1. § Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a jelen rendelet 1. számú mellékletben meghatározott kiterjedésű, Székesfehérvár közigazgatási területéhez tartozó Jancsár-völgy 18,0932 ha területét.
2. § A védett terület elnevezése: Székesfehérvár Jancsár-völgy természetvédelmi terület (a továbbiakban: természetvédelmi terület)
3. § A helyi jelentőségű természetvédelmi terület ingatlan nyilvántartási adatait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
4. § A védetté nyilvánítás megalapozásához a jelenlegi állapot bemutatását, a védendő természeti értékek, a növény és állatvilág felsorolását a rendelet 2.-3.-4. számú mellékletei részletezik.
5. § A védetté nyilvánítás célja:
a) a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyeknek, a védett növény és állatfajok fennmaradásának biztosítása a jelenlegi vagy jobb ökológiai állapotban
b) idegenhonos erdők átalakítása őshonossá a tatárjuharos lösztölgyes fás szárú fajkészletre alapozva
e) agresszíven terjedő özönnövények visszaszorítása a teljes területen
f) helyi lakosság számára sétaút létesítése
6. § A helyi jelentőségű természetvédelmi területet jelölő tábla felirata: „Természetvédelmi terület – Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata”.
7. § E rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét, látogathatósági szabályait, valamint a területre vonatkozó korlátozásokat és tilalmakat.
8. § A természetvédelmi terület őrzését, megóvását, károsításának megelőzését a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. (8000 Székesfehérvár, Szent Vendel u. 17/a.) látja el.
II. Rész
4. Eljáró hatóságok és jogkövetkezmények
9. § (1) A természetvédelmi terület területét és rendeltetését érintő vagy befolyásoló tervek jóváhagyásához illetve módosításához, hatósági engedélyek kiadásához az első fokon eljáró természetvédelmi hatóság, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzőjének (a továbbiakban: Jegyző) előzetes hozzájárulása szükséges.
(2) A jelen rendelet 5. számú mellékletében meghatározott, a természetvédelmi terület fenntartását, fejlesztését szolgáló feladatok elvégzéséhez a Jegyző előzetes hozzájárulása szükséges.
10. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával megsérti a jelen rendeletben foglaltakat, a vonatkozó jogszabályban foglalt természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskör gyakorlására a Jegyző jogosult.
III. Rész
Záró rendelkezések
9. § E rendelet 2015. február 1. napján lép hatályba.
1. számú melléklet a 6/2015. (I. 20.) önkormányzati rendelethez
A helyi természetvédelmi terület ingatlan nyilvántartási adatai
3. tájkép esztétikai értékeinek védelme és a terület társadalmi szolgáltatásainak fejlesztése.
A terület általános jellemzése
A terület Székesfehérvár város közigazgatási területén belül, a város belterületétől keleti irányban helyezkedik el. Kizárólag földutakon közelíthető meg, északi déli és nyugati irányban is döntően szántóföldek övezik. Nyugati és déli oldalon, kis szakaszon felhagyott anyagnyerő helyekkel érintkezik, melyeket kisebb gyepmaradványok öveznek. Keleti oldalon keskeny erdősáv választja el a Császár-víz völgyétől, mögötte pedig a Velencei-hegység vonulatától. Melyek a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képezik, részben pedig Natura 2000 kijelölés alatt állnak.
A Mezőföld területén évezredekkel ezelőtt lösztölgyesek előfordulása volt jellemző, vagyis alapvetően száraz erdőkkel borított táj lehetett. A több évezredes emberi használat az erdőterületeket mára apró foltocskákká zsugorította az erdőélés, erdőirtás és erdei legeltetés következtében. E használat hatására sok évszázaddal ezelőtt az erdők helyén az akkor még nagy területeket borító löszgyep vegetáció fajai telepedtek meg és értékes gyepek alakultak ki. Az utóbbi évszázadokban (XVIII. századtól egyre erősödő mértékben) a mezőgazdaság fokozatosan intenzifikálódott, s e gyepek túlnyomó többségét beszántás pusztította el, ezzel a természetes vegetáció visszaszorult a meredek geomorfológiájú területekre. A szántóföldek tengerébe szigetszemen megőrződött gyepekre azután az állattartás (elsősorban juhászat) gyakorolt erőteljes hatást, hiszen az összességében kis kiterjedésű gyepeket sok helyütt erőteljesen túllegeltették.
