Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete

Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) b. pontjában és (3) bekezdésében, 45. §-ában, 58/B. § (2) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2), 29. § (1) és (2) bekezdésében és a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján

a következőket rendeli el:

A rendelet célja, hatálya

1.

1. § (1) A rendelet célja, hogy Szentgál Község Önkormányzata lehetőségeihez mérten gondoskodjon a közigazgatási területén élő lakosság szociális biztonsága megteremtéséről és megőrzéséről; meghatározza a rászorulók részére az egyes szociális ellátások formáit, az ellátásra való jogosultság feltételeit, érvényesítésének garanciáit, valamint az ellenőrzés szabályait.

2. E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes szociális ellátásokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit is.

2. § A rendelet hatálya kiterjed Szentgál község közigazgatási területén élő, Sztv. 3. § és 7. §-ában meghatározott személyekre.

3. § (1) Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testülete e rendeletben szabályozza a települési támogatással kapcsolatos eljárási rendet.

(2) Az ellátásra való jogosultság megállapítása iránt az eljárás kérelemre indul. Az ellátások iránti kérelmet a Szentgáli Polgármesteri Hivatalban személyesen (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), vagy postai küldeményként kell benyújtani.

(3) A települési támogatásra vonatkozó kérelem e rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványa a hivatalban rendelkezésre áll, valamint letölthető a www.szentgal.hu honlapról.

(4) A kérelemhez csatolni kell a vagyoni helyzet vizsgálata érdekében e rendelet 2. sz. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(5) A pénzbeli és természetbeli szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek a saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkoznia kell. A nyilatkozathoz csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. A jövedelemszámításnál irányadó időszakként a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (2)-(5) bekezdésben meghatározottakat kell tekinteni.

(6) Jövedelem igazolására csatolandó irat:

a) a munkáltató által kiadott keresetigazolás,

b) rendszeres pénzellátásnál

ba) az azt megállapító határozat,

bb) a kifizetésről szóló igazolószelvény,

c) egyéb jövedelemnél

ca) az azt megállapító határozat,

cb) kifizetési bizonylat,

cc) igazolás,

cd) szerződés, vagy

ce) nyilatkozat

d) jövedelemmel nem rendelkező, nem tanköteles, nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató, aktív korú személyek részéről az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolása arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában álláskeresőként szerepel.

4. § (1) Az ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles az elbíráláshoz szükséges adatokat az eljáró szerv rendelkezésére bocsátani, melyek valódisága környezettanulmány elkészítésével ellenőrizhető.

(2) A kérelmező szociális helyzetéről a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője tájékozódik környezettanulmány során. Környezettanulmányt kell végezni:

a) a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódiságának ellenőrzésére,

b) fellebbezés felülvizsgálata során, a fellebbezés felterjesztése előtt,

c) minden olyan esetben, amikor a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a rászorultság nem állapítható meg egyértelműen.

(3) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylő körülményeit a hivatal bármely ügyben hat hónapon belül megvizsgálta, s azokban nem feltételezhető lényeges változás.

5. § (1) A települési támogatás kérelmezése esetén a létfenntartást veszélyeztető körülményeket a közüzemi számlák, a gyógyszerszámlák, a táppénzes papír, baleseti jegyzőkönyv, biztosító kárfelmérése, rendőrségi jegyzőkönyv, közüzemi szolgáltató felszólító levele, iskola jelzése és egyéb iratokkal kell igazolni.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként a települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a temetkezési szolgáltatást végző által a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozó nevére kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonat másolatát, a kérelmező és a vele közös háztartásban élő(k) jövedelméről szóló igazolásokat.

(3) Köztemetés esetén csatolni kell a kérelemhez az eltemettetésre köteles személy nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az elhunyt személy eltemettetéséről nem tud gondoskodni.

6. § (1) A Képviselő-testület

a) a Gazdasági és Humán Értékek Bizottságára ruházza át az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a b) pontban foglaltak kivételével,

b) a polgármesterre ruházza át e rendelet 8. § (4) bekezdésében, 16-23. §-aiban szabályozott ellátásokat.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntés ellen a fellebbezést a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. A Polgármester a fellebbezést a Képviselő-testület soron következő rendes ülése elé terjeszti.

