Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

SÜMEG VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015 (II.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

a pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátásokról

2015.03.01.
Sümeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, a 26. §-ában, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, a 45. §-ában, a 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, és
a 27. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a Sümeg városban állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen Sümegen élő magyar állampolgárokra, bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre és ezen személyek gyermekeire.
(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésében meghatározott személyekre is.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátások fedezetét az Önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni.
2. Eljárási rendelkezések
2. §
A szociális és gyermekvédelmi ellátásra való jogosultság megállapítására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
3. §
(1) A Képviselő-testület a jelen rendeletben szabályozott hatáskörét átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja az alábbi pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében:
a) rendszeres települési támogatás:
aa) lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatás,
ab) ápolási támogatás;
b) rendkívüli települési támogatás keretében e rendelet 20. §-ában meghatározott rendkívüli települési támogatás iránti kérelmeket, rendkívüli méltánylást érdemlő, egyedi esetekben,
c) az elhunyt eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás,
d) köztemetés.
(2) A Képviselő-testület a jelen rendeletben szabályozott hatáskörét átruházott hatáskörben a Bizottság gyakorolja az alábbi pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében:
a) rendkívüli települési támogatás, - kivéve az e rendelet 20. §-ában meghatározottakat,
aa) tüzelő támogatás,
b) gyermekek beiskolázási költségeihez kapcsolódó települési támogatás.
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott ellátások iránti kérelmeket a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) formanyomtatványon lehet benyújtani.
Eljárás hivatalból is indítható.
(4) A kérelmező köteles együttműködni a hivatallal szociális helyzetének feltárásában.
4. §
(1) A 3. § (1) és (2) bekezdésekben foglalt kérelmekhez csatolni kell a formanyomtatványokhoz előírt bizonyítékokat és vagyonnyilatkozatot.
(2) Munkaviszonyban állók a munkáltató által kiállított kereseti igazolást, nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, árvaellátásban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, álláskeresési-segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban, családi pótlékban, tartásdíjban részesülők a kiutalást bizonyító feladóvevényt csatolják, és a jogosultságot megállapító határozatot bemutatják.
(3) Vállalkozók a kérelem benyújtását megelőző évi jövedelmükre vonatkozóan az adóhatóság igazolását csatolják, vagy személyes nyilatkozatot mellékelnek.
(4) Egyéb forrásból származó jövedelem esetén – különösen ingatlan-, üdülő-, lakás hasznosítása, alkalmi munka – személyes nyilatkozatot kell mellékelni.
(5) Amennyiben az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag, vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, továbbá kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a hatáskör gyakorlója megkéri a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolását.
(6) Az Önkormányzat által folyósított ellátásokról igazolást nem kell csatolni.
(7) A szociális rászorultságtól függő kérelmek az év folyamán bármikor benyújthatók.
5. §
(1) A Hivatal a szociális ellátások megállapításához – amennyiben a kérelmező szociális körülményei nem ismertek, – környezettanulmányt készíthet.
Amennyiben a kérelmező az első fokú határozatot megfellebbezte, a másod fokú döntés előtt környezettanulmányt kell készíteni. Környezettanulmány készítésére a Napfény Szociális Segítő Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatának családgondozói is felkérhetők.
(2) Amennyiben kérelmező családjában a rendszeresen mérhető kiadások meghaladják a kimutatott vagy nyilatkozott bevétel 50%-át, az Szt. 10. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.
(3) Amennyiben a kérelmezőt létfenntartásában más személy segíti, úgy a megnevezett személy nyilatkozata és jövedelemigazolása csatolandó a kérelemhez.
(4)A rendszeres pénzbeli és természetbeni támogatásban részesülők a szociális helyzetükben, lakcímükben bekövetkezett változást 15 napon belül kötelesek bejelenteni az ellátást megállapító szervnek.
6. §
(1)A pénzbeli szociális és gyermekjóléti ellátások folyósítása postai úton lakásra vagy bankszámlára utalással történik.