A terület vegetációja erőteljesen magán viseli az emberi használat nyomait. Az erdőterületek döntően telepítés eredményeként jöttek létre, az összes erdő közel 60%-a idegenhonos fajokból áll. A terület közel 20%-a szántóföldi művelés alatt áll, vagy művelés alól kivett roncsolt terület (pl.: földút). A terület legértékesebb életközössége a löszpusztarét a teljes területnek kevesebb, mint 10 %-át borítja, de a megmaradt foltok faj gazdagok és mérsékelten degradálódtak. Igen erőteljes ugyanakkor a cserjésedés - elsősorban egybibés galagonyával - a mára zárt cserjéssé alakult területek néhány évtizeddel korábban még értékes löszgyepek voltak. A cél a terület állapotának, további romlásának a megakadályozása, a folyamatok kedvező irányba történő terelése.
Földtan, felszínalaktan
Székesfehérvár területe, így a Jancsár-völgy is az Alföld Nagytájhoz, a Mezőföld középtájhoz, azon belül a Sárrét kistájhoz tartozik, de annak keleti, a Közép-mezőföld kistájjal érintkező szegélyén helyezkedik el. A Jancsár-völgy területe lösszel fedett hordalékkúp síkság, mely alacsony dombokból, valamint vízállásos völgytalp-ból áll. A terület fűzligettel és nádassal borított északi része déli irányban meredek lejtő-oldallal emelkedik a szántó-földek felé.
A Jancsár-völgy Természetvédelmi Terület elhelyezkedése
A tengerszint feletti magasság 120-170 m között változik. A tervezési területen földtani szempontból jelentós egyedi érték nem található.
Éghajlat
A terület mérsékelten meleg, száraz éghajlatú, ahol a vízhiány is jelentős. Az évi napsütés 1980 óra körüli, az évi középhőmérséklet 9,5-9,7 C. A csapadék évi összege 550-580 mm közötti, a téli félévben átlagosan 35 hótakarós nap várható. Az ariditási index 1,21-1,28. Az uralkodó szélirány É-ÉNy-i, második helyen áll a DK-i. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s.
Vízrajz
A területen forrás, és egy ebből táplálkozó állandó vízfolyás van, amely csak aszályos időszakban apad el. A Jancsár-völgy legmélyebb része a kis vízfolyásnak és az alacsonyan elhelyezkedő talajvíznek köszönhetően több helyen süppedékes, mocsaras, néhol náddal borított. A területe talajvíz figyelő kút nem található, a térségre jelzett talajvíz mélysége a löszhátak alatt 4-6 m, az alacsonyabb felszíneken 2-4 m közötti, míg a völgytalpakon 2 m felett van átlagosan.
Talaj
A Jancsár-völgy közvetlen vízhatás alatt nem álló magasabb fekvésű területein (mint 020199/1; 020200/4 és 5; 020196/1,3 és 4 hrsz) löszös üledéken kialakult mészlepedékes csernozjom, a 020200/2 hrsz meredek lejtőoldalán csernozjom barna erdőtalaj, míg a völgyalj, időszakosan felszíni vízborítással jellemezhető területein (fűzliget és nádas vegetáció) réti öntéstalaj alakult ki. A tervezési terület déli gyepes nyúlványán (020196/1,3 és 4 hrsz) helyenként múltbeli földmunka nyomai észlelhetők, melyet a gyér vegetáció és a sérült talajfelszín mutat. Ez valószínűleg a szomszédos anyagnyerőhely üzemeltetésével összefüggő zavarásból (ideiglenes depónia, talajfelszín és vegetáció gépi eltávolítása) ered.
Biogeográfiai jellemzés, ökológiai folyamatok
A tervezési terület növényföldrajzi szempontból az Alföld flóravidék (Eupannonicum) Mezőföld és Solti-síkság (Colocense) flórajárásához tartozik. A térség az erdőssztyep zóna részét képezi, a löszplatókon egykor kiterjedt lösztölgyesek és löszgyepek fordultak elő. Ökológiai kapcsolatról leginkább kelet felé beszélhetünk, ahol jelentősebb ökológiai akadály nélkül érintkezik a Császár-víz völgyével és a Velencei-hegység nyugati szegélyével.
3. számú melléklet a 6/2015. (I. 20.) önkormányzati rendelethez
A területen előforduló védett növényfajok
Flóra
A területen védett fajok elsősorban a löszgyep maradvány területén maradtak fenn. Közülük három védett fajt és négy lokálisan ritka faj figyelhető meg. Az élőhely helyes kezelésével a terület botanikai értékei megőrizhetők.
Magyar név
Tudományos név
Védettség
Eszmei érték (Ft)
Vesz. Mo.
Nemzetközi jel.
Vesz. IUCN
bunkós hagyma
Allíum sphaerocehalon
védett
5.000
-
-
-
hengeresfészkű peremizs
Inula germaníca
védett
2.000
-
-
-
budai imola
Centarurea sadleríana
védett
2.000
-
-
-
kisvirágú csűdfű
Astragalus austriacus
lokálisan ritka
-
-
-
-
olasz
harangvirág
Campanula bononíensís
lokálisan ritka
-
-
-
-
halvány harangvirág
Campanula cervícaría
lokálisan ritka
-
-
-
-
ágas
homokliliom
Antherícum ramosum
lokálisan ritka
-
-
-
-
5. számú melléklet a 6/2015. (I. 20.) önkormányzati rendelethez
Kezelési szabályzat
a)Az élettelen természeti értékek kezelése és megőrzése
A terület morfológiáját megváltoztató beavatkozások (földmunkák, bányászat) nem engedélyezhetők.
b)Élőhelyek és élettelen környezete kezelése és fenntartása
A területen előforduló természetes/természet közeli élőhelytípusokat (fűzligetek, löszpusztarétek, nádas) átalakító használat (beszántás, tólétesítés, felülvetés, stb..) nem engedélyezhető.
A löszpuszta réteken és a cserjések nyíltabb részein a cserjék kíméletes kézi eltávolítása szükséges: talajfelszín feletti tőelválasztás motorfűrésszel, vagy kézi fűrésszel, faanyag elszállítása (aprítékolás javasolt). A cserje anyaga a védett területen nem égethető el, szükséges esetén a megfelelő engedélyek beszerzés után erre a területtel érintkező szántóföldek vehetők igénybe. Őshonos fajokhoz vegyszer használata nem szükséges, idegenhonos fajok esetében a d) pont szerinti kezelés szükséges.
Legeltetés bevezetése előtt, illetve legeltetés hiánya esetén a degradált gyepek területén a cserjék, nagytermetű gyomok (pl.: siskanád, gyalogbodza) kézi, vagy gépi eltávolítása javasolt, a sík morfológiájú területeken erdészeti szárzúzó, vagy hasonló nagy kapacitású gép használható.
c)Fajok védelme, fenntartása
Az őshonos erdőterületekben (fűzligetek, átalakított akácosok) min. 20 db B típusú mesterséges odú kihelyezése és karbantartása (kora tavaszi kitisztítás) szükséges.
d)Agresszív fajok állományszabályozása
akác (Robiniapseudo-acacia): A területen legnagyobb mennyiségben előforduló fafaj. Üzemtervezett állományai esetében a b) pontban leírt eltávolítást a k) pontban bemutatott erdőfelújítás kell, hogy kövesse.
Az eltávolítást kombinált mechanikus és vegyszeres módszerrel kell elvégezni. Javasolt technológiai alternatívák:
A) változat:
1. év - Faegyedek eltávolítása tőelválasztással szeptember-október hónap folyamán, vágásfelület kenése Garlon, vagy azzal, egyenértékű vegyszerrel 3 napon belül (tuskósarjak eltávolítása érdekében).
2-4. év - Gyökérsarjak és tuskósarjak hajtásainak mechanikus eltávolítása (levágás/leverés) a nyár folyamán 2 alkalommal (július/augusztus), majd ősszel (szeptember-október) térdmagasságig érő fiatal hajtások vegyszeres kezelése (hajtáskenés/pontpermetezés) Lontrel, vagy azzal, egyenértékű vegyszerrel.
B) változat:
Első év - Faegyedek törzsinjektálása augusztus-szeptember hónap folyamán Garlon, vagy azzal, egyenértékű vegyszerrel.
Második év - Teljesen el nem pusztult faegyedek pótinjektálása augusztus hónap folyamán Garlon, vagy azzal, egyenértékű vegyszerrel. Gyökérsarjak hajtásainak mechanikus eltávolítása (levágás/leverés) a nyár folyamán 2 alkalommal (július/augusztus), majd ősszel (szeptemberoktóber) térdmagasságig érő fiatal hajtások vegyszeres kezelése (hajtáskenés/pontpermetezés) Lontrel, vagy azzal, egyenértékű vegyszerrel. A lábon elhalt faanyag eltávolítása vegetációs időszakon kívül (szeptember-február) a második év végén.
Negyedik év - Gyökérsarjak hajtásainak mechanikus eltávolítása (levágás/leverés) a nyár folyamán 2 alkalommal (július/augusztus), majd ősszel (szeptember-október) térdmagasságig érő fiatal hajtások vegyszeres kezelése (hajtáskenés/pontpermetezés) Lontrel, vagy azzal, egyenértékű vegyszerrel.
