kötött ellátási szerződés rendelkezik.

(6) Az étkeztetésre való jogosultság megállapításáról a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

22. § A házi segítségnyújtást, családsegítést, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást Balatoncsicsó Község Önkormányzata a Balatonfüredi Többcélú Társulás keretében, a társulás által fenntartott Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ (8230 Balatonfüred, Kéki u. 6.) megbízásával biztosítja.

23. § A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Nivegy-völgyi Önkormányzatok Gyermekjóléti Szolgálat-fenntartó Társulása keretében, a Társulás tagjaként biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

24. § Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását társulás keretében, a Nivegy-völgyi Óvodafenntartó Társulás által fenntartott óvoda intézményben, valamint iskolai napközi keretében biztosítja.

25. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj mértékét az intézmény székhelye szerinti önkormányzat rendeletben állapítja meg.

(2) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelemről, az ellátás megszüntetéséről, a fizetendő személyi térítési díjról az intézményvezető dönt. A megállapított intézményi térítési díjról az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.

26. § (1) A rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 4/2014. (III. 17.) önkormányzati rendelet.

Balatoncsicsó, 2015. február 26.

polgármester jegyző

A rendelet kihirdetve:

Balatoncsicsó, 2015. február 27.

jegyző