(2) A települési támogatást a megállapítást követő 15 napon belül kell a jogosult részére kiutalni.
(3) A rendszeres pénzbeli ellátást a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a jogosult részére utalványozni kell. Az eseti pénzbeli ellátásokat a megállapítást követő hónap 5. napjáig a jogosult lakcímére vagy bankszámlájára kell utalványozni.
(4) A megállapított ellátások kifizetéséről, utalásáról, a visszaigényelhető összegek visszaigényléséről a Hivatal gondoskodik.
7. §
(1) A kérelmező köteles minden tőle elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak.
(2) Nem nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátás – az Szt-ben és a Gyvt-ben foglaltakat kivéve - annak a személynek, aki olyan ingó- vagy ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek hasznosításából vagy értékesítéséből szociális gondjait maga is képes lenne megoldani.
A vagyon tekintetében az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.
(3) Amennyiben az igénylő vagy érintett családtagja az eljárás során valótlan adatokat állít, vagy valótlanul nyilatkozik, vagy ha a kapott támogatást nem rendeltetésszerűen, a kérelemben foglaltaknak megfelelően használja fel, a megállapított támogatás vagy a támogatás pénzegyenértékének visszafizetésére köteles.
(4) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése esetén az Szt. 17. §-ában a Gyvt. 133. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.
8. §
(1) A polgármester hatáskörébe utalt települési támogatás iránti kérelmek ügyintézési határideje: 21 nap
(2) A Bizottság hatáskörébe utalt települési támogatás iránti kérelmek elbírálása a soron következő bizottsági ülésen történik.
(3) A fellebbezések elbírálása a fellebbezés benyújtását követő első munkaterv szerinti Képviselő-testületi ülésen történik meg.
9. §
A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a rendszeres pénzbeli ellátás összegét felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.
10. §
A polgármester, valamint a Bizottság hatáskörében hozott döntések ellen benyújtott fellebbezéseket a Bizottság javaslatával kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.
II. Fejezet
Települési támogatások
3. A települési támogatások közös szabályai
11. §
(1) A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítse a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.
(2) A települési támogatás formái:
a) lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatás – lakásfenntartási támogatás
b) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás – ápolási támogatás
c) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás
d) gyermekek beiskolázási költségeihez kapcsolódó hozzájárulás
e) rendkívüli települési támogatás
(3) A települési támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. A települési támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról a döntéshozó az összes körülményt figyelembe véve dönt.
(4) Természetbeni ellátások különösen:
a) tüzelőutalvány,
b) közüzemi díj átvállalása,
c) élelmiszer, tanszer vagy ruházat vásárlása,
d) gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz részben vagy egészben történő kifizetése.
(5) Amennyiben nincs lehetőség a települési támogatás természetbeni ellátásként történő biztosítására, a segélyezett részére elszámolási kötelezettség írható elő. Az elszámolás elmulasztása esetén a következő segélykérelem elutasításra kerül.
12. §
Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki maga vagy a családjában, háztartásában élő személy álláskeresőként, illetve munkanélküliként munkahely keresés céljából nem működik együtt a kormányhivatal járási hivatalának hatáskörrel rendelkező szervezeti egységével. Rendszeresen nyújtott települési támogatás esetén az együttműködésnek a támogatás folyósításának időtartama alatt fenn kell állnia. A települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az együttműködést igazoló dokumentumot.
4. A támogatások együtt folyósításának szabályai
13. §
(1) Rendkívüli települési támogatást ugyanazon családban vagy háztartásban élők részére évente legfeljebb négy alkalommal lehet megállapítani.
(2) A rendkívüli települési támogatást ugyanazon családban vagy háztartásban élők részére csak akkor lehet ismételten megállapítani, ha az előző támogatás megállapítása óta legalább 60 nap eltelt, kivéve, ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna vagy a kérelmező életét vagy testi épségét veszélyeztetné.
