Raposka Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (V.14.) önkormányzati rendelete
a környezet védelméről
Raposka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 10. § (2) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdés c) pontjában, a 48. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. és 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdés alapján, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Veszprém Vármegyei Önkormányzat állásfoglalásának figyelembe vételével – a következőket rendeli el:1
1. § E rendelet alkalmazásában
1. közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.
2. tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek takarítása, fűnyírása, gyommentesítése, rendszeres tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése.
3. avar: lehullott falomb,
4. indokolatlan zajokozás: minden olyan nem szükségszerű zaj okozása, amely mértékénél és eredeténél fogva érzékszervi észleléssel megállapíthatóan alkalmas mások nyugalmának megzavarására.
5. kerti hulladék: minden hasznosításra alkalmatlan, kertben termő növények maradványai (gally, nyesedék, kaszálék, gyökérmaradvány, gyümölcs, elszáradt növény, gyom, egyéb növényi maradvány)
2. § (1) A település belterületén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.
(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek és ingatlanok szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, a közterületi hulladékgyűjtők kihelyezéséről és ürítéséről Raposka Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) gondoskodik.
(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.
(4) Aki a közterületen elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.
(5) A közterület használata közben keletkezett hulladékot, csak az arra a célra rendszeresített és felállított közterületi hulladékgyűjtőbe lehet elhelyezni. A háztartási hulladékot közterületi hulladékgyűjtőbe elhelyezni tilos.
(6) Az ingatlanok előtti közterület tisztántartása az ingatlan tulajdonosának vagy használójának kötelessége. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.
3. § (1) Az ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált ingatlanok előtti közterületet, szükség szerint naponta többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.
(2) A közterület síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.
(3) A közterületről letakarított jeget, havat úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.
(4) Tilos az összerakott hó elhelyezése
a) a gyalogos közlekedési útvonalon,
b) az útkereszteződésben,
c) az úttorkolatban,
d) a kapubejárat elé, annak szélességében,
e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,
f) a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.
4. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(2) Gépjárműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(3) A település területén lévő élő vízfolyásokba, csapadékvíz-elvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait hulladék lerakásával beszennyezni tilos. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.
5. § (1) A művelés alatt lévő ingatlanokat rendeletésének megfelelően kell művelni, figyelemmel kell lenni arra, hogy a föld művelése során indokolatlan mennyiségű, a környezetet károsan befolyásoló kemikáliák abba ne kerüljenek.
(2) A talaj védelme érdekében a művelést úgy kell folytatni, hogy a termőtalajba kár ne keletkezzen. Gondoskodni kell a csapadék elvezetéséről, a talajerózió megakadályozásáról.
6. § (1) Építési területeken és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.
(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.
(3) Építésnél, bontásnál vagy felújításnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.
(4) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.
7. § (1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállított anyag le ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.
8. § (1) Állati tetemet, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.
(2) Elhullott állat tetemét 100 kg-ig a tulajdonos saját ingatlanán eláshatja.
(3) Közterületen történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatalnak be kell jelenteni.
(4) Állatot közterületen tartani, legeltetni még felügyelet mellett is tilos.
9. § (1) Hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni.
(2) Az idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles haladéktalanul eltávolítani.
10. § (1) A település közterületein tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.
(2) A háztartásban keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet közterületre kiönteni tilos.
(3)2
(4) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe, olyan anyagot bejuttatni, mely annak összetételét károsan befolyásolja tilos.
11. § (1) Az egészséges, kórokozóktól és kártevőktől mentes zöldhulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással kell gondoskodni.
(2) Az ártalmatlanítás történhet a szervezett szemétszállítás keretében történő elszállítással is. A közszolgáltatás keretében elszállított zöldhulladék csak engedéllyel rendelkező kezelőnek adható át.
(3) Hatóságilag elrendelt tűzgyújtási tilalom esetén az ártalmatlanítás kizárólag az (1) és (2) bekezdésekben megjelölt módon történhet.
(4) Zöldhulladékot a település belterületén kizárólag szerdai és szombati napokon 8 és 18 óra között lehet égetni, szélcsendes időben.
(5) Zöldhulladékot magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek.
12. § (1) Tilos az égetés szeles, ködös időben, valamint szmoghelyzet esetén.
(2) Tilos az égetés szociális egészségügyi, oktatási, kulturális és sport intézmények 100 méteres körzetében azok működési ideje alatt, valamint az egyházi és vallási rendeltetésű ingatlanok 100 méteres körzetében az egyházi szertartások, rendezvények ideje alatt.
(3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, cselekvőképes, nagykorú személy felügyelete mellett, a tűzoltásra megfelelő eszközök biztosításával lehet. A tűzrakó helyet az épülettől vagy egyéb éghető anyagtól legalább 5 méter távolságra kell kialakítani.
(4) Az égetést úgy kell végezni, hogy a környezetet erősen zavaró, ingerlő hatása (füst, bűz, pernye, hőterhelés) ne álljon fenn, tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, az emberi egészséget ne veszélyeztesse, a környezetben levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa, vagyoni és környezeti kárt ne okozzon. Amennyiben az égetéssel járó hatásokat felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést azonnal be kell fejezni.
(5) A füstképződés csökkentése érdekében a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan, kis adagokban történhet. Az égetés egy alkalommal maximum 4 óra időtartamban történhet.
(6) Az égetendő zöldhulladék nem lehet szennyezett, vegyi anyaggal kezelt, nem tartalmazhat továbbá kommunális, vagy ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket és ezek maradékait).
(7) Az égetés folyamatának gyorsítására éghető folyadékot, légszennyező vagy bűzös anyagot tilos alkalmazni.
(8) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, és a tűz eloltható.
(9) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani, és meg kell győződni róla, hogy elhamvadt, továbbá meg kell szüntetni a parázslást.
(10) A szabadban tüzet vagy üzemelő tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni tilos.
13. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező épületekben, építményekben a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett, kereskedelmi forgalomban is megvásárolható tüzelőanyagot szabad égetni.
(2) A tüzelőanyag ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékot, állati eredetű hulladékot és egyéb, az egészségre ártalmas anyagokat tartalmazó hulladékot nem tartalmazhat.
14. § Nem üzemeltethető olyan berendezés, létesítmény és nem folytatható olyan tevékenység, amely a vonatkozó zajkibocsátási határértéknél nagyobb zaj- és rezgésterhelést okoz, indokolatlan zajokozást jelent, zavaró, károsító hatású.
15. § (1) E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás az a cselekmény vagy mulasztás, amely az e rendelet 2-14. §-aiban foglalt rendelkezéseket megsérti.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására a jegyző jogosult.
(3)3 Az eljárási szabályokra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Aki a rendeletben meghatározott a közösségi együttélés alapvető szabályai bármelyikét megszegi vagy megsérti, így betartását elmulasztja, legfeljebb 150.000 forintos közigazgatási bírsággal sújtható.
16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő első napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a környezet védelméről szóló 10/2004. (IX. 01.) rendelet.
A bevezető a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdését a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 15. § (3) bekezdése a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.