(3) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások kifizetésének és folyósításának rendjét a Képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg:

a) a rendszeres pénzbeli ellátásokat a Polgármesteri Hivatal a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig átutalja a kérelmező által megadott bankszámlára,

b) a nem rendszeres ellátásokat a megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított öt munkanapon belül a Polgármesteri Hivatal által kiállított csekkel a B3 TAKARÉK Szövetkezetnél (Szentgál, Fő u. 30.) veheti fel,

c) abban az esetben, ha feltételezhető, hogy a jogosult a települési támogatást nem rendeltetésszerűen használja fel, úgy elrendelhető – közreműködő megnevezésével és megbízásával (pl. családgondozó) – az ellátás meghatározott feladat, élelmiszer vagy egyéb dolog beszerzésre irányuló felhasználása (pl. étkezési jegy formájában kerül megállapításra). Erről az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(4) A jogerősen megállapított természetbeni ellátások esetében a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik a köztemetés esetén a számla kiegyenlítéséről a temetést bonyolító szolgáltató részére történő átutalásáról.

(5) A Képviselő-testület felhatalmazza az önkormányzat polgármesterét, hogy a közfoglalkoztatottakkal munkaszerződést kössön.

7. § Szociális rászorultság esetén a jogosult részére e rendelet alapján megállapítható ellátások formái:

a) Pénzbeli ellátás: települési támogatás (rendkívüli települési támogatás, települési gyógyszertámogatás,települési temetési támogatás, települési temetési kölcsön, települési lakásfenntartási támogatás), mely természetbeni ellátásként is megállapítható.

b) Természetben nyújtott ellátás: köztemetés.

c) Szociális alapszolgáltatások: tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a nappali ellátás.

8. § (1) Települési támogatás benyújtására jogosult az, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben van.

(2) A rendelet alkalmazásában rendkívüli vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd a kérelmező, ha

a) legalább két hónapos közüzemi díj tartozása van,

b) közgyógyellátásra nem jogosult és a gyógyszerköltségét nem képes kifizetni,

c) nyugdíjazása folyamatban van, de ellátásban nem részesül,

d) egyéb igazolt rendkívüli kiadása keletkezett,

e) gyermeke iskoláztatása, étkeztetése nem megfelelő,

f) lakhatásának elvesztése, közüzemi szolgáltatás megszűnése áll fenn,

g) a kérelmező, vagy gyermeke betegsége, kezelése miatt váratlan kiadásai merülnek fel.

(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen,

a) a hosszabb ideig történő kórházi gyógykezelés, tartós betegség, baleset miatti jelentős jövedelem kiesés,

b) elemi kár, baleset, bűncselekmény miatti anyagi kár,

c) haláleset,

d) munkanélkülivé válás,

e) rendkívüli kiadás, ami a létfenntartást veszélyezteti,

f) válsághelyzetben lévő várandó anya gyermekének megtartása,

g) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadás.

(4) Az Szt. 7. §-ában előírt, hatáskörre és illetékességre tekintet nélküli kötelezettség alapján adható támogatás maximális összege 500 Ft.

9. § (1) A települési támogatás akkor állapítható meg, ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő kérelmező esetén a 200 %-át.

(2) A 8. § (3) bekezdés b) pont kivételével a települési támogatás összege éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum 60 %-át; ugyanazon kérelmező, valamint gyermek esetében nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum egy havi összegét.

(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet fennállása esetén jövedelemhatártól függetlenül települési támogatás adható kérelemre, vagy hivatalból évi egy alkalommal a rendelet 8. § (3) bekezdés a b) pontja szerinti esetben maximum 50.000,- Ft összegben.

10. § Kiskorú gyermek törvényes képviselője részére egy naptári éven belül legfeljebb három alkalommal, negyedévente, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek esetén legfeljebb két alkalommal lehet települési támogatást megállapítani.

11. § Települési támogatást készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában lehet megállapítani. A támogatás természetben nyújtható: étkezés,- és térítési díj átvállalásával, élelmiszerellátás, tüzelősegély formájában, illetve közüzemi díj szolgáltató részére történő közvetlen átutalásával.