(3) Ha a család vagy a háztartásban élők a kérelem benyújtásának időpontjában egyféle rendszeres pénzbeli ellátásban részesülnek, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb három alkalommal lehet megállapítani.
(4) Ha a család vagy a háztartásban élők a kérelem benyújtásának időpontjában kétféle rendszeres pénzbeli ellátásban részesülnek, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani.
(5) A (3)-(4) bekezdés alkalmazásban rendszeres pénzbeli ellátásnak minősül a lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatás, az ápolási támogatás.
(6) Nem lehet rendkívüli települési támogatást megállapítani a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult személyeknek a kedvezményhez kapcsolódó Erzsébet-utalvány kifizetésével egyidejűleg (augusztus és november hónapokban), továbbá a gyermekek beiskolázási költségeihez kapcsolódó települési támogatásra jogosultaknak a támogatás kifizetésével egyidejűleg.
5. Lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatás
Lakásfenntartási támogatás
14. §
(1) Sümeg Város Önkormányzata a lakhatással járó költségek enyhítése céljából települési támogatást nyújt a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által életvitelszerűen lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.
(2) A települési támogatást elsősorban a lakhatással járó következő költségek viseléséhez kell nyújtani: a villanyáram-, víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez.
(3) A lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatás megállapítása iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani. A lakhatási támogatás megállapításához mellékelni kell,
a) vagyonnyilatkozatot, valamint
b) a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását,
c) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolását.
(4) A szociális bérlakásban élők részére a lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatás feltételeként az önkormányzat előírja az előrefizető mérő felszerelésének kötelezettségét. Amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik előrefizető mérővel, úgy a támogatás megállapítását követő 60 napon belül hivatalos dokumentummal igazolnia kell az előrefizető mérő felszerelését, ellenkező esetben a támoatást meg kell szűntetni.
(5) A lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatásban részesíthető az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincsen vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a háztartás fogyasztási egységei összegének a hányadosával.
(6) A lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(7) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(8) A lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 forint.
(9) A lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(10) A lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, de legfeljebb 5.000 forint, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pontszerinti mértéket meghaladja,
de nem lehet kevesebb, mint 2000 forint, és legfeljebb 5.000 forint azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = 0,3 -

J - 0,5 NYM
NYM

× 0,15,
ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
15. §
(1) A lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatás egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa.
(2) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása érdekében a kérelmező vagy jogosult köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására a szükséges intézkedéseket, munkálatokat megtenni.
(3) Amennyiben a környezettanulmány, helyszíni szemle során megállapítható, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a polgármester megfelelő, de legalább 5 napos határidő tűzésével a kérelmezőt, vagy a jogosultat – az elvégzendő feladatok konkrét megjelölésével – felszólítja.
(4) Meg kell szüntetni a lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatását annak a személynek, aki az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek felszólítás ellenére nem tesz eleget.
(5) Amennyiben a támogatásra jogosult a (2) bekezdésben előírt feltételeket nem biztosítja, a polgármester a megállapított támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakhatási támogatás iránti kérelmet.
16. §
Nem jogosult lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatásra
a) aki albérlőt tart, illetve aki saját maga vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója lakáshasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik,
b) aki a bérleti szerződésben vállalt rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat, vagy az emberi együttélés szabályait nem tartja be,
c) akinek a háztartásában – a gépjárművek forgalmi értékétől függetlenül - kettő vagy ennél több gépjármű van, kivéve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárművet,
d) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.
17. §
(1) A lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy személynek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(2) A lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától hat hónap időtartamra kerül megállapításra.
(3) A Hivatal az ellátásra való jogosultságot – hivatalból vagy kérelemre – felülvizsgálja, ha a megállapított jogosultság időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, a támogatást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.
(4) Amennyiben a települési támogatásban részesülő személy a támogatás folyósításának ideje alatt lakóhelyet változtat, a lakcímében bekövetkezett változást 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnál.
