Szente Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2015 (IX.23.) önkormányzati rendelete

A képviselő-testület a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10.§ (2) bekezdésében biztosított jogalkotói jogkörében eljárva Szente Község Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendeletet célja azoknak a helyi szabályoknak a megalkotása, amelyekkel biztosítható a települési környezet tisztasága, a települési hulladék gyűjtésével, szállításával és kezelésével összefüggő feladatok eredményes végrehajtása, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének rendje.

2. A rendelet hatálya Szente közigazgatási területére terjed ki.

3. A rendeletet valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára alkalmazni kell függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

4. A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az ingatlanon keletkező háztartási szemét és egyéb (veszélyes és folyékony) anyagok elhelyezésére.

Értelmező rendelkezések

1. Az települési szilárd hulladék: a háztartásokból származó, jogszabályi előírásoknak megfelelő zárt rendszerű célgéppel szállítható szilárd hulladék (pl. a konyhai hulladék, papír, üveg, csomagolóeszköz, háztartási edény, kézi eszköz, rongy, söpredék, salak, hamu, korom, kerti és járdatakarítási hulladék, kisebb mennyiségű falomb, nyesedék, karácsonyfa, valamint a lakásban folytatott vállalkozás gyakorlásából keletkezett nem veszélyes hulladék, ha az összes hulladék mennyisége nem haladja meg a 4 1iter/fő/nap normatívával kiszámított hulladék mennyiségét), illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.

2. Lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék: az az alkalmilag képződött vagy felhalmozódott háztartási szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző szolgáltató által rendszeresített gyűjtő edénybe mérete vagy mennyisége miatt nem helyezhető el, amelynek elszállításáról és ártalmatlanításáról a szolgáltató gondoskodik.

3. Egyéb települési szilárd hulladék: a gazdásági vállalkozásoknál keletkező, háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, veszélyesnek nem minősülő hulladék.

4. Ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek, illetőleg amelynek tulajdonában, birtokában vagy használatában lévő ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik.

5. Hulladékkezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely.

6. Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladék átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely.

7. Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edénnyel, amely edény kizárólag a rajta egyértelműen megjelölt fajtájú települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésére szolgál a közszolgáltatást igénybe vevők részére.

8. Hulladékkezelő: aki a települési szilárd hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi tárolja, hasznosítja, kezeli és ártalmatlanítja.

9. Hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása.

10. Gyűjtés: a települési szilárd hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében.

11. Begyűjtés: a települési szilárd hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosának vagy a begyűjtőnek a telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás és begyűjtő telephelyén.

12. Szolgáltató: a település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátásra az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő.

13. Közszolgáltatási díj: az ingatlantulajdonos által a közszolgáltatás igénybevételért a szolgáltatónak fizetendő, az e rendeletben meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj, amely tartalmazza a települési szilárd hulladék kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezésének díjhányadát is.

Hulladékkezelési közszolgáltatás

1. Szente Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban. Közszolgáltatás) szervez és tart fenn.

2. A közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére.

(3) A település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére a képviselő – testület által kiírt nyilvános pályázat eredményeként, az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján a ÉNYMK Nkft. Ipolytölgyes, Petőfi utca 43. szám alatti gazdasági társaság (a továbbiakban: szolgáltató) jogosult, illetőleg kötelezett.

(4) A települési szilárd hulladék elhelyezésére, ártalmatlanítására az önkormányzattal kötött megállapodás alapján a ZöldHíd Régió Kft. Gödöllő, Dózsa Gy. út 59. szám alatti gazdasági társaság (a továbbiakban: Hulladékkezelő) nógrádmarcali hulladék lerakó és ártalmatlanító telepe szolgál.

(5) A közszolgáltatás feltételeinek teljesítéséről és annak változásáról a közszolgáltató az ingatlanhasználók részére a helyben szokásos módon köteles tájékoztatást nyújtani.

(6) A hulladék elszállításának gyakoriságáról, az ürítési napokról a közszolgáltató köteles az ingatlanhasználókat tájékoztatni.

KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA

A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat egyrészt saját alkalmazottai útján, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik. A közterületek, zöld területek szennyezését, károsítását eredményező tevékenységtől, illetve magatartástól mindenki köteles tartózkodni.

Az ingatlantulajdonos feladatai

1. Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai:

1. az ingatlan előtti (úszótelek esetén az épület körüli) járdánk, (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése, burkolt területeken a hó eltakarítása és síkosság mentesítése; ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak

2. az ingatlanhoz vezető lépcsők, kocsibejárók rendszeres tisztántartása

3. az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyainak tisztántartása, gyommentesítése, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolítása

4. a két szomszédos terület, épület közötti – kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli- közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg,

5. az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztítása.

(2) Az ingatlan tulajdonos a közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot a rendszeresített műanyag gyűjtő edénybe (kukába) vagy rendkívüli esetben műanyag zsákban köteles elhelyezni és elszállításáról a közszolgáltató útján gondoskodni.

1. évente legalább kétszer az épület homlokzatának (kerítésének) a földszint magasságáig történő letakarítása,

2. az épület faláról, kerítéséről az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása,

3. mind a beépített, mind s beépítetlen ingatlan tisztántartása, gyommentesítése, a járda és úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesése,

4. a beépítetlen vagy időszakosan használt ingatlan tulajdonosa köteles az utca felől látható táblát elhelyezni, amelyen a köztisztasági kötelezettség megállapítása céljából fel kell tüntetni az ingatlantulajdonos vagy használó nevét, címét,

5. bontás, építés, felújítás és karbantartás során az ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a tulajdonossal; az építési munka kivitelezője köteles az építés területét és közvetlen környékét tisztán tartani.

A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei

1. Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a vállalkozó köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. A vállalkozó köteles a burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondoskodni.

2. Az ingatlan előtti és melletti járdát a vállalkozó köteles naponta mind a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel 7 óráig letakarítani, a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, zárás előtt összetakarítani.

(1) Az utcai árus köteles az árusítás és közvetlen környékét tisztán tartani az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.

(2) Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról

(3) Az állatok által közterületen okozott szennyezés eltávolításáról az állat felügyeletét ellátó, -amennyiben az állatfelügyeletét ellátó személye nem állapítható meg, vagy nem vonható felelősségre-, az állat tulajdonosa haladéktalanul köteles gondoskodni.

Síkosság mentesítés és hó eltakarítás

1. A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homokon, salakon) kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer (pl. konyhasó) használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának mértéke 20g/m2–nél több ne legyen. Az ilyen anyagot tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon kell tárolni.

2. Klorid tartalmú vegyszer használata zöldterületen, illetve azok közvetlen környékén tilos

3. Hórakást tilos elhelyezni:

1. útkereszteződésben,

2. útburkolati jelen

3. járdasziget és járda közé,

4. tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél,

5. kapubejárat elé,

6. közszolgáltatási felszerelési tárgyra és köré; pl: vízelzáró csap, gáz és egyéb közlétesítmény (lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb.)

Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések

1. Tilos

1. az úttestet, járdát egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni,

2. a feltakarításból, felmosásból keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, csapadékvíz elvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni,

3. a közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongálni, csonkítani, leszakítani,

4. a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni, szennyezni

2. Ebek által a közterületen okozott szennyezés eltávolításáról az eb sétáltatója köteles haladéktalanul gondoskodni.

3. Közterületen állatot legeltetni még felügyelt mellett sem szabad

4. Közterületen szennyező anyagot csak oly módon szabad szállítani, hogy a közterület ne szennyeződjék.

5. Ha a jármű üzemeltetése során a közterült beszennyeződik, a jármű üzembetartója haladéktalanul köteles a szennyeződés eltávolításáról gondoskodni.

6. Szállítmány lerakodásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelések valamint a növényzet szabadon maradjon, ne rongálódjon.

(1) Tilos:

1. folyóvizekbe, közterületi árkokba, útpadkára szennyvizet beengedni, önteni,

2. személy-és tehergépjárművet közterületen mosni, takarítani,

3. a vízelvezető árkokat alacsony átfolyású híddal, átjáróval lefedni, ezáltal a nagyobb vízátfolyás lehetőségét megakadályozni.

2. Az ingatlan tulajdonosa köteles:

1. A telke hosszában és szélességében határoló árkot kiásni, a patakot és árkot tisztán tartani. A patak partját és az árkot rendszeresen kaszálni, a szénát, gazt összegyűjteni és a kijelölt napon elégetni.

2. A nagyobb mennyiségben lehullott csapadékvíz, hó olvadék elfolyását- a telkével határos árok vagy patak szakaszába vezetni - a víz elfolyását elősegíteni a felgyülemlett gaz, sár, egyéb hordalék kiszedésével.

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS

1. Az ingatlantulajdonos és a szolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre.

(2) A háztartási szemetet (települési hulladékot) a szállítási napokon, a közszolgáltató más egyéb erre vonatkozó tájékoztatása hiányában, minden héten szerdán, az ingatlan tulajdonosa (a hulladék gyűjtője) 8 óráig köteles az ingatlan előtti út mellett elhelyezni. Az ingatlan tulajdonosa (a hulladék gyűjtője) a háztartási szemétnek (települési hulladéknak) az ingatlanon történő gyűjtésére és tárolására 120 liternél nem nagyobb űrtartalmú műanyag edényt (kukát) köteles biztosítani, melyet más célra használni nem szabad.

(3) Egy edény (kuka) tartalma 50 kg-nál súlyosabb nem lehet.

.

13.§

(1) Az ingatlantulajdonos a települési hulladék más összetevőitől fajta és jelleg szerint elkülönítetten gyűjtött papírt, műanyag-palackot a Közszolgáltató által működtetett házhoz menő gyűjtéssel végzi.

(2) A hulladékot az ingatlantulajdonos a kijelölt helyen- a Közszolgáltató előírásaira is tekintettel –úgy helyezi el, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.

(3) Az elkülönítetten gyűjtött hulladékgyűjtési formája:

PET palack gyűjtése: logóval és a gyűjthető anyagra vonatkozó információkkal ellátott áttetsző 600x1000x0,030 mm, LDPE zsákban.

Papír elhelyezése: összekötve történő kihelyezéssel

(4)A gyűjtés alkalmával a közszolgáltató csak a szelektíven gyűjtött tiszta PET palack anyagot tartalmazó zsákokat szállítja el, és az elszállított mennyiségnek megfelelő cserezsákot helyez el.

(5) A szelektív hulladékgyűjtés havonta egy alkalommal a kommunális gyűjtéssel megegyező napon a Közszolgáltató által meghirdetett időpontban történik.

(6) Az üveg gyűjtésére a szelektív szigetekre kihelyezett konténerben van lehetőség.

Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei

1. Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

1. az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani,

2. a települési szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környeztet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és közbiztonságot ne zavarja,

3. az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított szolgáltatónak átadni és a közszolgáltatási díjat megfizetni.

2. Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik köteles ezt a tényt keletkezést követő 30 napon belül írásban bejelenti az önkormányzatnak. Meg kell jelölnie egyben az ingatlanon lakók számát, nem rendszeres szilárd hulladék esetében pedig a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét.

3. Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlantulajdonost az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol nem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik.

4. Az ingatlantulajdonos köteles írásban, 3 nappal korábban bejelenteni a szolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható.

5. Az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett nem települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra közszolgáltatást igénybe venni, feltéve hogy a települési szilárd hulladék kezeléséről törvény alapján nem gondoskodott.

6. A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.

1. Az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedényeket a hulladék a hulladék elszállítás céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.

2. A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

3. A kihelyezett gyűjtőedényből még használható dolgokat kiválogatni (guberálni) tilos

4. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogos forgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

1. Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.

2. Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

3. Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

1. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán alkalmilag keletkezett, lomtalanításból vagy épület felújításból származó települési szilárd hulladékot a rendeletben meghatározott hulladék lerakóhelyre maga köteles elszállítani.

2. A község egész területén tilos a mezőgazdasági és kommunális hulladék valamint építmény bontásából származó törmelék illegális elhelyezése, lerakása.

A szolgáltató jogai és kötelezettségei

(1) A szolgáltató köteles a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen elszállítani a kijelölt lerakóhelyre. A hulladék ártalmatlanításáról a környezetvédelmi szakmai szabályoknak megfelelően a hulladékkezelő köteles gondoskodni.

(2) A települési szilárd hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását kizárólag a nógrádmarcali hulladéklerakó és ártalmatlanító helyen lehet elvégezni.

1. A szolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

2. A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg keletkezett szennyeződés takarításáról a szolgáltató köteles gondoskodni.

3. A gyűjtőedényben okozott kárt a szolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. Ha a károkozás nem róható fel a szolgáltatónak, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.

Lomtalanítás

1. A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról az Önkormányzat évente minimum egy alkalommal a közszolgáltatás keretében – külön díj felszámolása nélkül – gondoskodik.

2. A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék elszállítására köteles.

3. A hulladékot az ingatlantulajdonos a szolgáltató által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.

4. Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezi a közterületen, hogy a jármű- és a gyalogosforgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(1) Belterületen és külterületen a magánszemély lakóház tulajdonosok, birtokosok, használók a háztartási hulladék (települési hulladék) szállításáért háztartásonként 17.900 Ft/év közszolgáltatási díjat fizetnek egy db 120 l-es hulladékgyűjtő edény után.

(2) Egy lakcímen életvitelszerűen egyedül élő személy a háztartási hulladék (települési hulladék) szállításért fizetendő közszolgáltatási díjból 50% díjkedvezményben részesülnek egy db 120 l-es hulladékgyűjtő edény után.

(3) Vállalkozók, gazdasági társaságok a háztartási hulladék (települési hulladék) szállításáért a lakástól eltérő címen lévő telephelyenként 17.900 Ft/év közszolgáltatási díjat fizetnek egy db 120 l-es hulladékgyűjtő edény után.

(4) Minden további hulladékgyűjtő edény igénybevétele esetén az igénybevevő 17.900 Ft/év közszolgáltatási díjat köteles fizetni.

(5) A közszolgáltató által hitelesített szemetes zsákért bruttó 550 Ft/db díjat kell fizetni, mely tartalmazza a szállítás költségét is.

(6) Hulladékgyűjtő edény igénylése esetén a településen tartózkodási engedéllyel, alkalmi jelleggel lakó magánszemélyek a háztartási hulladék szállításáért 1.500 Ft/hó/hulladékgyűjtő edény közszolgáltatási díjat fizetnek.

(7) A hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevételének díját az igénybevevő a közszolgáltató által kiállított számla alapján köteles a közszolgáltató számára, annak számlájára postai csekken vagy átutalással megfizetni.

1. A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

2. A díjhátralék keletkezését követő a közszolgáltató a jogszabályi előírásoknak megfelelően felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására, és felszólítja őt annak teljesítésére.

3. A felszólítás eredménytelensége esetén a közszolgáltató – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett –a díjhátralékról értesíti az önkormányzat adócsoportját a díjhátralék adók módjára történő behajtásáról.

A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüntethető vagy korlátozható.

1. A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető azon az ingatlanon, amelyen legalább 30 napig senki sem tartózkodik, és emiatt hulladék sem keletkezik.

2. A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a közszolgáltatónak, legalább 30 nappal a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt.

3. Ha a szünetelés feltételeiben változás következett be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles ezt bejelenti a közszolgáltatónak.

4. Ha a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladékot helyeztek ki, a közszolgáltató az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett köteles a hulladékot elszállítani, az ingatlan tulajdonos pedig köteles a rendeletben meghatározott közszolgáltatási díjat megfizetni.

1. Az a gazdálkodó szervezet, amely a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett – települési szilárd hulladék ártalmatlanítására alkalmas – hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkezik, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól mentesül, ha a tevékenysége során képződött települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról ebben a berendezésben, létesítményben gondoskodik.

2. Az a gazdálkodó szervezet, amely a kötelező közszolgáltatást nem veszi igénybe, külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal köteles tevékenysége során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékról nyilvántartást, a kezelő létesítmény működéséről üzemnaplót vezetni és ezekről a hatóságnak bejelentést tenni. A gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékának mennyiségéről, összetételéről keletkezésének forrásáról és keletkezésének módjáról köteles a jegyzőt tájékoztatni. Ha a gazdálkodó szervezet e tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, a közszolgáltatást köteles igénybe venni.

1. A közszolgáltatás nem terjed ki a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett teleülési szilárd hulladékára, ha nem kötelezett a közszolgáltatás igénybevételére.

E hulladékfajták esetében az ingatlantulajdonosnak a törvényben megjelölt, a hulladék termelőjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.

2. A hulladék termelője, birtokosa a tevékenységének gyakorlása során keletkezett vagy más módon birtokában került hulladékot köteles gyűjteni, továbbá az ártalmatlanításról, vagy hasznosításról gondoskodni.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt hulladékot a nógrádmarcali hulladéklerakó helyre vagy egyéb, a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező ártalmatlanító helyre vagy hasznosító helyre (égetőbe) a hulladék termelője, birtokosa – külön engedély nélkül - maga is elszállíthatja.

1. A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a szállító járműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán nem szóródjon, és más környezetterhelést se idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról a terület szennyeződés mentesítéséről és az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Ha a hulladék termelője, birtokosa a hulladékot saját maga szállítja a kijelölt nógrádmarcali hulladéklerakó helyre a hulladék átadásával egyidejűleg – számla ellenében – köteles a lerakóhely által meghatározott elhelyezési díjat fizetni a hulladékkezelő részére.

1. Ha az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállításával a szolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeiben történő megállapodások alapján a szolgáltató a megjelölt időpontra vagy időtartamra a megjelölt mennyiségű és összetételű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátja, a hulladék elszállítását elvégzi, és gondoskodik a kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezéséről.

2. Az ingatlantulajdonos a szolgáltató részére megállapodásukban rögzített díjat köteles megfizetni.

(1) Az avart és a kerti hulladékot elsősorban hasznosítani, komposztálni kell.

2. A község területén a száraz avar és kerti hulladék (a továbbiakban: hulladék) égetése – a (3) bekezdésben foglalt kivételével – végezhető.

3. Tűzgyújtási tilalom időszakában a hulladék égetése tilos.

4. A hulladék égetése minden héten hétfőn és csütörtökön 12 órától 18 óráig engedélyezett.

5. Égetést csak nagykorú személy végezhet.

1. Veszélyes hulladékok elhelyezését a község területén az önkormányzat megtiltja

2. A lakossági veszélyes hulladék gyűjtéséről évente 1 alkalommal az önkormányzat gondoskodik.

3. A kommunális folyékony szennyvíz megfelelő elvezetése érdekében az ingatlantulajdonos köteles csatlakozni a településen kiépített szennyvízcsatorna hálózatra.

4. A községi szennyvízcsatorna hálózatba ipari szennyvizet, illetve veszélyes anyagokat tartalmazó folyadékot beleengedni tilos.

5. A szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozás kötelezettségétől csak az ingatlantulajdonos mentesülhet, akinek az ingatlanán az építési hatóság által engedélyezett vízzáró közműpótló berendezésben (zárt szennyvíztárolóban) köteles gyűjteni, oly módon, hogy az ne idézzen elő talaj vagy talajvízszennyezést.

6. A szennyvíztárolót úgy kell lefedni, hogy a szennyvíz bűzt a környezetében ne okozhasson.

7. A megtelt szennyvíztárolót rendszeresen üríteni kell.

8. A folyékony hulladék (szennyvíz) ártalmatlanító telepre történő szállítása és ártalommentes elhelyezése a tulajdonos kötelessége és költsége.

9. A szennyvíztárolóból vagy a telekről más módon a szennyvizet szabadon, közterületi árokba, szivárogtatással, vagy más módon kiengedni tilos.

(8) A háztartási szemét (települési hulladék) gyűjtőedényébe (kukába) veszélyes hulladékot (autógumi, akkumulátor, gyógyszer, növényvédőszer, állati tetem, trágya) vagy folyékony hulladékot (szennyvíz, sav, ürülék) elhelyezni tilos.

(1) A közszolgáltatással összefüggő adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) személyes adatok, amelyet az önkormányzat hivatala kezel.

(2) Az adatok illetéktelen személyeknek, szerveknek nem szolgáltathatók ki, csak hatósági eljárás keretében az eljáró hatósági szervnek.

E rendelet a kihirdetés követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 17/2013 (XII.12.) Önkormányzati rendelet és a 6/2014.(IV.30.) Önkormányzati rendelet.

Szente, 2015. szeptember 22.