A technológia a kezelés kivitelezésekor elérhető vegyszer és eszközhasználati tapasztalatok alapján felülvizsgálható. A vegyszeres kezelés szakirányításához felsőfokú növényvédelmi képesítés szükséges.
ezüstfa (Eleagnus angustifolia): Faegyedek eltávolítása tőelválasztással július-augusztus hónap folyamán, vágásfelület kenése Garlon, vagy azzal, egyenértékű vegyszerrel 3 napon belül (tuskósarjak eltávolítása érdekében).
Amennyiben utókezelésre szükség bizonyul a második évben, akkor a sarjak mechanikus eltávolítása (levágás/leverés) a nyár folyamán 2 alkalommal (július/augusztus), majd ősszel (szeptember-október) térdmagasságig érő fiatal hajtások vegyszeres kezelése (hajtáskenés/pontpermetezés) Garlon, vagy azzal, egyenértékű vegyszerrel.
A technológia a kezelés kivitelezésekor elérhető vegyszer és eszközhasználati tapasztalatok alapján felülvizsgálható. A vegyszeres kezelés szakirányításához felsőfokú növényvédelmi képesítés szükséges.
aranyvessző (Solidago sp.): Visszaszorítása a gyomos száraz gyep területén lehetséges, ahol szárzúzóval/nagy teljesítményi kaszával a vegetációs időszakban végzett min. 2 kaszálással (június - szeptember között, időjárástól függően) kell a virágzást és termésérlelést megakadályozni. A fűzligetbe és nádas szegélybe elegyedő példányainak eltávolítására reálisan kivitelezhető költséghatékony technológia nem áll rendelkezésre.
zöld juhar (Acer negundo) és nyugati ostorfa (Celtis occidentalis):
Szálanként előforduló egyedeit a teljes területről tőelválasztással el kell távolítani a vegetációs időszakon kívül (szeptember - február). Vegyszer használat nem szükséges.
Az invazív fajok elleni védekezést rendszeresen (min. 5 évente) ismételni kell. Új fajok megjelenése esetén jelen kezelési terv kiegészítendő a faj specifikus kezelési technológiával.
e)őrzés, védelem
A természetvédelmi terület határát jelző hatósági táblák kihelyezése szükséges, elsősorban a területet átszelő utak mellett és a szántófölddel érintkező szegély mentén néhány ponton (min. 8 tábla). A védett terület állapotának ellenőrzése szükség szerint, de évente min. 4 alkalommal szükséges.
f)Szántóföldi gazdálkodás
A természetvédelmi területen a kihirdetéskor meglévő szántóföldeken lehet szántóföldi gazdálkodást végezni, gyepek/erdők szántóföldi művelésbe vonása nem engedélyezhető.
A szántóföldi gazdálkodás során intenzív szántóföldi termesztés nem végezhető, a jelenlegi, vadföld célú használat folytatása, vagy extenzív gyógynövénytermesztés javasolt. Alkalmazni kell az alábbi szabályokat:
- műtrágya, növényvétó szer, talajfertőtlenítő nem alkalmazható
- tápanyag utánpótlás csak szerves anyaggal (istállótrágya, komposzt) végezhető
- betakarítás során a gépi munkát kizáró mintázatban kell végezni (belülről kifelé és nem kívülről befelé haladva)
- a szegélyek túlszántása tilos
- öntözés nem végezhető.
Természetvédelmi szempontból kedvező a védett terület szántóföldeinek művelési ág váltása gyepesítéssel. Javasolt költséghatékony technológia:
Szántóterületre lucerna vetése, majd rendszeres kaszálása. A lucerna 3-4 év után erősen kiritkul, és helyét fokozatosan a környező területekről betelepülő fűfajok és gyepalkotó növények veszik át. A gyepesedés befejeződését követően a területre a gyephasználati szabályokat kell alkalmazni.
g)Rét, legelőgazdálkodás
A tervezési terület gyepfoltjain kíméletes, extenzív, juhokkal végzett legeltetés szükséges, melyhez az agrár-könyezetvédelmi program Extenzív gyepgazdálkodás célprogram előírásai az irányadók. Az alapvető szabályok:
- a legeltetett területen legalább 0,2 állategység/ha, maximum 1 állategység/ha legeltetési sűrűség alkalmazása;
- az enyhe lejtésű területeken őszi tisztító kaszálás elvégzése javasolt, amely után a lekaszált anyagot legkésőbb október 31-ig a területről le kell hordani.
Amennyiben legeltetésre nincs lehetőség, a b) pontban bemutatott cserjementesítést rendszeresen el kell végezni.
h)Talajerő-gazdálkodás
Az erdő- és gyepterületeken tápanyag utánpótlás nem engedélyezhető. A vadföldek/szántók területén csak szerves tápanyag utánpótlás (istállótrágya, vagy komposzt) alkalmazható, műtrágya használata nem megengedett. A meredek lejtőoldalakon végzett erdő átalakítások során az erózió elleni védelmet biztosítani kell (pl. eróziófogó gátak fatörzsek keresztbe fektetésével).
i)Növényvédelem
A védett területen belül vegyszerhasználat csak az idegenhonos fajok eltávolításához engedélyezhető.
j)Állattenyésztés, különös tekintettel a régi magyar háziállat fajták fenntartására
A területen a b) pontnak megfelelő pásztoroló legeltetés szükséges, melyhez kapcsolódóan javasolt, de nem nélkülözhetetlen az őshonos hazai juhfajták előnyben részesítése (elsősorban racka, cikta cigája). Az állattartáshoz szükséges infrastruktúra a területen nem helyezhető el, azt a védett területen kívül kell biztosítani.
k)Erdőgazdálkodás
A tervezési területre vonatkozó hatályos erdészeti üzemterv módosítása szükséges. A területen található idegenhonos erdőket az invazív fajok kiszorítása érdekében át kell alakítani őshonos fajösszetételűvé. Alkalmazandó fafajok a térségben előforduló pionír jellegi, valamint a tatárjuharos lösztölgyesre jellemző fajok, különösen: mezei juhar (Acer campestre), mezei szil (Ulmus minor), szürke nyár (Populus canescens), fekete nyár (Populus nigra), fehér fűz (Salix alba), tatárjuhar (Acer tataricum), molyhos tölgy (Quercus pubescens), kocsányos tölgy (Quercus robur), vadkörte (Pyrus pyraster).
Az idegenhonos fafajok eltávolítását a d) pontban leírtak szerint kell elvégezni. Tarvágás egyszerre max. 3 hektár összterületen végezhető. A kitermelés során az őshonos faegyedeket (különösen idős, odvas fákat) hagyásfaként max. 5% mennyiségben vissza kell hagyni. Az ültetés során csak részleges talajelőkészítés alkalmazható (sávos, pásztás, vagy gödrös), a domborzati viszonyok miatt elsősorban kézi, esetleg speciális gépi telepítés alkalmazható. Az idegenhonos fajok költséghatékony visszaszorítása érdekében a tarvágást követően 1 évig kizárólag invazív fajok utókezelése javasolt, telepítés a tarvágást követő második évben érdemes megkezdeni.
A természetvédelmi terület összes őshonos faállományú üzemtervezett erdőjében folyamatos erdőkép mellett zajló erdőgazdálkodási módok bevezetése szükséges, tarvágás nem végezhető.
Az üzemtervezett erdőn kívüli élőhely foltokon őshonos fa- és cserjefaj kizárólag természetvédelmi kezelés céllal (pl.: gyepterületek helyreállítása) vágható ki.
l)Vadgazdálkodás
A területen jelenleg zajló vadgazdálkodás tovább folytatható. A védetté nyilvánítás után a vadászati- és vadgazdálkodási létesítményeket felül kell vizsgálni, a 020200/2 hrsz szegélyében található fácánnevelő telep bővítése, illetve állandó infrastruktúra (pl.: kezelő épület) elhelyezése nem engedélyezhető. A telepet középtávon lehetőleg meg kell szüntetni.
m)Közlekedést érintő kezelési előírások
A tervezési területen lévő utak felszámolása, lezárása nem szükséges, de új földút létesítése a területen - keskeny, burkolatlan sétaösvény létesítése kivételével - nem javasolt.
A területet a település rendezési tervben 0%-os beépítést engedő véderdő övezetbe javasolt sorolni. A vadföldek, szántók területe 0%-os beépítést engedő általános mezőgazdasági övezetbe sorolandó. A területen új légvezeték és út nem létesíthető.
A területen oktatóközpont, bemutatóhely létesítése nem engedélyezhető.
Min. 1., maximum 2 tanösvény/sétaút kijelölése javasolt, meglévő utak hasznosításával, a helyi lakosság szabadidős céljainak kiszolgálására. A terület a kijelölt utakon kutyákkal látogatható. A tanösvényen ismertető táblák és útjelző jelek elhelyezhetők, de azokat a természetességi térkép alapján degradált élőhelyfoltokba kell tervezni. A szabadidős funkciók erősítése érdekében javasolt a Jancsár-völgy természetvédelmi terület és az Aranybulla emlékmű között biciklivel is igénybe vehető hosszabb túraútvonal kijelölése.
A terület értékeiről a természetvédelmi kezelő honlapján bemutatást szolgáló leírás, valamint jelen kezelési terv nyilvánossá tétele szükséges. Ugyanezzel a céllal javasolt szóróanyag/leporelló megjelentetése.
p)Ipari és bányászati tevékenységeket érintő kezelési előírások
A területen ipari, bányászati tevékenység nem engedélyezhető.
5. számú melléklet a 6/2015. (I. 20.) önkormányzati rendelethez
Kezelési szabályzat
a)Az élettelen természeti értékek kezelése és megőrzése
A terület morfológiáját megváltoztató beavatkozások (földmunkák, bányászat) nem engedélyezhetők.
b)Élőhelyek és élettelen környezete kezelése és fenntartása
A területen előforduló természetes/természet közeli élőhelytípusokat (fűzligetek, löszpusztarétek, nádas) átalakító használat (beszántás, tólétesítés, felülvetés, stb..) nem engedélyezhető.
A löszpuszta réteken és a cserjések nyíltabb részein a cserjék kíméletes kézi eltávolítása szükséges: talajfelszín feletti tőelválasztás motorfűrésszel, vagy kézi fűrésszel, faanyag elszállítása (aprítékolás javasolt). A cserje anyaga a védett területen nem égethető el, szükséges esetén a megfelelő engedélyek beszerzés után erre a területtel érintkező szántóföldek vehetők igénybe. Őshonos fajokhoz vegyszer használata nem szükséges, idegenhonos fajok esetében a d) pont szerinti kezelés szükséges.
Legeltetés bevezetése előtt, illetve legeltetés hiánya esetén a degradált gyepek területén a cserjék, nagytermetű gyomok (pl.: siskanád, gyalogbodza) kézi, vagy gépi eltávolítása javasolt, a sík morfológiájú területeken erdészeti szárzúzó, vagy hasonló nagy kapacitású gép használható.
c)Fajok védelme, fenntartása
Az őshonos erdőterületekben (fűzligetek, átalakított akácosok) min. 20 db B típusú mesterséges odú kihelyezése és karbantartása (kora tavaszi kitisztítás) szükséges.
d)Agresszív fajok állományszabályozása
akác (Robiniapseudo-acacia): A területen legnagyobb mennyiségben előforduló fafaj. Üzemtervezett állományai esetében a b) pontban leírt eltávolítást a k) pontban bemutatott erdőfelújítás kell, hogy kövesse.
Az eltávolítást kombinált mechanikus és vegyszeres módszerrel kell elvégezni. Javasolt technológiai alternatívák:
A) változat:
1. év - Faegyedek eltávolítása tőelválasztással szeptember-október hónap folyamán, vágásfelület kenése Garlon, vagy azzal, egyenértékű vegyszerrel 3 napon belül (tuskósarjak eltávolítása érdekében).
2-4. év - Gyökérsarjak és tuskósarjak hajtásainak mechanikus eltávolítása (levágás/leverés) a nyár folyamán 2 alkalommal (július/augusztus), majd ősszel (szeptember-október) térdmagasságig érő fiatal hajtások vegyszeres kezelése (hajtáskenés/pontpermetezés) Lontrel, vagy azzal, egyenértékű vegyszerrel.
B) változat:
Első év - Faegyedek törzsinjektálása augusztus-szeptember hónap folyamán Garlon, vagy azzal, egyenértékű vegyszerrel.
Második év - Teljesen el nem pusztult faegyedek pótinjektálása augusztus hónap folyamán Garlon, vagy azzal, egyenértékű vegyszerrel. Gyökérsarjak hajtásainak mechanikus eltávolítása (levágás/leverés) a nyár folyamán 2 alkalommal (július/augusztus), majd ősszel (szeptemberoktóber) térdmagasságig érő fiatal hajtások vegyszeres kezelése (hajtáskenés/pontpermetezés) Lontrel, vagy azzal, egyenértékű vegyszerrel. A lábon elhalt faanyag eltávolítása vegetációs időszakon kívül (szeptember-február) a második év végén.
Negyedik év - Gyökérsarjak hajtásainak mechanikus eltávolítása (levágás/leverés) a nyár folyamán 2 alkalommal (július/augusztus), majd ősszel (szeptember-október) térdmagasságig érő fiatal hajtások vegyszeres kezelése (hajtáskenés/pontpermetezés) Lontrel, vagy azzal, egyenértékű vegyszerrel.
A technológia a kezelés kivitelezésekor elérhető vegyszer és eszközhasználati tapasztalatok alapján felülvizsgálható. A vegyszeres kezelés szakirányításához felsőfokú növényvédelmi képesítés szükséges.
ezüstfa (Eleagnus angustifolia): Faegyedek eltávolítása tőelválasztással július-augusztus hónap folyamán, vágásfelület kenése Garlon, vagy azzal, egyenértékű vegyszerrel 3 napon belül (tuskósarjak eltávolítása érdekében).
Amennyiben utókezelésre szükség bizonyul a második évben, akkor a sarjak mechanikus eltávolítása (levágás/leverés) a nyár folyamán 2 alkalommal (július/augusztus), majd ősszel (szeptember-október) térdmagasságig érő fiatal hajtások vegyszeres kezelése (hajtáskenés/pontpermetezés) Garlon, vagy azzal, egyenértékű vegyszerrel.
A technológia a kezelés kivitelezésekor elérhető vegyszer és eszközhasználati tapasztalatok alapján felülvizsgálható. A vegyszeres kezelés szakirányításához felsőfokú növényvédelmi képesítés szükséges.
aranyvessző (Solidago sp.): Visszaszorítása a gyomos száraz gyep területén lehetséges, ahol szárzúzóval/nagy teljesítményi kaszával a vegetációs időszakban végzett min. 2 kaszálással (június - szeptember között, időjárástól függően) kell a virágzást és termésérlelést megakadályozni. A fűzligetbe és nádas szegélybe elegyedő példányainak eltávolítására reálisan kivitelezhető költséghatékony technológia nem áll rendelkezésre.
zöld juhar (Acer negundo) és nyugati ostorfa (Celtis occidentalis):
Szálanként előforduló egyedeit a teljes területről tőelválasztással el kell távolítani a vegetációs időszakon kívül (szeptember - február). Vegyszer használat nem szükséges.
Az invazív fajok elleni védekezést rendszeresen (min. 5 évente) ismételni kell. Új fajok megjelenése esetén jelen kezelési terv kiegészítendő a faj specifikus kezelési technológiával.
e)őrzés, védelem
A természetvédelmi terület határát jelző hatósági táblák kihelyezése szükséges, elsősorban a területet átszelő utak mellett és a szántófölddel érintkező szegély mentén néhány ponton (min. 8 tábla). A védett terület állapotának ellenőrzése szükség szerint, de évente min. 4 alkalommal szükséges.
f)Szántóföldi gazdálkodás
A természetvédelmi területen a kihirdetéskor meglévő szántóföldeken lehet szántóföldi gazdálkodást végezni, gyepek/erdők szántóföldi művelésbe vonása nem engedélyezhető.
A szántóföldi gazdálkodás során intenzív szántóföldi termesztés nem végezhető, a jelenlegi, vadföld célú használat folytatása, vagy extenzív gyógynövénytermesztés javasolt. Alkalmazni kell az alábbi szabályokat:
- műtrágya, növényvétó szer, talajfertőtlenítő nem alkalmazható
- tápanyag utánpótlás csak szerves anyaggal (istállótrágya, komposzt) végezhető
- betakarítás során a gépi munkát kizáró mintázatban kell végezni (belülről kifelé és nem kívülről befelé haladva)
- a szegélyek túlszántása tilos
- öntözés nem végezhető.
Természetvédelmi szempontból kedvező a védett terület szántóföldeinek művelési ág váltása gyepesítéssel. Javasolt költséghatékony technológia:
Szántóterületre lucerna vetése, majd rendszeres kaszálása. A lucerna 3-4 év után erősen kiritkul, és helyét fokozatosan a környező területekről betelepülő fűfajok és gyepalkotó növények veszik át. A gyepesedés befejeződését követően a területre a gyephasználati szabályokat kell alkalmazni.
g)Rét, legelőgazdálkodás
A tervezési terület gyepfoltjain kíméletes, extenzív, juhokkal végzett legeltetés szükséges, melyhez az agrár-könyezetvédelmi program Extenzív gyepgazdálkodás célprogram előírásai az irányadók. Az alapvető szabályok:
- a legeltetett területen legalább 0,2 állategység/ha, maximum 1 állategység/ha legeltetési sűrűség alkalmazása;
- az enyhe lejtésű területeken őszi tisztító kaszálás elvégzése javasolt, amely után a lekaszált anyagot legkésőbb október 31-ig a területről le kell hordani.
Amennyiben legeltetésre nincs lehetőség, a b) pontban bemutatott cserjementesítést rendszeresen el kell végezni.
h)Talajerő-gazdálkodás
Az erdő- és gyepterületeken tápanyag utánpótlás nem engedélyezhető. A vadföldek/szántók területén csak szerves tápanyag utánpótlás (istállótrágya, vagy komposzt) alkalmazható, műtrágya használata nem megengedett. A meredek lejtőoldalakon végzett erdő átalakítások során az erózió elleni védelmet biztosítani kell (pl. eróziófogó gátak fatörzsek keresztbe fektetésével).
i)Növényvédelem
A védett területen belül vegyszerhasználat csak az idegenhonos fajok eltávolításához engedélyezhető.
j)Állattenyésztés, különös tekintettel a régi magyar háziállat fajták fenntartására
A területen a b) pontnak megfelelő pásztoroló legeltetés szükséges, melyhez kapcsolódóan javasolt, de nem nélkülözhetetlen az őshonos hazai juhfajták előnyben részesítése (elsősorban racka, cikta cigája). Az állattartáshoz szükséges infrastruktúra a területen nem helyezhető el, azt a védett területen kívül kell biztosítani.
k)Erdőgazdálkodás
A tervezési területre vonatkozó hatályos erdészeti üzemterv módosítása szükséges. A területen található idegenhonos erdőket az invazív fajok kiszorítása érdekében át kell alakítani őshonos fajösszetételűvé. Alkalmazandó fafajok a térségben előforduló pionír jellegi, valamint a tatárjuharos lösztölgyesre jellemző fajok, különösen: mezei juhar (Acer campestre), mezei szil (Ulmus minor), szürke nyár (Populus canescens), fekete nyár (Populus nigra), fehér fűz (Salix alba), tatárjuhar (Acer tataricum), molyhos tölgy (Quercus pubescens), kocsányos tölgy (Quercus robur), vadkörte (Pyrus pyraster).
Az idegenhonos fafajok eltávolítását a d) pontban leírtak szerint kell elvégezni. Tarvágás egyszerre max. 3 hektár összterületen végezhető. A kitermelés során az őshonos faegyedeket (különösen idős, odvas fákat) hagyásfaként max. 5% mennyiségben vissza kell hagyni. Az ültetés során csak részleges talajelőkészítés alkalmazható (sávos, pásztás, vagy gödrös), a domborzati viszonyok miatt elsősorban kézi, esetleg speciális gépi telepítés alkalmazható. Az idegenhonos fajok költséghatékony visszaszorítása érdekében a tarvágást követően 1 évig kizárólag invazív fajok utókezelése javasolt, telepítés a tarvágást követő második évben érdemes megkezdeni.
A természetvédelmi terület összes őshonos faállományú üzemtervezett erdőjében folyamatos erdőkép mellett zajló erdőgazdálkodási módok bevezetése szükséges, tarvágás nem végezhető.
Az üzemtervezett erdőn kívüli élőhely foltokon őshonos fa- és cserjefaj kizárólag természetvédelmi kezelés céllal (pl.: gyepterületek helyreállítása) vágható ki.
l)Vadgazdálkodás
A területen jelenleg zajló vadgazdálkodás tovább folytatható. A védetté nyilvánítás után a vadászati- és vadgazdálkodási létesítményeket felül kell vizsgálni, a 020200/2 hrsz szegélyében található fácánnevelő telep bővítése, illetve állandó infrastruktúra (pl.: kezelő épület) elhelyezése nem engedélyezhető. A telepet középtávon lehetőleg meg kell szüntetni.
m)Közlekedést érintő kezelési előírások
A tervezési területen lévő utak felszámolása, lezárása nem szükséges, de új földút létesítése a területen - keskeny, burkolatlan sétaösvény létesítése kivételével - nem javasolt.
A területet a település rendezési tervben 0%-os beépítést engedő véderdő övezetbe javasolt sorolni. A vadföldek, szántók területe 0%-os beépítést engedő általános mezőgazdasági övezetbe sorolandó. A területen új légvezeték és út nem létesíthető.
A területen oktatóközpont, bemutatóhely létesítése nem engedélyezhető.
Min. 1., maximum 2 tanösvény/sétaút kijelölése javasolt, meglévő utak hasznosításával, a helyi lakosság szabadidős céljainak kiszolgálására. A terület a kijelölt utakon kutyákkal látogatható. A tanösvényen ismertető táblák és útjelző jelek elhelyezhetők, de azokat a természetességi térkép alapján degradált élőhelyfoltokba kell tervezni. A szabadidős funkciók erősítése érdekében javasolt a Jancsár-völgy természetvédelmi terület és az Aranybulla emlékmű között biciklivel is igénybe vehető hosszabb túraútvonal kijelölése.
A terület értékeiről a természetvédelmi kezelő honlapján bemutatást szolgáló leírás, valamint jelen kezelési terv nyilvánossá tétele szükséges. Ugyanezzel a céllal javasolt szóróanyag/leporelló megjelentetése.
p)Ipari és bányászati tevékenységeket érintő kezelési előírások
A területen ipari, bányászati tevékenység nem engedélyezhető.