(5) Aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetésére köteles.
(6) Ha a települési támogatásban részesülő személy lakcíme megváltozik, vagy a támogatásra jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatás teljes összegben folyósításra kerül, azzal, hogy a támogatásra való jogosultságot és a további folyósítást a hónap utolsó napjával meg kell szüntetni. A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.
6. Ápolási támogatás
18. §
(1) Az ápolási támogatás a tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított rendszeres hozzájárulás.
(2) A polgármester ápolási támogatást állapíthat meg annak a személynek, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont] ápolását, gondozását végzi, feltéve, ha
a) kora, mentális és egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására, és
b) regisztrált álláskereső és nem részesül rendszeres pénzellátásban, munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátásra, valamint nyugellátásra nem jogosult; és
c) nem jogosult az Szt. 41.§-a alapján ápolási díjra, és
d) a családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át, és vagyonnal nem rendelkeznek, és
e) az ápolt személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs, és
f) az ápolt személy is életvitelszerűen Sümeg város közigazgatási területén él, és
g) a négy órát meg nem haladó keresőtevékenységét Sümeg város közigazgatási területén belül folytatja.
(3) Nem állapítható meg az (2) bekezdés szerinti ápolási támogatás annak, aki az ápolt tartását, gondozását tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződésben vállalta.
(4) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(5) Az ápolási támogatás megállapítása iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell
a) az ápolást végző személy családjában élők jövedelem igazolását,
b) valamint vagyonnyilatkozatát,
c) a tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződést,
d) a háziorvos által kiállított igazolást arról, hogy az ápolt személy tartósan beteg, szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.
(6) Az ápolási támogatás ügyében hozott döntés megalapozása érdekében az ápolt személy lakókörnyezetében környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmányt a Hivatal ügyintézője és a Napfény Szociális Segítő Központ szakértője állítja össze, figyelembe véve az ápolt személy napi gondozási szükségletét.
(7) Az ápolási támogatás havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben az ápolási díjra meghatározott alapösszeg 80%-a.
(8) Az ápolási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.
(9) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha az ápolt személy ellátása a Házi segítségnyújtás keretében biztosítható.
(10) Az ápolási támogatást meg kell szüntetni, ha
a) az e rendeletben foglalt jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
b) az ápolt személy állapota az állandó ápolást, gondozást már nem teszi szükségessé,
c) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,
d) az ápolást végző vagy az ápolt személy ezt kéri,
e) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
f) az ápolt személy meghal.
(11) Az ápolási támogatást a (10) bekezdésben foglalt feltételek bekövetkezése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(12) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettsége nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon- ide nem értve az ápolást végző személy akadályoztatásának esetét- nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről. Ennek következtében az ápolt élelmezése, gyógyszeradagolása vagy az ápolt és lakókörnyezete tisztasága nem megfelelő.
(13) Az ápolási célú települési támogatás folyósítás alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.
7. Rendkívüli települési támogatás
19. §
(1) Rendkívüli települési támogatás adható kérelemre a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel, valamint annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, ha
a) családjában vagy több személyből álló háztartásában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,
b) egyedül élő személy vagy gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg.
(2) A rendkívüli települési támogatás egyszeri pénzbeli összege nem haladhatja meg személyenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át, éves viszonylatban az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át.
(3) Elsősorban azokat a személyeket indokolt települési támogatásban részesíteni, akik önmaguk illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások- így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások- vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
(4) A kérelemhez csatolni kell a létfenntartást veszélyeztető, nem várt többletkiadás tényét alátámasztó igazolást, nyilatkozatot (orvosi igazolás, rendőrségi, katasztrófavédelmi jegyzőkönyv, díjhátralékról szóló igazolás).
(5) Létfenntartási gondnak tekintendő különösen:
a) ha a család anyagi erőforrásai nem elegendőek a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlására (igazolás szükséges az előre látható költségekről)
b) egy hónapot meghaladó táppénzes állomány,
c) napi megélhetési gondok,
d) a várandós anya szociális válság helyzetbe került,
e) gyermek fogadásának előkészítése,
f) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás,
g) gyermek családba való visszakerülésének segítése
h) kérelmező vagy családjában nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik,
i) lakhatási támogatásra nem jogosult a kérelmező, de a lakásfenntartási költségek megfizetésére nem képes és emiatt hátraléka keletkezett,
j) nagyobb összegű, váratlan vagy előre tervezett kiadások, melyeket önerőből nem tud az ügyfél kiegyenlíteni.
(6) Rendkívüli települési támogatás nyújtható:
a) eseti jelleggel, vagy
b) havi rendszerességgel, de legfeljebb hat hónap időtartamra.
20. §
(1) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető, különös méltánylást érdemlő, rendkívüli élethelyzet esetén, az összes körülmény mérlegelésével rendkívüli települési támogatást állapíthat meg a fenti szabályoktól eltérően, a kérelmező vagy a család egy főre jutó jövedelmétől függetlenül. Az ez alapján megállapított rendkívüli települési támogatás összege családonként és alkalmanként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét nem haladhatja meg, ugyanazon család részére évente legfeljebb két alkalommal.
(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen ha:
a) elemi kár, vagy baleset következett be, vagy a kérelmező vagy családja bűncselekmény áldozata lett,
b) hosszantartó súlyos betegség áll fenn.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottak valamelyikének fennállása esetén a kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzetet hitelt érdemlően alátámasztó igazolást, okiratot.
21. §
(1) A rendkívüli települési támogatást készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában lehet megállapítani.
(2) Amennyiben a rendkívüli települési támogatás rendeltetésszerű felhasználása nem biztosított, a szociális ellátást a Napfény Szociális Segítő Központ családgondozója részére kell biztosítani, aki azt köteles a határozatban meghatározott célra fordítani. A támogatás felhasználásáról a családgondozó a folyósítást követő 30 napon belül elszámol a támogatást megállapító szervnek.
(3) Amennyiben nincs lehetőség a rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként történő biztosítására, a támogatott részére elszámolási kötelezettség írható elő. Az elszámolásra kötelezett személy az elszámolás elmulasztása esetén, 90 napon belül nem nyújthat be újabb rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet, kivéve, ha létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.
8. Az elhunyt eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás
22. §
(1) Az elhunyt eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás adható annak a sümegi lakhellyel rendelkező személynek, aki Sümegen életvitelszerűen tartózkodott elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodik.
(2) A jogosultság megállapítása szempontjából figyelemben vehető egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül álló esetén a 300 %-át nem haladja meg.
(3) A kérelemhez a jövedelemigazolásokon túl csatolni kell a temetés költségeiről –a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen elő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát. Amennyiben a haláleset nem Sümegen történt mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot is.
(4) Az elhunyt eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás összege 25.000 Ft.
(5) Amennyiben az elhunyt eltemettetéséhez szükséges, az elhunyt eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás, az előleg formájában is megállapítható. A temetési költségeket igazoló számlamásolatot az eltemettető a temetést követő 8 napon belül köteles csatolni az előleget megállapító dokumentumhoz.
(6) Nem állapítható meg az elhunyt eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás annak, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése.
(7) A segély iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 90 napon belül lehet benyújtani.
III. Fejezet
Természetben nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások
9. Az ellátások formái
23. §
(1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára az önkormányzat képviselő-testülete – az Szt-ben és e rendeletben meghatározott feltételek szerint –
a) tüzelő támogatás
b) gyermekek beiskolázási költségeihez kapcsolódó települési támogatást állapít meg,
c) köztemetésről gondoskodik.