12. § (1) Nem állapítható meg települési támogatás abban a családban,

a. ahol egyéb vagyonnal rendelkeznek, vagyonvizsgálatnál az Szt.4§.(1) b.pontját kell alkalmazni.

b. a család tulajdonában lévő ingatlan hasznosításából jövedelme származik

c. az Önkormányzat vagy intézményei fele tartozása van (pl. jogosulatlanul felvett ellátás, nyilatkozatban vállalt kötelezettség be nem tartása, köztemetés visszafizetési kötelezettség, közmű érdekeltségi hozzájárulás nem törlesztése, étkezési térítési díjból eredő hátralék, gépjárműadóban, magánszemélyek kommunális adójában vagy iparűzési adóban tartozás),

d. akinek a munkanélküli ellátását azért szüntették meg, mert a felajánlott, a foglalkoztatási törvény szerint megfelelőnek minősülő munkahelyet nem fogadta el,

e. vagy a munkanélküli ellátásban nem részesülő személy a kiközvetített munkahelyet nem fogadta el – kivéve, ha a segély elmaradása életét veszélyeztetné

f. az a munkanélküli, aki, illetve a vele egy háztartásban élő munkanélküli hozzátartozója a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatalánál nem regisztráltatja magát, illetve együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

g. kivéve, ha megélhetése a támogatás megállapítása nélkül veszélybe kerül

(2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére való kötelezés esetében engedélyezhető:

a) részletfizetés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, vagy családjában esetében háztartásában - az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

b) csökkentés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg.

(3) Az (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 50 %-át.

(4) A pénzbeli és természetben nyújtott ellátások megállapításával, megszüntetésével, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatás visszafizetésre kötelezéssel és a visszafizetésre kötelezés csökkentésével, vagy annak részletekben történő engedélyezésével kapcsolatos eljárásokban a Képviselőtestület átruházza a hatáskörét a Polgármesterre.

13. § (1) Egy naptári évben egy háztartásban élő személyek részére települési támogatást legfeljebb 3 alkalommal lehet megállapítani.

(2) Települési támogatást csak akkor lehet megállapítani, ha az előző támogatás óta 60 nap eltelt, kivéve, ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.

(3) Ha a háztartás a kérelem benyújtásának időpontjában egyféle rendszeres ellátásban részesül, akkor települési támogatást évente legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

(4) Ha a háztartás a kérelem benyújtásának időpontjában kettő vagy többféle rendszeres ellátásban részesül, akkor települési támogatást évente legfeljebb 1 alkalommal lehet megállapítani.

(5) A (3)-(4) bekezdések alkalmazásánál rendszeres ellátásnak minősül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, az aktív korúak ellátása, települési lakásfenntartási támogatás.

(6) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásánál az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított települési temetési támogatást és a települési gyógyszertámogatást nem kell figyelembe venni.

14. § (1) A megállapított települési támogatás folyósítása készpénzben, vásárlási utalvánnyal, vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával történhet.

(2) A költségek közvetlen átvállalása esetében a kifizetésről a hivatal gondoskodik.

15. § (1) Amennyiben feltételezhető, hogy a támogatást nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, az kiadható részben vagy egészben vásárlási utalvány formájában is. Az utalvány a segélyezettet élelmiszer vásárlására jogosítja fel.

(2) Az utalvány egyéb célra nem használható fel, arra élvezeti cikket, alkoholt, italt vásárolni tilos. Az utalvány másra nem ruházható át.

(3) Az utalvány előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatványként kezelendő. Az utalványt minden évben január 1. és december 31. között lehet felhasználni.

(4) A hivatal eljáró dolgozója a kitöltött utalványt adja át a segélyezett részére, melyről nyilvántartást vezet.

(5) 15. § (1) bekezdésében meghatározott utalvány közokiratnak minősül, ellenértékének megtérítésére az önkormányzat felelősséget vállal. Az önkormányzat a gazdálkodó szervektől és intézményektől az átvett utalványokról készült elszámolás alapján egyenlíti ki annak ellenértékét.

(6) Az utalvány minden olyan kereskedelmi egységben beváltható, melynek üzemeltetőjével a polgármester szerződést kötött. (A kereskedelmi egységek jegyzékét az 3. sz. melléklet tartalmazza.)

16. § (1) Települési támogatást gyógyszertámogatásként lehet megállapítani negyedévenként annak a személynek, aki nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, vagy közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik ugyan, de az általa szedett gyógyszerek egy része nem szerepel a közgyógyellátás terhére felírható gyógyszerek listáján, és akinek a családjában az egy főre jutó családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(2) A gyógyszertámogatás összege negyedévente:

a) 4.000.- Ft, ha a háziorvos által leigazolt – havi rendszerességgel szedett – gyógyszereknek a gyógyszertár által számlával igazolt költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 % - 20 %-a közötti,

b) 5.000.- Ft, ha a háziorvos által leigazolt - havi rendszerességgel szedett - gyógyszereknek a gyógyszertár által számlával igazolt költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja.

(3) A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását közgyógyellátásra jogosultság esetén a közgyógyellátás terhére fel nem írható gyógyszerekről és közgyógyellátásra nem jogosult esetén a havi rendszerességgel szedett gyógyszerekről. A gyógyszertár igazolását mellékelni kell a havi rendszerességgel szedett gyógyszerek térítési díjáról.

(4) A negyedévente történő támogatás kifizetése egy havi kiváltott gyógyszerszükségletről szóló számla benyújtása esetén kerülhet sor.

17. § (1) Települési temetési támogatás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy egyedül élő esetén a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg.

(2) A támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 60 napon belül lehet előterjeszteni.

(3) A támogatás összege 15.000 Ft (a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség – 150.000 Ft - 10 %-a).

18. § (1) Temetési kölcsön adható, amennyiben feltételezhető, hogy az elhunyt hagyatékából a temetési költsége fedezhető lenne, s a temettető családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(2) A kölcsön kérelemre adható, mértéke maximum 60.000.- Ft kamatmentes formában, melyet 6-12 havi egyenlő részletben kell visszafizetni.

(3) A megállapított kölcsön összegét hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni.

19. § (1) Települési támogatás nyújtható a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.

(2) A támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A polgármester a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez települési lakásfenntartási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(3) A lakásfenntartási támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250% és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A lakásfenntartási támogatás havi összege, ha az egy főre jutó havi jövedelem

a) családos esetén:

aa) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át nem éri el: 5.000,- Ft,

ab) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100% -a és 150%-a között van: 4.000,- Ft,

ac) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-a és 200%-a között van: 3.000,- Ft.

b) egyedül élő esetén:

ba) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át nem éri el:, 5.000,- Ft,

bb) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100% -a és 200%-a között van:, 4.000,- Ft,

bc) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-a és 250%-a között van:, 3.000,- Ft.

(5) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnik, ha:

a) a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik,

b) a jogosult meghal.

(6) A változás, illetve a haláleset hónapjára járó lakásfenntartási támogatást az önkormányzat még teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítása megszüntetésre kerül.

20. § (1) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) A lakásfenntartási támogatás ismételt megállapítása iránti kérelem legkorábban a jogosultság megszűnését megelőző egy hónapban nyújtható be.

(3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkozni kell a lakáshasználat jogcíméről.

(4) Nem állapítható meg települési lakásfenntartási támogatás abban a családban,

a) ahol vagyonnal rendelkeznek, vagyonvizsgálatnál a Szt.4.§.(1) b. pontját kell alkalmazni.

b) a család tulajdonában lévő ingatlan hasznosításából jövedelme származik

c) az Önkormányzat vagy intézményei fele tartozása van (pl. jogosulatlanul felvett ellátás, nyilatkozatban vállalt kötelezettség be nem tartása, köztemetés visszafizetési kötelezettség, közmű érdekeltségi hozzájárulás nem törlesztése, étkezési térítési díjból eredő hátralék, gépjárműadóban, magánszemélyek kommunális adójában vagy iparűzési adóban tartozás)

d) akinek a munkanélküli ellátását azért szüntették meg, mert a felajánlott, a foglalkoztatási törvény szerint megfelelőnek minősülő munkahelyet nem fogadta el,

e) vagy a munkanélküli ellátásban nem részesülő személy a kiközvetített munkahelyet nem fogadta el.

f) az a munkanélküli, aki, illetve a vele egy háztartásban élő munkanélküli hozzátartozója a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatalánál nem regisztráltatja magát, illetve együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) A támogatás iránti kérelmet 15 napon belül kell elbírálni.

21. § (1) A támogatást egy évre kell megállapítani.

(2) A támogatásra a kérelem benyújtását követő hó 1-jétől jogosult a kérelmező.

22. § (1) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

23. § (1) Köztemetés elrendelése esetén az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól annak ötven százaléka erejéig mentesíthető különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén.

(2) Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, amennyiben az eltemettetésre köteles személynek a családjában számított egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és az Sztv. 4. §-ában foglalt vagyonnal nem rendelkezik.

(3) A köztemetés költségének legfeljebb húsz havi egyenlő részletekben történő megtérítése engedélyezhető, amennyiben annak egy összegben történő megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti.

II. c) SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ALAPELLÁTÁSOK

24. § Szentgál Község Önkormányzata az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) tanyagondnoki szolgáltatás,

b) étkeztetés,

c) házi segítségnyújtás,

d) családsegítés,

e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

f) nappali ellátás.

25. § Az önkormányzat biztosítja az Szt. 60. §-a szerinti tanyagondnoki szolgáltatást, melynek igénybevételi lehetőségeit, eljárási szabályait külön rendelet szabályozza.

(2) Az ebédet a Szentgál, Fő u. 48. sz. alatti önkormányzati ingatlanból lehet elvinni.

(3) A szociális étkeztetés térítési díját a VKTT által kijelölt Papkeszi Község Önkormányzata állapítja meg. Az étkeztetés intézményi térítési díja nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás különbségének egy napra jutó összegét.

Házi segítségnyújtás

27. § (1) Az önkormányzat a házi segítségnyújtás ellátásáról a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működő Egyesített Szociális Intézmény (8200 Veszprém, Török I. u. 10.) útján gondoskodik.

(2) Az önkormányzat a házi segítségnyújtást ingyen biztosítja az ellátott személyek részére az (1) bekezdésben foglalt ellátó szervezet esetében.

(3) Az önkormányzat ellátási szerződést kötött a NAPÁVA Szociális Gondozó Közhasznú Nonprofit Kft.-vel (8200 Veszprém, Kinizsi u. 35.) 17 fő részére házi segítségnyújtására vonatkozóan.

Családsegítés

28. § (1) Az önkormányzat a családsegítést társulása, a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (Herend, Kossuth u. 125.) útján látja el - az Sztv. 64 §-ában, illetve a Szolgálat szakmai programjában meghatározottak szerint.

(2) A szolgáltatások igénybevételének módja:

a. a támogatást kérő önkéntes indítványára,

b. hatáskörrel rendelkező szerv együttműködést előíró határozata alapján történik.

29. § Az önkormányzat az Szt. 65 §-a szerinti jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Veszprémi Többcélú Kistérségi Társulással kötött feladat-ellátási szerződés alapján látja el.

Nappali ellátás

30. § Az önkormányzat az Szt. 65/F §-a szerinti nappali ellátást a Veszprémi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Egyesített Szociális Intézmény útján látja el.

(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai

a) Polgármester

b) Jegyző

c) Szentgáli Nyugdíjas Klub

d) Háziorvos szolgálat

e) Gazdasági és Humán Értékek Bizottsága Elnöke

f) Körzeti Megbízott Rendőr

g) Védőnői Szolgálat

h) közoktatási intézmény(ek) képviselője

i) Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata

j) Szentgál Roma Nemzetiségi Önkormányzat

képviselője.

(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztalt a polgármester hívja össze és vezeti.

(4) A helyi szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

32. § (1) Szentgál közigazgatási területén a gyermekjóléti alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgálat igénybevétele biztosított.

(2) A gyermekjóléti szolgálat helyi feladatainak ellátását a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (a továbbiakban: Szolgálat) útján biztosítja.

(3) A Szolgálat működtetéséről, a gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak ellátásáról, a jogszabályi előírások és a Szolgálat szakmai programjában meghatározottak szerint gondoskodik.

(4) A Szolgálat a feladatait Szentgál közigazgatási területén is ellátja.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásról évente egy alkalommal április hónapban összegző értékelést kell az önkormányzat részére biztosítani.

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szentgál Község Önkormányzatának a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról szóló 2/2014. (II. 5.) önkormányzati rendelete.

(3) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott Korm. rendeletekben és miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. E rendeletben meghatározott ellátásokra is az Szt. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.

(4) A rendelet közzétételéről a jegyző - az SZMSZ-ben foglaltak szerint - gondoskodik.

Szentgál, 2015. február 26.

Istvánfalvi Sándor Pintérné Kundermann Györgyi

polgármester jegyző

A rendelet kihirdetésének napja:

Szentgál, 2015. február 27.

Pintérné Kundermann Györgyi

jegyző