Kifejezéskereső
Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról
Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 45. § (7) bekezdésében 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, 148. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:12
1.3 Általános rendelkezések
1. §4 (1) Az e rendelet alapján megállapítható ellátások iránti kérelmet postai úton a Várpalotai Polgármesteri Hivatal postacímére címezve vagy személyesen a Szociális Irodán kell benyújtani. A formanyomtatványok beszerezhetőek a Szociális Irodán, valamint letölthetőek az önkormányzat honlapjáról (www.varpalota.hu/ Ügyintézés menüpontból).
(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja, illetve a vele életvitelszerűen közös háztartásban élő személyek rendszeres jövedelméről szóló igazolást. A jövedelem az e rendelet 7. mellékletét képző nyomtatvány munkáltató általi kitöltésével is igazolható. Amennyiben a kérelmező vagy családtagja nem rendelkezik jövedelemmel, az illetékes Kormányhivatal Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály igazolását kell csatolni arról, hogy munkába helyezése érdekében a Foglalkoztatási Osztállyal együttműködik.
(3) Az e rendelet alapján megállapítható támogatások igényléséhez a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelemről kell igazolást becsatolni. A rendszeresen nem mérhető jövedelmek számításakor, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 10. § (2) bekezdés b) pontjában, a 10. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni és a kérelemhez az adóbevallást csatolni. Egyebekben a jövedelemszámításra az Sztv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában és a 10. § (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Amennyiben a kérelmező munkanélküli, nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül, illetőleg gyermekneveléssel kapcsolatosan fizetés nélküli szabadságát tölti, a kérelem beadásának hónapját megelőző jövedelmét kell hitelt érdemlő módon bizonyítani.
(5) Amennyiben kérelmező az önkormányzat által folyósított ellátásban részesül, annak igazolására nem hívható fel.
(6) Amennyiben a kérelmező gyermekét, gyermekeit egyedül neveli, a benyújtott kérelméhez csatolnia kell a gyermekelhelyezés, illetve a gyámrendelés tárgyában hozott határozatot, a gyermektartásdíjról szóló jogerős bírósági ítéletet, egyezséget jóváhagyó bírósági végzést.
1/A. §5 Azon igénylő számára, aki 365 napnál hosszabb ideje megszakítás nélkül regisztrált álláskereső - és önhibájából nem részesül aktív korúak ellátásában -, rendszeres települési támogatás nem állapítható meg. Az ebből az okból elutasított igénylő által újabb kérelem legalább három havi munkaviszony igazolásával egyidejűleg nyújtható be.
1/B. §6 (1) A Szociális Iroda a kérelmező szociális helyzetéről környezettanulmány formájában tájékozódik. Környezettanulmányt kell végezni fellebbezés előterjesztése előtt, méltányossági kérelem elbírálása előtt, az ápolási támogatás megállapítása előtt, valamint minden olyan esetben, amikor a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a rászorultság nem állapítható meg egyértelműen. Ha a környezettanulmány és egyéb adatok alapján megállapítható, hogy a kérelmező önhibája miatt szorul ellátásra, a kérelmét - az Sztv. 7. §-ában foglalt veszélyeztetés esetének kivételével - el kell utasítani.
(2) A kérelmező saját hibájául róható fel, különösen a rendszeres és nagymértékű alkoholfogyasztás, vagy amennyiben bizonyíthatóan nem tett meg mindent annak érdekében, hogy saját és családja létfenntartását előmozdítsa.
(3) A kérelmező köteles a szociális helyzetéről való tájékozódást elősegíteni, annak feltárásában közreműködni.
(4) Amennyiben a gyógyszertámogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a krízistámogatás rendeltetésszerű felhasználása nem látszik biztosítottnak, a támogatást a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa kezeihez kell kifizetni, és elszámolási kötelezettséget kell előírni. Erről a megállapító határozatban a kérelmezőt tájékoztatni kell.
(5) Az e rendelet 7. § (2) bekezdése szerinti gyógyszerköltségnek kell tekinteni a rendszeresen szedett gyógyszert, étrend-kiegészítőt, tápszert és a rendszeres költségként jelentkező gyógyászati segédeszközt.
1/C. §7 (1) Az e rendelet szerinti támogatásban részesülő személy a lakcímében bekövetkező változást köteles a változást követő 8 napon belül bejelenteni a Szociális Irodán.
(2) Az e rendelet szerinti támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (pl. jövedelmi, vagyoni viszonyai, családi állapot stb.) megváltozását a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a Szociális Irodánál. Erre az ellátást megállapító határozatban az érintetteket fel kell hívni.
(3) Az e rendeletben foglalt feltételek hiányában, vagy megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.
(4) Amennyiben a támogatásban részesülő személy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a rendeletben foglalt ellátások igénybevételére irányuló kérelme során jövedelmi vagy vagyoni viszonyairól valótlan adatot közöl, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőnek minősül. Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, illetve a természetben nyújtott ellátásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére, a szociális ellátások tekintetében az Sztv. 17. §-ban meghatározottak szerint.
(5) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül benyújtott kérelemre méltányosságból a polgármester a hatáskörébe tartozó ellátásokra vonatkozóan engedélyezhet:
a) részletfizetést, ha a kötelezett
aa) egyedül él, és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem éri el, vagy
ab) nem egyedül él, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem éri el,
b) csökkentést, ha a kötelezett
ba) egyedül él, és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem éri el, vagy
bb) nem egyedül él, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem éri el
c) elengedést, ha a kötelezett
ca) egyedül él, és havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem éri el, vagy
cb) nem egyedül él, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.
(6) A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60%-át. A fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.
1/D. §8 (1) Az e rendeletben meghatározott települési támogatások, rendkívüli települési támogatások, egyéb szociális ellátás megállapításáról, megszüntetéséről, a jogosultság megszűnésének megállapításáról, elutasításáról, valamint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésének elrendeléséről, kérelemre részletekben történő megfizetés engedélyezéséről a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
(2) Várpalota város polgármestere az e rendelet szerinti támogatásokról, a rendelkezésre álló költségvetési keret felhasználásról negyedévente, a negyedévet követő hónap testületi ülésén beszámol a Képviselő-testületnek.
(3)9 Az ápolási támogatást, a lakásfenntartási támogatást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája utalványozza a megállapító határozat rendelkezése szerinti címre, folyószámlára, utóbbi esetben a szolgáltatónak.
(4) A havi rendszerességgel megállapított létfenntartási támogatást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája havonta előre, a tárgyhó 1-5 napja között utalványozza a jogosult részére, a megállapító határozat rendelkezése szerint.
(5) A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája a gyógyszertámogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a temetési támogatást, az elemi károsultak támogatását, a krízistámogatást a megállapító határozatban foglaltaknak megfelelően készpénzben vagy utalványozás formájában teljesíti.
2. A települési támogatás és az egyéb szociális ellátások formái
2. § (1) Települési támogatások:
a) lakásfenntartási támogatás
b) ápolási támogatás
c) közgyógyellátási támogatás
d) adósságkezelési támogatás
e) létfenntartási támogatás
(2) Rendkívüli települési támogatások:
a) gyógyszertámogatás
b) temetési támogatás
c) elemi károsultak támogatása
d) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
e) krízistámogatás
f) gyermekvállalási támogatás
(3) Egyéb szociális ellátások:
a) köztemetés
b)10
3. Lakásfenntartási támogatás
3. § (1)11 Lakásfenntartási támogatás adható a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez: a villanyáram-, a víz- és csatornahasználat, a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a lakbér, a közös költség, a távmelegvíz-szolgáltatás vagy a hulladékszállítás díjához.
(2)12 A lakásfenntartási támogatást elsődlegesen természetbeni szociális ellátás formájában, a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani elsősorban: távhő-szolgáltatási díj, távmelegvíz-szolgáltatási díj, hulladékszállítási díj, lakbér, víz- és csatornahasználati díj megfizetéséhez. Amennyiben a rászorulónak ezen szolgáltatókkal szemben nem áll fenn fizetési kötelezettsége, úgy a támogatás megállapítható a közös költség, villanyáram, és a gázfogyasztás után fizetendő díjakhoz is.
(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult
a)13 az a személy, aki egyedül él és háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,
b)14 az a személy, aki nem egyedül él és háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,
és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(4) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét – az energiaárak várható alakulására figyelemmel – az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
(5) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(6) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,
de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
|
TM = 0,3 – |
J– 0,5 NYM |
0,15 |
|
|
NYM |
4. §15
5. § (1)16
(2)17 Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg.
(3)18
(3a)19 A lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni az azonosító adatokat.
(3b) Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szűntetni.
(3c) A havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltató váltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.
(4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.
(5)20 A lakásfenntartási támogatás igényléséhez a rendeletben meghatározottakon túl, csatolni kell: vagyonnyilatkozatot a háztartás valamennyi tagja vonatkozásában, a kérelmező által lakott lakás költségeit igazoló közüzemi számlákat, valamint a lakás nagyságát igazoló dokumentumot.
4. Ápolási támogatás
6. § (1) Ápolási támogatás adható kérelemre annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.
(2) Tartósan betegnek minősül az Sztv. 41. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy.
(3)21 A 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolása esetén – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-át kell ápolási támogatásként folyósítani.
(4)22 Kettő vagy több tartósan beteg személy, valamint fekvőbeteg (tartósan ágyhoz kötött) ápolása esetén az ápolási díj összege az alapösszeg 100%-a.
(5) Az ápolási támogatás megállapításának feltétele, hogy a jogosult (ápoló) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 100%-át, egyedülálló esetén annak 150%-át.
(6)23 Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni az Sztv. 42. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, a változás hónapjának utolsó napjával.
(7) Az ápolási támogatásra való jogosultság megállapítása egy évre történik.
(7a)24 Az ápolási támogatást a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani. Az ápolási támogatás folyamatos biztosítása érdekében az újabb kérelem a korábbi jogosultság lejárta előtt 1 hónappal már benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
(8)25 Nem jogosult ápolási támogatásra, aki az Sztv. szerinti ápolási díjra jogosult, valamint aki a Sztv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel.
(8a)26 Azon személy részére, akinek ápolási támogatásra való jogosultsága az Sztv. 42. § (2) bekezdés b) pontja alapján azért szűnt meg, mert az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesítette, ápolási támogatásra való jogosultság a későbbiekben nem állapítható meg.
(9) Az ápolási támogatás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.
(10)27 Az ápolási támogatás igényléséhez csatolni kell a kérelmező családjába befolyó jövedelmekről szóló igazolásokat az e rendeletben meghatározottak szerint, valamint a 3. melléklet szerinti, háziorvos által kiállított igazolást és szakvéleményt.
5. Közgyógyellátási támogatás
7. § (1) Közgyógyellátási támogatásra jogosult:
a) az az egyedül élő személy, akinek a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, és a havi összes gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át, vagy
b) az a nem egyedül élő személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és a havi összes gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.
(2)28 A közgyógyellátási támogatás összege a háziorvos és a gyógyszertár hivatalos igazolásában szereplő havi rendszeres gyógyszerköltség összege, de maximum 10.000,-Ft/hó.
(3) A támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától adható, egy év időtartamra.
(4) A támogatottnak a támogatás felhasználásáról névre szóló, Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (TAJ számot) is tartalmazó gyógyszertári számlával havonta el kell számolnia. A számlának minimum a határozatban megállapított támogatási összegről kell szólnia, melyet a támogatás időtartama alatt minden hónap 10. napjáig le kell adni a Szociális Irodán. A kifizetés csak az ezt követő 8 napon belül történik meg, postai úton vagy a jogosult bankszámlájára.
(5)29 A közgyógyellátási támogatást meg kell szüntetni a változás hónapjának utolsó napjával, ha:
a) a jogosult a (4) bekezdésben meghatározott elszámolási kötelezettségének legalább kettő hónapig nem tesz eleget,
b) a jogosult a támogatás megszüntetését kéri,
c) a jogosult meghalt,
d) az e rendeletben meghatározott egyéb okból.
(6) Nem jogosult közgyógyellátási támogatásra, aki az Sztv. szerinti közgyógyellátásra jogosult.
(7) A közgyógyellátási támogatás folyósításáról a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a Pénzügyi Iroda gondoskodik.
(8)30 A közgyógyellátási támogatás iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani, melyhez csatolni kell az e rendeletben meghatározottakon túl a háziorvos által felírt, rendszeresen szedett gyógyszerekről szóló, a gyógyszertár által beárazott igazolást.
6. Adósságkezelési támogatás
8. § (1) Adósságkezelési támogatásban részesíthető az a család vagy személy, akinek
a)31 a (3) bekezdésben meghatározott adóssága meghaladja az 50.000,- Ft-ot, és ezen adósságok közül bármelyiknél fennálló tartozása legalább 3 havi, de nem haladja meg a 400.000,- Ft-ot, vagy
b) közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták.
(2) Az adósságkezelési támogatás az (1) bekezdésben foglaltakon túl akkor állapítható meg, ha a kérelmező az alábbi együttes feltételeknek is megfelel:
a) háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át, és vállalja az általa kezelni kért adósság legalább 50 %-ának egy összegben vagy részletekben történő megfizetését, valamint az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt,
b) a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik,
c) sem ő, sem a háztartásában élők nem rendelkeznek az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal, vagy lakhatást biztosító másik ingatlannal, és
d) életkörülményei nem minősülnek átlagot meghaladónak.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősülnek:
a) a lakhatási költségek körébe tartozó következő közüzemi díjtartozások:
aa) vezetékes gázdíj tartozás
ab) áramdíj tartozás
ac) távhőszolgáltatási díjtartozás
ad) víz- és csatornadíj tartozás
b) az önkormányzat tulajdonában álló lakáson fennálló lakbértartozás
c) közösköltség-tartozás.
(4) Adósságkezelési támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha a (3) bekezdésben megnevezett szolgáltatások nyújtói (a továbbiakban: szolgáltatók) az Önkormányzattal adósságkezelési megállapodást kötnek.
(5) A településen elismert minimális lakásnagyság a háztartásban élő
a) l-2 személy esetében 60 m2
b) 3 személy esetében 65 m2
c) 4 személy esetében 70 m2
d) 5 személy esetében 75 m2
e) 6 személy esetén 80 m2 és minden további személy esetében a lakásigény mértéke 5 m2-rel emelkedik.
(6) A szolgáltatás bármely komfortfokozatú és lakásnak minősülő, illetőleg lakhatás célját szolgáló épület fenntartásával kapcsolatos adósság rendezésére kérhető.
(7) Az adósságkezelési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (8) A (7) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
9. § (1) Átlagot meghaladó életkörülménynek kell tekinteni, ha a család gépkocsit tart fenn, kivéve, ha azt súlyosan fogyatékos (Sztv. 41. § (3) bekezdés a) pontja) vagy tartósan beteg (Sztv. 41. § (3) bekezdés b) pontja) vagy súlyos mozgáskorlátozott (a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet 2. § szerinti) kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő ugyanilyen személy szállítására használják, vagy bizonyítottan munkavégzéshez szükséges. A személygépkocsit fenntartónak az üzembentartót kell tekinteni.
(2) Az adósságkezelési támogatás mértéke legfeljebb az adósságkezelés körébe bevont adósság 50%-a, de maximum 200.000,- Ft lehet.
(2a)32 Az adósságkezelési támogatás megállapítása a kérelem benyújtásának napjától történik a (3) bekezdésben meghatározottak szerint.
(3)33 Az adósságkezelési támogatás egy összegben nyújtható abban az esetben, ha a kérelmező a 50%-os önrész befizetését egy összegben vállalja. Havi részletekben, de legfeljebb 12 hónapra nyújtható az adósságcsökkentési támogatás, ha a kérelmező a 50%-os önrész befizetését havi törlesztéssel vállalja. Az adósságkezelés időtartama indokolt esetben – az adósságkezelési tanácsadó javaslatára – egy alkalommal, 6 hónappal meghosszabbítható, ha az adós fizetési kötelezettségének rajta kívül álló okok miatt átmenetileg nem tud eleget tenni, de reális esély mutatkozik arra, hogy a módosított feltételekkel az adósságkezelés eredményes lesz.
(4) Az adósságkezelési szolgáltatás megállapítása iránti kérelmet a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadójánál az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.
(5) A kérelemhez mellékelni kell az alábbi iratokat:
a) a háztartásban élő személyek jövedelemigazolását,
b) a 8. § (3) bekezdésben meghatározott adósságok szerinti szolgáltatók igazolását a hátralék összegéről, keletkezésének időszakáról, vagy a szolgáltatás kikapcsolásának tényéről, illetve tartozás hiányában ennek tényére vonatkozó igazolást,
c) a lakás nagyságát, lakáshasználat jogcímét igazoló okiratot, illetve annak a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadója által készített fénymásolatát. Ez utóbbi esetben a tanácsadó igazolja, hogy a fénymásolat az eredeti irattal megegyezik.
d) tankötelezettséget betöltött gyermek tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást,
e) közüzemi számlákat a havi lakásfenntartás kiadásairól és
f) a háztartásban élő - korhatárra tekintet nélkül – tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos személyről, a fogyatékosságáról, rokkantságáról szóló orvosi igazolást.
g)34 vagyonnyilatkozatot a család valamennyi tagja vonatkozásában.
(6) Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat látja el.
10. § (1) A Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadója (a továbbiakban: tanácsadó) a kérelmet mellékleteivel és javaslatával együtt juttatja el a Szociális Irodához. A tanácsadó javaslata hiányában a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság nem állapítható meg.
(2) A Családsegítő Szolgálat javaslatának tartalmaznia kell:
a) a kezelendő adósság típusát, összegét
b) az adósságcsökkentési támogatás mértékét
c) az önrész összegét, megfizetésének módját, időtartamát
d) az adós számára a szolgáltató által biztosított egyéni kedvezmények körét, mértékét és
e) a lakásfenntartási támogatás felhasználásának módját
(3) A tanácsadó haladéktalanul értesíti a Szociális Irodát a 11. § (5) bekezdésben foglalt megszüntetési okról.
(4) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő az adósságkezelési tanácsadást a tanácsadóval kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint és az abban foglalt gyakorisággal, személyesen köteles igénybe venni.
(5) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő mind a tanácsadónak, mind a Szociális Irodának bejelentési kötelezettséggel tartozik a jogosultságát érintő bármely változással, illetőleg lakcímének, vagy tartózkodási helyének megváltozásával kapcsolatban, a változást követő 15 napon belül. Ennek elmulasztása jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételnek minősül. Erre az ügyfelet a jogosultságot megállapító határozatban figyelmeztetni kell.
(6) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítása
a) az ügyfél által egy összegben vállalt törlesztés esetén egy összegben
b) az ügyfél által részletekben vállalt törlesztés esetén részletekben történik.
11. § (1) A megállapított adósságkezelési támogatásnak az adósságkövetelés jogosultja részére történő folyósításáról a polgármester a Várpalotai Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája útján gondoskodik.
(2) Az adósságcsökkentési támogatás egy összegben történő teljesítésére csak az önrész egyösszegű befizetése esetén, azt követően kerülhet sor.
(3) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós részletfizetési kötelezettségének minden hónap 20-ig köteles eleget tenni, amelyről az adósságkövetelés jogosultja igazolást állít ki. A Pénzügyi Iroda a támogatást ezt követően utólag, a következő hónap 5. napjáig utalja az adósságkövetelés jogosultjának.
(4) Az adósságcsökkentési támogatás folyósításának időtartama alatt újabb jogosultságot nem lehet megállapítani.
(5) Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság megszűnik, és a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett adósságcsökkentési támogatást pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:47. § (2) bekezdésében meghatározott kamatokkal megemelt összegben kell visszatéríteni
a) ha a jogosult az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
b) az általa vállalt adósságtörlesztés egymást követő kettő havi részletét nem teljesíti, vagy
c) az adósságkezelési támogatás igénybevételének időtartama alatt a vállalt adósságtörlesztés részletein felül a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének kettő hónapig nem tesz eleget,
d) ha e rendeletben foglalt jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
e) ha a támogatott a szolgáltatásra való jogosultság megállapításakor vagy a szolgáltatás tartama alatt valótlan adatokat közöl, vagy a jogosultságot érintő változást nem jelenti be, vagy
f) ha a támogatott a lakásból kiköltözik.
(6) Akinek az adósságkezelési szolgáltatását az (5) bekezdés a), b) c) vagy e) pontja alapján kellett megszüntetni, a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 48 hónapon belül újabb adósságkezelési támogatásban nem részesülhet. Adósságkezelési támogatási ügyekben újrafelvételi eljárásnak nincs helye.
(7) Ugyanazon személy vagy a vele egy háztartásban élő személy az adósságkezelési támogatás lejártától – ide nem értve a (6) bekezdés szerinti megszüntetést – számított 36 hónapon belül nem részesülhet újabb adósságkezelési támogatásban.
7. Létfenntartási támogatás
12. § (1) Létfenntartási támogatás adható a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére
a) akinek a családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,
b) egyedül élő esetében az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.
(2) A létfenntartási támogatást a benyújtás hónapjának első napjától tárgyév december 31-ig kell megállapítani.
(3) A létfenntartási támogatás havi összege 3000,- Ft.
(4)35 A létfenntartási támogatást meg kell szüntetni a változás hónapjának utolsó napjával, ha:
a) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn vagy a jogosultságot kizáró körülmény következett be,
b) a jogosult azt kéri,
c) a jogosult meghalt,
d) az e rendeletben meghatározott egyéb okból.
e)36 amennyiben azt a jogosult legalább 2 hónapon keresztül neki felróható okból nem veszi fel.
(5) A létfenntartási támogatást egy családon belül csak egy személy részére lehet megállapítani.
(6) A létfenntartási támogatás iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.
8. Gyógyszertámogatás
13. § (1)37 Eseti jelleggel gyógyszertámogatás adható azon rászorulók részére
a) akiknek a családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
b) egyedül élő személy esetében az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át
c) és akik nem rendszeres jelleggel használnak gyógyszert (gyógyászati segédeszközt) és egy-egy alkalommal költségeik meghaladják a legkisebb összegű öregségi nyugdíj 10%-át vagy
d) azon családok gyógyszerkiadásainak csökkentésére, amelyekben az egyes családtagok és esetenkénti gyógyszer (gyógyászati segédeszköz) költségei együttesen elérik vagy meghaladják a legkisebb összegű öregségi nyugdíj 30%-át,
(2)38 Az eseti jelleggel megállapítható gyógyszertámogatást a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez szükséges összegben kell megállapítani, de a támogatás összege naptári évenként és családonként a 15.000,- Ft-ot nem haladhatja meg. A támogatás vényköteles gyógyszerre, illetve gyógyászati segédeszközre állapítható meg. Írásos orvosi javaslat alapján kiskorú gyermek esetében nem vényköteles gyógyhatású készítményre is megállapítható.
(3) A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez csatolni kell az e rendeletben meghatározottakon túl a felírt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök után fizetendő térítési díjat.
(4) A gyógyszertámogatás iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.
9. Temetési támogatás
14. § (1) Temetési támogatás adható azon személy részére, aki a meghalt – Ptk. szerinti - hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott és a költségek viselése a létfenntartását veszélyezteti.
(2)39 A temetési támogatás összege hamvasztásos temetés esetén 35.000,-Ft, koporsós temetés esetén 50.000,-Ft
a) ha a kérelmező egyedül él és jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át vagy
b) ha a kérelmező nem egyedül él és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250. %-át.
(3)40 A temetési támogatás igényléséhez csatolni kell a e rendeletben meghatározottakon túl a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, a temetéssel, hamvasztással járó költséget igazoló számlákat.
(3a)41 A temetési támogatás megállapítása iránti igény legkésőbb a halálesetet követő harmadik hónap utolsó napjáig nyújtható be. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(4) A temetési támogatás iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.
10. Elemi károsultak támogatása
15. § (1)42 Elemi károsultak támogatásában részesíthető az rászoruló személy, akinek lakhatása, lakhatást szolgáló javai oly mértékben károsodtak, hogy lakhatása veszélyeztetett vagy életveszély alakult ki, amennyiben a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötszörösét.
(2) Elemi kárnak minősül: a tűzeset, robbanás, földrengés, vihar (felhőszakadás), jégverés, hónyomás által okozott olyan kár, amelynek következtében a támogatásra szoruló lakhatást szolgáló javai megrongálódtak.
(3) Az elemi károsultak részére adható támogatás összege 50.000 Ft.
(4) Az elemi károsultak támogatása iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.
11. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
16. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthetők a 12. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi értékhatárok alapján azon
a) rendkívüli élethelyzetbe kerülő gyermeket nevelő családok, ahol a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd,
b) nagykorú nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermekek, akik saját ellátásukról gondoskodni nem képesek.
c)43 szülők, akik nevelésbe vett gyermekükkel való kapcsolattartás céljából igénylik a támogatást. A támogatás az útiköltség erejéig állapítható meg, melynek összege legfeljebb 8000,-Ft. A kérelmező az útiköltségre adott támogatással köteles elszámolni. Amennyiben a kérelmező elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a támogatás ezen a jogcímen következő alkalommal nem állapítható meg részére.
(2) A gyermekvédelmi támogatás összege naptári évenként egy gyermek esetében 8000,- Ft és minden további gyermek esetében 1000,- Ft-tal emelkedik, de a 15.000,- Ft-ot nem haladhatja meg,
(3) Amennyiben a Családsegítő Szolgálat vagy a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára kell megállapítani a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, annak felvételére kiskorú jogosult esetében az illetékes családgondozó jogosult, aki gondoskodik a megállapított összeg cél szerinti felhasználásáról.
(4) A gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.
(5)44 A gyermekvédelmi támogatás iránti kérelemhez az e rendeletben meghatározottakon túl csatolni kell az (1) bekezdés b) pont szerinti megállapításhoz az iskolalátogatási igazolást, az (1) bekezdés c) pont szerinti megállapításhoz a kapcsolattartást szabályozó gyámhatósági, vagy bírósági határozatot.
12. Krízistámogatás
17. § (1)45 Az Szt. 7. § (1) bekezdésében foglaltakon túl krízistámogatásban részesíthető az a személy, aki előre nem látható esemény következtében rendkívüli élethelyzetbe került, ezáltal a mindennapi megélhetése súlyosan veszélyeztetett, és egyszeri, gyors segítséggel a nehézségek áthidalhatóak, amennyiben
a) a kérelmező egyedül él és jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát,
b) a kérelmező nem egyedül él és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét.
(2)46 A támogatásra a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat írásban tesz javaslatot. A javaslatnak a folyósítandó segély összegét és rendeltetését is tartalmaznia kell.
(3)47 A krízistámogatás igényléséhez jövedelemigazolást nem kell csatolni, de amennyiben szükséges, csatolni kell a rendkívüli élethelyzet bekövetkezését, fennállását alátámasztó dokumentumokat.
(4) A javaslatot kizárólag a tárgyévi költségvetésben e célra rendelkezésre álló keret erejéig lehet tenni.
(5) Indokolt esetben a krízistámogatás természetbeni ellátásként is nyújtható. (pl. tartós élelmiszer, tüzelőanyag formájában). Ebben az esetben a javaslatnak tartalmaznia kell a természetbeni ellátás megnevezését, a természetbeni ellátás megvásárlásához szükséges pénzeszköz felvételére jogosult családgondozó nevét, aki gondoskodik a felvett készpénz meghatározott természetbeni célra történő felhasználásáról.
(6) A természetbeni juttatás jogosult részére történő átadását, átvételét írásban igazolni kell.
(7) A kijelölt családgondozó a felhasználást követő 15 napon belül bizonylatokkal elszámol a Szociális Iroda felé, egyidejűleg megküldi a természetbeni ellátás átvételét igazoló iratot.
(8)48 Rendkívüli krízistámogatásra jogosult az a személy, akinek:
a) keresőtevékenysége a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időtartama alatt – neki fel nem róható okból – igazoltan szűnt meg, és a kérelmező az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba vetette magát;
b) a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időtartama alatt, azzal összefüggésben fizetés nélküli szabadságra kényszerült, vagy díjazás nélküli állásidejét tölti, és ezt hitelt érdemlően igazolja.
(9)49 A rendkívüli krízistámogatásra a 17. § (2)-(7) bekezdéseiben foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) rendkívüli krízistámogatás az egyedül élők és az egy családban élők részére egy naptári évben egy alkalommal állapítható meg;
b) a rendkívüli krízistámogatás összege legfeljebb 100.000 Ft lehet.
13. Gyermekvállalási támogatás
18. § (1)50 Az újszülött gyermek megszületésével megnövekedett anyagi terhek csökkentése céljából, gyermekvállalási támogatásra jogosult az a szülő, akinek a gyermekének a születésekor a lakcímnyilvántartásba várpalotai lakóhelyet jegyeznek be és a gyámhatóság nem intézkedett a gyermek családból történő kiemelésével kapcsolatban, amennyiben családjában az összes jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének harmincszorosát.
(2) A támogatás nyújtására a gyermek lakcím-nyilvántartási rendszerben történő regisztrálását követő 30 napon belül hivatalból sor kerül.
(3) Gyermekvállalási támogatásra külön kérelemre jogosultak a gyermekek örökbefogadó szülei is, akiknek örökbefogadott gyermekét a születésüket követően ideiglenes hatállyal náluk, mint leendő örökbefogadó szülőnél helyeznek el, és az örökbefogadást követően várpalotai lakóhelyet jegyeznek be számukra a lakcím-nyilvántartásba. A kérelemhez mellékelni kell a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről szóló gyámhatósági határozatot, valamint a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és lakcímkártyáját.
(3a)51 Továbbá gyermekvállalási támogatásra külön kérelemre jogosultak, azon gyermekek szülei, akik részére a születést követően a lakcímnyilvántartásba első alkalommal várpalotai lakóhelyet jegyeznek be. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és lakcímkártyáját.
(4)52 A (3) bekezdésben meghatározott támogatás iránti kérelmet a gyermek születését követő 1 éven belül, a (3a) bekezdésben meghatározott támogatás iránti kérelmet a gyermek születését követő 2 hónapon belül lehet benyújtani. Ennek elmulasztása jogvesztő.
(5)53 A gyermekvállalási támogatás nyújtása 30.000,- Ft értékű vásárlási utalvány formájában történik, amit a gyermek megszületését követő 1 éven belül lehet átvenni.
(6) Ikerszülés esetén gyermekenként kell a támogatást biztosítani.
(7) A gyermekvállalási támogatásra való jogosultság megállapításához a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája minden hónap 15. napjáig eljuttatja a Szociális Irodának a gyermekvállalási támogatás feltételeinek megfelelő, a megelőző hónapban regisztrált gyermekek névsorát, amely tartalmazza a gyermekek lakóhelyét, a bejelentkezés időpontját.
(8) A gyermekvállalási támogatásra szolgáló utalványokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodáján a házi pénztárban veheti át a szülő jogosultságának igazolását - személyazonosító igazolványának, illetve a gyermek születési anyakönyvi kivonatának a bemutatását – követően. Minderről a Szociális Iroda értesíti a jogosultakat.
14. Köztemetés
19. § (1) A Várpalota város területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről gondoskodni kell, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2) A közköltségen történő temetés a városban szokásos temetési módok közül a legolcsóbb, hamvasztásos módon történhet. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a rendőrség bűncselekmény gyanúja miatt nem járul hozzá a holttest elhamvasztásához.
(3)54 Az eltemettetésre köteles személy - az Sztv. 48. § (3) bekezdés b) pontja szerinti - a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól 50 %-ban - kérelmére mentesül, ha
a) egyedül élő személy esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, vagy
b) nem egyedül élő személy esetén a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.
(4)55 Az eltemettetésre köteles személy teljes egészében kérelmére mentesül a köztemetés költségeinek a megtérítése alól, ha
a) egyedül élő személy esetében az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagy
b) nem egyedül élő személy esetén a családban az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 100 %-át nem haladja meg.
(5) Amennyiben az eltemettetésre kötelezett személy jövedelme a (3)-(4) bekezdésben foglalt jövedelemhatárt meghaladja, azonban a köztemetés költségeinek egy összegben történő megfizetése számára nehézséget okoz, indokolt esetben - kérelemre – annak részletekben történő megfizetése engedélyezhető.
15. Első alkalommal természetben nyújtandó óvodáztatási támogatás
20. §56
16.57
21. §
22. §
23. §
24. §
17. Záró rendelkezések
25. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet szabályait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 37/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelet.
(4) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben, a szociális ellátások vonatkozásában az Sztv., a gyermekvédelmi támogatások vonatkozásában a Gyvt., valamint az e törvények végrehajtására kiadott kormányrendeletekben és miniszteri rendeletekben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) Ha e rendelet másként nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott szociális ellátásokra az Sztv. 4. §-ában, a gyermekvédelmi támogatásokra a Gyvt. 5. §-ában meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.
(6)58 Az e rendelet alapján folytatott eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) A gyermekvédelmi ellátások megállapításánál a gyermek fogalmába beletartozik a Ptk. szerinti kiskorú, továbbá – ha e rendelet másként nem rendelkezik - a 23. életévét még be nem töltött, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek, valamint a 25. életévét még be nem töltött felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek.
(8)59 Az ápolási támogatás megállapításánál hozzátartozó, a Ptk. szerinti hozzátartozó.
2. melléklet
|
VÁRPALOTAI |
|
|
Irat száma: |
|
|
Érkezett: |
|
|
Előadó: |
Előszám: |
|
Melléklet: |
Ügytípus: |
|
A jövedelem típusa |
Kérelmező |
A családban élő közeli hozzátartozók |
||||
|
1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó |
||||||
|
2. Társas és egyéni vállal-kozásból, őstermelői, illet-ve szellemi és más önálló tevékenységből származó |
||||||
|
3. Alkalmi munkavégzés-ből származó |
||||||
|
4. Táppénz, gyermek-gondozási támogatások |
||||||
|
5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások |
||||||
|
6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások |
||||||
|
7. Egyéb jövedelem |
||||||
|
8. Összes jövedelem |
||||||
3. melléklet
4. melléklet
* Ebben az oszlopban kell feltüntetni, ha
- a 20 évesnél fiatalabb gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel még nem rendelkezik,
- életkortól függetlenül a gyermek tartós betegségének vagy fogyatékosságának fennállását, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt.
|
A jövedelem típusa |
Kérelmező |
A családban élő közeli hozzátartozók |
||||
|
1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó |
||||||
|
2. Társas és egyéni vállal-kozásból, őstermelői, illet-ve szellemi és más önálló tevékenységből származó |
||||||
|
3. Alkalmi munkavégzés-ből származó |
||||||
|
4. Táppénz, gyermek-gondozási támogatások |
||||||
|
5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások |
||||||
|
6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások |
||||||
|
7. Egyéb jövedelem |
||||||
|
8. Összes jövedelem |
||||||
|
* Ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is rendelkezik. |
5. melléklet
|
Rokonsági fok |
Neve ( születési neve) |
Születési hely |
Születési idő, év, hónap, nap |
Anyja neve |
|---|---|---|---|---|
|
Kérelmező |
||||
|
Házastárs/ élettárs |
||||
|
A jövedelem típusa |
Kérelmező |
Házastárs (élettárs) |
Együtt élő személyek |
|||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó |
||||||
|
2. Társas és egyéni vállal-kozásból, őstermelői, illet-ve szellemi és más önálló tevékenységből származó |
||||||
|
3. Alkalmi munkavégzés-ből származó |
||||||
|
4. Táppénz, gyermek-gondozási támogatások |
||||||
|
5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások |
||||||
|
6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások |
||||||
|
7. Egyéb jövedelem |
||||||
|
8. Összes jövedelem |
||||||
1. ) Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat):
címe: ................................................ város/község út/utca
............... hsz. alapterülete: ............. m2, tulajdoni hányad: ................. , szerzés ideje:
.................. év Becsült forgalmi érték:60 ........................................ Ft
Haszonélvezettel terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó)
Tulajdonos neve: ………………………………………………………..
2.) Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat):
címe: ................................................. város/község út/utca
............... hsz. alapterülete: ............. m2, tulajdoni hányad: ................. , szerzés
ideje:
................. év Becsült forgalmi érték:1 ........................................ Ft
Tulajdonos neve: ………………………………………………………..
3.) Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-) tulajdon (vagy állandó hasz-
nálat):61
megnevezése (zárkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb):
............................................................ címe: város/község
...................................................... út/utca .............. hsz. alapterülete: m2
tulajdoni hányad: .................................. , szerzés ideje: év
Becsült forgalmi érték:1 ......................................... Ft
Tulajdonos neve: ………………………………………………………..
4.) Termőföldtulajdon (vagy állandó használat):
megnevezése: ...................................... címe: város/község
...................................................... út/utca .............. hsz. alapterülete: m2
tulajdoni hányad: .................................. , szerzés ideje: év
Becsült forgalmi érték:1 ......................................... Ft
Tulajdonos neve: ………………………………………………………..
1. Adósságkezelési szolgáltatás keretében az alábbi adósságaim kezelését kérem:
Vezetékes gáz: [] tartozás összege: Ft
Áramdíj: [] tartozás összege: Ft
Távhőszolgáltatás: [] tartozás összege: Ft
Víz- és csatornadíj: [] tartozás összege: Ft
Önkormányzati lakás
lakbére: [] tartozás összege: Ft
2. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fent közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
3. A támogatás megítélése esetén a lakásfenntartási költségek folyamatos fizetését:
Vállalom – nem vállalom*
4. Az adósságkezelési programba bevont adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének a megfizetését:
Vállalom – nem vállalom*
5. Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt együttműködést a tanácsadóval, szolgáltatóval vállalom:
Vállalom – nem vállalom*
6. Személyes adataimat, (hozzátartozóim adatait) a jogosultság megállapítása és teljesítése céljából kezelhetik:
Hozzájárulok – nem járulok hozzá*
7. Hozzájárulok, hogy az érintett hitelező (közüzemi szolgáltató) az önkormányzatot (Családsegítő Szolgálat és Szociális Iroda) tájékoztassa adósságom pontos összegéről, továbbá az adósságkezelési eljárás során személyes adataimat kezelje.
8. Lakásfenntartási támogatásban
részesülök* a ………………………..…….számú határozat alapján
nem részesülök*
* a megfelelő szövegrész aláhúzandó
T Á J É K O Z T A T Ó
(a kérelem kitöltése előtt szíveskedjen elolvasni)
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
- kérelmező személyi igazolványát, lakcímkártyáját
- nyugdíjas személy esetében a nyugdíjas igazolványt,
- amennyiben az iratokat fénymásolatban csatolja, az eredeti iratokat
A kérelemhez mellékelni kell:
- a háztartásban lévő személyek (egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezők közössége) a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelméről szóló igazolását (valamennyi jövedelemről), vállalkozók esetében a kérelem benyújtását megelőző egy év átlagjövedelméről
- munkanélküli esetén a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy regisztrált munkanélküli, és elhelyezkedése érdekében együttműködik,
- 16 éven felüli gyermek iskolalátogatási igazolását,
- igazolást arról, hogy a lakás, amelyre vonatkozóan a tartozás fennáll saját tulajdona, illetve amennyiben bérlő, vagy albérlő az erre vonatkozó dokumentumokat (albérleti szerződés, lakásbérleti szerződés, adás-vételi szerződés, tulajdoni lap fénymásolata)
- megosztott lakás esetén bírói ítéletet
- közüzemi számlákat a havi lakásfenntartás kiadásairól
- a háztartásban élő, - korhatárra tekintet nélkül – tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos személy, fogyatékosságáról, rokkantságról szóló orvosi igazolást
Alulírott kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.
Nyilatkozom, hogy a csatolt jövedelmeken kívül más jövedelemmel nem rendelkezem, nem rendelkezünk. Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát környezettanulmány során és a szociális hatáskört gyakorló szerv – az állami adóhatóság illetékes igazgatósága útján – ellenőrizheti.
Várpalota, ……………………………….
…………………………………….
kérelmező aláírása
Kérelem átvételének időpontja: ______________________
Az adatokat ellenőriztem (átvevő): ____________________
|
VÁRPALOTAI |
|
|
Irat száma: |
|
|
Érkezett: |
|
|
Előadó: |
Előszám: |
|
Melléklet: |
Ügytípus: |
6. melléklet
|
A jövedelmek típusai |
A kérelmező jövedelme |
A kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs (élettárs) jövedelme |
A kérelmezővel közös háztartásban élő egyéb rokon jövedelme |
Összesen |
||
|
1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz |
||||||
|
2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem |
||||||
|
3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem |
||||||
|
4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások |
||||||
|
5. A gyermekek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, tartásdíj, árvaellátás) |
||||||
|
6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás |
||||||
|
7. Föld bérbeadásából származó jövedelem |
||||||
|
8. Egyéb (kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) |
||||||
|
9. Összes nettó jövedelem |
||||||
|
10. a család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege) |
||||||
7. melléklet
1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységből származó jövedelem.
2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást.
3. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem: alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg.
4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi- gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.
5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék.
6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.
7. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre.
Módosító rendeletek és hatálybalépésük:32/2015. (XI.27.) 2015.12.01.39/2015. (XII.14.) 2016.01.01.14/2016. (VI.28.) 2016.07.01.32/2017. (XII.15.) 2018.01.01.13/2020. (V.05.) 2020.05.06.40/2020. (XII.31.) 2021.01.01.4/2021. (I. 25.) 2021.01.26.
A rendelet bevezető részét mód. a 4/2021. (I. 25.) ör. 1.§-a
Az 1. alcím címe a Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § a Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A rendeletet 1/A. §-sal kieg. a 32/2017. (XII.15.) ör. 1.§-a
Az 1/B. §-t a Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
Az 1/C. §-t a Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
Az 1/D. §-t a Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
Az 1/D. § (3) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2.§ (3) bek. b) pontját hatályon kívül helyezte a 32/2015. (XI.27.) ör. 15.§ (2) bek., hatálytalan: 2015. december 1-jétől
A 3.§ (1) bek. mód. a 39/2015. (XII.14.) ör. 1.§-a
A 3.§ (2) bek. mód. a 39/2015. (XII.14.) ör. 2.§-a
A 3. § (3) bekezdés a) pontja a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdés b) pontja a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. §-t a Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 9. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdését a Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (2) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdését a Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 9. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5.§-t (3a)-(3c) bekezdésekkel kieg. a 32/2015 (XI.27.) ör. 2.§ (1) bek.
Az 5.§-t (5) bekezdéssel kieg. a 32/2015. (XI.27.) ör. 2.§ (2) bek.
A 6.§ (3) bek. mód. a 32/2015. (XI.27.) ör. 3.§ (1) bek.
A 6.§ (4) bek. mód. 40/2020. (XII.31.) ör. 1.§-a
A 6.§ (6) bek. mód. a 32/2015. (XI.27.) ör. 3.§ (2) bek.
A 6.§-t (7a) bekezdéssel kieg. a 32/2015. (XI.27.) ör. 3.§ (3) bek.
A 6.§ (8) bek. mód. a 32/32/2015. (XI.27.) ör. 3.§ (4) bek.
A 6. §-t (8a) bekezdéssel kieg. a 32/2017. (XII.15.) ör. 2.§-a
A 6.§-t (10) bekezdéssel kieg. a 32/2015. (XI.27.) ör. 3.§ (5) bek.
A 7.§ (2) bek. mód. a 32/2017. (XII.15.) ör. 3.§-a
A 7.§ (5) bek. első mondatát mód. a 32/2015. (XI.27.) ör. 4.§ (1) bek.
A 7.§ (8) bek. mód. a 32/2015. (XI.27.) ör. 4.§ (2) bek.
A 8.§ (1) bek. a) pontját mód. a 14/2016. (VI.28.) ör. 1.§-a
A 9.§-t (2a) bekezdéssel kieg. a 14/2016. (VI.28.) ör. 2.§-a
A 9.§ (3) bek. mód. a 32/2015. (XI.27.) ör. 5.§ (1) bek.
a 9.§ (5) bek. g) ponttal kieg. a 32/2015. (XI.27.) ör. 5.§ (2) bek.
A 12.§ (4) bek. első mondatát mód. a 32/2015. (XI.27.) ör. 6.§ (1) bek.
A 12.§ (4) bek. e) ponttal kieg. a 32/2015. (XI.27.) ör. 6.§ (2) bek.
A 13. § (1) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 13.§ (2) bek. mód. a 32/2017. (XII.15.) ör. 4.§-a A 13. § (2) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 14.§ (2) bek. mód. a 32/2017. (XII.15.) ör. 5.§ (1) bek. A 14. § (2) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 14.§ (3) bek. mód. a 32/2015. (XI.27.) ör. 7.§-a
A 14.§-t (3a) bek. kieg. a 32/2017. (XII.15.) ör. 5.§ (2) bek.
A 15. § (1) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 16.§ (1) bek. c) ponttal kieg. a 32/2015. (XI.27.) ör. 8.§ (1) bek. A 16. § (1) bekezdés c) pontja a Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 16.§-t (5) bek. kieg. a 32/2015. (XI.27.) ör. 8.§ (2) bek.
A 17. § (1) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 17.§ (2) bek. mód. a 14/2016. (VI.28.) ör. 3.§-a
A 17.§ (3) bek. mód. a 14/2016. (VI.28.) ör. 4.§-a
A 17. §-t új (8) bek. kieg. a 13/2020. (V.05.) ör. 1.§-a
A 17. §-t új (9) bek. kieg. a 13/2020. (V.05.) ör. 2.§-a
A 18.§ (1) bek. mód. a 32/2015. (XI.27.) ör. 9.§ (1) bek. A 18. § (1) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 18.§-t (3a) bekezdéssel kieg. a 32/2015. (XI.27.) ör. 9.§ (2) bek.
A 18.§ (4) bek. mód. a 32/2015. (XI.27.) ör. 9.§ (3) bek.
A 18.§ (5) bek. mód. a 32/2017. (XII.15.) ör. 6.§-a
A 19. § (3) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdése a Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 20.§-t hatályon kívül helyezte a 32/2015. (XI.27.) ör. 15.§ (2) bek., hatálytalan: 2015. december 1-jétől
A 16. alcímet a Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 9. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (6) bek. mód. a 4/2021. (I. 25.) ör. 2.§-a
A 25.§-t (8) bekezdéssel kieg. a 32/2015. (XI.27.) ör. 13.§-a
Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi érétkét kell feltüntetni
Az I.3. pontban megjelölt ingatlanokat feltüntetni csak akkor szükséges, ha az ingatlan önállóan nyilvántartott, vagy lakóházhoz, üdülőhöz nem tartozó, közterületen vagy bérelt területen létesített építmény.
*Becsült forgalmi értékként a jármű, illetve termelő- és munkaeszköz kora és állapota szerinti értéket kell feltüntetni.