10. Tüzelő támogatás
24. §
(1) A rendkívüli települési támogatás tüzelőutalvány formájában (a továbbiakban: tüzelő támogatás) természetben is nyújtható, az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott keretösszegig.
(2) A tüzelőutalvány értéke: 18.000 Ft.
(3) A tüzifát a tüzelőutalvány ellenében a Sümegi Közszolgáltató Kft. (a továbbiakban: Közszolgáltató Kft.) biztosítja.
(4) A tüzifa elsősorban darabolás, hasogatás nélkül kerül kiutalásra.
(5) Kizárólag a 70 év feletti kérelmezők jogosultak konyhakész tüzelőre.
(6) Amennyiben a 70 év alatti kérelmező egészségi állapota indokoltá teszi, a Bizottság mérlegelési jogkörében dönthet a kérelmező részére a konykakész tüzelő odaítéléséről. A kérelmezőnek hitelt érdemlően igazolnia kell egészségi állapotát.
(7) Az utalvány másra át nem ruházható, illetve csak személyazonosító igazolvánnyal együtt érvényes.
(8) Az utalvány előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatványként kezelendő.
(9) A tüzelő utalvány három részből áll, melyek a következők:
a) Tőszelvény, annak tartalma:
- sorszám,
- utalvány értéke,
- segélyezett neve, lakcíme,
- kibocsátó önkormányzat megnevezése.
b) Tüzelőutalvány, ezt tartalmazza:
- kibocsátó önkormányzat megnevezését,
- utalvány sorszámát,
- utalvány elnevezését, névértékét,
- beváltás helyét,
- a segélyezett nevét,
- a segélyezett személyazonosító igazolványának számát,
- a kiállítás keltét,
- a kiállító aláírását,
- a Hivatal hivatalos bélyegzőjét.
c) Ellenőrző szelvény, annak tartalma:
- kibocsátó önkormányzat megnevezése,
- utalvány sorszáma,
- utalvány értéke,
- segélyezett neve és lakcíme,
- kiállítás kelte,
- kiállító aláírása,
- a Hivatal hivatalos bélyegzője.
(10) A tüzelőutalvány átvételét a jogosultnak aláírásával igazolni kell, az utalványról a bizonylati rendnek megfelelően nyilvántartást kell vezetni.
(11) Egy családnak egy évben (január 1. – december 31.) egy alkalommal nyújtható tüzelőutalvány.
11. Gyermekek beiskolázási költségeihez kapcsolódó települési támogatás
25. §
(1) Az önkormányzat az iskoláztatással kapcsolatos kiadások enyhítése érdekében települési támogatásban részesítheti azokat az általános iskolás és nappali tagozaton tanuló középiskolás gyermekeket nevelő családokat, akiknek a családjukban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő szülő esetében annak 250%-át.
(2) A támogatás iránti kérelmeket – a helyben szokásos módon megjelent felhívást követően a megjelölt időpontig – a Hivatalnál lehet benyújtani.
(3) A támogatás feltételrendszeréről, összegéről, kifizetéséről a Bizottság dönt, az önkormányzat éves költségvetésének, az igénylők számának, valamint az igénylők szociális helyzetének figyelembe vételével.
12. Köztemetés
26. §
(1) A köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére maximum tizenkét havi részletfizetési lehetőség biztosítható, amennyiben az eltemettetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át. Különösen méltányolható esetben a polgármester az előzőekben meghatározott jövedelemhatártól eltérhet.
(2) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 15. napja.
(3) Az eltemettetésre köteles személy különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíthető.
(4) A köztemetést annál a temetkezési szolgáltatónál kell megrendelni, akivel az Önkormányzat a tárgyévre megállapodást kötött.
(5) A megállapodástól – költségtakarékossági szempontokat figyelembe véve – akkor lehet eltérni, ha az elhunyt temetési helye Sümeg város közigazgatási területén kívül esik.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
27. §
(1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.
(2) Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 15/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 3. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete kerül.
(3) Hatályát veszti Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 19/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás