Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Kastélyosdombó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015 (II.24.) önkormányzati rendelete

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK HELYI SZABÁLYAIRÓL

2017.03.01.

Kastélyosdombó Község Önkormányzata képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) b, (3) bekezdésében, 45. §. (1) és (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 62. §. (2), 92. §. (1) bekezdés b) pont, 92. §. (2) bekezdés, 132. § (4) bekezdésében és 134/E §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet személyi hatálya kiterjed Kastélyosdombó község közigazgatási területén érvényes lakó- illetve tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen lakó, az Szt. 3. § (1) - (3) bekezdésében megjelölt személyekre.

3. § A rendelet tárgyi hatálya az Szt., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet(a továbbiakban Korm.r.) által nem szabályozott kérdésekre terjed ki.

3. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában:

1. Egy főre jutó jövedelem: az Szt. 4. §. (1) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel a c) és f) pont figyelembe vételével számított összeg.

2. Elemi károsultnak kell tekintetni azt a személyt, akinek az elemi csapás következtében a tulajdonában lévő és az általa lakott ingatlana, vagy ingósága olyan mértékben megsérült vagy elpusztult, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné vagy nagy fokban veszélyeztetetté vált.

4. Az ellátások megállapításának általános szabályai

5. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásként nyújtott települési támogatás megállapításakor – ha az Szt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik – az egy háztartásban élő személyek szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a kérelmező létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

6. § (1) Az ellátásra irányuló kérelmet – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Darányi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelemben fel kell tüntetni a (3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - amennyiben az adott támogatási forma előírja – a kérelmező háztartásában, vagy családjában élő személyek lakcímen tartózkodási jogcímét, a rokonsági fokot, a támogatás elbírálásához szükséges további adatot, igazolást, valamint a támogatás igénylésének indoklását.
(3) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről igazolást, tárgyévi nyugellátásról szóló éves értesítőt, valamint az utolsó havi nyugellátásról szóló postai szelvényt vagy folyószámla kivonatot,
b) btársadalombiztosítási ellátás esetében a havi járandóságró1 szó1ó igazolást,
c) munkanélküli esetén a Somogy Megyei Kormányhivatala Barcsi Járási Munkaügyi kirendeltsége által kiadott igazolást arró1, hogy a kérelem benyújtásakor a kérelmező regisztrált álláskereső,
d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,
e) 18. életévét betöltött gyermek esetén a tanulói jogviszony nappali tagozaton való fennállását igazoló iskolalátogatási igazolást,
f) annak igazolását, hogy valamely jövedelem, támogatás megállapítása folyamatban van,
g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhivatali határozatot,
h) a gyermektartásdíj – amennyiben az rendelkezésre áll – megállapításáról szóló jogerős bírósági ítélet eredeti, vagy az eredetivel megegyező hiteles másolatát, valamint
i) a támogatás megállapításához előírt egyéb igazolást.
(4) A kérelem benyújtásakor a kérelmező – amennyiben az adott támogatás elbírálásához szükséges – köteles maga és a vele egy háztartásban vagy családban élő személyek vagyoni – jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni.
(5) Az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyont, vagyoni helyzetet a Korm. r. 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell igazolni.

7. § (1) A települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az egyes támogatási formákhoz külön is előírt igazolásokat.

(2) Vállalkozó kérelmező esetén az Szt. 10. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy jövedelmének igazolásához az adóbevallással már lezárt időszak tekintetében az illetékes adóhatóság igazolása szükséges.

(3) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei alapján köteles meghozni.
(4) Amennyiben a települési támogatások iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmány elkészítése érdekében a Hivatal megkeresi a Drávamenti Óvodák Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot (továbbiakban: családsegítő szolgálat).
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
(6) Amennyiben a jövedelemre vonatkozó nyilatkozatban foglaltak a Hivatal tudomása, vagy környezettanulmány alapján vitathatók, alkalmazni kell a vélelmezett jövedelem számítására vonatkozó szabályokat.
(7) E rendeletben meghatározott feltételekkel nyújtható - szociális rászorultságtól függő - támogatások megállapításánál a család vagy a háztartás Szt. 4. § (1) bekezdés – az a) - b) pontjaira tekintettel – c) és f) pontjai szerinti jövedelmét és vagyonát kell figyelembe venni.
(8) Az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások megállapításával kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók.

8. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átutalással, külön kérelem esetén a pénztárból vagy postai úton történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.
(3) A települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
(5) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére, e körben méltányosság gyakorlására az Szt. 17. §-ának rendelkezései az irányadók, de a visszafizetés nem mentesít az egyéb, így különösen a büntető, vagy szabálysértési felelősség alól.

9. § (1) A képviselő-testület az ezen rendeletben meghatározott ellátásokkal, valamint a köztemetéssel kapcsolatos hatáskörök gyakorlását a Polgármesterre ruházza át.

(2) A pénzbeli és természetben nyújtott ellátások megállapítását határozatban kell rögzíteni. A határozatban a támogatásban részesülő figyelmét fel kell hívni a jogosulatlan és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás visszafizetésére, valamint a rendszeres ellátásban részesülőt tájékoztatni kell arra vonatkozóan, hogy a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tényeket 15 napon belül köteles bejelenteni.

II. Fejezet

Települési támogatások

5. A települési támogatások nyújtásának formái

10. § (1) A képviselő-testület az Szt. 45. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alapján a következő települési támogatásokat nyújthatja:

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez: települési lakhatási támogatás,

b) temetés költségeire tekintettel folyósított települési támogatás,

c) kamatmentes szociális kölcsön.

(2) A képviselő-testület az Szt. 45. § (3) és (4) bekezdései alapján rendkívüli települési támogatást nyújt azoknak a személyeknek, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, így különösen:

a) betegséghez, kórházi kezeléshez

b) elemi kár elhárításához,

c) halálesethez,

d) gyermek hátrányos helyzete miatt, iskoláztatáshoz.

6. Települési lakhatási támogatás

11. § (1) A települési lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A polgármester a villanyáram-, a vízfogyasztás, a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez települési lakhatási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(2) A települési lakhatási támogatást elsősorban pénzbeli szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Települési lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A települési lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakhatási települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét – az energiaárak várható alakulására figyelemmel – az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(8) A lakhatási települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9) A lakhatási települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = 0,3 -

J - 0,5 NYM ------------------- NYM

× 0,15,
ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(11) A települési lakhatási támogatás iránti kérelmet a kérelmező csak olyan ingatlanra igényelheti, amelyben a kérelem benyújtásakor életvitelszerűen él
(12) [1] A lakhatási települési támogatást - a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően – egy év időtartamra kell megállapítani.

12. § (1) Települési lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Külön háztartásnak minősül továbbá azon osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanban kialakított lakás, amelyben élő háztartás a közüzemi számláit elkülönülten fizeti, amennyiben a kérelmező az ingatlanba lévő háztartások mindegyikének villanyáram számláit bemutatja, vagy a közüzemi szolgáltató álak kiadott igazolással igazolja az ingatlanban lévő szolgáltatási helyeket. A kérelmező köteles az önkormányzat részére a lakóingatlanban lévő háztartások számáról, az abban lakó személyekről nyilatkozni, mely nyilatkozat valóságtartalmát az önkormányzat ellenőrizni jogosult.

(3) A települési lakhatási támogatást, és annak folyósítását meg kell szüntetni:

a) ha a kérelmező lakcíme a támogatás folyósítása alatt megváltozik, vagy a kérelmező elhalálozott, vagy

b) ha a kérelmező, valamint a háztartásában élő személyek jövedelmi, vagy vagyoni viszonyaiban – e támogatásra irányadó, jövedelemhatárt érintő - változás következik be,

a változás hónapját követő hónaptól.

(4) Kérelmező a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.

7. Temetés költségeire tekintettel folyósított települési támogatás

13. § (1) A képviselő-testület temetés költségeire tekintettel folyósított települési támogatást nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

a)annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
b)tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,
és akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át nem haladja meg, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Törvény alapján temetési hozzájárulásban.
(2) A temetés költségeire tekintettel folyósított önkormányzati segély összege 15.000,-Ft.

14. § (1) A temetés költségeire tekintettel folyósított települési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani az Önkormányzati Hivatalban.

(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

8. Kamatmentes szociális kölcsön

15. § (1) Kamatmentes szociális kölcsönben részesíthető kétévente egy alkalommal legfeljebb 100.000,- Ft összeg erejéig az a rászoruló személy,

a) akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át nem haladja meg,

b) rendelkezik olyan jövedelemforrással (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladó nyugdíj, munkaviszonyból származó jövedelem), amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

(2) Szociális kölcsön a kérelmezőnek a közeli hozzátartozójának eltemetéséhez szükséges.

16. § Nem részesíthető kölcsönben az a feltételeknek egyébként megfelelő személy, aki a korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

17. § (1) A kölcsönt, ha annak összege a 30.000,- Ft-ot nem haladja meg három hónap, ha 30.001,- Ft és 70.000,- Ft között van hat hónap, ha 70.001,- Ft és 100.000,- Ft között van nyolc hónap alatt kell visszafizetni, az előre meghatározott részletekben, havonta. A törlesztő-részlet havi összege nem haladhatja meg az egy főre jutó jövedelem 30%-át.

(2) Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.

(3) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

9. Rendkívüli települési támogatás

18. § (1) Kérelemre rendkívüli települési támogatás állapítható meg az állandó bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadásai miatt anyagi segítségre szorul.

(2) A létfenntartást veszélyeztető, vagy rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

a) családot ért elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett,

b) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül büntetés-végrehajtási

intézetből szabadult,
c) ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült,
d) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott az egészség megőrzése,
helyreállítása érdekében szükséges szolgáltatás igénybevétele, ha annak díja a
mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30 %-át meghaladja,
e) a gyermek hátrányos helyzete miatt a család anyagi segítségre szorul,
h) gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei
elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadások, vagy a védőnői szolgálat, illetve
egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele.

19. § (1) Rendkívüli támogatás annak a személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 130 %-át, egyedülálló kérelmező, illetve egyedül élő vagy gyermekét egyedül
nevelő szülő esetében, vagy ha a családban magasabb összegű családi pótlékkal
rendelkező személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és
az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint vagyonnal nem rendelkezik, valamint a létfenntartása veszélyeztetett.
(2) A rendkívüli támogatás családonként egy személy részére állapítható meg, maximális összege megegyezik az öregségi nyugdíj összegével, minimális összege 1.000,- Ft.
(3) A rendkívüli támogatás természetben (pl: recept kiváltása, élelmiszer vásárlása, tűzifa, stb.) is megállapítható, illetve a családsegítővel és a védőnővel való együttműködéshez köthető.
(4) A rendkívüli támogatás évente két alkalommal, naptári félévenként egyszer állapítható meg a kérelmezőnek.
(5) A rendkívüli települési támogatás szabályaitól eltérni akkor lehet, ha a képviselő-testület külön határozattal önkormányzati támogatás keretében nyújtandó egységes támogatásról dönt (beiskolázási támogatás, mikuláscsomag, karácsonyi támogatás, stb.)
(6) Elemi kár, vis maior bekövetkezése esetén a 18. § (2) bekezdésben meghatározott támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező hitelt érdemlően igazolja, hogy a kár megtérítésére harmadik személy nem kötelezhető, vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés várható mértéke jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél, és a kár viselése a kérelmező, illetve családja életét, vagy létfenntartását veszélyezteti.

10. Szociális tűzifa támogatás

20. § [2]

11. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj

21. § Az 51/2007 (III.26.) Korm rendelet 18. §. szerinti Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban az a hallgató részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át nem haladja meg.

III. Fejezet

Szociális szolgáltatások

12. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

22. § (1) Az Önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül az alábbi ellátási formákat biztosítja:

a) falugondnoki szolgáltatás,
b) étkeztetés,
c) házi segítségnyújtás,
d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
e) családsegítés.
1. A szociális ellátások közül a falugondnoki szolgáltatást az önkormányzat közvetlenül biztosítja.
2. Az étkeztetést, a házi segítségnyújtást az Önkormányzat a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Drávamenti Szociális Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.
3. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Barcsi Szociális Központ útján biztosítja.
4. A családsegítést Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Drávamenti Óvodák Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat útján biztosítja.

13. Falugondnoki szolgáltatás

23. § (1) A falugondnoki szolgáltatás célja a település intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

(2) A falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás szabályai vonatkozásában az Szt. 60. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) A szolgáltatás szabályait a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

14. Térítési díj

24. § Az intézményi térítési díjakat a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa évente egy alkalommal állapítja meg, melyet Csokonyavisonta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete március 31-ig a szociális személyes gondoskodásról szóló önkormányzati rendelete 1. mellékletében szabályoz.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

25. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kastélyosdombó Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2013.(XII.02.) önkormányzati rendelete.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás