„7/A. § (1) A biztosító, a biztosító egyesület rendkívüli bevételként és rendkívüli ráfordításként a Tv.-nek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti tételeket mutatja ki.
(2) A biztosító, a biztosító egyesület az (1) bekezdésben meghatározottak helyett a Tv. 2015. július 4-től hatályos rendelkezéseit is alkalmazhatja. E döntéséről a számviteli politikájában kell rendelkezni, és azt be kell mutatnia a kiegészítő mellékletében.”
2.A betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektető-védelmi alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása
4. § A betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektető-védelmi alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Alapkr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) alapján működő Országos Betétbiztosítási Alapra (a továbbiakban: OBA), az önkéntes betétbiztosítási alapokra és intézményvédelmi alapokra (a továbbiakban együtt: önkéntes alapok), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján működő Befektető-védelmi Alapra (a továbbiakban: Befektető-védelmi Alap), a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szanálási törvény) alapján működő Szanálási Alapra (a továbbiakban: Szanálási Alap), valamint a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény alapján működő Kárrendezési Alapra (a továbbiakban: Kárrendezési Alap).
(2) Az OBA, az önkéntes alapok, a Befektető-védelmi Alap, a Szanálási Alap és a Kárrendezési Alap a Tv. előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.”
(A betétbiztosításból eredő bevételek között elkülönítetten kell kimutatni:)
„d) a betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült, hitelintézetekre, tagintézetekre vagy költségvetésre áthárított költségek miatti bevételek összegét.”
„(6) A működési költségek között ráfordításonkénti bontásban kell kimutatni az OBA működésével kapcsolatban felmerült általános igazgatási és fenntartási költségek összegét. Ide tartoznak a betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeknek és a megelőzési költségeknek a tagintézetekre át nem hárított összegei is. A működési költségek tartalmazzák az OBA megbízásos ügyleteivel kapcsolatban felmerült, továbbszámlázott költségek összegét. A működési költségek nem tartalmazzák a betétbiztosításból és a nem betétbiztosításból eredő ráfordítások között kimutatott költségek összegét.”
29/G. § (1) A Kárrendezési Alap az üzleti évről kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni.
(2) Az éves beszámoló a 8. számú melléklet szerinti mérleget, a 9. számú melléklet szerinti eredménykimutatást és a 29/K. § szerinti kiegészítő mellékletet foglalja magában. Az éves beszámolóval egyidejűleg a 29/L. § szerinti üzleti jelentést is el kell készíteni.
(2) A készletek között kell kimutatni a Befektető-védelmi Alap tagjának felszámolása esetén a Kárrendezési Alap taggal szembeni követelése fejében kapott, a Kárrendezési Alap tulajdonába került vagyontárgyakat is, ha azokat a Kárrendezési Alap nem saját tevékenysége céljára használja, hanem értékesíteni fogja.
(3) A Befektető-védelmi Alap taggal szembeni követeléseként kell kimutatni a Befektető-védelmi Alap tagjaitól igényelt éves befizetés összegét.
(4) Alapra átszállt követelésként kell kimutatni a kárrendezésre jogosultak befektetési szolgáltatóval szemben fennálló azon követeléseit, amelyek ellenérték fejében törvény erejénél fogva a Kárrendezési Alapra átszálltak.
(5) Egyéb követelésként kell kimutatni minden olyan követelést, amelyet a 8. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.
(6) Az állampapírok között kell kimutatni a Kárrendezési Alap pénzeszközeiből a – készpénzben, a Kárrendezési Alap pénzforgalmi számláján tartott, továbbá a kifizetések lebonyolítására elkülönített összegeken felüli – szabad pénzösszegeknek állampapír-vásárlásra fordított összegét.
(7) Az egyéb értékpapírok között kell kimutatni a Befektető-védelmi Alap tagjának felszámolása során a Kárrendezési Alap taggal szembeni követelése fejében kapott, a Kárrendezési Alap tulajdonába került kötvények, részvények és egyéb értékpapírok értékét.
29/I. § (1) A Kárrendezési Alap saját tőkéje a jegyzett tőkét, a tartalékot, az értékelési tartalékot és a tárgyévi eredményt foglalja magában.
(2) Jegyzett tőkeként kell kimutatni a létesítő okiratban ekként meghatározott összeget.
(3) Tartalékként kell kimutatni a 29/H. § (4) bekezdés szerinti követelések és a Kárrendezési Alap által a károsultak részére fizetendő kártalanítás miatti kötelezettségek összegének különbözetét. A tartalékot módosítja az előző üzleti év eredménye is.
(4) A hosszú lejáratú kötelezettségek között külön kell kimutatni a Kárrendezési Alap által kibocsátott kötvények miatt fennálló kötelezettségek éven túli összegeit.
(5) A rövid lejáratú kötelezettségek között külön kell kimutatni a Kárrendezési Alap által kibocsátott kötvények, a Magyar Nemzeti Banktól felvett áthidaló kölcsön és a Befektető-védelmi Alaptól a működési költségek átmeneti biztosítása érdekében kapott kölcsön éven belül lejáró összegét.
(6) A károsult ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a részükre fizetendő kártalanítás még ki nem fizetett összegét.
(7) Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan rövid lejáratú kötelezettséget, amelyet a 8. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.
(2) A kártalanításból származó bevételek között elkülönítetten kell kimutatni a Befektető-védelmi Alap tagjai által teljesítendő (a Befektető-védelmi Alap tagjaitól igényelt) éves befizetés összegét.
(3) A kártalanításból származó ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni:
a) a kártalanítás kifizetésével megbízott hitelintézetnek fizetett lebonyolítási díj összegét;
b) a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült egyéb költségek összegét.
(4) A tárgyévi költségeket a 9. számú melléklet szerinti bontásban kell kimutatni.
(5) A Kárrendezési Alap tárgyévi eredményeként – előjelének megfelelően – kell kimutatni az üzleti év bevételeinek és az üzleti évi ráfordításainak (költségeinek) különbözeteként adódó nyereség vagy veszteség összegét.
(6) Tartalékot módosító tételként kell elszámolni a tárgyévet követő üzleti évben a tárgyévi eredmény összegét.
Kiegészítő melléklet
29/K. § A Kárrendezési Alap éves beszámolójának kiegészítő mellékletében a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően be kell mutatni:
a) kártalanításként az üzleti évben kifizetett összegeket, az előző év(ek)ben és az üzleti évben együttesen kifizetett összegeket, továbbá a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között kifizetett összegeket, valamint a kártalanításként még ki nem fizetett összegeket;
b) a Kárrendezési Alap által kibocsátott kötvények, illetve felvett kölcsönök feltételeit és indoklását.
Üzleti jelentés
29/L. § (1) Az üzleti jelentés az éves beszámoló adatainak értékelésével bemutatja a Kárrendezési Alap valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, és tájékoztat a jogszabály, illetve az igazgatóság által meghatározott feladatok végrehajtásáról, továbbá a Kárrendezési Alap jövőbeni feladatairól.
(2) Az üzleti jelentésben ki kell térni:
a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;
b) az igazgatóság által meghatározott feladatok teljesítésére és azok értékelésére;
c) a Kárrendezési Alap következő évi költségvetésére;
d) a nem kártalanításból eredő bevételek és ráfordítások jelentős nagysága esetén azok jogcímenkénti bemutatására.
Könyvvizsgálat
29/M. § A Kárrendezési Alap éves beszámolójának felülvizsgálatára csak olyan kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló társaság választható, aki/amely megfelel a Hpt. előírásai szerint a könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeknek.
Az éves beszámoló jóváhagyása
29/N. § (1) A Kárrendezési Alap éves beszámolóját és üzleti jelentését – ennek részeként a következő évi költségvetését – a Befektető-védelmi Alap igazgatósága hagyja jóvá.
(2) Az éves beszámolót és az üzleti jelentést legkésőbb az üzleti évet követő év május 30-áig kell elkészíteni és megküldeni a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankhoz, az Állami Számvevőszékhez és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz.”
4.A kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása
5.A Pénztárak Garancia Alapja éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 217/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása
6.A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
(13) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 32. §-ával hatályon kívül helyezett 5. § (9) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.”
(A pénztár működési tevékenysége eredményének megállapításánál a működési célú bevételek a következők:)
„j) Egyéb bevételek között kell kimutatni továbbá a pénztár működésével kapcsolatban a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség, az átvállalt tartozás összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik, valamint a térítés nélkül kapott (működéshez igénybe vett) szolgáltatások piaci – jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. Itt kell szerepeltetni a pénztár működése során keletkezett kötelezettségek harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Itt kell továbbá kimutatni az Mpt. 50. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott gazdasági társaságba bevitt – értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő – vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke és a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott értéke közötti különbözetet, ha a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott érték a több.
k) Az egyéb bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a térítés nélkül átvett eszközök (forgalmi, piaci) értékét, az elengedett, átvállalt kötelezettségek beszerzett eszközökhöz kapcsolódó értékét legfeljebb az elengedett, átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.”
(Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a Felügyelettel, valamint az Alappal kapcsolatos befizetési kötelezettségeket, valamint az olyan egyéb veszteség jellegű ráfordításokat, amelyek a pénztár működési tevékenységével kapcsolatban merülnek fel és nem minősülnek sem a befektetési tevékenység ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.)
„f) Egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban felmerült, behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelések könyv szerinti értékét, a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben. Itt kell továbbá kimutatni az Mpt. 50. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott gazdasági társaságba bevitt – értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő – vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke és a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott értéke közötti különbözetet, ha a nyilvántartás szerinti érték a több.”
(Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a Felügyelettel, valamint az Alappal kapcsolatos befizetési kötelezettségeket, valamint az olyan egyéb veszteség jellegű ráfordításokat, amelyek a pénztár működési tevékenységével kapcsolatban merülnek fel és nem minősülnek sem a befektetési tevékenység ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.)
„g) Nem befektetési célú, tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztéseként kell kimutatni a pénztár saját alapítású vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő részesedések, üzletrészek – a Tv. 54. §-a alapján – elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.”
[Működési célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként elkülönítetten kell kimutatni a működési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után kapott kamatokat, kamatjellegű bevételeket, nyereségjellegű különbözeteket (árfolyamnyereséget), a befektetési jegyek hozamát, a kapott osztalék és részesedés összegét, valamint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit. Itt kell továbbá kimutatni a befektetési célú ingatlanok hasznosításából származó bevételeket, valamint a működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetében elszámolt várható hozam összegét is.]
„b) Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni a működési célra szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok és diszkont értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor realizált nyereségjellegű különbözeteket. Itt kell továbbá kimutatni az évente tőkét törlesztő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztésekor elszámolt nyereségjellegű különbözeteket, a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor realizált árfolyamnyereséget.”
[Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a működéssel kapcsolatban felvett kölcsön, hitel után fizetendő (fizetett) kamatokat, továbbá a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a diszkont értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor – a kamat nélküli (kamattal csökkentett) – eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözeteket (árfolyamveszteséget), a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált veszteséget, valamint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait. A befektetéssel kapcsolatos ráfordítások elszámolásánál a Tv. 85. §-ának vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a befektetési célú ingatlanokkal, és az igénybe vett befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat, valamint a működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetének összegében a ráfordításokkal szemben megképzett céltartalék összegét is.]
„b) Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni a működési célra szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részvények, üzletrészek) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet, valamint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor az eladási árban lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a vételár és a névérték közötti különbözetnek az eladás (beváltás) időpontjáig járó időarányos összegével csökkentett eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözetet. Itt kell továbbá kimutatni az évente tőkét törlesztő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztéskor elszámolt veszteségjellegű különbözeteket, valamint a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor realizált árfolyamveszteséget, valamint a térítés nélkül átadott működési célú befektetett eszközök között kimutatott részesedések nyilvántartás szerinti értékét is.”
„(3) Az átalakulás során megszűnő pénztár a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – az e rendelet szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az átalakulás során megszűnő pénztárnak nem kell üzleti jelentést készítenie.”
(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. §-ával hatályon kívül helyezett 34. § (8)–(11) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.”
2.27. § (3) bekezdésében az „a rendkívüli bevételként” szövegrész helyébe az „az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként” szöveg,
4.34. § (3) bekezdésében a „sem a befektetési tevékenység ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak” szövegrész helyébe az „a befektetési tevékenység ráfordításainak ” szöveg,
(A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége eredményének megállapításánál a működési célú bevételek a következők:)
„i) Egyéb bevételek között kell kimutatni továbbá a pénztár működésével kapcsolatban a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség, az átvállalt tartozás összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik, valamint a térítés nélkül kapott (működéshez igénybe vett) szolgáltatások piaci – jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. Itt kell szerepeltetni a pénztár működése során keletkezett kötelezettségek harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Itt kell továbbá kimutatni az Öpt. 31. § (4) bekezdésében meghatározott gazdasági társaságba bevitt – értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő – vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke és a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott értéke közötti különbözetet, ha a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott érték a több.
j) Az egyéb bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a térítés nélkül átvett eszközök (forgalmi, piaci) értékét, az elengedett, átvállalt kötelezettségek beszerzett eszközökhöz kapcsolódó értékét, legfeljebb az elengedett, átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.”
(Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a Felügyelettel kapcsolatos befizetési kötelezettségeket, valamint az olyan egyéb veszteség jellegű ráfordításokat, amelyek a pénztár működési tevékenységével kapcsolatban merülnek fel és nem minősülnek sem a befektetési tevékenység ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.)
„e) Egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban felmerült, behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelések könyv szerinti értékét, a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben. Itt kell továbbá kimutatni az Öpt. 31. § (4) bekezdésében meghatározott gazdasági társaságba bevitt – értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő – vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke és a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott értéke közötti különbözetet, ha a nyilvántartás szerinti érték a több.”
(Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a Felügyelettel kapcsolatos befizetési kötelezettségeket, valamint az olyan egyéb veszteség jellegű ráfordításokat, amelyek a pénztár működési tevékenységével kapcsolatban merülnek fel és nem minősülnek sem a befektetési tevékenység ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.)
„f) Nem befektetési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztéseként kell kimutatni a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységének gazdasági társaságba történő kihelyezése során szerzett részesedések, üzletrészek – a Tv. 54. §-a alapján – elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.”
[Működési célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként elkülönítetten kell kimutatni a működési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után kapott kamatokat, kamatjellegű bevételeket, nyereségjellegű különbözeteket (árfolyamnyereséget), a befektetési jegyek hozamát, a kapott osztalék és részesedés összegét, valamint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit. Itt kell továbbá kimutatni a befektetési célú ingatlanok hasznosításából származó bevételeket, valamint a működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetében elszámolt várható hozam összegét is.]
„b) Részesedésekből származó bevételeként, árfolyamnyereségeként kell kimutatni a működési célra szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok és diszkont értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor realizált nyereségjellegű különbözeteket. Itt kell továbbá kimutatni az évente tőkét törlesztő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztésekor elszámolt nyereségjellegű különbözeteket, a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor realizált árfolyamnyereséget.”
[Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a működéssel kapcsolatban felvett kölcsön, hitel után fizetendő (fizetett) kamatokat, továbbá a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a diszkont értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor – a kamat nélküli (kamattal csökkentett) – eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözeteket (árfolyamveszteséget), a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált veszteséget, valamint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait. A befektetéssel kapcsolatos ráfordítások elszámolásánál a Tv. 85. §-ának vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a befektetési célú ingatlanokkal, és az igénybe vett befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat, valamint a működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetének összegében a ráfordításokkal szemben megképzett céltartalék összegét is.]
„b) Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni a működési célra szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részvények, üzletrészek) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet, valamint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor az eladási árban lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a vételár és a névérték közötti különbözetnek az eladás (beváltás) időpontjáig időarányosan meghatározott összegével csökkentett eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözetet. Itt kell továbbá kimutatni az évente tőkét törlesztő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztéskor elszámolt veszteségjellegű különbözeteket, valamint a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor realizált árfolyamveszteséget, valamint a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott működési célú részesedések nyilvántartás szerinti értékét is.”
„(3) Az átalakulás során megszűnő pénztár a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával – mint mérleg fordulónappal – az e rendelet szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az átalakulás során megszűnő pénztárnak nem kell üzleti jelentést készítenie.”
(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 44. §-ával hatályon kívül helyezett 34. § (8)–(11) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.”
2.27. § (3) bekezdésében az „a rendkívüli bevételként” szövegrész helyébe az „az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként” szöveg,
3.34. § (3) bekezdésében a „sem a befektetési tevékenység ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak” szövegrész helyébe a „a befektetési tevékenység ráfordításainak” szöveg,
9.A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
„(11) Az egyéb szervezetnek a könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a kapott adományt (közcélú adományt) és annak felhasználását, amennyiben a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki.
(12 )A civil szervezet nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogy abból az Ectv.-ben meghatározott alaptevékenységgel, illetve a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételek, ráfordítások (költségek), kiadások rendelkezésre álljanak.
(13) Az MRP szervezet nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogy abból a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényben meghatározott adatok rendelkezésre álljanak.”
„13/A. § Induló tőkeként kell kimutatni a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával a civil szervezet, a köztestület, a közalapítvány létesítő okiratában (annak módosításában) meghatározott, az alapító, a tag, a csatlakozó által ilyen címen rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét.”
„(3) Az eredménykimutatásban a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, a pénzügyi műveletek bevételeinek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, egyéb ráfordítások és a pénzügyi műveletek ráfordításai együttes összegének különbözete, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.”
„(4) A kettős könyvvitelt vezető civil szervezetnek, közalapítványnak a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevétel és pénzügyi műveletek bevétele bontásban kell bemutatnia. Az egyéb bevételeken belül részletezni kell a tagdíj, az alapítótól kapott befizetések, valamint a kapott támogatások összegét.”
49. § Az Eszkr. a 20. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai
Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
20/A. § (1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) hatálya alá tartozó Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: Integrációs Szervezet) a Tv. előírásait a (2)–(3) bekezdésben és a 20/B–20/I. §-ban foglaltak figyelembevételével alkalmazza.
(2) Az Integrációs Szervezet az üzleti évről kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni.
(3) Az Integrációs Szervezet éves beszámolója a 6. számú melléklet szerinti mérlegből, a 7. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 20/F. § szerinti kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg a 20/G. § szerinti üzleti jelentést is el kell készíteni.
(2) Tagintézetekkel szembeni követelésként kell kimutatni az Integrációs Szervezet tagjai (a továbbiakban: tagintézetek) által fizetendő, még nem teljesített tagdíjak összegét.
(3) Egyéb követelések tagintézetekkel szemben mérlegtételként kell kimutatni a díjkövetelésen kívüli tagintézetekkel szembeni követelést.
(4) Nem tag hitelintézetekkel szembeni követelésként kell kimutatni a megszűnt tagokkal szembeni mérlegfordulónapon fennálló követeléseket.
(5) Állammal szembeni követelésként kell kimutatni az állammal szembeni követeléseket, az adó és járulék jellegű túlfizetések kivételével.
(6) Egyéb követelések között kell kimutatni az olyan követelések összegét, amelyeket a 6. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.
(7) Egyéb értékpapírok között kell kimutatni a tagintézet felszámolása során az Integrációs Szervezet kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az Integrációs Szervezet tulajdonába került kötvények, részvények és egyéb értékpapírok értékének összegét is.
20/C. § (1) Az Integrációs Szervezet saját tőkéje a jegyzett tőkét, a tartalékot, a lekötött tartalékot, az értékelési tartalékot és a tárgyévi eredményt foglalja magában.
(2) Az Integrációs Szervezet jegyzett tőkéje
a) az állam és a tagintézetek által jegyzett tőke címén rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás összege, csökkentve a megszűnt tagintézetekre jutó jegyzett tőke összegével,
b) a jogutódlással szerzett vagyon azon része, amelyet az állam, a tagintézetek és a Takarékbank Zrt. a jogelődök részére vagyoni hozzájárulásként teljesített.
(3) Az Integrációs Szervezet jegyzett tőkéjéből a már nem tagintézet jegyzett tőke részét a tagsági viszony megszűnésekor át kell vezetni a tartalékok közé.
(4) Az Integrációs Szervezet jegyzett tőkéje, a tulajdonosi hányadok megtartása mellett leszállítható a tartalék javára az erről szóló Igazgatósági döntés időpontjával.
(5) A tartalékon belül kell kimutatni
a) az Integrációs Szervezet előző üzleti év(ek)ben keletkezett tárgyévi eredményét, előjelének megfelelően,
b) a jogelődöktől átvett vagyonból a (2) bekezdés b) pont szerinti vagyonon felüli részt,
c) a jegyzett tőke leszállítása során a (4) bekezdés alapján átvezetett összegeket.
(6) Tartalékot csökkentő tételként kell elszámolni a tagoknak fizetendő hozam összegét.
(7) Az Integrációs Szervezet az igazgatóság által meghatározott célokra lekötött tartalékot képezhet a tartalék terhére.
(8) Állammal szembeni rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az állammal szembeni egy éven belül lejáró kötelezettséget (ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségek éven belül lejáró összegeit is), kivéve az adó és járulék jellegű kötelezettségeket.
(9) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az olyan rövid lejáratú kötelezettségeket, amelyeket a 6. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.
A mérlegtételekhez kapcsolódó egyéb előírások
20/D. § (1) A tagintézet felszámolása esetén az Integrációs Szervezet kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az Integrációs Szervezet tulajdonába került vagyontárgyakat és értékpapírokat piaci értéken kell a számviteli nyilvántartásokba felvenni.
(2) Az Integrációs Szervezet által a tagintézeteknek véglegesen nyújtott tőkejuttatások összegét a tartalék terhére kell elszámolni.
Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
20/E. § (1) Az Integrációs Szervezet eredménykimutatásának előírt tagolását a 7. számú melléklet tartalmazza.
(2) Tagdíj bevételként kell elszámolni a tagintézetek által a tárgyévi üzleti évben fizetendő tagdíjak összegét.
(3) Tagintézetektől kapott egyéb bevételek között kell kimutatni a tagintézetek által teljesített tagdíjnak nem minősülő befizetéseket.
(4) Tárgyévi eredményként – előjelének megfelelően – kell kimutatni az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak (költségeinek) különbözeteként adódó nyereség vagy veszteség összegét.
(5) Az Integrációs Szervezet tárgyévi eredménye a tagintézetekkel szemben elszámolt bevételeknek, az egyéb bevételeknek, a pénzügyi műveletek bevételeinek, valamint az egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai és a működési költségek együttes összegének a különbözete.
(6) A tárgyévet követő üzleti évben az Integrációs Szervezet tárgyévi eredményének összegét tartalékot módosító tételként kell elszámolni.
Kiegészítő melléklet
20/F. § Az Integrációs Szervezet éves beszámolójának kiegészítő mellékletében a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően be kell mutatni:
a) tagintézetenkénti bontásban a tagintézet hitelfelvétele után az Integrációs Szervezet által vállalt kezesség összegét;
b) tagintézetenkénti bontásban a tagdíj és a nem tagdíj bevételeket;
c) tagintézetenkénti bontásban a tagintézeteknek az üzleti évben nyújtott kölcsönök nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét;
d) az Integrációs Szervezet saját tőkéjének tárgyévi mozgását jogcímenként és mérlegsoronként;
e) az Integrációs Szervezet által felvett hitelek feltételeit és indoklását;
a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;
b) az Integrációs Szervezet létesítő okiratában meghatározott irányító szerve által megállapított feladatok teljesítésére és azok értékelésére.
Könyvvizsgálat
20/H. § Az Integrációs Szervezet csak olyan kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló társaságot választhat éves beszámolójának felülvizsgálatára, aki/amely megfelel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény előírásai szerint a könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeknek.
Az éves beszámoló jóváhagyása
20/I. § (1) Az éves beszámolót és az üzleti jelentést az Integrációs Szervezet igazgatósága hagyja jóvá.
(2) Az éves beszámolót és az üzleti jelentést legkésőbb az üzleti évet követő év május 31-ig kell elkészíteni és benyújtani a tagintézetekhez, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz, és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankhoz.”
50. § Az Eszkr. „Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 28/B. §-sal egészül ki:
1.2. § (3) bekezdésében az „az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet” szövegrész helyébe az „a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet” szöveg,
11.A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása
„8. befektetési szolgáltatás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerint meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások, árutőzsdei szolgáltatások;”
„25. értékpapír-kölcsönügylet, másodlagos értékpapír, garanciaalap, központi értéktár: a Tpt. szerint meghatározott fogalom;
26. tőzsdeforgalmi számla: a szakosított hitelintézetként működő központi értéktárnál, központi szerződő félnél befektetési szolgáltatásokkal összefüggő fizetési forgalom lebonyolítása céljából nyitott pénzforgalmi számla;”
„g) A hitelintézetekkel szembeni látra szóló követelések között kell kimutatni – többek között – a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet igénybe vevő hitelintézetnél, központi értéktárhoz, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezethez letétként, elszámolóár különbözetként és egyéb címen átutalt, az ügyletek teljesítésére még fel nem használt – az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket –, jogcímenkénti bontásban, valamint az analitikus nyilvántartásban részletezve a sajátszámlás ügyletekhez és az ügyfél javára kötött ügyletekhez kapcsolódóan befizetett pénzösszegeket. [A hó végi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján – a 18. § (4) bekezdésének megfelelően – ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki követelés.]
h) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó éven belüli lejáratú követelések között kell kimutatni a központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő hitelintézetnél – többek között – a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a befektetési szolgáltatók által, a központi szerződő fél szabályzata alapján létrehozott és a központi szerződő fél által kezelt közös pénzeszközbe (garanciaalapba) befizetett összeget.
i) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó éven belüli lejáratú követelések között kell kimutatni a központi értéktárnál, a központi szerződő félnél, az árutőzsdén, illetve az értékpapírtőzsdén kötött határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltatónak minősülő hitelintézet árkülönbözet, illetve közös pénzeszközhöz való hozzájárulás fizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt a központi értéktár, a központi szerződő fél által történő teljesítés (helytállás) összegében, valamint a központi értéktár, központi szerződő fél által végzett tevékenység során a hitelintézeteknek nyújtott kölcsön miatt fennálló követelést.”
„l) A hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követelések között kell kimutatni a központi értéktár, központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő hitelintézetnél – többek között – a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó árkülönbözet címén, a központi értéktár, központi szerződő fél részére átutalt, illetve a hitelintézet részére vezetett tőzsdeforgalmi számláról ilyen címen befizetett pénzösszeget.”
(Az ügyfelekkel szembeni követeléseken belül, a befektetési szolgáltatásból eredő követelések között kell kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél:)
„d) a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelésként a Tpt. értelmében a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben a központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatás és értéktári tevékenység, továbbá a központi értéktár által nyújtható befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett követelések összegét;”
„(4) Az egyéb követelések közé tartoznak a jogszabály vagy egyéb szerződés alapján, nem hitelintézetekkel és nem ügyfelekkel szemben fennálló követelések, így különösen a munkavállalókkal és a költségvetéssel, illetve más jogi és természetes személyekkel szembeni követelések, amelyek nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból adódnak, továbbá az eseti jelleggel végzett egyéb üzleti tevékenységgel kapcsolatos követelések (ideértve a vevőköveteléseket, a pénzügyi intézmény tulajdonába nem leszámítolás útján került váltóból adódó követelést). A központi értéktár, központi szerződő fél az egyéb követelések között mutatja ki továbbá az általa nyújtott szolgáltatásból adódó követeléseket, így különösen:
a) az azonnali értékpapír-tőzsdei ügyletek esetén, a befektetési szolgáltató részére – a napi vételi és eladási ügyleteiből adódó kötelezettségek és követelések egyenlegeként keletkezett nettó követelés összegében – a tőzsdeforgalmi számlája, illetve bankszámlája javára a központi értéktár, központi szerződő fél által átvezetett, illetve átutalt pénzeszköz miatt fennálló követelést;
b) a központi értéktár, központi szerződő fél által lebonyolított, szabályozott módon történő, tőzsdén kívüli állampapír kereskedelem során, a befektetési szolgáltató részére, azonnali ügyleteiből eredő követelések összegében – pénzügyi teljesítés címén – a központi értéktár, központi szerződő fél által átutalt pénzösszeget;
c) a tőzsdével szembeni követelésként, az árutőzsdének, illetve értékpapírtőzsdének nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelést; [A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értékpapírtőzsdével szembeni követelések elkülönítetten megállapíthatók legyenek.]
d) a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelésként, az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek elszámolása miatt a befektetési szolgáltatóknak, árutőzsdei szolgáltatóknak felszámított egyéb díjak miatti követeléseket; [Az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelések árutőzsdei és értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben megállapíthatók legyenek.]
e) a határidős ügyletek napi elszámoló ára és kötési ára közötti különbözet összegében, árkülönbözet címén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató tőzsdeforgalmi számlájára átvezetett, illetve bankszámlájára átutalt pénzösszeget. [A könyvviteli nyilvántartásokban az árkülönbözetet az árutőzsdei, valamint az értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben elkülönítetten kell vezetni.]”
„c) A hitelintézetekkel szembeni látra szóló kötelezettségek között kell kimutatni a központi értéktárnál, központi szerződő félnél a más hitelintézetek, illetve az MNB által letétként, elszámoló ár különbözeteként, valamint egyéb címen a központi értéktár, központi szerződő fél részére átutalt, az ügyletek teljesítésére még fel nem használt – az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket. [A könyvviteli nyilvántartásokban biztosítani kell, hogy a tartozás befektetési szolgáltatónként, azon belül jogcímenként, árutőzsdei, illetve értékpapír-tőzsdei ügylettípusonként (alapbiztosíték, pénzügyi fedezet, kiegészítő pénzügyi fedezet, árkülönbözet stb.), továbbá a határidős ügyletekhez kapcsolódóan, a befektetési szolgáltató saját és ügyfeleket megillető pénzeszközei bontásban megállapíthatók legyenek.]
d) A hitelintézetekkel szembeni meghatározott időre lekötött kötelezettségek között kell kimutatni a központi szerződő félnél a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a befektetési szolgáltatók által létrehozott központi szerződő fél által kezelt közös pénzeszközbe (garanciaalapba) a központi szerződő fél részére a hitelintézetek, illetve az MNB által befizetett összegeket. (A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a közös pénzeszközök állománya fajtánként megállapítható legyen, valamint a befizetett, illetve a tőzsdei ügylet nem teljesítése miatt felhasznált pénzösszegek befektetési szolgáltatónként kimutathatók legyenek.)”
„g) A hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségek között kell kimutatni a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségként a központi értéktár, központi szerződő fél szolgáltatásait igénybe vevő hitelintézetnél a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó árkülönbözet címén a központi értéktár, központi szerződő fél által a hitelintézet tőzsdeforgalmi számlájára átutalt – és onnan a pénzforgalmi számlájára átvezetett – pénzösszegeket. [A hó végi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján a 18. § (6) bekezdésének megfelelően ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki kötelezettség, illetve olyan határidős bizományi ügyletek esetében, amelyeknél a hitelintézet a lejárati idő előtt nem fizeti ki az ügyfelet megillető árkülönbözeteket, és nem használja azt fel az ügyfél más ügyletének teljesítésére.]”
(Az ügyfelekkel szembeni takarékbetétek miatt és egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeken belül kell kimutatni többek között:)
„f) a központi értéktárnál, központi szerződő félnél
fa) a látra szóló egyéb kötelezettségek között, a letétként, elszámoló ár különbözeteként, valamint egyéb címen a – hitelintézettől és MNB-től eltérő – befektetési szolgáltatók által a központi értéktár, központi szerződő fél részére átutalt és a részükre vezetett tőzsdeforgalmi számlán kezelt, az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket,
fb) az éven belüli lejáratú egyéb kötelezettségek között, a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a befektetési szolgáltatók által a tőzsdei szabályzatok alapján létrehozott és a központi szerződő fél által kezelt közös pénzeszközbe (garanciaalapba) – hitelintézettől és MNB-től eltérő – befektetési szolgáltatók által a központi szerződő fél részére befizetett összegeket.”
(Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között a befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségként kell kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél:)
„d) a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségként a Tpt. értelmében a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet ellátó, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben a központi szerződő fél és értéktári tevékenység, illetve a központi értéktár által nyújtott befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett kötelezettségek összegét;”
„(7) Az egyéb kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan kötelezettséget, amelyet az 1. számú melléklet szerint a mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni, ideértve a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségekhez nem tartozó más vagyoni hozzájárulását, továbbá a központi költségvetés, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok által közvetlenül rendelkezésre bocsátott világbanki és egyéb hitelek állományát, a szállítói tartozásokat, a tulajdonosokkal, a tagokkal, a munkavállalókkal és a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket, valamint a jogszabály vagy egyéb szerződés alapján fennálló nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeket. A központi értéktár, központi szerződő fél az egyéb kötelezettségek között mutatja ki továbbá az alaptevékenységből adódó kötelezettségeket, így különösen:
a) az azonnali értékpapír-tőzsdei ügyletek esetén, a befektetési szolgáltató által – a napi vételi és eladási ügyleteiből adódó kötelezettségek és követelések egyenlegeként keletkezett nettó kötelezettségek összegében – a központi értéktárnak, központi szerződő félnek pénzügyi teljesítés címén átutalt, illetve tőzsdeforgalmi számlájáról teljesített befizetés miatt fennálló kötelezettséget;
b) a központi értéktár, központi szerződő fél által történő lebonyolítás keretében, szabályozott módon történő, tőzsdén kívüli állampapír-kereskedelem során, a befektetési szolgáltató azonnali ügyleteiből eredő kötelezettségek összegében – pénzügyi teljesítés címén – a központi értéktár, központi szerződő fél részére átutalt pénzösszeget;
c) a tőzsdével szembeni kötelezettségként, az árutőzsdével, illetve értékpapírtőzsdével szemben a központi értéktári, központi szerződő fél által végzett tevékenységéhez kapcsolódóan keletkezett tartozásokat; (A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értékpapírtőzsdével szembeni kötelezettségek elkülönítetten megállapíthatók legyenek.)
d) a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni kötelezettségként, az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek elszámolása miatt a befektetési szolgáltatókkal, árutőzsdei szolgáltatókkal szemben keletkezett kötelezettséget (ide nem értve a befektetési, illetve a pénzügyi szolgáltatások miatti hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kimutatott tartozásokat); (Az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokban biztosítani kell, hogy a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal, árutőzsdei szolgáltatókkal szembeni kötelezettségek árutőzsdei és értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben megállapíthatók legyenek.)
e) a határidős ügyletek napi elszámoló ára és kötési ára közötti különbözet összegében, árkülönbözet címén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató által a tőzsdeforgalmi számláján ilyen címen rendelkezésre álló pénzösszegből, bankszámlájáról, illetve egyéb módon a központi értéktár, központi szerződő fél számára befizetett pénzösszeget. (A könyvviteli nyilvántartásokban az árkülönbözetet az árutőzsdei, valamint az értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben elkülönítetten kell vezetni.)”
„(2) Az (1) bekezdésa) és b), valamint d) és e) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási bevételek, illetve ráfordítások közül a jutalék- és díjbevételeket, illetve ráfordításokat az eredménykimutatásban a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, illetve a fizetett (fizetendő) jutalék és díjráfordítások között elkülönítetten kell feltüntetni. Minden egyéb befektetési szolgáltatási bevételt, illetve ráfordítást és az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bevételeket, illetve ráfordításokat a pénzügyi műveletek nettó eredményében kell kimutatni az egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételektől és ráfordításoktól elkülönítetten. A központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységéért (szolgáltatásaiért) felszámított forgalmazási jutalékot, a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolására szóló jogosultságért felszámított díjat, a letétkezelési és őrzési díjakat a letéti igazolások kiállításáért, valamint az értékpapírok be- és kiszállításáért, az értékpapír transzferekért és értékpapírszámla vezetésért, a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységét segítő, kiegészítő tevékenységek után, továbbá az egyéb – az MNB által jóváhagyott díjszabályzatban rögzített – szolgáltatásokért felszámított díjakat (ide nem értve a tőzsdeforgalmi számlavezetésért járó díjakat) az (1) bekezdés d) és e) pontjában lévő bevételek között mutatja ki.”
61. § A Hitkr. „Az eredménykimutatás tartalma, tagolása” alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A pénzügyi intézmény rendkívüli bevételként és rendkívüli ráfordításként a Tv.-nek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti tételeket mutatja ki.
(2) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak helyett a Tv. 2015. július 4-től hatályos rendelkezéseit is alkalmazhatja. E döntéséről a számviteli politikájában kell rendelkezni, és azt be kell mutatnia a kiegészítő mellékletében.”
„(5) A központi értéktárnak, központi szerződő félnek az egyéb követeléseken, illetve az egyéb kötelezettségeken belül, a tőzsdén kívüli ügyletekből adódóan – a befektetési szolgáltatókkal szemben, központi értéktárként, központi szerződő félként végzett lebonyolítás keretében, szabályozott módon történő tőzsdén kívüli azonnali állampapír kereskedelmi ügyleteiből származó követeléseinek és kötelezettségeinek pénzügyi rendezése miatt – fennálló a 6. § (4) bekezdés b) pontja szerinti követelés, valamint a 7. § (7) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettség azonos napon történő pénzügyi rendezésekor a követelés és a kötelezettség összegét egy – az egyéb követeléseken belül megnyitott – elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetnie.”
„(4) Az ügyfelet terhelő, a központi értéktárnak, központi szerződő félnek befizetett árkülönbözet összegét a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követelések között a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követelések számlán – azon belül ügyfelek miatt fennálló követelésként elkülönítve – kell kimutatni a letétek céljára átutalt, de az ügylet teljesítésére még fel nem használt pénzösszeg miatt a hitelintézetekkel szemben kimutatott követelés csökkentésével egyidejűleg. A befizetett árkülönbözet összegével csak az ügylet zárásakor lehet csökkenteni az ügyfélszámla összegét a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követelés számla csökkentésével szemben. A mérleg fordulónapjával, – illetve a hó végi záráskor – az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan – a központi értéktár, központi szerződő fél részére befizetett árkülönbözet összegében – fennálló, a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követeléseket az ügyfélszámlával szemben ki kell vezetni a könyvekből és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni. Az üzleti évet követő évben, – illetve a hó végi zárást követő hónap elején – ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra – egymással szembeni elszámolással – felvenni.
(5) A hitelintézet a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott, az ügyfelet megillető árkülönbözet, egyéb pénzeszköz összegét az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségek között kimutatott, a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségeken belül – legalább az analitikus nyilvántartásban – ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni a pénzeszközökkel szemben.
(6) Az ügyfelet megillető, a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott árkülönbözet összegét a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti kötelezettségek számláról csak az ügylet zárásakor lehet átvezetni az ügyfélszámlára. Ha megállapodás alapján az ügyfelet megillető, a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott árkülönbözetet az ügylet zárását megelőzően a hitelintézet kifizeti az ügyfélnek, azt az ügyfélszámla-kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben. A mérleg fordulónapjával – illetve a hó végi záráskor – az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan – a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott és az ügyfél részére kifizetett, illetve más ügyletének teljesítésére felhasznált árkülönbözet összegében – fennálló a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettséget csökkenteni kell az ügylet zárását megelőzően az ügyfélnek kifizetett árkülönbözetek összegében az ügyfélszámlával szemben, egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni annak összegét. Az üzleti évet követő évben – illetve a hó végi zárást követő hónap elején – ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét az ügyfélszámla kötelezettség csökkentéseként és a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségek növekedéseként elszámolni.”
„(1) Tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén a központi értéktárhoz, központi szerződő félhez pénzügyi fedezetként és alapletétként átutalt az ügylet teljesítésére fel nem használt pénzösszeget a hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseken belül, továbbá a – a kötési ár, valamint a piaci ár (árfolyam) közötti árkülönbözetként befizetett – változó letét céljára átutalt összeget az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követeléseken belül elkülönítetten – a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelésként – kell kimutatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek esetén a központi értéktár, központi szerződő fél által árkülönbözetként átutalt összeget az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeken belül elkülönítetten – a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségként – kell kimutatni.”
„(4) Ha az (1) bekezdés szerinti ügyletek lezárásakor – az opció érvényesítésekor – a teljesítés csak az árkülönbözet pénzügyi rendezése formájában valósul meg vagy az ügylettel ellentétes irányú – azonos pénzügyi instrumentumra, illetve árura azonos időpontra és mennyiségre vonatkozó – ügylet kötésével (likvidálás) – az ügylet tárgyának leszállítása nélkül –, akkor a záráskori piaci ár (árfolyam) és a kötési ár közötti árkülönbözet követelésként kimutatott összegét a befektetési szolgáltatási ráfordítások között kell elszámolni a követelés csökkenésével egyidejűleg, illetve a kötelezettségként kimutatott összeget a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni a kötelezettség csökkenésével egyidejűleg. A központi értéktártól, központi szerződő féltől visszakapott alapletét, pénzügyi fedezet összegét a pénzeszközök növeléseként és a hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseken belül a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelés csökkenéseként kell elszámolni. Ha az ügylet fedezeti célú, akkor annak zárásakor az árkülönbözetet azok között a bevételek, illetve ráfordítások között kell elszámolni, amelyek között a fedezett alapügylet eredménye elszámolásra került.”
„(4) Az év közben pénzügyi szolgáltatási tevékenységét megszüntető pénzügyi intézménynek tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése napjával e rendelet (5)–(7) bekezdései szerint kell tevékenységet lezáró beszámolóját elkészítenie.
(5) Ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése és végelszámolásának kezdő időpontja megegyezik – azaz a végelszámolás kezdő napját megelőző napon a pénzügyi intézmény még tevékenységi engedéllyel rendelkezik – úgy a tevékenységet lezáró beszámolóját e rendelet szerint kell elkészítenie.”
„(6) Ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése a végelszámolás, vagy a felszámolás kezdő napját megelőzően történt – azaz a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegfordulónapján a pénzügyi intézmény már nem rendelkezik tevékenységi engedéllyel – akkor a tevékenységet lezáró beszámolóját a Tv. rendelkezései alapján kell elkészítenie.
(7) A pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése után (végelszámolásának, felszámolásának ideje alatt) a felszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet, vagy a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet előírásait köteles alkalmazni.”
„(3) Ahol a központi szerződő féllel kapcsolatos rendelkezések a központi szerződő fél tevékenységét segítő, kiegészítő tevékenységekről szólnak, az alatt informatikai, adatszolgáltatási, oktatási tevékenységeket kell érteni.”
„(16) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 70. §-ával megállapított 1. és 2., valamint 5. és 6. számú mellékletet először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(17) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 66. §-ával megállapított 28/A. § (4)–(7) bekezdése a 2015. évben visszavont tevékenységi engedély vonatkozásában is alkalmazható.”
„(6) A központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelésként kell kimutatni a Tpt. értelmében központi értéktári, központi szerződő fél által végezhető tevékenységet ellátó, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben a központi értéktár, központi szerződő fél tevékenysége, illetve a központi értéktár által nyújtható befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett követelések összegét.”
„(7) Központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelések között kell kimutatni:
a) a tőzsdeforgalmi számláról – illetve bankszámláról vagy pénztárból – árkülönbözet címén a központi értéktár, központi szerződő fél részére befizetett pénzösszeget [a hó végi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján – a 11. § (4) bekezdésének megfelelően – ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki követelés];
b) a befektetési vállalkozások által a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából – a központi szerződő fél által létrehozott és kezelt – közös pénzeszközhöz (garanciaalaphoz) való hozzájárulás címén átutalt pénzösszeget.”
(A pénzeszközök között elkülönítetten kell kimutatni)
„a) a központi értéktár, központi szerződő fél által vezetett tőzsdeforgalmi számlán lévő pénzeszközöket – az analitikus nyilvántartásban biztosítva a saját és ügyfél pénzeszköz elkülönítését – az alábbi részletezésben:
aa) az azonnali tőzsdei ügyletek pénzügyi rendezésére szolgáló pénzösszeget,
ab) az ügyletek pénzügyi fedezetére, kiegészítő pénzügyi fedezetére szolgáló pénzösszeget,
ac) az ügyletenkénti alapbiztosíték céljára szolgáló pénzösszeget,
ad) az ügyletenkénti árkülönbözet (változó letétként) befizetésére szolgáló pénzösszeget, valamint a központi értéktártól, központi szerződő féltől az ügyletenként árkülönbözet címén kapott pénzösszeget,
ae) egyéb célra a tőzsdeforgalmi számlán tartott pénzösszeget;”
„(11) A központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségként kell kimutatni, a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó, árkülönbözet címén, a központi értéktár, központi szerződő fél által a befektetési vállalkozás tőzsdeforgalmi számlájára átutalt pénzösszeget. A hó végi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján – a 11. § (6) bekezdésének megfelelően – ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki kötelezettség, illetve olyan határidős bizományi ügyletek esetében, amelyeknél a befektetési vállalkozás a lejárati idő előtt nem fizeti ki az ügyfelet megillető árkülönbözet összegét és nem használja azt fel az ügyfél más ügyletének teljesítésére.”
„(2) A megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyféltől beszedett pénzösszeget és az ügyfelet megillető pénzbevételeket, illetve az ügyfél számára kifizetett pénzösszeget és az ügyfelet terhelő pénzkifizetéseket az ügyfélszámlán kell elszámolni az ügyfelek pénzeszközeit tartalmazó, – hitelintézetnél vezetett – elkülönített betétszámlával (elkülönített letéti számlával), illetve a központi értéktár, központi szerződő fél által vezetett tőzsdeforgalmi számlával vagy a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettség számlával szemben.
(3) A befektetési vállalkozás a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén, a központi értéktárnak, központi szerződő félnek átutalt, az ügyfelet terhelő alapbiztosíték, árkülönbözet, egyéb pénzügyi fedezet összegét, illetve pénzügyi teljesítés (elszámolás) és egyéb jogcímen átutalt összeget az ügylet zárásáig a 4. § (9) bekezdése szerint a központi értéktár, központi szerződő fél által vezetett tőzsdeforgalmi számlán belül – legalább az analitikus nyilvántartásban – ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni, egyidejűleg az ügyfélszámlán is köteles kimutatni az ügyféltől ilyen célra beszedett összegeket.
(4) Az ügyfelet terhelő, a központi értéktárnak, központi szerződő félnek befizetett árkülönbözet összegét a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követelések számlán – azon belül ügyfelek miatt fennálló követelésként elkülönítetten – kell kimutatni a tőzsdeforgalmi számlakövetelés csökkentésével egyidejűleg. A befizetett árkülönbözet összegével csak az ügylet zárásakor lehet csökkenteni az ügyfélszámla összegét a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követelés számla csökkentésével szemben. A mérleg fordulónapjával, illetve a hó végi záráskor az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan – a központi értéktár, központi szerződő fél részére befizetett árkülönbözet összegében – fennálló, központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követeléseket az ügyfélszámlával szemben ki kell vezetni a könyvekből és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni. Az üzleti évet követő évben, illetve a hó végi zárást követő hónap elején ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra – egymással szembeni elszámolással – felvenni.
(5) A befektetési vállalkozás a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott, az ügyfelet megillető árkülönbözet, egyéb pénzeszköz összegét az ügylet lezárásáig, a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségeken belül – legalább az analitikus nyilvántartásban – ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni a tőzsdeforgalmi számlával szemben.
(6) Az ügyfelet megillető, a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott árkülönbözet összegét a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti kötelezettségek számláról csak az ügylet zárásakor lehet átvezetni az ügyfélszámlára. Ha megállapodás alapján az ügyfelet megillető, a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott árkülönbözetet az ügylet zárását megelőzően a befektetési vállalkozás kifizeti az ügyfélnek, azt az ügyfélszámla-kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben. A mérleg fordulónapjával, illetve a havi záráskor az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan – a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott és az ügyfél részére kifizetett, illetve más ügyletének teljesítéséhez felhasznált árkülönbözet összegében – fennálló, a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettséget csökkenteni kell az ügylet zárását megelőzően az ügyfélnek kifizetett árkülönbözetek összegében az ügyfélszámlával szemben, egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni annak összegét. Az üzleti évet követő évben, illetve a havi zárást követő hónap elején ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét az ügyfélszámla kötelezettség csökkentéseként és a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségek növekedéseként elszámolni.”
„(1) Tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén, a befektetési vállalkozás hitelintézetnél vezetett elszámolási betétszámlájáról a központi értéktár, központi szerződő fél által vezetett tőzsdeforgalmi számlájára átutalt pénzügyi fedezet, alapletét, illetve – a kötési ár, valamint a piaci ár (árfolyam) közötti árkülönbözetként befizetett – változó letét céljára szolgáló pénzeszközök összegét az ügylet lezárásáig, illetve azok felhasználásáig a tőzsdeforgalmi számlán belül elkülönítetten kell kimutatni. Ha a központi értéktár, központi szerződő fél a pénzügyi fedezet vagy az alapletét összegére szolgáló pénzeszközöket a befektetési vállalkozás kötelezettségeinek nem teljesítése esetén felhasználja, valamint a változó letétre szolgáló pénzeszközt a befektetési szolgáltató által fizetendő árkülönbözet teljesítésére felhasználja, akkor a tőzsdeforgalmi számláról felhasznált pénzeszközöket a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelésként kell kimutatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek esetén a központi értéktár, központi szerződő fél által árkülönbözetként átutalt összeget az ügylet lezárásáig a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségeken belül elkülönítetten kell kimutatni.”
76. § A Befkr. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 78. §-ával megállapított 1. és 2., valamint 4. számú mellékletet először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.”
1.2. § 10. pontjában az „elszámolóházi tevékenységet végző szervezet” szövegész helyébe a „központi értéktár, központi szerződő fél, központi szerződő fél tevékenység” szöveg,
2.2. § 12. pontjában az „elszámolóháznál (a továbbiakban: elszámolóház)” szövegrész helyébe a „központi értéktárnál, központi szerződő félnél” szöveg,
(Az engedély iránti kérelmet az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal a 10/C. §-ban meghatározottak szerint kell megküldeni a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére. A kérelemhez mellékelni kell:)
„e) a számviteli törvény 151. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti, az a) pontban meghatározott oklevél, bizonyítvány megszerzésétől számított legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, vagy ellenőrzési gyakorlatot igazoló dokumentumokat.”
„(1a) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vételt követően 30 napon belül gondoskodik a kérelmező részére a 3. számú melléklet szerinti igazolvány elkészíttetéséről, és a nyilvántartásba vett személy részére történő megküldéséről.”
„(12) Ha a továbbképzésre kötelezett az adott továbbképzési évben valamely, 10/F. § szerint kreditpontra minősített – papír alapú vagy elektronikus – kiadványt vásárol, továbbképzési évenként a kiadvány minősítése során meghatározott kreditpont-értéke, de legfeljebb 2 kreditpont beszámítható a továbbképzés teljesítésébe, ha a továbbképzésre kötelezett az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül a minősített szakmai kiadvány megvásárlását bejelenti, és a kiadvány vásárlásáról szóló számla másolatát a bejelentéséhez csatolja.
(13) A (12) bekezdés szerinti – a kreditpontra minősített kiadvány vásárlásáról szóló – számla akkor fogadható el, ha az a minősített kiadvány egyértelmű beazonosítását (kiadás éve, kiadó, szerző, cím) lehetővé teszi, és a számla kiállításának dátuma a kiadvány elszámolhatósági időszakába esik. A kiadványért járó kreditpont a számla kiállításának dátuma szerinti továbbképzési évre számítható be. A számlán szereplő minősített kiadvány egyes példányai után legfeljebb három továbbképzésre kötelezett személy kérelmezheti a kreditpont elszámolását.”
„10/G. § Az akkreditált szervezet a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben köteles:
a) a továbbképzéseket a 10/D. § (1) bekezdés szerinti kérelemben rögzített tematika szerint, a kérelemben foglalt időtartamban szervezni és lebonyolítani,
b) legalább a továbbképzés időpontját – elektronikus képzés esetén az elektronikus képzési tevékenység megkezdését – megelőző 11. napon bejelenteni az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül a tervezett továbbképzések a 10/D. § (1) bekezdés szerinti kérelem szerinti adatait,
c) a 10/D. § (1) bekezdés szerinti kérelemben megjelölt oktató személyében bekövetkezett változást haladéktalanul, de legkésőbb a képzés megkezdése előtt bejelenteni, valamint az új oktató 10/D. § (2a) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumait az egységes Kormányzati Portálon megjelenő tájékoztatóban közzétett címre megküldeni,
d) elektronikus képzés esetén ellenőrzés céljából folyamatos hozzáférést biztosítani az elektronikus képzés továbbképzési programjához a nyilvántartásba vételt végző szervezet számára,
e) ha azt a 10/D. § (1) bekezdés szerinti kérelemben vállalta, a továbbképzés megkezdésekor valamennyi résztvevő számára térítésmentesen biztosítani információs anyagot,
f) a továbbképzéseken a részvétel igazolására jelenléti ívet vezetni a 6. számú mellékletben meghatározott adattartalommal; elektronikus képzés esetén elektronikus naplózással nyilvántartani az elektronikus képzési programot teljesítőket,
g) a jelenléti ív(ek)et a továbbképzés lebonyolítását követően lezárni, és legkésőbb 5 munkanapon belül megküldeni a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére az egységes Kormányzati Portálon megjelenő tájékoztatóban közzétett címre,
h) legkésőbb a továbbképzés lebonyolítását követő 30 napon belül a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére bejelenteni a jelenléti ív(ek)en feltüntetett adatok alapján a továbbképzésen résztvevők adatait – a továbbképzésen való részvételi kötelezettség teljesítésének igazolása céljából – a számviteli törvény 152. § (4) bekezdésében meghatározott adattartalommal az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül,
i) az elszámolhatóság időszakában lebonyolított továbbképzések vonatkozásában a továbbképzésen való részvételről, a továbbképzés időpontjáról és a megszerzett kreditpontokról igazolást kiadni a továbbképzésen résztvevők részére a 11. számú mellékletben meghatározott adattartalommal, a képzés befejezését követő 30 napon belül,
j) a továbbképzésekről a számviteli törvény 152. § (4) bekezdésében meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezetni, amelyből egyértelműen nyomon követhető, hogy a továbbképzésen részt vevő személy mely továbbképzésen, mennyi kreditpontról kapott igazolást,
k) az általa vezetett nyilvántartásokat (ideértve a jelenléti íveket és valamennyi továbbképzéssel összefüggő dokumentációt is) legalább 5 évig megőrizni.”
3.10/B. § (10) bekezdésében az „erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül.” szövegrész helyébe a „megjelenő tájékoztatóban közzétett címen.” szöveg,
4.10/C. § (1) bekezdésében a „nyomtatványok” szövegrész helyébe a „nyomtatványokat” szöveg, valamint a „ , az egységes Kormányzati Portálról érhetők el.” szövegrész helyébe az „a nyilvántartásba vételt végző szervezet az egységes Kormányzati Portálon teszi közzé.” szöveg,
5.10/C. § (3) bekezdésében a „– a külön közleményében megjelölt” szövegrész helyébe a „tájékoztatóban közzétett” szöveg,
„(2) Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyvviteli nyilvántartásaiban a forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló a Ctv. 111. § (1) bekezdés b) pontja alapján köteles azokat tételesen piaci értéken értékelni. A kötelezettségek, valamint a részesedésnek, értékpapírnak, vagy kölcsönnek nem minősülő eszközök piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözetet az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell – a könyvviteli számlák zárása előtt – elszámolni. A befektetett eszközök között kimutatott részesedésnek, értékpapírnak és kölcsönnek minősülő eszközök átértékelési különbözetét jellegének megfelelően a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból) származó bevételeként vagy részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéseként kell elszámolni. Ha az átértékelt eszköz a forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír vagy kölcsön, akkor azok átértékelési különbözetét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, vagy a részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéseként kell elszámolni.
(2a) A piaci értéken történő értékelés (2) bekezdés szerinti elszámolása előtt a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni, a követelés jellegű időbeli elhatárolásokat a követelések közé, a kötelezettség jellegű időbeli elhatárolásokat a kötelezettségek közé át kell vezetni. A részesedésnek, értékpapírnak, kölcsönnek nem minősülő eszközökhöz kapcsolódó egyéb időbeli elhatárolásokat az egyéb ráfordításokkal, illetve az egyéb bevételekkel szemben, a céltartalékokat az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni. A befektetett eszközök között kimutatott részesedésnek, értékpapírnak és kölcsönnek minősülő eszközökhöz kapcsolódó elhatárolt összegeket jellegüknek megfelelően a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból) származó pénzügyi művelet bevételeként vagy a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból) származó pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni. Ha az elhatárolt összeg forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz vagy kölcsönhöz kapcsolódik, akkor annak megszüntetését a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy a részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéseként kell elszámolni. A végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készített számviteli beszámoló mérlegében értékhelyesbítés, értékelési különbözet, illetve értékelési tartalék, valamint aktív és passzív időbeli elhatárolás, továbbá céltartalék nem mutatható ki.”
17.Az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 95. § 3. pontjával hatályon kívül helyezett „KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL ÉVES BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI” alcímet, 95. § 4. pontjával hatályon kívül helyezett 17/G. §-t a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.”
(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 99. §-ával hatályon kívül helyezett 5. § (12) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.”
97. § A Mikr. 6. § (8) bekezdésében a „rendkívüli bevételként” szövegrész helyébe az „egyéb bevételként vagy pénzügyi műveletek bevételeként” szöveg lép.
19.Az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása
„4. § A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni az alaptevékenységgel és a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket és költségeket, ráfordításokat, továbbá – ha a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki – a kapott adományt (közcélú adományt) és annak felhasználását.”
101. § Az Ekr. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Az eredménykimutatásban a vállalkozási tevékenység adózott eredménye a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek és a pénzügyi műveletek bevételeinek, valamint a naptári évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, egyéb ráfordítások és a pénzügyi műveletek ráfordításai együttes összegének különbözete, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.”
106. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. A Biztkr. 1. számú melléklet „A biztosítók mérlegének előírt tagolása” címben az „Eszközök (aktívák)” alcím „D. Követelések” fősora helyébe a következő rendelkezés lép:
„D. Követelések
I. Közvetlen biztosítási tevékenységből származó követelések
1. Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól
ebből:
a) kapcsolt vállalkozástól
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
2. Követelések a biztosítási közvetítőktől
ebből:
a) kapcsolt vállalkozástól
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
3. Egyéb közvetlen biztosítási tevékenységből származó követelések
ebből:
a) kapcsolt vállalkozástól
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
II. Követelések viszontbiztosítói ügyletekből
ebből:
a) kapcsolt vállalkozástól
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
III. Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész az életbiztosítási tartalékból
IV. Egyéb követelések
ebből:
a) kapcsolt vállalkozástól
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
V. Követelések értékelési különbözete
VI. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete”
2. A Biztkr. 1. számú melléklet „A biztosítók mérlegének előírt tagolása” címben a „Források (passzívák)” alcím „A. Saját tőke” fősora helyébe a következő rendelkezés lép:
3. A Biztkr. 1. számú melléklet „A biztosítók mérlegének előírt tagolása” címben a „Források (passzívák)” alcím „G. Kötelezettségek” fősora helyébe a következő rendelkezés lép:
„G. Kötelezettségek
I. Kötelezettségek közvetlen biztosítási tevékenységből
ebből:
a) kapcsolt vállalkozással szemben
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
II. Kötelezettségek viszontbiztosítási ügyletekből
ebből:
a) kapcsolt vállalkozással szemben
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
III. Kötelezettségek kötvénykibocsátásból
ebből:
a) kapcsolt vállalkozással szemben
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
IV. Hitelek
ebből:
a) kapcsolt vállalkozással szemben
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
V. Egyéb kötelezettségek ebből:
a) kapcsolt vállalkozással szemben
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
VI. Kötelezettségek értékelési különbözete
VII. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete”
2. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A Kárrendezési Alap eredménykimutatásának előírt tagolása
01. Befektető-védelmi Alap tagjaitól igényelt éves befizetések bevétele
02. Értékesített vagyontárgyak eladásából származó bevételek
03. Egyéb kártalanítási bevételek
I. Kártalanításból származó bevételek (01+02+03)
II. Egyéb bevételek
III. Pénzügyi műveletek bevételei
04. Kártalanítás kifizetésével kapcsolatos ráfordítások
05. Egyéb kártalanítási ráfordítások
IV. Kártalanításból származó ráfordítások (04+05)
V. Egyéb ráfordítások
VI. Pénzügyi műveletek ráfordításai
06. Anyagjellegű ráfordítások
07. Személyi jellegű ráfordítások
08. Értékcsökkenési leírás
VII. Tárgyévi költségek (06+07+08)
A. Tárgyévi eredmény (I+II+III-IV-V-VI-VII)”
14. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A Befakr. 1. számú melléklet „I. Az ingatlanalap mérlegének előírt tagolása” cím, „FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)” alcím, „E. Saját tőke, II. Tőkeváltozás (tőkenövekmény)” fősor 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Tárgyévi eredmény”
15. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
22. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az Mnykr. 1. számú melléklet „FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)” alcím „D. Saját tőke” fősor „IV. Működés mérleg szerinti eredménye” pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. Működés tárgyévi eredménye”
23. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Az Mnykr. 2. számú melléklet „A) Pénztár működési tevékenysége” pont 13. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek”
2. Az Mnykr. 2. számú melléklet „A) Pénztár működési tevékenysége” pont 21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek”
3. Az Mnykr. 2. számú melléklet „A) Pénztár működési tevékenysége” pontjában a „32. Működés mérleg szerinti eredménye (10±11±28+31) (±)” szövegrész helyébe a „32. Működés tárgyévi eredménye (10±11±28) (±)” szöveg lép.
4. Hatályát veszti az Mnykr. 2. számú melléklet „A) Pénztár működési tevékenysége” pontjának 29–31. sora.
24. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az Mnykr. 3. melléklet „1. Működés mérleg szerinti eredménye (±)” szövegrész helyébe az „1. Működés tárgyévi eredménye (±)” szöveg lép.
25. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Az Mnykr. 7. számú melléklet „4. Számlaosztály FORRÁSOK” alcím, „41. SAJÁT TŐKE” pontjában a „413. Működés mérleg szerinti eredménye” szövegrész helyébe a „413. Működés tárgyévi eredménye” szöveg lép.
2. Az Mnykr. 7. számú melléklet „4. Számlaosztály FORRÁSOK” alcím, „49. ÉVI MÉRLEGSZÁMLÁK” pontjában a „498. Mérleg szerinti eredmény elszámolása” szövegrész helyébe a „498. Tárgyévi eredmény elszámolása” szöveg lép.
26. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az Önykr. 1. számú melléklet „FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)” alcím „D) Saját tőke” pont IV. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye”
27. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Az Önykr. 2. számú melléklet „FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)” alcím „D) Saját tőke” pontjában a „IV. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye” szövegrész helyébe a „IV. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye” szöveg lép.
2. Az Önykr. 2. számú melléklet „FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)” alcím „D) Saját tőke” pontjában az „V. Működés mérleg szerinti eredménye” szövegrész helyébe az „V. Működés tárgyévi eredménye” szöveg lép.
28. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Az Önykr. 3. számú melléklet „A) Pénztár működési tevékenysége” pont 15. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek”
2. Az Önykr. 3. számú melléklet „A) Pénztár működési tevékenysége” pont 23. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek”
3. Az Önykr. 3. számú melléklet „A) Pénztár működési tevékenysége” pontjában a „38. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye (12±13±30±33±36-37) (±)” szövegrész helyébe a „38. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye (12±13±30±36-37) (±)” szöveg lép.
4. Hatályát veszti az Önykr. 3. számú melléklet „A) Pénztár működési tevékenysége” pontjának 31–33. sora.
29. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Az Önykr. 4. számú melléklet „A) Pénztár működési tevékenysége” pontjában a „35. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye (önkéntes nyugdíjpénztár)” szövegrész helyébe a „35. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye (önkéntes nyugdíjpénztár)” szöveg lép.
2. Az Önykr. 4. számú melléklet „A) Pénztár működési tevékenysége” pontjában a „36. Működés mérleg szerinti eredménye (magánnyugdíjpénztár)” szövegrész helyébe a „36. Működés tárgyévi eredménye (magánnyugdíjpénztár)” szöveg lép.
3. Hatályát veszti az Önykr. 4. számú melléklet „A) Pénztár működési tevékenysége” pont 32. alpontja.
30. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az Önykr. 5. számú mellékletében az „1. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye (±)” szövegrész helyébe az „1. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye (±)” szöveg lép.
31. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Az Önykr. 9. számú melléklet „4. Számlaosztály FORRÁSOK” alcím „41. SAJÁT TŐKE” pontjában a „413. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye” szövegrész helyébe a „413. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye” szöveg lép.
2. Az Önykr. 9. számú melléklet „4. Számlaosztály FORRÁSOK” alcím, „49. ÉVI MÉRLEGSZÁMLÁK” pontjában a „498. Mérleg szerinti eredmény elszámolása” szövegrész helyébe a „498. Tárgyévi eredmény elszámolása” szöveg lép.
d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordítása)
Ebből: – kapcsolt vállalkozásnak
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
– forgatási célú értékpapírok értékvesztése
– értékelési különbözet
7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből
a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei
Ebből: – kapcsolt vállalkozástól
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
b) egyéb bevételek
Ebből: – kapcsolt vállalkozástól
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
– készletek értékvesztésének visszaírása
8. Általános igazgatási költségek
a) személyi jellegű ráfordítások
aa) bérköltség
ab) személyi jellegű egyéb kifizetések
Ebből: – társadalombiztosítási költségek
= nyugdíjjal kapcsolatos költségek
ac) bérjárulékok
Ebből: – társadalombiztosítási költségek
= nyugdíjjal kapcsolatos költségek
b) egyéb igazgatási költségek (anyag jellegű ráfordítások)
9. Értékcsökkenési leírás
10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből
a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai
Ebből: – kapcsolt vállalkozásnak
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
b) egyéb ráfordítások
Ebből: – kapcsolt vállalkozásnak
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
– készletek értékvesztése
11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalék-képzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
a) értékvesztés követelések után
b) kockázati céltartalék-képzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
a) értékvesztés visszaírása követelések után
b) kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
12/A. Általános kockázati céltartalék felhasználás értéke
13. Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt-, jelentős tulajdoni részesedési és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után
14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt-, jelentős tulajdoni részesedési és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után
15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye
Ebből: – PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE
[1-2+3+4-5±6+7.b)-8-9-10.b)-11+12-13+14]
– NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE
[7.a)-10.a)]
16. Rendkívüli bevételek
17. Rendkívüli ráfordítások
18. Rendkívüli eredmény (16-17)
19. Adózás előtti eredmény (±15±18)
20. Adófizetési kötelezettség
21. Adózott eredmény (±19-20)
22. Általános tartalékképzés, felhasználás (±)
23. Tárgyévi eredmény (21-22)
””
38. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő pénzügyi intézmény konszolidált eredménykimutatásának tagolása a következő kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától
1. Az eredménykimutatás bevételeinek „3. b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék, részesedés)”, „3. c) bevételek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól (osztalék, részesedés)”, és „3. d) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés)” sora helyett a következő sorokat kell felvenni:
„b) bevételek társult vállalkozásban való részesedésekből (osztalék, részesedés)
c) bevételek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól (osztalék, részesedés)
d) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés)”
2. Az eredménykimutatás bevételeinek „7. b) egyéb bevételek” sora kiegészül a következő ba) ponttal:
„ba) adósságkonszolidálás miatt keletkező – eredményt növelő – konszolidációs különbözet”
3. Az eredménykimutatás „10. b) egyéb ráfordítások” sora kiegészül a következő ba) ponttal:
„ba) adósságkonszolidálás miatt keletkező – eredményt csökkentő – konszolidációs különbözet”
4. Az eredménykimutatás „20. Adófizetési kötelezettség” sora kiegészül a következő a) ponttal:
A központi értéktár, központi szerződő fél mérlege tagolásának részletezése
1. A központi értéktár, központi szerződő fél 1. számú melléklet szerinti mérlegében az „ESZKÖZÖK (aktívák)” „12. Egyéb eszközök” tételének „b) egyéb követelések” altételét a következő altételekkel kell továbbrészletezni:
b) egyéb követelések
Ebből:
– kapcsolt vállalkozással szembeni követelés
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelés
ba) tőzsdével szembeni követelés
bb) tőzsdei ügylet elszámolása miatt befektetési szolgáltatóktól, árutőzsdei szolgáltatóktól járó díjak miatti követelés
bc) kifizetett árkülönbözet miatti követelés
bd) egyéb követelés
2. A központi értéktár, központi szerződő fél 1. számú melléklet szerinti mérlegében a „FORRÁSOK (passzívák)” „4. Egyéb kötelezettségek” tételének „a) éven belüli lejáratú” altételét a következő altételekkel kell továbbrészletezni:
a) éven belüli lejáratú
Ebből:
– kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
„(10) Külföldi ügyfelek, partnerek esetében a minősítés az elismert külső hitelminősítő szervezet minősítésén is alapulhat, ha azt a számviteli politikában rögzítik azzal, hogy az ügyfél- és partnerminősítés során a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 138. cikke szerint kell eljárni.”
41. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
d) Az „A” változatú mérleg „F) Kötelezettségek” mérlegfőcsoport „III. Rövid lejáratú kötelezettségek” mérlegcsoportjának, valamint a „B” változatú mérleg „D) Egy éven belül esedékes kötelezettségek” mérlegfőcsoportjának tagolása a következő:
„1. Rövid lejáratú kölcsönök
– Ebből átváltoztatható vagy átváltozó kötvények
2. Rövid lejáratú hitelek
3. Vevőtől kapott előlegek
4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
47. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A Kszvr. 12. számú melléklet 2. ponta) pontjában a „Korm. rendelet” szövegrész helyébe a „Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet)” szöveg lép.
48. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Hatályát veszti a Kszvr. 13. számú melléklet 2. pontjában a „Csatolandó melléklet: Az 1. pont g)–k) pontjában meghatározott szakmai kiadvány 2 példányban, illetve elektronikus kiadvány esetében a hozzáférési jog biztosítása.” szövegrész.
49. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az Fnykr. 1. számú melléklet „FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)” alcím „D. SAJÁT TŐKE” pont VII. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„VII. Adózott eredmény”
50. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Az Fnykr. 2. számú melléklet „C. MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉG” pont 19–23. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„19. Működési tevékenység adózás előtti eredménye (9±18)
20. Nyugdíjkonstrukciók eredménye (A/I/19±A/II/17±B/21)
A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I±II+III-IV-V-VI-VII)
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai
B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX)
C. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±A±B)
X. Adófizetési kötelezettség
D. ADÓZOTT EREDMÉNY (±C-X)
Kelt: ...............................
Vállalkozó képviseletére jogosult személy aláírása
”
53. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. A Mikr. 3. melléklet „4. SZÁMLAOSZTÁLY FORRÁSOK” pont „41. SAJÁT TŐKE” alpontjában a „419. Mérleg szerinti eredmény” szövegrész helyébe a „419. Adózott eredmény” szöveg lép.
2. A Mikr. 3. melléklet 8. és 9. számlaosztálya helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„8. SZÁMLAOSZTÁLY RÁFORDÍTÁSOK
81. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
811. Anyagköltség
812. Igénybe vett szolgáltatások értéke
813. Egyéb szolgáltatások értéke
814. Eladott áruk beszerzési értéke
815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
82. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
821. Bérköltség
822. Személyi jellegű egyéb kifizetések
823. Bérjárulékok
83. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
831. Értékcsökkenési leírás
86. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
861. Egyéb ráfordításnak minősülő értékesítések
8611. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke
8612. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értéke
862. Egyéb ráfordításnak minősülő eszköz kivezetések
8621. Hiányzó, megsemmisült, kiselejtezett immateriális javak, tárgyi eszközök nettó értéke
8622. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke
863. Behajthatatlan követelések leírt összege
864. Céltartalék képzés
865. Utólag adott, nem számlázott engedmény
866. Egyéb ráfordításként elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások
8661. Központi költségvetéssel elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások
8662. Helyi önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások
8663. Elkülönített állami pénzalapokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások
8682. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése
8683. Készletek értékvesztése
8684. Követelések értékvesztése
869. Különféle egyéb ráfordítások
8691. Társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak könyv szerinti és létesítő okiratban meghatározott értékének veszteségjellegű különbözete
8692. Ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összege
8693. Térítés nélkül átadott, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értéke
8694. Térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke
8695. Elengedett követelések könyv szerinti értéke
8696. Egyéb, vagyoncsökkenéssel járó ráfordítások
87. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI
871. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
872. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások árfolyamveszteségek
873. Hitelintézetnek fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
874. Nem hitelintézetnek fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
875. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése és visszaírása
9682. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének visszaírása
9683. Készletek értékvesztésének visszaírása
9684. Részesedések értékvesztésének visszaírása
969. Különféle egyéb bevételek
9691. Gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékének és létesítő okiratban meghatározott értékének nyereségjellegű különbözete
9692. Elévült kötelezettség könyv szerinti értéke
9693. Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci vagy jogszabály szerinti értéke
9694. Térítés nélkül kapott szolgáltatások piaci vagy jogszabály szerinti értéke
9695. Elengedett és ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség értéke
9696. Egyéb, vagyonnövekedéssel járó bevételek
97. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI
971. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek
972. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek
973. Hitelintézettől kapott kamatok és kamatjellegű bevételek
974. Nem hitelintézettől kapott kamatok és kamatjellegű bevételek
975. Kapott (járó) osztalék és részesedés
976. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek árfolyamnyereségei
9761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamnyeresége
9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége
977. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
978. Pénzügyi rendezéshez kapcsolódóan kapott engedmény
979. Egyéb vagyonnövekedéssel járó pénzügyi bevételek”
54. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolása
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)
A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök
IV. Befektetett eszközök értékhelyesbítése
B. Forgóeszközök
I. Készletek
II. Követelések
III. Értékpapírok
IV. Pénzeszközök
C. Aktív időbeli elhatárolások
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)
D. Saját tőke
I. Induló tőke
II. Tőkeváltozás
III. Értékelési tartalék
IV. Adózott eredmény
1. Alaptevékenységből származó eredmény
2. Vállalkozási tevékenységből származó eredmény
E. Céltartalékok
F. Kötelezettségek
I. Hátrasorolt kötelezettségek
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
III. Rövid lejáratú kötelezettségek
G. Passzív időbeli elhatárolások
2. Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának előírt tagolása
Alap-
Vállalkozási
Összesen
tevékenység
tevékenység
1. Értékesítés nettó árbevétele
2. Aktivált saját teljesítmények értéke
3. Egyéb bevételek
ebből:
a) egyházi támogatások
b) központi költségvetési támogatások
c) helyi önkormányzati támogatások
d) egyéb támogatások
e) az a)–d) pont szerinti támogatásokból továbbutalási céllal kapott és továbbutalt támogatások
4. Pénzügyi műveletek bevételei
A. ÖSSZES BEVÉTEL (1-4.)
5. Anyagi jellegű ráfordítások
6. Személyi jellegű ráfordítások
7. Értékcsökkenési leírás
8. Egyéb ráfordítások
9. Pénzügyi műveletek ráfordításai
B. ÖSSZES RÁFORDÍTÁS (5-9.)
C. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (A-B)
10. Adófizetési kötelezettség
D. ADÓZOTT EREDMÉNY (C-10.)
”
55. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Az Ekr. 2. melléklet „1. Az egyszerűsített beszámoló egyszerűsített mérlegének előírt tagolása” cím „C. SAJÁT TŐKE” pont III. alpont címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„III. Egyszerűsített beszámoló adózott eredménye”
2. Az Ekr. 2. számú melléklet „2. Az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének előírt tagolása” cím F. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„F. Egyszerűsített beszámoló adózott eredménye (E-VII)”
